Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)

1952-10-17 / 247. szám, péntek

4 U J $2® 1952 október 1 1 Brigádotok a Mária-bányában Magas hegyláncolatok lábánál terül el a Mária-bánya, a Gömöri Vasércbányák egyik üzeme. Ha az ember messziről nézi, jóformán semmit sem lát ebből a kicsi, de eredményes munkát végző bányate­lepből. Nem látja azokat a kitérőknél kí­gyózó, érccel megrakott csilléket, melyek egymás után hagyják el a bánya bejáratát és hozzák felszín­re iparunk egyik legfontosabb nyersanyagát, a vasércet. Nem látja azokat a komoly mun­kásarcokat sem, akik megfeszített munkával készítik a bánya részé­re az ácsolatokat, a védőberendezé­seket, hogy a bentiek nagyobb biz­tonságban végezhessék fejtési mun­kájukat. Az erdőségek — amelyek között a bányatelep elterül — messziről jó­formán mindent eltakarnak a láto­gatók elöl, csak mikor a közelbe érünk, halljuk a munka ritmikus zaját és látjuk: itt is milyen len­dületesen folyik a munka. A telep udvarát csillék zörgése, motorok zúgása és egy-egy fejsze­vagy kalapácsütés teszi hangossá. A munka zajába néha-néha elve. gyűl egy-egy erősebb hang, mely utasítást ad vagy valamit kér. — Told már azt a csillét! — ki­áltotta az imént erélyesen az egyik külszíni munkás a másik felé, aki valami érdekeset felfedezve meg­állt és erősen egyirányba nézett. — Olyan vagy, mint az ólommadár —, teszi hozzá halkabban, tréfásan, kifejezve ezzel azt is, hogy az előb­bit sem haragból mondta. A csillés szó nélkül hagyva mun­katársa megjegyzését, megindult, magaelött tolva az érccel megra­kott csillét. Alig telik egypár másodpercbe a csille már üres és újból elindul a bánya sötéten tátongó szája felé, hogy rfjra megrakja és újra felszín­re hozza a csillogó ércet. Folyik Itt a munka percnyi szü­net nélkül. Az autók, melyek a ki­bányászott anyagot hordják — ha­mar megtelnek és a nagy teher­autók mély zúgással indulnak a pör­kölök felé. A bányatelep bejáratinál egy csoport ácsolatot készít. Feléjük megyünk. Az első, akivel beszélge­tünk, Stefan János fiatal bányász. Alig 28 éves, de már mint szak­képzett vájár dolgozik. Stefán János, — akitől munkája felől érdeklődünk — mosolyogva mondta: volt egy kis kinti mun­kánk, azért vagyunk itt. Máskü­lönben a bányában dolgozunk. Én a mélyfúrásnál vagyok. — Normádat mennyire teljesíted? v— tettük fel a kérdést A 100 százalékot eddig még min­dig túlteljesítettük. Voltak hónapok, mikor elértük a 140—150 százalé­kot, sőt ennél még többet is. — A teljesítmény — szól közbe egy másik bányász — elsősorban az igyekezettől, másodsorban a hely­től és időtől függ. Ha nem jönnek közbe akadályok, valamilyen ter­melést gátló hibák, akkor felada­tainkat mindenben sikeresen telje, sítjük. Ellenkező esetben nehéz el­érni még a 100 százalékot is. — Ez igaz — teszi hozzá Stefán elvtárs. — De mi úgy intézzük min­dig, hogy ne legyenek akadályaink. A munkát mindig közösen előre megbeszéljük. Átadjuk egymásnak a munkában szerzett tapasztalatain­kat és azon vagyunk, hogy a mun­kaidő gazdaságos kihasználásával terveinket egyenletesen teljesíthes­sük. Stefán János egy kicsit elhall­gat, utána így folytatja: — A Mária-bányába mint brigád­munkás jöttem dolgozni, egy évre jelentkeztem. Az év már régen le­telt, de még most is itt vagyok és ezután is itt maradok. Tetszik ne­kem a bányamunka és munkakö­römmel megvagyok elégedve. — Most voltam kéthónapos poli­tikai iskolán. Ott sokat tanultam és a tanultakat igyekszem munka­helyemen érvényesíteni. A többiek — akikkel beszélget­tünk, megerősítették Stefán János szavait. Akik már voltak valami­lyen iskolán mindannyian elmon­dották: — Az iskolán bizony nagyon so­kat tanultunk, gazdagítottuk poli­tikai ismereteinket. Ennek munka­helyünkön nagy hasznát vesszük. Beszélgetés közben benépese­dik a telep udvara. Egymás után, kezükben még az égő karbidlámpát lógatva — jönnek az első műszak dolgozói. Arcukon látszik a meg­elégedettség, ami minden embert eltölt a jólvégzett napi munka után. öregek és fiatalok csoportokba verődnek. Hamarosan derűs hangú, lat uralkodik körülöttünk. Beszél­getésünk során viccek és külön­féle megjegyzések váltogatják egy­mást. Beszélnek a munkáról és nem felejtik el megemlíteni napi telje­sítményeiket sem. — Ma nyolc csillével raktunk — jegyzi meg egyikük — hangjában érezhető büszkeséggel. — Csak? Az kevés! — válaszol, ja magabiztosan Kovács István. — Miért: — Mert így lemaradtatok — mi tizenegyet raktunk! A többi csoportokban is hasonló párbeszédek folynak. Azt lehet mon­dani valamennyien elmondják: mit végeztek eddig és mik a jövő ter­veik. Az ilyen beszélgetésnek nagy hasznát veszik, mert így tudomást szereznek egymás tapasztalatairól s ezt felhasználják a maguk mun­kájukban. Az egyik csoportban egy fiatal szőkehajú, jólmegtermett fiú von­ja magára a figyelmet, ö is moso. lyogva beszélget társaival. Közelé­be megyünk. A fiatal bányász — akire a lá­nyok is a rendesnél hosszabb te­kintetet vetnek — Ondrej János. Most tapossa huszadik életévét. Kemény kézszorítás után mun­kájáról érdeklődünk! — Mióta dolgozol a bányában? — Még nem olyan régóta. Most lesz egy éve, hogy ide kerültem. — Mint brigádmunkás? — Mint brigádmunkás! — Mennyi időre jelentkeztél? — Egy évre. — Tetszik a munkád? — Tetszik. — És ha letelik az év? — Itt maradok azután is. Megkértük még, hogy beszéljen valamit eddigi munkájáról. A be­szédre nem kellett biztatni. Arca mosolygósra derült. — Az első napokban nem kerül­tem rögtön a munkahelyemre. Előbb a külszínen dolgoztam. Itt különfé­le munkát végeztem. Csak miután azt a munkát megszoktam, aztán osztottak munkahelyemre segédvá­járnak. — Mi a véleményed a bányamun­káról? A bányamunka szép és lehet itt eredményes munkát végezni, csak becsületesen kell dolgozni. — Ti milyen teljesítményekkel dolgoztok ? — Van úgy, hogy elérjük a 160 százalékot. Átlag azohban 120—130 százalék között vagyunk. — Hogy sikerült ezt elérne­tek? Ondrej János egy kicsit várt a válasszal. Mintha nem találna szavakat. De aztán hangja meg­ered és mosolyogva mondja: — A szép munkateljesítménye­ket úgy értük el, hogy becsülete­sen dolgozunk és nem félünk neki­látni a munkának. Igyezezünk, és azon vagyunk, hogy ahol munkahe­lyünk lehetővé teözi, új munka­módszerek bevezetésével könnyít­sünk munkánkon. Megismerkedtünk Kerekes János­sal, az üzemi tanács elnökével is. Kerekes elvtárs az üzembe beveze­tett új munkamódszerekről beszélt: — Üzemünkben az új bányásza­ti munkamódszerek közül eddig a rakfarozásra való fejtést négy mun­kahelyen alkalmazzuk. A többi he­lyeken most folynak erre az előké­születek. Az új munkamódszerek szép tel­jesítményeket eredményeztek és így azon vagyunk, hogy azok minél több munkahelyen meghonosodja­nak. — Igyekezetünk mellett főként az új módszerek segítségének köszön­hetjük, hogy előirányzatainkat eb­ben a hónapban is 100 százalékon felül teljesítettük. Kerekes elvtárs beszélt az üzem­ben dolgozó brigádosok munkájáról és kiemelte: — Brigádosaink munkájukért minden elismerést megérdemelnek. Valamennyien odaadóan dolgoznak és lehetőségeiket a legmesszebb­menöen kihasználva segítségünkre vannak fejtési tervünk teljesítésé­ben. A Mária-bányán — ahogy erről az üzemben tett látogatásunk során meggyőződtünk — a brigádosok és a bányászok egyesült erővel állnak a termelés szolgálatába. Minden igyekezetükkel azon vannak, hogy üzemük az előirányzott tervet kö­vetkezetesen teljesítse. Balázs A. Béla. A vágújhelyi erőmű építői segítik a dobsinai vízierőmü építését A vágújhelyi vízierőmű dolgozói­nak nyolctagú csoportja a kéziásás­ban 304 százalékra teljesítette ter­vét a dobsinai vízierőmű gátéRíté­sén. Négy nap alatt a csoport min­den tagja 1835 koronát keresett. A vállalat héttagú brigádja is kitűnt, melynek tagjai a Hidrostav igaz­gatóságának dolgozó értelmiségéből tevődnek össze. Az öntudatos dol­gozók előtt az a cél lebeg, hogy be­tartják a kormányhatáridőt és még az Idén üzembe lehessen hozni a nagynyomású agregátot. A cso­portban két nő dolgozik 280 száza­lékos átlagos teljesítménnyel. A hí. vatalnokoknak ez a mintaszerű bri­gádja versenyre hívta ki a többi csoportokat a teherkocsik és teher, autók kirakodásánál végzett vasár­napi m "--skok ledolgozására. Ön­tudatos brigádosaink és brigádos­nöink sikerei biztosítják, hogy a dobsinai vízierőmü építése betartja a kormány-határidőt. Zabrel György Az SzK(b)P XIX. kongresszusának tiszteletére gazdaságossá teszik a szállítást Az SzK(b)P dicső kongrerSszuí.á­nak tiszteletére a zólyomi fűtőház alkalmazottai között nagyméretű verseny indult meg a legalacso­nyabb tüzelő és kenőanyag fogyasz­tásért. A fűtésnél minden menet számára pontosan előírt fogyasztási szükséglet szerint járnak el. Mid riák András, Rozenberger János és Legény János mozdonyvezetők bri gádja gazdaságos fűtéssel szeptem berben több, mint 118 tonna szenet takarított meg. Szép teljesítmények születtek a dernői bányaüzemben a f 'ajánlások teljesítéséért folyó versenyben A dernői bányaüzemben a Bá­nyásznap alkalmából vállalt hosszú, tartamú kötelezettségvállalások tel­jesítésében szép eredményeket ér­nek el az üzem öntudatos bányá­szai. Zagiba László vájár, aki 20 csille tervenfelüli vasérc kibányá­szását vállalta, szorgalmas, példa­mutató munkájával 55 csille ércet termelt ki terven felül, magasan túlteljesítve ezáltal eredeti felaján­lását. Normáját a munkaverseny­ben 227 százalékra teljesítette. Ha­sonlóképpen magasan túlteljesítette felajánlását Bányász János vájár is, aki 20 csille helyett 60 csillével termelt ki többet. PéldáJUk lelkesí­tőén hatott az üzem többi vájárjai­ra is, akik szintén túllépték eredeti felajánlásaikat. ­Lehocky János, Dernő Merész célkitűzéseink elérése még lelkesebb munkára ösztönzött bennünket Egy hónappal ezelőtt, a havi tervteljesítés értékelésénél kiderült, hogy nem tudtuk teljesíteni a ter­vet, nem végeztük el a ránkbízott feladatokat. Ez a sikertelenség azonban nem vette el kedvünket, ellenkezőleg csoportunk minden tag­ját arra ösztönözte, hogy önbirála­tot gyakoroljon és fokozott munká­val, a hibák kiküszöbölésével elér­jük a célt, a terv százszázalékos teljesítését. Összüzemi gyűlésen vitattuk meg a helyzetet. Nagy örömmé] vettük tudomásul, hogy az építkezés veze­tősége é s a műszaki dolgozók is magukévá tették a tervteljesítés ügyét és lelkesebb munkával járul­nak hozzá a sikerhez. Pontosan és részletesen kidolgozott havi tervet kaptunk. A tervek merészek, de reálisak voltak. Bennünk pedig meg volt a lelkesedés és az akarat, ami a merész terv megvalósításához szükséges. Nagy lelkesedéssel láttunk mun­kához és ma büszkén mondhatjuk, hogy igyekezetünket siker kísérte. A versenyben 264 százalékos telje­sítménnyel az élre kerültünk a tő­keterebesl építkezési vállalat üzemei között. Régen neim éreztünk olyan őszinte örömet, mint akkor, amikor láttuk, hogy munkánkat siker koronázta. Harminchét vasbetonállványt kellett elkészítenünk és felállítanunk. Terv szerint két állványt kellett egy nap alatt elkészítenünk. Három munka­csoport dolgozott munkahelyünkön, nemes versengéssel buzdítva egy­mást fokozott teljesítmény elérésé­re: a Bálint-Bajusz-brigád, Pásztor elvtárs vasas csoportja és a mi be­tonozó csoportunk Varga é s Leskó elvtársak vezetésével. Tervünket már az első nap magasan túltelje­sítettük és négy állványt készítet­tünk el. A későbbi napokban pedig még szebb eredményeket értünk el úgy, hogy a verseny értékelésénél a mi csoportunk szerezte meg a győz­teseknek kijáró versenyzászlót. A csernői építkezés Varga—Leskó betonozó brigád­jának tagjai. A gömöri vasércbányák politikai iskolája hallgatóinak kötelezettségvállalásai A gömörj vasércbányák rozsnyói igazgatósága a bányaüzemre a szo­cializmus építésében háruló nagy és fontos feladatok tudatában 1952. szeptember 1-től 1952 szeptember 27-ig négy egyhetes politikai okta­tásban részesítette a bányamüsza­kiakat. Az iskolázás célja az volt, hogy emlékezetükbe idézzék és hangsú­lyozzák a kirótt feladatok követke­zetes teljesítésének életfontosságát a szocializmus építésében és egy. úttal alapvető irányt mutassanak további munkájukban, hogy minden igyekezetet kifejtsenek a szocialista és haladó műszaki szellemben. Az iskola befejezésekor kollektív kötelezettséget vállaltak az SzK (b)P XIX. kongresszusának tiszte­letére, valamint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordu­lójára. Köteltezettségvállalásukban az is­kola hallgatói felajánlják, hogy az iskolázáson szerzett ismereteket át. adják az üzem dolgozóinak az üzemi munkaiskola keretében. Magasabb­fokú szocialista munkaversenyt in­dítanak a rájuk bízott szakaszon és gondoskodnak annalk kéthetenkénti kiértékeléséről. A munkatermelékenység fokozá­sának céljából bevezetik a munka­helyek és a munkaerőszükséglet, továbbá a műszaki berendezés felül­vizsgálását, gondoskodnak az ideje, ben való anyagszállításról a munka­helyekre és ezzel korlátozzák az időveszteségeket. Az összes gépeket üzembehelyezik és gondoskodnak teljesítőképességük legmagasabb ki­használásáról. Megszüntetik a becs­lésszerintí feladatokat, amelyek nem állanak az időtanulmányozás alap­ján. Népszerűsíteni és terjeszteni fogják az újítómozgalmat és az új munkaformákat. Továbbtanulással igyekszem szakmai tudásomat elmélyíteni A breznói hídüzembe belépve sze­münkbe tűnnek a készülő óriási hid­alkatrészek, amelyek végighúzódnak a hatalmas csarnokon Hegesztők, darusok, villanyszere­lők pontos munkájának eredménye ez, hogy a hatalmas hídalkatrészek perc­nyi pontossággal jutnak el a munka­helyekre, ami a munka zavartalan menetét biztosítja. Itt, ebben a pon­tos összmunkában nevelkednek a fia­tal forrasztóriők, akik nemrégen ke­rültek ki a forrasztóiskolából. Még alig hagyták el az iskola padját, már is szép eredményeket érnek el, ami biztositéka annak, hogy a további munkában is sikeresen megállják he­lyüket. Francsiak Magda 16 éves barna leánya az egyik készülő hidalkatrészen dolgozik, kezében forrasztópisztoly­lyal, A szerteszálló szikrák bevilágít­ják arcát. Egy percre felnéz munká­jából, hogy új elektródot helyezzen a forrasztó pisztolyba. Kihasználjuk ezt a rövid időt és megkérdezzük, milyen kedvvel ment a forrasztó tanfolyamra. — Az első napokban azt gondoltam, hogy nem fogom megállni helyemet, de barátnőim biztattak és bátorságot öntöttek belém. Fokozatosan tanultam és elsajátítottam a szakmát. Nemcsak elméletileg, hanem a tapasztalatok alapján, gyakorlatilag is képeztem ma­gam. Ennek köszönhetem, hogy most a munkahelyemen nem állok úgy itt, hogy ne tudnám bármely helyzetben tökéletesen elvégezni munkámat. Amikor ezeket a szavakat mondotta, szeme csillogott az örömtől. — Ez a munka nagyon hozzám nőtt és semmiért sem tudnék megválni tő­le. Szemére húzza a védőszemüveget és egy perc múlva újból szikrák szó­ródnak körülötte, amint a hatalmas testű alkatrészeken végzi a forrasztó­munkát. Szorgalmasan dolgozik, nor­máját 152 százalékba teljesíti. Nagy és jelentős munkát végeznek a nők a breznói hídüzemben, megállják helyüket minden munkaszakaszon. Nem messze Francsiak Magdától a másik hidalkatrészen Mahata Máriát találjuk. Arcáról a munkája iránti sze­retet sugárzik, H éves és úgy kezeli a szerszámot, mintha hosszú évek so­rán csak ezt tette volna, pedig nem­régen került ki az iskolából, ahol a forrasztási munka ismereteit sajátítot­ta el. Két éve dolgozik az üzemben és csak pár hónapja forraszt. — Amit az iskolában tanultam, sze­retném továbbfejlesztem, hogy a szak­mát, melyet nagyon megkedveltem, minden helyzetben alkalmazni tudjam. A forrasztás nem nehéz — mondja Mahata Mária — de nagy figyelmet kell rá fordítani, hogy mindig pontos munkát adjunk ki a kezünkből Mahala Mária 140 százalékra telje­síti tervét. Fiatalságával olyan lelke­sedéssel indul munkájába, hogy az öreg, tapasztalt munkások is szeretet­tel beszélnek róla. Az öreg szakmun­kások nem féltékenyek a női forrasz­lókra, segítenek nekik, hogy minél jobb és szebb munka kerüljön ki a kezük alól. — Minden remény megvan arra, — mondja az üzemi bizottság elnöke, — hogy a női forrasztókat még többen fogják követni. Látják, hogy a forrasz­tás, amit végeznek, sokkal könnyebb, mint a munka más szakaszain. Ezért első dolgunk, hogy megadjunk min­den lehetőséget a tanulásra. Csak így fejlődhetnek tovább a nők. Nagyon sok szakmunkásra van szükségünk, így női forrasztókra is. Ezért igyek­szünk a nőket minél nagyobb szám­ban bevonni ebbe a mun/tába. A breznói hídüzemben a munkaver­senyben mind a nők, mind a férfiak kiválóan megállják helyüket és továb­bi eredményeket érnek el a XIX. párt­kongresszus tiszteletére vállalt köte­lezettségek teljesítésében Kelemen Béla.

Next

/
Oldalképek
Tartalom