Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-23 / 279. szám, vasárnap

1952 november 23 UISZO BÜSZKESEGONK A NEPHADSEREG. Szoros kapcsolatban állunk védnökség! üzemünkkel . Mikor ifjúságunk tagjai a leg­megtiszteiöbb polgári kötelességüket végzik és mint néphadseregünk ka­tonái tanulják védenir a hazát — tanulják a harci tudományt — nem feledkeznek meg üzemeink dolgo­zóiról és iskoláink tanulóiról sem. Csomor Laci újonc bajtárs pl. meg­elégedéssel gondolhat vissza arra az időre, mikor mint tanító eredmé. nyesen nevelie büszkeségeinket, a fiatal úttörőket. Hasonló viszonyuk van munkahelyükhöz a bevonult handlovai bányászfiúknak, a HUKO­ról jött dolgozóknak és néphadsere­günk valamennyi új katonájának. Innét ered az az erős, megbontha­tatlan szövetség dolgozó népünkkel Nem üres frázisok ezek a szavak, hanem mindennapi életünkben ész­lelhető jelensége,ket fejeznek ki. A katonai alakulatok és iizemek kö­zött létre jött védnökségek tökéle­tesen bizonyítják dolgozó népünk és néphadseregünk szoros egységét. Alakulatunk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordu­lója tiszteletére védnökséget kötött a pozsonyi kefegyárral. A védnök ség megkötése előtt laktanyánkba hívtuk az üzem dolgozóit és hosz­szan elbeszélgettünk munkájukról és a mi vidám életünkről. Ez alka­lomból bemutatkozott vendégeink­nek ének- és zenekarunk. Az üzem egyik fiatal munkásnőjét, Kocsis elvtársnőt közben megkértük, hogy beszéljen valamit az üzemi CsISz. szervezet munkájáról. Kocsis elv­társnö elpirult. Felállt. Eleinte aka­dozott a szava. — A CsISz üzemi csoportjáról.. . a CsISz ről..., az ifjúsági szövet­ségről . . nem tudok sokat monda­ni, nem vagyok tagja. Nagyon ke­vés tagja van az üzemi csoportnak és ezért nem dolgozik úgy. ahogy kéne. Tudom, hogy ez részben az én hibám is. Ezért fogadom, hogy belé­pek a CsISz-be és annak tevékeny tagjává válok. Viharos tapssal üd­vözöltük Kocsis elvtársnő szavait. A védnökség megkötésével kap­csolatos ünnepi aktust a szlovákiai szakszervezeti tanács nagy üléster­mében tartottuk. Ez alkalomból fel. lépett védnökségi üzemünk énekka­rával együtt a mi művészi kultúr­egyesületünk is. Szalaí bácsinak, aki mint munkás már régóta dolgozik az üzemben, nagyon tetszett a mű­sor. Mosolygva fejezte. ki megelége­dését. amikor búcsúzott. Mikor Sza­laí bácsi felállt, észre vettem, hogy hiányzik az egyik lába. Még az el­ső világháborúban vesztette el. Önkéntelenül is a nyugati háborús uszítókra gondoltam, nem a hábo­rúra, hanem a mi győzelmünkre, arra. hogy mi. katonák, az üzem dolgozóival védeni fogjuk a békét, hogy kikerüljük az új háború bor zalmait. Kétségtelen, hogy becsületes mun­kával lehet legjobban védeni a bé­két. Tudja ezt nagyon jól Szalai bá­csi is, éppen ezért, mint élmunkás segíti harcunkat. Mikor a védnökségi üzemben jár­tam katona bajtársaimmal, nagyon jól éreztük magunkat az üzem dol­gozóinak körében. Szabolics Feri, a CsISz üzemi csoportjának elnöke, büszkén mondta el nekünk, hogy amióta védnökséget kötöttünk, javulás állt be az üzemben, mind a munkafegyelem, mind a kultúr­munka fejlesztése terén. A munka termelékenységének emelése érdeké ben az üzemben védnökségünk meg­kötése tiszteletére széles kiterjedé­sű versenyt indítottak. A kultúr­munkával is előrehaladtak. Szige­ti elvtársnő pártjelölt, aki részt vett a berlini harmadik világifjúsági ta­lálkozón. magyar kultúrcsoportot szervez az üzemben. Az üzem vezetősége erősen párt­fogolja a fiatalok munkáját. Beszél gettem az üzem munkásigazgatónö­jével. Szavaiból meggyőződtem, hogy miért dolgozik szívvel és lé­lekkel az üzem jó menetéért. — Itt, ebben a műhelyben dolgoz­tam 25 évig — mutat újjával az egyik épületre az igazgató elvtárs­nő. — Mint fiatal lány kerültem ide és dolgoztam azokra, kik basáskod­tak felettünk. Gyűlölöm őket. Most szeretnék fiatal lenni, fiatal erőmet mindannyiunk jobb és boldogabb jö­jöjének felépítésére használnám fel Még ma is bírom azért a munkát, örömmel dolgozom, mert tudom hogy a tartós béke érdekében teszem ezt. A béke érdekében dolgozunk és annak érdekében védjük hazánkat Ezért kötöttünk védnökséget és kö­zös munkával továbbra is küzdeni fogunk a szocialista társadalmi rendért. Drábek Viktor, őrmester. Borisz Polevoj elvtárs meglátogatta egvségünket Egységünket nagy megtiszteltetés érte, hogy körében fogadhatta a Szovjet Hadsereg ezredesét, a Sztá­lin-díjjal kitüntetett írót, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának képvi­selőjét, Borisz Nyikolajev Polevojt. Amikor kedves vendégünk az ajtó­ban megjelent, lelkes, hosszantartó tapssal, éljenzéssel üdvözöltük őt, aki 7 évvel ezelőtt a felszabadító Vörös Hadsereg soraiban, mint' őr­nagy küzdött a fasiszták ellen, har­colt szabadságunkért, a demokrati­kus Csehszlovákiáért. Polevoj elvtárs ismét ellátogatott hozzánk és átadta nekünk a szovjet katonák testvéri üdvözletét. Gazdag tapasztalaitokat hozott, kommuniz­must építő hazájából és ezeket át­adja Csehszlovákia dolgozóinak, a füleki Kovosmalt munkásainak, Író­inknak néphadseregünk tagjainak és a többieknek. Kérdések tömegével árasztottuk el Polevoj elvtársat és ő minden kérdésre kimerítően válaszolt. Külö­nös lelkesedéssel emlékezett vissza a fasiszták ellen folytatott harcok­ról. — Soha sem felejtem el, hogy milyen kitartóan és önfeláldozóan harcoltak a csehszlovák brigád tag­jai Szokolovőnál. Nagyon örülök annak, hogy megismerkedhettem hősiességükkel. Jő katonák voltak. Szerették hazájukat, tudták miért öntik vérüket. Az amerikai katonák ellenben nem tudják, nem ismerik kóreai esztelen gyilkolásuk célját. Személyesen jártam Koreában, be­szélgettem Kim Ir-Szen katonáival. Igen nehéz a soruk, mert már har. mariik éve harcolnak a beavatkozó imperialisták ellen, de megalkuvást nem ismernek. Bilincs helyett fegy­ver van kezükben. Az állig felfegy­verzett imperialista államok had­ereje nem képes megtörni őket, mert igaz célért — szabadságukért, függetlenségükért harcolnak. Kíváncsiak voltunk Polevoj elvtárs új müvének tartalmára is és ezzel kapcsolatban így válaszolt nekünk: — Uj könyvemben nem a szovjet katonákról írtam, hanem kommuniz­mus építkezéseiről. Arról szól a munka, hogy a szovjet emberek mi­lyen lelkesen kapcsolódnak be a kommunizmus építésébe. Polevoj elvtárs azt is elmondotta, hogy a kommunizmus építkezésein a legjobb dolgozók kitüntetéseket, jelvényeket kapnak, amelyeket büszkén viselnek. Mielőtt elbúcsú­zott volna tőlünk Polevoj elvtárs, megkértük, hógy adja át a szovjet katonáknak üdvözletünket és azt az ígéretünket, hogy a jövőben még, nagyobb mértékben vesszük át a ssovjet katonák tapasztalatait. D. V. Fegyvereink a dolgozók érdekeit védik Már néhány hete annak, hogy új életbe léptetek át. Népi demokrati­kus hazánk és a hatalmas béke­tábor védelmezői, katonái lettetek. Odahaza mindennapi önfeláldozó munkátokkal védtétek szeretett ha­zánk és a béketábor érdekeit. Had­seregünk más feladatot ró rátok, a harci tudomány művészetének tö­kéletes elsajátítását, hogy szükség esetén, ha kell, fegyverrel a kézben védjétek függetlenségünket és sza­badságunkat, melyet a Szovjet Had­sereg harcolt ki számunkra. Még csak pár napja, hogy itt vagytok közöttünk, de bízom ab­ban, hogy ez a pár nap is elegendő volt ahhoz, . hogy meggyőződj etek róla, hogy egy új hadseregnek a tagjai vagytok. A régi hadsereg­től eltérően egész más utakon já­runk. A kapitalista rend hadsere­gének katonái a főurak, gyárosok és bankárok érdekeit védték és azok összeharácsolt vagyonát. A mi népi demokratikus hadseregünk­nek egész más feladata van. Mi a gyárosok és bankárok helyett a dolgozó nép érdekeit szolgáljuk. Fegyvereink nem gyilkolásra, anyák és csecsemők vérének kiontására lett készítve. A fegyverekkel a dolgozó nép bizalmát adta kezünk­be. Mindenkor legyenek példaképei­tek a hős szovjet katonák, akik­ének köszönhetjük, hogy nem a ka­pitalistákat, hanem saját dolgozó népünk érdekeit szolgálhatjuk. Varga látván, tizedes. „Továbbra is katona maradok" Két hét telt el azóta, hogy a járá si katonai parancsnokságon össze­gyűltek a járás bevonuló újoncai. Vidáman, mosolyogva jöttünk és örömmel indultunk tovább kijelölt helyünkre. Mindnyájan tudjuk, hogy a béke hivatott őrei leszünk, s pár­tunk is bízik bennünk, hogy ha kell, fegyverrel is megvédjük majd ha­zánkat Mindnyájan örömmel dol­gozunk, és szorgalmasan tanulunk. Vannak érdekköreink, ahol minden­ki tanul és elszórakozik. Közülünk sokan mondják: ha lehet, továbbra is katona maradok. Ez azért van, mert látjuk mindnyájan, hogy, ma egészen más a katona élete, mint a múltban volt. Ma öröm és dicsőség katonának lenni. Néphadseregünket a nagy Szovjetuniónak és dicső ve­zérének. Sztálin elvtársnak, köszön­hetjük. ígérjük, hogy jól felkészül­ve, a békét minden körülmények között megvédjük, mert csak úgy tudjuk elérni célunkat: a kommu­nizmust. Bartal István, közkatona, Az elmúlt szolgálati évre büszkén tekintünk vissza Mikor egy évvel ezelőtt bevonul­tunk néphadseregünkbe, sokat^ em­legettük a kapitalista világ katonai életét. De mindjárt a megérkezés, a fogadás örömmel és bizalommal töltött el mindnyájunkat. Azonnal láttuk, hogy megértő bajtársaink, jó tisztjeink vannak. Az átöltözéskor mindenki megfelelő mértékű ruhát kapott. Megkezdődött a kiképzés, mely kemény munka ugyan, de az altiszt elvtársak lelkes, odaadó, nagy türelemmel végzett munkája sokat könnyít rajtunk. AJ gyakorlatok után örömmel me­gyünk az otthonosan berendezett laktanyába, hol barátságos, tiszta ebédlő, jó étel vár bennünket. Este a kultúrkörökbe mindenki kedve és tehetsége szerint szórakozhat, mű­velődhet, bővítheti ismereteit. Ma testileg, szellemileg erősödve, fej­lődve, öntudatosan lépünk tényle­ges katonai szolgálatunk onásodik évébe, felkészülten arra, hogy bár­mikor megvédjük a dolgozók jogait. Az elmúlt évre büszkén tekintünk vissza, hiszen rászolgáltunk dolgozó népünk megbecsülésére és belénk helyezett bizalmára. Bármikor ké szen állunk hazánk és a béke vé­delmére, fejlődésünk szebb éle­tünk, a szocializmus kiépítésére. Tudjuk, hogy a dicső Szovjetunió s a népi demokratikus országok mel­lettünk állnak, s ezért még nagyobb bizalommal tekintünk a jövő elé. Duba Ferenc, közkatona. A Ml 1 I \II O\ K A gyalupadtól az elnökségig nagy volt az út és tövises, de tűrted, mert a munkásnépnek diadalához vezetett. A nappalod a munkáé volt, s tanultál minden éjjelen, hogy reményt olthassál azokba, kik éltek reményvesztetten. Sok volt nagyon az ellenséged, mint mindnek, ki a népért él, 9 megkörnyékeztek hamis szóval, sínylődtél börtönök mélyén. S harcoltál egyre, rendületlen, legyőzve minden akadályt, rámutattál az árulókra, n akik eladták a hazát. S már vére folyt a szegény népnek, már majdnem minden veszve volt, kiáltó szavad meghallották a kizsákmányolt milliók. Hős harcok árán győzött néped, s mert volt egység és akarat, mert megfogadta tanításod és tudta, miért dúl a harc. Vezeted ma is harcainkat — . a munka ma a fegyverünk. Erre tanított a Te példád, elvtársunk, drága elnökünk. S ma, mikor Téged felköszöntünk, arra kérünk, hogy légy soká néped vezére, tanítója, szeretett, bölcs, Gottwald apánk. JÁVOR JÁNOSNÉ,. tanítónő Rimaszombat. ' t ^ , -i r i-n-n-irn-ii-ir -i-,----- - • • • - -- -- i- --­- • ...... -i-,-,-, .-i,­i n n i-, .j, .,­, , , UL Ll l Ajándék számunkra a Grúz állami népi táncegyüttes fellépése A „Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapja" keretében Pozsonyba is ellátogatott a Grúz Állami népi táncegyüttes. Az együttest Iliko Suchisvili nemzeti művész és Nino Rmisvili érdemes művésznő, a Sztá­lin-díj nyertesei vezetik. A művé­szek testvéri üdvözletet hoztak a csehszlovák népnek gyönyörű és boldog élettel teli szovjet hazájuk­ból. Nehéz leírni mindazt a szépséget, amelyet a grúz együttes fellépése a közönségnek nyüjt. Minden jelene­tük egy egy darabja a grúz nép szépséggel, örömmel és alkotó lelke­sedéssel teli életének. Minden fellé­pésnél érezni az új emberek, a szov­jet emberek hatalmas életerejét, akik az egész világ dolgozóinak pél­daképei lettöt, annak az új életnek a felépítésében, amelyet betölt az egész emberiség jólétéért kifejtett munka. A tánc forgatagában mély átérzést és a gyengéd szépséget, fér­fias határozottságot, harciasságot és lendületet láthatunk magas, mesteri müvésziességgel párosulva. A mű­vészetnek ezekre a mestereire te­kintve, csodálattal és lelkesedéssel, -de ugyanakkor mélységes hálával telik meg az ember szive azért az ajándékért, amelyet a grúz népitán­cok bemutatói fellépésükkel nyújta­nak. A Grúz Állami népi táncegyüttes műsora valóban gazdag. A gyönyö­rű bevezető kartánc után, amelyet az együttes összes tagjai táncolnak, grúz népi hangszerek kíséretében, Nino Hamisvili és Hiko Szuchisvili előadják a „kartuli" nevű ősi népi táncot. Nagyszerű jelenet elevene­dik meg a nézők szeme előtt, a tán­cosok kifejezik az ősi Grúzia férfiai­ra jellemző gyengéd, lovagias udva­riasságot és a női szemérmességet. Az együttes műsorából nem hiá­nyoznak a vidám humoros táncok sem. Ilyen többek közt* két muzsik mulatságos birkózása. Nehéz leírni mennyi ügyességgel rendelkeznek a táncolók, mint a páros küzdelemben egymást állandóan elbuktatják. Csehszlovákia dolgozói igazi szi­vélyességgel üdvözölték a becses grúz vendégeket eddigi vendég­szerepléseik során és most örömmel üdvözlik őket Pozsony dolgozói is. A grúz művészek táncaikban nem­csak művészetüket adják nekünk, hanem önmagukat is, szeretetüket és barátságukat, az összes szovjet emberek szeretetét, akik olyan szi­lárdan állnak a békéért és a jobb életért folyó harc élén. Kötelezettségvállalások Klement Gottwald köztársasági elnök tiszteletére November 22-én, Klement Gott­wald köztársasági elnök elvtárs szü­letésnapja tiszteletére ünnepélyesen „Klement Gottwaldról" nevezik el a losonci Felsőipari Építészeti" Ipar­iskolát. Ezen az iskolán magyar nyelven is'folyik tanitás. A szlovák és ma­gyar tanulóifjúság, amely nagyrészt a munkapadok mellől jött az is­kolába, példásan teljesíti vállalt munkakötelezettségeit. A tanulók­nak eddig 26.2 százaléka kapott ki­tüntetést. Az egyik építkezésen az iskola munkabrigádja 2,560 órát dolgozott le, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 35. évforduló­jáig pedig felépítette a panyidaróci EFSz sertéshizlaldáját. Az iskola CsISz kultúrcsoportja szerepelt Ipolyvilkén, de a tanulóifjúság a sport és a testnevelés terén is kitű­nik. A Hl. fokú iskolák járási ver­senyén elnyerte a „Béke serleg"-et. A losonci Felső Építészeti Iparis­/ kola mellett működik a dolgozók műszaki főiskolája és egy kétéves mesterképzö iskola is Kálnón. Itt egészítik ki ismereteiket az üzemek dolgozói. A tantestület a szovjet pe­dagógusok példáját követve, nagy lelkesedéssel előad az esti iskolák cm is. , A felső építészeti ipariskola ünne­pélyes új elnevezése alakalmából a tanulóifjúság és a tantestület a kö. vetkező kötelességeket vállalja: A losonci Stavoindustria-üzem ke­retében működő munkaerőtartalé­kokat kiképző iműszaki iskola szá­mára fűtőházat épitenek egy 20 mé­teres kéménnyel, J. V. Sztálin szü­letésnapjáig. 1952 december 21-ig. Elmélyítik az oktatás eszmei tar­talmát és a szocialista hazafiságra való nevelést a marx-leninizmus szellemében. Tanulmányozzák Klement Gott­wald köztársasági elnök elvtárs írá­sait. Az iskolaév végéig javítják a ta­nulók előmenetelét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom