Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-22 / 278. szám, szombat

1952 november 22 UJS20 5 Az ENSz közivü és politikai b ;zotiságának november 17-í ölésérői Az ENSz közgyűlés poüikai bi. zottsagának a Koreai kérdéssel t'og lalkozó november 17 i üléséin az el. nök bejelentete hogy a n övem bei 18 ra kitűzött ülést elhalasztják, mert a szónokok felszólalásaikat november 19 re tették át. Az ame . rikai küldöttségnek láthatóan még nem sikerült összegyűjtenie a szük séges szavazatszámot ahhoz, hogy keresztülhajszolja a politikai bi. zotts-^ban az amerikai határozat, tervezetet, A newyorki sajtó nyíltan kifejezi elégedetlenségét amiatt, hogy a köz gvülés ' 7. ülésszaka nem hozott az Egyesült Államok uralkodó körei számára elfogadható „határozato­kat* a koreai kérdésről. A <New York Herald Tribúne* november 18.á*> az ENSz.belüli válságról írt é s hangsúlyozta, hogy „az Egyesült Államok Koreában egyre növekvö terheket visel és ezért az Egyesült Államokban a kiábrándulás és a zavar elkerülhetetlenül az ENSz szel szembeni bírálatban jut kifeje­zésre.« A politikai bizottság november 17jl ülésén ismét felszólalt Belaun. első részében követelte, hogy ne hangsúlyozzák az egyes küldöttsé gek közötti ellentéteket, hanem fo gadják el alapul az amerikai hatá. rozatter"ezetet. Belaunde beismerte, hogy a ter. vezet, -unelyet a perui küldöttség nevében javasolt, előírja a hadifog lyok további > rostálását* és »ki'kér dezéséU. valamint erőszakos vissza, tiartását. A hadifoglyok sorsáról szólva a perui küldött kijelentette, hogy határozattervezet értelmében a koreai és kína: hadifoglyokat úgynevezett. »gyámság alatt álló te. rület íkre« lehet majd küldeni ame lyek a gyarmattartó hatalmak' igaz gatása alatt állnak. A perui küldött ily módon kife. csegte az ameriikai.angol tervet, amely az imperialista hatalmak gyarmati rabszolgáivá akarja ten ni a kínai és koreai hadifoglyokat. Peru képviselője ellenezte a Szovjetunió küldöttségének javas latát a kóreai kérdés békés rerde. zésével foglalkozó bizottság meg. alakításáról és ezzel kapcsolatban rágalmazó kirohanásokat intézett a de perui küldött. Felszólalásának Szovjetunió ellen. Ki V. Kiszelev felszólalása Ezután K. V. Kiszelev. a bjelo russz küldöttség vezetője szólalt fel. Kijelentette, az egész világ jól tudja, hogy a koreai háború szer vezői és sugalmazói az Egyesült Államok uralkodó körei és hogy egyedül az amerikai parancsnokság felelős a panmindzsoná fegyverszü. neti tárgyalások megszakadásáért. A bjelorussz küldöttség vezetője meggyőzően mutatta ki, hogy Tö. rökország és Columbi,. képviselői az északkoreai és kínai hadifoglyok jogtalan visszatartására törekvő amerikai agresszorok ügyvédjeikéint lépnek fel a bizottság ülésén. Idé zett több, Törökország és Anglia által kötött békeszerződést, ame lyekben szerepel a hadifoglyok fel. tétlen haza telepítésének kötelezett, sége. A bjelorussz küldött a továbbiak ban bebizonyította, hogy az Egye sült Államok makacsul elveti és lábbal tiporja -z 1949. évi genfi egyezményt, s felhívta a bízott ,g tagjainak figyelmét az amerikai in. terveneiósok bestialitásaira. Az »Uniited States News and World Report« című folyóirat 1952 má. jus 23 i számában azt írta. hogy ^erőszakos cselekedetek sokszor előfordultak. Két ízben komoly mé reteket öltöttek. 1952 február '18 án a kommunisták felkelésekor 78 em. bert megöltek, sokat megsebesítet tek és még márciusban sok lázadót megöltek.« Hivatkozott az »AFP« tudósító já nak f-ryik jelentésére, amely így hangzik: ^Tájékozott körökből je. lentik, hogy a legkeményebb össze, ütközés szeptember 16. és 20. kö zött történt, amikor 100 hadifogoly megsebesült, közülük 15 halálosan. Sok hadifoglyot. akiket kórházba küldtek, kegyetlenül megvertek és azért 15 közülük a kórházba érke zése után meghalt. 14 embert az őrség lőtt agyon, amikor megpró. bálta helyreállítani p rendet. Hu. szónkét vöröst szuronnyal sebesítet tek meg". Még Pace amerikai hadseregügyi miniszter is beismerte a képviselő házhoz 1952 június lO.én intézett különjelentésében, hogy 1951 jú. nius 8 tói 1952 május 20 ig 182 ha. difoglyot öltek meg és 570_et sebe. síteitek meg. Csupán 1952 febr. 18. án — mondja*Pace 75 hadifog lyot öltek meg és 139.et sebesítet. tek meg. Még ezek az erősen kisebbített adatok is szörnyű képet festenek a minden nap minden órában, min den percben i-alálos veszélyben for gó koreai és kínai hadifoglyok lé. gyilkolásáról és kínzásáról — je. lentette ki Kiszelev. — Aliig fel fegyverzett amerikai örök járták a táborokat és kegyetlenkedtek. Amint az idézett adatokból látható hivr .a los amerikai személyiségek beismerték a hadifoglyok legyilko lását és a kényszer-rostálást. A » Washington Post» című lap 1952 má.ius 13_án ezt irta erről: s>Az amerikai hadsereg egyik magasra® gú tisztje megerősítette, hogy Ko csedó szigetéin embertelemül bánnak a hadifoglyokkal. Megígérte, hogy megszűnik a hadifoglyok kikérde­zése arról, hogy kívánnak.e önként hazatérni.* A bjelorussz küldött felolvasta az amerikai 25. hadosztály 65. utász zászlóalja hadifogoly öl-vezetőjének írásbei 1 nyilatkozatát is. A nyilat koza 1 ban ez áll: »195n októberében egy repgel az egyik legborzalma sabb tömeggyilkosság tanúi voltunk, amelyről az egész világnak tudnia kell Ez nem messze történt a Szöul \ és Tegu között félúton levő Te. csőn város imaházától Mi. a 25. hadosztály 65. utász zászlóaljának katonái azok között a csapatok kö zött vo.cunk. amelyek abban a kör. zetben tartózkodtak, ahol a gyil. kosság történt. Három gödör volt tele hullákkal. A gödrök mélysége és szélessége hat láb. hosszúsága külpolitikáját. körülbelül 50 yard volt. A gödrök ben ezer. vagy még több emberi huüa volt, közülük körülbelül 250 , északkoreaj katona.« Amíg itt Aeheson, Lloyd. Casey Sarper. Marť és a többiek kétszí nüen jelentették ki felszólalásaik, ban. hogy az amerikaiak nem akar. ják erőszakkal hazatelepíteni a ha difoglyokat, az amerikai parancsnok ság tovább gyilkolja a hadifoglyo. kat. így a »New York Herald Tri. bune« október 29 én ezit írta: »Az amerikai parancsnokság Koreában nyilatkozatot adott ki, hogy vasár nap. a kocsedói hadifoglyok felkelé. sének elfojtása idején, az amerikai őrség egy északkoreai hadifoglyot megölt és 74_et megsebesítette A bjel nissz kiíldött megállapi totta. hogy azok a felszólalók, akik a politikai bizottságban védelmez ték az úgynevezett »önkéntes haza. telepítése elvét, egy szót sem szól. tak a hadifoglyok rendszeres le. gyilkolásának és kínzásának ezekről a borzalmas tényeiről. Ki jelenítette: helyes volna, ha a politikai bizott ság küldöttei követelnék a koreai amerikai parancsnokságtól a tö. meo-gyilkosságok kínzások, fenye. getései- és börtönbezárások meg szüntetését és követelnék, hogy biz tosítsák a hadifoglyok emberi jo. gait és életét a nemzetközi jog alapján.« K. V. Kiszelev méltó választ adott a Ti tó_klikk képviselőjének, aki minden eszközzel eltorzítva és meg hamisítva a tényeket, rágalmazni akarta a szovjet állam és a népi demokratikus országok- békeszerető B. Bíeruf e'v'árs a lengyel minisztertanács elnöke Varsóban megkezdődött a Lengyel Népköztársaság nemzetgyűlésének ülésszaka iíovember 20 án Varsóban meg kezdte tanácskozásait a Lengyel Népköztársaság újonnan választott szejmjének első ülésszaka. A varsói és a katowicei képvise. lök javasla' i Jan Dembowski pro. fessz . -, a Lengyel Tudományos Akadémia és a Lengyel Országos Békebizottság elnökét a képviselők egyhangúlag negválasztották a szejm elnökévé. A képviselők ünneipélye^ esküté tele után Jan^ Dembowski elnök be nyújtott-; az első ülésszak napirend, jének tervezetét, amelyet a szejm egyhangúlag elfogadott. A nemzetgyűlés ezt követően egyhangúlag megválasztotta az ál. lam tan ácsot. Az államtanács elnökévé Alek szander Zawadskit, titkárává Ma ria.n R biokit választották. A képviselők mandátumának megvizsgálása majd a szejmi.bizott. ságok megválasztása után a szejm megválasztotta a minisztertanács új elnökét. Franciszek Mazur képviselő java solta. hogy a Lengyel Népköztár saság legfelelősségteljesebb állami fuinikciójiniak betöltésével, a mindaz, tertamács elnöki tisztségével Bole. szlaw Bierutot a Lengyel Népköz társaság első polgárát, a szocializ mus ügyének fáradhatatlan harco. sát, a lengyel nép szeretett vezérét és tanítóját bízzák meg, A szejm Boleszlaw Bierutot egy. hangú lelkesedéssel meprváliasztotta s minisztertanács elnökévé. Román ti takozó iegyzék a íutf ószláv kormányhoz a dunai hajózás szabadságának megsértése m'att November 12 én a jugoszláv ható­ságok a Duna Vaskapu-szakaszán súlyosan megsértették a dunai ha­józás szabadságát és durva provo­kációt követtek el a Vaskapu ügy­kezelősége ellen, amelyeknek fel­adata a zavartalan hajózás biztosi tása. A jugoszláv hatóságok a dunai hajózásra vonatkozó megállapodást és a nemzetközi jog legelemibb el­veinek lábbal tiprásával fegyveres fenyegetéssel hatalmukba kerítet­ték a Vaskapu ügykezelőségének tulajdonát képező „Vaskapu" hajó­ját, miközben az a Duna csatorná­ján' hajózott. A hajó fedélzetén levő személyzetet fegyveres erőszakkal partratették, zaklatásoknak vetet ték alá és törvénytelenül visszatar­tották jugoszláv területen A Román Népköztársaság kül­ügyminisztériuma november 15-én jegyzéket nyújtott át ebben az ügy­ben a bukaresti jugoszláv nagykö­vetségnek. A Román Népköztársa ság kormánya a legerélyesebben til­takozik a dunai hajózás szabadsá­gának é s jugoszláv kormány részé­ről történő megsértése és^ durva provokáció ellen. A Román Népköz­társaság kormánya a jegyzékben felhívja a jugoszláv kormány figyel­mét a re á boruló súlyos feleli' sségre a dunai hajózásra vonatkozó meg állapodás - rendelkezéseinek megsze­gésével kapcsolatban. Adenauer kettős veresége a bonni parlamentben November 18-án a boinni kor­mánykoalíció napirendre tűzte a Saar-kérdés parlamenti vitáját, mert ei akarja terelni & német köz vélemény figyelmét arról, hogy az Adenauer-kormány az amerikai Im­perialisták parancsára kész eladni a Saar-vidéket és annak német lakos­ságát. A vita során Max Relmemm, a Német Kommunista Párt elnöke is­mét leleplezte azt az aljas komédi­át, amelyet a bonni kormány a Saar vidék kérdéssel kapcsolatban űz. Reimann kijelentette, hogy Ade­nauer és koalíciója a gyakorlatban már kiszolgáltatta a Saar-vidéket a aemzotközi nagytőkének, beleegye­zett a Saar-vidék úgynevezett euró­paizálásába. azaz Németországtól való elszakításába. A szavazás előtt Heinz Remner, a Német Kommunista Párt képviselő je állást foglalt a koalíció javasla­tával szemben és kijelentette: Minden eszközzel és minden áron meg kell akadályozni a bonni külön­szerződés és az ügynevezett európai védelmi egyezmény második és har_ madik olvasásában val 5 tárgyalá­sát, mert ezek a paktumok szenve­désbe és nyomorúságba döntenék • német népet. A szavazás eredményének kihir detése után számos képviselfi perce­kig ütemesen kiáltotta Adenauer felé ..Mondjon le" Adenauer tehe­tetlen dühében még a kedd esti ülé. sen keresztül akarta hajszolni a kommun'sta képviselő mentelmi jogának felfüggesztését bábkan­cellárt azonban a tervével kaposo­latban is teljes vereség érte. A vietnami néphadsereg sike es harcai A vietnami hírügynökség jelenti. A vietnami néphadsereg föparancs noksága november 12.én összefog, laló közleményt bocsátott ki az Észak Vietnamban kialakult katonai helyzetről. A közlemény haaigsú lyozza: »A vietnami néphadsereg a Feke. te.folyó balpartján elért jelentős sí kereá után az ellenség Phut'ho elle ni támadásra összpontosította ere. jét. Az ellenség e támadással lep lezni akarta vereségét, zűrzavart akart kelteni a vietnami néphadse. reg mögöttes területein és rnegkisé. relt kilábolni válságos helyzetéből. Az ellenség — 12 nappal azután, hogy támadását Hung.Hoa ellen megindította — ejtőernyős csapa tok támogatásával november 9 én elérte Doa® Hung helységet. Az elő. nyomuld ellenséges csapatok felper zselték a lakóházakait, el pusztítót, ták a vetéseket és megszámlálha. tatlam kegyetle. jégeket követtek el. Hung Hoa. Cotiot, Ngoc.Thap és a Tisztd-folyó térségében a vietna. mi néphadsereg alakulatai megtá­madták az ellenséget, jelentős vesz. teségeket okoztak neki és biztosi, tat ták a polgári lakosság kiürít é. sét. A Vörös folyó mindkét partján ei. terülő csaknem valamennyi tartó, mányban a vietnami népi erők tá­madásokat éztek ellenséges jár. örök ellen. Nem teljes adatok sze­rint az ellenség mögöttes területein októ' 28. és novembar 8. között i III. hadi vezetben 700 főnyi vesz. teséget szenvedett. Ezzel egyidejűleg a vietnami né. pi erők újabb sikereket értek el a Fekete folyó jobb partján, Van Jentől délre megsemmisítettek több, mint r szízadnyi ellenséges ka­tonaságot, elfoglalták Kvinh Nhai repülőterét és jelentős vesztesége, ket ok ztak a Feket folyó jo-bbpairt. ján állomásozó ellenséges helyőrsé­geknek. A német nép meg tud'a akadályozni a különszerződés ratifikálását Max Reimann elvtárs nyilatkozata Adenauer parlamenti vereségéről Max Reimanm, a Német Kommu nista Párt elnöke a »Freies Volk« nak adott nyilatkozatában utalt Adenauer keddii súlyos parlamenti vereséginek okaira és várható kö. vetkeznaényeire. Reimann mindenek, előtt kiemelte, hogy a november 18 i szavazás eredménye — amely Adenauer első nyílt parlamenti ve resége v>lt — a nyugatnémet lakos, ság fokoztt erejű tiltaikozó akciói ra vezethető vissza. — Adenauer parlamenti vereségé vei — moíidotta Max Reimanin — súlyos csapás érte az amerikai im­perialisták háborús politikáját. Adenauer bonni veresége nemcsak a német népet érintő esemény, t --_ nem nemzetközileg is nagyjelenté, ségü fordulat, amely kedvező ha. tással lesz a hazafias mozgalmakra valamenyi nyugteurópai országban. A bonmi kancellár veresége azt mu­tatja hogy a német nép meg tudja akadályozni a különszerződés rati­fikálását. A jujoszláv tengeri kikötők — amerikai hadítámaszpontok Mint a »Za szlobodu , a jugoszláv politikai emigránsok Tiranában megjelenő lapja jelentig a titóisták az v -óbbi időben egész sor adriai hadiikiikötö építését kezdték meg és kibővítemek több régi kikötőt. Miért ez a r.igy igyekezet? Ha megnéz, zük x közelmúlt eseményeit, nyom, ban megállapíthatjuk, hogy az Ad. rián megkezdődött lázas gyorsasa gú haditámaszpomt.építkezés szoro san összefügg Nash, Pace és az amerikai hadügyminisztérium más mef u'-ottaiinaik nemrégen tett ju. goszláviai »látogatásá val«. >Az amerikai főkolomaposok — mondotia Malenkov elvtárs kongresz szusi beszámolójában — a tömb va lamenyi résztvevője részére meg. szafoják a háború céljait, menet, rendjét a háborús részt vételre számba jöhető erőket és eldöntik a háborús előkészületek: egyéb kér déseit is, diktálják a maguk akara. t At.« Ezt tették az amerikai hadügy, minisztérium megbízottai is, amikor nemrégen Jugoszláviában tartózkod. tak. Pace példí.ul — egyéb utasí t-ások mellett — azt is követelte ľi totói, hogy építsen újabb támasz, pontokat Jugoszláviában az ameri. kai haditengerészet részére. A bel grádi lakáj most engedelmesen tel jesíti gazdáinak parancsát. A »Borba« beismerése szerint pél. dául csupán a Montenegróban épülő bari kikötőre a titóisták ebben az évben 1,400.000.000 dinárt költenek háborús költségvetésükből. Ugyan, csak nagy összegeket fordítanak a rijekai. gruzsi, vilalukai és plocsai had'kiikötökre. Az utóbbi kikötő Metkovics közelében van és közvet­len vasútösszeköttetéssel rendelke­zik az ország belsejével. Éppen ez. ért a kikötőt nagyobb amerikai ha­dihajók befogadására is alkalmas­sá teszik. Az olasz lapok jelentése szerint Titóék rövidesen átadják rendeltetésének a pólai haditenge. részetá támaszpontot is. Sok kikö. tőben — mint például a plocsaiban — külön támaszpontokat készítenek a t-ngera'attjárók és vizirepülögé. pok számára. A lázas sietséggel épülő hadiki­kötők arról tanúskodnak, hogy az amerikai Imperialisták összefüggő hadiitámaszpomt láncolatot akarnak létesíteni az \dria tenger jugoszláv partjain. A jugoszláv tengerparti kikötök dolgozói alaposan megismerkedtek az emberi,, mivoltukból kivetkőzött jenki megszállókkal és ugyaÉazok. kal a szavakkal fogadják őket. mint például a francia kikötök lakossá­ga: — Jenkik, takarodjatok haza! A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága Paul Eluard haláláról A Francia Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága közleményt adott ki Paul Eluard elhunytáról. A köz­lemény így hangzik: „A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága mélj^éges fáj dalommal vette tudomásul a hírt, hogy Paul Eluard 1952 november 18-án 57 éves korában Párizsban elhunyt. Paul Eluard elhunytával a Francia Kommunista Párt a nagy költőt és a nagy humanistát, az igazi hazafit és bátor ellenállót, Mau rice Thorez barátját és harcostár­sát, az elvtársat gyászolja, aki egész szivével, zsenijének teljessé­gével állt a kommunizmus Ugye mel­lá. Paul Eluard neve halhatatlan, mint versei, neve Frainciaország és a munkásosztály dicsőségét jelen­ti. A Francia Kommunista Párt, Maurice Thorez pártja felhívja Franciaország népét, ünnepélyes tiszteletadással adózzon a költőnek aki utolsó lehelletéíg az emberek i boldogságáért és szabadságáért a nemzet boldogságáért és a békéért harcolt." Amerikai politikusok koreai háborús tervei Annak a 40 napnak az eseményei, amelyek azóta teltek el, amióta az amerikaiak megszakították a ko­reai fegyverszüneti tárgyalásokat, ismét bebizonyították, hogy az Egyesült Államok kormánya szilár­dan elhatározta: megakadályozza a fegyverszünet létrejöttét Az ameri­kai politikai és katonai körök egye® vezetői pedig nyíltan a háború ki­terjesztését követelik. Omar Bradley, a vezérkari főnö­kök egyesitett bizottságának elnöke a koreai háború ,,nagy fontosságát" hirdette. Kijelentette „Moet nem lehet visszavonulni vagy lassítani". William Foster, az Egyesült Álla­mok hadügyi államtitkára a követ­kezőket mondotta: „Clark tábornok és más katonai vezetők kétségesnek tartják, hogy belátható jövőben lét. rejöjjön a békeszerződés Koreában" Amerikai hírügynökségek novem­ber 15-én leleplezték, hogy Clark további három négy amerikai had­osztályt kért .újabb nagyarányú koreai offenzíva eíökészitéfére". A Pentagon vezet­1* körei _ Will ara Fostei hatügyi államtitkár é s az egyesített vezérkar tagjai — állító­lag támogatják a kérelmet

Next

/
Oldalképek
Tartalom