Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)

1952-10-03 / 235. szám, péntek

1952 október 3 UJSZ0 Küszöböljék ki a burgonya- és a kukoricabegyüjtésben észlelt fogyatékosságokat a nyitrai kerületben A korai és félkorai burgonya, "beadás teljesítésében a nyitrai kerület a rendes begyűjtésben csaknem 40 százalékig elmaradt. Ennek a hiányosságnak főleg az az oka, hogy a járási megbízottak és a begyűjtési apparátus dolgozói nem szenteltek kellő figyelmet a burgonyabegyü

j tésnek és nem mozgósították a helyi és járási nemzeti bizottságokat a Jjurgonyabe. adások teljesítésére. A földműves raktárszövetkezet dolgozói sem szenteltek kellő figyelmet a begyűjtésnek. A nyitrai kerületben az érsekújvári .járás százszázalékon felül teljesitette a korai és félkorai burgonya begyűjtését. Hasonló helyzet mutatkozik a késői burgonyabegyűjtésben. Aránylag a legjobban teljesíti a biirgonyabeadást -az ógyallai járás, jól lehet ez sem kielégítő, mert szeptember 23-ig csak 29.3 százalékban. Komárom 42.15 százalékban teljesítette. A többi járásokban lévő elvtársak komolyan elmaradnak. A lévai járás a maj napig csak 0.67 százalékban, a partizánszkei járás 0.13 százalékban, a privigyei járás 0.52 százalékban, az aranyosmaróti járás 0.48 százalékban teljesítette a begyűjtést. A terv teljesítésének ezen eredményei nagyon rosszak és ezért szükséges, hogy a járások vezető tényezői e kérdéssel komolyan foglalkozzanak és biztosítsák a burgonyabegyüjtés százszázalékos és százszázalékon felüli teljesítését a kitűzött határidpnx belül. Ehhez minden előfeltétel megvan, mert a burgonyatermés jó. De először a falusi gazdagoktól kell begyűjteni a burgonyát, hogy megakadályozzuk azt, hogy a burgonyával bármilyen spekulációt ls elkövethessenek. Tudatosítjuk azt, hogy munkásaink az üzemekben na. gyon szép kötelezettségeket vállalnak az SzK(b)P XIX. kongresszusának és a Nagy Októberi Szocialista Porradalom 35. évfordulójának alkalmából, amely kötelezettségeikkel feladataikat az iparban idejére és gazdaságosabban végzik el. Tőlünk, a begyűjtési apparátus és a nemzeti bizottságok dolgozóitól függ, hogy a munkások és parasztok szövetségének megszilárdításával biztosítjuk a burgonya idejében való begyűjtését és így segítsük biztosítani népünk éleímiszerellátá. sát. Épp úgy mint a burgonyánál, a kukoricánál is nagyon elmaradtunk. Szeptember 24-ig a kerületben a beszolgáltatandó kukoricamennyiségből csak 18.62 százalékban állunk a begyűjtéssel, A kukoricabegyűjtés ben Surány járás vezet, amely 34.60 százalékban, az ógyallai járás 22.22 a vágsellyei járás 22.09, a galgóci járá

s 20.37 és a verebélyi járás 23.28 százalékban. Ezen eredmények ellenére a kukoricabegyűjtés nem kielégítq, mert ezekben a járásokhan a napi szaporulatok 2—3 százalékot tesznek ki és így ahhoz, hogy a be. gyűjtést százszáza,lékra teljesítsék, majdnem 40 napra lenne 'szükség. Elmaradtak a begyűjtésben a komáromi járás 4.93 százalékkal és napi 0.50 százalék szaporulattal, az érsekújvári járás • 7.51 százalékkal, napi 0.60 százalék szaporulattal, és a tapolcsányi járás 7.02 százalékkal, napi 1.40 százalékos szaporulattal. Ezt az elégtelen felvásárlást szocialista kötelezettségvállalások segítségével a felvásárlásban és a helyi nemzeti bizottságok dolgozói körében legalább 7—8 százalék napi szaporulatra kell emelni. A kukorica és a burgonyabeadás gyors teljesítése lehetséges, ezt kis. és középparasztjaink bizonyítják, mint például Német József elvtárs négyhektátos paraszt, a nyitrai járásbeli Velké-Janikovcében, aki kukoricabeszolgáltatását már túl. is teljesítette. Magdelén József ugyanezen község öthektáros parasztja, ugyancsak százszázalékban eleget tett kukoricabeadási kötelezettségének. Ilyen becsületes parasztok a nyitrai járásban ls és 'a többi járásainkban is már ezrével vannak. A vágsellyei járásban 1128, a nyitrai járásban 652 ilyen kis- és középparaszt van. j Hisszük, hogy a helyi nemzeti bizottságok titkárai ezen feladatok teljesítésének élén fognak állani, Chlebcová elvtársnő, a vágsellyei helyi nemzeti bizottság titkára példájának nyomán. jf-fisszük, hogy^Salkó járási begyűjtési megbízott 101 százalékra elvégzi a begyűjtést, amint azt szocialista kötelezettségvállalásában bejelentette, s hogy ezt a verebélyi járás begyűjtési apparátus dolgozói kollektív kötelezettségükben vállalták. Ezen példa "nyomán kellene eljárniok a lévai járás begyűjtési ap. parátus dolgozóinak is, akik szocialista kötelezettségvállalásukban fél. tek belefoglalni a kukoricafelvásárlás teljesítését é

s túlteljesítését, jól. lehet többi kötelezettségvállalásaik nagyon szépek. Ha idejében akarjuk teljesíteni és túlteljesíteni a burgonya, és kukoricabegyűjtés tervét, jobban kell gondoskodnunk arról, hogy falvaink mennél előbb rátérjenek a szocialista nagytermelésre. Begyűjtési apparátusunk dolgozói a privigyei járásban ezt tudatosítják, így pl. No. votká Gregor az Szp(b)P XIX. kongresszusának tiszteletére kötelezettséget vállalt, hogy ez év novem ber 9-ig az EFSz-be 15 földművest nyer meg. Zsiák János

1 elvtárs 10 Gyurica József 10, Gyurkovics János 12, Babiár Jjzsef 15, Petrás András 10, Musák Benedikt 10, Prímmel József 5, Bauerinec pedig 10 földműves megnyerésére kötelezte magát. A lévai járásban minden begyűjtési dolgozó 6 földművest nyer meg az EFSz.nek. Ez az agitáció segítségére van dolgozóinknak, hogy teljesítsék a mezőgazdasági termékek begyűjtésének feladatait. így közösen állandóan hozzájárul gyönyörű hazánk erősítéséhez és gazdagításához. | Jedinák Mihály, a beg/-üjtési minisztérium nyittéi kerületi meghatalmazottja Nagybalog a fejlődés útján Rimaszombattól keletre a vashegyi bányák felé vezető út mentén iekszik Nagybalog község. Valamikor a Coburg-Koháriak birtokai terültek szét e határban. A falu végén épített nyári kastély üres ablakszemei sötéten bámulnak a falu felé, ahol a Coburg-Koháriak helyétt ma már a dolgozó parasztok, a Kis Bélák, Vas Zoltánok, Tóth Istvánok és Csűri Sándosok élik megelégedett boldog életüket. Ma már szinte hihetetlen az a sok szenvedés, amit a falu népe átélt a földesurak kizsákmányolásának idejében. Reggelenként egymásután vonulnak a fogatok. a csoportok, a szövetkezet. • dolgozói a mezőre, hogy mindnyájuk számára jobb életet építsenek. A nagybalogi szövetkezet ez év augusztusában alakult meg. Természetesen itt sem hiányoltak a kezdeti nehézségek. A falu kuláksága elkeseredett harcot folytatott ellene. Az idén, amikor a kis- és középföldmüvesek tömegesen kezdtek belépni a szövetkezetbe, látszólag ők is feladták a harcot és beléptek a becsületesen dolgozó kis- és középföldmüvesek soraiba. Csakhogy ott is hamarosan megmutatták a foguk fehérjét. Hogyis lehetne egy Markó István becsületes szövetkezeti tag, amikor pár héttel ezelőtt fenyegette a középgazdákat, hogy be ne merjenek lépni a szövetkezetbe. Markó István 24 hektár földjével sokat spekulált. Szétiratta birtokát, de mikor látta, hogy még így sem mentheti a he'yietet. a szövetkezetben próbálta kibontani felforgató munkáját. Hasonlóképpen Koznán János, idöse!-b Vitárius András és Nagy András is úgy próbáltak az igazságszolgáltatás alól kibújni, hogy beléptek a szövetkezetbe. A kis- és középföldmüvesek azonban nem nézhették a kulákok okoskodását. Kizárták őket maguk közül. Ha eddig úton-útfélen szidták a szövetkezetet, szidják továbbra is. A falu dolgozó parasztságának nincs szüksége a kulákokra. A nagybalogi EFSz tagjai 1700 hektár földön gazdálkodnak. Négy növénytermelő csoport végzi az őszi munkákat. Ezek közül kettő ökrökkel, kettő pedig lovakkal dolgozik. Természetesen a traktorok is segítenek. Az egyes csoportok szocialista munkaversenyt folytatnak egymással. A versenyben különösen Tóth István Pataj és Majoros István csoportja állja meg becsületesen a helyét. Az őszi árpát az elmúlt hét végén elvetették. Az őszi árpát százszázalékra, az őszi búzát pedig 50 százalékra vetették el keresztsorosan. Eddig már több, mint 10 mázsa szemcséstrágyát állítottak elő a szövetkezet dolgozói, hogy e trágya használatával még magasabb terméseket érjenek el földjeiken. Hogy a szövetkezet állatállománya mielőbb közös fedél alá kerüljön, teljes ütemben folynak az építkezések Ivos Ferenc vezetése alatt. A szövetkezeti tagok vállalták, hogy az év végéig befejezik az állatok összpontosítását és felállítják a tyúkfarmot, már pedig ez új istállók építése nélkül lehetetlen. A fűrészgép szünet nélkül működik és ontja az anyagot az építkezéshez. Á szükséges fát a szövetkezeti tagok a tiszolcai erdőségben maguk termelik ki. Ezáltal is pénzt takarítanak meg a szövetkezetnek. Az idei eredmények nem elégítik ki a szövetkezeti tagokat, a jövő évben még bátrabb terveket valósítanak meg, hogy a szövetkezetük még gazdagabb legyen és hogy még hatásosabban tudja a békeharcból reá esö részt győzelmesen megvívni. Hajdú András, Nagybalog. Kapós-Vajkócon az őszieket keresztsorosan vetik el. Kapós-Vajkóc község múltjáról a legvilágosabban azok a szalmafödeles kis viskók tanúskodnak, amelyekből még ma is áll egynéhány. A felszabadulás után, de főleg a szövetkezet megalakítása után lényegesen meg-változott a falu élete. A dolgozó földművesek 1950 tavaszán kezdték a szövetkezeti gazdálkodást, először II. típusú EFSz keretében. Az idén a párt- és kormányhatározat megjelenése után áttértek a III. típusú munkamódszerre. Ma már a falu 95%-a szövetkezeti tag. Csupán 5 kis- és középföldmüves maradt a szövetkezeten kívül. A szövetkezeti tagok azonban elhatározták, olyan példás munkát fognak végezni, hogy eredményeikkel egész biztosan sikerül meggyőzni az egyénileg gazdálkodó öt földművest. A növénytermelési munkák mellett jól folyik az állatok összpontosítása is. Ehhez természetesen új épületekre van szükség. Építenek egy 100 szarvasmarha befogadására alkalmas korszerű istállót, valamint 400 férőhelyes sertéshizlaldát. Az ősszel az összes gabonaféléket keresztsorosan vetik el. Az egész határt felosztották 9 éves vetésforgóra. A mezsgyéket mind eltüntették és így további 5 hektár földet nyertek. A tavaszon megkezdik a zöldségtermelést is 6 hektáron. Az ehhez szükséges szivattyúk és öntözőberendezések "már készen vannak. Rizstermeléssel is kísérleteznek az Ortó patak partján 4 hektáron. A falu életszínvonala lényegesen emelkedett az elmúlt hónapok alatt. A község villanyáramot kapott és ezenkívül bekapcsolták a telefonhálózatba. Van 16 mm-es keskenyfilm vetítőgépjük is, amelyet most vasárnap helyeznek üzembe. Ssabtf Béla, Kapós-Vaj kóc. A borsai állami gazdaságban Malinyinova szovjet fejönö .példája nyomán egy hónap alatt a 7 literes tejhozamot 10 literre emelték w A diószegi cukorgyárhoz tartozó borsai gazdaság dolgozói egybegyűlve a birtok udvarán, nagy izgalommal várják a gazdaság új vezetőjét. „Már jönni kell neki, hisz úgy mondták, ez idő tájt érkezik" — mondja órájára nézve valaki a tömeg]böl. Addig, míg várakoznak és hogy az idő is jobban teljen, a szokásos beszélgetések és viták nem maradnak el. Ilyenkor aztán minderiről szó esik. Különösen a gazdaság eredményeiről, az idei hektárhozamokról, a tehenek tejhozamáról folyik legélénkebb vita. No, meg az új vezetőről is szó esik és már előre elgondolják, vájjon milyen lesz az új vezető, hogyan vezeti majd a gazdaságot, mennyiben tudja megszervezni a munkákat stb. De nemsoká tart a kí. váncsiság.i Csakhamar megérkezik Podhova elvtárs, a gazdaság új vezetője. Az emberek kíváncsian veszik körül. Podhova elvtárs megérkezése után nyomban a gazdaságról érdeklődik. Első útja a tehénistállóhoz vezet. A ragyogóan tisztán tartott istállók jó benyomást tettek az új intézőre. Az istálló megtekintése után barátságos beszélgetésbe kezdett a tehéngondozókkal. A tehéngondozók elmondották, hogy a tehenek napi átlaghozama darabonként 7 liter. — És hányszor fejtek naponta? — érdeklődik Podhova elvtárs. — Kétszer naponta — hangzik a válasz egyszerre öt torokból. — Hát ez bizony nem helyes, mert legalábbis háromszor kell, hogy fejjetek, a friss fejősteheneknél négyszer, sőt ötször is lehet fejni, attól függ, hogy milyen jó a tejelő tehén. — Az lehetetlen, elvtárs, h;-iz akkor csak mindig fejnénk, összegyűlne a sok munka és bizony, a fizetés is csak úgy maradna, ahogy volt — mondja Tengeri János, az egyik fejő. — Nem így van egészen, figyeljetek csak ide. Elmagyarázom nektek és nyomban megértitek, hogy ha bevezetitek a háromszori fejést, nemcsak a tejhozam lesz magasabb, hanem jóval emelkedik a fizetéstek is. Ugy hiszem, hallottatok Jurina elvtársról, aki a tallósi állami gazdaságban mint csoportvezető a tehenészetben dolgozik. — Hallottunk — mondja Krátky Mihály csoportvezető — és azt is tudjuk az újságokból, hogy kormányunk kitüntetésben részesítette, de mi szeretnénk látni eredményeit és saját szemünkkel meggyőződni minderről. — Rendben van. Hisz nincsen annak semmi akadálya, hogy ellátogassunk Tallósra Jurina elvtárshoz. De még mielőtt meglátogatnánk, elmagyarázom, hogy milyen módszerrel lehet elérni a magas tejhozamot. Először is bejelentem, hogy Jurina elvtárs a szovjet tapasztalatokból nagyon sokat tanult, hisz a szovjet mezőgazdaság a világ legfejlettebb mezőgazdasá ga Malinyinova elvtársnö példája nyomán érte el Jurina elvtárs is kimagasló eredményeit. Mégpedig úgy, amint Malinyinova elvtársnö is gondosan kezelte és takarmányozta a reábízott állatokat és sohasem mulasztotta el a fejés előtti és utáni tőgymasszázst sem. Tehát, ha akarjátok, már holnap elmegyünk Jurina elvtárshoz Tallósra. — Jó lesz — hangzott kórusban a válasz. Másnap kora. /reggel útra keltek Krátky Mihály, Ruman András és Tengeri János Podhova elvtárssal együtt, hogy személyesen is beszéljenek Jurina elvtárssal, az államdíjas tehéngondozóval. Jurina elvtársat ugyan nem találták odahaza, de ez nem akadályozta őket abban, hogy meggyőződjenek a dolgok valódiságáról. Beszéltek azokkal az elvtársakkal, akik Jurina elvtárs csoportjába tartoznak. A látogatók el voltak ragadtatva, hogy Jurina elvtárs csoportjának dolgozói milyen gyönyörű eredményeket érnek el a szovjet módszerek alkalmazásá- . val. Erős akarattal | i elhatároztak, hogy ők is bevezetik a szovjet módszert Ugy beszélték meg, hogy először próbaképpen egy hónapra bevezetik a napi háromszori fejést és a fejés előtti és utáni tőgymasszázst. Otthon a gazdaság vezetője egybehívta a gazdaságban lévő összes fejőket és saját maga megmutatta, hogy kell végezni a tőgymasszázst fejés előtt és fejés után. A tehéngondozók attól a naptól kezdve sohasem mulasztották el az új módszerek alkalmazását. Valamennyien kötelezettséget vállaltak, hogy a téli időszakban — annak ellenére, hogy nem etetnek friss zöldtakarmányt — a 10 literes napi átlagot továbbra is megtartják. És ezt úgy érik el, hogy a szálas zöldtakarmány helyett szilótakarmányt fognak etetni, amit már be is biztosítottak a téli hónapokra. Kiadták a jelszót: „Minden, ami zöld, szilógödörbe kerül", — a paradicsomszártól egész a kukoricaszárig. Voltak azonban rosszul tejelő tehenek és azon folyt a vita, hogy kl gondozza majd azokat a teheneket, amelyeket nehéz jó tejelésre hozni. Azonban ezen is segítettek és elhatározták, hogy mindazon teheneket, amelyek kevesebb tejet adnak, jobb takarmányozásra fogják. Maga a csoportvezető Krátky Mihály vállalta. hogy ő gondozza ezeket a teheneket és megígérte, hogy azokat is jó tejelésre hozza. ígéretét be is váltotta. Krátky elvtárs nincs az utolsó helyen. Megállapítani azonban nehéz az öt fejő sorrendjét, mivel az egyiknél több a hasas tehén, mint a másiknál. Ezt pontosan csak az év végén lehet megállapítani, amikor az egész év eredményét vetjük mérlegre. Tengeri elvtárs halad az élen, mert augusztusban 12 tehéntől naponta 138 liter tejet fejt ki. A csoport vezetője, Krátky elvtárs is szép eredményeket ért el és ehhez hasonlóan Ravasz, Rigó, Ruman és Tengeri elvtársak is teljesítik vállalt kötelezettségeiket. Valamennyien dicséretet érdemelnek, hiszen ők azok, akik megértették pártunk és kormányunk határozatát és 60 tehéntől naponta 180 liter tejjel adnak többet közellátásunknak azóta, amióta bevezették Malinyinova elvtársnő fejési módszerét. De nemcsak a tejhozam emelkedett, hanem a csoport tagjainak a" jövedelme is. Június előtt például a tehéngondozók havonta 4500—5000 koronát kerestek. Amióta a szovjet módszer szerint dolgoznak, 8000 korona a jövedelmük. Sőt, Tengeri Jánosnak az augusztusi jövedelme 9.360.— korona volt. Tehát valamennyien megvannak elégedve s azt mondják: érdemes az új, a haladottabb módszer szerint dolgozni, mert ez nemcsak dolgozó népünk, hanem saját magunk javát is szolgálja. Nem hanyagolják el munkájukat és pontosan adagolják a takarmányt. Minden nap elvégzik a tögymaszszázst. A takarmányokat úgy állítják össze, mint a patikus az orvosságot. Valamennyien tudják már fejből, hogy mi is kell ahhoz, hogy a tehenek mindig pontos eledelt kapjanak. 'Bármelyiket megkérdezhetjük, habozás nélkül feleli: lóherét, polyvát, tavaszi bükkönyt szecskázunk, meglocsoljuk gyönge sósvízzel s ezt a keveréket 12 óráig állni hagyjuk. Ezt kapják reggeli és esti etetésre. Délben pedig szálas zöldlucernát. Minden etetés után moslékot adunk, még pedig minden tehénnek 10 liter vízben feloldunk 10 dkg melaszt, 1 kg áztatott cukorrépaszeletet, 1 kg korpát, 2 kg takarmánylisztet és 3 gramm csontlisztet. Ehhez jön még 0.5 kg fehérjekeverék. Az így pontosan elkészített helyes takarmányozással. a szovjet tapasztalatok alkalmazásával megvannak az előfeltételei annak, hogy a borsai állami gazdaságban még az eddigi 10 literes hozamot is emeljék. Sebők István. V