Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)

1952-10-16 / 246. szám, csütörtök

6 U J $2® 1952 október 11 Feladataink az EFSz-ek megszilárdításában és továbbfejlesztésében A szövetkezeti mozgalom óriási fejlődése, Vmelynek az idei aratás és esjplés alatt voltunk tanúi, nagy feladatok elé állítja népi igazgatá­sunkat. Biztosítani a munka rendes menetét. a rendes gazdálkodást, t'ibb mint 600 HL és IV. típusú szövetkezetben, amelyeit több mint 400.000 hektár földdel rendelkeznek, „lelkes szövetkezeti munkára nevelni több mint 70.000 kis és középföld művest, akik tegnap még egyénileg gazdálkodtak kis parcelláikon. — mindez a községek, járások és kerü­letek felelős szerveitől fokozott se gítiéset és gondoskodást igényel. Ugyancsak dupla segítséget és gon doskodást igényel a többi problé mik megoldása is, amelyek minden új dolog kezdeténél, tehát az új EFSz-ek gazdálkodásának megkez­désénél is fellépnek. Mely kérdésekre kell tehát a népi igazgatás szerveinek öeszpontosíta niok figyelmüket és hol kell a leg­naryibbb segítséget nyújtaniok' Az új EFSz.ek élére a legjobb kádereket állítsuk Abban az időszakban élünk, amelyben nálunk is érvényben van az ismert sztálini jelszó: »A káde­rektől függ minden*. Ezért a ljg jobb és legtapasztaltabb, a szövet, kezsti gondolathoz legodaadóbb kis­és középföldmüvesekeit kell állítani a szövetkezet élére, az ellenőrző bi­zottságokba és vezetőségekbe. Már elég tapasztalattal rendelkezünk az zal kapcsolatban, hogy a jó elnökök, jó vezetőségi tagok és jó munka csoportvezetők sikeresen tudják ve. zetni a szövetkezetet. Ismételten hangsúlyozni kell te­hát, hogy a szövetkezet élére a leg becsületesebb és a legtehetségesebb szövetkezeti tagokat kell állítani. A népi igazgatás feladata tehát az, hogy a legrövidebb időn belül biztosítsa az EFSz.ekbe a jó veze tőség és a jó ellenőrző bizottság megalakítását. Ugyancsak a járási és kerületi nemzeti bizottságok fel­adata az, hogy az elnökök, könyve, lök és munkacsoportvezetök számára rövid tartamú oktatást ťendezzen az eperjesi kerület példája szerint, ahol már szeptember elején kiisko­láztattak több mint 80 szövetkezeti elnököt. Ezeken az oktatásokon az elnökök és a többi funkcionáriusok megismerkednek legközelebbi fel­adaéaikkal és azokkal a módszerek­kel, amelyekkel feladataikat meg tudják oldani. Nagyon célszerű, ha Ilyen oktatást az állatgondozók szá­mára is rendeznek. Hatásos mód­r, — amellyel jól ki lehet oktatni új szövetkezeti funkcionáriuso­kat — az is, ha tanulmányi útakat rendezünk a mintaszövetkezetekbe, vagy ellenkezőleg, ha a mintaszö. vetkezetek tagjai mennek megláto­gatni az újonnan alakult szövetke Leteket. Természetesen nem szabad meg­feledkeznünk arról, hogy a legköz­vetlenebb formája a szövetkezeti káderek előkészítésének a mezögaz. dasági iskolákban és tanfolyamok ban lévő oktatás. Fontos ezért, hogy minden új szövetkezet már most el­határozza kit küld kí a legközelebbi tanfolyamra. Itt gondoskodni kell arról, hogy az iskolákba és a tan folyamokba a legjobb dolgozókat küldjék, azokat, akikből az oktatás befejezése után a szövetkezetnek a legnagyobb haszna lesz. A káderkérdésekkel kapcsolatban biztosítani kell azt is, hogy minden szövetkezet, amelybe sikerült a kulákoknak befurakodniok, meg tisztuljon e veszélyes ellenségtől, hogy így már a kezdet kezdetén elejét lehessen venni felforgató te­vékenységüknek. Idejében végezzük el a földek . tagosítását A mezsgyék felszántása és a föl dek tagosítása az első lépés, ame lyet minden újonnan alakult szövet kezetnek meg kell tennie. A népi igazgatás feladata a. szövetkezeti tagokat rábírni arra, hogy haladék talanul távolítsák el a mezsgyéket és odahatni, hogy a műszakiak a lehető legrövidebb időn belül kije löljék a táblákat az őszi vetésre. Az első feladatnál tulajdonképpen nincs nagyobb nehézség. Csaknem minden új szövetkezetben felszántották már a mezsgyéket. Fontos azonban, hogy minden esetben idejében elvégezzék a földek tagosítását is, nehogy egy EFSz is akadjon, amelyben az őszi munkákat azért nem lehet elvégez ni, mert még nincsenek kijelölve a táblák. így volt ez pl. a kaposi EFSz ben. Ezzel a kérdéssel a népi igazgatásnak "állandóan foglalkoznia kell. A közös állattenyésztés — az EFSz-ek sikereinek előfeltétele Az EFSz ek megszilárdításáról es továbbfejlesztéséről szóló párt­kormányhatározat kihangsúlyozza, hogy „a szövetkezet jövedelmének fokozása, gazdasági megszilárdítása és a szövetkezeti tagok keresetének lényeges emelkedése elképzeľhetet len a közös állattenyésztés fejlesz tése nélkül«. Arról Van szó, hogy az új EFSz ek tudatában legyenek e tény fon­tosságának és levonják belőle a kö vetkeztetést: azonnal a szövetkezet megalakítása után megkezdjék az állatok összpontosítását. A népi igazgatás feladata az, hogy a szö vetkezeteket ezen a téren segítse. Az állatok összpontosításában ed dig lemaradás észlelhető. Megfigyel, hetjük, hogyan mutatkozik meg az osztályellenség tevékenysége ezen a téren. A kulákság azt hangoztatja, hogy az állatokat nem lehet addig összpontosítani, amíg nem lesznek készen az új istállók és hogy az ő községükben nincs olyan helyiség, aimit át lehetne alakítani istállónak. A kulák így akarja fékezni az új szövetkezetek fejlődését. Gyakran arról próbálják meggyőzni a szö vetkezeti tagokat, hogy elég, ha a rosszabb állatokat összpontosítják, a szép állatokat jó áron el lehet ad­ná. Sőt, néha arra is rá akarják be. szelni a szövetkezeti tagokat, hogy egy.egy borjút feketén levágjanak. A kulákok aljas támadását már gyökerében fojtsuk el! Tudja azt a kulák, hogy a jó állattenyésztés a szövetkezet jó gazdasági eredményé­nek az alapfeltétele, azért harcol olyan elkeseredetten ellene. A népi igazgatásra vár az a fel­adat, hogy a kulákok által terjesz­tett hasonló hamis híreknek elejét vegyék és a szövetkezeti tagoknál odahassanak, hogy a lehető legrövi. debb időn belül összpontosítsák álla­taikat, ahogy azt a szövetkezeti gazdálkodási rendszabályok is elő­írják. Ez annyit jelent, hogy naponta meggyőző tevékenységet kell foly. tatni a szövetkezeti tagok kokott, hogy az ő anyagi érdekük, ha azon nal összpontosítják az állatokat. Meg kell nekik magyarázni, milyen fontos, hogy a közös állattenyész­tésben minden állat és minden súly­kategória képviselve legyen, vagyis, hogy összpontosítani kell a tehene­ket, üszőket, borjúkat, sertéseket, lovakat, juhokat olyanmódon, hogy a szövetkezet rögtön a kezdettől fogva rendszeresen teljesíteni tudja beadási kötelezettségét és emellett továbbfejlessze az állattenyésztést. Különös gondot kell fordítani arra. hogy a legjobb állatokat összponto­sítsák. Szövetkezeti építkezések Érthető, hogy a szövetkezeti állat­állomány elhelyezése kisebb istállók, ban osak átmeneti jellegű. Számo lünk azzal, hogy minden szövetke­zet fokozatosan elegendő és korsze rü istállóval fog rendelkezni. Ehhez természetesen idő kell. Ma mindé nekelőtt az a fontos, hogy azokat a helyiségeket fakítsuk át istállókká, amelyek rendelkezésünkre állnak, vagyis a volt nagybirtokosok és ku lakok istállóit, esetleg a pajtákat és a szövetkezeti tagok nagyobb istállóit. Természetesen ezekhez az átalakításokhoz kell bizonyos meny nviségü építí* va 0. Kormányunk erről sem feledkezett meg. A r' igazgatás fe'adí'ta hogy az építő anyagok igazságos és céiszerü szét osztásával segítse a szövetkezeteket s odahasson, hogy ezek mindenek előtt a saját építöforrásaikat hasz nálják ki. így pl. a lévai járásban Varsányon, Horsán, Felsőkereské nyen, Domadicén és több más köz ségben a szövetkezeti tagok saját forrásaikból tudtak elegendő építő anyagot biztosítani és át tudták ala kítani az istállónak alkalmas ép,' le teket. Hasonló eseteket találunk az eperjesi kerület számo községében A népi igazgatásnak kell kezdemé nyezésre bírni a szövetkezeti tago kat. Át kell adni a mintaszövetke zetek jő tapasztalatait az elmaradt szövetkezeteknek, segíteni kell moz gősitani a munkaerőket a égla gyártásra és átmeneti istállók léte sitésére agyagból és nádból. Ezen a téren nagy segítséget nyújthatnak az új| szövetkezeteknek a CsISz csoportok és a védnökséget vállalt üzemek. összpontosítsuk a takarmányt és a vetőmagot Gottwald elvtárs a CsKP Közpom ti Bizottságának 1951 februári ülé. sén felhívta figyelmünket arra, hogy »a közös állatállomány nem élhet a levegőből«. Tehát elegendő takar­mányt kell biztosítanunk az állatok számára. Kinek a feladata ez? Ter. mészetesen azoknak a szövetkezeti tagoknak, akik állataikat beadták a közös tenyésztésbe és akiknek amúgyis gondoskodniok I>-*iett vol­na az állatok ellátásáról, ha egyéni gazdálkodók maradtak volna. Az új szövetkezeti tagoknak ezek sze. rint annyi takarmányt kell beadni, amennyi a közös tenyésztésbe be adott állatok etetésére szükséges. A népi igazgatásnak biztosítania kell, hogy a takarmány összponto sítását ne halogassák a »rossz ter­més* kifogásával. Éppen itt mutat­ják meg igazi arcukat a kulákok. Részletes összeírással, amely ma gában foglalja azt, hogy melyik tag nak mennyi takarmányt kell bead­nia, valamint a közös munka jó megszervezésével a kapások betaka. rításánái azokról a földekről, ame­lyeken a szövetkezeti tagok eddig egyénileg gazdálkodtak, továbbá a megfelelő mennyiségű burgonya, kukorica, cukorrépa és répaszelet beadásával egyenesen a szövetkezeti raktárakba biztosíthatjuk a megfe. lelő takarmányalapot, mely elkerül­hetetlenül szükséges a közös állat­tenyésztés sikeres fejlődéséhez. Tud­juk, hogy až idei szárazság miatt sok értékes takarmánytól estünk ek A népi igazgatásnak gondoskodnia kell arról, hogy minden szövetkezet ben a kttkorica és napraforgó kórót, a burgonyaszárat, a répaszeletet és a káposztalevelet használják fel silózásra. A járási nemzeti bizottsá­goknak oktatást kell megszervezni arról, hogyan kell egyszerű és olcsó síiógödröket építeni és hogyan kell a takarmányt szilázsolni. A járási nemzeti bizottságok feladata az is. hogy idejében tervet készítsenek a takarmányadagokra, figyelembevéve a készleteket, nehogy előforduljon az, ami a múltban többször megtör tént, hogy ősszel pazarolnak a ta­karmányokkal, télen meg nincs mi­vel etetni az állatokat. Ami a takarmányokra érvényes, ugyanaz érvényes a vetőmagról és ültetvényekről is. A r.épi igazgatás­nak ezen a téren is segítséget kell nyújtania az EFSz-eknek. A szövet­kezeti tagoknak annyi vetőmagot kell beadniok, amennyi szükséges az általuk beadott föld bevetéséhez. Szolgáljon például ezen a téren a modravkai szövetkezet, a kaposvaj kóci EFSz és több más szövetkezet, amelyekben a tagok a szükséges vetőmagot úgy adták be, hogy aka dály nélkül lehet végezni az őszi ve tést és be lehet tartani az agrótech­nikai határidőket, ami a jövő évi jó termés egyik legfontosabb alapfel­tétele. A beadási kötelezettségek teljesítése az új EFSz-ekben Sok kérdés merül fel azzal kap csolatban, hogyan kell eljárni a beadási kötelezettségek teljesítésé ben az új EFSz-eknél. mi a szövet líezeti tag egjéni feladata, mi a szövetkezet feladata? A népi igaz gatásnak kell megmagyarázni és tisztázni a helyzetet. Érthető, hogy a növénytermelési termékekből a beadást minden szö vetkezeti tag az idén még saját maga teljesíti, mivel a termést még mint magángazdálkodó takarította be, még akkor is, ha esetleg a szö vetkezet segített az aratásnál. Más a helyzet az állattenyésztési termékek beadásánál. Itt már pz állatok összpontosításánál pontosan fel kell tüntetni, milyen feladatokat válla] a szövetkezet és milyen fel adatokat kell még a szövetkezeti tagnak magának teljesítenie. Itt ér vényben van az az elv. hogy a szö­vetkezet nem veheti át az olyan beadási kötelezettségek teljesítését (pl., tej, sertéshús, tojás, stb.), ame lyekre még nincs megalakítva a kö zös gazdálkodás. De semmiesetre sem szabad a szövetkezetnek magá­ra' vállalnia a beadási kötelezettsé gek teljesítését azon szövetkezeti tagok helyett, akik nem adtak be a szövetkezetnek annyi állaitot és olyan súlyban, ami megfelel földte­rületüknek. A beadási kötelezettségek telje­sítése érdekében a népi igazgatás­nak biztosítania kell, hogy a szö­vetkezeti tag azonnal a belépés után annyi sertést és olyan súlykategó­riába tartozót adjon be, amennyi a szövetkezetben való továbbetetés folyamán elég lesz a beadási kötele, zettségek teljesítésére az illető szö­vetkezeti tag által beadott föld után az elköveti-efcendő 9 hónap alatt. Szarvasmarhát is annyit kell össz­pontosítani, amennyit a gazdálkodá­si rendszabály előír. Főleg a tehe­nek összpontosítására kell ügyelni, de nem szabad megfeledkezni a fiatalabb állatokról sem, amelyek a későbbiek folyamán lehetővé teszik a beadási kötelezettség, teljesítését és CJ5 állatállomány kiegészítését. Felmerül még az a kérdés, ho­gyan oldjuk meg az új EFSz-ekben a cukor- és szappanjegyeket a IV. negyedévben ? Az új szövetkezeti tag a cukor, és szappanjegyet ak­kor kaphatja meg, ha beadási kö­telezettségének saját maga tesz ele­get vagy pedig, ha annyi állatot adott be a szövetkezetbe, hogy ab­ból a reá eső beadást a szövetkezet teljesíteni tudia. Nagyon fontos, hogy a népi igaz. gatás ezekke-1 a kérdésekkel idejé­ben megismertesse a szövetkezeti tagokat és hogy ügyeljen ezen sza­bályok betartására mindenegyes szövetkezetben. Az őszi munkák sikeres elvégzéséért Az őszi munkák sikeres elvégzése rendkívül nagy szerepet játszik minden újonnan megalakított szö. vetkezetben, mert ezzel már most efekte ti a jövő évi jó termés alap jait. Az eredmény nem marad el, a szövetkezeti tagok megelégedettek lesznek és példájuk nyomán további kis- és középföldmüvesek térnek rá a közös gazdálkodás útjára. Más­részt az őszi munkák elhanyagolása elkerülhetetlenül megmutatkozik az alacsony hektárhozamokban. A népi igazgatásnak segítenie kell az új EFSz. eket az őszi munkák tervének kidolgozásában. A tervnek ki kell mutatnia: hol, mennyit és mit vetnek, milyen csoport hol dol. gozik, mennyi vetőmagra és műtrá­gyára van szüksége, melyik munká­kat végzi a traktorállomás, hány munkaegység szükséges az egyes munkák elvégzéséhez. Ennek alap ján köt szerződést az EFSz a trak torállomással és a földműves rak­társzövetkezettel a vetőmag és mű trágya átvételére. Gondoskodni kell róla, hogy a i^xjvetkezeti tagok magánterméséft is közösen takarít be az eddig szétdarabolt parcel­lákról, de feltétlenül legalább azok­ról a' földekről, amelyekbe most őszieket vetnek, hogy a kapások kései felszedése ne hátráltassa az őszi vetést. A járási és kerületi nemzeti bizottságnak minden új EFSz-ben biztosítaniok kell az őszi munkák magas agrotechnikai szín. vonalát. Ez annyit jelent, hogy gon doskodni kell arról, hogy a szövet­kezetek kizárólag jó minőségű, tiszta csávázott vetőmagot használ­janak. alkalmazzák a szemcséstrá­gyázást, a vetésnél tartsák be a he­lyes agrotechnikai határidőket és széles mértékben használják a ke­resztsoros és szüksoros vetési mód­szert. Vetőmagtermelésre a legjobb földet kell kiválasztani. Fontos az is. hogy a lehető legnagyobb mér­tékben használják az előhántós ekét és hogy még az ősszel elvégezzék a mélyszántást. Azonkívül fontos a rétek és legelök rendbehozása, va­lamint az istállótrágya kihordás aŕ azokra a földekre, amelyekbe ta­vasszal cukorrépát vagy más kapá­sokat vetünk. A trágyát a földeken azonnal szét kell seórni, nehogy az értékes nitrogén elillanjon belőle. Mindez az idei őszi munkákban rendkívüli fontossággal bír. A népi igazgatásnak egyidejűleg 1 biztosítania kell, hogy minden egyes újonnan megalakított szövetkezet, ben már kezdettől fogva ügyeljenek a munka helyes megszervezésére és a helyes jutalmazásra, vagyis, hogy mindenegyes szövetkezetben azonnal megalakítsák az állandó munkacso­portokat állandó felszereléssel é3 azonnal jelöljék ki azt a földrészt, amelyen dolgozni fognak, továbbá, hogy azonnal állapítsák meg a nor. mákat és azokat alaposan tárgyal­ják meg az összes szövetkezeti tA. gokkal, úgy hogy mindenki az el­végzett munka mennyisége és ml­nősége szerint kapja jutalmát. A járási nemzeti bizottság fel­adata, hogy könyvelési és adminisz. tratív népnevelőink bevonásával biztosítsák az új szövetkezetekben a helyes könyvelést, az összponto. sított állatállomány és vetőmag nyilvántartását, továbbá, hogy se­gitsék kidolgozni a pénzügyi-terme­lési tervet a gazdasági év hátralévő részére. A szövetkezeti tagoknál oda kell hatni, hogy mindenekelőtt saját pénzforrásaikat használják ki és hitelt csak elkerülhetetlen ebe­tekben vegyenek fel. Azok a feladatok, amelyek a népi igazgatásra várnak az új EFSz-ek megszilárdításában és továbbfejlesz. tésében, nagyok és felelősségtelje­sek. A népi igazgatás csak akkor lesz képes ezek teljesítésére, ha a pártszervezetek állandó segítséget nyújtanak, ha még jobban kimélyíti a tömegpolitikai munkát a falvak­ban és ha olyan hatásos módszert vezet be, amilyen a szocialista munkaverseny. A szövetkezeti tago­kat lelkesíteni kell a szocialista munkaverseny kiszélesítésére, el kell érni azt, hogy két-két új szövetke­zet és a szövetkezet keretén belül az egyes csoportok versenybe lépje­nek az' őszi munkák gyors és példás elvégzéséért, valamint az állatok, a vetőmag és a takarmány gyors összpontosításában, istálló helyisé­gek biztosításában, stb. Meg kell győzni a szövetkezet tagjait arról, ' hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulója tisztele­tére tett kötelezettségvállalásokkal • is gyorsítsák az őszi munkák mene­tét. A verseny és a kötelezettségek teljesítését állandóan ellenőrizni kell, mert ez a biztositéka annak, hogy új szövetkezeteink határozott lépéssel haladjanak a sikerek felé, falvaink boldogabb és örömtelibb élete felé. A gombai állami birtok gazdaságai között az őszi vetésben a csenkei gazdaság vezet A csenkei gazdaságnak október 15-ig kellett volna elvégeznie a ve­tést, de a dolgozók ezt a határidőt 5 nappal megrövidítették s már októ­ber 9-én befejezték az őszi vetést. Ez annak köszönhető, hogy jól ösz­szeállított agregátokat használtak és mindannyian bekapcsolódtak a szocialista versenybe. A csenkei és bacskai gazdaság közötti versenyben csenkei gazdaság lett az első. A mélyszántásból október 4-től 11-ig 22 hektárt kellett volna elvé­gezni. Október 8-ig ezt a tervet 8 hektárral túlteljesítették. Jól folyik a kapások betakarítása is. A cukorrépaszedésben Mucska Mária és Tronesík Júlia napi normá­jukat 158 százalékra teljesítik. Mol­nár Cecília és Sándor Irén 137 szá­zalékos napi teljesítménnyel ugyan­csak bebizonyították hogy >rdekük az öszi munkák mielőbbi elvégzése. Táncos J., Gomba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom