Uj Szó, 1952. szeptember (5. évfolyam, 208-232.szám)

1952-09-27 / 230. szám, szombat

Ac Világ proletárjai egyesüljetek l SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1952 szeptember 27, szombat 2 Kcs V. évfolyam, 230. szám c/l mai szántban: Kormányhatározat a mezőgazdasági tudomány, kutatás és népszerűsítés új megszervezéséről (1—3. old.) Partéiét ol d-) Hírek a Szovjetunióból H old.) A romáai nagy nemzetgyűlés egyhangú lelkesedéssel megszavazta az új alkotmányt (5- olc I ) 4A kínai kormányküldöttség Moszkvából viszatért Pekingbe ' (5. old.) A szocialista hazafiság nemes megnyilvánulása A szocialista hazafiság egyik leg­szebb megnyilvánulása ma az SzK(b)P XIX. kongresszusának és a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 35. évfordulójának tiszteleté­re üzemeinkben és falvainkon indí­tott nagyméretű szocialista munka­verseny. Népünk örömteljes munka­lelkesedéssel mutatja meg hazaszere­tetét, elszánt akaratát, hogy a nagy Szovjetunió oldalán biztosítja a bol­dog, békés életet. A hazafiság már regi idők óta minden nemzet legmélyebb, legsajá­tosabb érzelme. A kizsákmányló osz­tályok visszaéltek ezzel a nemes ér­zéssel önzö, kizsákmányoló céljaik érdekében. Ellenségeskedést szítot­tak a nemzetek között, hogy álcáz­zák a kapitalista társadalom szöges ellentétét a munkásosztály és a bur­zsoázia, a dolgozó parasztság és a földbirtokosok érdekei között. A szocialista hazafiság új, maga­sabb típusú hazafiság. A szülőföld szeretete, amelyet a kapitalista rendszerben annyiszor áztatott mun­kásvér, elválaszthatatlanul egybeforr a szocialista rendszer szeretetével, amelyet a nép harcolt ki, a szülőpárt szeretetével, amely a burzsoázia fe­letti győzelmet kiharcolta és gyönyö­rű szocialista jövő felé vezet. A szocialista hazafiság — a szo­cialista. haza iránti legodaadóbb sze­retet érzelme. A szocialista haza mentesíti az embert a kizsákmányol lástó! és maga után vonjál a társa­dalom gazdasági, politikai és kultu­rális életének eddig soha nem látott általános fejlődését. A nép számára a hazafiság nem kereskedelmi üzér­kedés tárgya, mint a burzsoáziánál volt. A kapitalizmus rabszolgabilincsei­töl felszabadult dolgozó nép haza­fisága hatalmas életadó erő, amely­ből a munkások, a dolgozó parasz­tok és a dolgozó értelmiség tömeges hősiessége árad a társadalmi élet minden szakaszán. A szocialista ha­zafiság társadalmunk egyik legfon­tosabb mozgatóeiejévé válik, felsza­badítja a dolgozó nép, a szocializmus építőinek mérhetetlen alkotó erejét. Népünk legsajátosabb érdeke ha-, zájának gazdaggá, gyönyörűvé és szi­lárddá tétele. Az egész ország gaz­dagságától függ minden egyén jóléte, az ország erejében és védőképességé­ben van minden dolgozó ember csa­ládjának és gyermekei biztonságának biztosítéka. ' Dolgozó népünk ezért állandóan tudatában van köztársasági elnö­künk, Klement Gottwald bölcs sza­vainak: „Attól függ, mennyi és milyen munkát adunk a társadalomnak, hogy mennyit adhat visSza nekünk a tár­sadalom. milyen szociális, egészség­ügyi és kulturális gondoskodást nyújthat, hogyan fejlesztheti termelő erőit és hogyan védekezhet államunk belső és külső ellenségei ellen". „A munka — tanítja Gottwald elv-, társ — ezért ma hazafiságunk és szocialista törekvésünk fő értelme. Aki csak beszél a hazafiságról és a . szocializmusról, sem hazafi, sem nem szocialista, hanem káros fecsegő, " aki a hazafiság és a szocializmus eszméit csupán megfosztja hitelétől." A szocialista munkaverseny, mint a szocializmus építésének kommunis­ta módszere, ma a hazaszeretet leg­igazibb megnyilvánulása. Célja a tár­sadalomnak és ezáltal saját magunk­nak is minél jobb munkát nyújtani, jobban dolgozni és ezáltal többet és olcsóbban termelni. E feladat telje­sítésére a dolgozók egyre szélesebb és szélesebb tömegeinek bevonása' a szocializmus építésének meggyorsí­tását, az életszínvonal fokozását, or­szágunk erejének megszilárdítását, a béketábor megerősítését jelenti. Dolgozóinknak az SzK(b)P XIX. kongresszusa és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordu­lója — e dicső történelmi események tiszteletére tett kötelezettségvállalá­sainak bejelentése és teljesítése, a széles méretben megindított szocia­lista munkaverseny kifejezi a szocia­lista hazafiság és a proletárnemzet­köziség szétválaszthatatlan kapcso­latát. Mily gyönyörű megnyilvánulása a szülőföld legforróbb szeretetének a. komárovi Buzuluk-üzem felhívása. Az a felhívás, amelyre munkásaink és műszakijaink számos üzemünkben a gottwaldi ötéves terv negyedik évének időelötti teljesítésére vállalt kötelezettségekkel, a Szovjetunió megrendeléseinek korai teljesítésére, a termelés - megjavítására és gazda­ságossá tételére tett további felaján­lásokkal válaszolnak, továbbá oly kötelezettségvállalásokkal, amelyek meggyorsítják hazánk szocialista építését. 1 Mily gyönyörű tanújele munkása­ink lángoló hazafias érzésének a szo­kolovi bányászoknak a köztársasági elnök vándorzászlajáért indított ver­seny győztesének felajánlása, hogy tervfeladatukat..december 15-ig tel­jesitik és 30Q.000 tonna szenet ter­melnek ki. A hazafias munkahősiesség népünk legtalálóbb felelete minden nemzet­ellenes, kozmopolita és burzsoa-nacio­nalista árulónak, aki az angol-ame­rikai imperialisták júdáspénzéért há­borút készít elő szülőföldje ellen, egyúttal azonban annak legfényesebb bizonyítéka, hogy a háborús gyújto­gatok tervei sohasem sikerülnek. A szocialista verseny nemcsak úji mérhetetlen anyagi értékeket ter­hiéi, de új, gyönyörű, szocialista tí­pusú emberek, a köztársaság öntu­datos gazdái és védelmezői nőnek fel benne. A gyönyörű, szocialista jövő har­cosainak első. soraiban szilárdan ha­ladnak népünk legjobb fiai. — a kommunisták. A párt és Gottwald elvtárs által nevelve, Marx, Engels, Lenin, Sztálin legyőzhetetlen tanítá­sától vezéreíve, a kommunisták min­dig azok élén álltak, akik a dolgozó nép jobb életéért, a kizsákmányolók nélküli életért küzdöttek. A nép sze­retetéért, a kapitalista bilincsek alóli felszabadításáért — a legnagyobb ^áldozatokat is meghozták. Szeretik nemzetüket, hazájukat és ezért küz­denek annak felvirágzásáéit és a ha­zafias építés első soraiban állanak ma. Népünknek . tanítónk, Lenin és Sztálin dicső pártja mutatja meg az utat. A kommunista holnap egyre fényesebb vonalai vázolódnak fel előttünk a Szovjetunió fejlődésére irányuló gigászi méretű ötödik ötéves terv tervezetének számadataiban. A szovjet ipar össztermelése eléri a há­borúelőtti színvonal háromszorosát. Az új ötéves terv elsősorban az ipa­ri alapágazatok, bányák, kohók, energiafejlesztők, vegyi és nehézipar további fejlődését jelenti. Egyúttal lényegesen növekszik a mezőgazdasá­gi termelés, valamint az élelmiszer­es könnyűipar termelése. Á bolsevi­kok győzedelmes pártja további eddig nem tapasztalt népgazdasági fejlő­désre. az élet és kulturális színvonal új, hatalnias növekedésére vezeti a szovjet népet. A gyönyörű hazafias mozgalom, a szocialista munkaverseny további ápolásával és terjesztésével előre újabb sikerek felé hazánk szocialista építésében­Kormányhatározat a mezőgazdasági tudomány, kutatás és népszerűsítés új megszervezéséről Jozef Nepomucky földmüvelésügyi miniszter javaslatára a kormány 1952. szeptember 16-i gyűlésén ha­tározatot fogadott el a mezőgazda­sági tudomány, kutatás és népsze­rűsítés új megszervezéséről. A határozat a következőképpen hangzik: „A szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés rendszeres fej­lődése, állandó növekedése és tökéle­tesedése nem va'lósulhat meg a tuí dománynak a gyakorlattal való leg­szorosabb kapcsolata, a mezőgazda­sági tudománynak és gyakorlatnak a marxista-leninista tanítás szilárd alapjaira való helyezése, valamint a mezőgazdasági dolgozók legszélesebb köreinek, a szovjet és saját mező­gazdasági tudományunk legújabb is­mereteivel és a példás mezőgazdasá­gi dolgozók jól bevált munkatapasz­talataival való rendszeres megismer­tetése nélkül. Mezőgazdasági tudományunk és kutatásunk a kapitalizmus időszaká­ból a burzsoá idealista felfogással terhelve került ki. A mezőgazdasági kutatás tevékenységét a kapitalista agrárpolitka, a nyereség alapelve ifralta és irányította. A mezőgazda­sági kutatás tevékenysége a kapita­lista kizsákmányolás érdekeit szol­gálta és csak a nagybirtokosoknak és a faíusi gazdagoknak nyújtott segítséget. 1945 után sem állottak bfe lénye­ges változások a mezőgazdasági tu­domány- értelmezésében, valamint a kutató intézetek megszervezésében, melyek főként a köztársaság három legnagyobb városában (Prágában, Brünnben és Pozsonyban) összponto­sultak és túlnyomóan ellenőrzéssel és laboratóriumii kísérletekkel foglalkoz­tak, ezeknek saját mezőgazdasági kísérleti területeiken való felülvizs­gálása nélkül. 1948 győzelmes februárja után a tudományos dolgozók egy része meg­értette a forradalmi változások je­lentőségét és a szovjet mezőgazdasá­gi tudomány és gyakorlat ismeretei­nek alapján igyekezett új útra lép­ni. Megkezdte működését a termelés halasztást nem tűrő szükségleteinek kérdéseiben, azonban nem oldotta meg azokat tervszerűen, rendszer és módszerek alapján, egész terjedel­mükben. A mezőgazdaság népszerűsítése nem foglalkozott rendszeresen a ter­melés kérdéseivel, nem tűzött ki ma­ga elé pontos célt. Nem mozgósított a termelési terv teljesítéséért és túl­lépéséért, tervszerűtlenül és elégtele­nül vitte át a szovjet és saját me­zőgazdasági tudományunk kiváló ta­pasztalatait a gyakorlatba és tevé­kenységét inkább a falu kulturális kérdéseire- irányította. Mezőgazdasági tudományunk, ku­tatásunk és népszerűsítésünk eddig néhány komoly hiányosságban szen­ved, amelyek gátolják abban, hogy a szocialista mezőgazdasági termelés növelésének és további fejlesztésének Hatékony segítőtársává váljon. 1. Mezőgazdasági tudományunk, kutatásunk é népszerűsítésünk nem tették kellőképpen magukévá és nem használták ki a szovjet mezőgazda­sági tudomány és gyakorlat ismere­teit. 2. Tudományos dolgozóink és kuta­tóink munkája nincsen kifejezetten egy cél felé irányítva és vezetve: a mezőgazdasági termelés rendszeres fokozására. Ezért a kutató munkák terve eddig igen tökéletlen, szétfor­gácsolt és nem irányul kellőképpen áz ötéves terv feladataira, nem biz­tosítja a fő problémák gyors megpl­dását és további távlatokat -nélkü­löz. 3. A tudományos dolgozók és ku­tatók jelentős 1 része eddig nem ér­tette meg Micsüi'in ag-robiológiájá­nak lényegét. A tudományban és ku­tatásbán nem alkalmazzák az építő kritikát és önkritikát, nem folytat­nak következetes harcot a kártékony elméletek ellen és engedékenység mutatkozik a tudományban és gya­korlatban felmerülő reakciós néze­tekkel szemben. 4. A tudomány és a'kutatás hely­telen felfogása és irányítása vissza­tükrözik a rossz megszervezésben. Nem alakult ki eddig olyan szerv, amely tudományosan és módszeresen irányította volta a kutatást és ér­tékelte volna előrehaladását és ered­ményeit. Nem valósult meg a kutató­intézetek és állomások tervszerű széthelyezése és kiépítése. 5. A kutatás feladatát nem érté­kelték ki teljesen és a kutatásban működő káderekre nem fordítottak kellő figyelmet és gondosságot. En­nek következtében számos jó dolgo­zót más munkaszakaszra (iskolára, állami birtokra) tettek át, és így gyengült a kutatás. Sok becsületes szakembernek és tudományos dolgo­zónak, akik ugyan eddig még nem szabadultak meg a tudomány idea­lista értelmezésétől, akiknek munkája azonban pozitív viszonyt mutat a munkásosztállyal és a népi demo­kratikus rendszerrel, nem segítettek kellóképpen, nem használták ki szakképességeiket és nem bíztak rá­juk felelősségteljes feladatokat. Másfelől ez a helyzet az osztály­ellenség egy részének lehetővé tette a kutatásban való megmaradását és oda való behatolását és kártevő te­vékenységének kifejtését az úgyne­vezett' szakképzettség köpenye alatt. A mezőgazdasági kutatást és nép­szerűsítést nem egészítették ki terv­szerűen fiatal tudományos dolgozók­kal és propagandistákkal. A káde­reket nem helyezték szét helyesen és elégtelen volt a politikai és szak­mai növekedésük, valamint rendsze­res iskolázásuk érdekében tanúsí­tott gondoskodás. 6. A haladó mezőgazdasági tudo­mány kutatásainak és ismereteinek népszerűsítését eddig nem folytat­ták tervszerűen úgy, hogy hatéko­nyan elősegítse mind a tudomány, mind a gyakorlat eredményeinek gyors és szélesméretü érvényesítését a. mezögazdasági^nagyüzemi terme­lésben. A mezőgazdaság szakaszán a népszerűsítést eddig nem szervez­ték meg úgy, hogy a mezögazdas;';i tudománynak, a haladó termelési módszerek eredményeinek és a pél­dás dolgozók kiváló tapasztalatainak széles méretű bevezetése a gazdasági gyakorlatba a hektárhozamok eme­lésének és a gazdasági állatok hasz­nossága fokozásának egyik leghaté­konyabb eszközévé váljon az állami terv által megszabott feladatok ér­telmében. A népi kutatók és újítók jó munkaeredményeit nem általáno­sították rendszeresen és a népi ku­tatást nem a szocialista mezőgazda­sági termelés megsegítésére irányu­ló tömegmozgalomként szervezték meg. 7. A vetőmagok és palánták neme­sítésének és szaporításának helytele«» felfogása összpontosított kereske­delmi és elosztó szervezet (Oseva) létesítéséhez vezetett, amely fékezi Micsurin agrobiológiai alapelveinek érvényesítését. Nem tartották be fő­leg azt az alapelvet, hogy a vetőma­got az egyes termelési területek fel­tételei között nemesítsék és termel­jék.! Annak érdekében, hogy a mezőgaz­dasági tudomány, kutatás és népsze­rűsítés tevékenysége mentesüljön a hiányosságoktól és a. Szovjetunió, 9 szovjet tudományos dolgozók és pro­pagandisták mintaképe nyomán a mezőgazdasági termelés tervfelada­tai teljesítésének és túllépésének ha­i tékony segítőtársává váljon az EFSz-ek, a gép- és traktorállomások, valamint az állami birtokok további fejlesztésének megszilárdításában, a Csehszlovák Köztársaság kormánya, az alábbi intézkedéseket határozza el: 1. A mezőgazdasági tudománynak, kutatásnak és népszerűsí­tésnek k termelés állandó fokozására irányítása Mezőgazdasági tudományunk, ku­tatásunk és népszerűsítésünk főfel­adata a Szovjetunió példája nyomán utat keresni és mutatni az állandóan íövekvő termésbegyüjtésre és a gaz­dasági állatok hasznosságának leg­magasabb fokú kihasználására a leg­kevesebb munka és költség mellett. A földművelésügyi minisztérium­nak (Nepomucky miniszternek) ezért a következő intézkedések megtételét tűzi ki feladatul: 1. Az Állami Tervhivatal által megszabott határidőn belül ki kell dolgozni a kutatás 1953. évi központi tervét, amely a népgazdasági terv szükségleteiből indul ki a mezőgaz­dasági termelés további fejlődésére való tekintettel és tartalmazza az egyes termő területek termelési fel­tételei szerinti agrotechnikai és zoo­technikai intézkedések összességét a micsurini tudomány alapián. 2. A növénytermelési kutatás fel­adatait a következőkre kell irányíta­ni: a) a füvesvetésforgó rendszer be­vezetésére és átdolgozására a mező­gazdaságban, valamint a talaj ter­mékenységének fokozására; b) a helyi feltételekhez jól alkal­mazkodó összes növényfajták beve­zetésére. magas termékenységük és a betegségekkel szembeni ellenálló­képességük biztosítására; c) új termékeny mezőgazdasági növényalapfajták, főleg ráknak, pe­nésznek és más betegségeknek el­lenálló burgonyafajták nemesítésére, e növények hozamának és minőségé­nek a legrövidebb időn belül való fokozása érdekében. 3. Az állattenyésztési kutatás fel­adatait a gazdasági állatok, főleg a szarvasmarhák, sertések és juhok hasznosságára kel] irányítani, főleg: a) bevezetni és átdolgozni a he­lyes takarmányozási technikát és >a takarmányok gazdaságos értékelésé­nek módszereit; b) bevezetni a gazdasági állatok helyes tenyésztését és felnevelését, gondozását, c) a betegségekkel szemben szívós és hasznos fajállatok állományainak létrehozását és a keresztezés fel­használását termékenységük fokozá­sára. 4. Biztosítani kell. hogy a mező­gazdasági gépesítésben végzett ku­tatás : a) olyan gépeket értékeljen és ha­tározzon meg, amelyek megfelelnek a mezőgazdaság szocialista szektora agrotechnikai és gazdasági követel­ményeinek, b) kidolgozza a mezőgazdasági munkák további fejlődésének és tel­jes gépesítésének kérdéseit, elsősor­ban a cukorrépa termelésnél, a bur-

Next

/
Oldalképek
Tartalom