Uj Szó, 1952. november (5. évfolyam, 260-286.szám)

1952-11-19 / 275. szám, szerda

304 U J SZO 1952. november 13. A Csehszlovák Tudományos Akadémia ünnepélyes megnyitásáról Klement Gottwald köztársasági elnökhöz intézett távirat Klement Gottwald, köztársasági elnöknek, Prága, Vár. Tisztelt Elnök elvtárs! Engedje meg, hogy a Cseh­szlovák Tudományos Akadémia első üléséről legfor­róbb üdvözletünket küldjük önnek. Fogadja egyúttal őszinte köszönetünket azért, hogy abban az államban, amelynek élén Ön áll és amelynek építésében hervadhatatlan érdemei vannak, a tudo­mány a társadalmi haladás élenjáró erejévé válik. Mindeddig sok tudományágat csupán egyéni kedvte­lések befolyásoltak, amelyek nem mindig tartották szem előtt a szocialista társadalom építésének szük­ségleteit A Csehszlovák Tudomáynos Akadémia léte­sítésével fordulat áll be tudományunk fejlődésében. A szocializmus felé haladó államnak az építés minden szakaszán elkerülhetetlen szüksége van a tudomány­ra. Tudományunk felfogva magasztos küldetését amely a szocializmus építésében a népnek nyújtandó segít­ség, most világosan kitűzi célját. A termelőerők fej­lesztése, mint a dolgozók jólétének alapfeltétele, a né­pi demokratikus állam és rendszer megerősítése és megszilárdítása, a nép egészségéről, kulturális fejlő­déséről és művelődéséről való gondoskodás azok a fő feladatok, melyeknek teljesítésében állandóan növek­szik a tudomány jelentősége. Azt mondotta tisztelt Elnök elvtárs, hogy a néppel és érdekeivel való szoros kapcsolat képezi a tudomá­nyos munka legszilárdabb alapját hogy konkrét értel­met és célt ad neki, hogy a nép és a tudomány érde­keinek ilyen kapcsolata ideális állapotot jelent továb­bi fejlődésükre. A mi törekvésünk a tudomány és a nép szoros kapcsolatának megvalósítása, mivel ez az ala|>elv visszaadja a tudománynak a kapitalizmusban a kizsákmányolók népellenes érdekeivel megtlprott ős­eredeti tiszteletreméltóságát. Főiskoláink fejlődése a főiskolai törvény következ­tében, újabb és újabb tudományos Intézetek létesítése, a tudományos aszpirantúra és a százmilliós összegeket kitevő ösztöndíjak, az államdíjak intézményei, a tudo­mány bőkezű és általános támogatása, az állami költ­ségvetésnek az Akadémia céljaira előirányzott félmil­liárdos összege és végül a Csehszlovák Tudományos Akadémia megalapítása, mindez az egész világ előtt azt bizonyítja és manifesztálja, hogyan értelmezi a tu­domány hivatását a népi demokratikus Csehszlovák Köztársaság, amelynek ön a feje és képviselője. Az Ön kinevezési aktusában a legnagyobb megtisz­teltetés és a legnagyobb bizalomnak megnyilvánulá­sát látjuk, amit irántunk, dolgozó népünk és kommu­nista pártja, az ön közvetítésével tanúsít. Ez arra kö­telez bennünket hogy minden erőnket, és szaktudásun­kat. a szocialista építés nagy ügyének szenteljük ha­zánkban. A leggyönyörűbb okulást arról, hogyan segítheti a tudomány leghatékonyabban a népet, korunk legna­gyobb tudományos lángelméjénél, J. V. Sztálinnál ta­láljuk meg. A szovjet tudomány, a szovjet tudományos dolgozók, a nép iránti legmagasabbfokú polgári felelősség min­taképeként áll előttünk. Tisztelt Elnök elvtárs, tudatában vagyunk annak a nagy bizalomnak, amelyet belénk helyeztek. Biztosít juk Önt hogy becsülettel és még következetesebben fo­gunk haladni multunk haladó tudományának nyomdokain hogy becsülettel és még következetesebben fogunk ha­ladni nagy mintaképünk, a Szovjetunió dicső Tudomá­nyos Akadémiájának útján és így segíteni fogjuk né­pünket s ezzel Önt is, hogy hazánkból népeink szocia­lista hazája, a béke boldog országa alakuljon ki. ZDENEK NEJEDLÝ akadémikus, a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnöke. A tudomány a szocializmus alapja Antonin Zápotocky kormányelnöknek a Csehszlovák Tudományos Akadémia ünnepélyes megnyitásán mondott beszédéből Zdenek Nejedlý akadémikus­nak, — a Csehszlovák Tudó­mányas Akadémia elnökének beszédéből: Nagy tisztelet és nagy öröm szá­momra, hogy ma e helyen megnyit hatom a Csehszlovák Tudományos Akadémia megalakításának és tevé­kenysége megkezdésének nagy ak­tusát. Nem az első tudományos szer vezetünk ez. Már a XVIII. század végén közvetlenül a nemzetébresz tök köreiből indult ki a Királyi cseh tudományos társaság alapítására rányuló kezdeményezés. A további nemzedékek a XIX.. században Nem­zeti Múzeumunkban létesítettek tu­dományos intézetet. Ezen évszázad második felében jött létre ugyanez­zel a célzattal egyetemünk is, Szlo­vákiában pedig a „Matica Sloven­ská", továbbá a Szlovák Tudomá­nyos Akadémia és más szervezetek. Mindez azonban már a szétapró­zottság vonalán halad. Csupán most, ebben a Csehszlovák Tudományos Akadémiában alkotunk magasfokú egységes szervezetet és pedig cseh és szlovák szervezetet, a Csehszlo­vák Tudományos Akadémiát. Csak a népi köztársaság az, amely létre­hozta ezt a nagy müve^ és pedig köztársasági elnökünk, Klement Gottwald ösztönözésére és élénk részvételével, akit ezért első köszön­tésünk illet. A megnyitás ünnepélyét a Nemze­ti Színházban, legmagasabb kultúrá­lis intézményükben, egész nemzeti „Ma ünnepélyesen megkezdjük a Csehszlovák Tudományos Akadé­miának — újonnan szervezett leg­magasabb tudományos szervezetünk­nek működését. A szocializmus a tudományból fejlődött ki és tudatosan tudomá­nyos alapon áll. Csak ezért tudja át alakítani a régi társadalmat, igyek­szik uralni a természetet és megte­remteni az emberiség jobb -életének elöfeltételeteit. Ebből következik az ls, miért te. ezi lehetővé a szocializmust építő né­pi demokratikus köztársaságunk a tudomány lehető legnagyobb fej­lődését. A tudomány legszélesebb méretű fejlődésével akarunk mindig és a szovjet példakép szerint segíte­ni hazánk szocialista építésében és így szolgálni népünk jólétét és a né­pek közti békét. Nagy és felelősségteljes feladat ez, amely lényegesen különbözik a tudománynak a kapitalizmusban va­ló feladataitól. Ezért, tudományunk és tudomá­nyos dolgozóink nem elégedhetnek meg a régi szervezeti formákkal, módszerekkel és a tudomány értei mének és hivatásának régi felfogá­sával azon feladatok megoldásában, amelyeket az új gazdasági és társa­dalmi rendet építő társadalom rónak rájuk. A kapitalista rend minden törek­vését és igyekezetét egy célnak ren­deli alá. — minél magasabb kapita­lista nyereséget elérni. Ez éles el­lentétben áll . a lakosság legszéle sebb rétegeinek érdekeivel és szük­ségleteivel. végül nemcsak a széles népi rétegek, de a tudomány fejlő­dését is megkárosítja. A kapitalizmus a valóságban rab­szolgaságba hajtja a tudományt, le. alázza és önző, népellenes, kizsákmá­nyoló érdekeinek tisztességtelen esz­közévé teszi. A tudományt és fejlő dést csak addig támogatja, amíg ez kizsákmányoló érdekeit szolgálja. A szocializmust építő népi demo kratikus rendszer nem veti magát alá a népellenes szűk réteg érdekei­nek, hanem az egész nép, az egész nemzet érdekeit tartja szem előtt. Az az érdeke, hogy a tudomány min den ismerete a nép és a haza felvi­rágzására, jólétére használtassák fel a legszélesebb mértékben, hogy biz­tosítsák — mint azt nemrégen Sztá lin elvtárs kijelentette — „az egész társadalom ál'andóan növekvő anya­gi és kulturális szükségletei maxi­mális kielégítésének biztosítása a szocialista termelés szüntelen fej­lesztése és tökéletesítése útján a leg­fejlettebb technika alapján". Ezért kell népi demokratikus rend­szerünknek mindenképpen támogat nia a tudomány fejlődését, lehetővé tennie a tudományos dolgozóknak a legszélesebb méretű tudományos al­kotó tevékenységet és e célból biz­tosítani számukra ennek anyagi és szervezeti előfeltételeit A tudomá­nyos dolgozók kötelessége és becsü­letbeli feladata mindenképpen hoz­zájárulni az új építéshez, az új tár. sadalom jólétének és boldogságának szakadatlan növeléséhez. Ahhoz, hogy a tudomány és a tu­dományos dolgozók a népi demokra­tikus államban teljesíthessék e fel­adataikat, szükséges 1. egybekapcsolni a tudományt a gyakorlattal, azaz a tudományt nem az élettől elszakítva ápolni. E szükségszerűség bizonyítására felemlítem Sztálin elvtársnak a le­ninizmus, kérdéseiből való idézetét: „ ... A tudomány adatait minden­kor a gyakorlat, a tapasztalat ellen, őrizte. Micsoda tudomány az, amely­nek elszakadt a kapcsolata a gya­korlattal, a tapasztalattal? Ha a tu­domány olyan volna, amilyennek né­hány konzervatív elvtársunk festi, akkor az emberiség számára már régen elpusztult volna. A tudományt éppen azért nevezik tudománynak, mert nem ismer el fétist, nem fél kezet emelni arra, ami lejárta ma­gát, ami elavult és éberen figyel a tapasztalat, a gyakorlat szavára." 2. Múltbeli tudósaink haladó ha gyományaira támaszkodni, akik kö­zül többen világjelentöségü tudósok voltak. 3. A szovjet tudomány tapaszta­lataira támaszkodni. Erről a Csehszlovák Szovjet In­tézet tevékenységének megkezdése alkalmából Klement Gottwald köz­társasági elnök elvtárs ezt írta: „A csehszlovák tudomány és egész kultúránk előtt nagy feladat áll. hogy elsajátítsa a világ legerőleha­ladottabb tudományának, a szovjet tudománynak eredményeit és vele szoros társközösségben az emberi szellem további haladása érdekében dolgozzon. Enélkiil elgondolhatatlan tudományunk fejlődése, enélkül tudo­mányunk nem teljesítheti azokat a követelményeket, amelyeket hazánk­ban a szocializmus építése ró ránk." Nehéz tudósnak, főleg haladó tu­dósnak lenni és nem| törődni a meg­levő társadalmi' viszonyokkal, nem törődni népének jelenkori viszonyai­val. nem törődni azzal, hogy él a nemzet és főleg dolgozó népének nagy többsége és milyen a jövője, nem tö­rődni azzal, mi a kötelessége min­den egyénnek t. i., hogy biztosítva legyen a nép és a haza szabadsága és önállósága, további fejlődése és a nép életszínvonalának állandó emelkedése. Ha a tudománynak teljesíteni kell feladatait, ha fejlődnie és hasznot kell hoznia, kell, hogy állandóan elő­re haladjon. Ezért a tudományos munka fejlő­désének előfeltétele, a nézetkicse­rélés és a kritika szabadsága le­gyen. Sztálin elvtárs erről a „Marxiz­mus és a nyelvtudomány" című mü vében a következőket mondja: „Mindenki tudja azt, hogy sem miféle tudomány sem fejlődhet és érhet el sikereket a vélemények har. ca, a kritika szabadsága nélkül., Ezt az általánosan • elismert szabályt azonban minden teketória nélkül fi­gyelmen kívül hagyták és lábbal ti porták. Kialakult a csalhatatlan ve zetöknek egy zárt csoportja, amely biztosította magát mindenfajta le hetséges kritikával szemben, s ön kényeskedni és arcátlankodni kez dett." A tudományra és fejlődésére irá­nyuló ilyen nézetek ellen küzdeni kell egész társadalmi és tudományos életünkben. Mindenekelőtt szükséges hogy az újonnan megalakult Tudo mányos Akadémia, vezetősége és an nak tagjai küzdjenek ellene. Milyen a mai tudományunk gya­korlati főfeladata? A tudomány feladata az azonnali és hosszantartó távlati problémák megoldása, amelyek gazdasági ter­vünkből, mai és elkövetkező ötéves terveinkből indulnak ki. Ezért hoztuk létre államunkban a legmagasabb tudományos intéze tet, a Csehszlovák Tudományos Aka démiát. Erinek az intézetnek a tudományos alkotómunka középpontjává kell vál nia. A tudósok nem állhatnak az építő cselekményeken kívül. Szükséges, hogy a Szovjetunió Tu­dományos Akadémiájának mintaké­pére támaszkodjanak, mind a tudo­mányos munka megszervezésében és formáiban, mind a gyakorlat szük­ségleteinek a tudomány hosszú idő­tartamú fejlődési vonalával való kapcsolatában. Ez azonban nem je­lenti azt, hogy nem kell kapcsolat­ban állnia az egész tudományos vi­lággal, hogy nem kell merítenie és tanulnia a felfedezésekből és isme­retekből, bárhol is érték el azokat A Csehszlovák Tudományos Aka­démia felépítésével, munkájukban fontos szerszámot, fontos fegyvert adunk tudományos dolgozóink kezé­be. Szükséges, hogy ezt az eszközt, és ezt a fegyvert helyesen tudják al­kalmazni a dolgozó nép érdekeinek javára, a nép és az állam javára. Munkába ionunk népeink jóléte érdekében kultúrális törekvésünk jelképében tartjuk meg, amelyet a nép sajátma­ga épített fel. örömünket még az is fokozza, hogy ezt az ünnepélyt külföldi bará­taink nagyszámú részvételével tart juk meg. Első helyen üdvözlöm és velem együtt Önök is mindnyájan a Szovjetunió küldöttségét, Viktor Vi­nogradov akadémikussal az élén. Üdvözöljük továbbá legtávolabbi vendégeinket, akik sokban, de na­gyon sokban közel állnak hozzánk, a Kínai Népköztársaság küldöttségét. Üdvözöljük a népi demokratikus or­szágok akadémiáinak küldöttségeit, közeli barátaink és munkatársaink, szláv akadémiáink küldöttségeit. Azt kívánjuk, hogy a tudósok részvétele ezen az ünnepségen és it­teni fogadtatásuk a Nemzeti Szín­ház színpadán ékesszóló bizonyíté­kot adjon mindenkinek, hogy a tu­dományban is a nemzetek együttmű­ködésére, a népek közti békére tö­rekszünk. És így tiszta értelemmel, teljes bizalommal és a feladatok nagysá­gának tudatával, amelyek bennünket összekötnek, fogunk bele a tudomány javára, népeink javára, az egész em­beriség javára végzendő munkába. Virágozzék és erősödjék a Cseh­szlovák Tudományos Akadémia hosz­szú és hosszú ideig tartsa védőkezét müvünk felett köztársasági elnö­künk, Klement Gottwald. Hosszú és hosszú időkig ragyogjon a népek és a haladó tudomány fé­nye a nagy Sztálin!" V. V. Vínogradov akadémikusnak, a szovjet küldöttség vezetőjének üdvözlő beszéde A Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetsége akadémiájának el­nöksége a szovjet tudósok nevében szívélyes üdvözletét küldi a cseh­szlovák tudósoknak, a Csehszlovák Tudományos Akadémia megnyitása alkalmából. A cseh és szlovák nép dicső ha­gyományokat mutat fel a világ, tu­domány és kultúra fejlődésében. A több mint 600 évvel ezelőtt alapí­tott prágai egyetem a világ legré­gibb egyetemeinek egyike. A cseh és szlovák tudomány haladó ténye­zői dicső lapokat írtak a világkul­túra történelmébe. Népeinket régi idők óta fűzi össze a testvéri barátság. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy az orosz és szovjet tudósoknak a cseh és szlo­vák nép tudósaival való baráti kap­csolatai szilárd hagyománnyá vál­tak. A szovjet nép nagyrabecsüli a testvéri Csehszlovákia népei tudo­mányának és kultúrájának vívmá­nyait amely népek megjárták a szabadságért és a nemzeti függet­lenségért folytatott harc hősi útját. A népet szolgáló csehszlovák tu­dománynak megtisztelő feladata elő­segíteni a szocializmus építésének útjára lépett demokratikus Cseh­szlovákia gazdasági és kulturális felvirágoztatását. A Csehszlovák Tudományos Akadémia megalapítá­sa egyesíti az ország tudományos erőit és nagy feladata lesz a ku­tatás fejlesztésében a tudomány és kultúra valamennyi terén. A Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetségének tudományos aka­démiája azt a szilárd meggyőződé­sét fejezi ki, hogy a Csehszlovák Tudományos Akadémia és Csehszlo­vákia minden tudósa, tudományos működésével hűen fogja szolgálni népét és a haladó tudomány tapasz­talataira támaszkodva értékes hoz­zájárulással elősegíti az új, boldog élet felépítését. A szovjet tudósoknak nincs kétsé­gük afelől, hogy a csehszlovák tu­dósok az egész világ haladó tudomá­nyos dolgozóival együtt szorgalma­san fognak küzdeni a békéért és a demokráciáért a gaz háborús gyuj­togatók ellen, akik új áldozatok ve­szélyével és az emberiség kulturális értékeinek elpusztításával fenyege­tik a népeket. ' A Csehszlovák Köztársaság hala­dószellemü tudományának sikert és felvirágzást kívánunk. A szovjet és csehszlovák tudósók barátsága és alkotó együttműködése segítse elö a Szovjetunió és a szabad Cseh­szlovákia népei felbonthatatlan test­véri barátságának megszilárdítását. A Szovjetunió nagykövetségének köszönete a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójára küldött jókívánatokért A Nagy Okóberi Szocialista For | válaszolni m5ndezekr e az rada lom 35. évfordulója alkalmából a Szovjetunió csehszlovákiai nagy. kővetsrge számos üdvözlő táviratot és levelet kapott különböző üzemiek, gyárak, iskolák és más szervezetek kollektíváitól, vala- -in' egyes pol­gároktól is. Mivel nem lehetséges egyenként üdvözle­tekre. a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövetsége ezen az úton fejezi ki szívtiyes köszönetét mindazon szervezeteknek és egyéneknek, akik üdvözleteket küldtek a Nagy Októ­beri Szocialista Fo adalom 35. év­fordulója alkalmából. A vítkovieei Klement Gottwald-vasművek első magaskemencéje teljesítette a gottwaldi ötéves terv negyedik évét A vítkovieei Klement Gottwald­vasmüvek első magaskemencéjének dolgozói, akik győztek a magaske mencék közötti versenyben, hétfőn, november 17-én újabb munkagyőzel­meket ünnepeltek. Röviddel 12 óra előtt Dej-Paszto­rek Lajos olvasztó kollektívája a magaskemencéből kicsapolta a gott­waldi ötéves terv negyedik évének utolsó vasát. Az olvasztárok a be­rakóberendezés munkásainak kollek­tívájával együtt eredetileg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójának tiszteletére kötele, zettséget vállaltak, hogy a tervet november 20-ig teljesítik. Közös erő­feszítéssel azonban e kötelezettség határidejét még 3 nappal megrövidí­tették. A gottwaldi ötéves terv negyedik évének becsülettel való teljesítése után a vítkovieei vasmüvek első magaskemencéjének egész kollektí­vája harcot kezd további kötelezett­ségének teljesítéséért, hogy ez év vé­géig még 10.000 tonna vasat olvasz­szon ki. Ezáltal a vítkovieei kohászok pótolják a mult évi hiányt és gaz­daságunknak 3000 tonnával több vasat adnak,

Next

/
Oldalképek
Tartalom