Uj Szó, 1952. szeptember (5. évfolyam, 208-232.szám)

1952-09-03 / 209. szám, szerda

2 UJ SZÖ 1952 szeptember 3 Örömteli lelkesedéssel léptek munkába a tanoMSzakiskolák tanulói Hazánkban e napokban az öröm és' a teljes felelősség érzetével lép­nek az állami munkaerőtartalékok tanoncszakiskoláiba fiúk és lányok, hogy felkészüljenek iparunk jövő szakembereinek hivatására. Szeptember 1-én délelőtt ünnepé­lyesen nyitották meg az évet a 'po­zsonyi távösszeköttetési tanonc, szakiskola tanulói. Szlovákiában ebből az iskolanemből csak egy van. Az ünnepélyen megjelent Ján Usiak, nemzetgyűlési képviselő, to­vábbá a postaügyi megbízotti hiva­tal és más hivatalok képviselői. Az új tanulókhoz Gejza Cvik, a szakiskola igazgatója intézett be­szédet, aki kiemelte pártunk és kormányunk na-gy gondoskodását a dolgozó ifjúságról. Délután a szak. iskola újonnan létesített játszóte. rgin testnevelési bemutatót tartot­tak. * Az eperjesi földépítészeti vállalat állami munkaerötartalékai­nak szakiskolájában is szívélyesen fogadták azt a 100 új tanulót, akik tapasztalt mestere 1- szakszerű veze­tésével elsajátítják az építészet leg. újabb munkamódszereit. Az új ta­nulókhoz Turcsányi Miklós, az is­kola igazgatója, és Borovicska Sá­muel, az eperjesi alapszakiskolák igazgatója intéztek beszédet. A ta­nítók nevében megígérte a tanulók, nak, hogy sokoldalúlag igyekezni fognak, hogy igazi szakembereket neveljenek belőlük. A kassai keletszlóvákiai tizemben és a Prieimstav.üzem mel­lett létesített állami munkaerötar­talékok szakiskolájában a tanulók belépése igen örömteljes keretek között ment végbe. Szeptember 1­én délelőtt az új tanulók kíséreté, ben lévő szülök megtekintették a szakiskola lakhelyeit és üzemi be­rsndezését. Élénk érdeklődést tanú­sítottak a szakiskola nevelési és ta­nítási módszerei iránt. A Priemstav szakiskolájába 260 tanuló lépett be, akik közül 40 lány. Tavaly csal: 12 lány jelentke­zett. A keletszlovákiai gépüzemek szakiskolájának első évfolyamába 635 tanuló lépett be, köztük 260 lány. A múlt évvel szeműben itt is 50-nel több lány jelentkezett. Délután a szakiskolában ünnepé­lyes felsorakozást tartottak. A Priemstav szakiskolájának tanulói, hoz az iskola vezetője és a CsISz­küldöttje intéztek beszédet. Utána felléptek a kas,sai művészegyütte­sek. A keletszlovákiai gépüzemek szakiskolájának tanulói a kassai utcákon meneteltek. Fegyelmezett, ségük és ifjúi örömnyilváinításuk felkeltette a lakosság érdeklődését, amely viharosan üdvözölte őket. A Vietnami Demokratikus Köztársaság állami ünnepének prágai estje A Vietnami Demokratikus Köz­társaság 7. évfordulójának ünnepsé­ge alkalmából a Nemzeti ^Arcvonal Központi Akció Bizottsága Szeptem­ber 1-én a prágai Blanik.moziban ünnepi estét rendezett. Az ünnepélyen résztvettek Anto­nin Pospisil közlekedésügyi, Ing, Otakar Simunek vegyiiparügyi, Alojz Malek könnyüiparügyi minisz­terek, Jiri Uher képviselő, a CsKP Központi Bizottságának ititkára és Anezska Hodinová-Spuftná, a Nem. zetgyülés alelnöknője, a Csehszlo­vákiai Békevéáelmi Bizottság el­nöknője, dr. Gertuda Szekaninová Csa.krtová, külügyminiszterhelyet­tes, dr. Vaclav Vaeek, Prágia város főpolgármestere, a Nemzeti Arcvo­nal szervezeteinek képviselői, politi­kai, gazdasági és kultúréletünk számos más tényezője, valamint a prágai üzemek dolgozóinak küldött­sége. Az ünnepélyen megjelentek a né­pi demokratikus országok nagykö­vetei és követei és Husev vezérez­redes, a szovjet nagykövetség prá­gai katonai attaséja. Az ünnepi vendégjek között jelen voltak a csehszlovák főiskolák vietnami diákjai is^ A köztársaság elnöke 238 személyt részesített kegyelemben Klement Gottwald, köztársasá­gunk elnöke az 1952. május 1. és augusztus 31-e közti időben 238 sze­mélyt részesített kegyelemben. Eb­ből 174 esetben elengedte vagy mér­sékelte a büntetést, emellett az el­engedett szabadságvesztés bünteté­sek 129 évet 7 hónapot és 3 napot, az elengedett pénzbüntetések 206.000 Kcs-t tesznek ki. A köztársasági elnök továbbáN-el­rendelte 50 személy ellen a büntető eljárás megszüntetését és 14 eset­ben elrendelte a bírósági ítélet kö­vetkezményeitől való eltekintést. Ojíékáíuj, sor a pákek áidozíükhz matt kft faiéi Friss, meleg kenyerek Illatos zsem­lyék. Gyermekkorunk emlékei, édes friss ízek. Mi minden van ebben a pár szóban. Friss meleg kenyerek. De biz­tosan kevesen gondolkoztak még azon, hogy milyen áldozatkész munkára van szükség ahhoz, hogy asztalunkra ke­rüljön minden nap a „mindennapi ke­nyér". Izzó melegben a helyükön van­nak a pékek éjjel is, amikor mi al­szunk és a kemence kihevített torká­ba vetik a megkelt tésztát. De ez csak a folyamatnak egyik része. Előbb még lisztté} kell őrülni a búzát a malmok­ban. A keletszlovákiai malmok kassai üzemében vagyunk. A lépcsőkön min­denütt, ahogy felfelé megyünk, a ma­lom emeletein, finom lisztpor csiko­rog a lábunk alatt. Tomká elvtárs, a fiatal főmolnár megmagyarázza a gyártási eljárást az őrléstől egészen addig a pillanatig, amíg az autóba ke­rül a zsákokba ömlesztett finom liszt. A zsákhordók keményen dolgoznak. Munka közben bőségesen ömlik róluk a verejték. Nehéz munka, naponta 150 zsákot is kihord egy ember. Es emellett a munka mellett még arra is van gondjuk, hogy takarékos­sági versenyt rendezzenek, kötelezték magukat, hogy kevesebb zsákot fog­nák felhasználni az eddiginél, illet­ve, hogy vigyáznak, ne szakadjanak és ne menjenek tönkre a zsákok. Fontos munkát végez a laborató­rium az üzemben, ahol a Mérnökök és laboránsok arra ügylenek, hogy a liszt minősége megfelel-e az előirt követel­ményeknek, hogy tiszta-e, rfttícsenek-e benne hulladékanyagok, spárga, vagy más valami. Fontos szempont a liszt fehérsége is, mert lehet esetleg a liszt minőségileg megfelelő^de ha nem elég fehér, akkor ezen a laboratórium fi­gyelmeztetése sem segít. Egyszóval a laboratórium arra ügyel, hogy a liszt hogyan kerüljön a piacra a közönség elé. Mit készítenek a Kelet-Szlovákiai , Malmok üzemeiben? Elsősorban llsztféléket, azután kü­lönféle kenyereket, édestésztákat, ná­polyikat, ezenkívül értékes takarmányt sertések hízlalására. Az üzem jó munkájára jellemző, hogy a mult hónapban, a tervet 10? százalékra, e hónapban pedig előre­láthatóan 115 százalékra teljesítik majd. Az üzemekben ..erősen ki van fejlődve a szocialista verseny, a leg­jobbakat vándorzászlókkal és könyvek­kel jutalmazzák. Minden héten értékelik az eredmé­nyeket és minden három hónapban meg jutalmazzák az üzemek közötti ver­senyben kitűnt legjobb üzemet. Érdeklődtem, hogy milyen mértékű az abszencia. Hát bizony ez elég nagy, — mondották az igazgatóságon, — mert sajnos, munkásaink csak félszív­vel és félkézzel dolgoznak, nálunk mindegyik földecskéjének megmunká­lására gondol és eddig nem tudtuk elérni, hogy a szombati és hétfői na­pokat teljesen ledolgozzák. A tömeg­politikai munka az üzemben ezek sze­rint gyenge lábon áll. Igen sok mun­kástól hallottuk is a Franck-gyárban, hogy a ROH tömegpolitikai munkája jobb is lehetne. A Franck-gyárban A volt Franck-gyár jelenleg a Ke­let-Szlovákiai Malmok része. Itt a liszt raktározásán kívül húskonzervek és leveskonzervek gyártásával is Jog­lalkoznak. Az üzemnek hatalmas disz­nóhizlaldája is van, hogy a hulladék­anyagokat gazdaságosan felhasznál­hassák. Ellátogatunk a konzervgyárba, ahol a leves- és fíűskonzervek készülnek. Itt beszélgettünk Galov Emillel, az üzem mesterével'és Komarik Béla itt dolgozó munkással is. Komarik egyi­ke az üzem legrégibb munkásainak, már 36 éve dolgozik itt. Az itteni le­veskockakonzerv kettőjük egyesitett munkájának eredménye, addig kísér­leteztek, amíg tökéletesítették a kapott recepteket és ma kiváló készítménye­ket gyártanak. Komarik elvtárs el­mondotta, hogy a húskonzervgyártás­hoz szükséges kicsontozást is ő végzi és 8 óra alatt S62 kilogrammot is meg­csinál. Ö is és Galov elvtárs is mint régi szervezett munkások igen világosan látják a mult és jelen közötti külnöb­séget. Miben látja például Komarik elvtárs a főkülönbséget? Most szaba­don élhetünk, nem áll mögöttünk a mester, aki hajszolna bennünket és ez a legjobb bizonyítéka annak, hogy mi­lyen változott viszonyok vannak. Mi magunk kísérleteztük ki a jobb ké­szítményeket, ez'ért setleg a múltban azt kaptuk volna köszönetül, hogy el­bocsátottak bennünket. Érdeklődtünk, mivel tölti szabad idejét a gyár régi két munkása? Mind­ketten azt mondták, hogy sokat olvas­nak. Galov elvtárs például nemrégi­ben a „Távol Moszkvától" című könyv olvasását fejezte be. Megkérdeztem, hogy miért tetszett neki a könyv? — Az volt talán a legérdekesebb rész, amikor az építkezési terveket meg kellett változtatni és a folyó má­sik partjára áthelyezni a munkálatokat és ezekben a szovjet emberekben volt elég bátorság, hogy a megkezdett és ^ jól folyó munkákat abbahagyják és újra kezdjék, mert a megváltozott tervek úgy kívánták. Azon igyekszünk, hogy a munkalelkesedést, öntudatot és munkaszeretetet nálunk, a mi mutiká saink körében is kifejlesszük. , Innen útunk a Kelet-Szlovákiai Mal­mok egyik pékségébe vezetett, ahol meg akartuk nézni, hogyan lesz a liszt­ből kenyér. Az üzemben teljes erővel folyik a munka, az egyik munkás ép­pen nagy lapátokkal veti be a kenye­reket a kemencébe. Az egész munka­folyamatot végigkísérhettük. A liszt szi­tálásától a dagasztáson keresztül, amelyet géppel végeznek, a szaggatás­ig és végül a kész tészta kemencébe vetéséig. A pékek valóban áldozatkész és nehéz munkát végeznek, amikor té­len-nyáron a nagy hőségben egyetlen gondolatuk az, hogy a közönség hoz­zájuthasson friss kenyérhez. És a kas­sai pékek, akik közül sokan a mun­kásmozgalom harcosai voltak, már az első köztársaságban is, tudják, hogy milyen fontos, hogy a dolgozó asztalá­ra friss es jóminőségii kenyér kerül­jön. A Kelet-Szlovákiai Malmok kassai üzemeiben klub is működik, amelyben különfélq köröket alakítottak a mun­kások. Van itt énekkar, sakkor, voley­ballcsoport, amivel a dolgozók szabad idejüket jól eltölthetik. Ahogy végigkísértük a búza útját egészen addig a folyamatig, amíg a friss kenyereket kocsira rakják, hogy a fogyasztóközönség rendelkezésére bocsássák, az a meggyőződés alakult ki bennünk, hogy a munkások áldozat­kész munkát végeznek• mind a malom­ban, mind a raktárakban és péksé­gekben. Tisztában vannak azzal, mi­lyen fontos dolgozóinknak a minden­napi kenyér. Vidor István. Az építés űjareű hősei És ebben az üzemrészbein a munká­sok jól dolgoznak. A múlt év ösjíén 15%-kal szilárdították normájukat s fizetésük eszerint is emelkedett, mert 160—200%.os eredményeket értek el a szilárdított normákkal is. Ennek a jó munkának tevékeny elősegítöje Marencsák elvtárs. — Amikor 11 évvel ezelőtt, 1941­foen az üzemibe jöttém, bizony még minden máskép nézett ki, minit ma.. A munkásoknak harmadrésze sem dolgozott még itt, de sokkal maga. salbb teljesítményt követeitek tőlük, mint amit elértek. Dc nii nem is sokat törődtünk azzal, hogy többet és jobtoan dolgozzunk. Megváltozott a helyzet, amikor a Szovjet Had­sereg felszabadította hazánkat. A tényleges nagy változás azonban 1948 februárja után következett be. Ma sokkal jobban dolgozunk, mint v-alamikor s ez azért van,' mert tudjuk, miért és kiniek dolgozunk. Marencsák elvtárs azok közé tartozik, akik tudják, hogy miért dolgoznak. Politikailag érett elv­társ. Átélte a kapitalizmus alatt mindazokat a nehézségeket, ame. lyekben a munkásnak része volt: elvtárs nem felejt, ő tudja, hotgy azok az idők, amikor a nagybirto­kosok, kulákok, kapitalista kizsák. mányolók számára dolgoztunk, el­múltak. Ma magunknak dioligiozunk s minél többet termelünk, annál több jut a dolgozóknak. Ezért lett Marencsák elvtárs élmunkás. És amikor a IX. kongresstaus alkalmá­ból kifüggesztették Pozsony utcáin a legjobb munkások képeit, köztük volt Marejicsák elvtárs arcképe is. 1949-ben háromhónapos iskolázá­son vett részt s ezután a »Flexo«. üzemrész mestere lett. Felismerte, milyen nagy jelentősége van annak, hogy funkcióhoz jutott. — Még sok maradi nézetet kel­lett az üzemrész dolgozói körében megszüntetni, amelyek akadályozták a munkát, a nagyobb termelékeny­séget. ; Jobban megszerveztük a munkát? a munkakieséseket csök­kentettük és így értük el gyakran a 200%-ot is. — A »Flexo«-üzemrész áttért a szalagrendiszares termelésre. Ezt az eljárási módot is eleinte sokan a munkások közül ellenezték. Ezért erre az eljárásra csak új munkás­nőket alkalmaztunk, akiket újan. nan tanítottunk be. Klement Gottwald köztársasági elnök a tanév megnyitása alkalmá­ból több üdivözlö levelet és távira­tot kapott a köztársaság összes ke. rületeiben müködö tanítóktól és iskolai dolgozóktól. A köztársasági elnök irodájá megbízást kapott, hogy a tanítóknak és iskolai dolgo­zóknak tolmácsolja a köztársasági elnök szívélyes köszönetnyilvánítá­sát a hozzá érkezett üdvözlésekért és a tanítók és iskolai dolgozók ra­gaszkodásának megnyilvánulásáért. Szabadon vásárolhatók az elválasztott malacok Az állattenyésztés megjavítására, mint dolgozóink hússal és húster­mékekkel való jobb ellátása előfel­tételének javítására teendő intézke­désekről szóló február 4—5-ki párt. és kormányhatározat a mezőgaz­daságban a feladatok egész sorát rója a dolgozókra a malacok elvá. lasztásánál. E feladatokat az EFSz­ek, kis. és középparasztok többsége rendesen teljesíti és ezért a malac­és anyasertés állományt már 1952 első félévben magasan túllépték. A szovje^ kolhozparasztok tapasztala­tainak kihasználása lehetővé tette az egy anyától való magasabb ma. lacmennyiség elérését. Ily feltéte­lek mellett annyira biztosították a malacok- tervének teljesítését, hogy a felvásárlásügyi minisztérium a földmüvelésügyi minisztériummal egyetértve, megkezdhette a malac­vásárlás felszabadítását mindazon polgárok számára, akiknek lehető­sége van házi disznóölés céljára való malac hízlalására is. Az üzemi étkezdéknek, föld nélküli parasz­toknak és beszolgál tatási felada. tokkal nem kötelezett személyek­nek most lehetőségük nyílik malac­vásárlásra a legközelebb eső felvá­sárlási raktáriban. Habár a járásban vagy község­ben a malacállományt túllépik, elő. fordulnak még olyan esetek, hogy a I. II. III. nagyisági csoportba tartozó parasztok nem tartják be a tervezett malacállományt. Ezek­nek a földműveseknek ki kell hasz­nálniok a mostani elegendő malac­mennyiséget és ki kell eg'észiteniök a tervezett állományt. A nemzeti bizottságok nem fogják tűrni az állatállomány tervénele nem teljesí­tését és oda fognak hatni, hogy miniden földműves teljesítse ezt a -tervet. Ez az intézkedés is meggyőzően bizonyítja pártunk és kormányunk nagy g;andoskodását népünk élet. színvonalának rendszeres fokozásá­ból. Dolgozóink és elsősorban falusi dolgozóink legjobban azzal hálál­hatják meg ezt a segítséget, hogy ezt az intézkedést felhasználják ar­ra, hogy még több sertéshúst és zsírt termeljenek ki. A tanítók és iskolai dolgozók üdvözölték a köztársaság elnökét e (V. I.) — Marencsák elvtárs már elment ? — Nem, még itt van; azt itt ta­lálhatod bármikor, a nap bármely 1 órájában, két műszakon kereszti! is, amikor a többiek már régen el. a hagyták az üzemet. Marencsák elvtárs a »Flexo. ­i üzemrész mestere a Käß®-gyárban. MIM Deres na, mar xi eves Korá­ban gürcölt a nagybirtokon. _ Na­• ponta látástól-vakulásig dolgozott, ' hogy valamivel segítse apját és a , családot. —• Bizony munkás társaink közül sokan elfeledkeznek erről a múltról és különösen azok, akik faluról . jönnek fel dolgozni. De Marencsák

Next

/
Oldalképek
Tartalom