Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)

1952-10-04 / 236. szám, szombat

1952 október 4 ÖJSIÖ 5 Deák Jánosné naponta 360 koronát keres a rizsaratásnál i. Az úttest mindkét oldalán ha­talmas rizstáblák terülnek el. Az érett rizskalászok színe egybeolvad a távoli fáik sárguló leveleivel. A dús kalászok méltóságteljesen bő lógatnak, mintha az útonjárókat köszöntetnék, vagy pedig hívnák őket, gyertek, arassataok le, míg nem késő. Erősen lehajlanak, mintha a tovasuhanó nyár után búslakodnának, vagy pedig a le. hulló faleveleket siratnák. Vastag szalmájuk is meg-megingadozik a szemdús kalászok súlya alatt. A rizstábláik különböző részein tarkaruhás asszonyokat látunk hajlongani sarlóval a kezükben. Sarlójuk nyomán csak a kopár tarló és a kévébe kötött rizs marad. A nyugati szellő néha vidám nóta­foszlányokat kap fel és viszi addig, míg csak a semmibe nem vész. A sarlók nyomán sziszeg, zúg a rizs­föld, megrémült vízimadarak szár­csattogva menekülnek a rizs aratók elől. A rizstengerről lapos sapkás em­ber kerül elő. Arca piros és mo­solygós. Lábán gumicsizma van, melyben kissé nehézkésen mozóg. Ez az ember a bodrogszerdahelyi rizstermelő csoport veztője. Már messziről vidáman kiált felénk. — Talán az elvtársak is rizst jöt tek aratná ? Barátságos kézfogiás után a csoportvezető elmondja, hogy a rizsaratást már szeptember 19-én megkezdték. — Igaz, hogy még teljes erővel nem fogtunk hozzá, mert csak he­lyenként érett meg a sarló alá, de nem hagyhatjuk egy napig sem. az érett rizst lábaii, mert egynapi ké­sedelem is óriási veszteséget jelen­tene szövetkezetünknek. Tudjuk jól, hogy a rizs nem olyan,, mint a bú­za, vagy más gabonafélék. Az érett rizzsel óvatosan kell bánni, mert minden erösebb érintésre nagymeny­nyiségü mag hull ki a kalászokból. Meg aztán nem csekélység 40 hek­tárt sarlóval learatni. Ki kell ott iriinden munkaerőt használni. 2. A bodrogszerdahelyi szövetke­zetben azt mondhatjuk, hogy a rizs­aratást túlnyomórészben asszonyok végzik. Cifraruhás fiatal asszonyo­kat, lányokat látunk, de az idős asz­ezonyok sem hiányzanak. A bodrog­seerdahelyi asszonyok megértették, hogy a szövetkezeti gazdálkodás­ban nagy szükség van az ö mun­kájukra is. Míg a szövetkezet férfi tagjai azon törekednek, hogy az ősziek idő­ben történő elvetésével biztosítsák a jövő évi bőséges gabonatermést, addig az asszonyok a kapásnövé­nyek betakarítását végzik, de még a rizsaratáshoz is jut belőlük bő­ven. A bodrogszerdahelyi kommu­nisták munkájának a hatása meg­látszik, csak rá kell nézni a szor­galmas asszonyokra. Nincs is Bod­rogszerdahelyen nrunkaerőhiány­Nem úgy, mint például Leleszen. A bodrogszerdahelyi kommunisták az asszonyok között végzett meg­győző és felvilágosító munkájukkal elérték azt, hogy minden akadály nélkül elsőnek kezdhették meg a rizsaratást a királyhelmeci járás­ban. Ök nem úgy csináltak mint a lel esziek, hogy most is azon törik a fejüket, honnan kellene kisegítő brigádot hozni a rizsaratáshoz, ha­nem asszonyaik és családtagjaik se­gítségével fogtak a munkához. Azt akarják, hogy az egész évi mun­kájuk eredményes legyen. Egyet­len szem rizst, egyetlen egy koro­nát sem akarnak kiadni idegen mun­kaerőknek, mert tudják jól, hogy az­zal is kevesebb jutna a szövetke­zeti tagoknak. A bodrogszerdahelyi asszonyok nem kerestek kifogást, hogy kibújjanak a munka elöl, ha­nem iparkodnak minél jobban ki venni a részüket a szövetkezeti gaz­dálkodásból. Van is annak az asz­szonynak tekintélye, aki a legna, gyobh teljesítményt tudja felmutat­ni és minőségileg is a legjobb műn. kát végzi. Ha valamelyik asszony­társuk csak egy napra kimarad a munkából azt felelősségre vonják. Azokat az asszonyokat pedig, akik eddig nem kapcsolódtak be a munkába, meglátogatják, kikérdezik, miért nem vesz részt a közös munkában. A felmerülő ne­hézségeket közösen megbeszélik és közösen keresnek lehetőséget azok leküzdésére. Náluk olyasmi isme retlen, hogy valamelyik szövetke­zeti tag felesége vagy valamelyik hozzátartozója holmi apróságok, be­vásárlás vagy ehhez hasonló asz. szonyi elfoglaltságok miatt kima­radna a munkából. Sőt a rizsaratá.s nál még a nem szövetkezeti tagok feleségei Is segítenek. Reggelenként a munkához nem 9 órakor fognak, hanem sokszor a felkelő nap már a rizsföldeken ta­lálja a szorgalmas asszonyokat. Ko­ra reggeltől késő estig dolgoznak, mert a szövetkezet érdekeiről és a szocializmus építéséről van szó. 3. K özvetlen az út mellett két fia­talasszony szorgoskodik. Kezükben úgy jár a sarló, mintha örökké rizst arattak volna. Óvatosan rak­ják kévébe a levágott rizsszálakat, hogy minél kevesebb legyen a szemveszteség a drága terményből. Lipták Bözsi és Urbancsik Anna mégcsak ma aratnak először rizst. Mindketten olyan fiatalok, hogyha a karikagyűrű nem csillogna az uj­jaikon, az ember lányoknak nézhet­né. Mindkettő egy-egy gyönyörű kis gyermeknek az édesanyja. Ez azon­ban nem akadályozza őket abban, hogy bekapcsolódjanak a munkába. Megtalálták a lehetőséget arra, hogy gyermekük is biztonságban legyen és a rizsaratásból is kivehessék a ré­szüket. Lipták Bözisi miuhk aközben el­mondja barátnőjének, mennyire ki­vájncsí volt ö mindig a rizsaratásra. Emlékszik még rá, az iskolában ta­nult a rizsaratásról, de ott úgy ál­lították be a dolgot, hogy a rizs ki­zárólag csak melegebb éghajlat alatt terem meg. Amikor meghallottam, hogy a mi szövetkezetünk is rizst akar ter­melni, szinte ^elcsodálkoztam rajta. Én az iskolában tanultak után szen­tül meg voltam győződve arról, hogy nálunk a rizstermelés lehetet­len. És ime: ma már azt a munkát végzem, amiről valamikor csak könyvekből tudtam. Hát ha még a férjem is tudná, aki politikai is­kolán van, hogy én most rizst ara­tok, tudom, hogy kiugrana a bőré­ből örömében. Meg is fogadtam, hogy ha egyszer a kezembe veszem a sarlót, addig le sem teszem, míg egy szál aratnivaló rizs lesz. Lipták Bözsiéktöl távolabb egy másik csoport dolgqzik. Hatalmas tarló hirdeti, hogy az öt asszony nem hiába jár ki a földekre. A cso­port tagjai mind egy családhoz tar­toznak, helyesebben mondva igen közeli rokonok. A csoport legidő­sebb tagja Drézer Mária kijelentet­te, hogy élmunkás akar lenni, nemcsak az ő csoportjában, hanem az összes rizsaratók között a leg­több munkát akarja elvégezni. Szép a Drézer Mária fogadalma, de a fiatal Francsik Irén is győztesként akar kikerülni a sikeres rizsaratá­sért folytatott csatából. Francsik Irénnek már gyakorlata is van a rizsaratásban, mert a» mul t évben is kivette már a részét belőle. I i egnehezebb ellenfél azonban, akivel eddig még senki sem tudta felvenni a versenyt, a 72 éves Deák Jánosné. Korát imeghazudtolóap rendkívül ügyesen végzi a rizsara­tást. Az asszonyok büszkék is rá, de egyben kis irigység is van a dolgok mögött, mert a mi Zsófi nénink bi­zony alaposan lepipálja a fiatalokat. Zsófi néni volt az első, aki kezébe vette a sarlót, hogy induljon rizst aratni. Ezelőtt 8 nappal kezdte meg az aratást és a 8 nap alatt 30 ár rizst aratott le. Zsófi néni keres is olyan összegeit, amennyit szavai sze­rint: „Még a miniszterek sem kap­nak". Ha Zsófi néninek napra átszá­moljuk a teljesítményét, kijön, hogy naponként 3.5 árat arat le. A 2 ár rizs learatása 1.5 munkaegységet számít, az 1.5 munkaegységnek pedig 192 korona a pénzértéke. Ezekután már könnyű kiszámítani, hogy Zsófi néni mennyit keresett a 8 nap alatt. Deák Jánosné feketeruhás alakja már korán reggel ott hajlong a rizs­földeken. Addig el sem mozdul, míg csak lát dolgozni. Most úgy el van merülve a munkában, hogy csak ak­kor egyenesedik fel, amikor az egyik szomszédja rászól. — Elfáradt-e már, Zsófi néni — szólította meg a közelében lévő pl rospozsgás arcú menyecske. Zsófi né­ni úgy egyenesedik fel, mint a lehaj tott nádszál. Testtartásán nyoma sincs az öregségnek, csak sárga ar­cán látszik az élet ekéjének kegyet­len nyoma. A mély, sötét barázdák, melyek keresztül-kasul szelik arcát. — Én soha nem érzek fáradságot, nekem a munka ma sem nehéz. Egész életemben másoknak dolgoz­tam. Gazembereknek, akik a gyerme­kemet is megölték, mert kommunis­ta volt és nagyobb darab kenyeret akart. Zsófi néninek ezeknél a sza­vaknál könny szökik a szemébe. Fe­jét lehajtja, mintha el akarná tyt­'kölni előtörő könnyeit. Erősen meg­szorítja. a sarló nyelét és tovább váj ja a rizs kemény szárát... 5. Deák Jánosné tudja értékelni a mai helyzetet. Látszik rajta, hogy keresi rá a szavakat, hogyan fejezze ki a szocializmus iránti szeretetét, ragaszkodását, hűségét. Végre rövi den csak ennyit mond: „Ma nekem nagyon jó, de azt hiszem, nemcsak én, hanem minden becsületes mun kás megkapja munkája után a meg­felelő jutalmazást. Amikor még fia­tal voltam, emlékszem rá, hogy a magamfajta szegény embereknek alig telt még a legszükségesebb ruhane­müekre nyomorúságos keresetünkből. Arra is emlékszem, hogy még nagy­lány koromban is az volt az ünneplő cipőm, amelyik a hétköznapi. Helye­sebben mondva: egy pár cipőm volt, azt csak vasárnap, a templomba húztam fel, egész héten, keresztül pe­dig mezítláb jártam. Zsófi néni munkájával nagy tekin­télyre tett szert a faluban. Azt is tudják már a járás székhelyén is, hogy a rizsaratás előtt Zsófi néni volt a legaktívabb szervező. Szorgal­mas munkájáért a helyi rádión ke­resztül nyilvánosan meg is dicsérték. Példaképül állították a falu többi asszonyai elé. Amikor Zsófi néni meghallotta, hogy nevét a rádióban emlegetik, könny szökött a szemébe és elhatá­rozta, hogy a jövőben még jobban dolgozik. Szorgalmával még erősebb építője lesz a szocializmusnak, mely­nek megvalósítása az ő szeretett fiá­nak 'az életét is követelte. Utolsó le­heletéig küzdeni fog a nyugati hábo­rús gyújtogatok ellen, akik még ma sem elégedtek meg a vérontással, a rombolással és ma is a békés életünk megzavarására kovácsolnak gyilkos fegyvereket. Szarka István. Három nappal a halárídő előtt teljesíti tervét a diószegi traktorosbrigád A galántai traktorállomás dolgo­zói az SzK(b)P XIX. kongresszusát és a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 35. évfordulóját kötelezett­ségvállalásokkal ünneplik. A Deák­brigád például > vállalta, hogy no­vember 14-ig százszázalékra telje­síti az őszi munkák tervét, vagyis a terv által előírt határidőt két nap­pal megrövidíti. A brigád egyes tagjai külön kötelezettségvállalást tettek. Hantos Imre traktoros például november 12-ig teljesíti tervét és emellett a tervezett üzemanyag­nak 5 százalékát megtakarítja, egyidejűleg versenyre hívja Lindák György traktorost Zánovcsiak Já­nos 110 százalékra teljesiti napi tervét ós a tervezett üzemanyag 5 százalékát megtakarítja. A diószegi brigád 3 nappal rövi­díti meg az őszi munkák idejét és 5 százalékos üzemanyag megtakarí­tást ér el. Dóval János traktoros 115 százalékra teljesíti tervét és vál­lalta, hogy a gépek karbantartását olyan példásan fogja végezni, hogy az őszi munkák alatt egyetlenegy sérülés sem lesz. Osztracsanszki Jó­zsef 10 százalékkal túlteljesíti tervét;. Hansonlóképpen a javítőmühey dolgozói is értékes kötelezettségvállalásokloal készülnek a nagy napok megün­neplésére. Remenár János javító 1953 június l-ig megjavítja az összes cséplőgép­szíjakat és az összes ponyvát az ön­kötözőkre. Ezt a munkát eddig ket­ten végezték, de ezentúl egyedül végzi el a javításokat s így egy munkaerőt megtakarít. Jarina János, Nagyabony. Kulák nem való a szövetkezetbe Már nagyon sokszor beigazoló­dott az, tiogy a kulák csak kárára van a szövetkezetnek. Jéne község­bea is így lett. A szövetkezeti ta­gok közé sikerült befurakodnia Jé­nei András kuláknak. Jénei termé, szetesen nem azért ment a szövet­kezetbe, hogy ott előre vigye a kö zös gazdálkodás ügyét, hanem az­ért, hogy mennél nagyobb romboló munkát tudjon ott kifejteni. A ku­lák gyakran eljárogat féldecire a kocsmába és ott maga köré gyűjti a szövetkezeti tagokat. Agyafúrt módon be akarja nekik bizonyítani, hogy ne etessék a lovakat és ne menjenek el munkába, ha nem ad­nak az állatokra abrakot a szövet­kezetből. Ha munkára szólították fel, egyszerűen megtagadta azt és másokat is uszított a szövetkezet ellen. A becsületes szövetkezeti ta. gok már jiem nézhették a kulák garázdálkodását és ezért kizárták a szövetkezetből. \ Uoziok Lfeziói Ruaaaaeus A nemesócsai traktorállomás fiatal javítói 5 nappal megrövidítik a gépek javításának idejét A nemesócsai traktorállomás fia­tal dolgozói is tettek felajánlást a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 35. évfordulójának tiszteletére. Különösen Libái József csoportja tett értékes kötelezettségvállalást, amikor arra kötelezte magát, hogy napi 8 órai munkaidő helyett a ja­vítóműhelyben 14 órát fognak dolgozni és így 5 nappal a terve­zett idő előtt kijavítják az öéz­szes gépeket. A csoport tagjai, Komlyáti József, Földeseimre és Filicsek János már eddigi munkájukkal is bebizonyítot­ták, hogy vállalásuknak becsülete­sen eleget tesznek. A traktorállomás másik ifjúsági brigádja Nagy János vezetése alatt ugyancsak fokozott munkával ün­nepli meg a dicsőséges évfordulót. Kiváló munkateljesítményükkel hoz­zájárulnak a munkák idöelötti el­végzéséhez. Földes Ferenc, Pozsony. A királyhelmeci járás szövetkezetei nagy súlyt fektetnek az állatállomány összpontosítására A királyhelmeci járásban a szö­vetkezeti mozgalom óri&si, fejlődés­nek indult. Nagy feladat előtt álla­nak a régi, de főleg az újonnan meg­alakult EFSz-ek. Az állatok /össz­pontosításához több gazdasági épü­letre van szükség. A szövetkezeti tagok azonban nem ijednek meg e feladatoktól. A kassai kerületi nem­zeti bizottsággal egyetértve szeptember hó második felében a járásból 55 szövetkezeti tag ment el az iglói járásban lévő MIinki községbe, hogy ott az állami er­dőkben az építkezéshez szükséges faanyagot kitermelje. A terv szerint 500 köbméter fát kell az 55 tagú szövetkezeti brigádnak előállítani. Minden előfeltétele meg­van a jó munkának, a brigádosok kiváló kosztban részesülnek a vas­ércbánya üzemi konyháján.. Pokol Gyula, Királyhelmec. A petény pusztai állami gazdaság dolgozói időelőtt végzik el az őszi munkákat A peténypusztai állami gazdaság dolgozói a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom és az SzK(b)P XIX. kongresszusa tiszteletére az őszi munkák idejét megrövidítik. A talaj előkészítését 105 hektáron augusztus 18-tól november 28-ig tervezték. Ezt az időt 10 nappal megrövidítik. Az őszi repcét 15 hektáron már el is vetettük. A roz s vetésének idejét is 17 nappal sikerült megrövidíteni. Öszi búzát 65 hektáron vetünk. A terv szerint ezt a munkát október 10»ig kellene befejezni, de mi 8 nappal előbb el­végezzük azt. A burgonyát szep­tember 21-ig felszedtük, vagyis há­rom nappal előbb, mint ahogy azt tervünk mutatta. A takarmányré­pát október 21-től október 22-íg szedjük fel, vagyis a tervezett időt két nappal megrövidítjük. A cukor­répát öt nappal előbb szedjük fel, mint ahogy ezt a terv előirányozza, A cukorrépa szedésének idejét is csökkentjük négy nappal. Hasonló­képpen a többi munkákat, mint a babszedést, a seprűcárok betakarí­tását, a szójabab szedést stb., is a tervezett időnél egy-két nappal hamarabb elvégezzük, mert tudjuk, hogy ezáltal már most lefektethet­jük a jövő évi gazdag termés alap­jait és hogy így tudjuk a legmél­tóbban megünnepelni a világ dolgo­zó népének küszöbön álló nagy ün­nepét. Rózsa János, Peténypuszta Mucska Mária kimagasló teljesítményt ért el a napraforgószedésben A gombai állami gazdaságokon igen gondosan kidolgozták az öszi munkák tervét. Szétírták azt az egyes munkacsoportokra, csapatok, ra, sőt személyekre Is. A tervben pontosan feltüntették a munka ne­mét, mennyiségét, megjelölték a táblákat, feljegyezték, hogy melyik csoportvezetőnek hány ember áll rendelkezésére a reá bízott munkák elvégzésében. Minden dolgozó előre tudja, milyen feladatok várnak rá é s azt, hogy elvégzett munkája után milyen jutalomban részesül­Ennek köszönhető, hogy a gazda­ság dolgozói állandóan túlteljesítik normájukat. Kevesda László trak. toros, Madarász Béla, Frigula Mi­hály és ifj. Varga József vetögép­kezelők hármas agregáttal 23 hek­tár rozsot vetettek el keresztsoro­san két nap alatt. Ez két nap alatt a közönséges vetésnél 46 hektárt tesz ki, A napi norma 14 hektár, tehát a normát 200 százalékra tel­jesítették. Az újvásári gazdaságon Szilin­szki József csoportja a répaszedés­ben 12o százalékra teljesíti normá­ját. Október 22-től 28-ig 5 hektá­ron kéllett volna felszedni a cukor­répát, de ők 6 hektárról takarítot­ták azt be. Horváth Rudolf cso. portja 130 százalékos normatelje­sítményt ért el. Szeptember 22-töl 28-ig 4.8 hektár helyett 6 ^hektáron végezte el a répaszedést. A csenkai gazdaságon a napra­forgó szedésben Mucska Mária ért el kiváló teljesítményt. Normáját 200 százalékra teljesíti. Víg József is 250 százalékra teljesítette túl feladatait a mütrágyaszórásban. Az állattenyésztésben Nagy Jó­zsef érdemel dicséretet, aki a gond­jaira bízott 10 tehénnel elérte és állandóan tartja a 12 literes tej. hozamot. Táncos József, Gomba

Next

/
Oldalképek
Tartalom