Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)

1952-10-02 / 234. szám, csütörtök

1952 október 2 . UJSZ0 > 3 Az ázsiai és csendesóceáni népek a japán militarizmus megújhodásának megakadályozását kívánják L. Gyeljuszin, a moszkvai Pravda pekingi tudósítója beszélgetést foly­tatott Kuo Mo-zsoval, a kínai béke­bizottság elnökével arról, hogyan ké­szül Kína népe az ázsiai és csendes­óceáni békeértekezletre. Kuo Mo-zso bevezetőben arról a harcról beszélt, amelyet a kínai és koreai nép az amerikai agresszió ellen vív. Hangsúlyozta: kudarcot vallottak azok a kísérletek, amelyek­kel az amerikai agresszorok meg akarták félemlíteni a koreai és kínai népet. Az amerikai agresszióval szemben megnyilvánuló ellenállás nemcsak hogy nem gyöngül, hanem állan­dóan növekszik. — A kínai nép, amely kiharcolta szabadságát és függetlenségét — folytatta nyilatkozatát Kuo Mo-zso — nem nézheti közömbösen azt a harcot, amelyet Ázsia és más világ­részek népei a béke fenntartásáért és megszilárdításáért vívnak. A kí­nai nép sikereket kíván világszerte minden elnyomott nép felszabadító mozgalmának. Kuo Mo-zso a továbbiakban el­mondta, hogy Kína egész lakossága lelkes örömmel fogadta az ázsiai és csendesóceáni békeértekezlet össze­hívását. A kínai nép nagy reménye­ket füz a Pekingbe összehívott érte­kezlethez. „Az a tény — mondotta, — hogy sok ázsiai és csendesóceáni nép helyesléssel fogadta a békeérte­kezlet összehívásáról szóló határoza­tot, arról tanúskodik, hogy a népek legforróbb kívánsága a béke. A kül­dötteknek lehetőségük nyílik az ér­tekezletén a szabad véleménycserére. Az értekezlet hozzájárul ahhoz, hogy lehulljon a függöny, amellyel az im­perialisták el akarják választani egy­mástól a népeket. Az értekezlet nagy segítségére van az egyetemes béke ügyének. Az ázsiai és csendesóceáni népek közös kívánsága, hogy meg­akadályozzák a japán militarizmus feléledését. Minden nép azt kívánja, hogy minél hamarabb megszüntessék a i amerikai imperialisták által Ko­reában indított hódító háborút. Hely­re kell állítani és el kell mélyíteni a népek közötti gazdasági és kulturá­lis kapcsolatokat, amelyeket az im­perialisták oly makacsul igyekeznek megbontani," Kuo Mo-zso a beszélgetés során rámutatott arra a rendkívül nagy ér­deklődésre, amellyel a gyarmati és függő országok lakossága a békeér­tekezlet összehívását fogadta. A né­pek feladata most az, hogy felszaba­duljanak az évszázados leigázás alól és kivívják nemzeti függetlenségü­ket — mondotta. — A kínai nép — fejezte be nyilat­kozatát Kuo Mo-zso — üdvözli a bé­keértekezletet és'munkájához teljes sikert kíván. Legyen az ázsiai és esendesóceáni békeértekezlet újabb komoly lépés a népek békekongresszusának sike­res előkészítésében. A brazil békemozgalom vezetői­nek üdvözlete. Az „Imprensa Popular" közölte azt az üzenetet, amelyet a brazil béke­mozgalom vezetői intéztek az ázsiai Hatalmas sikerekről számoltak be a küldöttek az UHrán és Utván Kommunista Párt kongresszusán Az Ukrán Kommunista Párt kon­gresszusa befejezte munkáját. A moszkvai Pravda megállapítja, hogy a kongresszus fontos esemény volt a pártszervezet és az egész ultrán nép életében. Ez a kongresszus meg­mutatta, milyen szilárdan tömörül a köztársaság pártszervezete az SzK(b)P Központi Bizottsága és J. V. Sztálin, a párt és az egész szov­jet nép nagy vezére mellé. . L. Melnyikov elvtársnak, az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottsá­ga titkárának beszámolója és a kon­gresszusi küldöttek felszólalásai vilá­gos képet adnák a kommunizmusért folytatott harc hatalmas sikereiről. Szovjet-Ukrajna rövid idő alatt nemcsak helyreállította a háború­ban lerombolt gazdaságát, hanem továbbfejlesztette a köztársaság iparát, mezőgazdaságát és kulturá­lis életét. A legutóbbi három év folyamán a termelési tervet 102.3 százalékra tel­jesítették. Megvalósítják Sztálin elvtársnak a nyugati területek iparo­sításáról szóló útmutatásait. A moszkvai Pravda beszámol a Litván Kommunista Párt kongresz­szusáról is. Ezen a kongresszuson megvitatták és jóváhagyták az SzK(b)P Központi Bizottságának a XIX. pártkongresszusra vonatkozó dokumentumait. A Litván Kommunista Párt kon­gresszusán a küldöttek elmondották, milyen gyorsan fejlődik Litvánia gaz­dasági és kulturális élete. A köztár­saság ipari termelése évente átlag 20—27 százalékkal emelkedik. Az új ötéves tervben a Litván SzSzK ipari termelése az 1950. évi­hez viszonyítva kétszeresére emel­kedik. A kongresszus célul tűzte ki a hajó­gyártás, gépgyártás, turbinagyártás, tőzegkitermelés és a kereskedelem további fejlesztését. A villamosener­gia termelését két és félszeresére nö­velik. és csendesóceáni békeértekezlethez. Az üzenet a többi között a követke­zőket mondja: „Brazília népe mindinkább tudatá­ra ébred annak, hogy harcolnia kell a koreai háború megszüntetéséért, Olyan igazságos japán békeszerző­désért, amely tiszteletben tartja a ja­pán militarizmus újjászületésének állandó veszélyétől fenyegetett ázsiai országok érdekeit. A brazil nép szolidáris az ázsiai és csendeoAceáni országok népeinek agresszió elleni harcával. Legyen az ázsiai és csendesóceáni békeértekezlet újabb komoly lépés a népek békekongresszusának sikeres előkészítésében." A német békebizottság üdvözlő távirata á pekingi békeértekezlet­hez. A német békebizottság meleghan­gú táviratban üdvözölte az ázsiai és csendesóceáni népek pekingi értekez­letét. A távirat, amelyet Friedrich tanár, a bizottság elnöke, továbbá Arnold Zweig és Anna Seghers, a békebizqttság alelnöke írt alá, a töb­bi között a következőket mondja: „Ugyanazok az erők, amelyek Ázsiában megbontották a békét, Európában is támadó háborút készí­tenek elő. A bonni szerződéssel vég­legesen ketté akarják szakítani Né­metországot, hogy ismét uralomra segítsék a támadó militarizmust és Nyugat-Németországot új hódító há­borúk kiindulópontjává tegyék. Ez bennünket itt, Európában ugyan­olyan veszedelemmel fenyeget, mint a sanfranciscói'szerződés az ázsiai népeket A német békemozgalom minden erejét latbaveti a németek egymás­közötti megegyezése, négyhatalmi ér­tekezlet összehívása, a német béke­szerződés megkötése és Németország egységének helyreállítása érdekében. Forró üdvözletünket küldjük a pe­kingi békeértekezletnek. Erőfeszíté­seinket a ti küzdelmetekkel egyesit­jük a népek bécsi nagy békekon­gresszusának előkészítése és a világ­béke biztosítása érdekében" — feje­ződik be a távirat. Mao Ce-tung. a Kínai Népköztársaság központi kormányának elnöke fogadta J. Cedenbaltot, a Mongol Népköztársaság kormányelnokét Az „Üj Kína" hírügynöksége je­lenti: „Mao-Ce-tung, a Kínai Nép­köztársaság központi népkormányá­nak elnöke szeptember 30-án fo­gadta J. Cedenbaltot, a Mongol Nép. köztársaság elnökét. A kormányelnököt a következő mongol közéleti személyiségek kí­sérték: Lhamsurun kormányalelnök és kül­ügyminiszter, Sirendib népnevelés­ügyi miniszter, Zsargalsajhan, a Mongol Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Továbbá megjelentek Lin-PoCsu, a központi népkormány főtitkára és Csu En-laj külügyminiszter, az ál­lami adminisztratív tanács elnöke. Kína fővárosa megünnepelte a Kínai Népköztársaság alapításának III. évfordulóját Október 1-én a nagy Kína lako­sainak milliói ünnepelték a Kínai Népköztársaság alapításának III. évfordulóját. A nemzeti ünnep elő­estéjén a köztársaság fővárosa, Pe­king ünnepi díszt öltött. A főváros utcái tarka zászlódíszben pompáz­tak. A kormányépületeket, állami vállalatokat, iskolákat, valamint lakóházakat is ünnepélyesen kivilá­gították, az épületeket Marx. Engels, Lenin Sztálin, Mao Ce tung, Kína Kommunista Pártja vezetőinek és a Kínai Népköztársaság központi nép­kormánya tagjainak arcképei díszí­tették, valamint tarka zászlók, tran­szparensek, jelszók és plakátok, amelyek a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság testvéri barátsá­gának megszilárdítását hangsúlyoz­ták. A kirakatokban fényképek vol­tak láthatók, amelyek a kínai nép sikereit ábrázolták, amelyeket a köztársaság fennállásának három éve alatt elért a gazdasági és kultu­rális felépítés terén. Peking különféle vállalatainak munkásai, akik két hónapipal ezelőtt bekapcsolódtak a Kínai Népköztár­saság harmadik évfordulójának, va­lamint az ázsiai és osendesóceáni békekongresszusnak tiszteletére in­dított munkaversenybe, nagy sikere, ket értek el. A késő esti órákban a főváros ut­cáit a Iajcosság tízezrei töltötték be, akiknek arca örömtől, boldogságtól és büszkeségtől ragyogott. A román kormány jegyzéke a jugoszláv kormányhoz A román sajtóügynökség jelenti: A Román Népköztársaság kül­ügyminisztériuma 1952 szeptember 30-án a bukaresti jugoszláv nagykö­vetséghez a következő jegyzéket juttatta el: A jugoszláv kormány újabb dur­va provokációt követett el a Román Népköztársaság ellen azáltal, hogy 1952 szeptember 29-én jugoszláv re­pülök több ízben megsértették a Ro­mán Népköztársaság légiterét. Szeptember 29-én 11.30 órakor és 13.24 órakor egymásután öt jugo­szláv repülőgép hatolt be a Román Népköztársaság légiterébe — ezek­ből három vadászgép és kettp bom­bázó gép — 1500—2000 méter mély­lységben Moravica körzetében. 11 óra 50 perckor egy kétmotoros jugoszláv repülőgép megsértette a Román Népköztársaság légiterét és 6 kilométer mélységben behatolt Tolvadia körzetébe. Ugyanezen na pon 11 óra "24 perc és 14 ór a 46 perc között 3 jugoszláv repülőgép — egy vadászgép és két bombázógép — behatolt a Román Népköztársa­ság légiterébe két kilométer mély­ségben Cruceni és Teremia-Mare körzetben. A Román Népköztársaság légite­rének ez a gaz megsértése szorosan összefügg a jugoszláv sžervek meg­előző agresszív akcióival, amelyeket a román-jugoszláv határokon elkö­vettek és azt mutatja, hogy a ju­goszláv kormány teljesen alá van rendelve az imperialista háborús uszítók agresszív politikájának és folytatja rendszeres provokációs te­vékenységét a román-jugoszláv ha­tárokon. A Román Népköztársaság kormá­nya erélyesen tiltakozik légiterének a jugoszláv repülőgépek által tör­tént megsértése ellen és követeli, hogy a jugoszláv kormány szüntes­se be provokációs akcióit a Román Népköztársaság államhatárainak és a jugoszláv kormányt felelőssé teszi ezen agresszív akciók következmé­nyeiért. J. V. Sztálin üdvözlö távirata Mao Ce-tunghoz A Kínai Népköztársaság kihirdetésének harmadik évfordulója alkalmá­ból J. V. Sztálin elvtárs Mao Ce-tunghoz a következő táviratot intézte: Mao Ce-tung elvtársnak, a Kínai Népköztársaság Központi Népkormánya elnökének, Peking. A Kínai Népköztársaság kihirdetésének harmadik évfordulója alkalmá­ból kérem, elnök elvtárs, fogadja szívélyes jókívánságaimat. A nagy kínai népnek, a Kínai Népköztársaság kormányának és szemé­lyesen Önnek új sikereket kívánok a hatalmas népi demokratikus kínai állam felépítésében. Erősödjék és viruljon a Kínai Népköztársaság és a Szovjetunió nagy testvéri szövetsége, amely a Távol-Kelet és az egész világ békéjének és biztonságának szilárd támasza. J. V. Sztálin. A. J. Visinszkij üdvözlő távirata Csu-En-!ajhoz A Kínai Népköztársaság kihirdetésének harmadik évfordulója alkalmá­ból A. J. Visinszkij Csu-En-lajhoz a következő táviratot intézte: Csu En-laj elvtársnak, a Kínai Népköztársaság állami adminisztratív tanácsa elnökének és külügyminiszterének, Peking. A Kínai Népköztársaság kihirdetésének harmadik évfordulója napján, elnök és miniszter elvtárs, kérem, fogadja őszinte jókívánataimat. Továb­bi sikereket kívánok az új népi demokratikus Kína építésében, a Szovjet­unió és a Kínai Népköztársaság nemzetet közötti nagy barátság megerő­sítésében és a béke, valamint a nemzetközi biztonság megőrzéséért foly­tatott harcban. A. J. Visinszkij. Erősbödik a világ diákjainak egysége A világ diákjainak tevékenysége évről évre fokozódik. A diákok békét akarnak és utat keresnek a béke megvédésére. Ezért váltott ki oly nagy visszhangot a Nemzetközi Diákszövetség évenként megtartott immár hatodik ülése a diákok és diákszervezetek között világszerte. Románia fővárosában, Bukarest­ben megtartott ülésen resztvet­tek a / Nemzetközi Diákszövetségbe tartozó és a rajta kívül álló szerve­zetek is. Megjelentek a kulturális diákszervezeteknek, a diákújságok szerkesztőségének, a különféle vallá­si szervezeteknek képviselői is. Résztvettek a békevilág tanács, a demokratikus ifjúsági világszövetség, a demokrata jogászok világszövetsé­ge, a zsidó diákok világszövetsége és más egyéb szervezetek is. Az ülésen megjelent 47 orvszág diákszervezetei­nek 93 kiküldöttje, és 14 ország he­lyi és nemzeti diákszervezeteinek 84 tagja vendégként. Első ízben vettek részt Japán, Chile, Guatemala, Pa­nama és a Domingo köztársaság diákszövetségei. Számos kiküldöttnek nagy nehéz-­ségeket kellett leküzdenie és az útle­vél engedélyezésének húzása-ha­lasztása miatt, késve érkeztek a bu­karesti gyűlésre, mint például Irak képviselője. Kubából csak egy kikül­döttnek sikerült Európába jutnia; Salvador, Tunis és az USA kormá­nyai megtagadták a diákszervezetek képviselőinek a kongresszusra szóló útlevelük kiadását. Az ülés résztvevői tényeket hoztak fel arra, mily nehéz anyagi helyzet­ben sínylődnek az északatlanti tömb országainak diákjai a háborús előké­születek és a lázas fegyverkezés kö­vetkeztében, miután nem részesülnek állami stipendiumban. Nyugat-Né­metországban csupán a diákok 11 százaléka, Olaszországban a bari-i egyetem 13.650 hallgatója közül pe­dig alig 26-an kapnak ösztöndíjat. Latin-Amerika országaiban nincse­nek diákmenzák, nincsenek interná­tusok. Megvitatásra került Japán és Né­metország újrafelfegyverzésének, a kóreai és északkeletkínai gálád bak­tériumháború kérdése is. „Követeljük a koreai háború megszüntetését" — hangzott a kiküldöttek válasza. Nagy figyelemmel hallgatták végig a Szovjetunió, a Kínai Népköztársa­ság és a többi népi demokratikus ál­lamok kiküldötteinek felszólalásait. Lelkesedéssel vettek tudomást az ezen országok diákjai előtt álló óriá­si lehetőségekről s a népmüvelés és magasabb iskolai végzettség elérése terén elért nagy sikerekről. Szenámel­láthatóan meggyőződhettek a gyű­lés résztvevői arról a nagy gondos­kodásról, amellyel a román népi kor­mány körülveszi a romániai diáko­kat. A kapitalista államok diák­szervezeteinek képviselői küzdel­meikről beszéltek, amelyeket Európa s a világ különböző országaiban: Olaszországban, Venezuelában, Tu­niszban, Nyugat-Németországban, Egyiptomban, Angliában stb. foly­tatnak tanulmányaik demokratizá­lásáért, jogaikért, nemzeti független­ségükért és a békéért, az egyetemek militarizálása ellen, a tudomány gya­rapodásáért és terjedéséért. Az ülés résztvevői elismeréssel s jóváhagyással nyilatkoztak a Nem­zetközi Diákszövetség gyakorlati mű­ködéséről. i A Nemzetközi Diákszövetség ülé­sének határozatai a diákok és diák­szervezetek jövő évi tevékenysége programmját képezik. E határoza­tok segítséget nyújtanak a különféle országok diákjainak a jobb tanulási­és életfeltételekért folytatott harcuk­ban. Az egyik legkiemelkedőbb hatá­rozat a diákok III. Világkongresszu­sának 1953-ban való összehívásáról szól. A határozatban bennfoglaltatik a X. Világifjúsági jubiláris téli és a XII. Világifjúsági nyári játékok meg­rendezése. A Nemzetközi Diákszövetség több nemzeti diákszövetséget vett fel tag­jai közé, köztük Nepál diákszövetsé­gét is s így az NDSz 72 ország, 5,300.000 főnyi diákját egyesíti. Az ülés a Nemzetközi Diákszövet­ség élére Bemard Bereanut, a román diákok képviselőjét állította. Megvá­lasztották a végrehajtóbizottságot is. Az ülés befejezése után a résztve­vők nagyrésze ottmaradt a Nemzet­közi Diáksegítség Ideiglenes Admi­nisztratív Bizottságának ülésén. A Német Demokratikus Köztársaság diákjai gyógyszereket küldtek az in­donéziai és japán diákoknak. Az Ad­minisztratív Bizottság megtárgyalta jövő feladatait. Az ülés ideje alatt kiállítást nyi­tottak meg, amely a Nemzetközi Diákszövetségnek és a diákszerveze­teknek tevékenységét mutatta be a béke és a diákjogok védelme terén. A román ifjúság mindent elköve­tett, hogy az ülés sikeres munkáját biztosítsa. A Nemzetközi Diákszövetség ülése és a vele kapcsolatos intézkedések a román ifjúságnak a békéért, a köl­csönös segítségért és a népek közti barátságért való tüntetése jegyében zajlottak le, ezenfelül a Nemzetközi Diákszövetség ülésezése komoly csa­pást mért azokra, akik meg akarják bontani a nemzetközi diákmozgalom egységét, kísérletet téve ú. n. nyu­gati diáktömb alapítására. Az NDSz ülése újra megszilárdította a diák­mozgalom egységének felbonthatat­lanságát. A Nemzetközi Diákszövetség sorai­ban egyesült békeszerető diákok újult erővel folytatják a békéért, a népek nemzeti függetlenségéért és a demokratikus művelődésért vivott harcukat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom