Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-27 / 283. szám, csütörtök

$998 Boranbcr 1T » m sze 19 A Rudolf Szlánszky által vezetett államellenes összeesküvő központ vezetősége elleni bűnper tésére és a kapitalizmus helyreállttására való felhasználását szol. gálhatták volnia. Alamügyész: Bűnösségének be. ismerése után tegyen részletes vallomást arról, milyein körülmények között lépett ön a csehszlovák nép érdekei elárulásának útjára? Vádlott: Amikor 1938 őszén, Csehszlovákia Kcwmmunistá Pártját feloszlatta asz agrár, és benesi reakciós kommánykLkk, illegalitásba ment át és földialatti harcot szer. vezett a nómeit fasiszták és azok hazai segítői ellen, Reám is mint a párt központi apparátusán alt egyik funkcionáriusára számítottak az illegális tevékenységben. A*onban a pártnak ebben a döntő és súlyos Idejében teljesen megnyilvánult po_ litikjai és erkölcsi romlottságom. Amikor 1939-ben, Csehszlovákiánajk a német fasiszták által való megszállása után, az első komoly pró. batételnek -vetettek alá, a párt iránti -viszonyom próbatételéinek, csalódást okoztam és a pártot elárultam. 1939 áprilisában letartóztatott a prágai Gestapo, kihallgatásaim köz. ben kihasználta gyávaságomat, úgy hogy aas első rámtámadás után fo. ikozatosan áttértem a fasiszta Ge stapőval való közvetlen együttmü. ködésre. A Gestapónak eláirultam mindent, amit a pártról és annak funkcionáriusairól tudtam. Államügyész: Volt börtöntársa vallomásával megerősíti az ön gyáva viselkedését és elmondja, hogy öm a Gestapo számára a cellájában terjedelmes jelentést írt. Vádlott: Igen, ez igaz. A Gestapo többek között tudta rólam, hogy sportszerkesztő voltam. Kihallgattak engem a forradalmi sport, és testnevelési mozgalomról. Elberstől, a Gestapo kihallgató biztosától papírt kaptam, hogy a cellámban leírjam mindazt, amit a proletár testnevelés föderációjáról, annak funkcionárius kádereiről és szervezési struktúrájáról tudtam. Ezenkívül felrajzoltam a proletár testnevelés föderációja szervezési struktúrájának vázlatát, amelyben a proletár testnevelés föderációja számos vezető funkcionáriusának nevét, valamint Jozef Trousil elnök, Jozef Matejka nevét és számos más nevet árultam el. Ezt azután átadtam a vizsgálóbiztosnak. Allamügyésfet Mit árult el a Gestaponak a CsKPröl és annak funkcionáriusairól ? Vádlott: Vallomást tettem a CsKP Központi Titkárságnak, a CsKP prágai kerületének, a Komszomol Központi Bizottságának funkcionáriusairól, a Rudé Právo és Haló Noviny szerkesztőségének összetételéről, valamint más funkcionáriusokról, akik a pártot a Kominternben képviselték. Beismerem, hogy a Gestaponak elárultam a párt számos funkcionáriusát, akiktől tudtam, hogy Csehszlovákia megszállása után folytatták illegális tevékenységüket a fasiszta megszállók ellen. Államügyész: Sorolja fel azon funkcionáriusok neveit, akiket kiszolgáltatott a Gestaponak! Vádlott: Az illegális pártdolgozók közül elárultam a Gestaponak Ján Zikát, az illegális pártszervezet szervezőjét, továbbá Ján Pestukot, aki a párt feloszlatása előtt a párt pénzügyeit vezette és Rolny álnév alatt volt ismert, továbbá vallomást tettem azokról a pártfunkcionáriusokről, akikkel azelőtt a Komszomol központjában dolgoztam, Ottó Synekről, Jozef Hrubyról, Rudolf Richterről és másokról. A Rudé Párvo és a Haló Noviny szerkesztőségéről a Gestaponak elárultam a szerkesztőség összetételét, a szerkesztők neveit, munkakörüket a szerkesztőségben, jellemzésüket és más részleteket. Elárultam Ján Sverma, Eduard Urx, Ján Krejcsi, Július Fucsík, Kurt Konrád, Staniszlav Brunclik, Vratislav Santroch és mások neveit. A Gestaponak to vábbá elárultam néhány nyomdát, amelyeket a párt illegális röpiratok nyomására használt, mint a Schefel-nyomdát, a Leszner-nyomdát. és néhány kisebb prágai nyomdavállalatot, többek között a nyomdát Kobyliayfoen, amelynek nevére nem emlékszem, de amelyről tudtam, hogy a párt használja. Államügyész: Hogyan viselkedett a Gestapo azokkal a személyekkel szemben, akiket elárult a fasisztáknak? Vádlott: Szégyenteljes árulásommal segítettem a Gestapot a CsKP elélni irtóhadjáratában. Vallomásaim alapján a Gestapo megvalósíthatta az általam elárult személyek fizikai megsemmisítését. Vallomásaim megtételekor tisztában voltam azzal, hogy a Gestapo vizsgálatot és nyomozást indít az összes általam elárult pártfunkcionáriusok ellen. Ennek alapján a Gestapo később számos funkcionáriust tartóztatott le, akiket én elárultam és akiket később kivégezték. Ezek voltak: Ottó Synek, Eduard Urx, Ján Zika, Ján Pestuka, Július Fucsik, Ján Krejcsi, Kurt Konrád, Vratiszlav Santroch, Sztaniszlav Brunclik, Václav Kren és a továbbiak egész sora börtönökön és koncentrációs táborokban sínylődött. Tudatában vagyok annak, hogy szégyenteljes árulásommal segítettem a német fasisztákat a párt legjobb kádereinek elpusztításában, akik félelmet nem ismerve, tekintet nélkül a fenyegető veszélyre, folytatták a megszállók elleni harcot, amelyben életüket is feláldozták. Államügyész: Ön tehát a német elnyomóknak elárulta a csehszlovák nép nemzeti hősét, Július Fucsíkot is? Vádlott: Igen, beismerem, hogy a Rudé Právo szerkesztői között, akiket a Gestaponak elárultam, volt Július Fucsík is, akiről a Gestaponak híreket adtam a börtönből való elbocsátásom után is. Államügyész: Letartóztatása előtt kapcsolatban állott az illegális párt vezetőségével is ? Vádlott: Igen. A párt feloszlatása után 1938-ban Július Fucsikkal való kapcsolatomon kívül pótkapcsolatom is volt, mégpedig a prágai Spálená utcai könyvkiadó ég könyv, kereskedés útján. Államügyész: Elárulta a Gestaponak ezt a kapcsolatát is? Vádlott: Igen, ezt a kapcsolatomat is elárultam a Gestaponak. Államügyész: Ezt az ön vallomását megerősíti a prágai Gestapo volt munkatársa, Gusztáv Freisleben, aki elmondja, hogy a Gestapo az ön nevében küldte ebbe a könyvkiadóba. A Gestapo azután felszámolta ezt a könyvkiadót. Ez azt jelenti, hogy mindez az ön vallomása. Vádlott: Igen, Freiesleben igazat mond. Ezen árulásom alapján és tekintettel gyávaságomra, amelyet a börtönben és a kihallgatásom tanúsítottam, a Gestapo meggyőződött arról, hogy engedelmes eszköz va. gyok kezében, felajánlotta, hogy szabadon bocsát, ha kötelezem magam, hogy továbbra is a Gestapo számára fogok dolgozni. Elbers vizsgálóbiztos ezenkívül tudta, hogy lehetőségem van kivándorolni a Szovjetunióba, amiről szintén beszéltem vele. A Gestapo ezt a lehetőséget ki akarta használni és a Szovjetunióba akart küldeni mint ügynökét. Államügyész: Elfogadta a Gestaponak ezt az ajánlatát? Vádlott: Igen, elfogadtam, önző törekvésemben, hogy mindenáron kikerüljék a börtönből, kötelezettséget írtam alá, amelyben együttműködésre köteleztem magam. Államügyész: Milyen feladatokkal bízták meg mint a fasiszta Gestapo munkatársát? Vádlott: Mielőtt elbocsátottak volna a börtönből. 1939 október 14én, Elbers biztostól megkaptam feladataimat. Elbers azt parancsolta nekem, hogy maradjak kapcsolatban az illegális pártszervezettel, hogy lépjek kapcsolatba a Központi Bizottsággal, hogy nyerjem meg a -párt bizalmát, hogy híreket adjak a pártról és hogy készítsem elő a Szovjetunióba való kiküldetésem lehetőségét. A Gestapoval való kapcsolat fenntartása céljára megkaptam Elbers biztos telefonszámát és a személyes érintkezés céljára meg. határozták az időt, hogy mikor kell nála jelentkeznem a Gestapo épületében. Államügyész: Vádlott, hogyan teljesítette az áruló feladatokat, amelyekkel a Gestapo megbízta önt? Vádlott: Szabadon bocsátásom után híreket adtam a pártfunkcionáriusokkal való érintkezésemről, ezek közül Oldrich Hlasra, a XH. prágai ferület funkcionáriusára emlékszem. További utasítások alapján kap. csolatókat kellett felvennem a Rudé Právo szerkesztőjével, konkréten Sztaniszlav Brunclíkkal. Akkor elárultam a Gestaponak, hogy tovább, ra is kapcsolatokat tartok fenn Július Fucsikkal, elmondottam róla, hogy kapcsolatban áll az illegális központi pártvezetőséggel. Akkor már tudtam, hogy Fucsík ebben az időben bujkált a Gestapo elöl. Államügyész: Tehát ön vezétte a Gestapot Július Fucsik nyomára? Vádlott: Igen. Elbers vizsgálóbiztos egyenesen elrendelte nekem, hogy továbbra is tartsak fenn kapcsolatot Július Fucsikkal és hogy igyekezzem az ő közvetítésével kapcsolatba lépni az illegális központi pártvezetőséggel, amit meg is tettem. 1939 elején Fucsik titkos ösz. szejövetelt közvetített számomra a Rudé Právo szerkesztőjével és a CsKP illegális Központi Bizottságának funkcionáriusával, Václav Krennel. Ez a találkozó a Prága melletti Mokropsyben jött létre. E találkozón Kren közölte velem a párt utasításait további tevékenységemre vonatkozólag. Az volt az utasítás, hogy tartózkodjam a párttevékenységtől, tekintettel arra, hogy a Gestapo már ismer. Kren továbbá azt mondotta nekem, hogy az esetleges utasításokat Július Fucsik útján fogják közölni velem. ErrőJ tájékoz., tattam Elbers vizsgálóbiztost, aki beleegyezett abba, hogy a párt utasításai szerint igazodjam, hogy így megtartsam a párt bizalmát és lehetőséget nyerjek arra, hogy a párt segítségével a Szovjetunióba menjek. Hangsúlyozta, hogy új feladatokkal számítanak rám a Szovjetúnióban. Államügyész: Bemutatok a bíróságnak további két dokumentumot. Az elsőben Július Fucsík levelének négy fényképmásolata látható, amelyek rábizonyítják Reicinre, hogy Fucsikkal állandó kapcsolatban állott és hogy Fucsík támogatta. Elnök: Ismeri ön ezt a dokumentumot? Vádlott: Igen. Államügyész: A másik dokumentum Reicin sajátkezüleg írt kérvénye a 255/46-os számú törvény alapján a kedvezések elismerését, Reicin e kérvényben rámutat arra, hogy a megszállás ideje alatt illegálisan Július Fucsikkal együtt dolgozott. Reicin aljasságának és szégyenteljességének ez a megrázó dokumentuma, amely arról tanúskodik, hogy Reicin nem szégyel előnyöket kérni azért, hogy Július Fucsíkot kiszolgáltatta a halálnak, Reicin vádlott előtt ismert volt. Államügyész: A német fasiszták milyen módon tették lehetővé önnek, hogy a Szovjetunióba távozzék? Vádlott: A Szovjetunióban végzendő új feladatok alapján 1940 elején a Gestapo átadott magasabb szervének, a Sioherheitsdienstnek, amely utasításokkal látott el és amelynek segítségével kivándorlási útlevelet állítottak ki számomra a külföldre, a Szovjetunión keresztül. 1940 október 13-án legális úton Prágából Berlinbe, Královecen és Vilnán keresztül Moszkvába mentem. Elnök: Hogyan igazodott a né. met fasiszták utasításai szerint a Szovjetunióba való érkezése után. Vádlott: Moszkvában jelentkeztem a CsKP külföldi vezetőségén, amely előtt eltitkoltam árulásaimat és a Gestapotól kapott feladataimat. Nyilvántartásba vettek, mint politikai emigránst és a politikai emigránsok otthonában helyeztek el. 1941 elején, Szlánszky a moszkvai rádió csehszlovák adásának szerkesztőségébe hívott és május végén felvették, mint a moszkvai rádió állandó szerkesztőjét. 1942 februárjában beléptem a csehszlovák katonai egységbe, amely akkor alakult Buzulukban. Államügyész: Hogyan történt akkor az ön belépése a pártba? Vádlott: Már Buzulukban ismét befurakodtam a pártszervezetbe és vezető funkciót láttam el. Diktárori eljárásommal, a pártügyeknek saját kezembe való összpontosításával és a párttagok kritikai hangjának elnyomásával akadályoztam a reakciós tisztek demokrataellenes és ellenséges cselekedeteinek hatásos elnyomását. Ezzel az eljárásommal fedeztem őket. Államügyész: Ön tehát ezen a módon karrierista céljait akarta elérni? így van? Vádlott: Újságíró tevékenységemben népszerűsítettem dr. Benest is, akit hamis módon haladó emberként állítottam be, sőt, ilyen emberként festettem le Szokolov című' könyvemben is. Dr. Bene

s személyének és a hadseregben levő ügynökségének kiszolgálásával és talpnyalással megnyertem bizalmukat és ezért támogattak szolgálati karrieremben és rangbéli előmenetelemben is. Elnök: Mikor helyezték önt a védelmi hírszolgálat osztályának (OBZ) elnöki funkciójába? Vádlott: 1945 elején, mégpedig az I. csehszlovák hadseregtestülethez. Karriérista céljaim teljesülését"' a felszabadulás után értem el, amikor a csehszlovák hadsereg katonái védelmi hírszolgálatának főnökévé neveztek ki és végül, amikor a nemzetvédelmi miniszter helyettese lettem. / Államügyész: Vallomása elején beismerte ellenséges és felforgató tevékenységét is, amelyet társaival a csehszlovák hadseregben 1945 óta folytatott. Tegyen most vallomást ezen bűntetteiről. Vádlott: A hadseregbe a münohenelötti hadsereg és annak tudősítószolgálata régi burzsoá tisztjeinek soraiból származó kádereket vettem fel,'burzso-nacionalistákat és más megbízhatatlan elemeket, akikre azután további felforgató és ellenséges tevékenységemben támaszkodhattam. Lehetővé tettem, hogy az amerikai kémügynöksóg befurakodjon a hadseregbe és a csehszlovák állam területére, sőt, a csehszlovák hadsereg vezető személyeivel kapcsolatban széleskörű kémkedést folytattam az amerikai imperialisták és azok szövetségeseinek érdekében. Államügyész: Tehát a német fasiszták helyébe új főnököket választott, az amerikai-angol hírszerző szolgálatokat ? \ Vádlott: Igen. Államügyész: Milyen módon dol. gozott ön érdekükben? Vádlott: Felelős voltam a cseh. szlovák hadsereg katonai titkaiért, néhány éven keresztül megszerveztem és segítettem a kémhírek át. adását amerikai kémeknek és azok amgol segítőtársainak, még pedig Waldyk ezredes, amerikai katonai attasénak és helyettesének König ezredesnek, valamint Mullins ezre. < des, angol katonai attasénak, akik diplomáciai funkciókkai fedezték magukat. Az államügyész a csehszlovák fő. vezérkar irattárából származó titkos dokumentumok egész sorának fényképmásolatait mutatja a vád. lottnak, amelyek a vizsgálat ran_ delkezésére állanak és ezzel bebi. zonyítja a vádlottnak, hogy az amerikai.angol kémeknek egyenesen a vezérkarból adott titkos adatokat a csehszlovák hadseregről. Államügyész: Hogy ön beleegye. zett ezen információk átadásába, bizonyitja az ön aláírása és meg. jegyzései, valamint Bocsek tábor, nok aláírása is. így vaífí ez? Vádlott: Ezek a dokumentumok megerősítik vallomásomat, hogy minit a csehszlovák hadsereg egyik magasrangú tisztje az amerikai Yé. meknek és azok angol segítőtársai nak a csehszlovák hadseregről tit. kos információkat adtam, amelyeket kértek tőlünk. Elnök: Hogyan pecsételte meg ezt aláírásával? Vádlott: Beleegyeztem ezzel abba, ho;y e kéminformációkiajt aa amerikai és angol kémeknek átadják. Államügyész: Hogyan lépett kém. összeköttetésbe az amerikai-angol kémekkel és milyen módon adta át nekik a kémhíreket ? Vádlott: 1945.ben segítségemmel a csehszlovák hadsereg legmagasabb vezető helyére benesi orientációjú, münchenelötti, burzsoá tisztek cso. portja került, akik számára az a la. kulóban, levő népi demokratikus áL lam érdekel és a Szovjetunióval va. ló szoros szövetség politikája ide. gen volt. Elnök: ön természetesen ezekkel az elemekkel szoros kapcso. latban állott ? Vádlott: Árulásomnak és a Ge. st apóval való együttműködéseimnek tudatában és abbeli félelmemben, hogy ezt a kommunisták leleplezik a demokrácia ellenségeinél ke. restem támaszt. Ezért a burzsoá be. nesi klikkel együtt Csehszlovákiában megteremtettem a burzsoá hadsereg megalakításának előfelté. teleit. A csehszlovák hadseregnek a mi szándékunk szerint éppúgy, mint a münchenelötti hadseregnek a nyu. gati imperialistái!, alárendeltsége alatt kellett volna állnia. Ezért társaimmal együtt szabotáltaim a kas. sai kormányprogrammot és az ilyen hadsereg megalakítására irányuló vonalat érvényesítettem. A nemzet, védelmi minisztériumban és a vezér, karban olyan viszonyokat alakítót, tunk ki, amelyekben a nyugati kapitalista államok képviselői megelőző szerepükben, a szuverén urak és pa. rancsolók szerepében léphetitek fel, a protektorátusra emlékeztetve. Államügyész: Az imperialista államok ügynökei ugyancsak ki tud. ták ezt használni. ,, Vádlott: Igen, Hamarosan kér. désekkel fordultak a vezérkarhoz a csehszlovák hadsereg állapotára és a szervezetére vonatkozólag. Elmei. 1-ett igazi úrként viselkedtek, sőt megszabták követeléseik teljesítésének határidejét is. Elsősorban Bo_ esek tábornokkal állottak összeköt, tetésbem. Államügyész: ön tehát funkciójával visszaélt az amerikai-angol kémek érdekében. Vádlott: Igein. Államügyész: Még nem mondott el mindent kémtevékenységéről. Vádlott: Osztályom illetékes csoportjának utasításokat adtam, hogy intézzék el a nemzetvédelmi minisztérium különféle ágazatainak azon kérelmeit, amelyekben külföldi állampolgárok számára belépési engedélyt kértek csehszlovák ipari vállalatokba, köztük olyan üzemekbe, is, ahová a titoktartás érdekében idegeneknek a belépés tilos volt. A vádlott továbbá elmondja, hogy Csehszlovákia területén hogyan támogatták a nyugati kémügynökök tevékenységét, akiket a nyugati imperialisták mint különféle missziókat küldtek ki. Ilven volt például az amerikai hírszolgálat missziója, az Office for Stratégie Services, az amerikai hadsereg úgynevezett likvidáciős missziója Plzenben és az angol úgynevezett felfegyverzési misszió, amelyről a vádlott ezt mondja: Ismeretes volt előttem és bizonyítékaim voltak arra, hogy a nyugati imperialista államok hivatalosan kiküldött missziói Csehszlovákia területén kémkedést folytatnak és itt hírszerző hálózatot építenek ki, de ezt " párt és a kormánytényezők előt. eltitkoltam. Mint a védelmi hírszolgálat főnöke, nem léptem fel a tetten ért kémek ellen, sem azok ellen, akik az idegen képviselők soraiból vagy pedig a csehszlovák tisztek soraiból kerültek ki és akik a nyugati kapitalista hadseregek képvisaselőivel összeköttetésben a csehszlovák hadseregben kémtevékenységet és felforgató agitációt folytattak. (Folytatás a holnapi «g&mimirfc«vj /