Uj Szó, 1952. október (5. évfolyam, 233-259.szám)

1952-10-15 / 245. szám, szerda

1952 október 11 IIJ S W 15 Kombájnnal aratják a rizst az ifjúsági Faluban A.keresztsorosan vetett rizs 60 mázsát adott hektáronként A Omtall szövetkezeti tagok aa. Ifjúsági Fahifoaji ezekben a napokban toeadfték meg a gazdiig riastermés aratáséit. A rrasaratást szovjet S—4-ea típusú taxmbájmotoksail vég mL IGeíe Sírnom kombájnos Keceli IJvsrAó társával, munkaegységekben kapják juitalmukat. Napi normáju kat a rizsaratásban 150, sőt 200 Bzázaüékna teljesítik. Naponta learatnak és kicsépelnek 1.5—2 hek. tár rizsit. Mindketten nagy érdeklődéssel figyelik az SzK(b)P XIX. kongreszszusát és az ott elhangzott beszámolók fokozott munkára buzdítják őket. Kele Simonnak a tervszerint 32 nap alatt mintegy 30 hektár riast kellene learatnia. Malenkov elvtárs beszámolójának megtárgya lása után és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évforduló jának tiszteletére ezt a rizsterületet 20 nap alatt aratja le és megtakarítja a tervezett üzemanyag 5 százalékát Egyben versenyre hívja ki Tóth István kombájnost, aki napi normáját 150 százalékra teljesíti. A learatott és kicsépelt rizst Mrska János és két szövetkezeti tag tisztítja és szárítja. A rizs ugyanis 38 százalékos nedvtartalmú s mivel a szövetkezeti tagok a földműves raktárszövetkezetbe elsőrendű árút akarnak beadni, ezért for. dítanak olyan nagy gondot a tisztításra. Mrska János csoportja átalakított egy tisztítógépet, amelynek kezeléséhez 6 munkaerőre volt szükség, úgy hogy ma egyetlen egy szövetkezeti tag el tudja végezni a tisztításkörüli munkát. Naponta 60 —70 mázsa rizst tisztítanak és szárítanak meg. Kele Simon kombájnos vállalását követve Mrska csoportjának két tagja is kötelezettséget vállalt, hogy naponta 100— 120 názsa rizst kitisztítanak és megszárítanak. Éjjeli váltásban is dolgoznak, hogy az egy nap alatt learatott termést még aznap rendbe tudják tenni. A fiatal szövetkezeti tagok hektáronként 35—40 mázsa termést értek el. Egy táblán keresztsorosan vetették el a terményt s itt átlag 60 mázsa termett hektáronként. A nyárasdi állami gazdaságon hektáronként 67.5 mázsa kukorica termett A nagymegyeri állami gazdaság munkaiskolájára meghívták a járás egységes földműves szövetkezeteinek tagjait is. Az iskola október, november,. deoember és január hónapokban fog lefolyni. Vojtkó József, az iskola vezetője szétküldi a munkatervet az egyes majorokra. A terv szerint a hallgatók megismerkednek a föld helyes megművelésének kérdéseivel, a talajelökészitéssel, az istálló- és műtrágya külön, böző termények és növények alá való alkalmazásával, a vetőmagtisztítás kérdésévei é

s a helyes vetőmag megválasztásával, a növényápolással, a gépek helyes kihasználásának problémáival. Megbeszélik továbbá, hogyan lehet a kártevő rovarok ellen hatásos harcot folytatni és részletesen áttanulmányozzák a füves vetésforgó elveit. Megbeszélik a szocialista munkaverseny ós szocialista kötelezettségvállalások kérdését is és a dolgozók érdemszerinti jutalmazásának elveit. Az állattenyésztés terén az iskola részvevői megismerkednek azzal, hogyan lehet nagyobb tejhozamokat elérni, hogyan lehet fokozni az állatok hasznosságát és hogyan keli védekezni a fertőző betegségek ellen. A nagymegyeri állami gazdaság dolgozói sok értékes tapasztalatot tudnak majd átadni a szövetkezeti tagoknak. Erről mi sem tanúskodik jobban, mint az ez évi terméseredményeik. A búza átlagos hozama 25.80 mázsa, a rozsé 23.71, az árpáé 18.19, a zabé pedig 19.94 mázsa. A nyárasdi gazdaságon egy 14 hektáro

3 búzatáblán átlag 40.74 mázsa termett. A petényi gazdaságon egy 20 hektáros rozstáblán átlag 29.65 mázsa hektárhozamot értek el. A petényi gazdaságon 10 hektáros zabtábián 38.20 mázsa volt az átlagtermés A 'tehenészetben 1158 tehénnel a szep&mberi fejésátlagnak 7.76 liter, nek kellett volna lenni. A tervet a tehenészek túlteljesítették, mert 8.47 liter átlagos tejhozamot értek el. A nyárasdi gazdaságon még ennél is magasabb volt az átlag: 10.5 liter naponta. A füzesi gazdaságon 0.5 liter átlagos tejhozammal dicsekedhetnek. Ez kerületi viszonylatban is nagyon jó eredmény. A gabonatermelésben a nagymegyeri állami birtok a bratislavai kerületben az első helyen áll. A jánosteleki gazdaságon a proszenyicai mozgalom keretében 450 mázsa hektárhozamot értek el, Nyárasdon egy 15 hektáros táblán 3Ő0 mázsa cukorrépa termett hektáronként. A kukoricatermések is jók. Nyárasdon hektáronként 67.5 mázsa termett. Ezt a szovjet fészkes ültetési módszerrel sikerült elérni. Ezeket a tapasztalatokat* részletesen megbeszélik a munkaiskolán, ami bizonyára előbbre viszi a magasabb termések elérésének ügyét az egész járás területén. Arvai József, Nagymegyer Hegyi Gyula traktoros 125 százalékra teljesíti tervét A neanesócsai traktorálilomás dol gozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom sztele tére vállalták, hogy az őszi munkák tervét 120 százalékra teljesítik, a határidőt 20 nappal megrövidítik és a tervezett üzemanyag 2 százalékát megtakarítják. Hogy e vállalásukat teljesítik, arra bizonyítók eddig elélt eredményeik. A csilizradványi brigád például már 83.29 százalékra teljesítette tervét. Az aldstáli brigád 75.88, a csicsói 65.65, az ékecsi brigád pedig 64.24 százalékos terv. teljesítést ért ed. A traktorosok közül kiemelkedik Hegyi Gyula teljesítménye, aki tervét 125 százalékra teljesíti. Fekete Ferenc Aiistálon 112, Kan^yal Gyula ugyancsak Alistálon 102 saázalékra teljesíti tervét, amellett az üzemanyag megtakarításban is jelentős eredményeket értek el. A siker főként annak tulajdonítható, hogy a traktorosok munkaegységben kapják juta&rMMikat és így közvetlenül érdekelve vannak abban, hogy munkáju tokai elősegítsék a magasabb termésiidaawiok elérését. . * Pongráee (tímfmr, Nemeeóeaa. A nagy légi £FSz-Wb szovjet répasaecfé kom-bájö®^! a cukorrépa betakarítását Amikor a szovjet répaszedő kombájn megkezdte az 50 hektáros táblán a cukorrépaszedést, bevalljuk, ké telkedtünk a gép munkájában. Rövidesen azonban meggyőződtünk arról, hogy ez a gép a mi legjobb barátunk, mert megszabadított bennünket a nehéz munkától. Naponta két hektáron felszedi a répé*. Büszkék vagyunk arra, hogy ez a nagyszerű gép hazánkban először is a mi szövetkezetünkben dolgozik. Az elmúlt évben ugyancsak 50 hektár cukorrépánk volt; melynek swxiése két hónapig tartott. így aztán annyira megkéstünk a kukorica töréssel, hogy még decemberben is lábon állt a kukoricánk. Az idén . lényegesen rövidebb idő alatt befejezzük a répaszedési munkákat, s így nem marad el a többi tennivaló sem, mint a kukoricaszedés, a takarmány silózás és a dohánymunkák. Hisz a szovjet gép segítségével a tavalyihoz viszonyítva csak 30 százalék munkaerőre van szükség a répaszedésnél. Horváth Béla, Nagylég. r „Érdemes jó! dolgozni, mert munkám után becsületes jutalmat kapok" Az ipolysági állami gazdaság kommunistái fordítsanak nagyobb gondot az ifjúság nevelésére Az ipolysági állami gazdaság dohánytermelő csoportja a dohánytörést már júniusban megkezdte. Zsi gó József, a dohánytermelő csoport vezetője a csoportjában dolgozó lányoknak megmagyarázta, hogy iparkodniok kell' a dohány letörésével. Egyetlen levél dohánynak sem szabad kárbavesznie amiatt, hogy nem tudnák kellő időben letörni. Megmagyarázta a lányoknak, hogy a dohány nagyon érzékeny a hidegre, elég egy éjszaka és tönkremennek a levelek. A lányok végighallgatták Zsigó bácsi oktató szavait és elhatározták, hogy az ö dohányukból, melyet egész éven keresztül olyan gondosan ápoltak, bizony egyetlen levél sem lesz a fagý martaléka. A törést és fűzést végző csoport tagjai 6 koronát kapnak egy zsinegért, a másik csoport, mely a leveleket a szárítóban elhelyezi — 3 koronát kap. Egy zsineg dohány letörése, felfűzése, és a száritóba való elhelyezése, tehát összesen 9 koronába kerül. A munkák ilyenformán történő megosztása rendkívül meggyorsította a dohánymunkákat. Minden lány arra törekedett^ hogy minél többet felfűzzön mert a zsinegek száma után kapják a jutalmazást. A törésnél, melyet a kora reggeli órákban végeztek, annyi dohányt igyekeztek törni, hogy egész nap legyen mit felfűzni. A nagy iparkodá

s versennyé fejlődött. Egyik lány sem akart a másik mögött elmaradni, mindegyik szeretett volna elsőnek érni a dohányföld szélére. A verseny láza a 18 éves Csémi Juliskát is elfogta. Karcsú alakja úgy siklott a dohánysorok között, mint fürge gyíkocska a bársonyos fűben. Arca piros volt az izgalomtól, különösen akkor, amikor a csoport élére került. Csémi Juliska napról-napr.a ügyesebben mozgott a dohánysorok között. Volt úgyis, hogy 10 méterrel is a csoport előtt haladt. Néha-néha visszatekintett a lemaradozó csoportra. Arcáról büszkeség sugárzott, amikor biztatta a lemaradozókat. Lassan a csoport kedvence lett. Meg is mondták a szemébe, hogy irigylik azt a fiatalembert, akinek ,a felesége lesz, mert olyan szorgalmas asszonnyal, amilyen Juliskából lesz, még a jég hátán i

s megél. A 25 hektár dohány törése és fűzése a legnagyobb szorgalom mellett is sok időt vett igénybe. Az idő lassan hűvösödni kezdett és nem lehetett tudni, melyik reggel köszönt be a dér, a dohány legnagyobb ellensége. A csoport tagjai újból öszszegyültek és megbeszélték, niit csináljanak, hogy a dohány minél gyorsabban a szárítóba kerüljön. — Hát akkor törjük le az egészet és osak azután fűzzük fel — helyeselték a lányok Zsigó József indítványát. Neki is fogtak a dohány törésnek három nap alatt az összes dohányt betakarították. — Most jöhet a dér — mondogatták egymásközött a lányok — a mi dohányunkban ugyan már kárt nem tesz, csak a. kopasz karókat találja a földeken. — Most aztán teljes erővel fogjunk a fűzéshez, hogy mielőbb lógjon a dohányunk — jegyezte meg nevetve Zsigó József. A lányokat nem is kellett biztattatni, mindegyik törekedett, hogy minél több dohányt felfűzzenek. Csémi Juliska keze szorgalmasan járt, boszorkányos ügyességgel szúrta egymásután a fűző-tűt a dohánylevelek csutkáiba. Csak néhanéha vetett egy-egy pillantást^ a harmadik szomszédjára, Gyebnár Margitra és az egyre szaporodó telefüzött zsinegekre. —"A törésnél mindig első voltam, de a fűzésben nem bírom Margitot utolérni — töprengett magában Ju_liska. Margit mindennap 5—6 zsineggel többet fűz fel, mint én. Igaz, neki már négy évi gyakorlata van a fűzésben. , Ebéd alatt másról sem folyt a beszélgetés, mint arról, hogy Gyebnár Margit hogyan tud túltenni mindnyájukon, hiszen vannak itt olyanok is, akik már több éve végzik ezt a munkát. Csémi Juliska is egyre csak azt hajtogatja, hogy néha annyira siet, hogy még a kezét is összeszurkálja, még se

m tudja utolérni Gyebnár Margitot. Beszélgetés közben Zsigó József borítékokkal a kezében jelent meg a lányok között. Röviden csak enynyit mondott; „Gyertek lányok a" munkátqk jutalmáért". Zsigó József sorba átnyújtotta a fizetési szalagokat a lányoknak. Mindegyik izgatottan nézegette. Szorgalmas munkájuknak az eredményére voltak kíváncsiak. A Várt eredmény nem i

s maradt el, mert a szalagon kifizetendő összeg 4—4500 korona volt majdnem minden lánynál, kivéve Gyebnár Margitot. Gyebnár Margit az elmúlt hónapra 6.500 koronát kapott. Amikor a pénzt gondosan megszámolta, csak ennyit mondott: ,,Mégis érdemes volt iparkodni, mert a dohányfűzéssel már a mai napon végzünk é

s a fizetésünk is szép. Más. nap már ,a cukorrépa betakarításához is hozzáfoghatunk". Csémi Juliska is meg van elégedve a fizetésével és elhatározta, hogy a dohánysimításnál újból első lesz a munkában úgy, ahogy a törésnél az első volt. A lányok szorgalmas munkájukkal lehetővé tették, hogy az ipolysági gazdaság a 25 hektár dohányt október 5-re a szárítóba tehesse. Bebizonyították, hogy előttük lehetetlen nincs. Náluk egy levél dohány se veszett kárba. Most már nyugodtan foghatnak a cukorrépaszedéshez és szorgalmukkal itt is megbecsülésre és elismerésre tesznek szert. Azt azonban meg kell említenünk', hogy az ilyen becsületes munkáslányokkai a birtok pártszervezetének többet kellene törődnie. A lányok arról panaszkodnak, hogy szeretnének az ifjúsági szervezet terén is valami munkát kifejteni, de a birtokon alszik az ifjúsági szervezet. Ha gyűléseket csinálnak és meghív, ják oda a vezető pártfunkoionáriusokat, akiktől irányítást várnak, sajnos az elvtársak sok esetben meg sem jelennek. Az ipolysági pártszervezetnek többet kell foglalkozni ezekkel a lelkes fiatalokkal, mert jó nevelés és vezetés mellett idővel pártunk aktív

1 tagjaivá válhatnak. Az ipolysági gazdaság kommunistáinak nem szabad elzárkózniok a fiatalok elöl, hanem állandó kapcsolatokat kell velük tartani és fel kell ébreszteni az alvó szervezetet. Szarka István A pilzení kerületben 343 új EFSz alakult Az EFSz-ek megszilárdításé-ól és továbbfejlesztéséről szóló párt. és kormányhatározat megjelenése után a pilzeni kerületben is nagy mérete, ket öltött a szövetkezeti mozgalom. A tömegpolitikai munka megjavításának eredményekép e kerületben június elejétől 343 új EFSz alakult úgy, hogy most már a községek 66 százalékában működik egységes földműves szövetkezet. A kerület három járásában, mégpedig a domazslicei, stodi és a horáovskotynski járásokban már egyetlenegy falu sincs szövetkezet nélkül.