Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)

1952-10-12 / 243. szám, vasárnap

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOV AKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1952 október 12, vasárnap 2 Kčs V. évfolyam, 243. szám c/l mai szántban : A XIX. pártkongresszus irányelvei a Szovjetunió fejlesztését szolgáló 1951—1955. évi ötödik ötéves tervhez M Z. Szaburovnak, az Állami Tervbizottság elnökének beszámolója Moszkva, október 10. (TASzSz) Ä Szovjetunió Kommunista (bol­sevik) Pártja XIX. kongresszusá­nak október 8-i délelőtti ülésén hangzott el M. Z. Szaburovnak az Állami Tervbizottság elnökének be­számolója: „A XIX. pár tkon gr esz­szus irányelvei a Szovjetunió fejlesz­tését szolgáló 1951—1955. évi ötödik ötéves tervhez". Elvtársak! Önök elé terjesztjük!a Szovjetunió fejlesztését szolgáló 1951—1955, évi ötödik ötéves terv irányelveit. Az új ötéves terv folytatja az elözö ötéves terveknek a szovjet gazdaság békés fejlesztésére, a szocialista gazdaság és a nép jólétének rendszeres növelé­sére irányuló vonalát és megvalósí­tása országunk számára fontos sza­kasz a szocializmusból a kommuniz­musba való fokozatos átmenet út­ján. Országunk nagy sikereket ért el a gazdasági és kulturális építés te­rén a negyedik ötéves terv megvaló­sításának alapján. A Szovjetunió népgazdaságának újjáépítését és fej­lesztését szolgáló 1946—1950. évi ötéves terv alapvető feladatai azok voltak, hogy újjáépítsük az ország­nak a háború által sújtott területeit, helyreállítsuk az ipar. és a mező­gazdaság háború előtti színvonalát, majd jelentős mértékben túlhaladjuk ezt a színvonalat. Amint a negyedik ötéves terv teljesítésének eredmé­nyeiről annakidején közzétett jelen­tésből ismeretes, ezt a tervet sike­resen teljesítettük és a terv legfon­tosabb feladatait jelentősen túltelje­sítettük. A negyedik ötéves terv teljesíté­sének eredményeképpen a Szovjet­unió népgazdaságának háború előtti fejlődési színvonalát messze elhagy­tuk. Az ipari termelés méreteire nézve az ötéves tervet határidő előtt, négy év és három hónap alatt teljesítettük, aminek következtében az egész ipar termelésének volume­ne 1950-ben 73 százalékkal maga­sabb volt, mint a háború előtt. Az ipar fejlődésének gyors üteme révén jelentős mértékben folyt a népgaz­daság további technikai felszerelé­se; minden ágát a legújabb hazai gyártmánya technikai felszereléssel egészítettük ki. A mezőgazdaság terén a háború előtti szinvonalat jelentősen túlha­ladtuk, ami a mezőgazdasági növé­nyek terméshozamát és bruttó ter­melését, valamint az állattenyész­tés hozamát illeti. A népgazdaság alapvető ágai nö­vekedésének megfelelően fejlődött a közlekedés minden fajtája és jelen­tősen felülmúltuk a teherforgalom háború előtti színvonalát. A népgazdaság fellendülésénük alapján emelkedett a dolgozók jólé­te, jelentősen felülmúltuk a fogyasz­tás háború előtti színvonalát. 1950­ben a Szovjetunió nemzeti jövedel­me 64 százalékkal emelkedett 1940­hez viszonyítva. Komolyan kibővült a közszükségleti cikkek termelése, pénzreformot hajtottunk végre, el­töröltük az élelmiszerek és ipari áruk jegyrendszerét, nagymértékben fejlődött a kereskedelem, több ízben csökentettük a kiskereskedelmi ára­kat, még jobban megerősödött a szovjet rubel, 1950-ben a munkások és alkalmazottak jövedelmének, va­lamint a parasztok jövedelmének összege 62 százalékkal növekedett az 1940. évihez képest. A Szovjetunió népgazdaságának újjáépítését és fejlesztését szolgáló 1946—1950. évi ötéves tervét a belső erőforrásokra támaszkodva teljesí­tettük, minden külső segítség, kül­földi hitelek nélkül. A terv teljesíté­sében és túlteljesítésében döntő sze­repet játszott a nagy Sztálin s a kommunista párt által vezetett szov­jet nép önfeláldozó munkája. (Taps) A negyedik ötéves terv sikeres teljesítése a szocialista rendszer to­vábbi megszilárdulására vezetett és a Szovjetunió új, nagy győzelme volt, amely biztosította a szocialis­ta állam hatalmának további növe­kedését. A negyedik ötéves terv sikeres teljesítése lehetővé teszi az ötödik ötéves terv elfogadását, amely biz­tosítja a népgazdaság minden ágá­nak \további fellendülését, a dolgozók anyagi jólétének emelkedését, az egészségügy fejlesztését és a nép kulturális színvonalának emelését. Az ötödik ötéves terv irányelvei­nek legfontosabb feladatait a követ­kező mutatószámok jellemzik. 1. Az ötödik ötéves terv feladatai az ipar területén Az ötödik ötéves terv irányelvei előírják, hogy az ipari termelés színvonala 1955-ben 1950-hez viszo­nyítva körülbelül 70 százalékkal emelkedjék. Ez azt jelenti, hogy az ötödik ötéves terv végére az ipar össztermelése háromszorosan fogja felülmúlni a háború előtti színvona­lat. Öt év alatt az ipari összterme­lés évi átlagos növekedési ütemét körülbelül 12 százalékban állapítjuk meg, ezen belül a termelési eszközök termelésének növekedési ütemét 13 százalékban és a fogyasztási cikkek gyártásáért 11 százalékban. Az el­múlt ötéves tervben az ipar összter­melésének növekedési üteme maga­sabb volt, Annak hogy az ötödik öt­éves tervben az ipari termelés nö­vekedési üteme valamivel kisebb, mint az előző ötéves tervben, az az oka egyrészt, hogy az iparban be­fejeződtek az újjáépítési munkák, amikor a termelés gyors növekedé­sét az újjáépítés alatt álló vállalatok révén értük el és másrészt az új öt­éves tervben a termelés minőségé­nek további jelentős javítására és a választék bővítésére van szükség. Ugyanakkor szem előtt kell tarta­ni, hogy az új ötéves tervben az össztermelés növelése minden száza­lékának majdnem kétszer nagyobb Össztermelés felel meg, mint az elő­ző Ötéves tervben. Az ipar és az egész népgazdaság növekedésének alapja a kohászat. Az ötödik ötéves terv irányelvei 1955-re 1950-hez képest a következő növekedést állapítják meg: nyers­vasöntés körülbelül 76 százalék, acél öntés 62 százalék és hengereltáru­termelés 64 százalék A hengerelt áru-termelés öt évre tervezett növe­kedése felülmúlja az egész 1940. évi hengereltáru-termelést. Az építkezés és a gépgyártás szükségleteinek tel­jesebb kielégítése érdekében növel­ni kell a hiánycikkek közé tartozó hengereltárufajták — a durvalemez­acél, a finomacél, a hengereltacél, és a rozsdamentes acéllemezek — termelését, valamint fejleszteni kell a gazdaságos méretű és profilú hen­gerel táruk gyártását és javítani kell a különleges acélfajták és öt­vözetek minőségét, növelni kell ter­melésüket. A vasfélék termelése említett nö­velésének legfontosabb feltétele a kohászati válalatok meglévő kapaci­tása kihasználásának további javítá­sa. E célból a tervmunkálatok el­végzését írja elő a vaskohászati üzemek kohászati folyamatainak to­vábbi meggyorsításáért, e folyama­tok ellenőrzésének automatizálásá­ért és a munkaigényes munkák gé­pesítéséért. Nagy programmot kell megvaló­sítani új kohászati vállalatok építé­se és a meglévők bővítése terén. Az ötödik ötéves tervben ä nyers­vasgyártást új kapacitások üzembe­helyezésével körülbelül 32 százalék­kal, az acélgyártást 42 százalékkal, a hengereltáruk termelését, legalább kétszeresére, a kokszgyártásét 80 százalékkal és a vasérc kitermelé­sét háromszorosára kell emelnünk a negyedik ötéves tervhez viszonyít­va. A déli, az uráli, a szibériai, a központi és az északnyugati terüle­tek vaskohászatának továbbfejlesz­tésével egyidejűleg biztosítanunk kell a kaukázusontúli területek ko­hászati iparának továbbfejlesztését is. Elengedhetetlen, hogy jelentősen kiterjesszük a színesfémek termelé­sét. Öt év alatt a finomított réz ter­melését mintegy 90%-kai, az ólomét 2.7-szeresre, az alumíniumét leg­alább 2.6-szeresre, a cinkét 2.5-sze­resre, a nikkelét 53 százalékkal és az ónét 80 százalékkal növeljük. A színesfémek termelésének fokozásá.­val egyidejűleg tová,bb tökéletesít­jük és rendszeresítjük azokat az új technológiai folyamatokat, amelyek biztosítják a kiváló minőségű fémek gyártásának növelését. A színesfé­mek termelésével kapcsolatos fel­adatoknak megfelelően a bányamun­kák és a többi munkaigényes terme­lőfolyamatok miindenirányú gépesí­tése mellett fejlesztenünk kell a színesfémkohászat nyersanyagbázi­sát és jelentékenyen meg kell ja­vítanunk a kohászati üzemekben az ércnyersanyag felhasználáséval kap­csolatos munkáját. A népgazdaság összes többi ága­zatában a termelés és a technikai haladás növelésére előírt ütem be­tartása a legfontosabb feltétele az ország további villamosításának. A villamosenergiatermelés 1955-ben, 1950-hez viszonyítva mintegy 80 szá­zalékkal növekszik. Ez lehetővé te­szi az ipar villamosítási színvonalá­nak emelését a termelési folyamaitok automatizálásának széleskörű fej­lesztése mellett és az elektromos he­vítés, valamint az elektrolízis új módszereinek további meghonosítá­sát. Lehetővé teszi továbbá az elektromos energia alkalmazásának széleskörű kiterjesztését a mezőgaz­daságban, úgyszintén a vasutak to­vábbi villamosítását és a lakosság szükségleteit szolgáló villamosener­gia termelésének fokozását. A villamosenergiatermelés terve­zett növelésének biztosítása, úgy­szintén az energiarendszerekben a viMamosenergia-kapacitás tartalé­kainak növelése céljából előirányoz­tuk a villamoserömüvek teljesítésé­nek nagyfokú növelését. Öt év alatt a villamoserömüvek összteljesítmé­nye körülbelül kétszeresre, a vízierö­müveké pedig háromszorosra emel­kedik. Emellett a hőerőművek telje­sítményének növelését elsősorban a már működők kibővítésével kell biztosítanunk. Az ötödik ötéves terv­ben a kormány határozatai értelmé­ben vízierőművek és hőerőművek széleskörű építését valósítjuk meg a helyi tüzelöanyagforrásoknál. Az épülő vízierőművek közül fel­tétlenül meg kell említeni minde­nekelőtt a Volgán épülő kujbisevi és sztálingrádi vízierömüvet, valamint a Dnyeperen épülő kahovkai vízierő­művek A 2,100.000 kilowatt telje­sítményű kujbisevi vízierömüvet 1955-ben kell üzembe helyezni. Ez komoly mértékben növeli a központi területek és a Volga-mellék villa­mosenergiaeLlátását. Tervbevették 400.000 volt feszültségű távvezeték építését a kujbisevi vízierömütöl Moszkvába. Ilyen létesítményeket az elektromos építőmunka gyakorlatá­ban még nem ismer a világ. A kuj­bisevi vízierömüvel együtt az ötödik ötéves tervben oly nagy vízierömű­veket kell még építeni, mint a ká­mai, a gorkiji, a minigecsauri, az usztykamenogorszki és más vízierő­művek. Ezeknek a mostani ötéves terv­ben üzembehelyezendö vízierömü­veknek összteljesítménye mintegy további kétmillió kilowatt. Ezenkí­vül más kerületi és helyi vízierőmű­vek is épülnek. Széles méretekben folyik a sztálingrádi és a kahovkai vízi erőmű építése, de megkezdjük újabb nagy vízierőművek létrehozá­sát: a Volgán a csebokszari, a Ká­mán a votkinszki. az Irtisen a buh­tarmini vízierőmü és több más vízi­erőmű építését is. Meg keli kezde­nünk az Angara-folyó energiatarta­lékának komplex kiaknázására irá­nyuló munkálatokat, hogy az olcsó villamosenergia és a helyi nyers­anyagforrások segítségével fejleszt­hessük az alumínium-, a vegyészeti ipart, az ércbányászatot és más iparágakat. A déli területek, az Ural és a Kuz­nyeck-medence áramellátásának je. lentős mértékű megjavítása céljából tervbevettük ezeken a vidékeken a kerületi és üzemi hőerőművek telje­sítményének számottevő növelését. A nagy villamoserömüvek építésével egyidejűleg kis- és közepes teljesít­ményű erőműveket is kell építenünk, hogy biztosítsuk a városok és kerü­letek áramellátásának megjavítását. A városok és iparvállalatok távfűté­sének kiterjesztése céljából feltétle­nül folytatni kell a hőerőmüközpon­tok építését, A nagy hőerőműveknél rendszerint nagynyomású kazánokat és turbinákat helyezünk üzembe. Szé­les körben alkalmazzuk a villamos­erőművek irányításának automatizá lását. Az ötéves tervvel kapcsolatos irányelvek előirányozzák az ásvány­olajipar további jelentős fejlesztését. Az ásványolajtermelés öt év alatt mintegy 85 százalékkal növekszik. Az ásványolajtermelés említett neve­lésének biztosítása érdekében fokoz nunk kell a fúrási munka.a tokát, széles körben meg kell honosítani az új kútfúrási módszereket, nagymér. tékben kell alkalmazni az ásvánv­olajrétegek nyomásának fenntartásá­ra irányuló módszereket, lényegében be kell fejeznünk az ásványolajkiter. melési folyamatok automatizálását. Az ásványolajtermelés nagy prog­rammjának megvalósítása megkíván ja az ásványolajfeldolgozó ipar foko zott fejlesztését azzal, hogy az ás­ványolajfeldolgozó üzemeket a lehető legközelebb hozzuk az olajtermékí'o gyasztó vidékekhez, öt év alatt az ásványfeldolgozó üzemek kapacitá­sát az ásványolaj elsődleges feldol­gozásában mintegy kétszeresére, a krakkolást pedig 2.7-szeresre növel­jük. Emelett meg kell honosítani és be kell vezetni az ásványolaj föld­alatti feldolgozásának új módszereit, amelyek biztosítják a fehértermék kivonásának jelentős megnövelését. Nagymértékben fejleszteni kell az ás ványolaj és olajtermékek csővezeté­kiöken keresztül történő szállítását. A mesterséges folyékony fűtőanyag termelésének fejlesztése céljából az ország keleti kerületeiben hatalmas vállalatokat kell üze-mbehelyezni. Az ötödik ötéves terv biztosítja a gázipar további széleskörű fejlődé­sét. A földgáz, az olajjal együtt fel­törő gáz, valamint a szénből és égő­palából kitermelt gáz termelését öt év alatt körülbelül 80 százalékkal nö­veljük. Fokozzuk a gázszolgáltatást a háztartások részére, nagyobb ará­nyokban használjuk a gázt gépkocsik üzemanyagaként, s fokozzuk a gáz vegyitermékeinek gyártását. A párt és a szovjet kormány min­denre kiterjedő nagy segítsége révén a szénipar jelentős mértékben meg­nőtt a háború utáni években, s mint ismeretes teljesen kielégíti a népgaz­daság igényeit. Az új ötéves terv a széntermelés körülbelül 43 százalé­kos növelését irányozza elő. A szén­ipar egyik legfontosabb feladata biz­tosítani a kokszolható szenek terme­lésének gyorsabb növekedését, vala. mint a szén dúsításának jelentős fo­kozását. A kokszolható szénfajták terme­lése öt év alatt legalább 50 százalék­kal, a szén dúsítása pedig körülbelül 2.7-szeresére növekedő. A terv elő­irányozza, hogy a szénbányákban körülbelül 30 százalékkal kell növelni a kapacitás kihasználását, a negye dik ötéves tervhez képest.^ A szénter­melés előírt növelésének, a terme­lékenység emelésének és a szénipi-r. ban foglalkoztatott munkások mun­kájának megkönnyítése céljából a terv előírja a szénlelőhelyek kiakná­zási módszereinek megjavítását, a leginkább munkaigényes széntermelé­si folyamatok gépesítését, a szénpa­dokon történő jövesztést, vialamint az elővájási vágatok mélyítésekor a szén és a meddő kőzet rakodásának gépesítését, s a legújabb gépek és me­chanizmusok széleskörű bevezetését a széntermelés gépesítésének növelé. se céljából. Továbbfejlődik a tőzegtermelés és az égöpalatermelés. Öt év alatt a tőzegtermelés 27 százalékkal növek­szik, az égőpalatermelés pedig 2.3 szeresére emelkedik, s különösen fo. kozódik e termelés az Észt SZSZK­ban. A népgazdaság gyors fejlesztési ütemének és az ipar, közlekedés és mezőgazdaság technikai átszerelésé­nek biztosításában óriási szerep jut a gépgyártásnak. Ennek megfelelően az ötödik ötéves terv előírja a gép­gyártás 1 további gyors növekedését. Öt év alatt körülbelül kétszeresére növekszik a gépgyártás, valamint a vas- és fémfeldolgozó ipar termelése. A gépgyártás különösen fontos fel­adata a villamoserőmüvek, a vas és színesfémkohászati vállatok, az ás­ványolajfeldolgozó és a mesterséges folyékony .fűtőanyagtermelő vállala­tok építkezéseinek ellátása gépi be­rendezésekkel. A legfontosabb gépi berendezési fajták termelési volume­i XIJL pártkongresszus irányelvei a Szovjetunió fejlesztését szolgáló 1951—1955. évi ötödik itéves tervhez f i M. Z. Sxahur óvnak 9 a s Állatni 1 ervbisottság elnökének bessá m olaja

Next

/
Oldalképek
Tartalom