Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)

1952-10-04 / 236. szám, szombat

1952 október 4 ÖJSIÖ 5 Deák Jánosné naponta 360 koronát keres a rizsaratásnál i. Az úttest mindkét oldalán hatalmas rizstáblák terülnek el. Az érett rizskalászok színe egybeolvad a távoli fáik sárguló leveleivel. A dús kalászok méltóságteljesen bő lógatnak, mintha az útonjárókat köszöntetnék, vagy pedig hívnák őket, gyertek, arassataok le, míg nem késő. Erősen lehajlanak, mintha a tovasuhanó nyár után búslakodnának, vagy pedig a le. hulló faleveleket siratnák. Vastag szalmájuk is meg-megingadozik a szemdús kalászok súlya alatt. A rizstábláik különböző részein tarkaruhás asszonyokat látunk hajlongani sarlóval a kezükben. Sarlójuk nyomán csak a kopár tarló és a kévébe kötött rizs marad. A nyugati szellő néha vidám nótafoszlányokat kap fel és viszi addig, míg csak a semmibe nem vész. A sarlók nyomán sziszeg, zúg a rizsföld, megrémült vízimadarak szárcsattogva menekülnek a rizs aratók elől. A rizstengerről lapos sapkás ember kerül elő. Arca piros és mosolygós. Lábán gumicsizma van, melyben kissé nehézkésen mozóg. Ez az ember a bodrogszerdahelyi rizstermelő csoport veztője. Már messziről vidáman kiált felénk. — Talán az elvtársak is rizst jöt tek aratná ? Barátságos kézfogiás után a csoportvezető elmondja, hogy a rizsaratást már szeptember 19-én megkezdték. — Igaz, hogy még teljes erővel nem fogtunk hozzá, mert csak helyenként érett meg a sarló alá, de nem hagyhatjuk egy napig sem. az érett rizst lábaii, mert egynapi késedelem is óriási veszteséget jelentene szövetkezetünknek. Tudjuk jól, hogy a rizs nem olyan,, mint a búza, vagy más gabonafélék. Az érett rizzsel óvatosan kell bánni, mert minden erösebb érintésre nagymenynyiségü mag hull ki a kalászokból. Meg aztán nem csekélység 40 hektárt sarlóval learatni. Ki kell ott iriinden munkaerőt használni. 2. A bodrogszerdahelyi szövetkezetben azt mondhatjuk, hogy a rizsaratást túlnyomórészben asszonyok végzik. Cifraruhás fiatal asszonyokat, lányokat látunk, de az idős aszezonyok sem hiányzanak. A bodrogseerdahelyi asszonyok megértették, hogy a szövetkezeti gazdálkodásban nagy szükség van az ö munkájukra is. Míg a szövetkezet férfi tagjai azon törekednek, hogy az ősziek időben történő elvetésével biztosítsák a jövő évi bőséges gabonatermést, addig az asszonyok a kapásnövények betakarítását végzik, de még a rizsaratáshoz is jut belőlük bőven. A bodrogszerdahelyi kommunisták munkájának a hatása meglátszik, csak rá kell nézni a szorgalmas asszonyokra. Nincs is Bodrogszerdahelyen nrunkaerőhiányNem úgy, mint például Leleszen. A bodrogszerdahelyi kommunisták az asszonyok között végzett meggyőző és felvilágosító munkájukkal elérték azt, hogy minden akadály nélkül elsőnek kezdhették meg a rizsaratást a királyhelmeci járásban. Ök nem úgy csináltak mint a lel esziek, hogy most is azon törik a fejüket, honnan kellene kisegítő brigádot hozni a rizsaratáshoz, hanem asszonyaik és családtagjaik segítségével fogtak a munkához. Azt akarják, hogy az egész évi munkájuk eredményes legyen. Egyetlen szem rizst, egyetlen egy koronát sem akarnak kiadni idegen munkaerőknek, mert tudják jól, hogy azzal is kevesebb jutna a szövetkezeti tagoknak. A bodrogszerdahelyi asszonyok nem kerestek kifogást, hogy kibújjanak a munka elöl, hanem iparkodnak minél jobban ki venni a részüket a szövetkezeti gazdálkodásból. Van is annak az aszszonynak tekintélye, aki a legna, gyobh teljesítményt tudja felmutatni és minőségileg is a legjobb műn. kát végzi. Ha valamelyik asszonytársuk csak egy napra kimarad a munkából azt felelősségre vonják. Azokat az asszonyokat pedig, akik eddig nem kapcsolódtak be a munkába, meglátogatják, kikérdezik, miért nem vesz részt a közös munkában. A felmerülő nehézségeket közösen megbeszélik és közösen keresnek lehetőséget azok leküzdésére. Náluk olyasmi isme retlen, hogy valamelyik szövetkezeti tag felesége vagy valamelyik hozzátartozója holmi apróságok, bevásárlás vagy ehhez hasonló asz. szonyi elfoglaltságok miatt kimaradna a munkából. Sőt a rizsaratá.s nál még a nem szövetkezeti tagok feleségei Is segítenek. Reggelenként a munkához nem 9 órakor fognak, hanem sokszor a felkelő nap már a rizsföldeken találja a szorgalmas asszonyokat. Kora reggeltől késő estig dolgoznak, mert a szövetkezet érdekeiről és a szocializmus építéséről van szó. 3. K özvetlen az út mellett két fiatalasszony szorgoskodik. Kezükben úgy jár a sarló, mintha örökké rizst arattak volna. Óvatosan rakják kévébe a levágott rizsszálakat, hogy minél kevesebb legyen a szemveszteség a drága terményből. Lipták Bözsi és Urbancsik Anna mégcsak ma aratnak először rizst. Mindketten olyan fiatalok, hogyha a karikagyűrű nem csillogna az ujjaikon, az ember lányoknak nézhetné. Mindkettő egy-egy gyönyörű kis gyermeknek az édesanyja. Ez azonban nem akadályozza őket abban, hogy bekapcsolódjanak a munkába. Megtalálták a lehetőséget arra, hogy gyermekük is biztonságban legyen és a rizsaratásból is kivehessék a részüket. Lipták Bözisi miuhk aközben elmondja barátnőjének, mennyire kivájncsí volt ö mindig a rizsaratásra. Emlékszik még rá, az iskolában tanult a rizsaratásról, de ott úgy állították be a dolgot, hogy a rizs kizárólag csak melegebb éghajlat alatt terem meg. Amikor meghallottam, hogy a mi szövetkezetünk is rizst akar termelni, szinte ^elcsodálkoztam rajta. Én az iskolában tanultak után szentül meg voltam győződve arról, hogy nálunk a rizstermelés lehetetlen. És ime: ma már azt a munkát végzem, amiről valamikor csak könyvekből tudtam. Hát ha még a férjem is tudná, aki politikai iskolán van, hogy én most rizst aratok, tudom, hogy kiugrana a bőréből örömében. Meg is fogadtam, hogy ha egyszer a kezembe veszem a sarlót, addig le sem teszem, míg egy szál aratnivaló rizs lesz. Lipták Bözsiéktöl távolabb egy másik csoport dolgqzik. Hatalmas tarló hirdeti, hogy az öt asszony nem hiába jár ki a földekre. A csoport tagjai mind egy családhoz tartoznak, helyesebben mondva igen közeli rokonok. A csoport legidősebb tagja Drézer Mária kijelentette, hogy élmunkás akar lenni, nemcsak az ő csoportjában, hanem az összes rizsaratók között a legtöbb munkát akarja elvégezni. Szép a Drézer Mária fogadalma, de a fiatal Francsik Irén is győztesként akar kikerülni a sikeres rizsaratásért folytatott csatából. Francsik Irénnek már gyakorlata is van a rizsaratásban, mert a» mul t évben is kivette már a részét belőle. I i egnehezebb ellenfél azonban, akivel eddig még senki sem tudta felvenni a versenyt, a 72 éves Deák Jánosné. Korát imeghazudtolóap rendkívül ügyesen végzi a rizsaratást. Az asszonyok büszkék is rá, de egyben kis irigység is van a dolgok mögött, mert a mi Zsófi nénink bizony alaposan lepipálja a fiatalokat. Zsófi néni volt az első, aki kezébe vette a sarlót, hogy induljon rizst aratni. Ezelőtt 8 nappal kezdte meg az aratást és a 8 nap alatt 30 ár rizst aratott le. Zsófi néni keres is olyan összegeit, amennyit szavai szerint: „Még a miniszterek sem kapnak". Ha Zsófi néninek napra átszámoljuk a teljesítményét, kijön, hogy naponként 3.5 árat arat le. A 2 ár rizs learatása 1.5 munkaegységet számít, az 1.5 munkaegységnek pedig 192 korona a pénzértéke. Ezekután már könnyű kiszámítani, hogy Zsófi néni mennyit keresett a 8 nap alatt. Deák Jánosné feketeruhás alakja már korán reggel ott hajlong a rizsföldeken. Addig el sem mozdul, míg csak lát dolgozni. Most úgy el van merülve a munkában, hogy csak akkor egyenesedik fel, amikor az egyik szomszédja rászól. — Elfáradt-e már, Zsófi néni — szólította meg a közelében lévő pl rospozsgás arcú menyecske. Zsófi néni úgy egyenesedik fel, mint a lehaj tott nádszál. Testtartásán nyoma sincs az öregségnek, csak sárga arcán látszik az élet ekéjének kegyetlen nyoma. A mély, sötét barázdák, melyek keresztül-kasul szelik arcát. — Én soha nem érzek fáradságot, nekem a munka ma sem nehéz. Egész életemben másoknak dolgoztam. Gazembereknek, akik a gyermekemet is megölték, mert kommunista volt és nagyobb darab kenyeret akart. Zsófi néninek ezeknél a szavaknál könny szökik a szemébe. Fejét lehajtja, mintha el akarná tyt'kölni előtörő könnyeit. Erősen megszorítja. a sarló nyelét és tovább váj ja a rizs kemény szárát... 5. Deák Jánosné tudja értékelni a mai helyzetet. Látszik rajta, hogy keresi rá a szavakat, hogyan fejezze ki a szocializmus iránti szeretetét, ragaszkodását, hűségét. Végre rövi den csak ennyit mond: „Ma nekem nagyon jó, de azt hiszem, nemcsak én, hanem minden becsületes mun kás megkapja munkája után a megfelelő jutalmazást. Amikor még fiatal voltam, emlékszem rá, hogy a magamfajta szegény embereknek alig telt még a legszükségesebb ruhanemüekre nyomorúságos keresetünkből. Arra is emlékszem, hogy még nagylány koromban is az volt az ünneplő cipőm, amelyik a hétköznapi. Helyesebben mondva: egy pár cipőm volt, azt csak vasárnap, a templomba húztam fel, egész héten, keresztül pedig mezítláb jártam. Zsófi néni munkájával nagy tekintélyre tett szert a faluban. Azt is tudják már a járás székhelyén is, hogy a rizsaratás előtt Zsófi néni volt a legaktívabb szervező. Szorgalmas munkájáért a helyi rádión keresztül nyilvánosan meg is dicsérték. Példaképül állították a falu többi asszonyai elé. Amikor Zsófi néni meghallotta, hogy nevét a rádióban emlegetik, könny szökött a szemébe és elhatározta, hogy a jövőben még jobban dolgozik. Szorgalmával még erősebb építője lesz a szocializmusnak, melynek megvalósítása az ő szeretett fiának 'az életét is követelte. Utolsó leheletéig küzdeni fog a nyugati háborús gyújtogatok ellen, akik még ma sem elégedtek meg a vérontással, a rombolással és ma is a békés életünk megzavarására kovácsolnak gyilkos fegyvereket. Szarka István. Három nappal a halárídő előtt teljesíti tervét a diószegi traktorosbrigád A galántai traktorállomás dolgozói az SzK(b)P XIX. kongresszusát és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulóját kötelezettségvállalásokkal ünneplik. A Deákbrigád például > vállalta, hogy november 14-ig százszázalékra teljesíti az őszi munkák tervét, vagyis a terv által előírt határidőt két nappal megrövidíti. A brigád egyes tagjai külön kötelezettségvállalást tettek. Hantos Imre traktoros például november 12-ig teljesíti tervét és emellett a tervezett üzemanyagnak 5 százalékát megtakarítja, egyidejűleg versenyre hívja Lindák György traktorost Zánovcsiak János 110 százalékra teljesiti napi tervét ós a tervezett üzemanyag 5 százalékát megtakarítja. A diószegi brigád 3 nappal rövidíti meg az őszi munkák idejét és 5 százalékos üzemanyag megtakarítást ér el. Dóval János traktoros 115 százalékra teljesíti tervét és vállalta, hogy a gépek karbantartását olyan példásan fogja végezni, hogy az őszi munkák alatt egyetlenegy sérülés sem lesz. Osztracsanszki József 10 százalékkal túlteljesíti tervét;. Hansonlóképpen a javítőmühey dolgozói is értékes kötelezettségvállalásokloal készülnek a nagy napok megünneplésére. Remenár János javító 1953 június l-ig megjavítja az összes cséplőgépszíjakat és az összes ponyvát az önkötözőkre. Ezt a munkát eddig ketten végezték, de ezentúl egyedül végzi el a javításokat s így egy munkaerőt megtakarít. Jarina János, Nagyabony. Kulák nem való a szövetkezetbe Már nagyon sokszor beigazolódott az, tiogy a kulák csak kárára van a szövetkezetnek. Jéne községbea is így lett. A szövetkezeti tagok közé sikerült befurakodnia Jénei András kuláknak. Jénei termé, szetesen nem azért ment a szövetkezetbe, hogy ott előre vigye a kö zös gazdálkodás ügyét, hanem azért, hogy mennél nagyobb romboló munkát tudjon ott kifejteni. A kulák gyakran eljárogat féldecire a kocsmába és ott maga köré gyűjti a szövetkezeti tagokat. Agyafúrt módon be akarja nekik bizonyítani, hogy ne etessék a lovakat és ne menjenek el munkába, ha nem adnak az állatokra abrakot a szövetkezetből. Ha munkára szólították fel, egyszerűen megtagadta azt és másokat is uszított a szövetkezet ellen. A becsületes szövetkezeti ta. gok már jiem nézhették a kulák garázdálkodását és ezért kizárták a szövetkezetből. \ Uoziok Lfeziói Ruaaaaeus A nemesócsai traktorállomás fiatal javítói 5 nappal megrövidítik a gépek javításának idejét A nemesócsai traktorállomás fiatal dolgozói is tettek felajánlást a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójának tiszteletére. Különösen Libái József csoportja tett értékes kötelezettségvállalást, amikor arra kötelezte magát, hogy napi 8 órai munkaidő helyett a javítóműhelyben 14 órát fognak dolgozni és így 5 nappal a tervezett idő előtt kijavítják az öézszes gépeket. A csoport tagjai, Komlyáti József, Földeseimre és Filicsek János már eddigi munkájukkal is bebizonyították, hogy vállalásuknak becsületesen eleget tesznek. A traktorállomás másik ifjúsági brigádja Nagy János vezetése alatt ugyancsak fokozott munkával ünnepli meg a dicsőséges évfordulót. Kiváló munkateljesítményükkel hozzájárulnak a munkák idöelötti elvégzéséhez. Földes Ferenc, Pozsony. A királyhelmeci járás szövetkezetei nagy súlyt fektetnek az állatállomány összpontosítására A királyhelmeci járásban a szövetkezeti mozgalom óri&si, fejlődésnek indult. Nagy feladat előtt állanak a régi, de főleg az újonnan megalakult EFSz-ek. Az állatok /összpontosításához több gazdasági épületre van szükség. A szövetkezeti tagok azonban nem ijednek meg e feladatoktól. A kassai kerületi nemzeti bizottsággal egyetértve szeptember hó második felében a járásból 55 szövetkezeti tag ment el az iglói járásban lévő MIinki községbe, hogy ott az állami erdőkben az építkezéshez szükséges faanyagot kitermelje. A terv szerint 500 köbméter fát kell az 55 tagú szövetkezeti brigádnak előállítani. Minden előfeltétele megvan a jó munkának, a brigádosok kiváló kosztban részesülnek a vasércbánya üzemi konyháján.. Pokol Gyula, Királyhelmec. A petény pusztai állami gazdaság dolgozói időelőtt végzik el az őszi munkákat A peténypusztai állami gazdaság dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és az SzK(b)P XIX. kongresszusa tiszteletére az őszi munkák idejét megrövidítik. A talaj előkészítését 105 hektáron augusztus 18-tól november 28-ig tervezték. Ezt az időt 10 nappal megrövidítik. Az őszi repcét 15 hektáron már el is vetettük. A roz

s vetésének idejét is 17 nappal sikerült megrövidíteni. Öszi búzát 65 hektáron vetünk. A terv szerint ezt a munkát október 10»ig kellene befejezni, de mi 8 nappal előbb elvégezzük azt. A burgonyát szeptember 21-ig felszedtük, vagyis három nappal előbb, mint ahogy azt tervünk mutatta. A takarmányrépát október 21-től október 22-íg szedjük fel, vagyis a tervezett időt két nappal megrövidítjük. A cukorrépát öt nappal előbb szedjük fel, mint ahogy ezt a terv előirányozza, A cukorrépa szedésének idejét is csökkentjük négy nappal. Hasonlóképpen a többi munkákat, mint a babszedést, a seprűcárok betakarítását, a szójabab szedést stb., is a tervezett időnél egy-két nappal hamarabb elvégezzük, mert tudjuk, hogy ezáltal már most lefektethetjük a jövő évi gazdag termés alapjait és hogy így tudjuk a legméltóbban megünnepelni a világ dolgozó népének küszöbön álló nagy ünnepét. Rózsa János, Peténypuszta Mucska Mária kimagasló teljesítményt ért el a napraforgószedésben A gombai állami gazdaságokon igen gondosan kidolgozták az öszi munkák tervét. Szétírták azt az egyes munkacsoportokra, csapatok, ra, sőt személyekre Is. A tervben pontosan feltüntették a munka nemét, mennyiségét, megjelölték a táblákat, feljegyezték, hogy melyik csoportvezetőnek hány ember áll rendelkezésére a reá bízott munkák elvégzésében. Minden dolgozó előre tudja, milyen feladatok várnak rá é

s azt, hogy elvégzett munkája után milyen jutalomban részesülEnnek köszönhető, hogy a gazdaság dolgozói állandóan túlteljesítik normájukat. Kevesda László trak. toros, Madarász Béla, Frigula Mihály és ifj. Varga József vetögépkezelők hármas agregáttal 23 hektár rozsot vetettek el keresztsorosan két nap alatt. Ez két nap alatt a közönséges vetésnél 46 hektárt tesz ki, A napi norma 14 hektár, tehát a normát 200 százalékra teljesítették. Az újvásári gazdaságon Szilinszki József csoportja a répaszedésben 12o százalékra teljesíti normáját. Október 22-től 28-ig 5 hektáron kéllett volna felszedni a cukorrépát, de ők 6 hektárról takarították azt be. Horváth Rudolf cso. portja 130 százalékos normateljesítményt ért el. Szeptember 22-töl 28-ig 4.8 hektár helyett 6 ^hektáron végezte el a répaszedést. A csenkai gazdaságon a napraforgó szedésben Mucska Mária ért el kiváló teljesítményt. Normáját 200 százalékra teljesíti. Víg József is 250 százalékra teljesítette túl feladatait a mütrágyaszórásban. Az állattenyésztésben Nagy József érdemel dicséretet, aki a gondjaira bízott 10 tehénnel elérte és állandóan tartja a 12 literes tej. hozamot. Táncos József, Gomba