Uj Szó, 1952. szeptember (5. évfolyam, 208-232.szám)

1952-09-14 / 219. szám, vasárnap

1952 szeptember 19 I f J SZŐ Z 3 A szövetkezeti tagok, az egyénileg gazdálkodók és a közösen dolgozó családtagok nemzetbiztositásának rendezése A kormány legutóbbi ülésén fog­lalkozott a szövetkezeti tagok, az egyénileg gazdálkodó földművesek, a kézmüiparosok és iparosok nemzet­biztosításának fontos kérdésével. Az eddigi tapasztalatok értékelésének alapján a kormány ez év szeptember 9-én rendeletet adott ki, amely a nemzetbiztosításnak a már érvény­ben lévő előírásai mellett törvénye­síti ezen polgárok szociális biztosítá­sát a munka- és építési érdemek sze­rint, valamint a közös szövetkezeti termelés fejlesztésének támogatására a mezőgazdaságban. Az új rendezésről a sajtóértekezle­ten Evzsen Erban, a nemzetbiztosí­tás állami hivatalának elnöke tar­tott beszédet, aki többek között a következőket mondotta: „Egész generációkon át harcolt a munkásosztály a kizsákmányolók el­len azért, hogy minden embernek meg legyen a munkára és az élethez való joga akkor is, ha már dolgozni nem tud. A Csehszlovákiai Kommu­nista Párt keletkezésétől fogva szer­vezte és vezette a néptömegeket a kizsákmányoló rendszer megdönté­sééit folytatott harcban és egyide­jűleg a dolgozók legfontosabb szo­ciális követelményeinek azonnali megteremtéséért, mégpedig a kapi­talisták és a birtokosok munkanélkü­li nyereségeinek rovására. Nemcsak a munkásosztály, de a többi dolgó­zók érdekeit is szem előtt tartotta. Programmjába és politikai akcióiba felvette a dolgozó földművesek és iparosok szociális követelményeit Is. A burzsoá kormány idejében sem a földművesek, sem az iparosok nem részesültek rokkantság vagy öreg­ség esetében gondoskodásban. A kor­mánykoalíció 1925-ben ugyan elfo­gadta az önállóan kereső személyek biztosításáról szóló törvényt, de ezt a törvényt sohasem alkalmazták a gyakorlatban. Eszerint a biztosított egyénnek naponta 1.37 koronát kel­lett volna kapnia, vagy pedig ha há­zastársakról volt sző, fejenként 85 fillért. Hivatalosan azt állították, hogy az államnak nincs pénze, de ugyanakkor az agrárpárt központi lapjának beismerése szerint pár év lefolyása alatt csak adókban elen­gedtek a vállalkozóknak 13 milliárd koronát. Mit jelent a győzelmes Február a dolgozók szociális biztosításában? A Szovjetunió győzelme után a munkásosztály a Gottwald elvtárs vezetése alatt álló CsKP-tal az élen megszilárdította a kis- és középföld­müvesekkel való szövetséget és el­űzte a kizsákmányolókat. A gazdag­ság minden forrása, az üzemek, a föld és a bányák a nép kezébe száll­tak át. Az 1948-as győzelmes fe­bruár után két nagy kedvezményt iktattak törvénybe a földművesek és a többi magángazdálkodók számára — a szociális biztosítást és általá­nos biztosítást öregség és rokkant­ság esetére. Szociális biztosításban az elmúlt négy év alatt 431 ezer sze­mély részesült, akiknek nagyobb ré­sze önálló kereső volt. A kapitalista köztársaságtól átvettünk kifizetésre 16.000 önkéntes öregségi segélyt. Szociális juttatásokra a népi demo­kratikus köztársaságban négy év alatt 10 milliárd koronát fizettünk ki. Az említett számok mutatják a szociális gondoskodás terjedelmét, a nép kormányának idejében és egy­idejűleg képet adnak arról, hogy milyen rettenetes szociális örökséget hagyott'maga után a kapitalizmus. A nemzetbiztosításba a februári győzelem után több, mint egy és negyedmillió földműves, iparos, és kézműiparos, valamint több mint félmillió közösen dolgozó családtag lépett be. Annak ellenére, hogy ná­luk még nem telt le a négyéves idő, amely a nemzetbiztosításból való já­radékok jogosultságára van megál­lapítva, szociális és sérülési járadé­kokra több mint 6 milliárd koronát fizettek ki a magángazdálkodóknak, Jogok kötelességek nélkül? Ha a másik oldalon nézzük azt, hogy ezek a biztosított egyének ho­gyan teljesítették kötelességeiket, megállapítjuk, hogy a nemzetbizto­sítás ezen új résztvevőinek egy része nem fizeti rendesen a biztosítási dí­jat. A kapitalizmusban ezt pénz­hiánnyal magyarázták volna, mert hisz akkor nem volt pénz még a legszükségesebb életszükségletekre sem. Ma azonban más a helyzet. A kommunista párt és kormány politi­kája pár év alatt bebizonyította, hogy falvainkban már nem ismerik a végrehajtót, hogy eltűnt a kis- és középföldmüvesek súlyos eladósodá­sa. Életviszonyaik lényegesen megja­vultak a tervgazdaság és azon poli­tika általános fejlődésével, amelyet a kis- és középföldmüvesek érdeké­ben folytatunk, úgyhogy elég esz­közük van ahhoz, hogy a biztosítási díjat rendesen megfizessék. Az ön­állóan gazdálkodó személyek hátra­maradása a biztosítási díjak fizetésé­ben tehát csak számítás, vagy pedig saját érdekeik nem ismerésének kö­vetkezménye lehet. A biztosítási díj nemfizetésében a főrészük a kulákoknak van. Szá­mukra még az olyan fontos szociális vívmány is, mint amilyen a nemzet­biztosítás, olyan alkalom, ahol meg­próbálnak mások munkája eredmé­nyéből meríteni, semmit nem adni, csak venni. Emellett mint másutt, úgy itt is arra törekednek, hogy alá­ássák a dolgozóknak a köztársaság, annak szocialista fejlődése és vív­mányai iránti bizalmát. Ök voltak azok is, akik aljas hazugságokat iparkodtak terjeszteni, hogy a szo­ciális járadékokat megsemmisítik és hogy a földművesek nemzetbiztosí­tását is megszüntetik. Minden dolgozó közös érdeke, hogy a nemzetbiztosítás azokat szolgálja, akik feladataik teljesitésével azt kiérdemelték és akiknek arra tényleg szükségük van. Ez év október 1-től megkezdik a szövetkezeti tagoknak, az önállóan gazdálkodóknak, a földműveseknek és az iparosoknak az alapjáradékok fajtáit kifizetni. Már ebben az évben is tekintettel arra, hogy az önállóan gazdálkodó személyek biztosítási dí­jat eddig csak háromnegyedből fizet­tek, rá kellene ' fizetni járadékaikra kb. '400 millió koronát, amely összeg a dolgok jelenlegi állása szerint a következő években gyorsan fokozód­na. A nemgetbiztosítás már most évente 31 milliárd koronát fizet ki, mintegy 1,500.000 polgár járadéká­ra, akiknek száma október l-e után még jobban megnövekszik a földmű­vesek és iparosok soraiból. Akiknek érdemeik vannak, azoké az előnyök Ezek elégséges tények ahhoz, hogy minden gazda elgondolkozzék felet­tük. Nem engedjük meg, hogy bárki jogtalanul élősködjön a nemzetbizto­sítás előnyein és hogy így mások munkájából tartsa fenn magát. Ha valaki jogosult az előnyökre, jogosultak mindenekelőtt azok, akiknek munka- és építő érdemeik vannak. A termelés életünk alapja és annak fejlődésétől függ életfelté­leink fejlődése is. A mezőgazdasági termelés szocialista szövetkezeti fej­lődésének életbevágó jelentősége van a szocializmus megvalósításában. Né­pidemokratikus államunk a szövet­kezeti tagoknak továbbra is sokolda­lú segítséget nyújt és érdemük sze­rint megjutalmazza őket munkájuk­éit és építötörekvéseikért. Ezért a nemzetbiztositás feladata az is, hogy a közösen gazdálkodó szövetkezeti tagokat olyan előnyökben részesítse, amilyeneket a mezőgazdaság fejlesz­tésére irányuló szocialista törekvé­sükkel megérdemelnek. A kormány határozata mindenek­előtt úgy emlékezik meg a szövet­kezeti tagokról, ahogy ök gondolnak a közösség érdekeire. Ezért ez már most fontos, amikor a jobb és szo­cialista élet kiépítése elején állunk falvainkban. Nem előnyös és nem is igazságos meghagyni a nemzetbiz­tosításban azt az állapotot, melynek alapjait abban az időben fektették le, ^amikor mezőgazdaságunk még nem lépett a haladó szövetkezeti ter­melés útjára. A népidemokrácia nem hagyhatja és nem akarja meghagy­ni azt az állapotot, amelyben pl az osztályellenség, a kulák előnyösebb I nemzetbiztosításban részesülne, mint a szövetkezeti tag, aki a munkás­osztálynak a szövetségese és aki me­zőgazdáink jobb életének építője. Ezeket az egyenlőtlenségeket eltá­volítani munkásosztályunk és egész dolgozó népünk érdeke. Ez a kor­mánynak a szeptember 9-iki kor­mányhatározatban kifejezett állás­pontja, amely mindenekelőtt a szö­vetkezeti tagok számára biztosít előnyös biztosítást. Megállapítja to­vábbá az önállóan kereső személyek járadékait is biztosításuk időtarta­ma szerint és eltávolítja a kis- és középföldmüvesek kedvezőtlen hely­zetét a kuláksággal szemben. Az új rendelkezés lehetetlenné teszi egy­idejűleg a kulák élösdiséget és a meggondolatlanságot a nemzetbizto­sításban, amire egyébként ráfizetne a munkásosztály és a dolgozók, mint a nemzet alaptermelö erői. A III. és IV. típusú EFSz tagjainak előnyös biztosítása 1952 október 1-töl az összes közös gazdálkodással rendelkező egységes földműves gzövetkezetek tagjai kö­telezően és kivétel nélkül biztosítva vannak a nevezett kormányrendelet szerint. Ebből a biztosításból a szö­vetkezeti tagok kapnak: 1. öregségi járu'ékot, 2. rokkantsági járadékot, 3. özvegységi járadékot (legkeve­sebb 600 koronát), 4. a hátramaradt élettárs járadé­kát (legkevesebb 600 koronát), 5. árvasági járadékot 16, esetleg' 25 évig (legkevesebb 500 koronát), 6. nevelési járadékot 16, esetleg 25 évig, 7. járadékemelést (nevelési) tehe­tetlenség esetében, 8. járadékemelést a szövetkezet­ben végzett munka hosszúsága sze­rint, 9. az öregségi járadék emelését a jogosultságnak a megállapított idő­ben való nem érvényesítése eseté­ben, 10. szociális járadékot a biztosított családtagjai számára, 11. a biztosítottak beteg-ségi biz­tosításának járadékait, 12. baleset biztosítást (önkéntes), 13. temetési járulékot (önkéntes) munkabalesetnél történt elhalálozás­nál. Minden szövetkezeti tag maga ál­lapíthatja meg a járadékok magas­ságát a következő skála szerint: Havi biztosí­tási díjért: - 70 130 200 270 Alap havijára­dék Kcs-ben: 800 l'OOO 1250 1500 350 (ha legalább 10 éven át fizették) 1750 440 „ „ 2000 Az a szövetkezeti tag, aki nem állapítja meg szerződésileg a jára­dék magasságát, kötelezően 800 ko­ronára lesz biztosítva. A családta­gok, amennyiben mint szövetkezeti tagok dolgoznak, szintén kötelezően biztosítva vannak. Ebben az esetben teljes igényük van a szövetkezeti _ta^ gok biztosításának járadékaira. Az alap öregségi és rokkantsági járadék a fent közölt skála szerint megnövekedik: a) nevelési járulékkal, amely egy ellátatlan gyermek után 190 koro­nát, két gyerek után 430-at tesz ki, s növekszik olymódon, hogy hét gye­rek után eléri a 2.380,— koronát és minden további gyerekre havonta 540.— koronával több. (Az özvegy­ségi járadéknál a nevelési járulék egy gyerek után 340 korona, két gyerek után 680 koronát tesz ki és úgy emelkedik, hogy hét gyerekre 2.380 koroniát tesz ki és minden to­vábbi gyerekre havonta 540 koro­nával több.) b) a járadék 50 százalékáig a biz­tosított személy ' tehetetlensége ese­tében, c) 5 százalékig minden öt év mun­ka után a szövetkezetben, d) 15% a szövetkezetben munkjivai eltöltött minden év után olyan szö­vetkezeti tag esetében, aki annak ellenére, hogy megtehette volna, nem gyakorolta jogát az öregség; járadékra, e) a betegbiztosítás járadékaival, amelyeket díjtalanul elismernek mindenegyes biztosított szövetkeze­ti tagnak; mindenekelőtt orvosi se­gítségről. orvosiságról, kórházi ápo­lásról. a fogakról való gondoskodás­ról, az anyasági járulékokról stb. van szó. f) baleseti járadékkal a rokkant­sági járadékhoz, ha a rokkantság munkaba'eset okozta. Az öregségi járadékok juttatását úgy rendezték el, hogy a biztosított azért ne maradjon ki a további ke­reseti tevékenységiből, amely meg­felel korának és egészségi állapotá­nak s így kettős jövedelem válik le­hetővé a biztosítptt számára. Ha a 65 éven felüli szövetkezeti tag még bír a szövetkezetben dol­gozni. akkor is megkapja a teljes járadékot, tekintet nélkül a szövet­kezetben végzett munkája után el­ért keresetére. Az egyénileg gazdálkodókkal el­lentétben a szövetkezeti tagoknak a nemzetbiztosításban igényük van a rokkantsági járadékra részleges rokkantság esetében is. Ebben az esetben elismerik a biztosítási jára­dék 60 százalékának megfelelő rok­kantsági járadékot, ha a szövetkeze­ti tag kedvezőtlen egészségi állapo­ta végett nem tudja ledolgozni a munkaegységek felét sem, amit mint szövetkezeti tag ledolgozott. A szövetkezeti tagok biztosításából folyó járadékok kifizetése nem zár­ja ki a szociális járadékok elisme­rését a szövetkezeti tag családtag­jai számára áz érvényben lévő elő­írások szerint. A szövetkezeti tagok a befizetett biztosítási dijakat igen rövid időn belül visszakapják. Ha pl. 4 évig biztosítva voltak 1000 Kcs-re, akkor járadékokként a befizetett biztosí­.tási díjakat 6 hónap alatt vissza­kapják; ha 10 évig voltaic biztosítva 800 koronára, akkor a befizetett dí­jakat 9 hónap alatt visszakapják. Emellfiitt természetesen figyelembe ke'lene venni a szövetkezeti tagok többi járadékjogosultságát is, mint pl. a betegségi biztosítás járadékait, a nevelési, özvegységi vagy árva­járadékokat. Temetési járulékot 5000 koronáig utalnak ki, mint önkéntes juttatást, amennyiben munkabaleset okozta a halált. A biztosításból folyj jogosultsá­gok elismerése a biztosítási díj ren<­des fizetésétől függ, amit a szövet­kezeti tagoktól beszed, illetve he­lyettük megfizet a szövetkezet. Hogy ilyen fontos személyi érdek­ben, mint a biztosítási járadékok, senki se legyen megkárosítva, a kormányrendelet lehetővé toszi a biztosítási dijak utólagos megfize­tését az 1952 október l-e előtti időkre. ;Az elmaradt biztosítási dí­jakat a szövetkezeti tagok 1953 ja­nuár 31-ig fizethetik meg tekintet nélkül a díjak magasságára ós anél­kül, hogy hátrányba jutnának a ja­nuár végéig érvényesíthető igények tekintetében. A jövőben a szövetke­zeti tagnak nem szabad elmaradni a biztosítási díjak fizetésével to­vább, mint 14 hónapig, ha élvezni akarja a jogokat a nemzetbiztosi­tásban. Emellett a járadékok elis­merése előtt köteles megfizetni a hátralékos összeget. Ez év október 1-től az összes kö­zös gazdálkodással rendelkező szö­vetkezetek tagjai a kormányrende­letben feltüntetett előnyös biztosi, tásnak . lesznek részesei. Ezzel a nappal vezetik át ebbe a biztosítás­ba azokat a szövetkezeti tagokat is, akik eddig azon földterület után fi­zették a biztosítási díjat, mellyel a szövetkezetbe való belépés előtt ren­delkeztek. E tagok maguk állapít­ják meg a járadékok magasságát, amire a továbbiakban biztosítva kí­vánnak lenni és azt a biztosítási dí­jat, amit azelőtt fizettek, átszámít­ják az egész biztosítási időr e a szö-. vetkezeti biztosítás díjszabása sze­rint. Ha az a szövetkezeti tag aki a biztosítási díjat eddig a földterület után fizette, már október- 1-én já­radékért folyamodik, elismernek számára 800—1,500 korongig terje dö összeget, figyelembevevő az ed­dig fizetett biztosítási dijai: magas­ságát. Minden egyénileg gazdálkodó föld­műves a szövetkezetbe Való belépés­sel elnyeri életszínvonala azonnali emelésének összes előfeltételeit, be­leszámítva a szövetkezeti tagok nemzetbiztosítása által biztosított összes előnyöket. Az I. és II. típusú szövetkezeti tagok, az egyénileg gazdálkodó földművesek, a kézmüiparosok és iparosok nemzetbiztosítása Az önállóan kereső személyek biztosításában elismernek: 1. öregségi járadékot, 2. rokkantsági járadékot, 3. özvegység! járadékot, (legke­vesebb 500 koronát) 4. a hátramaradt élettárs utáni járadékot (legkevesebb 500 koronát) 5. árvasága járadékot 16, esetleg 25 évig, (legkevesebb 100 Kcs) 6. nevelési járadékot 16, esetleg 25 évig, 7. a (nevelési) járadék emelése tehetetlenség esetében (önkéntes). 8. a biztosítottak betegbiztosítási járadékai (a biztosítottak számára). 9. A fpldműveseknek és a közösen dolgozó családtagoknak baleset ese­tében gyógykezelést, esetleg balese­ti kártérítést. Az önállóan kereső személyek továbbra Is a megművelt földterg. let szerint lesznek biztosítva, még­pedig: a > • g 'm •cő 1 f 3 ,s . 3 1 1 f 3 ,s .' > S 8 Ä s qí földterület 700 800 1000 1150 1300 1450 1600 1750 10.500 Kés-ig 87.50 (2—3 hektár) 16.500 Kés-ig 137.50 755 (5—7« hektár) 22.500 . Kés-ig 187.50 820 (9—11 hektár) 28.500 Kcs-ig 237.50 865 (13—15 hektár) 39.000 Kés ig 325.— 910 (16—17 hektár) 51,000 Kcs-ig 425 955 (18—21 hektár) 51.000 Kö s felül 475-1000 1000 (21 hektáron felül) A járadékok már a 6 és 8 év el­telte után is emelkednek. A nevelési járulékokról, a járadékok emelésé­ről a biztosított személy tehetetlensé­gének esetében, valamint a beteg­biztosítási és a szociális járadékok­nál érvényben van mindaz, ami a szövetkezeti tagok biztosításánál volt közölve. Azok az önállóan gazdálkodók, akik eddig mint alkalmazottak vol­tak biztosítva, továbbra is mint al­kalmazottak lesznek biztosítva és így ne m kell kétszeres biztosítási díjat fizéthiök. A földműves tevé­kenységből megfizetett biztosítási díj a megállapított időben, ezeknél a személyeknél a járadékjogosult­ság magasságában érvényesül. Öregségi járadékot a 65 éven fe­lüli önállóan gazdálkodóknak is­mernek el, ha nem képesek önálló kereseti tevékenységre, vagy pedig ha ezzel a tevékenységgel felhagy­tak a helyi Nemzeti Bizottság be­leegyezésével. Rokkantsági járadé­kot akkor ismernek el, ha az illető semilyen kereáő munkát nem tud végezni. Az önállóan gazdálkodó szemé­lyek hozzátartozóinak megvan a saját járadékbiztosításuk, ha mint közösen dolgozó családtagok ide­gen munkaerőt helyettesítenek. Já­radék jogosultságuk változatián marad azzal a korlátozással, hogy ezen dolgozók jóváhagyott járadé. (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom