Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)

1952-10-05 / 237. szám, vasárnap

2 UJSZ0 1952 október 5 A kommunizmus győzelme útján Sztálin elvtárs cikke a „Bolsevik" című folyóirat legújabb számában A „Bolsevik" című folyóirat 18. száma közli J. V. Sztálin elvtárs: „A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban. Megjegyzések az 1951 novemberi vitával kapcsolatos gazdasági kérdésekhez. — Válasz Alekszandr Iljics Xotkin elvtársnak — L. D. Jerosenko elvtárs tévedéseiről. — Válasz A. V. Szanyina és V. G. Venzser elvtársaknak" című cikkét. A „Pravda" vezércikkében Sztálin miivét a marxizmus-leninizmus tanításához való nagy hozzájárulásként értékeli. Ez az elméletre és gyakorlatra mérhetetlenül fontos tudományos munka óriási nemzetközi jelentőséggel blr — írja a Pravda. „A szocializmus gazdasági problémai a Szovjetunióban" cimfl cikkében Sztálin elvtárs általánosan kidolgozta a szocializmus politikai gazdaságtanának alapkérdését, a marxista irodalomban első ízben elemezte a szocializmus gazdasági törvényének jellegét, meghatározta a szocializmus gazdasági alaptörvényét és meghatározta a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet alapelveit. Sztálin elvtárs alkotó módon fejlesztette Marx, Engels és Lenin tanítását és megcáfolta a különféle marxellenes nézeteket, kritikának vetette alá egyes gazdaságtu dósok téves álitásalt. Sztálin elvtárs műve, — áll a cikkben — magasabb folyamatot jelent a marxista-leninista politikai gazdaságtan fejlődésében. E mű kiadása a párt és a szovjet nép ideológiai életének legnagyobb eseménye és valóban történelmi jelentőséggel blr. Sztálin elvtárs műve óriási hatást gyakorol a haladó szovjet tudomány fejlődésére, segítséget nyújt kádereinknek mélyebben behatolni a társadalmi fejlődés történetébe és nagy feladata lesz a külföldi kommunista- és munkáspártok Ideológiai felvértezésében. • Az SzK(b)P dicső XIX. kongresz- szében közöljük Sztálin elvtársnak szusára való tekintettel az Uj Szó a „Bolsevik" című folyóiratban mega hétfői napon bővített terjedelem- jelent cikkét, ben jelenik meg, melyben teljes egé- | Az SzK(b)P Központi Bizottságának közleménye az SzK(b)P XIX. kongresszusának megnyitásáról Moszkvában a következőket közölték az SzK(b)P XIX. kongresszusának megnyitásáról: A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottsága közli a XIX. kongresszus küldötteivel, hogy a kongresszust október 5-én 19 órakor nyitják meg a Kreml-palota nagytermében. A komáromi hajóépítő munkások élmunkáshónap rendezésével köszöntik a XIX. pártkongresszust M a, október 5-én veszi kezdetét a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusa, amely megtárgyalja és megvitatja azokat az óriási jelentőségű dokumentumokat, amelyeket a Párt Központi Bizottsága adott ki, s amely dokumentumok, a kongresszus irányelvei nemcsak a szovjet nép, hanem az egész világon a közvélemény érdeklődésének a középpontjában állnak. A Szovjetunió fejlesztését szolgáló ötödik ötéves terv irányelvei, az azokban foglalt célkitűzések egy újabb hatalmas lépés előre a haladó emberiség történetében, mint azt az irányelvek is megállapítják. „Az ötödik ötéves terv teljesítése hatalmas lépés a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet útján." Sztálin elvtárs az SzK(b)P XVIII. kongresszusán továbbfejlesztve Lenin elvtárs tanítását: a szocializmusnak egy országban lehetséges felépítéséről való elméletét, azt a következtetést vonta le, hogy nemcsak a szocializmus, hanem a kommunizmus felépítése is lehetséges egy országban akkor is, ha a kapitalista környezed megmarad. Sztálin elvtárs a kommunizmusba való átmenet feltételeit a XVIII. kongresszuson a következőkben jelölte meg: „Túlszárnyaltuk a legfőbb kapitalista örszágokat a termelés technikája és az ipari fejlődés üteme tekintetében. Ez igen jó. De nem elegendő. Túl kell szárnyalnunk őket gazdasági tekintetben is. Mi ezt megtehetjük és meg is kell tennünk. Csakis abban az esetben, ha gazdaságilag túlszárnyaljuk a főbb kapitalista prszágokat, csakis akkor számíthatunk arra, hogy országunk teljes mértékben el lesz látva fogyasztási cikkekkel, hogy bőségesen lesznek termékeink és lehetőségünk nyílik arra, hogy áttérjünk a kommunizmus első szakaszából annak második szaktiszába." A szocializmusból a kommunizmusba való átmenet, a kommunista társadalmi és gazdasági rend megteremtése nem jelent ugrásszerű társadalmi és gazdasági változásokat, sem ellentétes társadalmi és gazdasági rendet, mert hiszen a szocialista és a kommunista rendnek társadalmi és termelési módja ugyanaz, mindkettő a termelő eszközök társadalmi tulajdonán alapszik. A szocializmus a kommunizmusba való fejlődés alsó fokát jelenti s a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet a szocializmus állandó fejlődését, előrehaladását, a társadalmi és gazdasági élet, a társadalmi termelés minőségi változását jelenti. A szocializmusból a kommunizmusba való átmenet jelenti azt, hogy míg az előbbi a „mindenki a képességei Ezerint s mindenki a munkája szerint" elosztás elvén alapszik, addig az utóbbi, a kommunista rend a „mindenki képességei, mindenki szükségletei szerint" elosztás elvén alapszik. Ahhoz azonban, hogy ez az elv valóra válhasson, a termelő erők és a termelési módok óriási fejlődése szükséges, ezeknek sokkal fejlettebbeknek kell lenniök, mint a szocializmusban. A termelő erőknek, a termelés módozatainak ilyen óriási arányú fejlődését irányozzák elő a Szovjetunió ötödik ötéves tervének irányelvei, amelyek megteremtik az anyagi, technikai és kulturális alapjait a kommunista rendbe való átmenetnek. Ezért fordulnak a világ népei, barát és ellenség egyaránt, a legnagyobb érdeklődéssel a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusa felé, amely az új ötéves terv irányelveiben foglalt feladatok kitűzésével valóra váltja az emberiség évszázados álmát, a kommunizmus felépítését. A Szovjetunió új ötéves terve a béke, a haladás, a szovjet nép jólétének a terve, mint az irányelvek is megállapítják: „ez az ötéves terv a békés gazdasági és kulturális építés terve", amely „biztosítja a nép anyagi jólétének és kulturális színvonalának további jelentős emelkedését". Ezt tükrözik az irányelvek, amelyek előírják, hogy 1951—1955-ben. a terv időszakában az ipari termelést 70 százalékkal s ennek elérése céljából a negyedik ötéves tervhez viszonyítva az ipari beruházások összegét a kétszeresére kell növelni. A nyersvastermelés 76 százalékkal, az acél 62 százalékkal, az ásványolaj 43 százalékkal, a villamosenergia termelés pedig 85 százalékkal növekszik az új ötéves tervben. Igen nagy jelentőséggel bír a kommunizmus felépítése szempontjából az, hogy az új ötéves tervben a termelőeszközök 13 százalékos növekedése mellett lehetővé válik a fogyasztási cikkek gyártásának 11 százalékos növekedése. óriási fejlődést irányoz elő az új ötéves terv a mezőgazdaságban. A terv szerint a gabonafélék terméshozamát 40—50 százalékkal, a cukorrépáét 60—70 százalékkal, a burgonyáét 40—45 százalékkal kell növelni, ami azt jelenti, hogy 1955-ben egyes vidékeken elérik a gabonafélék 30—35 mázsás átlagos hektárhozamát, cukorrépából a 400—425 mázsás, burgonyából pedig a 155—175 mázsás átlagos hektárhozamokat. Jelentős mértékben növekszik az állattenyésztés és a takarmánytermesztés is. A szénatermesztést 80— 90 százalékkal,'a silótakarmányokét pedig a kétszeresére kell növelni. A szarvasmarha tenyésztést 18—20 százalékkal, a juhállományt 60—62 százalékkal, a sertésállományt 45— 50 százalékkal, a baromfiállományt pedig a 3—3.5-szörösére kell növelni. Ugyanakkor, amikor a terv a mezőgazdasági termelés ilyen nagyarányú fellendítését irányozza elő, ezzel párhuzamosan növekedik a mezőgazdaság gépesítése, amely szerint be kell fejezni a főbb mezei munkák gépesítését s gépesíteni kell a munkaigényes folyamatokat az állattenyésztésben. 1955-re 90—95 százalékra kell gépesíteni a szántást és a vetést, a gabonafélék 90—95 százalékát kombájnnal kell aratni, valamint jelentős mértékben gépesíteni kell a kapásnövények sorközi művelését, a burgonya és cukorrépa szedését. A z új ötéves tervben hatalmas méretekben bontakoznak ki a természet átalakításának tervei, a kommunista társadalom e jellegzetes vonása, hogy az ember akarata alá gyűri a természetet és belőle a szükségleteinek megfelelő mennyiségű és minőségű termékeket csikar ki. A Szovjetunió egyes vidékein óriási méretekben valósul meg az öntözőcsatornák rendszerének kiépítése, amely által több millió hektár eddig terméketlen földet tesznek dúsan termővé, ami azt jelenti, hogy csupán az öntözött területek a termékek oly bőségét ontják, amely százmillió ember ellátását tudja fedezni. A természetátalakítás nagyszabású tervét szolgálja az eddig soha nem látott arányú erdősítés. Az új ötéves terv szerint a terv időszakában 5 millió hektárnyi területen létesítenek erdőségeket és védőerdösávokat. Az ipari és a mezőgazdasági termelés ilyen hatalmas arányú növekedése a nép anyagi jólétének és kulturális színvonalának további emelkedését jelenti. A terv előírja, hogy az ötéves terv idején a közszükségleti cikkek kiskereskedelmi árainak további csökkentésével a munkások és alkalmazottak reálbérét legalább 35 százalékkal kell emelni, a kolhozparasztok pénzbeli és természetbeni jövedelmét pedig 40 százalékkal. Nagy gondot fordít az ötéves terv az új lakóházak építésére. A lakóházak építésére kétszer akkora beruházásokat fordítanak, mint az előző ötéves tervben s állami építkezések útján a városokban és munkáslakótelepeken mintegy 105 millió négyzetméternyi lakóteret bocsátanak a lakosság rendelkezésére. Ezenkívül állami hitelekkel elősegítik a saját költségen való lakóházak építését. Az ötéves terv keretén belül továbbfolytatódik a lakosság egészségvédelmét szolgáló intézmények, kórházak, üdülök, szanatóriumok létesítése. A kommunizmusra való áttérés anyagi és technikai feltételeinek megteremtése önmagában még nem biztosítja a kommunista társadalmi rend megteremtését. Ehhez elengedhetetlenül szükséges a nép magasabb fokú kultúráltsága, szakmai képzettsége s ennek elérése éidekében a terv feladatul tűzi ki a nép kulturális színvonalának emeléséhez szükséges feltételek megteremtését. Ez megmutatkozik főleg a nép általános műveltsége fokozásának színvonalán, amiért is a terv előírja, hogy a fővárosokban, a városokban, a nagyobb ipari központokban át kell térni a hétosztályos oktatásról a tízosztályos oktatásra, ami annyit jelent, hogy ezeken a helyeken általánossá válik az érettségire való oktatás, s meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy a következő ötéves tervben a tízosztályos, az érettségire meriő oktatást minden városban és faluban teljesen megvalósíthassák. A nép kulturális színvonalának ériási arányú fejlődése megmutatkozik továbbá abban a kommunista társadalmi rend által megkövetelt törvényszerűségben, hogy a szellemi és testi munka közötti különbségek mindinkább elmosódnak, ami azt jelenti, hogy a dolgozók tömegeit a tudomány és a technika ismereteit ismerő és azokat a gyakorlatban is alkalmazni tudó színvonalra emeljék s ezért a terv előírja, hogy „kezdjék meg a műszaki ismeretek oktatását a középiskolákban s tegyék meg a szükséges intézkedéseket az általános műszaki oktatásra való átmenet biztosítására." Az ötéves terv folyamán mintegy 30—35 ezázalékkal több főiskolai végzettségű szakember kerül ki az iskolákból, mint az előző ötéves tervbén és kb. a kétszeresére emelkedik a legfontosabb ipari, építkezési és mezőgazdasági szakmák főiskolai végzettségű szakembereinek száma. Gigantikus feladatok és ragyogó távlatok, amelyeket a szovjet nép az új ötéves tervvel maga elé kitűz, s mint az irányelvek mondják „a mostani (ötödik) ötéves terv ismételten bebizonyítja az egész világnak a szocializmus nagy életerejét, a szocialista gazdasági rendszer vitathatatlan fölényét a kapitalista rendszerrel szemben." Ez az ötéves terv a békés építőmunka terve, amely fényesen igazolja a Szovjetunió következetes békepolitikáját, tükrözi Sztálin elvtársnak a moszkvai „Pravda" munkatársával mult év februárjában folytatott beszélgetését, amikoris Sztálin elvtárs Attlee angol miniszterelnök azon kijelentésére, hogy a Szovjetunió növeli fegyveres erőit, a. következőket válaszolta: „Ha Attlee miniszterelnöknek erős oldala volna a pénzügyi vagy közgazdasági tudomány, akkor nehézség nélkül megértené, hogy egyetlen állam sem, a szovjet állam sem képes teljes erővel fejleszteni polgári szükségletekre dolgozó iparát, olyan nagy építkezéseket kezdeni, mint a volgai, dnyeperi, amu-darjai vizierőműtelepek — amelyekhez több tízmilliárdos költségvetési kiadások szükségesek, nem képes a tömegszükségleti cikkek rendszeres árleszállításának politikáját folytatni, amihez ugyancsak a költségvetési kiadások tízmilliárdjai szükségesek, nem képes százmilliárdokat befektetni a német megszállók által szétrombolt népgazdaság újjáépítésébe és ezzel együtt, ezzel egyidőben megsokszorozni fegyveres erőit, fejleszteni hadiiparát." A Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusa, amely kitűzi a kommunista társadalmi és gazdasági rendre való áttérés feltételeinek megteremtését, s amely kongresszus az adott történelmi helyzetnek megfelelően a XVIII. kongresszus óta szerzett tapasztalatok alapján jelentős változásokat eszközöl a párt szervezeti szabályzatán, felmérhetetlen jelentőségű eseménye az egész világ haladó emberiségének. A kongresszus a szocialista építőmunka ragyogó távlatait tárja fel a szocializmust építő népi demokratikus országok előtt a követendő példaképet, utat mutat a kapitalista országok, az egész világ dolgozóinak a szabadságért. a békéért és a szocializmus teljes győzelméért vivott harcukban. Az SzK(b)P XIX. kongresszusa tiszteletére tett felajánlásaikat a komáromi hajógyár dolgozói élmun. kásliónap bevezetésével teljesitik. A munkaverseny kimélyítésével köszöntik a komáromi hajóépítő munkások a nagy kongresszus kezdetét, A II. üZemrészleg versenyre hívta ki a hajigyár dolgozóit az alábbi felajánlások teljesítésére: indít, sanak munkaversenyt a legjobb tervteljesités, a munkából való kimaradás legalacsonyabbra való csökkentése, az összes műszakok ban a munkások százszázalékos létszámmal való részvétele, az anyag, ég önköltségmegtakarítás, továbbá a legjobb munkaszervezés és legjobb munkafegyelem érdekében A versenyfelhívást a hajógyár valamennyi részlege nagy lelkesedéssel fogadta. Az egyes üzemrészlegekben is egymást követték a munkások! egyéni vállalásai. A munkavezetők véleménye szerint az ilyen nagy. arányú munkaverseny következtében az üzem munkásainak túlnyomó része élmunkássá válik a közeljövőben. A jelenlegi élmunkások átadják munkamódszereiket dolgozó társaiknak, hogy valamennyien leg_ jobb tehetségük szerint dolgozhassanak. — Ilyen nagyarányú szocialista munkaverseny még sohasem volt gyárunkban — hangoztatja Mester Pál elvtárs, — a Szovjetunió iránti hűségünket fejezzük ki ezzel. Későbbi beszélgetésünk során kitűnik, hogy a II. üzemrészleg versenyfelhívására a többi üzemrész, leg is újabb munkafelajánlásokkal válaszolt. — Két .hajó generáliavítását, három új hajó vízrebocsátását és az önköltség 5 százalékos csökkenté- i sét vállaltuk a VI-os számú üzemrészben, — mondja Kares Richárd mérnök. — Ebben az élmunkás hónapban félmillió korona értékű gyártmány többletet akarunk elérni. Ezenkívül 100 új munkást tanítunk be, hogy jó szakmunkásokká válhassanak. Ha igyekezetünket siker koronázza, 10 százalékkal túlhalad, juk rendes évi munkatervünket. A félmilliós gyártmánytöbbletet anyagés önköltségmegtakaritás útján érjük el, s ez a 10 százalékkal túlteljesített évi munkatervünket meghaladó eredményben jelentkezik majd. • — Igyekszem becsületesen, a legjobb tudásom szerint dolgozni, hogy az élmunkáshónap eredményességét én is előmozdítsam — ígéri Ur. veczky Sándor munkarenddel kitüntetett hegesztő. Bllli Pál elvtárs két hónapig tartó munkaversenyre hívta ki öt s nagyon kell Igyekeznie a győzelem érdekében. Horváth Gábor elvtárs, a VI.os számú üzemrész tervező és tervellenőrző osztályanak vezetője hangsúlyozza, hogy az tizem munkásai a terv túlteljesítését tartják a legfontosabb feladatuknak. Megtudjuk tőle, hogy az egyes műhelyek vezetői idejében és pontosan kidolgozott munkaóra-tervek alapján irányítják a munkát B ez egyik biztosítéka a sikeres termelésnek. A dolgozók egyéni teljesítményét százalékban kifejezve naponta kifüggesztik az üzemben, hogy mindenki ellenőrizhesse saját munkaeredményeit. A munkaterveket minden esetben közösen vitatják meg a műhelyvezetőkkel és a dolgozókkal. Két ifjúmunkással i

s szóba elegyedtünk. — Gyorsan és pontosan Igyekszem megtanulni a hegesztéshez szükséges szakismereteket. Ez a felajánlásom a XIX. kongresszus tisz. teletére, — jegyzi meg Drhlik Antal elvtárs. Krocsány József pedig a szovjet hegesztők munkamódszereit szeret, né elsajátítani, hogy ezek alkalma. 1 zásával vehesse ki részét az élmunkáshónap sikeréből. A komáromi hajógyár dolgozóinak versenylendülete és lelkesedése a legjobb kifejezője a Szovjetunió iránti szeretetüknek s egyúttal a legjobb biztositéka munkájuk sikerének. Kovács Gáspár