Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-27 / 283. szám, csütörtök

$998 Boranbcr 1T » m sze 19 A Rudolf Szlánszky által vezetett államellenes összeesküvő központ vezetősége elleni bűnper tésére és a kapitalizmus helyreál­lttására való felhasználását szol. gálhatták volnia. Alamügyész: Bűnösségének be. ismerése után tegyen részletes val­lomást arról, milyein körülmények között lépett ön a csehszlovák nép érdekei elárulásának útjára? Vádlott: Amikor 1938 őszén, Csehszlovákia Kcwmmunistá Pártját feloszlatta asz agrár, és benesi re­akciós kommánykLkk, illegalitásba ment át és földialatti harcot szer. vezett a nómeit fasiszták és azok hazai segítői ellen, Reám is mint a párt központi apparátusán alt egyik funkcionáriusára számítottak az il­legális tevékenységben. A*onban a pártnak ebben a döntő és súlyos Idejében teljesen megnyilvánult po_ litikjai és erkölcsi romlottságom. Amikor 1939-ben, Csehszlovákiánajk a német fasiszták által való meg­szállása után, az első komoly pró. batételnek -vetettek alá, a párt irán­ti -viszonyom próbatételéinek, csaló­dást okoztam és a pártot elárultam. 1939 áprilisában letartóztatott a prágai Gestapo, kihallgatásaim köz. ben kihasználta gyávaságomat, úgy hogy aas első rámtámadás után fo. ikozatosan áttértem a fasiszta Ge stapőval való közvetlen együttmü. ködésre. A Gestapónak eláirultam mindent, amit a pártról és annak funkcionáriusairól tudtam. Államügyész: Volt börtöntársa vallomásával megerősíti az ön gyá­va viselkedését és elmondja, hogy öm a Gestapo számára a cellájában terjedelmes jelentést írt. Vádlott: Igen, ez igaz. A Gestapo többek között tudta rólam, hogy sportszerkesztő voltam. Kihallgat­tak engem a forradalmi sport, és testnevelési mozgalomról. Elberstől, a Gestapo kihallgató biztosától pa­pírt kaptam, hogy a cellámban leír­jam mindazt, amit a proletár test­nevelés föderációjáról, annak funk­cionárius kádereiről és szervezési struktúrájáról tudtam. Ezenkívül felrajzoltam a proletár testnevelés föderációja szervezési struktúrájá­nak vázlatát, amelyben a proletár testnevelés föderációja számos veze­tő funkcionáriusának nevét, vala­mint Jozef Trousil elnök, Jozef Ma­tejka nevét és számos más nevet árultam el. Ezt azután átadtam a vizsgálóbiztosnak. Allamügyésfet Mit árult el a Ge­staponak a CsKPröl és annak funk­cionáriusairól ? Vádlott: Vallomást tettem a CsKP Központi Titkárságnak, a CsKP prá­gai kerületének, a Komszomol Köz­ponti Bizottságának funkcionáriu­sairól, a Rudé Právo és Haló Noviny szerkesztőségének összetételéről, va­lamint más funkcionáriusokról, akik a pártot a Kominternben kép­viselték. Beismerem, hogy a Gesta­ponak elárultam a párt számos funkcionáriusát, akiktől tudtam, hogy Csehszlovákia megszállása után folytatták illegális tevékenysé­güket a fasiszta megszállók ellen. Államügyész: Sorolja fel azon funkcionáriusok neveit, akiket ki­szolgáltatott a Gestaponak! Vádlott: Az illegális pártdolgozók közül elárultam a Gestaponak Ján Zikát, az illegális pártszervezet szervezőjét, továbbá Ján Pestukot, aki a párt feloszlatása előtt a párt pénzügyeit vezette és Rolny álnév alatt volt ismert, továbbá vallomást tettem azokról a pártfunkcionáriu­sokről, akikkel azelőtt a Komszo­mol központjában dolgoztam, Ottó Synekről, Jozef Hrubyról, Rudolf Richterről és másokról. A Rudé Párvo és a Haló Noviny szerkesztő­ségéről a Gestaponak elárultam a szerkesztőség összetételét, a szer­kesztők neveit, munkakörüket a szerkesztőségben, jellemzésüket és más részleteket. Elárultam Ján Sverma, Eduard Urx, Ján Krejcsi, Július Fucsík, Kurt Konrád, Stani­szlav Brunclik, Vratislav Santroch és mások neveit. A Gestaponak to vábbá elárultam néhány nyomdát, amelyeket a párt illegális röpiratok nyomására használt, mint a Sche­fel-nyomdát, a Leszner-nyomdát. és néhány kisebb prágai nyomdaválla­latot, többek között a nyomdát Ko­byliayfoen, amelynek nevére nem em­lékszem, de amelyről tudtam, hogy a párt használja. Államügyész: Hogyan viselkedett a Gestapo azokkal a személyekkel szemben, akiket elárult a fasiszták­nak? Vádlott: Szégyenteljes árulásom­mal segítettem a Gestapot a CsKP elélni irtóhadjáratában. Vallomásaim alapján a Gestapo megvalósíthatta az általam elárult személyek fizikai megsemmisítését. Vallomásaim megtételekor tisztában voltam az­zal, hogy a Gestapo vizsgálatot és nyomozást indít az összes általam elárult pártfunkcionáriusok ellen. Ennek alapján a Gestapo később számos funkcionáriust tartóztatott le, akiket én elárultam és akiket később kivégezték. Ezek voltak: Ottó Synek, Eduard Urx, Ján Zika, Ján Pestuka, Július Fucsik, Ján Krejcsi, Kurt Konrád, Vratiszlav Santroch, Sztaniszlav Brunclik, Vác­lav Kren és a továbbiak egész sora börtönökön és koncentrációs tábo­rokban sínylődött. Tudatában va­gyok annak, hogy szégyenteljes áru­lásommal segítettem a német fa­sisztákat a párt legjobb kádereinek elpusztításában, akik félelmet nem ismerve, tekintet nélkül a fenyegető veszélyre, folytatták a megszállók elleni harcot, amelyben életüket is feláldozták. Államügyész: Ön tehát a német el­nyomóknak elárulta a csehszlovák nép nemzeti hősét, Július Fucsíkot is? Vádlott: Igen, beismerem, hogy a Rudé Právo szerkesztői között, aki­ket a Gestaponak elárultam, volt Július Fucsík is, akiről a Gestapo­nak híreket adtam a börtönből való elbocsátásom után is. Államügyész: Letartóztatása előtt kapcsolatban állott az illegális párt vezetőségével is ? Vádlott: Igen. A párt feloszlatá­sa után 1938-ban Július Fucsikkal való kapcsolatomon kívül pótkap­csolatom is volt, mégpedig a prágai Spálená utcai könyvkiadó ég könyv, kereskedés útján. Államügyész: Elárulta a Gesta­ponak ezt a kapcsolatát is? Vádlott: Igen, ezt a kapcsolato­mat is elárultam a Gestaponak. Államügyész: Ezt az ön vallomá­sát megerősíti a prágai Gestapo volt munkatársa, Gusztáv Freisleben, aki elmondja, hogy a Gestapo az ön ne­vében küldte ebbe a könyvkiadóba. A Gestapo azután felszámolta ezt a könyvkiadót. Ez azt jelenti, hogy mindez az ön vallomása. Vádlott: Igen, Freiesleben igazat mond. Ezen árulásom alapján és te­kintettel gyávaságomra, amelyet a börtönben és a kihallgatásom tanú­sítottam, a Gestapo meggyőződött arról, hogy engedelmes eszköz va. gyok kezében, felajánlotta, hogy szabadon bocsát, ha kötelezem ma­gam, hogy továbbra is a Gestapo számára fogok dolgozni. Elbers vizs­gálóbiztos ezenkívül tudta, hogy le­hetőségem van kivándorolni a Szov­jetunióba, amiről szintén beszéltem vele. A Gestapo ezt a lehetőséget ki akarta használni és a Szovjet­unióba akart küldeni mint ügynö­két. Államügyész: Elfogadta a Gesta­ponak ezt az ajánlatát? Vádlott: Igen, elfogadtam, önző törekvésemben, hogy mindenáron ki­kerüljék a börtönből, kötelezettsé­get írtam alá, amelyben együttmű­ködésre köteleztem magam. Államügyész: Milyen feladatok­kal bízták meg mint a fasiszta Ge­stapo munkatársát? Vádlott: Mielőtt elbocsátottak volna a börtönből. 1939 október 14­én, Elbers biztostól megkaptam fel­adataimat. Elbers azt parancsolta nekem, hogy maradjak kapcsolatban az illegális pártszervezettel, hogy lépjek kapcsolatba a Központi Bi­zottsággal, hogy nyerjem meg a -párt bizalmát, hogy híreket adjak a pártról és hogy készítsem elő a Szovjetunióba való kiküldetésem le­hetőségét. A Gestapoval való kap­csolat fenntartása céljára megkap­tam Elbers biztos telefonszámát és a személyes érintkezés céljára meg. határozták az időt, hogy mikor kell nála jelentkeznem a Gestapo épüle­tében. Államügyész: Vádlott, hogyan tel­jesítette az áruló feladatokat, ame­lyekkel a Gestapo megbízta önt? Vádlott: Szabadon bocsátásom után híreket adtam a pártfunkcio­náriusokkal való érintkezésemről, ezek közül Oldrich Hlasra, a XH. prágai ferület funkcionáriusára em­lékszem. További utasítások alapján kap. csolatókat kellett felvennem a Rudé Právo szerkesztőjével, konkréten Sztaniszlav Brunclíkkal. Akkor el­árultam a Gestaponak, hogy tovább, ra is kapcsolatokat tartok fenn Jú­lius Fucsikkal, elmondottam róla, hogy kapcsolatban áll az illegális központi pártvezetőséggel. Akkor már tudtam, hogy Fucsík ebben az időben bujkált a Gestapo elöl. Államügyész: Tehát ön vezétte a Gestapot Július Fucsik nyomára? Vádlott: Igen. Elbers vizsgáló­biztos egyenesen elrendelte nekem, hogy továbbra is tartsak fenn kap­csolatot Július Fucsikkal és hogy igyekezzem az ő közvetítésével kap­csolatba lépni az illegális központi pártvezetőséggel, amit meg is tet­tem. 1939 elején Fucsik titkos ösz. szejövetelt közvetített számomra a Rudé Právo szerkesztőjével és a CsKP illegális Központi Bizottságá­nak funkcionáriusával, Václav Kren­nel. Ez a találkozó a Prága melletti Mokropsyben jött létre. E találko­zón Kren közölte velem a párt uta­sításait további tevékenységemre vonatkozólag. Az volt az utasítás, hogy tartózkodjam a párttevékeny­ségtől, tekintettel arra, hogy a Ge­stapo már ismer. Kren továbbá azt mondotta nekem, hogy az esetleges utasításokat Július Fucsik útján fogják közölni velem. ErrőJ tájékoz., tattam Elbers vizsgálóbiztost, aki be­leegyezett abba, hogy a párt utasí­tásai szerint igazodjam, hogy így megtartsam a párt bizalmát és le­hetőséget nyerjek arra, hogy a párt segítségével a Szovjetunióba men­jek. Hangsúlyozta, hogy új felada­tokkal számítanak rám a Szovjet­únióban. Államügyész: Bemutatok a bíró­ságnak további két dokumentumot. Az elsőben Július Fucsík levelének négy fényképmásolata látható, ame­lyek rábizonyítják Reicinre, hogy Fucsikkal állandó kapcsolatban ál­lott és hogy Fucsík támogatta. Elnök: Ismeri ön ezt a dokumen­tumot? Vádlott: Igen. Államügyész: A másik dokumen­tum Reicin sajátkezüleg írt kérvé­nye a 255/46-os számú törvény alap­ján a kedvezések elismerését, Reicin e kérvényben rámutat arra, hogy a megszállás ideje alatt illegálisan Jú­lius Fucsikkal együtt dolgozott. Reicin aljasságának és szégyentel­jességének ez a megrázó dokumen­tuma, amely arról tanúskodik, hogy Reicin nem szégyel előnyöket kérni azért, hogy Július Fucsíkot kiszol­gáltatta a halálnak, Reicin vádlott előtt ismert volt. Államügyész: A német fasiszták milyen módon tették lehetővé önnek, hogy a Szovjetunióba távozzék? Vádlott: A Szovjetunióban vég­zendő új feladatok alapján 1940 ele­jén a Gestapo átadott magasabb szervének, a Sioherheitsdienstnek, amely utasításokkal látott el és amelynek segítségével kivándorlási útlevelet állítottak ki számomra a külföldre, a Szovjetunión keresztül. 1940 október 13-án legális úton Prá­gából Berlinbe, Královecen és Vil­nán keresztül Moszkvába mentem. Elnök: Hogyan igazodott a né. met fasiszták utasításai szerint a Szovjetunióba való érkezése után. Vádlott: Moszkvában jelentkez­tem a CsKP külföldi vezetőségén, amely előtt eltitkoltam árulásaimat és a Gestapotól kapott feladatai­mat. Nyilvántartásba vettek, mint politikai emigránst és a politikai emigránsok otthonában helyeztek el. 1941 elején, Szlánszky a moszkvai rádió csehszlovák adásának szer­kesztőségébe hívott és május végén felvették, mint a moszkvai rádió ál­landó szerkesztőjét. 1942 februárjá­ban beléptem a csehszlovák katonai egységbe, amely akkor alakult Bu­zulukban. Államügyész: Hogyan történt ak­kor az ön belépése a pártba? Vádlott: Már Buzulukban ismét befurakodtam a pártszervezetbe és vezető funkciót láttam el. Diktáro­ri eljárásommal, a pártügyeknek saját kezembe való összpontosításá­val és a párttagok kritikai hangjá­nak elnyomásával akadályoztam a reakciós tisztek demokrataellenes és ellenséges cselekedeteinek hatásos elnyomását. Ezzel az eljárásommal fedeztem őket. Államügyész: Ön tehát ezen a módon karrierista céljait akarta el­érni? így van? Vádlott: Újságíró tevékenységem­ben népszerűsítettem dr. Benest is, akit hamis módon haladó emberként állítottam be, sőt, ilyen emberként festettem le Szokolov című' köny­vemben is. Dr. Bene s személyének és a hadseregben levő ügynökségé­nek kiszolgálásával és talpnyalással megnyertem bizalmukat és ezért tá­mogattak szolgálati karrieremben és rangbéli előmenetelemben is. Elnök: Mikor helyezték önt a vé­delmi hírszolgálat osztályának (OBZ) elnöki funkciójába? Vádlott: 1945 elején, mégpedig az I. csehszlovák hadseregtestülethez. Karriérista céljaim teljesülését"' a felszabadulás után értem el, amikor a csehszlovák hadsereg katonái vé­delmi hírszolgálatának főnökévé ne­veztek ki és végül, amikor a nem­zetvédelmi miniszter helyettese let­tem. / Államügyész: Vallomása elején beismerte ellenséges és felforgató tevékenységét is, amelyet társaival a csehszlovák hadseregben 1945 óta folytatott. Tegyen most vallomást ezen bűntetteiről. Vádlott: A hadseregbe a mün­ohenelötti hadsereg és annak tudő­sítószolgálata régi burzsoá tisztjei­nek soraiból származó kádereket vettem fel,'burzso-nacionalistákat és más megbízhatatlan elemeket, akik­re azután további felforgató és el­lenséges tevékenységemben támasz­kodhattam. Lehetővé tettem, hogy az amerikai kémügynöksóg befura­kodjon a hadseregbe és a csehszlo­vák állam területére, sőt, a cseh­szlovák hadsereg vezető személyei­vel kapcsolatban széleskörű kémke­dést folytattam az amerikai impe­rialisták és azok szövetségeseinek érdekében. Államügyész: Tehát a német fa­siszták helyébe új főnököket választott, az amerikai-angol hír­szerző szolgálatokat ? \ Vádlott: Igen. Államügyész: Milyen módon dol. gozott ön érdekükben? Vádlott: Felelős voltam a cseh. szlovák hadsereg katonai titkaiért, néhány éven keresztül megszervez­tem és segítettem a kémhírek át. adását amerikai kémeknek és azok amgol segítőtársainak, még pedig Waldyk ezredes, amerikai katonai attasénak és helyettesének König ezredesnek, valamint Mullins ezre. < des, angol katonai attasénak, akik diplomáciai funkciókkai fedezték magukat. Az államügyész a csehszlovák fő. vezérkar irattárából származó tit­kos dokumentumok egész sorának fényképmásolatait mutatja a vád. lottnak, amelyek a vizsgálat ran_ delkezésére állanak és ezzel bebi. zonyítja a vádlottnak, hogy az ame­rikai.angol kémeknek egyenesen a vezérkarból adott titkos adatokat a csehszlovák hadseregről. Államügyész: Hogy ön beleegye. zett ezen információk átadásába, bizonyitja az ön aláírása és meg. jegyzései, valamint Bocsek tábor, nok aláírása is. így vaífí ez? Vádlott: Ezek a dokumentumok megerősítik vallomásomat, hogy minit a csehszlovák hadsereg egyik magasrangú tisztje az amerikai Yé. meknek és azok angol segítőtársai nak a csehszlovák hadseregről tit. kos információkat adtam, amelyeket kértek tőlünk. Elnök: Hogyan pecsételte meg ezt aláírásával? Vádlott: Beleegyeztem ezzel ab­ba, ho;y e kéminformációkiajt aa amerikai és angol kémeknek átad­ják. Államügyész: Hogyan lépett kém. összeköttetésbe az amerikai-angol kémekkel és milyen módon adta át nekik a kémhíreket ? Vádlott: 1945.ben segítségemmel a csehszlovák hadsereg legmagasabb vezető helyére benesi orientációjú, münchenelötti, burzsoá tisztek cso. portja került, akik számára az a la. kulóban, levő népi demokratikus áL lam érdekel és a Szovjetunióval va. ló szoros szövetség politikája ide. gen volt. Elnök: ön természetesen ezek­kel az elemekkel szoros kapcso. latban állott ? Vádlott: Árulásomnak és a Ge. st apóval való együttműködéseim­nek tudatában és abbeli félelmem­ben, hogy ezt a kommunisták lelep­lezik a demokrácia ellenségeinél ke. restem támaszt. Ezért a burzsoá be. nesi klikkel együtt Csehszlovákiá­ban megteremtettem a burzsoá hadsereg megalakításának előfelté. teleit. A csehszlovák hadseregnek a mi szándékunk szerint éppúgy, mint a münchenelötti hadseregnek a nyu. gati imperialistái!, alárendeltsége alatt kellett volna állnia. Ezért tár­saimmal együtt szabotáltaim a kas. sai kormányprogrammot és az ilyen hadsereg megalakítására irányuló vonalat érvényesítettem. A nemzet, védelmi minisztériumban és a vezér, karban olyan viszonyokat alakítót, tunk ki, amelyekben a nyugati ka­pitalista államok képviselői megelőző szerepükben, a szuverén urak és pa. rancsolók szerepében léphetitek fel, a protektorátusra emlékeztetve. Államügyész: Az imperialista ál­lamok ügynökei ugyancsak ki tud. ták ezt használni. ,, Vádlott: Igen, Hamarosan kér. désekkel fordultak a vezérkarhoz a csehszlovák hadsereg állapotára és a szervezetére vonatkozólag. Elmei. 1-ett igazi úrként viselkedtek, sőt megszabták követeléseik teljesítésé­nek határidejét is. Elsősorban Bo_ esek tábornokkal állottak összeköt, tetésbem. Államügyész: ön tehát funkció­jával visszaélt az amerikai-angol kémek érdekében. Vádlott: Igein. Államügyész: Még nem mondott el mindent kémtevékenységéről. Vádlott: Osztályom illetékes cso­portjának utasításokat adtam, hogy intézzék el a nemzetvédelmi minisz­térium különféle ágazatainak azon kérelmeit, amelyekben külföldi ál­lampolgárok számára belépési enge­délyt kértek csehszlovák ipari vál­lalatokba, köztük olyan üzemekbe, is, ahová a titoktartás érdekében idegeneknek a belépés tilos volt. A vádlott továbbá elmondja, hogy Csehszlovákia területén hogyan tá­mogatták a nyugati kémügynökök tevékenységét, akiket a nyugati im­perialisták mint különféle missziókat küldtek ki. Ilven volt például az amerikai hírszolgálat missziója, az Office for Stratégie Services, az amerikai hadsereg úgynevezett lik­vidáciős missziója Plzenben és az angol úgynevezett felfegyverzési misszió, amelyről a vádlott ezt mondja: Ismeretes volt előttem és bizonyí­tékaim voltak arra, hogy a nyugati imperialista államok hivatalosan ki­küldött missziói Csehszlovákia terü­letén kémkedést folytatnak és itt hírszerző hálózatot építenek ki, de ezt " párt és a kormánytényezők előt. eltitkoltam. Mint a védelmi hír­szolgálat főnöke, nem léptem fel a tetten ért kémek ellen, sem azok el­len, akik az idegen képviselők sorai­ból vagy pedig a csehszlovák tisztek soraiból kerültek ki és akik a nyu­gati kapitalista hadseregek képvisa­selőivel összeköttetésben a csehszlo­vák hadseregben kémtevékenységet és felforgató agitációt folytattak. (Folytatás a holnapi «g&mimirfc«vj /

Next

/
Oldalképek
Tartalom