Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)
1952-11-27 / 283. szám, csütörtök
1952 november 27 ÜISZ0 I A Rudolf Szlánszky által vezetett államellenes összeesküvő központ vezetősége elleni bűnper soraiban is, akikkel szemben az engedélyek kiadásánál igen szigorúan jártam el. Államügyész: És mi volt az oka annak, hogy a zsidó kapitalistáknak jelentős vagyon kivitelét engedélyezte, a szegény emberekkel pedig igen szigorúan járt el? Vádlott: Ezzel a szegény zsidókkal szemben követett szigorú eljárásommal éppen azt lepleztem, hogy a burzsoáziát nagy vagyon kivitelének engedélyezésével támogatom, így kerültem lelkiismeretes hivatalnok hírébe, aki szigorúan ügyel arra, hogy ne vigyenek ki túlságosan nagy vagyonokat. Sőt az volt a hírem, hogy szigorúan és határozottan üldözöm a jogtalan vagyonkivitelt. A pozsonyi ülésre éppen azért mentem el, hogy beszédemmel leplezzem ellenséges tevékenységemet és a jelenlevő cionistáknak határozott irányvonalat adjak, amely szerint beszélniük kell erről a ügyről, hogy ne leplezzenek le bennünket. Közösséget vállaltam a zsidó burzsoázia érdekeivel és támogattam őket. Államügyész: Bemutatom önnek a pénzügyi ellenőrző szervek jelentését, akik figyelmeztették magát arra, hogy milyen óriási károkat okozott nemzetgazdaságunknak ez a törvényellenes vagyonkivitel. Mit tett ezzel a jelentéssel? Vádlott: Ezt a jelentést sok más hasonló jelentéssel együtt elsüllyesztettem az irattárban. Ez a jelentés arra az akcióra vonatkozik, amelynek a „Brycha" fedőnevet adtuk. Az akció célja a zsidó reakció vagyonának illegális kivitele volt, mégpedig nemcsak Csehszlovákiából, hanem a szomszédos népi demokratikus államokból, Lengyelországból, Magyarországból, Romániából is. A szállítmányokba olyan elemeket is fölvettek, akiket a nemzetbiztonsági testület körözött. Ezek az elemek a listákban álnéven szerepeltek és a Cionisták Központi Szövetsége hamis okmányokat állított ki nekik. Államügyész: Ki irányította az egész kitelepülési akciót? Vádlott: Ezeket az akciókat, elsősorban a Brycha-akciót a prágai izraeli követség irányította, amely az akcióba törvényellenesen csehszlovák állampolgárokat sorolt be Michael jelszóval, ami tulajdonképpen Gutter amerikai ügynök álneve, aki Csehszlovákiában izraeli diplomáciai tisztviselőnek álcázta magát. Államügyész: Hogyan juttatták át ezeket a személyeket a határon? Vádlott: A szállítmányokat Salamon Friedmann irányította a Belügyi Megbízotti Hivatalban működő ellenséges elemek támogatásával. A szállítmányokat a cionista szervezetek és a hitközségek szervezték, amelyek a .szállítmányokba illegálisan felvett csehszlovák állampolgároktól többtízezer koronát követeltek. A Brychta-akció keretében a Joint amerikai cionista szervezet minden egyes kitelepülötől 100 dollárt követelt. Az akció 1948-tól egészen 1949. év közepéig tartott. Egy szállítmány esetében a pénzügyi szervek alapos ellenőrzést hajtottak végre. Kis csoportról, kb. 50— 60 személyről volt szó, kézipoggyászuk ellenőrzése során különféle értéktárgyakat, nemesfémeket, ékszereket Stb. foglaltak le, amelyek értékét kereken 5 millió koronára becsülték. Államügyész: Erre a tevékenységre vonatkozólag kapott utasításokat Szlánszky vádlottól ? Vádlott: Szlánszkynak elmondtam, hogy a kitelepülési akció súlyos károkat okoz Cseh: zlovákiának. Szlánszky. Erank és Geminder jelenlétében azt válaszolta nekem, hogy ez nem fontos, a cionista akcióknak Csehszlovákiában szabad kezet kell biztosítani. Államügyész: Milyen kapcsolatokat tartott fenn a Joint amerikai cionista szervezet prágai fiókjával? .Vádlott: Kapcsolatom volt Henry Löwy főtitkárra! és Gregorral. Megígértem nekik, hogy biztosítom különféle szállítmányok vámmentes behozatalát az Egyesült Államokból a csehszlovákiai cionista szervezetek számára és ezt el is intéztem. Fedeztem ennek a szervezetnek a kiterjedt deviza-machinációit, amelyek abban álltak, hogy a kivándorlók a szervezetnek a devizákért nem hivatalos árfolyam szerint fizettek és a szervezet ennek ellenértékét dollárban fizette ki nekik abban az országban, ahova emigráltak. Ilymódon például a Joint 500.— koronát kapott, amiért külföldön 1 dollárt fizetett a kivándorlóknak. A Joint amerikai központja ezen az üzleten minden egyes dolláron 9 dollárt keresett, mert, hogy Csehszlovákiában 500 koronája legyen, normális és hivatalos átutalások keretében 10 dollárt kellett volna küldenie. Az így szerzett pénzt ez az amerikai ügynökség a Csehszlovákia ellen irányuló ellenséges felforgató tevékenység pénzelésére használta fel és megszervezte az emigránsok pénzének külföldre átutalását. Azzal .a céllal, hogy ezt az amerikai ügynökséget megvédjem, azt a hazug állítást terjesztettem róla. hogy Csehszlovákiában emberbaráti működést fejt ki. A Joint kérdésében Plenerrel, LöblleL és Margoliusszal is tárgyaltam és abban egyeztünk meg, hogy ellenséges tevékenységének útjába nem gördítünk akadályokat és továbbra is lehetővé tesszük a Joint működését. Államügyész: Beszéljen arról, hogy milyen együttműködést folytatott a Cionisták Központi Szövetségével. Vádlott: Támogattam ennek az ellenséges szervezetnek a tevékenységét is. Amikor letartóztatták a szervezet elnökét, Krasznyanszkyt, aki kapitalista és a népi demokratikus rend esküdt ellensége volt, tárgyalásokat folytattam Reis és Gottstein aktív cionistákkal, továbbá Dr. Kleinnal, a prágai zsidó hitközség képviselőjével. Kérésükre és a Joint kérésére elősegítettem Krasznyanszky szabadon bocsátását, noha az ellene folyó bűnügyi eljárást még nem zárták le. Krasznyanszky kevéssel azután külföldre szökött. Ennek ellenére megmentettem a vagyonát. Államügyész: Krasznyanszky letartóztatása idején lakásán terhelő anyagot foglaltak le. Tud erről? Vádlott: A házkutatás során olyan anyagot foglaltak le, amely a Cionisták Központi Szövetségének ellenséges tevékenységéről tanúskodott. Többek között a cionisták tevékenységére vonatkozó irányelvekről volt szó, amelyekben az az utasítás szerepelt, hogy a cionisták kerítsék hatalmukba az állami és gazdasági apparátus fontos pozícióit, hogy innen támogathassák a cionisták ellenséges munkáját. Ezt az anyagot' a Prágai Központi Nemzeti Bizottság pénzügyi osztályának irattárában rejtettem el, mert meg akartam védeni a* Cionisták Központi Szövetségét és meg akartam akadályozni, hogy felülvizsgálják a Szlánszky által hivatalba juttatott zsidó burzsoa-nacionalista és cionista kádereket, akikhez tartozott Frejka, Goldmann, F. J. Kolár. Margolius. Löbl, én és mások. Államügyész: Maga tehát Krasznyanszky irányelveinek megfelelően kártevő munkát végzett az államapparátusban. Vádlott: Igen. Államügyész: Izrael támogatására ezenkívül legális utakat is felhasznált ? Vádlott: Ilyesmi az Izrael és a Csehszlovák Köztársaság között 1949-ben lefolytatott kereskedelmi tárgyalások alkalmával történt. Akkoriban Löbllel folytattam tárgyalásokat arról, hogy. Izraelnek az áruszállításoknál 20 százalékos árengedményt adjunk, annak a vagyonnak az ellenértékeként, amelyet a zsidó kapitalisták hátrahagytak Csehszlovákiában. Emellett persze mindketten jól tudtuk, hogy éppen én voltam a zsidó burzsoázia és a kapitalisták segítségére abban, hogy nagy vagyont vigyenek ki Csehszlovákiából. Államügyész: A bírósági szakértők véleményéből kiderül, hogy a károk, amelyeket a cionista szervezetekkel együttműködve okozott a csehszlovák nemzetgazdaságnak. 5 milliárd koronát tesznek ki. Ez az egész kár, amit gazdaságunknak okozott? Vádlott: Nem. Hatáskörömbe tartozott a pénzügyminisztérium büntetőjogi osztálya is, amit az amerikai ügynökök érdekében használtam ki. Például Csehszlovákiában letartóztattak egy csoportot, amelynek tagjai izraeli állampolgárok voltak, akiket azért küldtek hozzánk, hogy itt tisztességtelen üzleteket és szélhámosságokat hajtsanak végre. . A vizsgálat során kiderült, hogy Izraelből az egész világon üzleteket szerveznek és ezekre felhasználják a deviza, és árkülönbözeteket. Ezek az üzletek azt a célt szolgálták, hogy jelentős, károkat okozzanak azoknak az államoknak, ahol lebonyolították őket. Az üzeleteket a Sonnebohne izraeli társaság szervezte, amely a Hisztadruth félfasiszta szakszervezetek közvetlen -felügyelete alatt működött. Ezeknek a szakszervezeteknek a politikai képviselője, Majer Grünbaum közvetlen kapcsolatot tartott fenn dr. Felix-szel, aki Csehszlovákiában szervezte meg az említett üzleteket. Dr. Félix kérésére szabadlábra helyeztettem Greifet, a csoport egyik tagját és utasítást adtam arra, hogy 13 millió korona bírság helyett csak 2,300.000 koronát fizessen. Államügyész: Beszéljen az Anderesetröl. Vádlott: Az Ander-család tagjai, az ,,ASO" egységárúházak ismert tulajdonosai, adó. és devizacsalásokkal 70 millió korona kárt okoztak a köztársaságnak, egyéb machinációk útján pedig 16 millió koronával károsították meg államunkat. A bűnvádi eljárás megindításakor utasítást adtam az eljárás beszüntetésére azzal az ürüggyel, hogy Anderék lemondanak üzleti vagyonukról. A valóságban nem volt miről lemondaniuk, mert áruházaikat már államosították. Ezzel nemcsak megvédtem Anderékat a büntetéstől, hanem megmentettem nagy magán vagyonukat is. Az államügyész ezután bemutatja a bíróságnak az amnesztia-eljárás lefolytatásáról szóló jegyzökönyvet Hasonló módon fedezte Fischl ai Arnstein és Pieck-cég tulajdonosait a nemzetközi kapitalista Vogl fivéreket, akik különböző devizamachinációkat és szélhámosságokat követ tek el és a csehszlovákiai dolgozó népet 80 millió koronával loptál? meg. Fischl elérte, hogy rokonaikat Waldstein cégvezetőt és Koblitzot szabadlábra helyezték, noha tudta nogy mindketten bűnösek. Mindketten kevéssel utóbb megszöktek CsehSzlovákia területéről. A vádlott továbbá elmondta, hogyan volt a februári események után különböző gyárosok és kereskedők segítségére, abban, hogv nagy vagyont csempészszenek át a határon. Elsősorban Pachlról, a Rupa-gyár tulajdonosáról, a vádlott barátjáról van szó, akinek segítségére volt, hogy a csehszlovák dolgozó népet mintegy 70 millió koronával meglopja és ezekért a szolgálataiért 120.000 korona jutalmat fogadott el. Frejka sógorának. Körbernek is segédkezet nyújtott, hogy csaló módon milliós vagyont csempésszen ki külföldre. Államügyész: Hogyan támogatta továbbá a kapitalista elemeket az ú. n. kártalanítási szerződések megkötésénél ? Vádlott: Résztvettem ezeknek a szerződéseknek a megkötésében. A szerződésekben köteleztük magunkat, hogy milliós kárpótlásokat fizetünk ki a nyugati kapitalista cégeknek Csehszlovákiában államosított vagyonukért, noha ez ellenkezett a csehszlovák törvények szellemével. Azzal érveltünk, hogy bizonyosfajta kompenzációról van szó kereskedelmi szerződések megkötése ellenében. Ilyen kártalanítási szerződést kötöttünk az Unilever-céggel és köteleztük magunkat, hogy kárpótlást fizetünk nekik a Schichtkonszernért is, amely pedig náci tevékenysége miatt elkobzás alá esett. Kártalanítási szerződéseket kötöttünk Belgiummal, Hollandiával, Franciaországgal, Svájccal és Angliával. Államügyész: Milyen eljárást követtek a háborúelötti kölcsönök után fizetendő kamatok kérdésében? Vádlott: A háborúelötti kölcsönökért óriási kamatokat fizettünk a nyugati imperialistákhak, mégpedig devizákban, amelyeŔet a nyugatra irányuló fokozott kivitellel kellett megszereznünk. Ezzel elmélyítettük Csehszlovákia függő viszonyát a nyugattal szemben. A vádlott ezután beszámol a biztosítókban kifejtett kártevő tevékenységéről, amellyel még február után is nagy csehszlovák vállalatokat biztosított a nyugati biztosítóknál, amelyeknek nagyösszegü illetékeket kellett fizetnünk devizákban. Államügyész: Milyen volt ezzel szemben az ön állásfoglalása a testvéri népi demokratikus országakkal szemben ? Vádlott: Be kell vallanom, hogy ellenséges. Zavartuk a' béketábor országai között kifejlődő és elmélyülő baráti kapcsolatokat. Államügyész: Hogyan igyekezett megteremteni pénzügyi vonalon a kapitalizmus visszaállításának előfeltételeit? Vádlóit: Annak érdekében, hogy Csehszlovákiában visszaállítsuk a kapitalizmust, pénzügyi politikánkat is a hazai kapitalista reakció támogatására állítottuk be és pénzügyi politikánkkal igyekeztünk növelni a kezükben levő anyagi eszközöket. Ezzel megbontottuk az árualap és a piacon fellépő pénzalap egyensúlyát. Ilymódon, a kenyérgabona-ellátásban, a külkereskedelemben, a közellátásban és egyebütt elkövetett szabotázsokkal elégedetlenséget keltettünk a lakosság soraiban, megakadályoztuk a csehszlovák dolgozó nép életszínvonalának emelkedésének lehetőségét. Ellenséges tevékenységünk nélkül ma a dolgozó nép életszínvonala magasabb lehetne. Államügyész: Ez azt jelenti, hogy az államellenes kártevő és szabotázs-tevékenység, a dolgozó nép legalapvetőbb létéjfckei ellen irányult? Vádlott: Igen. Az államügyész ezután számos okmányt mutat be a bíróságnak, amelyek a vádlott bűnösségét bizonyítják. Az utolsó kérdést Dr. Ružička védő teszi fel a vádlottnak: Elkövette volna-e mindazokat a bűntetteket, amelyek miatt a bíróság előtt áll, Szlánszky támogatása és utasításai nélkül is? Vádlott: Gonosztevő vagyok éí bűntetteket követtem el. Természetes, hogy a párt fötitkáiának támogatása nélkül ezt nem tehettem volna és hogy tetteim nem voltak elszigetelhetek a többi politikai eseménytől és hogy Szlánszky elvetemült eszköze voltam. Végül felolvasták JUDr. és PHDr. Alexander Goldstein egykori nagymihályi ügyvédnek a vallomását, aki különféle funkciókat töltött be a Cionisták Központi Szövetségében. Goldstein megállapítja, hogy a Cionisták Központi Szövetsége országos szervezet volt, amelyet közvetlenül Palesztmából irányítottak és tevékenységének célja a népi demokratikus rendszer megdöntése volt Csehszlovákiában. Ezt a tevékenységet az állami és gazdasági apparátus kulcspozícióiban működő exponensek tették lehetővé. Ezek egyike volt Otto Fischl, akivel Dr. Rezek, a Karén Haissot zsidó cionista alapítvány vezetője tartotta fenn a kapcsolatot. • Az esti órákban a bíróság Sling Ottót hallgatta ki, majd a tárgyalást félbeszakították. A tárgyalást kedden reggel 8 órakor folytatták-. A főtárgyalás ötödik napjának zárórészében az Állambíróság elnöke megkezdte Otto Sling a vádlottak, a CsKP brnói kerületi bizottsága volt titkárának kihallgatását, aki tagja volt a Rudolf Szlánszky által vezetett államellenes összeesküvő központnak. Elnök: Bűnösnek érzi magát a vádiratban felhozott bűntettekkel kapcsolatban ? Vádlott: Igen, a vádirat teljes terjedelmének éltelmében bűnösnek érzem magam. Elnök: Miben látja bűnösségét? Vádlott: Tagja voltam a Rudolf Szlánszky által vezetett államellenes összeesküvő központnak, amely ellenséges ténykedésében hasonló módszereket használt, mint Tito és klikkje Jugoszláviában. Az államellenes összeesküvő központ a népi demokratikus Csehszlovákiában a burzsoa-nacionalisták, trockisták, kollaboránsok és hasonló ellenségek sorából toborzott ellenséges elemeket összpontosított. Az amerikai imperialisták által inspirált és irányított államellenes központ célja a népi demokratikus rendszer likvidálása és a kapitalizmus újrafelújítása volt Csehszlovákiában. Felforgató tevékenységet folytattunk a politikai, gazdasági és a közélet valamennyi szakaszán, a nemzetbiztonsági testületben és a hadseregben. Elsősorban az ártalmas káderpolitikára, a nemzetgazdaság és más szakaszok szabotálására gondolok. Elnök: Ez az ön 1945 utáni ténykedését illeti. Mi volt azelőtt? Vádlott: Beismerem, hogy 1939-től 1945-ig angliai tartózkodásom során mint zsidó burzsoa-nacionalista ellenséges tevékenységet fejtettem ki. Már akkor kispolgári és burzsoanacionalista elemekkel vettem körül magamat, amelyek Csehszlovákiába visszatérésem után 1945-ben fontos helyeket foglaltak el a Rudolf ázlánszky-féle összeesküvésben. Elnök: Mit tud mondani a kémkedésről ? Vádlott: Kapcsolatot létesítettem a Brit Comitéval és később a Trust Fund tényezőivel. Ezek a szervezetek az angol és amerikai kémszolgálatok központjai voltak és ezek irányították ténykedésüket. Ugyanebben az időben ellenséges kapcsolatba léptem Benessel és klikkjével és az amerikai ügynökökkel együttműködve kémtevékenységet folytattam. Elnök: Milyen volt az ön viszonya a párthoz Londonban? Vádlott: Mint a CsKP-n belül rejtőző ellenség a Szovjetunió iránti gyűlöletemből kifolyólag a CsKP londoni tagsága közt bizalmatlanságot terjesztettem a Szovjetunió iránt. Elnök: Természetesen azt, amit nekünk eddig elmondott a kémtevékenységbe való bekapcsolódásáról, nem minden. Vádlott: Nem. Beismerem, hogy 1939-ben kémkapcsolatba léptem Emanuel Vosk amerikai kémmel és kémjelentéseket adtam neki a kommunista párt emigrációbeli ténykedéséről, angliai funkcionáriusairól, londoni ügynöke, Václav Pacák közvetítésével. Kémkapcsolatot létesítettem az Intelligence Service ügynökével. Hamsennel is, aki 1944 decemberében konkrét kémfeladatokat tűzött elém jövőbeli csehszlovákiai felforgató tevékenységemmel kapcsolatban. 1944 vége felé együttműködve Benessel és klikkjével, az úgynevezett orvosi küldöttséget szerveztem, amelynek az volt a feladata, hogy otthon megtévessze a csehszlovák népet. Elnök: Milyen ténykedést fejtett ki kerületi pártfunkciójával kapcsolatban ? Vádlott: Csehszlovákiába való visszatérésem után, mint az államellenes összeesküvő központ tagja a CsKP brnói kerületi vezetőtitkárának funkciójában kispolgári elemekkel vettem magam körül, amelyeket a brnói pártgépezet felelős funkcióiba helyeztem el. Akkor kezdtem meg és azóta állandóan gátoltam a csehszlovák nemzetgazdaság helyreállításának fejlődését és a brnói kerületben szabotáltam a felépítést. Elnök: Mit tud mondani az úgynevezett szakembereknek különböző ágazatokba való elhelyezéséről? Vádlott: Ellenséges káderpolitikát érvényesítettem a kapitalista elemeknek a politikai, gazdasági élet, az államapparátus, a csehszlovák hadsereg és a nemzetbiztonsági testület szakaszain való elhelyezésével.