Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-26 / 282. szám, szerda

10 m sio 1952 november 26 ň Rudolf Szlánszky által vezetett államellenes összeesküvő központ vezetősége elleni bűnper érdekünk, hogy e vállalat fenn tar. tásával a kapitalizmus felújításának esetén a vállalatot épségben vissza, adjuk ' volt tulajdonosainak. Ezen. kívül az ilyen kapitalista összetéte lü vállalatok a termelés szocialista tervezése és vezetése s zükségleteinek szempontjából nehéz, sőt lehe. tetlen volt rendesen vezetni. Államügyész: Önök természetesen életben hagytak még más kapi. talista intézményeket és szerveket is. Tegyen erről vallomást. Vádlott: így például az első és a második államosítás után is meg. maradt a csehszlovák iparszövetke. zet, amely lényegében a Münchenelőtti köztársaság régi kapitalista szervezete volt és a protektorátus alatt segített a termelést a nácik előnyére vezetni és megszervezni. Amikor 1949 elején elhatározták az iparszövetkezet felszámolását, az egész ügyet elnapoltam. Ezzel elősegítettem a csehszlovák gazdaságban a kapitalista összetétel fenntartását. Államügyész: önök természetesen azokban az ágazatokban, amelyek, röl eddig vallomást tett, kudarcot vallottak, mert azt, amit elérni igyekeztek, a munkásosztály hely rehozta. Önök arra számítottak, hogy a kapitalizmust sokkal jobban sikerül önöknek megmenteniük valahol másutt, mint. az ipari termelés, ben. Hol akarták megmenteni a kapitalizmust ? Vádlott: Igyekeztünk megmenteni a kapitalizmust a falvakon és ezért akadályoztuk a falu szocializálását. Államügyész: Hogyan tették ezt? Vádlott: Amikor 1948 februárja után megkezdődött a falu szociali. zálásának gyonsabb megvalósítása, Szlánszky. a Központi Bizottság tit. kárságának mezőgazdasági osztá lyát közvetlenül a személye alá ren. delte. Azt mondotta, hogy most biz. tosítani akarja az ellenségek intenzívebb széthelyezését a mezőgazda, ság szakaszán is. Államügyész: Milyen volt vonaluk a mezőgazdaság terén? Vádlott: Akadályoztuk a falu szocializálását és támogattuk a kapitalista elemeket. Falun a kapitalizmus megőrzésére törekedtünk. A falusi gazdagok azt az erőt képviselték, amelyre összeesküvésünk támaszkodhatott a kapitalizmus restaurálásánál. Államügyész: Hogyan igyekeztek megvalósítani ezt a vonalat? Vádlott: Nem terjesztettük ki a falusi gazdagok elleni harcot és lehetővé tettük a pártba, az EFSz-be lépésüket. Lehetővé tettük, hogy ne csak a kulákok, hanem a birtokosok és nagybirtokosok is el legyenek helyezve a mezőgazdaság fontos helyein. Az állattenyésztéssel kapcsolatos mezőgazdasági termékek területén szintén széleskörű szabotázsokat szerveztünk. Államügyész: Ezekről a tényekről említsen konkrét példákat. Vádlott: Megemlítem, hogy valamikor az 1949-es év folyamán Szlánszky a titkársági gyűlésen, ahol Svermová, Geminder és mások is jelen voltak, megmagyarázta, hogy a párt vonala arról, hogy ne siettessük és körültekintéssel haladjunk a falu szocializálásában, a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem kell kifejleszteni közvetlen harcot a falusi gazdagok ellen és tompítani kell falun az osztályharcot. Szlánszky különböző alkalmakkor utasításokat adott, hogy vegyék fel a pártba a falusi gazdagokat, akiket jő gazdáknak nevezett. Később a kerületi bizottságok mezőgazdasági előadóival tartott megbeszélésen Szlánszky utasítást adott, hogy vegyék be a. kulákokat az EFSz-ekbe. Ezen a gyűlésen én jelen voltam, nem léptem fel a javaslat ellen és egyetértettem Szlánszky javaslatával. Államügyész: Egyetértett és támogatta. Vádlott: Igen. Államügyész: Dr. Ales aztán a bíróságnak okmányokat nyújtott be 1951 májusából, melyeket Szlánszky irattárában talált. Ez az aratási munkák irányelvének javaslata az EFSz-ek megszilárdításával kapcsolatban. Azok a szakaszok, melyek a kulákok elleni harc szükségességét érintik, megjegyzéssel vannak ellátva: „törölni a javaslatból". Frank vádlott beismerte, hogy ismeri az okmányokat és Szlánszky javaslatára azokat a szakaszokat kitörölték, hogy az ö támogatásával a szövetkezetbe juttatott falusi gazdagok továbbra is

f ott maradhassanak. Szlánszky akkor beteg volt és nem vehetett részt a gyűlésen, ahol a javaslat alapelvét megtárgyalták. Ezért kérte Frankot, hogy kívánságát tolmácsolja a gyűlésen, de a többi résztvevő nem engedte keresztülvinni azt. Államügyész: Vallomásában említette, hogy pénzügyileg is támogatták falun a kapitalista elemeket. Ismertesse ezt részletesebben. Vádlott: Tudok arról, hogy Szmre. kovszky bíztatására az állami birtokok jelentős összegeket fizettek ki a volt nagybirtokos tulajdonosoknak, mint kártérítést a földreformkor átvett birtokokért. Szmrekovszky ezekre a célokra az 1950-es évben körülbelül 600 millió koronát tervezett és 1950 első felében körülbelül 150 milliót fizettek ki. , Az egyes birtokosoknak 1-—5 és fél milliós összegeket fizettek ki. Ing. Hojder — Szmrekovszky társa az állami birtokokon — utasítására havonként 3—5000 korona összegű segélyt nyújtottak a nagybirtokosoknak. Államügyész: Milyen forrásokból? Vádlott: Az állami birtokok forrásaiból, ami azt jelenti, hogy állami forrásokból. Államügyész: Pénzügyileg máskép hogyan segítették a kapitalista elemeket ? Vádlott: A segítség a zárolt betétek jóindulatú felszabadításának gyakorlatával valósult meg, melyek elsősárban a kereskedők, gyárosok, nagybirtokosok, stb. tulajdonát ké-~ pezték. így fizettek ki ezeknek az élősködőknek az 1950-es év folyamán 5 milliárd korona köriili összeget. 1950. év elején Szlánszky elküldte nekem a Mezőgazdasági Termékekkel való gazdálkodás központjának kérvényét, hogy kedvezően intézzem el. Lényegében arról volt szó, hogy előnyös hitelt biztosítsunk a falusi gazdagoknak. Államügyész: Most tegyen vallomást az ellenség elhelyezéséről a mezőgazdaság szakaszán. Vádlott: Arról már vallottam, hogy az állami birtokokba ellenséget ültettünk, összeesküvésünk résztvevőjét, Szmrekovszkyt, aki magához hasonló emberekkel vétte körül magát. Az állami erdők vezérigazgatója Hrncsír, egy burzsoá szakember volt, akit 1950-ben mint egy illegális csoport tagját lepleztek le. A mezőgazdasági minisztériumban a szövetkezeti osztály főnökévé" magam ajánlottam a karrierista Emil Marikot, aki 1948 februárja után illegálisan Nyugatra szökött. 1949-ben Szlánszky az állami birtokok felelősségteljes munkakörébe ajánlotta a kapitalisták kiszolgálóját, és a nácista Szent Václav sasrend tulajdonosát, Ing. Náprstekot. Továbbá igyekezett fontos funkcióba beajánlani Zsivotszky mérnököt, Sling legközelebbi társát. Abban az időben, mikor Szlánszky állt a mezőgazdasági osztály élén, az állami birtokok szektorába felvettek több, mint 4000 különféle megbízhatatlan embert, volt agrárpártiakat, birtokosokat, a demokratikus rendszer különféle ellenségeit, stb.. Államügyész: Konkrét esetekben ön is beleegyezését adta ahhoz, hogy ilyen embereket ültessenek fon. tos funkciókba a mezőgazdaságban? Vádlott: Igen. 1949-ben Szlánszkyval együtt adtam beleegyezésemet Slingnek ahhoz, hogy helyezze el a volt nagybirtokos Kuthanov testvéreket fontos funkciókban: egyiket megtette az állami birtokok felügyelőjének Brlinnben, a másikat az állami birtok igazgatójának Zsidlochovban. Államügyész: Mint további okmányt előterjesztek ,egy jelentést, amelyből nyilvánvaló, hogy az öszszeesküvök más kerületekben is elhelyezték az állami gazdaságokban volt nagybirtokosokat. A jelentésben arról írnak, hogy a jihlavai kerületben az állami birtokok 64 birtokost alkalmaznak, mint mezőgazdasági vezetőket, a budejovici kerületben 36 birtokost, a pilzeni kerületben 84 és további 38 megbízhatatlan elemet. A vádlott beismeri, hogy akkor erről kapott jelentést és a kártevőket, akik a mezőgazdasági termelés szakaszán tevékenykedtek, leplezte. Államügyész: Hogyan valósította meg az ellenség támogatását Szmrkovszky ? Vádlott: Szmrkovszky azzal támogatta az ellenséget, hogy mindenképen leplezte. Azokat az embereket, akiket lelepleztek mint ellenséget, áthelyezte más helyre. A tachovai Klégrt, az állami birtok igazgatóját például, akit fekete kereskedelemért elitéltek, a büntetés letelte titán birtokigazgatónak küldte más helyre. Mikor az alkalmazottak tiltakoztak, mert Klégr újra fekete kereskedéssel foglalkozott, Szmrkovszky értesítette őket, hogy Klégrt elbocsátotta, de a valóságban egy harmadik birtokra helyezte át. Szmrkovszky azt az elméletet terjesztette — s ebben Szlánszky is támogatta, — hogy az állami birtokok passzív volta elkerülhetetlenül szükségszerű. Mindketten gyakran hangsúlyozták, hogy az állami ^birtokoknak passzívaknak kell lenniök, mert állandóan új földet vesznek át, amelyre befektetés kell, továbbá új gazdaságokat vesznek át nagyon rossz állapotban, stb. Mindemellett elhallgatták, hogy az állami birtokok átvesznek sok olyan gazdaságot is, amelyek nagyon jó állapotban vannak és aktívak. Államügyész: Milyen célt szolgált ez a hamis elmélet? Vádlott: Ez a hamis elmélet a mezőgazdaságban a szabotálások megszervezését szolgálta. Lehetővé tette, hogy a szabotálok az állami birtokokon arra hivatkozzanak, hogy nem lehetnek aktívak az állami birtokok. így nagyon komoly kár érte mezőgazdaságunk szocializálását. Államügyész: Rendelkezésünkre áll itt egy jelentés 1950. szeptember 7-i dátummal az állami birtokokon végrehajtott terepszemléről. Ebben a jelentésben felvilágosítást kapott a károk konkrét tartalmáról, amelyeket az állami birtokokon Szmrkovszky szabotálásai okoztak. A jelentésben fel van tüntetve: „A tervezett veszteség meghaladja a félmilliárdot, ebben az évben is több, mint kétmilliárd veszteséggel számolnak". Ön tehát épp azért tartotta meg Szmrkovszkyt vezérigazgatói funkciójában. Vádlott: Igen. Hyen következményei vannak szabotázstevékenységünknek, mellyel Szmrkovszkynak lehetővé tettük az állami birtokok vezérigazgatói funkciójában maradását. Szmrkovszky tudatosan tervezett felesleges beruházásokat is, különösen építésre. Szmrkovszky szabotálva úgy helyezte el az állami birtokok építkezéseit, hogy nem vette tekintetbe a takarmányalapot, közlekedési összeköttetést, stb. 1949-ben, amikor a pártelnökök utasítást' kaptak a szovjet példa szerint nagy sertéshizlaldák építésére, Szmrkovszky Szlánszky segítségével újra igyekezett szabotálni az építkezést. Gigantikus hizlaldák tervét dolgoztatta ki, 6000 darabos kapacitással, szembar, a 2—3000 darabos rentábilis hizlaldákkal. Nem megfelelő terepen helyeztette el a nagy hizlaldákat, nem megfelelő módon építtette és igyekezett azokat pénzügyileg és anyagilag is túlméretezni. \ 1 Államügyész: Milyen volt Szlánszky állásfoglalása ezzel a szabotálással kapcsolatban? Vádlott: 1949-ben felhívtam Szlán. szky figyelmét erre a tényre. Szlánszky Szmrkovszky szabotáló ellenállásával egyetértett és végeredményben az elnökségi ülésen támogatta •x Szmrkovszky tó' benyújtott javaslatokat A végrehajtott szabotálásokkal, melyekről tudott, olyan helyzet megteremtését akarta előidézni, hogy a párt elnökének szavai a szov. jet tapasztalatok átvételéről Csehszlovákiában megvalósíthatatlanok. Szmrkovszky azonnal kihasználta ezt a helyzetet és a hradeckai óriáshizlalda építésének megkezdése után további három nagyhizlalda tervét nyújtotta be, amelyeket ugyancsak szabotálni akart. A párt elnökségének közbelépése akadályozta meg ebben. Frank vádlott további vallomásában kifejtette Szmrkovszky néhány szabotázscselekményét az állami birtokokon, amellyel elégedetlenséget akart kelteni a dolgozók között. Elismerte, hogy ezekről a szabotálásokról az összeesküvés résztvevői tudtak. Megtiltotta például a hasznot nem hajtó tehenek levágását, ami felháborította a földműveseket. Ezt a tilalmat

1 csak 1951 szeptemberében szüntették meg. Államügyész: Hogyan igyekezett elhallgattatni a dolgozók elégedetlenségét? Vádlott: Az elégedetlen hangokat és az! esetleges nyílt tiltakozást kártevő és ellenséges tevékenységeink ellen, különféle módon igyekeztünk megszüntetni: álcázással, kiforgatással, kétszínűséggel, hivataloskodással és a papírháborúval. Ezzel igyekeztünk leplezni összeesküvésünk résztvevőinek tevékenységét. Szlánszky 1949-ben megtiltotta a párt dolgozóinak, hogy közöljék a biztonsági szervekkel biztonsági jellegű észrevételeiket, amelyek az öszszeesküvők ellenséges tevékenységeinek leleplezéséhez vezethettek volna. Az összeesküvés legtöbb résztvevője tudott erről a tilalomról és azért nem félt a bezárástól, a büntetéstől addig, amíg Szlánszky a párt főtitkára. Magam is elraktam néhány figyelmeztetést az ellenséges tevékenységre. Taussigová szintén nagymennyiségű anyagot nem adott át kivizsgálásra, melyekben becsületes állampolgárok figyelmeztettek és igyekeztek rámutatni az ellenséges tevékenységre. Államügyész: Hogyan leplezte saját kártevő tevékenységét? Vádlott: Állandóan hangsúlyoztuk és terjesztettük a teóriánkat Csehszlovákia úgynevezett külön útjáról a szocializmus felé, amely a valóságban persze a kapitalizmus visszaállítását szolgálta Tito Jugoszláviájának példájára. A délutáni főtárgyalás kezdetén folytatódott Frank vádlott kihallgatása. Elnök: Tito szerint fejtette ki bomlasztó tevékenységét Csehszlová. kia Kommunista Pártjában? Vádlott: Igen. Szlánszky vezetésével igyekeztünk a kommuista pártból olyan eszközt csinálni, amely Szlánszky kezében összeesküvésünk ellenséges céljainak megvalósítását szolgálta volna. Igyekeztünk megtömni a pártot nemmarxista, nemleninista elemekkel, megfosztani forradalmiságától, megtörni akció, és harcképességét, és megfosztani a munkásosztály élcsapatának szerepétől. Ahogy a gazdaságban és a szocializmus építésénél, úgy a pártépítésnél is elvetettük a Szovjetunió és az SzK(b)P tapasztalatainak átvételét. Szlánszky ellenezte a szovjet tapasztalatok átvételét és nem kívánta, hogy dolgozóinkat kiküldjék a Szovjetunióba és éppúgy ellenezte azt is, hogy szovjet szakemberek látogassák meg Csehszlovákiát. Ebben Svermáné segédkezett neki. A nemzet többségének megnyerése jelszavát úgy magyarázta, hogy szerinte a pártba a tagokat osztályhovatartozás és az osztálykülönbségek leplezése árán is felvették. Elnök: Milyen ellenséges módszereket alkalmaztak a párt tevékenységében ? Vádlott: Elnyomtuk és korlátoztuk a kritikát és az önkritikát és mellőztük a pártonbelüli demokráciát, a pártba diktátorságot vittünk, a választott szervek nélkül és azok háta mögött hoztunk határozatokat. Megakadályoztuk, hogy a párt nyilvános gyűléseket, tüntetéseket, akciókat rendezzen stb. Ezzel gyengítettük a párt kapcsolatát a néppel és a pártpolitikai munkát. A- párt és a tömegszervezetek funkcionáriusait, a képviselőket és a párt szervezeteit szintén nem úgy vezettük, hogymegvalósítsák és tartsák a szoros kapcsolatot a néppel, hanem úgy, hogy oldják meg azokat a problémákat és kérdéseket, amelyek nem tartoznak hatáskörükbe és így helyettesítsék a gazdasági és közigazgatási apparátust, természetesen a néppel való szoros kapcsolat kárára. Frank a továbbiakban az összeesküvőknek a tömegszervezetekben végzett kártevő tevékenységéről tett vallomást. Vádlott tovább így vall: Az antiszemitizmus elleni harc leple alatt olyan helyzetet teremtettünk, hogy a cionista szervezetek védelmet, a cionisták pedig támogatást nyertek. Az antiszemitizmus elleni harc leple alatt lényegében a cionisták, zsidó kapitalisták elleni osztályharcot fojtották el. Államügyész: Hogyan jártak el azokkal a polgárokkal szemben, akik rámutattak a zsidó burzsoa-nacionai listák, cionisták, stb. ellenséges tevékenységére ? Vádlott: A becsületes polgárokat, akik rámutattak a cionisták és zsidó burzsoa-nacionalisták ellenséges tevékenységére, antiszemitáknak nyilvánítottuk és így megfélemlítettük őket. Funkcióm idején például jómagam is antiszemitának bélyegeztem meg Kapoun képviselőt, aki helyesen, a munkások akaratának megfelelően igyekezett megakadályozni, hogy a zsidó kapitalista visszakapja az államosított gyárat. 1947-ben Svermáné Kopecky minisztert kritizálta, mert élesen rámutatott a valóságra, hogy a .zsidó kapitalisták és burzsoá nacionalisták külföldről is a cseh határ mentén igyekeznek letelepedni. Államügyész: Mi volt Szlánszky álláspontja ezzel kapcsolatban? Vádlott: Szlánszky egyetértett Svermánéval. Amikor 1950-ben valamilyen bűncselekményért lecsukták a zsidó burzsoa-nacionalista Priesztert, aki a Fruta nemzeti vállalat igazgatója volt, a Slingnél Brnóban tett látogatásomkor nyilatkoztam, vájjon nem antiszemita okokból csukták-e öt le? Ezzel jeleztem Slingnek, hogy az antiszemitizmus elleni harc leple alatt aktív ellenséget is meg lehet védeni. Ugyanúgy jártam el Löbl és mások lecsukása esetében is, holott tudtam, hogy aktív ellenségről van szó. Államügyész: A cionisták, burzsoá nacionalisták és cionista szervezetek megnyerésén kívül milyen más előfeltételeket biztosítottak a hatalom megkaparintása érdekében ? Vádlott: Céljaink valóraváltása szempontjából fontos volt hatalmunkba keríteni a biztonsági szerveket. Szlánszky ezért saját kezébe összpontosította a biztonság minden problémáját és rajta kívül nem volt szabad senkinek ebbe beavatkoznia. A vádlott Frank vallomásában leirta, hogy az államellenes összeesküvő központ hogyan helyezte el segítőtársait a nemzetbiztonsági szervekben és a hadseregben. Vádlott: A hadseregben fö támaszunk Reicin volt. Szlánszky Reicin kinevezésére és előléptetésére vonatkozó minden ajánlatot személyesen adott át. Nagyon gyakran láttam Reicint Szlánszkyhoz jönni vagy különféle megbeszélésekről tőle távozni: Reicin híven szolgálta Szlánszkyt, g igyekezett a hadseregben keresztülvinni minden ellensége^ utasítását és főleg fontos helyekre ellenséget beültetni. Úgyszintén a nemzetvédelmi miniszter helyettesének funkciójá. ba a kém Ottó Slinget ajánlotta. A vádlott Frank ezután néhány esetről tett vallomást, hogyan népszerűsítette magát Szlánszky és hogyan követelte saját népszerűsítését. Az államellenes összeesküvés többi résztvevőjét is népszerűsítették. Emellett Szlánszky szándékosan elszigetelte a párt elnökét, Klement /