Uj Szó, 1952. szeptember (5. évfolyam, 208-232.szám)

1952-09-06 / 212. szám, szombat

1952 szeptember 10 UJ SZO 3 Wilhelm Pieck, a Német Demo­kratikus Köztársaság elnöke szer­dán Magdeburgba látogatott és kifejtette n német nép időszerű feladatait a -város lakosságának nagygyűlésén, amelyen több mint 100.000 ember vett részt. Wilhelm Pieck elvtárs hatalmas lelkesedés­sel fogadott beszédében a többi között a következőket mondotta: Az Adenauer kormány téved, lia azt hiszi, hogy a német nép meg­hajol a nyugati hatalmak diktátuma előtt és lemond nemzetünk egységé­nek helyreállításáról. Nincsen olyan hatalom a világon, amely megakadályozhatná, hogy a német nép elszántan küzdjön nem­zeti jogaiért, mindaddig, amíg meg nem valósul Németország egyesítése és amíg nem kötnek igazságos békeszerződést egész Németországgal. — Meggyőződésem, hogy nyugat­németországi barátaink, a ruhrvidé­ki bányászok, a bajorországi és Würt­temberg! vasasok, a hamburgi és a brémai kikötömunkások emlékeznek még a Kapp-puccs leverésére szerve­zett dicsőséges egységfrontakciókra. Bizonyos, hogy a dolgozók egységfrontja^ de kü­lönösen a kommunista, szociálde­mokrata és pártonkívüli munká­sok egységes harci frontja ellen egyetlen német kormány sem tud egy napig sem fennmaradni. A német nép már kétszer élte át a háború borzalmait ebben az év­században. Nem kétséges, hogy az amerikai tábornokok új háború ese­tén atomfegyverekkel, napalmbom­bákkal és baktériumokkal pusztíta­nák hazánkat és népünket úgy, amint Koreában teszik. Nagy elégtétellel és forró hálával kell megállapítanunk, hogy a szocialista Szovjetunió kormá­nya mindenkor tettekkel támogat­ja az egységes és békeszerető Né­metország megteremtésére irányu­ló nemzeti törekvésünket. Ennek a népek közötti barátságra és a' szocialista elvhüségre épülő po­litikánknak újabb bizonyítéka az a jegyzék, amelyet a Szovjetunió kor­mánya augusztus 23-án intézett a három nyugati hatatomhoz. — Felszólítunk minden német ha­zafit, minden embert, aki békét sdtar hogy teljes erejével küzdjön a bon­ni háborús különszerződés ratifiká­lásának megakadályozásáért és tá­mogassa a négyhatalmi értekezlet mielőbbi összehívását javasló szov­jet jegyzéket. A német Kommunista Párt nyílt levele a szociáldemokrata párt tagjaihoz A Német Kommunista Párt Köz-­ponti Vezetősége a német nép mos­tani sorsdöntő napjaiban újabb nyilt levelet intézett a szoc. dem. párt és a nyugatnémet szakszervezetek tagjaihoz és funkcionáriusaihoz, A Német Kommunista Párt vezetősége levelében azt javasolja, hogy a szo­ciáldemokraták és a szakszerveze tek megbízottai, valamint a Német Kommunista Párt képviselői kezd­jenek haladéktalanul tárgyalásokat a következő kérdésekről: 1. közös akciók végrehajtása a parlamentben és a parlamenten kívül a bonni különszerződés rati­fikálásának megakadályozására; nyugatnémet képviselők részvétele a német békeszerződés és a sza­bad össznémet választások előké­szítésére egybehívandó négyhatal­mi értekezleten; 2. együttes hairc az Adenauer kormány által felszámolt demo­kratikus szabadságjogok védel­mére; 3. az egész nyugatnémet mun­kásság együttes küzdelme a dol­gozók életszínvonalának emelésé­ért, a bérszerződések felmondásá­ért és a bérek felemeléséért. Szeptember 3-án a Biztonsági Ta­nács folytatta a Szovjetunió javasla­tának megtárgyalását, ajnely szerint mind a 14 államot egyszerre vegyék fel az ENSz tagjai közé, amelyek felvételüket kérték, mégpedig Albá­niát, a Mongol Népköztársaságot, Bulgáriát, Magyarországot, Romá­niát, Ausztriát, Ceylont, Transzjoi dániát, Líbiát, Nepált, Olaszorszá­got, Finnországot, Portugáliát és ír­országot. ' Az ülésen felszólaltak az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Hollandia, Törökország, Görögország és Chile képviselői, akik különféle ürügyek alatt elutasították a szovjet javaslat támogatását. Austin, az Egyesült Államok képviselője kijelentette, hogy az Egyesült Államok küldött­sége ellene van ezen államoknak az ENSz-be való egyidejű felvételiének és rámutatott arra, hogy az ameri­kai küldöttség ellenzi azt, hogy az ENSz-be felvegyék Albániát, a Mon­gol Népköztársaságot, Bulgáriát, Magyarországot és Romániát, mert ezeket az államokat nem tartja ,,elegendően jogosultaknak" az ENSz be való felvételre. Ezzel egyidejű­leg azonban a mellett szavazott, hogy az ENSz-be felvegyék a többi 9 OÍ~ szágot, amelyekről a szovjet javas­lat szól és ezeket az országokat ,,jo­gosultaknak" tartja a felvételre. Nagy-Britannia és Chile képvise­lői kijelentették, hogy a szovjet ja­vaslatról ss»óló szavazásnál! tartóz­kodni fognak a szavazástól. Hollandia és Görögország képvise­lői állást foglaltak amellett, hogy az új tagok felvételének a Biztonsági Tanácsba való megtárgyalását ha­lasszák el és utalják az ENSz köz­gyűlésének hetedik ülésezése elé. Ezt a javaslatukat azzal indokolták, hogy ebben a kérdésben ellentét áll fenn a tanács öt állandó tagja kö­zött. Egyben kijelentették, hogy ha a szovjet javaslatról a Biztonsági Tanácsban szavazni fdgnak, akkor a szovjet javaslat ellen fognak sza­vazni és ezt azzal indokolták, hogy ellenzik néhány államnak egyidejű felvételét az ENSz-be. Thorez elvtárs meggyógyult és visszatér Franciaországba Jacques Duclos elvtárs, a Francia Kommunista Párt titkára, a párt központi bizottságának szerdai ülé­sén mondott beszámolója során a következőket jelentette be: »Elvtársak! Összegyűltünk azért, hogy önöknek megmondjam, meny­nyire tele van a szívünk örömmel, hogy ez központi bizottságunk utolsó ülése, amelyet főtitkárunk, nagy és kedves elvtársunk, Maurice T'iorez távollétében tartunk meg, aikinek személye felé fordui minden szeretetteljes bizalmunk. A központi bizottság tagjai hosz­szantairtó lelkes tapssal köszöntöt­ték a bejelentést. Duclos elvtárs így folytatta: — Maurice Thorez elvtárs, mi­után visszanyerte egészségét a szo­cializmus nagy országában, Sztálin országában, amely felé fordul szí­vünk végtelen hálájával, ereje teljes birtokában készül hazatérni Franciaországba, hogy újból elfoglalja helyét annak a nagy harcnak az élén, amelyet pártunk hazánk szabadságáért és nemzeti függetlenségéért folytat. A központi bizottság tagjai újabb lelkes tapsviharral köszöntötték | Duclos elvtárs szavalt. A bányászok sztrájkja következtében az USA 10 millió tonna szenet vesztett Amint a nyugati hírügynökségek jelentik, szeptember 2-án végetérc mintegy félmillió amerikai bányása sztrájkja, amelyet augusztus 25-én kezdtek. A szltrájkolók béremelést követeltek, valamint a bányák biz­tonsági intézkedéseinek megjavítá­sát, mert a bányákban állandóan szaporodnak a halálos balesetek amiatt, hogy a kapitalista bányatu­lajdonosok nem biztosítják a bányá­szok biztonságát a tárnákban,. A mult év első hét hónapja alatt 334 bányász pusztult el. A bányászok sztrájkja következ­tében az amerikai széntrösztök mint­egy 10 millió tonna szenet vesztet­tek. A bányász szakszervezeti szö­.vetség vezetősége most béremelésről tárgyalt a bányatulajdonosokkal. I lapén reakció az USA parancsára fokozza a Japán Kommunista Párt üldözését Az angol szakszervezeti kongresszus ülésén a küldőitek a háborús készülődések ellen foglaltak állást Az angol szakszervezeti kon­gresszus szeptember 2-iki délelőtti ülésén folytatták a vitát. . A kon­gresszus több határozatot fogadott el, amelyek követelik az egészség­ügyi ellátás megjavítását és az öregségi segély emelését. A napirend központi kérdése a „fegyverkezés és nemzetgazdaság" és a „fegyverkezés és a béke" cntiű. több szakszervezet által benyújtott összetett határozati javaslat megvi­tatása volt. Az első határozati ja­vaslat felhívja a főtanácsot, „lép­jen fel a háborús készülődések el­len és mozgósítsa a munkásmozga­lom minden rétegét arra, hogy olyan politikát követeljenek a kor­mánytól, amely biztosítaná; először az öt nagyhatalom tanácskozásának összehívását a béke.egyezmény alá­írására; másodszor Németország és Japán újrafelfegyverzésének meg­szüntetését és valamennyi ország fegyverzetének fokozatos csökken­tését; harmadszor a szabadságot és az önkormányzatot minder, elnyo­mott népnek". A „fegyverkezés és béke" című határozati javaslat kimondja, hogy a „nemzetközi felkészültség és a háború veszélyét csakis a nagyha­talmak közötti kölcsönös megegye­zés útján lehet megszüntetni". A határozati javaslat követeli, hogy támogassanak minden olyan törek­vést, amely valób'an enyhíteni tud­ja a békét. Ezért támogassák az ENSz-en keresztül nemzetközi egyezmények megkötését a fegyver­zet csökkentéséről. aZ atom- és baktériumfegyver eltiltásáról, az atomenergia kizárólagos békés cé lókra való felhasználásáról és a gazdaságilag elmaradt területek olyan fejlesztéséről, amely meli a nép életszínvonalát és biztosítja po litikai függetlenségét. Tewson, a főtanács főtitkára a békéről szóló határozati javas: ... ellen szólalt fel és támogatta a fegyverkezési verseny politikáját. A két határozati javaslat Ritája során sok felszólaló kijelentette, hogy a világ békéjét legfőképpen az amerikai uralkodó körök veszé­lyeztetik és rámutattak, hogy a Szovjetunió — szemben a. burzsoá propaganda hamis állításával — Békés építéssel foglalkozik. Az első összetett határozati javaslatot Jack Stanley, az épületszerelő munkások szakszervezetének főtitkára nyúj­totta be. Felszólalt John Horner, a tűzoltó­szakszervezet főtitkára. Beszédében kijelentette, hogy Krupp szabad­lábrahelyezése és vagyonának visz­szaadása leleplezi azt a tényt, hogy Nyugat-Németország újraíelfegy­.verzésével kapcsolatos politikai kér­déseket nem az angol kormány, ha­nem Washington dönti el. A második összetett határozati javaslatot a gépipari munkások egyesült szakszervezete nevében J. Scott, a szakszervezet végrehajtó bizottságának tagja nyújtotta be. A kongresszus délutáni ülésén a jobboldali szakszervezeti vezetők reakciós beszédeket 1 mondottak, mindenáron gyengíteni akarták azt a hatást, amelyet a délelőtti ülésen beterjesztett határozati javaslatok előadóinak é s támogatóinak felszó­lalásai keltettek. Tewson zárószavában ismét azt állította, hogy a fegyverkezés a „béke érdekében" folyik. Ezután a határozati javaslatot szavazásra tették fel. Szakszerveze­tenkint szavaztak, ami lehetővé teszi a főtanácsnak, hogy mester­kedjék a legnagyobb szakszerveze­tek mandátumaival. így a főtanács­nak sikerült elutasíttatni a határo­zati javaslatokat. A főtanács vereséget szenvedett a tudományos dolgozók szövetsége ál­tal benyújtott határozati javaslat megvitatása során. A határozati ja­vaslat tiltakozik a baktériumfegy­ver alkalmazása ellen és felhívja az ankol kormányt, hogy az ENSz­en keresztül biztosítsa a baktérium­fegyver eltiltását. A főtanács meg­próbálta megtagadni a kérdés meg­vitatását, de a küldöttek ragaszkod­tak a határozati javaslat megvita­tásához. A határozati javaslatot vé­gül 269.000 szavazattöbbséggel el­fogadták. A Sinhua hírügynökség jelenti, hogy Josida kormánya a jövő ja­pán általános választásokkal kap­csolatban fokozza a Japán Kommu­nista Párt tagjainak és az összes többi japán hazafiaiknak üldözését. Ez D. Murphy amerikai nagykö­vet parancsára történik. Joisida augusztus 28-i nyilatkoza­tával egyidejűleg, amelyben bejelen­tette a japán parlament alsóházá­nak feloszlatását, Toszuike Szato Ja­pán főügyésze, oda nyilatkozott, hogy a választások ideje alatt a kommunista párt be lesz tiltva. A parlament kommunista tagjai­nak augusztusban történt törvény­ellenes bebörtönzése után miost is­mét két kommunista képviselőt he­lyeztek rendőri felügyelet alá. Csu­pán Koneda községben a Japán tási harcra. Komunista Párt több, mint á0 tag­ját tartóztatták le. Azt a koholt vádat emelték ellenük, hogy a he­lyi kormány ellen harcoltak. Tokiói jelentések szerint Murphy és Josida meg akarják akadályoz­ni a Japán Kommunista Párt és az egységes hazafias front jelöltjei­nek megválasztását. Ezért már most dühödt rágalmazó kampányt indí­tottak a Japán Kommunista Párt ellen és be akarják tiltani a demo­kratikus folyóiratokat és közlemé­nyeket ie. Amint az Uj Kína ügynökség megjegyzi, a japán nép harcol nem­zeti függetlenségéért és a békéért és a Japán Kommunista Párt veze­tése alatt erélyesen készül a válasz­A titói Igazságszolgáltatás a kulákok kezében A titoista klikk azon törekvésé, ben, hogy metörje a jugoszláv mun­kások és dolgozó parasztok .fasisz­taellenes harcát, olyan bírósági gé. p.eaétet használ, amelybe a városi és faílusi burzsoázia állandóan újabb képviselőit hívja be. A „Partijszki Radník" című titoista lap jelentése szerint 1949-ben a szmederevszkí palankai járásbíróságon az esküd­tek névsorába három falusi gazda­got vettek fel. Í951 végéig a kulák | eskädtek száma ötszörösére emel­kedett. Másrészt a titoisták az es­küdtek soraiból visszahívják a mun­kásképviselők utolsó maradványait is, akik még a bíróságokon megma­radtak. Ugyanezen titoista lap je­lentése szerint Szerbiában 24 olyan járás van, amelyben nincs egyet­len egy ^munkás-esküdt sem. Ha­sonló a helyzet a pozsarevaci és ne­gotini kerületi bíróságokon is. Hz ázsiai és csendesóceáni népek készülődése a nagy pekingi béketaSáikozóra tónaD véerén Pekinsben béke. ennek támosnitAsa. a békéért, vívott Imnoiri&HamuH már réren kém E hónap végén Pekingben béke. értekezletre gyűlnek össze az ázsiai és csendesóceáni országok küldöttei. Ez a bfSkeértekezlet olyan nemzet­közi helyzetben ül össze, amikor egy sor ázsiai és csendesóceámi or. szág hazafias erői fegyveres harc­ban állanak a Wall-Street zsoldo­saival és csatlósaival. A fegyveres küzdelem ma ezekben aiz országok­ban a békeharc legfőbb formája. Es a népek egyre jobban átérzik ezt. Nem véletlen, hogy a Kínai Népköz­társaságban néhány hőnajppal ez. előtt a kínai békebizottság kezde­ményezett országos fegyveradomá­nyozási mozgalmat a Koreában küz­dő kínai népi önkéntesek számára —- és nem véletlen, hanem a töme­gek politikai éleslátásának egyik bizonyítéka, hogy annyi adomány özönlött a bé-kebizottsághoz, amer.y­nyiböl 3 és fél ezernél több vadász­repülőgépet lehet vásárolni. A hős koreai néphadsereg és a kínai ~önkéntesek frontjáról sokezer kilométernyire harcoló vietnami néphadsereg is tudja, hogy a gyar­matosítók ellen vívott fegyveres küzdelem békeharc. Ezeken az országokon kívül Ma­lájföldön és a Fülöp-szigeteken i az imperializmus, a háború szerve­zői ellen vívott fegyveres harc s ennek támogatása a békéért vívott küzdelem legfontosabb formája. A többi országok népei más formában készülnek a nagy találkozóra. A közelmúltban Kuo-Mo-zso, a Kínai Békebizottság elnöke, a kínai béke­mozgalom szervezeti megerősítésé­ről számolt be, arról, , hogy a kínai békebizottság ma már 3000, nagy területre kiterjedő helyi szervezet­tel rendelkezik, amelyhez az albi­zottságok, iskolai és üzemi béke­bizottságok tízezrei tartoznak. Azok közül az ázsiai kapitalista országok közül, amelyekben nem az imperializmus ellen vívott fegyve. res küzdelem a békeharc fő formá­ja, India és Japán a legfontosabb. India azért, mert a földkerekség­nek Kína után a legnagyobb lélek­számú országa. Japán" azért, mert ez az amerikai támadó, agressziös tervek legfőbb támaszpontja. India most a pekingi értekezlet küszöbén a békemozgalom hatalmas fellendülését éli. Szeptember 12 és 14-ike között harmadik indiai or­szágos békekongresszuson választ­ják meg. a nagy pekingi értekezlet küldötteit. Ennek a kongresszusnak a megszervezését hatalmas tömeg, munka, békegyülések és konferen­ciák egész sora kíséri. Ami Japánt illeti, az amerikai imperializmus már régen kénytelen volt tudomásul venni, hogy ez az ország nem az a »biztos« szovjet­ellene», Kínaellenes támaszpont már, ahogyan azt Mac Arthurék »megtervezték«. Japán munkásosz­tálya, dolgozó népe egész sor sztrájkban, tömegtüntetésben mu­tatta meg erejét és ezeket- a tünte­téseket mind élesebben jellemzi a megszállók és provokátorok elleni fizikai szembeszállás. Május óta a yokohamai hajómunkásak, az acél­ipar munkásai 3 millió embert megmozgató általános sztrájkja be­szél a japán nép harci lelkesedésé­ről. A koreai agresszió kirobbantá­sának második évfordulóján száz­ezrek vettek részt tömeggyüleseken és Oszakában egy amerikai tábor, nok is megsebesült a tömegtünteté­sek során. Most a japán fasizmus leverésé­nek évfordulóján nem kevesebb, mint 14 hatalmas tömeggyülésen tüntetett az ország • népe a béke mellett. Ez a néhány kiragadott példa arról beszél: Ázsia és a Csendes­óceán népei a békeharc * olyan sok­rétűségével, olyan erejével készül­nek a nagy pekingi találkozóra, amilyenre még nem volt példa ezeknek az országoknak történeté­ben. Pieck elvtárs, a lémet Demokratikus Köztársaság eSsieke lárcra szólította fel a mm f^azafiakai A Biztonsági Tanács illéséről •vtAmíko-»- 3-á n a "Riv.t-nhRá.P'i T^íJ.- r>l PP Anrlöon inowcmlt rflrrt air 1' ^ r=.

Next

/
Oldalképek
Tartalom