Uj Szó, 1952. szeptember (5. évfolyam, 208-232.szám)

1952-09-19 / 223. szám, péntek

/ \ V. f -atóXr* \ r.ostt j \ytf$/proletárjai egyesüljetek! rJi teg síí fsamban ; SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA \ szovjet mezőgazdaság fejlődése az új ötéves tervben < 2- ol d") Kossuth Lajos üzenete a szocializmus építőinek (3. old.) Koreában fogságba esett amerikai repülőtiszt vallo­mása a baktériumháborúról, az amerikai hadsereg sorozatos baktériumtámadásairól (4- old.) Egészséges fejlődésnek indul a kultúráiét a Csemadok rozsnyói helyi csoportjának kultúrotthonában (5. old.) Az új vásári állami gazdaságban 4» mázsás búzater­mést értek el a „Durun 13"-es vetőmag alkal­mazásával ( 6- o M-> «•imbm^II»!« ^ 2 Kcs V. évfolyam, 223. szám Az SzK(b)P XIX kongresszusának tiszteletére Szovjet gépek segítségével, felajánlásaik teljesítésével igyekeznek pótolni mulasztásukat a pótori bányászok (K. ES.) A pótori bányászok még az év elején köteleaettséget tettek a Bányásznap tiszteletére, hogy az üzemek közti munkaversenyben mél­tó helyet vívnak ki maguki-Mk. Az év elején vállalt kötelezettségek tel­jesítése során a Háj-bányában a dol­gozók köaiil Kollár Pál csoportjá­nak munkája nyomán és a műsza­kiak segítségével sikerült elérni, hogy túlteljesítsék tervüket. Kollár Pál kötelezettségében vállalta, hogy a megállapított normát túllépi, még pedig úgy< hogy minden műszakban 15 csillével ad ki többet terven fe­lül. Kollár Pál csoportjá/iak ezt a kötelezettségvállalást sikerült ti ­lépni: 17 csillével fejtettek többet műszakonként és tervüket 155 szá­zalékra teljesítették. A 8-as számú munkahelyen Nagy Máté csoportjának tagjai a normá­jukon felül kötelezettséget vállaltak, hogy két csillével adnak led többet müszakönként. A csoport tagjainak jó munkája folytán a munkafegye­lem megszilárdításával és a munka megkezdése előtt bevezetett megbe­szélésekkel sikerült elérni, hogy na­ponta 15 csille szenet adjanak ki terven felül. Tervüket így 180 szá­zalékra teljesítették. Veszelka József csoportja és több más munkacsoport .tagjai is igyekeztek felajánlásaikat teljesíteni. Akadtak azonban a pó­tori bányában olyan dolgozók is, akiknek kötelezettségvállalása csak papírra.vetett üres szó maradt. A Bányásznapon, ahol a legjobb bányászokat kitüntették és hüség­pótlékot fizettek ki, az SzK(b)P XIX. kongresszusának tiszteletére - újabb felajánlásokat tettek. A pó­tori bányászok megértették a Szov­jetunió ötödik ötéves tervének nagy jelentőségét. Büszkeséggel tekinte­;nek a szovjet bányászokra, akikutat mutatnak nekünk abban, hogyan kell legyőzni az akadályokat, ame­lyek a magasabb termelékenység el­érését gátolják. A szovjet dolgozók önzetlen segítségének köszönhetik a pótori bányászok is,, hogy ma szov­jet réselőgéppel dolgozhatnak. A Bányásznap tiszteletére folyt munkaverseny során elért eredmé­nyek arra ösztönzik a pótori bányá­szokat, hogy még jobban és eredmé­nyesebben dolgozzanak és felhasz­nálják a szovjet dolgozók tapaszta­latait. Az összes tárnák dolgozói kö­telezettségvállalással köszöntik az SzK(b)P XIX. kongresszusának ösz-. szehívását, de nemcsak a vájárok és a régi szakmunkások, hanem a jövő bányászai, a bányásztanoncok is. A Háj-tárna 65-ös számú munka­helyén dolgozó aiigdeme József bányásztanonc vállalta, hogy a megállapított 2 és fél. csille tanonenorma helyett 7 csil­lét ad ki műszakonként. A 63-as szá­mú munkahelyen dolgozó Pilát Jó­zsef bányásztanone követte barátja jó példáját és felajánlotta, hogy 10 csillét ad ki minden műszak folya­mán. A Szlatinka-bánya dolgozói sem maradtak ki a kötelezettségvállalás­ból. A 12 l-es számú munkahelyen Molnár József csoportja munkatel­jesítményét 30 százalékkal emeli, ha­sonlóképpen a 22-es számú munka­helyen dolgozó Boző István munka­csoportja is. A Bukoveqen dolgozó vájárok közül Boző Béla csoportjá­nak tagjai mutatnak jó példát, akik terven felül 45 csillével több szenét fejtettek ki naponta és így tervüket 213 százalékra teljesítették. A pótori üzem technikusai már ezelőtt is megmutatták, milyen lel­kesen kapcsolódnak bele a termelő­munkába. Most újból megfogadták, hogy minden tudásukat a termelés és a munkatermelékenység emelésé­nek szolgálatába állítják, hogy ez­által elősegítsék a bányászok fel­ajánlásainak teljesítését. Az adott sző valóraváltását nagyban elősegíti a 900 méteres szalagasztal és a szov­jet réselőgép, amit rövid idővel ez­előtt vezettek be a bányában. Rádióbeszélgetés a párt és a kormány képviselőivel Valamennyi üzemünkben, hivatalunkban és elosztó vállalatunkban szeptember 18-án csütörtökön <?•• u. 2. óra után a dolgozók összegyűltek, hogy meghallgas­sák a párt és a kormány élenjáró képviselőivel való beszélgetést, amelyet a csehszlovák rádió rendezett. Az élenjáró párt és kormánytényezők a rádióbeszél, getés folyamán a dicső Szovjetunió Kommunista Bol­sevik Pártjának XIX. kongresszusa jelentősegéről beszéltek. Méltatták a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 35. évfordulójának tiszteletére indított szocia­lista munkaverseny eddigi fejlődését, rámutattak a terv teljesítésében mutatkozó hibákra és fogyaté­kosságokra és e hibák kiküszöböléséhez vezető utak­ra és indítványt tettek a szocialista munkaverseny megjavítására és elmélyítésére, valamint további kö­telezettségek vállalására az SzK(b)P XIX. kongres­szusának és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójának tiszteletére abból a célból, hogy becsülettel teljesítsük és túlteljesítsük a gottwaldi ötéves terv eddigi feladatait. A rádióbeszéigetést 14.10 perckor Gnstáv Kliment képviselő, a Központi Szakszervezeti Tanács elnöke nyitotta meg, aki szívélyesen üdvözölte a beszélgetés összes hallgatóit és megvilágította a beszélgetés cél­ját. Az URO elnöke, aki a beszélgetés további lefo­lyását vezette, ezután A. Zápotocky kormányelnök-nek adta át a szót. Antonin Zápotocky kormányelnök beszéde a szeptember 18-i A téglái állami gazdaság dolgozói három nappal a határidő előtt végzik el az őszi munkákat A téglái állami gazdaság, dolgozói is kötelezettségvállalásokkal köszön­tik az SzK(b)P XIX. kongresszusát. A drzsenyicei gazdaság dolgozói vállalták, hogy 110 hektáron kereszt­sorosán vetik el a gabonát. A téglái gazdaság vezetője, Szabó Gyula vál­lalta, hogy a vetésterület 75 száza­lékán fogja alkalmazni a keresztso­ros vetési módszert és egyúttal a szemcséstrágyázást is. Ezenkívül há­rom nappal megrövidíti az öszi mun­kák időtartamát. A kukoricát 4 nap­pal előbb begyűjtik és így megtaka­rítanak 24.570 Kcs-t. Lüley Lajos 15 tagból álló dohány­termelő csoportja vállalta, hogy a dohánybetakarítás határidejét 5 nap-/ pal megrövidíti és így a. gazdaságnak megtakarít 15.000 Kcs-t. Teljesítik kötelezettségvállalásukat A pozsonyi Dimitrov-üzem hegesz­tő munkahelyének dolgozói az SzK(b)P XIX. kongresszusa tiszte­letére kötelezettséget vállaltak, hogy a színesfémekkel való fokozottabb takarékosság érdekében 1 tonna hul­ladék ólmot gyűjtenek, az anyagot az idegen anyagoktól megtisztítják és újraöntik, hogy alkalmassá te­gyék a további feldolgozásra. -Felajánlásuk teljesítésén minden munkás örömmel dolgozott. Böhm Lajos, Pozsony. Lelkesen dolgoznak a CsISz-tagok adott szavuk valóraváltásán A kötelezettségvállalások széles mozgalmához, amelyekkel dolgozóink örömüket fejezik ki az SzK(b)P XIX. kongresszusának összehívása felett, csatlakoznak az érsekújvári Elektrosvit-üzem üzemi CsISz-cso­portjának tagjai is. Az 1313-as osztály ifjúmunkásai, ahol Zajicsek M. és Meresz A. példás dolgozó lányok működnek, felaján­lották, hogy az SzK(b)P XIX. kon­gresszusának tiszteletére 10 száza­lékkal fokozzák munkateljesítmé­nyüket. Ezenkívül bevezetik a Csutkih-módszer^ 0.2 százalékkal csökkentik a selejtet és a szerszám­kopást. Az 1385-ös osztály kollektí­vája felajánlotta, hogy a termékfaj­ták tervét 2 nappal a tervhatáridő előtt teljesítik, egy értékes újítója­vaslatot nyújt be és emeli a villany­körték minösőégét. Betak K. segédszövönő, aki a har­madik részleg legjobb dolgozói kö­zé tartozik, felajánlotta, hogy nor­máját 140 százalékra teljesíti a Szovjetunió számára készülő meg­rendeléseken és bevezeti az önellen­őrzés módszerét, Az SzKfb)P XIX. kongresszusának összehívása dolgozóink körében nagyméretű, örömteljes visszhangot váltott ki. A kongresszuson számot adnak a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja 35 éves munkájáról, amely aiz elmaradott, nyomorgó, leigázott, az összes létező erőszakos hordák háborús betörései következtében megtépázott, az otthoni és külföldi embemyúzők által kiszipolyozott orosz birodalmait, amely a világ egykatodát képezi, a szocializmus haladó, gazdag és hatalmas orszá­gává változtatta át. Harmincöt évvel ezelőtt senki akarta, bi^ni a világóra,, hogy ez a csoda valóban megvalósul. Nem hitt ebben az egész világ burzsoáziája. Napról napra türel­metlenül várta a szovjetek bukását és csődjét. Hisz ezt a csődöt meg­jövendölték az úgynevezett „haladó politikai burzsoá" nagyságok, meg­jövendölte azt és bízott a szovjet hatalom tarthatatlanságában Masa ryk köztársasági elnök is. .Nemcsak ezek, hanem a szocia­lista munkáspártok és opportunis­ta vezéreik is a Nagy Októberi For­radalmat helytelen, sőt gonosz kí­sérletnek nyilvánították, amely a munkásosztálynak csak kárt és sze­rencsétlenséget okoz. Az igazi forradalmárok hittek a munkástömegekben. Hitt bennük el sősorban Lenin, aki közvetlenül a győzelmes fowaidaiom után, "191S április 28-án ezt írta: „A világ történelmében elsőízben sikerült a szocialista pártnak főbb vonásaiban befejeznie a hatalom ki­vívásának és a kizsákmányolók e! nyomásának müvét, sikerült eljutni;'­szoros közelségbe az igazgatás fel­adatához. Szükséges, hogy a szo­cialista fordulat ezen igen nehéz (de igen hálás) feladata méltó vég­rehajtóinak bizonyuljunk. Gondolni kell arra, hogy a sikeres igazgatáshoz, a felvilágosítási, a polgárháborúban va lő győzelem művészetén kívül elke­rülhetetlenül Szükséges a gyakorla­ti szervezés művészete is. Ez a leg­' nehezebb feladata, mert arról va.n szó, hogyan szervezzék meg új mó' don több tízmillió lember életének legmélyebbfen fekvő alapjait. A leg hálásabb feladat ez' azért is, mert csak azután, amikor megoldást nyer fö és alapvonalaiban, lesz mondha­tó hogy Oroszország nemcsak szov jet, hanem szocialista köztársaság gá is válik". Lenin igazsága győzött minden burzsoá ellenségnek és kishitű vészt­jősló bagolynak, árulónak és a szo­cializmus becsmérlőinek gazsága felett. Az SzK(b)P XIX. kongresszusa ünnepélyesen megerősíti és megcá­folhatatlanul bizonyítja, hogy a Szovjetunió munkásosztálya megol­dotta több tízmillió ember élete gazdasági alapjának igazgatását" és a szovjet köztársaságot ténylege­sen igazi szocialista köztársasággá változtatta át. rádióbeszélgetésen Nálunk is, elvtársak és barátaim, burzsoáziánk felett aratott gyözel mürSf után, népi demokratikus köz­társaságunkat szocialista köztár­sasággá akarjuk átalakítani. Ezért szükséges, hogy állandóan szemünk előtt tartsuk a szovjet, mintaképet, tudjuk aizt követni és példájából tanulni. Ezért nekünk is meg kell tanulnunk, köztársaságunk többmiillió polgára gazdasági alap jainak új módon történő igazgatá­sát, mindennel való ellátását, ami re csak ..szükségünk van. Ennek el­érése érdekében többet kell termeim a gyárakban és a földeken. Ezt a régi és ezerszer elmondott igazságot állandóan újra, ..és . újra ismét^mink kell. Ha többet akarunk termelni, termelésünket újjá kell szervez­nünk és fokoznunk kell a munka termelékenységét.' E cél elérésére egy hatalmas fegyver és eszköz van, aimelyet a Szovjetunió szocia.­listia épdtéséiben gyakorlatilag ki­próbáltak, és amely a szovjet népet nagy sikerei és győzelmei felé ve­zette. Ez a szocialista munkaverseny! Lenin már 1919-ben a Következő­ket mondotta a szocialista munka­verseny jelentőségéről: ez' a fordu­lat kezdete, a nehezebb, alaposabb, mélyebb és föntosabb fordulaté, mint a burzsoázia megdöntése, mert ez saját közömbösisiégünk, fegyelmezet lenségünik és kispolgári önzésünk, tehát azon szokások feletti győze­lem, amelyeket az átkozott kapita­lizmus hagyott a 'munkásra és pa rasztra. Ha ez a győzelem szilár­dan biztosítva lesz, kizárólagaz­uitán jön létre az új társadalmi fe­gyelem, a szocialista fegyelem és csak akkor válik a kapitalizmus fe­lé való visszatérés • lehetetlenné és a kommunizmus valóban legyőzhe­tetlen lesz". E szemszögből saját magunk át­nevelésének, a munkásnak és a dol­gozó parasztnak, a kapitalista rfend. szer ezen átkozott csökevényeitöl való mentesítésnek szemszögéből, amelyekről Lenin beszél itt, kell felfogni a szocialista munkaverseny megszervezését. Csak ha a szocialista munkaver seny megragadja az egész dolgozó tömeget, teljesíthetjük az előttünk álló és a tervben kitűzött termelé­si feladatokat. Ezért hinni kell a munkásosztály­ban, alkotó kezdeményezésében és a termelő értelmiséget, műszakiakat, mestereket, a termelés szervezőit is be kell vonni e nagy alkotó kez­deményezésnek ütemébe. Ki kell alakítani a dolgozók egységes kol­lektíváját, új szocialista fegyelem­mel kell azt áthatni és ezzel tel jesítenj a terveket és állandóan emelni a munka termelékenységét, hogy a kapitalizmusba való vissza­térés lehetlenné váljon, a szocializ­mus építése, ezzel pedig mindnyá­junk boldog jövője is biztosítva le­gyen. Hogy a tervteljesítés nem egyé­nek, hanem minden dolgozó Ugye, arról Sztálin elvtárs ázt tanítja, amit a vezető gazdasági dolgozók 1931 június 23-ki értekezletén mon­dott: „Esztelenség lenne azt gondolni-, hogy a termelési terv a számok és a termelési feladatok összeírása. A termelési terv a valóságban az embermilliók mozgalmas és gyakor­lati tevékenysége. Termelési tervünk megvalósítói — ezek az új életet alkotó dolgozó embermiiliók. Programmunk megvalósítói — ezek az élő emberek, mi Veletek együtt, munkakedvünk, készségünk az új módszerek szerinti munkára, a tervteljesítésre való elszántság". E szavakat kellene gazdasági diol­gazóiniknak, bármily helyen állanak is, állandóan szemük előtt tartamok és munkájuk alapjává tenniök. A tervet egyes egyén, bármily ki­váló képességű legyen is, egymaga nem teljesíti. A tervet sikeresen csak akkor teljesítjük ha mindnyá­jan törekszenek rája. E szavak fényében kitűnik a szo­cialista munkaverseny és minden ezirányban működő gazdasági . dol­gozó feladatának jelentősége és fontossága. A dolgozók felvilágosítása és ön­tudatosítása a szocialista munka­verseny értelméről és jelentőségéről, a népi demokratikus köztársaság­ban végzett munkájuk jelentőségé­ről, egyre szélesebb tömegek meg­nyerése a versenynek elsősorban a szakszervezetek feladata. Gottwald elvtárs,, köztársasági el­nök, a II. össz-szá.kszervezeti kon­gresszusán a következőket mondot­ta: „Nálunk ma a szakszervezetek az uralkodó osztály, a munkásosztály szervei, mely az új állam gazdasági és politikai hatalmának birtokosai. A szakszervezeteknek ezen új hely­zete természetesen kötelezettségek­kel jár. Főleg a szakszervezetek azok a tényezők, amelyek felelőssé­get viselnek a szocializmus építé­séért, ötéves tervünk teljesítéséért és~ túlteljesítéséért, atzért, hogy to­vábbra is fejlődjön az élmunkásmoz-_ galom, hogy minden munkás él­munkássá változzon". A termelés ma a főharctér, ame­lyen a hazánk szocialista felépíté­séért folytatott küzdelem lejátszó­dik. A szakszervezeteknek kell ve­zetniök és szervezniök eat a csatát. Tanulniok kell a szovjet szakszer, vezeteknek a szocialista munkaver­seny fejlesztésében szerzett tapasz­talataiból, hol kell megjavítani és tökéletesíteni a szakszervezeti mun­kát. A szakszervezeteknek sokkal nagyobb figyelmet kell fordítaniok a magasabb és középműszaki káde­rekre mint eddig, segíteniök kell őket, hogy helyesen lássák felada. taikat, hogy megszilárdítsák a mesterek, műszakiak és munkások közti elvtársi működést. Koanmu. nista Pártunknak, szerveinek és tagjainak segítséget kell nyújtandók ^Folytatás a 2. old^lon^

Next

/
Oldalképek
Tartalom