Uj Szó, 1952. szeptember (5. évfolyam, 208-232.szám)

1952-09-07 / 213. szám, vasárnap

1952 szeptember 10 UJ SZO 3 Japán Kommunista Párt felhívása a japán néphez A Japán Kommunista Párt központi vezető szerve az Akahata című lapban a választási programmal együtt felhívást intézett a néphez, amelyben konkrét példákkal mutat rá, hogy a különbékeszerződés, a »biztonsági egyezmény« és az adminisztratív szerződés nem hozták meg Japánnak sem nemzeti függetlenségét, sem békéjét, szabadságát és életszánvonalának emelkedését, sem gazdasági felvirágzását, hanem ellenkezőleg, megerősítették az amerikai monopoltöke igáját és a nemzetet a háború és a gazdasági romlás szélére sodorták. A felhívásban az áll, hogy a li. berális Josida kormány, amely a szerződéseket és a nemzeti "árulás egyezményeit megkötötte, felelős a nemzet nehéz helyzetéért és nemzetének leggyülöltefofo árulója és ellensége. A nemzeten kívül — áll a kiáltványban, — senkisem vezetheti ki az országot a nemzeti válságból és a nemzet ezt a célt csak a reakciós Josida kormány letaszításával érheti el. A liberális párt veresége az áruló reakciós erők és az amerikai támadók legnagyobb támaszának bukását fogja jelenteni. Ha a választásokon ismét a liberális párt győz, nemzeti törvényként újra az amerikai imperialisták parancsait fogja teljesíteni és az amerikai imperialisták éppúgy, mint azelőtt, szemtelenül fognak uralkodni. Ha a nemzet győz, ez az amerikai támadók és a Josida kormány közötti zűr-zavarhoz vezet, mely hozzájárul az egységes nemzeti árcvo. n&l hatalmas megerősödéséhez, a megszálló rendszer felszámolásához és a nemzeti felszabadulás koalíciós kormányának megalakításához. A nemzet választás előtt áll: vagy a háború útján halad, vagy a béke útján! A liberális pártra szavazni annyit jelent, mint a háború útját választani. A felhívás tartalmazza az összes hazafias és békeszerető személyekhez és szervezetekhez intézett kiáltványt, hogy egyesüljenek és mérjenek csapást a liberális pártra, 01 űj minisztérium i Kínai Népköztársaságban A Kína Népköztársaság központi népi kormányának 1952. augusztus 7-én megtartott XVII. ülésén hozott határozata értelmében szeptember elején a következő öt új minisztérium alakult meg: nehéz és könnyű gépipari minisztérium, építésügyi minisztérium, földtani minisztérium és élelmezési minisztérium. Ugyancsak a központi népi kormány XVn. ülésén hozott határozata értelmében megalakult szeptember 3,-án a külkereskedelmi, valamint a belkereskedelmi minisztérium és ugyanakkor megszűnt az eddigi kereskedelmi minisztérium. Barbár amerikai támadások Koriában Az amerikai légierő tovább foly

; tatja a békés koreai városok és falvak barbár, kegyetlen bombázását. Szeptember 4-én az „amerikai légierődök" százai vadászgépek kíséretében tömeges bombatámadást intéztek Fenjan körzete ellen. Napáim bombákkal elpusztítottak néhány falut a nagy területen elpusztították a rizs, csumiz és gaolan vetési területét. Igen nagy a halottak és sebesültek száma, közöttük sok az aszszony és gyermek. . \ Az amerikai légi kalózok baírbár támadást intéztek Sondzsin kikötője ellen is és nehéz bombákat dobtak erre a békés városra. Egész városnegyedek rommá változtak, elpusztították az iskolákat, a kórházakat, a gyermekotthont és a kultúrintézményeket. Emberek százait ölték és sebesítették meg. Az amerikai kalózok tovább folytatják a faH

Tak és a földművesek földjei elleni támadásaikat. E napokban az amerikai repülőgépek romboló és napalm bombákat dobtak a Tedon körzetben lévő Csansuvon békés falucskára. Az összes parasztházakat szétrombolták és felgyújtották, 15 _ asszonyt és gyermeket megöltek. Sokan megsebesültek és égési sebeket szenvedtek. Tim-OkJeh földműves családja élve meg

5* égatt ágyagkunyhójában, amelyet a romboló bombák szétromboltak és a napalm bombák felgyújtottak. A „Mindzsu Csoson" című újság híreket közöl arról, hogy az amerikai légikalózok bai-bár módon megsemmisítették^ Fenjan körzetben az iskolákat. Egyebeken kívül az amerikai légierő fenjani támadásakor romboló és napalm bombákkal 7 iskolát felgyújtottak. Ilymódon rombolták le a 3-as számú leányközépiskolát és a 18-as számú népiskolát. Eaek azok a „katonai" célpontok, amelyeket az amerikai gyilkosok Fenjanban megsemmisítenek. A koreai újságok híreket közölnek az ország különböző részeiből, amelyek elmondják, milyen felháborodást vált ki a koreai népből az agresszorok gonosz akciója, amellyel tervszerűen semmisítik meg ÉszakKorea békés városait és falvait és ölik meg az asszonyokat és gyermekeiket. fogadják el a nemzeti felszabadulás egységes arcvonalának választási Programm,ját, amely a háború elleni, a nemzet függetlenségéért és a békéjéért folytatott küzdelem leghatékonyabb programmja és elfogadható minden hazafi és haladó szellemű ember számára, aki tevékenyen a békéért, a nemzet függetlenségéért, szabadságáért és felvirágzásáért harcol. A Kommunista Párt egyesül az összes rétegekkel, amelyek szembeszállnak a megszálló rendszerrel és a Josida kormánynyál, amelyek békét és nemzeti függetlenséget kívánnak és támogatják a választási programm legalább egyik pontját. A -Kommunista Párt főleg a szocialista párt hatása alatt álló tömegekhez fordul és hangsúlyozza, hogy a jobboldali vezérek a belső és külső háborús erők ügynökeiként teljesen eladták magukat, »a haloldali« szocialista vezérek pedig, amint azt szovjet, és kommunistaellenes beszédeik I mutatják, amelyekkel a nemzet egy. ségét szaggatják szét és aláássák az egész világ békeerőivel való együttműködést, — szintén az amerikai támadóka' támogatják. A kiáltványban a KP azon reményének ad kifejezést, hogy a szocialista párt egyszerű tagjai és követői meglátják a pártvezéreik szavai és tettei közti nyilvánvaló ellentéte, ket és megújítják a-a igazán hazafias szocialista pártot, amiben a kommunista párt mindenképpen se. gédkezni akar. Az Akahata című lap közölte a Japán Kommunista Párt központi vezető szervének a választások alkalmával kiadott felhívását is, amelyben hangsúlyozza, hogy a választások a legjobb alkalmat jelen tik a nemzet számára, hogy egyesüljön a nemzeti felszabadulás egységes, demokratikus arcvonalában. A kiáltvány felhívja a nemzetet, hogy fogadja el a kommunista párt választási programmját és a választások során küzdijön a nép érdekében az egységes nemzeti arcvonalért. A lap közli a Kommunista Párt 104 jelöltjének névjegyzékét, akik között van Kaiioku Hosökava, Sukeharu Josida, Kanici, Kavakami és a parlament alsóháza előző kommunista képviselőinek nagyrésze. Az Asahi című lap közli, hogy szeptember 3-án tartották meg Tokióban a Kommunista Párt konferenciáját a választási politikai kérdéseket illetően, amelyen a Kommunista Párt elhatározta tíz saját jelöltjének és az egységes arcvonal 7 jelöltjének nevezését, akik között van Tokusavuro Tan, Tosiáki Vada, továbbá Adaci, Tosidzo Tage és Iutak Kubota. Francia burzsoá lapok az Amerikai Egyesült Aliamok A francia polgári sajtóban az utóbbi napokban több <?lyan közlemény jelent meg, amely a francia burzsoá köröknek az amerikai politikával szemben táplált aggodalmairól és ellenszenvéről tanúskodik. IAZ ,,Ag-ence Quotidierine d' Information Economique et Financiére" című gazdasági lap egyik cikkében bírálja & francia kormánynak és más nyugati hatalmaknak a német imperializmus újjászületésére és visszaállítására irányuló külpolitikáját. A cikk megállapítja, hogy „a franciák nyugtalanok a német militarizmus újjászületése miatt" majd a következőket írja; ' 'Ki '1\ ell jelentenünk az amerikaiaknak, hogy a franciák nyug-talansága egyenes kö-' vetkezménye a Wehrmacht helyreállítására irányuló irjtézkedéseknek". A francia burzsoá gazdasági lap végül rámutat: „A francia közvélemény növekvő aggodalmának egyik fó'oka az, hogy a nyugati hatalmiak rendszeresen visszautasítják a szovjet javaslatokat. Lehetetlen felhőtlennek látni jövőnket akkor, ha a szövetségesek diplomáciája amerikai nyomás alatt áll." Az ,,Aurore" círnü lap az Egyesült Államok északafrikai, különösen tuniszi terjeszkedésével foglalkozik. „A francia közvélemény — írja — nem tud napirendre térni Washingtonnak az északafrikai ügyekbe történő beavatkozása felett". „Fel kell tennünk a kérdést — folytatja — vájjon az amerikaiak Tuniszban éppúgy meg akarják-e vetni lábaikat, mint ahogy most a marokkói Caszablankában teszik. Különös diplomácia az, amely következetesen nem vesz tudomást arról, hogy Tunisz és Franciaország között szerződéses viszony áll fenn, vagyis hogy Tunisz — francia gyarmat. Nagyon elegünk van már az ilyen „Made in USA" jellegű üzleti diplomáciából." — írja az ,.Aurore." A „Le Monde'' hasábjain Maurice Duvej-ger „hidegháború vagy együttműködés Észajta-frifcában ?'' című cikkében ugyancsak hangot, ad a francia burzsoázia aggodalmának az Egyesült Államok északafrikai terjeszkedése miatt. Cikkében többek között ezeket írja: „Az amerikai befolyás fokozatos benyomulására az európai befolyás helyére, az afrikai és középkeleti népek jövőjét éppúgy fenyegeti, mint Európa jövőjét. Lesznek-e Északafrikában és Keleten tisztán látó emberek, akik felismerik, hogy a távolabbi jövőt tekintve az igazán súlyos veszélyt i számukra nem az európai (vagyis a francia és az angol) hanem a?. : amerikai uralom jelenti, — írja i ,.Le Morude". Bonni koalíciós §gépwise!@k Mnauer áruié politikája ellen nyilatkoztak Adenauer nemzetáruló politikája mind erősebb ellenkezést vált ki a bonni koalíciós pártok parlamenti és tartomány gyűlési képviselői körében is. ' Adenauer és a nyugati főbiztosok csütörtöki megbeszéléséről kiadott közleményre — amely lényegében a német kérdés békés és igazságos rendezését célzó szovjet jegyzék elutasítását jelenti — több nyugatnémet polgári politikus határozott tiltakozással válaszolt. Bodenstein, a Keresztény Szociális Unió parlamenti képviselője a következőket szögezte le: — Ha a nyugati hatalmak és Adenauer kormánya ismét elutasítják, vagy elodázzák a négyhatalmi tárgyalásokat és keresztül hajszolják a bonni és a párizsi szerződés ratifikálását, akkor Németország ketté, szak'ítottsága beláthatatlan időre tartóssá válik. Merlinger, a Bajor Párt tartománygyűlési képviselője sajtónyilatkozatában a következőket mondotta: — A leghatározotabban elutasítom Adenauer ujrafelfegyverzési politikáját és a bpnni különszerződést. Véleményem szerint meg kell ragadni minden alfcalhiat a német kérdés békés megáldása érdekében és el kell fogadni a legutóbbi szovjet javaslatokat. így működik a karlsruhei „független" alkotmánybíróság Theodor Heuss, a bonni bábállam, elnöke néhány hétteL ezelőtt felkérte a karlsruhei „alkotmánybíróságot", dolg'ozzon ki jogi szakvéleményt arra vonatkozólag, vájjon a bonni különszerződés és az úgynevezett európai védelmi egyezmény összeegyeztethető-e a nyugatnémet alkotmánytörvény rendelkezéseivel ? A Neues Deutschland most közli, hogy Adenauer megbízásából Lenz államtitkár szerdán megbeszélést folytatott dr. Hapker Aschoffal, a karlsruhei „alkotmánybíróság" elnökével s olyan szakvélemény kidolgozására szólította fel, amely megkönnyíti a békeellenes szerződések ratifikálását a bonni parlamentben. Egyetlen hazafi sem érzi magát biztonságban Tito Jugoszláviájában. Elég egy helytelenítő szó a fasiszta Tito-klikk politikája ellen és a kiejtett szót politikai üldözés követi. Rankovics hóhérai mindenütt leselkednek a jugoszláv hazafiakra és kegyetlenül elbánnak velük. Nemrég előfordult a következő eset. Disztics alezredes, egy titoista hadosztály biztosa beszélgetett a katonákkal és a Szovjetuniót rágalmazta, tagadva a Szovjetunió óriási szerepét a jugoszláv népnek a hitlerista megszállás alól történt felszabadításában. Disztics ezután megkérdezte Szavo Milovanovics tizedest: — Ki szabadította fel Jugoszlá. viát? A káplár így felelt: — Jugoszláviát a nép szabadította fel

1 a Szovjetunió segítségével. Ez igaz felelet éktelen haragra lobbantotta Tito pribékjét. A káplárt súlyos büntetéssel fenyegette •meg, ami elől az csak szökéssel menekült. S ez nem egyedülálló eset Tito hadseregében, amtelyet Tito fasisztarendszerének „biztos támaszává", az óceánontúli agresszorok rohamcsapatává szeretne átalakítani. A belgrádi bakó tisztogatást rendezett a hadseregben és ennek során börtönbe vetett és internálótáborba küldött 20.000 tisztet, akik a végsőkig hűek maradtak a néphez. Több mint 100.000 „gyanús" katonát kíilFasiszta terror Jugoszláviában dött az úgynevezett „munkászászlóaljakba", ahol az élet semmiben sem különbözik a sóbányák rabjainak életétől. Ezek az üldözések még jobbán növelik az elégedetlenséget a hadseregben. Az albán Zeri j. Popullit című lap közlése szerint az utóbbi hetekben a zágrábi katonai egészségügyi iskolá-ban és a bori ezredbén mozgalom indult az?" zal a követeléssel, hogy' kergessék ki az amerikai gyarmatosítókat Jugoszláviából. A ijugoszláviai dolgozók napról napra fokozzák harcukal az imperialista bilincs és az új háború ellen, a békéért és az ország visszatéréséért a béke táborába. A francia Monde című burzsoá újság is kénytelen beismerni, hogy Titot a legnagyobb „veszély" a nép oldaláról fenyegeti. A beígrádi fasiszta banda, csakhogy hatalmon maradhasson, mindenkit irgalmatlanul üldözőbe vesz, aki a titóista rendőri rendszert elítélni meri. Tito-Rankovies áruló klikkje nemcsak attól a lehetőségtől fosztotta meg a munkásokat és dolgozó parasztokat, hogy résztvegyenek a választásokon, hanem kénye-kedve szerint veti fogságba a hazafias harcosokat. Ebből a célból számos börtönt és koncentrációs tábort építettek az országban. Csupán Belgrádban húsz nagy kazamata és né. Irta: B. ZSIRNOV • hány koncentrációs tábor várja a foglyokat. SzánTGk egyre nö. Ezekben a ,,halálgyárakban", amelyeket az amerikai „segítés" alapján az USA-ból hozott legborzalmasabb kínzó észközökkel szereltek fel, több mint 250.000 hazafi senyved. Itt raboskodnak a jugoszláv nép hős fiai, mint Milenko Sotra, az 1941. évi hercegovinai népi felkelés szervezője, Mirko Markovics, a belgrádi egyetem volt közgazdasági professzora, a Spanyolországban harcolt nemzetközi brigád harcos tagja és a jugoszláv haza sok más hű fia. Rankovics börtönei és koncentrációs táboraá»" még borzalmasabbak, mint a hitlerista Gestapo haláltáborai voltak. A szadista titóista hóhérok a letartóztatott embereket két kategóriába osztják. Az elsőbe sorolják a legveszélyesebb politikai ellenfeleket, akiket nyomban meggyilkolnak. A második kategóriába sorolt foglyokat hosszasan, embertelenül kínozzák. A titoista hatalom helyi szervei a belgrádi kormány biztatására kényük-kedvük szerint indítanak pereket és üldözik a dolgozókat. Gracsanick kerületben például a falvak birái az UDB-ügynökökkel karöltve éjszakai támadásokat intéznek a békés parasztok ellen és rabszolgamunkára hajtják őket a bori ércbányába, amelyet a Foster Veller Corporation amerikai cég kaparintott meg magának.. Ezt a módszert százés százezer jugoszláv paraszt ellen alkalmazzák, akiket a titoisták stratégiai útak, repülőterek, földalatti raktárak és más katonai célok spítésér

e készítenék az amerikai Pentagon (hadügyminisztérium); parancsára. A munkások a büntetéseikkel való állandó fenyegetések alatt élnek. A Tito-féle büntetőtörvény halálbüntetést ír elő azért az egyszerű tényért is, ha a munkás nem tudja teljesíteni az emberfölötti termelési normát. v A titoista törvényszékek sommásan ítélkeznek. ; Maga Rankovics is elismerte, hogy csupán 1950-ben a jugoszláv törvényszékek körülbelül 300.000 ítéletet hoztak. Számos teljesen ártatlan személyt ítéltek a törvények titoista „őrei" halálra. Az államgépezetből is tömeges elbocsátások történnek. Az intézményekből kiűzik a haladó és becsületes tisztviselőket és helyükbe usztasákat, csetníkeket és má

s tizenhárompi'óbás fasisztákat ültetnek. Csupán a mult évben 130.000 „meg nem felelő" alkalmazottat eresztettek szélnek. Akik az ilyen erőszakoskodás ellen felemelik hangjukat, azokat nyomban tömlöcbe vetik. A gyárakból és üzemekből minden alap és jog nélkül kidobják az úgynevezett „nem jövedelmező munkaerőket". Ebbe a kategóriába főleg az öregek és az anyák tartoznak. A titoista sajtó is beismeri, hogy a guzlinszky medencében elbocsátották a terhes vagy gyermekes aszszonyokát. Ez év három hónapja alatt a könnyűipari vállalatokból 3000 nőt bocsátottak el, akikre nélkülözés és éhezés vár. Ám a tito-fasisztáknak semilyen terrorral sem sikerül Jugoszlávia népét az amerikai imperialisták igájába hajtani. Egyre jobban szélese-* dik az országban a népi ellenállási mozgalom. Rövid idő leforgása alatt a munkások tízezrei sztrájkoltak a bányákban és a kikötőkben. Ujabban csupán Trepcsában 3000 bányász sztrájkol. Más bányákban és igen fontos ipari vállalatokban is sztrájkok törtek ki. Á hazafiak a legtevékenyebben akadályozzák a katonai intézkedéseket. így Koszo-vo-Mitrovicán hatalmas katonai raktárt pusztítottak el. A^ dolgozó parasztok gyakran vonulnak a hegyekbe s kommunista munkások vezetésével fegyverrel a ke?,ükben harcolnak. Jugoszlávia népei ki fogják vívni a békét, szabadságot és függetlenséget a Tito-fasiszták elleni hősies harcukkal, akármennyire bíznak is a nép hóhérai a fasiszta terrorban és az amerikai dollárokban.