Uj Szó, 1952. szeptember (5. évfolyam, 208-232.szám)

1952-09-02 / 208. szám, kedd

1952 szeptember 2 öl SZU 5 A Nagy Októberi Szocialista torradalom 35. évfordulójának tiszteletére A Szövetségi Vasútvonal építői elfogadták a Buzuluk-üzem felhívását A komárovi Buzuluk-üzem felhí­vását elfogadták a Szövetségi Vasút­vonal építői is.' Az építkezés tyaha­novcei szakaszán kötelezettséget vállaltak, hogy 1952 végéig befe­lyezik a Kassa-kiszaki Szakaszt. Az egyes szakaszok építését egy-két hónappal előbb fejezik be, mint ter­vezve volt, A korompai üzem dolgozói többek köpött felajánlották, hogy a 045 épí­tési részlegen a befejezett lt.00 m. hoaszú vasúti talpazátot szeptembei 27-ig átadják," egy hónappal előbb, mint tervezve volt. Ugyaneddig u, napig befejezik a koroimpai állomás vasúti talpazatát is, amivel négy hónappal rövidítik meg az átadás határidejét. Sztálin generalisszimusz 73. születésnapjának tiszteletére a korompai üzem dolgozói, kötelezettsé­get vállaltak, hogy a második fél­évben anyagban, szállításban és sze­mélyi költségben 867.500 koronát ta­karítanak meg. Az almási, alagút építői a torna—rozsnyói szakaszon felaján­lották, hogy egészévi tervüket az alagiútvágásban Sztálin generalisz­szimusz születésnapjáig teljesítik az egész alagútvágást 1953 februárja végéig befejezik. A Szövetségi Vasútvonal kassai vállalati igazgatóságának osztályai kötelezettséget vállaltak, hogy biz­tosítják az idejében történő anyag­és gépszállítást, a gépezetek karban­tartását, stb. A kuncsicei Element Gottwald új kohó építői lelkesedéssel fogad­ták az SzK(b)P XIX. kongresszusá­nak előkészületeiről szóló hírt. A kongresszus tiszteletére több értékes szocialista szerződést kötöttek. Va­ragya Ágoston és Kucsera Ferenc a Prefa nemzeti vállalat szerelői a hengerút építésén dolgoznak. A se­gédmunkásokkal együtt kötelezett­séget vállaltak, hogy 35 nap alatt hullámos betonlapokkal fedik b e a fennmaradó 5000 négyzetméternyi területet. Mielőtt kötelezettségüket aláírták volna, haladó normájukat 10 százalékkal megszilárdították és kötelezettségvállalásuk alapján ezt az új normát 490 százalékra fogják teljesíteni. Munkájuk közben egy betonlapot sem sértenek meg, mivel újítójovas­latot alkalmaznak, amellyel kikü­szöbölnek minden időveszteséget. A fedélzeti munkákat 237 nappal meg­rövidítik és ezzel az idővel hama­rabb adják át az egész építkezést a szerelőknek. A besztercebányai Slovenka­üzem dolgozói számára az SZK(b)P Központi Bizottságának a XIX. kon­gresszus összehívásáról szóló hatá­rozata és a szovjet föld fejlődésének ötödik ötéves tervére vonatkozó irányelvek tervezete ösztönzést adott a jóbb teljesítményért indított küzdelemben. Az üzem összes mű­helyeiben élénken megvitatták a ha­tározatot és a kongresszus tisztele­tére kötelezettségvállalásokat jelen­tettek be. Varga Erzsébet, a \kom­plex-békebrigád tagja az üzem töb­bi munkáskollektíváit felhívta, hogy alakítsanak hasonló brigádokat és így segítsék a termékek minőségé­nek és a munka termelékenységnek fokozását. A béke-brigád nevében kötelezettségvállalást jelentett be, hogy a megszabott áru százalékszá­mát az év végéig 77.4 százalékról 83 százalékra emelik. A 317-es osztály valamennyi dol­gozója kötelezettséget vállalt, hogy az eddigi négy gép kezeléséről át­Korszerű gépek segítik a pótori bányászokat feladataik teljesítésében Sztálin elvtárs születésnapjáig teljesítik évi tervüket KI NE ÖRÜLNE annak, hogy a pótori bányába« dol­gozhat, amikor ma ott kitűnő mun­kaviszonyok vannak, — mondják a pótori bányászok. Még egy évvel ezelőtt csak egy-két ember szállin­gózott hónaponként az üzemhez. Ma nincs olyan nap, hogy rue jönne három-négy ember jelentkezni mun­kába. Mi ennek a titka? — kérdez­hetné, aki nem ismeri a pótori bá­nyaüzemet. Először az új gépek bé. szerelése, amivel megkönnyítik a munkát. A másik ok az, hogy a nagyktirtösi új bányászvárosban a legmodernebbül berendezett legény­lakások várják a nőtlen bányászo­kat :és a családosak is 'napról napra új lakásokba költöznek. Az autóbusza 1' reggel sorban jön­nek munkásakkal megrakodva. Jó­kedvű munkások igyekeznek a bá. nya bejárata felé. A szalagasztal egyhangú zúgása olyan, mintha ezernyi méh döngicsélne. Húsz em­ber munkáját végzi el. A pótori bányában minden mun­kásnak megvan az előirányzott ter­ve és a tervszerint maga osztja be, hogyan végzi el napi munkáját. A Háj-tárnában Molnár vájár cso­portjának tagjai minden nap tíz­perces megbeszélést tartanak a műszak megkezdése előtt. Ezen a megbeszélésen a munkabeosztásról és a munkahelyek jobb kihasználá­sáról beszélnek. Nagyon sok függ a fúrólyukak telepítésétől. Nem olyan munka ez, ahogy azt sokan elgondoljak, hogy ahogy esik, úgy puffan. Az ércfalat gondoson meg kell vizsgálni, a réteget, a vetődé­seket is. Ugy kell belefúrni a falba, hogy a lehető legjobb szenet adja a robbantás. A lyukak telepítésétől függ a siker. Ha rosszul sikerül a robbantás, akkor porrázúzódik a szén, ez pedig annyit tesz, mintha a vájár selejtet csinálna. Ha meg­történik, nagyon sok időt rabol ez el a vájártól. De az is hiba, ha az ellenkezője történik. Mert ha nagy darabok omlanak le, akkor a- vájár kénytelen 'munkaidejét azzal vesz­tegetni, hogy kisebb darabokra tör­Emlékezés a japán fegyverletétel évfordulóidra Ma hét esztendeje, 1945. szeptem- ' )er 2-án a fasiszta Japán letette a fegyvert s aláírta a feltételnélküli fegyverletételről szóló okmányt. A legyőzött japán imperializmus rányában első perctől fog-va két politika érvényesült: a Szovjetunió politikája, amely egy békeszerető, demokratikus Japán megteremtésé­írt indított harcot, és az USA .po­litikája, amely a Japán militarizmus feltámasztását é s saját szolgálatá­ba állítását tűzte ki célul. Valójá­ban ez a különbség már a háború alatt, a fasiszta blokk ellen hadat viselő hatalmak < két csoportjának hadicéljai tekintetében is fennál­lott. Ugyanakkor a japán békeszerző­déssel és a Japánnal szemben foly­tatandó politikával kapcsolatos el­veket még 'Japán kapitulációja előtt egész sor nemzetközi értekezlet .vi­lágosan meghatározta. 1942-ben az Egyesült Nemzetek deklarációját aláíró hatalmak — közöttük az öt nagyhatalom — kötelezettséget vál­laltak, hogy nem kötnek külön bé­két az ellenséges államokkal, tehát Japánnal sem. Kairóban, Potsdam­ban és másutt a nagyhatalmak is­mételten kötelezettséget vállaltak a japán militarizmus kiirtására, arra. hogy megnyitják Japán előtt a de­mokratikus fejlődés útját. A Szovjetunió első perctől fog"va következetesen ezeknek az elveknek az érvényesítésére tőreit dett. Kép­viselői a tokiói Szövetséges Ta­nácsban szívós haroot vívtak. Soro­zatosan követelték a japán háborús bűnösök bíróság elé állítását, a mi­litarizmus felszámolását, a szak­szervezetek gyülekezési, szólás- és sajtószabadságának és a dolgozók szabadságjogainak tiszteletbentartá­sát. Konkrét tervet nyújtottak be a japán viszonyoknak megfelelő föld­reform végrehajtására és küzdöttek a japán militarizmussal szemben tántoríthatatlan harcot VÍVÓ Japán Kommunista Párt működési szabad­ságáért. Ezzel szemben az amerikai im­perializmus arra törekedett, hogy az országot amerikai gyarmattá, a szovjetellenes háború ugródeszkájá­vá, az ázsiai népek leigázására irá­nyuló amerikai tervek főtámasz­pontjává tegye. Az amerikai im­perializmus — és támogatásával a francia és angol gyarmatosítók, közvetlenül a japán kapituláció után, sőt azt megelőzően is, felhasz­nálták a Kínában és Délkelet-Ázsiá­ban állomásozó japán fasiszta csa­patokat az ázsiai népek magasba lendülő szabadságharcának elfojtá­sára. így volt ez Indiában, ég Indo­kínában, (Vietnamban) ahol japán zsoldosokkal akarták letörni a nép szabadságharcát. • Amikor a Szovjetunió végzett a náci fenevaddal és augusztus 9-e hajnalán — a jaltai értekezleten kö­tött megállapodásnak megfelelően — a Távolkeleten is támadásba len­dült, a japán militarizmus sorsa megpecsételődött. A szovjet sere­gek távolkeleti haditettei méltóak voltak a náciellenes háborúban kiví­vott győzelmekhez. Két héttel a tá­madás megindulása után a szovjet főparancsnokság jelentette, hogy ösz­szezúzták az egész Kvantung had­sereget s több mint félmillió foglyot ejtettek. Az amerikai imperializmus 1945 óta gyakran megkísérelte ki­sebbíteni a szovjet csapatok világ­történelmi győzelmének jelentőségét és elhitetni, hogy a Jajpáint állítólag az amerikai atombombák kényszerí­tettők térdre. Ezt azonban még az amerikai katonai szakértők is meg­cáfolják. A „New-York Times" au­gusztus 15-én így nyilatkozott: „Az atombomba ellenére a Szov­jetunió belépése döntötte el a Ja­pán elleni háborút. Ez volt a döntő tényező a vég siettetésében és ez a vég akkor is bekövetkezett volna, ha egyáltalán nem dobnak le atombom­bákat." A távolkeleti háborút tehát a szovjet hadsereg döntötte el. A Szovjetunió gyözeUme vezetett hét esztendővel ezelőtt a japán fegy­verletételhez. A Szovjetunió világraszóló távol­keleti győzelme minden elnyomott ország-ban hatalmas, új erővel töl­olyan eredményes munkáit fejtett ki, hogy átlagos teljesítményüket is túlszárnyalták. Pedig ez is meg­haladja a 160%-Ot. így sikerült el­érni a vasárnapi műszakon 170%­ot és elnyerni a versenyzászlót. Möst már azon leszünk, hogy a versenyzászlót meg is tartsuk. GÄSPÄR FERENC ELŐVAJAR nem sokat szeret beszélni, inkább munkájában és tapasztalatai átadá­sában fejezi ki magát. Huszonné­gyen vannak egy csoportban. Ezek az emberek mind úgy dolgodnak, mintha sokéves tapasztatait állna a hátuk mögött, pedig nagyon sok kezdő bányász v.an közöttük, akik az eke szarvától kerültek a bányá­ba. Mégis a csoport úgy összefor­rott, hogy egymást kisegítve adáák át tapaszt allataikat a többieknek, így a csoporton belül olyan együtt­működés alakult ki, amellyel nagy teljesítményt képesek elérni. Gás­pár Ferenc csoportja öt munkahe­lyen dolgozik, ahonnan állandóan küldik a szenet. De ezenkívül nyolc ember előkészítési munkákat is "vé­gez. Ha az egyik munkahelyen vé­geznek, azonnal átmennek a másik kész munkahelyre, és azok az em­berek, akik az előkészítési munkán dolgoznak, újból más helyen kezdik el a munkát. Az emberek mindig jókedivüek a csoporton belül. Ez érthető is, mert Balázs Jói-sef aknász mindig moso­lyog, még akkor is, amikor a leg­nehezebb munkaszakaszon dolgozik. — Nem voltam mindig ilyen jó­kedvű, — mondja Balázs aknász. — A muitibar. nehéz volt a bányász­élet. sokat szenvedtünk mi, akik a föld mélyén dolgoztunk. A felszaba­dulás után megérhettük, hogy em­beri életet élhetünk, olyat, amilyen a mult rendszeriben csak álom volt 'lunkra. A csoport nőtlen tagjai iItt laknak a legénylakásban az új bányászváros egyik legszebb épületében. Amit kaptunk a felisza. badulás után, azzal akarjuk meg­köszönni, hogy azon leszünk, hogy feladatainkat mindig teljesítsük. Kelemen Béla. tötte el a hazafiakat. Az imperialis­taellenes harc magas színvonalra emelkedett és Kínában világtörté­nelmi csapást mért az amerikai im­perializmusra. Kína elvesztése a há­ború amerikai szervezőit legfonto­sabb ázsiai támaszpontjuktól fosz­totta meg. E csapás után Japán még fontosabb támaszponttá vált szemükben, —< most már nemcsak a Szovjetunió, hanem a Kínai .Nép­köztársaság ellen is, továbbá a Viet­nami Köztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és min­den szabadságáért küzdő ázsiai nép ellen. tj Ennek megfelelően a kapituláció pillanata óta az amerikai imperia­lizmus politikájának lényege: a ja­_ pán feudális erők és a monopoltöke megőrzése; az amerikai monopóliu­mok gyorsított behatolásának és irányító szerepéneik biztosítása; fa­siszta típusú, az amerikai világural­mi politika szolgálatában felfegy­verzett rendőrállam létesítése. Mit ' szóljanak a világ népei olyan tények­hez, mint például a japán háborús bűnösök ,,rehabilitása" és beállítása az USA szolgálatába. Üjra rehabi­litálják a volt japán tábornokokat. Vájjon kérdéses-e, hogy minek kel­lenek az amerikaiaknak ezek a tá­bornokok ? Mire kelil a japán fasisz­ta hadsereg, a hadiipar? De ennek ellenére tény az, hogy a japán militarizmust összezúzó Szov­jetunió győzelmének eredményeként alapvetően megváltoztak az erővi­szonyok egész Ázsiában és magában Japánban is. A Szovjetunió a ja­pán kapituláció előtti éveikben a né­met fasizmus elleni küzdelem köze­pette is milliós japán seregeket kötött le, vagy semmisített meg. és szövetségese, a Kínai Népi Köztáu­saság mai erejének töredékével is százezres japán hadseregcsoporto­kat zúzott össze. De magában Japánban is válto­zott a helyzet. A japán dolgozók ál­landóan szrájkokkal és békeszavaza­tokkal nyilvánítják ki, hogy az űjra­felfegyverzés ellen és a békeszerző­dés megkötéséért vannak. A harc élén, amelyet az ujrafel­fegyverzés ellen és a békeszerződés érdekében folytatnak, a Japán Kom­munista Párt áll. 1945 augusztus 15­én, amikor a japán császár bejelen­tette, hogy feltétel nélkül leteszi a fegyvert, a Komunista Párt első íz­ben nyerte el a legális működés le­hetőségét és. haladéktalanul mun­kához látott. Programmjává tűzte a momarchista rendszer megszünteté­sét, a földesúri földtulajdon meg­szüntetését és a népi demokratikus köztársaság megteremtését. Azóta is a Japán Kommunista Párt áü a sztrájkmozgalmak, a bé­kehaircok s általában minden haladó mozgalom mögött. Hogy a Japán Kommunásta^ Pártnak milyen befo­lyása van, bizonyítja, hogy amikor 1947 február l-é n 2,600.000 különbö­ző iparághoz tartozó munkás elhatá­rozta, hogy sztrájkba lép, a körmány ez elöl az egységes fellépés elől kénytelen volt meghátrálni és tár­gyalásokba bocsájtkoznd a munká­sokkal, minek eredményeképpen a munkásságnak sikerült elérnie az eddigi ibérek kétszeresét, a 8 órai munkaidő bevezetését és a kollektív szerződések i-endszerének megte­remtését. Elmondhatjuk, hogy azóta a Ja­pán Kommunista Párt a munkás­osztállyal a parasztsággal, a főis­kolai hallgatókkal éá más értelmi rétegekkel szorosan összeforrt és ezek a rétegek a TC">mmunista Párt új programmjáns szellemében el­szánt harcot kezdtek. Mindez arról beszél, hogy az ázsiai erőviszonyok az USA imperialista körei számára egyre romlanak. A japán 'munkásosztály harca és bel­ső ellenállásnak megnövekedése. biztosítékai a Japánnal kapcsolatos amerikai tervek végső kudarcának. Ázsia népei előtt a Szovjetunió távolkeleti győzelme nyitotta még az imperialista járom alól való sza­badulás útját. Ezek a népek ma, a japán kapituláció évfordulóján bi­zalommal és reménykedéssel tekin­tenek a Szovjetunióra, mint a japán militarizmus legyőzőjére. térnek legalább hat gép kezelésére. A szövés minősége emellett nem csökken. A szövöműhely 10 CsISz­tagja bejelentette, hogy még szor­galmasabban fog tanulni a szovjet tapasztalatokból, tökéletesen elsajá­títják Kovaljev mérnök munkamód­szerét és 16 orsó kezeléséről 20 orsó kezelésére térnek át. A komárovi Buzuluk-üzem felhí­vásának részletes megvitatása után a gottwaldovói finom-gépüzem alkalmazottai kollektív kötelezettsé­get vállaltak, amelynek értelmében a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom tiszteletére az ötéves terv ne­gyedik événiek tervét Sztálin elv­társ születésnapjáig teljesítik. Az összes munkahelyeken még nagyobb mértékben szervezik meg az újító­műszakokat, melyek alkalmából az üzem legjobb újítói és él-munkásai megtanácskozzák munkatársaikkal, hogyan javítsák meg a munkát. Az üzem dolgozói szintén felemel­ték a tízmillió korona év végéig va­ló megtakarítása elérésére tervezett felhalmozáson felül már előbb beje­lentett kötelezettségvállalásukat to­. vábbi kétmillió koronával. A szov­jet sztahanovisták példája nyomán a gépeknek szocialista megőrzés alá Vételével lényegesen meghosszabbít­ják a gépek működési tartamát. Az üzemben sikeresen fejlődik a két évi normának Klement Gottwald köztársasági elnök 56. születésnap­jáig való teljesítéséért indított moz­galom. A célhoz legközelebb Nedbá­lek Rudolf marós, Szkácel, Otáhal, Csesztmír Szedlácsek és Jozef Szedlácsek állanak elvtársakkal együtt, akik már mindannyiaii az idei második évi műszak teljesítésén dolgoznak. Az idén az üzem 44 al­kalmazottja teljesíti az első ötéves tervben megszabott feladatát. je. Ugy keli robbantani, hogy mind­járt szép darabos szén terüljön a bányász lábai elé, hogy azonnal rakni lehessen a yszalagasztalra. Ezekről beszélgetnek mind a Mol­nár-csoport tagjai, mind a többi tár­na dolgozói. Nem messze Molnárek­tól tialáljük meg Veszelka János csoportját. Veszedkáék Moszka­eféppeil dolgoznak. Ahogy, an robban­tanak és fejtenek, azonnal a sza­lagasztalra lapátolják a szenet. A szalagasztal számukra is nagy se­gítséget nyújt, mert mentesíti őket i csillézés alól. így sikerül minden nap elémiök a 100%-on felüli telje­sítményt, amivel hozzájárulnak ah­hoz, hogy üzemük DECEMBER äl-RE » teljesítse tervét. Miután a 10. számú munkahelyet ellátták gépekkel, egyre emelkedik a teljesítmény. A két Veszelka testvér csodákat művel a 10.es számú munkahelyen. Veszelka Jó­saef augusztusi tervét 150%-ra tel­jesítette. A két testvér egymást véltja a műszakok között, így min­dig megbeszélhetik közösen a mun­ka menetét. Veszelka János három éve dolgozik a pótori bányában. Azelőtt kőbányában dolgozott. H" ­man dolgoznak egy csoportban, egy­mást megértve átadják tapasztala­taikaJt többi munkatársaiknak. Nagy szükség- van aaira, mert a Háj-tárna is > bekapcsolódott az üze­mek közötti versenybe és a:z első helyet akarja kivívni. Ebben a nemes Versenyben a Háj-tárna dolgozói már eddig is ki­tüntették magukat. Balázs József aknász a versenyről ezeket mondja: — Már úgy volt, hogy más üzem fogja elvinni előlünk a verseny­zászlót, de mi ebbe sehogy sem nyugodtunk be'-.. A csoporton belül megbeszélést tartottunk és úgy döntöttünk, hogy vasárnapi műsza­kot dolgozunk le. És vasárnap reg. gel tizenöten, a csoport tagjai, le­szálltunk a bányába. Ezen a napon dőlt el, hogy a versenyzászló hoz­zánk kerül-e, vagy más üzem fogja elvinni elölünk ?, A tizenöt ember

Next

/
Oldalképek
Tartalom