Uj Szó, 1952. szeptember (5. évfolyam, 208-232.szám)

1952-09-14 / 219. szám, vasárnap

1952 szeptember 19 I

f J SZŐ Z 3 A szövetkezeti tagok, az egyénileg gazdálkodók és a közösen dolgozó családtagok nemzetbiztositásának rendezése A kormány legutóbbi ülésén foglalkozott a szövetkezeti tagok, az egyénileg gazdálkodó földművesek, a kézmüiparosok és iparosok nemzetbiztosításának fontos kérdésével. Az eddigi tapasztalatok értékelésének alapján a kormány ez év szeptember 9-én rendeletet adott ki, amely a nemzetbiztosításnak a már érvényben lévő előírásai mellett törvényesíti ezen polgárok szociális biztosítását a munka- és építési érdemek szerint, valamint a közös szövetkezeti termelés fejlesztésének támogatására a mezőgazdaságban. Az új rendezésről a sajtóértekezleten Evzsen Erban, a nemzetbiztosítás állami hivatalának elnöke tartott beszédet, aki többek között a következőket mondotta: „Egész generációkon át harcolt a munkásosztály a kizsákmányolók ellen azért, hogy minden embernek meg legyen a munkára és az élethez való joga akkor is, ha már dolgozni nem tud. A Csehszlovákiai Kommunista Párt keletkezésétől fogva szervezte és vezette a néptömegeket a kizsákmányoló rendszer megdöntésééit folytatott harcban és egyidejűleg a dolgozók legfontosabb szociális követelményeinek azonnali megteremtéséért, mégpedig a kapitalisták és a birtokosok munkanélküli nyereségeinek rovására. Nemcsak a munkásosztály, de a többi dolgózók érdekeit is szem előtt tartotta. Programmjába és politikai akcióiba felvette a dolgozó földművesek és iparosok szociális követelményeit Is. A burzsoá kormány idejében sem a földművesek, sem az iparosok nem részesültek rokkantság vagy öregség esetében gondoskodásban. A kormánykoalíció 1925-ben ugyan elfogadta az önállóan kereső személyek biztosításáról szóló törvényt, de ezt a törvényt sohasem alkalmazták a gyakorlatban. Eszerint a biztosított egyénnek naponta 1.37 koronát kellett volna kapnia, vagy pedig ha házastársakról volt sző, fejenként 85 fillért. Hivatalosan azt állították, hogy az államnak nincs pénze, de ugyanakkor az agrárpárt központi lapjának beismerése szerint pár év lefolyása alatt csak adókban elengedtek a vállalkozóknak 13 milliárd koronát. Mit jelent a győzelmes Február a dolgozók szociális biztosításában? A Szovjetunió győzelme után a munkásosztály a Gottwald elvtárs vezetése alatt álló CsKP-tal az élen megszilárdította a kis- és középföldmüvesekkel való szövetséget és elűzte a kizsákmányolókat. A gazdagság minden forrása, az üzemek, a föld és a bányák a nép kezébe szálltak át. Az 1948-as győzelmes február után két nagy kedvezményt iktattak törvénybe a földművesek és a többi magángazdálkodók számára — a szociális biztosítást és általános biztosítást öregség és rokkantság esetére. Szociális biztosításban az elmúlt négy év alatt 431 ezer személy részesült, akiknek nagyobb része önálló kereső volt. A kapitalista köztársaságtól átvettünk kifizetésre 16.000 önkéntes öregségi segélyt. Szociális juttatásokra a népi demokratikus köztársaságban négy év alatt 10 milliárd koronát fizettünk ki. Az említett számok mutatják a szociális gondoskodás terjedelmét, a nép kormányának idejében és egyidejűleg képet adnak arról, hogy milyen rettenetes szociális örökséget hagyott'maga után a kapitalizmus. A nemzetbiztosításba a februári győzelem után több, mint egy és negyedmillió földműves, iparos, és kézműiparos, valamint több mint félmillió közösen dolgozó családtag lépett be. Annak ellenére, hogy náluk még nem telt le a négyéves idő, amely a nemzetbiztosításból való járadékok jogosultságára van megállapítva, szociális és sérülési járadékokra több mint 6 milliárd koronát fizettek ki a magángazdálkodóknak, Jogok kötelességek nélkül? Ha a másik oldalon nézzük azt, hogy ezek a biztosított egyének hogyan teljesítették kötelességeiket, megállapítjuk, hogy a nemzetbiztosítás ezen új résztvevőinek egy része nem fizeti rendesen a biztosítási díjat. A kapitalizmusban ezt pénzhiánnyal magyarázták volna, mert hisz akkor nem volt pénz még a legszükségesebb életszükségletekre sem. Ma azonban más a helyzet. A kommunista párt és kormány politikája pár év alatt bebizonyította, hogy falvainkban már nem ismerik a végrehajtót, hogy eltűnt a kis- és középföldmüvesek súlyos eladósodása. Életviszonyaik lényegesen megjavultak a tervgazdaság és azon politika általános fejlődésével, amelyet a kis- és középföldmüvesek érdekében folytatunk, úgyhogy elég eszközük van ahhoz, hogy a biztosítási díjat rendesen megfizessék. Az önállóan gazdálkodó személyek hátramaradása a biztosítási díjak fizetésében tehát csak számítás, vagy pedig saját érdekeik nem ismerésének következménye lehet. A biztosítási díj nemfizetésében a főrészük a kulákoknak van. Számukra még az olyan fontos szociális vívmány is, mint amilyen a nemzetbiztosítás, olyan alkalom, ahol megpróbálnak mások munkája eredményéből meríteni, semmit nem adni, csak venni. Emellett mint másutt, úgy itt is arra törekednek, hogy aláássák a dolgozóknak a köztársaság, annak szocialista fejlődése és vívmányai iránti bizalmát. Ök voltak azok is, akik aljas hazugságokat iparkodtak terjeszteni, hogy a szociális járadékokat megsemmisítik és hogy a földművesek nemzetbiztosítását is megszüntetik. Minden dolgozó közös érdeke, hogy a nemzetbiztosítás azokat szolgálja, akik feladataik teljesitésével azt kiérdemelték és akiknek arra tényleg szükségük van. Ez év október 1-től megkezdik a szövetkezeti tagoknak, az önállóan gazdálkodóknak, a földműveseknek és az iparosoknak az alapjáradékok fajtáit kifizetni. Már ebben az évben is tekintettel arra, hogy az önállóan gazdálkodó személyek biztosítási díjat eddig csak háromnegyedből fizettek, rá kellene ' fizetni járadékaikra kb. '400 millió koronát, amely összeg a dolgok jelenlegi állása szerint a következő években gyorsan fokozódna. A nemgetbiztosítás már most évente 31 milliárd koronát fizet ki, mintegy 1,500.000 polgár járadékára, akiknek száma október l-e után még jobban megnövekszik a földművesek és iparosok soraiból. Akiknek érdemeik vannak, azoké az előnyök Ezek elégséges tények ahhoz, hogy minden gazda elgondolkozzék felettük. Nem engedjük meg, hogy bárki jogtalanul élősködjön a nemzetbiztosítás előnyein és hogy így mások munkájából tartsa fenn magát. Ha valaki jogosult az előnyökre, jogosultak mindenekelőtt azok, akiknek munka- és építő érdemeik vannak. A termelés életünk alapja és annak fejlődésétől függ életfeltéleink fejlődése is. A mezőgazdasági termelés szocialista szövetkezeti fejlődésének életbevágó jelentősége van a szocializmus megvalósításában. Népidemokratikus államunk a szövetkezeti tagoknak továbbra is sokoldalú segítséget nyújt és érdemük szerint megjutalmazza őket munkájukéit és építötörekvéseikért. Ezért a nemzetbiztositás feladata az is, hogy a közösen gazdálkodó szövetkezeti tagokat olyan előnyökben részesítse, amilyeneket a mezőgazdaság fejlesztésére irányuló szocialista törekvésükkel megérdemelnek. A kormány határozata mindenekelőtt úgy emlékezik meg a szövetkezeti tagokról, ahogy ök gondolnak a közösség érdekeire. Ezért ez már most fontos, amikor a jobb és szocialista élet kiépítése elején állunk falvainkban. Nem előnyös és nem is igazságos meghagyni a nemzetbiztosításban azt az állapotot, melynek alapjait abban az időben fektették le, ^amikor mezőgazdaságunk még nem lépett a haladó szövetkezeti termelés útjára. A népidemokrácia nem hagyhatja és nem akarja meghagyni azt az állapotot, amelyben pl az osztályellenség, a kulák előnyösebb I nemzetbiztosításban részesülne, mint a szövetkezeti tag, aki a munkásosztálynak a szövetségese és aki mezőgazdáink jobb életének építője. Ezeket az egyenlőtlenségeket eltávolítani munkásosztályunk és egész dolgozó népünk érdeke. Ez a kormánynak a szeptember 9-iki kormányhatározatban kifejezett álláspontja, amely mindenekelőtt a szövetkezeti tagok számára biztosít előnyös biztosítást. Megállapítja továbbá az önállóan kereső személyek járadékait is biztosításuk időtartama szerint és eltávolítja a kis- és középföldmüvesek kedvezőtlen helyzetét a kuláksággal szemben. Az új rendelkezés lehetetlenné teszi egyidejűleg a kulák élösdiséget és a meggondolatlanságot a nemzetbiztosításban, amire egyébként ráfizetne a munkásosztály és a dolgozók, mint a nemzet alaptermelö erői. A III. és IV. típusú EFSz tagjainak előnyös biztosítása 1952 október 1-töl az összes közös gazdálkodással rendelkező egységes földműves gzövetkezetek tagjai kötelezően és kivétel nélkül biztosítva vannak a nevezett kormányrendelet szerint. Ebből a biztosításból a szövetkezeti tagok kapnak: 1. öregségi járu'ékot, 2. rokkantsági járadékot, 3. özvegységi járadékot (legkevesebb 600 koronát), 4. a hátramaradt élettárs járadékát (legkevesebb 600 koronát), 5. árvasági járadékot 16, esetleg' 25 évig (legkevesebb 500 koronát), 6. nevelési járadékot 16, esetleg 25 évig, 7. járadékemelést (nevelési) tehetetlenség esetében, 8. járadékemelést a szövetkezetben végzett munka hosszúsága szerint, 9. az öregségi járadék emelését a jogosultságnak a megállapított időben való nem érvényesítése esetében, 10. szociális járadékot a biztosított családtagjai számára, 11. a biztosítottak beteg-ségi biztosításának járadékait, 12. baleset biztosítást (önkéntes), 13. temetési járulékot (önkéntes) munkabalesetnél történt elhalálozásnál. Minden szövetkezeti tag maga állapíthatja meg a járadékok magasságát a következő skála szerint: Havi biztosítási díjért: - 70 130 200 270 Alap havijáradék Kcs-ben: 800 l'OOO 1250 1500 350 (ha legalább 10 éven át fizették) 1750 440 „ „ 2000 Az a szövetkezeti tag, aki nem állapítja meg szerződésileg a járadék magasságát, kötelezően 800 koronára lesz biztosítva. A családtagok, amennyiben mint szövetkezeti tagok dolgoznak, szintén kötelezően biztosítva vannak. Ebben az esetben teljes igényük van a szövetkezeti _ta^ gok biztosításának járadékaira. Az alap öregségi és rokkantsági járadék a fent közölt skála szerint megnövekedik: a) nevelési járulékkal, amely egy ellátatlan gyermek után 190 koronát, két gyerek után 430-at tesz ki, s növekszik olymódon, hogy hét gyerek után eléri a 2.380,— koronát és minden további gyerekre havonta 540.— koronával több. (Az özvegységi járadéknál a nevelési járulék egy gyerek után 340 korona, két gyerek után 680 koronát tesz ki és úgy emelkedik, hogy hét gyerekre 2.380 koroniát tesz ki és minden további gyerekre havonta 540 koronával több.) b) a járadék 50 százalékáig a biztosított személy ' tehetetlensége esetében, c) 5 százalékig minden öt év munka után a szövetkezetben, d) 15% a szövetkezetben munkjivai eltöltött minden év után olyan szövetkezeti tag esetében, aki annak ellenére, hogy megtehette volna, nem gyakorolta jogát az öregség; járadékra, e) a betegbiztosítás járadékaival, amelyeket díjtalanul elismernek mindenegyes biztosított szövetkezeti tagnak; mindenekelőtt orvosi segítségről. orvosiságról, kórházi ápolásról. a fogakról való gondoskodásról, az anyasági járulékokról stb. van szó. f) baleseti járadékkal a rokkantsági járadékhoz, ha a rokkantság munkaba'eset okozta. Az öregségi járadékok juttatását úgy rendezték el, hogy a biztosított azért ne maradjon ki a további kereseti tevékenységiből, amely megfelel korának és egészségi állapotának s így kettős jövedelem válik lehetővé a biztosítptt számára. Ha a 65 éven felüli szövetkezeti tag még bír a szövetkezetben dolgozni. akkor is megkapja a teljes járadékot, tekintet nélkül a szövetkezetben végzett munkája után elért keresetére. Az egyénileg gazdálkodókkal ellentétben a szövetkezeti tagoknak a nemzetbiztosításban igényük van a rokkantsági járadékra részleges rokkantság esetében is. Ebben az esetben elismerik a biztosítási járadék 60 százalékának megfelelő rokkantsági járadékot, ha a szövetkezeti tag kedvezőtlen egészségi állapota végett nem tudja ledolgozni a munkaegységek felét sem, amit mint szövetkezeti tag ledolgozott. A szövetkezeti tagok biztosításából folyó járadékok kifizetése nem zárja ki a szociális járadékok elismerését a szövetkezeti tag családtagjai számára áz érvényben lévő előírások szerint. A szövetkezeti tagok a befizetett biztosítási dijakat igen rövid időn belül visszakapják. Ha pl. 4 évig biztosítva voltak 1000 Kcs-re, akkor járadékokként a befizetett biztosí.tási díjakat 6 hónap alatt visszakapják; ha 10 évig voltaic biztosítva 800 koronára, akkor a befizetett díjakat 9 hónap alatt visszakapják. Emellfiitt természetesen figyelembe ke'lene venni a szövetkezeti tagok többi járadékjogosultságát is, mint pl. a betegségi biztosítás járadékait, a nevelési, özvegységi vagy árvajáradékokat. Temetési járulékot 5000 koronáig utalnak ki, mint önkéntes juttatást, amennyiben munkabaleset okozta a halált. A biztosításból folyj jogosultságok elismerése a biztosítási díj ren<des fizetésétől függ, amit a szövetkezeti tagoktól beszed, illetve helyettük megfizet a szövetkezet. Hogy ilyen fontos személyi érdekben, mint a biztosítási járadékok, senki se legyen megkárosítva, a kormányrendelet lehetővé toszi a biztosítási dijak utólagos megfizetését az 1952 október l-e előtti időkre. ;Az elmaradt biztosítási díjakat a szövetkezeti tagok 1953 január 31-ig fizethetik meg tekintet nélkül a díjak magasságára ós anélkül, hogy hátrányba jutnának a január végéig érvényesíthető igények tekintetében. A jövőben a szövetkezeti tagnak nem szabad elmaradni a biztosítási díjak fizetésével tovább, mint 14 hónapig, ha élvezni akarja a jogokat a nemzetbiztositásban. Emellett a járadékok elismerése előtt köteles megfizetni a hátralékos összeget. Ez év október 1-től az összes közös gazdálkodással rendelkező szövetkezetek tagjai a kormányrendeletben feltüntetett előnyös biztosi, tásnak . lesznek részesei. Ezzel a nappal vezetik át ebbe a biztosításba azokat a szövetkezeti tagokat is, akik eddig azon földterület után fizették a biztosítási díjat, mellyel a szövetkezetbe való belépés előtt rendelkeztek. E tagok maguk állapítják meg a járadékok magasságát, amire a továbbiakban biztosítva kívánnak lenni és azt a biztosítási díjat, amit azelőtt fizettek, átszámítják az egész biztosítási időr

e a szö-. vetkezeti biztosítás díjszabása szerint. Ha az a szövetkezeti tag aki a biztosítási díjat eddig a földterület után fizette, már október- 1-én járadékért folyamodik, elismernek számára 800—1,500 korongig terje dö összeget, figyelembevevő az eddig fizetett biztosítási dijai: magasságát. Minden egyénileg gazdálkodó földműves a szövetkezetbe Való belépéssel elnyeri életszínvonala azonnali emelésének összes előfeltételeit, beleszámítva a szövetkezeti tagok nemzetbiztosítása által biztosított összes előnyöket. Az I. és II. típusú szövetkezeti tagok, az egyénileg gazdálkodó földművesek, a kézmüiparosok és iparosok nemzetbiztosítása Az önállóan kereső személyek biztosításában elismernek: 1. öregségi járadékot, 2. rokkantsági járadékot, 3. özvegység! járadékot, (legkevesebb 500 koronát) 4. a hátramaradt élettárs utáni járadékot (legkevesebb 500 koronát) 5. árvasága járadékot 16, esetleg 25 évig, (legkevesebb 100 Kcs) 6. nevelési járadékot 16, esetleg 25 évig, 7. a (nevelési) járadék emelése tehetetlenség esetében (önkéntes). 8. a biztosítottak betegbiztosítási járadékai (a biztosítottak számára). 9. A fpldműveseknek és a közösen dolgozó családtagoknak baleset esetében gyógykezelést, esetleg baleseti kártérítést. Az önállóan kereső személyek továbbra Is a megművelt földterg. let szerint lesznek biztosítva, mégpedig: a > • g 'm •cő 1 f

3 ,s . 3 1 1 f

3 ,s .' > S 8 Ä s qí földterület 700 800 1000 1150 1300 1450 1600 1750 10.500 Kés-ig 87.50 (2—3 hektár) 16.500 Kés-ig 137.50 755 (5—7« hektár) 22.500 . Kés-ig 187.50 820 (9—11 hektár) 28.500 Kcs-ig 237.50 865 (13—15 hektár) 39.000 Kés ig 325.— 910 (16—17 hektár) 51,000 Kcs-ig 425 955 (18—21 hektár) 51.000 Kö

s felül 475-1000 1000 (21 hektáron felül) A járadékok már a 6 és 8 év eltelte után is emelkednek. A nevelési járulékokról, a járadékok emeléséről a biztosított személy tehetetlenségének esetében, valamint a betegbiztosítási és a szociális járadékoknál érvényben van mindaz, ami a szövetkezeti tagok biztosításánál volt közölve. Azok az önállóan gazdálkodók, akik eddig mint alkalmazottak voltak biztosítva, továbbra is mint alkalmazottak lesznek biztosítva és így ne

m kell kétszeres biztosítási díjat fizéthiök. A földműves tevékenységből megfizetett biztosítási díj a megállapított időben, ezeknél a személyeknél a járadékjogosultság magasságában érvényesül. Öregségi járadékot a 65 éven felüli önállóan gazdálkodóknak ismernek el, ha nem képesek önálló kereseti tevékenységre, vagy pedig ha ezzel a tevékenységgel felhagytak a helyi Nemzeti Bizottság beleegyezésével. Rokkantsági járadékot akkor ismernek el, ha az illető semilyen kereáő munkát nem tud végezni. Az önállóan gazdálkodó személyek hozzátartozóinak megvan a saját járadékbiztosításuk, ha mint közösen dolgozó családtagok idegen munkaerőt helyettesítenek. Járadék jogosultságuk változatián marad azzal a korlátozással, hogy ezen dolgozók jóváhagyott járadé. (Folytatás a 4. oldalon)