Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)

1952-10-16 / 246. szám, csütörtök

1952 október 16 UJSZ0 Ä Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja XIX. kongresszusa iparágakban és biztosítani kell min den könnyűipari termék kikészítési minőségének nagymértékű megjavi tását. A textilipar minden ágában nö vekedik a világos árnyaiatú és szin tartó szövetek gyartása. A termékek minőségének további javítása és a választék további bővítése több új festék, főként pedig világos színű, tartós festékek termelésének megszervezését követeli. Be kell vezetni több olyan új vegyitermék gyártá sát. amely gyürhetetlenné, vízállóvá teszi a szöveteket, megóvja az ösz szeugrástól és javítja a szövetek minőségét. Jelentősen ki kell bővíteni a müanyagszálak termeléséhez szükséges .nyersanyagok gyártását. Biztosítanunk kell a könnyüipaii értékesítő szervezetek munkájának gyökeres megjavítását, el kell élnünk az árúk idejében történő és egyenletes szállítását minden terű letre, határterületre és köztársaság ba. A kereskedelmi szervezetekkel együtt nagyobb mértékben kell ta nulmányozni a fogyasztók árúszükségleteit és idejében át kell állítani az ipart a fogyasztók számára szűk. séges gyártmányok termelésére. Az új ötéves terv előírja a köny nyüipar minden ágának gyökeres átépítését, a legújabb technikával való ellátását, a gépek nagyobb mértékű automatizálását és csopor tosítását, a berendezés működésének további gyorsítását. Az ipar sikeres fejlődésének alap feltétele a termelés szakadatlan tö kéletesítése a magasrendű technika alapján. Nem általában gépekre van szüks "günk, hanem a legélenjáróbb technikájú gépekre, amelyek megfelelnek a munkatermelékenység további emelése követelményeinek, biztosítják, hogy ezeken a gépeken bonyolultabb és kiválóbb választékú termékek készüljenek, hogy ezek a gépek még Inkább- megkönnyítsék a munkások munkáját a termelésben. A gépgyárak által jelenleg szállí. tott egyes gépek nem felelnek meg mindezeknek a követelményeknek. A könnyűipar előtt álló feladatok a termékek minőségének további javítása és a munka termelékenységének emelése terén parancsolóan követelik, hogy a gépgyárak idejében teljesítsék az új géptípusok termelésének és sorozatgyártásának bevezetésére vonatkozó terveket. Röviden foglalkozni kell a könynyüipar egyes nyersanyagfajtákkal való ellátásának kérdéseivel. Sztálin elvtárs rendkívül nagy figyelmet fordít a könnyűipar hatal mas nyersanyagbázisának megteremtésére, ennek köszönhető, hogy szocialista mezőgazdaságunk könnyűipar minden ágát ellátja nyersanyaggal. A szovjet gyapottermesztés a további fellendülés útján halad, évrőlévre növekedik a gyapottermés. A jelenlegi ötéves terv a nyersgyapot, termesztés további nagymértékű növelését írja elő. Nem lehet azonban elmenni a nyersgyapot tisztításával kapcsolatos kérdések ' mellett. A gyapottermesztési minisztérium rosszul foglalkozik a gyapottisztító jípar munkájával, amely már most nem tudja betartani az egész be. szolgáltatott nyersgyapotmennyiség megtisztításának kitűzött határidőit. Ügy vélem, hogy Juszupov elvtárs hiába tünteti fel a gyapottisztítást nehezen megoldható problémának. Technikailag ezt a kérdést régen megoldották. A mi gyapotunk a világon á legjobb, mind elemi szálának hosszúsága, min<? finomsága szempontjából. A helyzet azonban az, hogy Juszupov elvtárs, a gyapottermelésügyi minisztérium nem szervezte meg jól a gyapottisztítás munkáját az üzemekben. A gyapot tisztítás minősége romlott a legutób bi két év alatt és rendszeresen rendkívül szennyezett gyapotot sz'l litottak a textilgyáraknak, ami csökkenti az ipar munkájának minőségi mutatószámait. A gyapottermesztési minisztériumnak gyökeresen meg kell javí tania a gyapottisztító üzemek mun káját és biztosítania ' ell a kiváló minőségű °ryapot begyűjtésének további növelését, a finomszálú gya pot termesztésének terjesztését és a szelektáló munka fokozását, mindenekelőtt új, gyorsan érő, nagy •terméshozamú gyapotfajták kitér. mesztésének irányában, különösen az új gyapottermö vidékek számá ra. Sok területen és köztársaságban a legutóbbi időkig lebecsülték a len termesztés fejlesztésének fontossá gát. Erről tanúskodik, hogy a len termesztés állapota nem kielégítő sok lentermelö vidéken. Még olyan területeken sem fordítanak kellő figyelmet a lenterni^sztésre. mint a kosztromai, szmolenszki. jaroszlavlji területek, ahol nagy lenfeldolgozó ipar van és nagy a lenszálfogyasz tás. Ezeken a területeken nem tel iesítik a len-begyűjtési tervet, ennek következtében a lenipari vállalatok nehéz munkakörülmények között dolgoznak. A lentermesztés alacsony áruter melöképességének oka főként az, hogy nagy a lenveszteség a betakarítás és az elsődleges feldolgozás minden szakaszán. Nagy a lenveszteség a betakarítási munka késői elvégzése miatt is, amelyet rend szerint utolsónak végeznek el a töb bi növényekhez képest. Sok területen a len gyökéren marad és elveszti minőségi tulajdonságait. Termés veszteséget okoz az is, hogy a beta karítási munkák elégtelen gépesítése miatt aránylag alacsony a munka termelékenységének színvonala a lentermesztésben. A kormány nagy kedvezményeket nyújt a kolhozoknak, emelte a felvásárlási árakat, növelte a mütrágyakiutalásokat, végrehajtjuk a lenápolási munkálatokkal és a len el. sődleges feldolgozásával járó mun kálatok gépesítésére előírt intézkedéseket. A lentermelő területek és köztársaságok párt-, szovjet és me zőgazdasági szervezeteinek el kell érniök a vetésterületek jelentékeny kiterjesztését, legalább két-háromszorosára kell emelni az árú-len termelését, nagymértékben fokoz niok kell a rost és az áztatott kóró kitermelésének átlageredményét. A bőr- és lábbeliipart évről-évre növekvő mennyiségű nyersanyaggal látjuk el. Jelentős mértékben bővít hetnénk a bőr.nyersanyagforrásokat, ha jobban harcolnánk a mezőgazda ságban és a begyűjtő szervezetekben előforduló veszteségek ellen. Évek óta igen nagy százalékarányú az összegyűjtésben a gyenge minőségű bőrnyersanyag. A börnyers. anyagnak több mint 25 százaléka a nyersbőr helytelen lenyúzása következtében hibásan érkezik rendeltetési helyére, 20 százaléka pedig molyos és porvákkal fertőzött. A nem kielégítő tárolási feltételek miatt jelentős mennyiségű, szarvas, marhabőr, marhabagócs- és atka okozta sérülésekkel érkezik rendeHetési helyére. Ez csökkkenti annak lehetőségét, hogy kiváló minő. ségü bőrt nyerjünk és ugyanakkor nagy kárt okoz a kolhozoknak és az államnak. Nem kedvező a helyzet a gazda ságonkint történő vágásokból származó bőrök konzerválásánál sem, ahol főként az úgynevezett sótlanszáraz konzerválási módszert alkalmazzák. A nedvessós módszerrel konzervált bőrnyersanyag kitűnő minőségű bőrt biztosít. Ezért feltétlenül széles körben ajánlanunk kell a kolhozoknak és a kolhozparasz toknak, hogy szüntessék meg a sót. lan-száraz konzerválási módszer al kalmazását és csak a sós konzerválást alkalmazzák. Elengedhetetlen, hogy a közeljövőben mindenütt áttérjünk az állatoknak vágóhelyeken való levágá sára. Ez biztosítja a bői-nyersanyag minőségének javítását, jelentékenyen megjavítja a konzerválást, valamint a bőmyersanyag tárolását és felszámolja a nagy veszteségeket. A könnyűipar nyersanyagellátá sánal" biztosításával kapcsolatos kérdéseket a készítményeknek cikk lista szerinti gyártásra kidolgo zott tervvel szoros összefüggésben kell tárgyalnunk. A gyapottermelés nél már megvetették az ilyen munka alapját. A gyapottermelésnél a gya potvetések minőségi rajonirozására kidolgozott terv lényegében meg felel annak a megrendelésnek, ame lyet az ipar minden évben a szocia Lista mezőgazdaságnak ad. Ugyan ilyen gyakorlatot kell alkalmazni a könnyűipar részére történő lenrost-, A párt elnevezésének módosításáról Moszkva, október 14. (TASZSZ) A XIX. pártkongresszus egyhangúlag elfogadott határozata: A párt kettős — „kommunista" — „bolsevik" elnevezése történelmileg a mensevikek ellen vívott harc következtében keletkezett és célja a mensevizmustól való elhatárolódás volt. Mithogy azonban a mensevik párt a Szovjetunióban már rég letűnt a szin ről, a párt kettős elnevezése annál is inkább értelmét vesztette, mert a „kommunista" fogalom a legpontosabban kifejezi a párt feladatainak marxista tartalmát, mig a „bolsevik"' fogalom csupán azt a] már rég jelentőségét vesztett történelmi tényt fejeati ki, hogy a párt második, 1903. évi kongresszusán a leninisták szavazattöbbséget kaptak, amiért i* „bolsevikoknak" nevezték el őket, míg az opportunista csoport késöbbségben maradt és a „mensevik" elnevezést kapta. A XIX. pártkongresszus ezért elhatározza: A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának (SZK(b)P-) neve ezentúl „A Szovjetunió Kommunista Pártja" (SzKP) legyen. Az SzK(h)P -zervezeti szabályzatának módosításáról Moszkva, október 14. (TASZSZ) A XIX. pártkongresszus egyhangúlag elfogadott határozata: A XIX. pártkongresszus elhatározza: 1. A párt szervezeti szabályzatának az SzK(b)P KB által előterjesztett tervezetét a kongresszus bizottságának módosításaival és kiegészítéseivel jóváhagyja. 2. A pártnak a kongresszus által jóváhagyott szervezeti szabályzata a jövőben a Szovjetunió* Kommunista Pártja szervezeti szabályzatának tekintendő. A Szovjetunió Kommunista Pártja programmjának átdolgozásáról Moszkva, október 14. (TASZSZ) A XIX. pártkongresszus egyhangúlag elfogadott határozata: A párt XIX. kongresszusa megállapítja, hogy a VIII. pártkongresszus (1919) óta, midőn a párt mostani programmját elfogadták, gyökeres változások történtek, mind a nemzetközi viszonyok területén, mind pedig a szocializmus építésének területén a Szovjet unióban. Emiatt a párt programm,jának több tétele és a pártnak a programmban foglalt feladatai — minthogy ezidő alatt már megvalósultak — nem felelnek meg többé a mai feltételeknek é

s a párt új feladatainak. A kongresszus ebből kiindulva elhatározza: 1. Szükségesnek és időszerűnek tartja a párt jelenlegi programmjának átdolgozását. 2. A programm átdolgozásánál Sztálin elvtárs „A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban" című müve alapvető tételeit kell követni. 3. A programm átdolgozását a következő összetételű bizottságra bizza: 1. J. V. Sztálin, a bizottság elnöke, 2. L. P. Berija, 3. L. M. Kaganovics, 4. O. V. Kuusinen, 5. G. M. Malenkov, 6. V. M. Molotov, 7. P. N. Poszpjelov, 8. A. M. Rumjancev, 9. M. Z. Szaburov, 10. D. I. Csesznokov, 11. P. F. Jugyin. 4. A párt átdolgozott programmjának tervezetét a Szovjetunió Kommunista Pártjának következő kongresszusa elé kell terjeszteni. bőr. és egyéb mezőgazdasági nyersanyagszállításnál is. Szaburov elvtárs beszámolója ki. fejti a Szovjetunió népgazdasága fejlesztésének az 1951—1955-ig terjedő időszakra vonatkozó konkrét programmját. Az új ötéves tervvel kapcsolatos irányelv-tervezetben elő írt feladatokból kiindulva a könnyűipari termelés évi átlagos növekedése mintegy 11 százalék kell, hogy legyen. Az 1950. évihez viszonyítva gyapotszövetet 61 százalékkal, lenszövetet 76 százalékkal, gyapjúszövetet 54 százalékkal, bőrlábbelit 55 százalékkal, kötöttárút 90 százalékkal többet fogunk termelni. Az új ötéves tervben a könnyűipar elé tűzött feladatok ragyogóan visszatükrözik a szovjetnép anyagi jólétének továbbfokozására irányuló sztálini gondoskodást. A gyapjúipar bővülő nyersanyagbázisa lehetővé teszi, hogy a folyó öt év alatt jelentős mértékben fokozzuk az öltönyök, felöltök és női ruhák készítéséhez szükséges szövetek gyártását, növeljük a jacquardmintás szövetek gyártását. Kibővítjük a különösen tartós kapronrostú gyapjúszövetek gyártását. Rohamosan növekszik selyemszövetgyártásunk, selyemszöveteket nagy választékban készítünk, 1952ben több mint háromszorannyi selyemszövetet gyártunk, mint 1940ben. 1953-ban pedig ötszörannyit. Növeljük a tarkánszőtt szövésű és a bársonyszövet gyártását. Népgazdaságunk Sztálin elvtárs útmutatása alapján teremtett új ága, a mürostipar, ebben az ötéves tervben 4.7-szeresére növeli terme lését, az 1950. évihez és csaknem 11 szeresére az 1940. évihez viszo nyitva. Az ötödik ötéves tervben megalapozzuk más újabb és kiválóbb minőségű szintetikus rostfaj ták gyártásának fejlesztését. Az új ötéves tervben sok pamut., selyem., kynfekció-, kötöttárú-, bőr és cipőipari vállalatot és mürost üzemet építünk. Az előző ötéves tervheV, viszonyítva a beruházási volumen csaknem két és félszeresére növekszik. Csupán a keretenfelüli építkezési terv álapján 750 vállalatot építünk, illetve építünk át. Sztálin elvtárs útmutatása alap ján ebben az ötéves tervben újabb nagy textilközpontok létesülnek Ka nisinban, Engelsben, Barnaulban. Krasznodarban, Herszonban és SztálinaJbadban. Ennek eredményeként komoly átcsoportosítások lesznek a textilipar elhelyezésében. A pamutszövetgyártás közelebb kerül a nyersanyagforrásokhoz és a kész. árúfelvevő vidékekhez. A kombinátok többsége teljesítmény tekintetében felülmúlja a világ bármelyik textil vállalatát. A kamisini pamutkombinát például naponta körülbelül egymillió méter kitűnő minőségű szö vetet gyárt majd. Aa új vállalatok technikai felszerelésüknél, a tervbevett választéknál fogva a legélenjáróbbak lesznek. Ezek a vállalatok tömeges mennyiségben gyártják majd a különböző, legkiválóbb választékú szöveteliet. A könnyűipar dolgozói óriási lelkesedéssel törekszenek annak a sztálini tervnek megvalósítására, amely országunkban a fogyasztási cikkeit bőségét teremti meg és becsülettel teljesítik a Sztálin elvtárs által kitűzött feladatokat. Elvtársak! A szovjetnép által aratott nagyszerű győzelmek világosan mutatják a szocialista gazdasági rendszer hatalmas fölényét a kapitalista rendszer fölött. A szovjetállam békés politikát folytat és továbbra is szüntelenül fejleszti a népgazdaságot, állandóan növeli a dolgozók anyagi jólétét. A Szovjetuniónak Lenin-Sztálin pártja köré tömörült népei még nagyobb munkalendülettel és lelkesedéssel harcolnak a békéért, a kommunizmus felépítésének & nagy Sztálin által kidolgozott grandiózus programmja minél gyorsabb megvalósításáért. Éljen Lenin-Sztálin pártja, a szovjetnép nagy győzelmeinek szervezője és lelkesítője! Éljen a zseniális vezér és tanító, a mi drága, és szeretett Sztálin elvtársunk! (Hosszantartó taps.) Az október 13-i délelőtti ülés Moszkva, október 14. (TASZSZ) A XIX. pártkongresszus október 13-án folytatta munkáját. A délelőtti ülés A. I. Nijazov elnökletével nyílt meg. A kongresszusi küldöttek hosszantartó tapsa közepette L. M. Kaganovics kapott először szót. L. M. Kaganovics a párt köz. ponti bizottságának megbízásából javaslatot tett a XIX. kongresszusnak a párt programmjának módosítására. Ezután V. M. Andrianov kapott szót. „A programm átdolgozásának kérdése nem új — mondotta — azt a XVTII. pártkongresszuson már tárgyalták. Ezért a leningrádi és moszkvai küldöttség megbízásából javaslom, hogy ebben a kérdésben ne nyissunk vitát és fogadjuk el azt a határozati javaslatot, amelyet Kaganovics elvtárs előterjesztett." (Taps.) V. M. Andrianov javaslatát elfogadták, majd egyhangúlag elfogadták a Szovjetunió Kommunista Pártja programmjának átdolgozásáról szóló határozati javaslatot. (Hosszantartó taps.) A kongresszus viharos, hoszantartó tapssal fogadta a szónoki emelvényre lépő Max Reimannt, a Német Kommunista Párt elnökét. Max Reimann a béke fenntartásáért és Németország nemzeti egységéért küzdő minden nyugatnémetországi dolgozó testvéri, har cos üdvözletét tolmácsolta a XIX. kongresszus küldötteinek. Kifejezte a hazájuk egységéért harcoló nyugatnémet dolgozók mély háláját J. V Sztálin iránt, azokért az erőfeszítésekért. amelyek azt szolgálják, hogy a német nép igazságos békeszerződéshez jusson és Németország nemzeti egysége helyreálljon. „Az amerikai imperialisták — mondotta — Adenauer kormányának támogatásával az európai agresszív háború fö támaszpontjává változtatják Nyugat-Németországot. Elutasítják a Szovjetuniónak azt a javaslatát, hogy békésen oldják rae^ a német kérdést, megtagadják a német néptől a békeszerződést, a nemzeti egységet és a függetlenséget." — Nyugat-Németország lakossá ga — hangsúlyozta Reimann — egyre inkább tudatára ébred annak hogy egyedül a szovjet kormánynak és a Német Demokratikus Köztársaság kormányának javaslatai vezetnek a német kérdés békés megoldásához. — ígérjük, mindent megteszünk annak megakadályozására, hogy németek valaha is fegyvert fogjanak a békés szovjet nép és más népek ellen — mondotta Max Reimann valamennyi küldött viharos tapsa közepette. Az egységes, demokratikus, békeszerető Németországért küzdő széleskörű mozgalomban tömörítjük Nyugat-Németország összes hazafias erőit. Max Reimann befejezésül a német népnek és a Szovjetunió népeinek tartós barátságát, a Szovjetunió dicső, legyőzhetetlen Kommunista Pártját, J. V. Sztálint, az egész világ munkásosztályának lángeszű vezérét és tanítóját, a német nép legjobb barátját éltette. (A küldöttek viharos tapssal, állva fogadták ezeket a szavakat.) Ezután B. Björnson, az Izlandi Egységes Szocialista Párt Központi Bizottságának titkára mondotta el üd vözlő beszédét. A kongresszus melegen fogadta. Arról beszélt, hogy az izlandi nép 1944-ben alapította meg köztársaságát, azonban az amerikaiak uralmuk alá kénysaeri-