Uj Szó, 1952. szeptember (5. évfolyam, 208-232.szám)

1952-09-27 / 230. szám, szombat

Ac Világ proletárjai egyesüljetek l SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1952 szeptember 27, szombat 2 Kcs V. évfolyam, 230. szám c/l mai szántban: Kormányhatározat a mezőgazdasági tudomány, kutatás és népszerűsítés új megszervezéséről (1—3. old.) Partéiét ol

d-) Hírek a Szovjetunióból H old.) A romáai nagy nemzetgyűlés egyhangú lelkesedéssel megszavazta az új alkotmányt (5- olc

I ) 4A kínai kormányküldöttség Moszkvából viszatért Pekingbe ' (5. old.) A szocialista hazafiság nemes megnyilvánulása A szocialista hazafiság egyik legszebb megnyilvánulása ma az SzK(b)P XIX. kongresszusának és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójának tiszteletére üzemeinkben és falvainkon indított nagyméretű szocialista munkaverseny. Népünk örömteljes munkalelkesedéssel mutatja meg hazaszeretetét, elszánt akaratát, hogy a nagy Szovjetunió oldalán biztosítja a boldog, békés életet. A hazafiság már regi idők óta minden nemzet legmélyebb, legsajátosabb érzelme. A kizsákmányló osztályok visszaéltek ezzel a nemes érzéssel önzö, kizsákmányoló céljaik érdekében. Ellenségeskedést szítottak a nemzetek között, hogy álcázzák a kapitalista társadalom szöges ellentétét a munkásosztály és a burzsoázia, a dolgozó parasztság és a földbirtokosok érdekei között. A szocialista hazafiság új, magasabb típusú hazafiság. A szülőföld szeretete, amelyet a kapitalista rendszerben annyiszor áztatott munkásvér, elválaszthatatlanul egybeforr a szocialista rendszer szeretetével, amelyet a nép harcolt ki, a szülőpárt szeretetével, amely a burzsoázia feletti győzelmet kiharcolta és gyönyörű szocialista jövő felé vezet. A szocialista hazafiság — a szocialista. haza iránti legodaadóbb szeretet érzelme. A szocialista haza mentesíti az embert a kizsákmányol lástó! és maga után vonjál a társadalom gazdasági, politikai és kulturális életének eddig soha nem látott általános fejlődését. A nép számára a hazafiság nem kereskedelmi üzérkedés tárgya, mint a burzsoáziánál volt. A kapitalizmus rabszolgabilincseitöl felszabadult dolgozó nép hazafisága hatalmas életadó erő, amelyből a munkások, a dolgozó parasztok és a dolgozó értelmiség tömeges hősiessége árad a társadalmi élet minden szakaszán. A szocialista hazafiság társadalmunk egyik legfontosabb mozgatóeiejévé válik, felszabadítja a dolgozó nép, a szocializmus építőinek mérhetetlen alkotó erejét. Népünk legsajátosabb érdeke ha-, zájának gazdaggá, gyönyörűvé és szilárddá tétele. Az egész ország gazdagságától függ minden egyén jóléte, az ország erejében és védőképességében van minden dolgozó ember családjának és gyermekei biztonságának biztosítéka. ' Dolgozó népünk ezért állandóan tudatában van köztársasági elnökünk, Klement Gottwald bölcs szavainak: „Attól függ, mennyi és milyen munkát adunk a társadalomnak, hogy mennyit adhat visSza nekünk a társadalom. milyen szociális, egészségügyi és kulturális gondoskodást nyújthat, hogyan fejlesztheti termelő erőit és hogyan védekezhet államunk belső és külső ellenségei ellen". „A munka — tanítja Gottwald elv-, társ — ezért ma hazafiságunk és szocialista törekvésünk fő értelme. Aki csak beszél a hazafiságról és a . szocializmusról, sem hazafi, sem nem szocialista, hanem káros fecsegő, " aki a hazafiság és a szocializmus eszméit csupán megfosztja hitelétől." A szocialista munkaverseny, mint a szocializmus építésének kommunista módszere, ma a hazaszeretet legigazibb megnyilvánulása. Célja a társadalomnak és ezáltal saját magunknak is minél jobb munkát nyújtani, jobban dolgozni és ezáltal többet és olcsóbban termelni. E feladat teljesítésére a dolgozók egyre szélesebb és szélesebb tömegeinek bevonása' a szocializmus építésének meggyorsítását, az életszínvonal fokozását, országunk erejének megszilárdítását, a béketábor megerősítését jelenti. Dolgozóinknak az SzK(b)P XIX. kongresszusa és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulója — e dicső történelmi események tiszteletére tett kötelezettségvállalásainak bejelentése és teljesítése, a széles méretben megindított szocialista munkaverseny kifejezi a szocialista hazafiság és a proletárnemzetköziség szétválaszthatatlan kapcsolatát. Mily gyönyörű megnyilvánulása a szülőföld legforróbb szeretetének a. komárovi Buzuluk-üzem felhívása. Az a felhívás, amelyre munkásaink és műszakijaink számos üzemünkben a gottwaldi ötéves terv negyedik évének időelötti teljesítésére vállalt kötelezettségekkel, a Szovjetunió megrendeléseinek korai teljesítésére, a termelés - megjavítására és gazdaságossá tételére tett további felajánlásokkal válaszolnak, továbbá oly kötelezettségvállalásokkal, amelyek meggyorsítják hazánk szocialista építését. 1 Mily gyönyörű tanújele munkásaink lángoló hazafias érzésének a szokolovi bányászoknak a köztársasági elnök vándorzászlajáért indított verseny győztesének felajánlása, hogy tervfeladatukat..december 15-ig teljesitik és 30Q.000 tonna szenet termelnek ki. A hazafias munkahősiesség népünk legtalálóbb felelete minden nemzetellenes, kozmopolita és burzsoa-nacionalista árulónak, aki az angol-amerikai imperialisták júdáspénzéért háborút készít elő szülőföldje ellen, egyúttal azonban annak legfényesebb bizonyítéka, hogy a háborús gyújtogatok tervei sohasem sikerülnek. A szocialista verseny nemcsak úji mérhetetlen anyagi értékeket terhiéi, de új, gyönyörű, szocialista típusú emberek, a köztársaság öntudatos gazdái és védelmezői nőnek fel benne. A gyönyörű, szocialista jövő harcosainak első. soraiban szilárdan haladnak népünk legjobb fiai. — a kommunisták. A párt és Gottwald elvtárs által nevelve, Marx, Engels, Lenin, Sztálin legyőzhetetlen tanításától vezéreíve, a kommunisták mindig azok élén álltak, akik a dolgozó nép jobb életéért, a kizsákmányolók nélküli életért küzdöttek. A nép szeretetéért, a kapitalista bilincsek alóli felszabadításáért — a legnagyobb ^áldozatokat is meghozták. Szeretik nemzetüket, hazájukat és ezért küzdenek annak felvirágzásáéit és a hazafias építés első soraiban állanak ma. Népünknek . tanítónk, Lenin és Sztálin dicső pártja mutatja meg az utat. A kommunista holnap egyre fényesebb vonalai vázolódnak fel előttünk a Szovjetunió fejlődésére irányuló gigászi méretű ötödik ötéves terv tervezetének számadataiban. A szovjet ipar össztermelése eléri a háborúelőtti színvonal háromszorosát. Az új ötéves terv elsősorban az ipari alapágazatok, bányák, kohók, energiafejlesztők, vegyi és nehézipar további fejlődését jelenti. Egyúttal lényegesen növekszik a mezőgazdasági termelés, valamint az élelmiszeres könnyűipar termelése. Á bolsevikok győzedelmes pártja további eddig nem tapasztalt népgazdasági fejlődésre. az élet és kulturális színvonal új, hatalnias növekedésére vezeti a szovjet népet. A gyönyörű hazafias mozgalom, a szocialista munkaverseny további ápolásával és terjesztésével előre újabb sikerek felé hazánk szocialista építésébenKormányhatározat a mezőgazdasági tudomány, kutatás és népszerűsítés új megszervezéséről Jozef Nepomucky földmüvelésügyi miniszter javaslatára a kormány 1952. szeptember 16-i gyűlésén határozatot fogadott el a mezőgazdasági tudomány, kutatás és népszerűsítés új megszervezéséről. A határozat a következőképpen hangzik: „A szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés rendszeres fejlődése, állandó növekedése és tökéletesedése nem va'lósulhat meg a tuí dománynak a gyakorlattal való legszorosabb kapcsolata, a mezőgazdasági tudománynak és gyakorlatnak a marxista-leninista tanítás szilárd alapjaira való helyezése, valamint a mezőgazdasági dolgozók legszélesebb köreinek, a szovjet és saját mezőgazdasági tudományunk legújabb ismereteivel és a példás mezőgazdasági dolgozók jól bevált munkatapasztalataival való rendszeres megismertetése nélkül. Mezőgazdasági tudományunk és kutatásunk a kapitalizmus időszakából a burzsoá idealista felfogással terhelve került ki. A mezőgazdasági kutatás tevékenységét a kapitalista agrárpolitka, a nyereség alapelve ifralta és irányította. A mezőgazdasági kutatás tevékenysége a kapitalista kizsákmányolás érdekeit szolgálta és csak a nagybirtokosoknak és a faíusi gazdagoknak nyújtott segítséget. 1945 után sem állottak bfe lényeges változások a mezőgazdasági tudomány- értelmezésében, valamint a kutató intézetek megszervezésében, melyek főként a köztársaság három legnagyobb városában (Prágában, Brünnben és Pozsonyban) összpontosultak és túlnyomóan ellenőrzéssel és laboratóriumii kísérletekkel foglalkoztak, ezeknek saját mezőgazdasági kísérleti területeiken való felülvizsgálása nélkül. 1948 győzelmes februárja után a tudományos dolgozók egy része megértette a forradalmi változások jelentőségét és a szovjet mezőgazdasági tudomány és gyakorlat ismereteinek alapján igyekezett új útra lépni. Megkezdte működését a termelés halasztást nem tűrő szükségleteinek kérdéseiben, azonban nem oldotta meg azokat tervszerűen, rendszer és módszerek alapján, egész terjedelmükben. A mezőgazdaság népszerűsítése nem foglalkozott rendszeresen a termelés kérdéseivel, nem tűzött ki maga elé pontos célt. Nem mozgósított a termelési terv teljesítéséért és túllépéséért, tervszerűtlenül és elégtelenül vitte át a szovjet és saját mezőgazdasági tudományunk kiváló tapasztalatait a gyakorlatba és tevékenységét inkább a falu kulturális kérdéseire- irányította. Mezőgazdasági tudományunk, kutatásunk és népszerűsítésünk eddig néhány komoly hiányosságban szenved, amelyek gátolják abban, hogy a szocialista mezőgazdasági termelés növelésének és további fejlesztésének Hatékony segítőtársává váljon. 1. Mezőgazdasági tudományunk, kutatásunk é népszerűsítésünk nem tették kellőképpen magukévá és nem használták ki a szovjet mezőgazdasági tudomány és gyakorlat ismereteit. 2. Tudományos dolgozóink és kutatóink munkája nincsen kifejezetten egy cél felé irányítva és vezetve: a mezőgazdasági termelés rendszeres fokozására. Ezért a kutató munkák terve eddig igen tökéletlen, szétforgácsolt és nem irányul kellőképpen áz ötéves terv feladataira, nem biztosítja a fő problémák gyors megpldását és további távlatokat -nélkülöz. 3. A tudományos dolgozók és kutatók jelentős

1 része eddig nem értette meg Micsüi'in ag-robiológiájának lényegét. A tudományban és kutatásbán nem alkalmazzák az építő kritikát és önkritikát, nem folytatnak következetes harcot a kártékony elméletek ellen és engedékenység mutatkozik a tudományban és gyakorlatban felmerülő reakciós nézetekkel szemben. 4. A tudomány és a'kutatás helytelen felfogása és irányítása visszatükrözik a rossz megszervezésben. Nem alakult ki eddig olyan szerv, amely tudományosan és módszeresen irányította volta a kutatást és értékelte volna előrehaladását és eredményeit. Nem valósult meg a kutatóintézetek és állomások tervszerű széthelyezése és kiépítése. 5. A kutatás feladatát nem értékelték ki teljesen és a kutatásban működő káderekre nem fordítottak kellő figyelmet és gondosságot. Ennek következtében számos jó dolgozót más munkaszakaszra (iskolára, állami birtokra) tettek át, és így gyengült a kutatás. Sok becsületes szakembernek és tudományos dolgozónak, akik ugyan eddig még nem szabadultak meg a tudomány idealista értelmezésétől, akiknek munkája azonban pozitív viszonyt mutat a munkásosztállyal és a népi demokratikus rendszerrel, nem segítettek kellóképpen, nem használták ki szakképességeiket és nem bíztak rájuk felelősségteljes feladatokat. Másfelől ez a helyzet az osztályellenség egy részének lehetővé tette a kutatásban való megmaradását és oda való behatolását és kártevő tevékenységének kifejtését az úgynevezett' szakképzettség köpenye alatt. A mezőgazdasági kutatást és népszerűsítést nem egészítették ki tervszerűen fiatal tudományos dolgozókkal és propagandistákkal. A kádereket nem helyezték szét helyesen és elégtelen volt a politikai és szakmai növekedésük, valamint rendszeres iskolázásuk érdekében tanúsított gondoskodás. 6. A haladó mezőgazdasági tudomány kutatásainak és ismereteinek népszerűsítését eddig nem folytatták tervszerűen úgy, hogy hatékonyan elősegítse mind a tudomány, mind a gyakorlat eredményeinek gyors és szélesméretü érvényesítését a. mezögazdasági^nagyüzemi termelésben. A mezőgazdaság szakaszán a népszerűsítést eddig nem szervezték meg úgy, hogy a mezögazdas;';i tudománynak, a haladó termelési módszerek eredményeinek és a példás dolgozók kiváló tapasztalatainak széles méretű bevezetése a gazdasági gyakorlatba a hektárhozamok emelésének és a gazdasági állatok hasznossága fokozásának egyik leghatékonyabb eszközévé váljon az állami terv által megszabott feladatok értelmében. A népi kutatók és újítók jó munkaeredményeit nem általánosították rendszeresen és a népi kutatást nem a szocialista mezőgazdasági termelés megsegítésére irányuló tömegmozgalomként szervezték meg. 7. A vetőmagok és palánták nemesítésének és szaporításának helytele«» felfogása összpontosított kereskedelmi és elosztó szervezet (Oseva) létesítéséhez vezetett, amely fékezi Micsurin agrobiológiai alapelveinek érvényesítését. Nem tartották be főleg azt az alapelvet, hogy a vetőmagot az egyes termelési területek feltételei között nemesítsék és termeljék.! Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági tudomány, kutatás és népszerűsítés tevékenysége mentesüljön a hiányosságoktól és a. Szovjetunió, 9 szovjet tudományos dolgozók és propagandisták mintaképe nyomán a mezőgazdasági termelés tervfeladatai teljesítésének és túllépésének hai tékony segítőtársává váljon az EFSz-ek, a gép- és traktorállomások, valamint az állami birtokok további fejlesztésének megszilárdításában, a Csehszlovák Köztársaság kormánya, az alábbi intézkedéseket határozza el: 1. A mezőgazdasági tudománynak, kutatásnak és népszerűsítésnek k termelés állandó fokozására irányítása Mezőgazdasági tudományunk, kutatásunk és népszerűsítésünk főfeladata a Szovjetunió példája nyomán utat keresni és mutatni az állandóan íövekvő termésbegyüjtésre és a gazdasági állatok hasznosságának legmagasabb fokú kihasználására a legkevesebb munka és költség mellett. A földművelésügyi minisztériumnak (Nepomucky miniszternek) ezért a következő intézkedések megtételét tűzi ki feladatul: 1. Az Állami Tervhivatal által megszabott határidőn belül ki kell dolgozni a kutatás 1953. évi központi tervét, amely a népgazdasági terv szükségleteiből indul ki a mezőgazdasági termelés további fejlődésére való tekintettel és tartalmazza az egyes termő területek termelési feltételei szerinti agrotechnikai és zootechnikai intézkedések összességét a micsurini tudomány alapián. 2. A növénytermelési kutatás feladatait a következőkre kell irányítani: a) a füvesvetésforgó rendszer bevezetésére és átdolgozására a mezőgazdaságban, valamint a talaj termékenységének fokozására; b) a helyi feltételekhez jól alkalmazkodó összes növényfajták bevezetésére. magas termékenységük és a betegségekkel szembeni ellenállóképességük biztosítására; c) új termékeny mezőgazdasági növényalapfajták, főleg ráknak, penésznek és más betegségeknek ellenálló burgonyafajták nemesítésére, e növények hozamának és minőségének a legrövidebb időn belül való fokozása érdekében. 3. Az állattenyésztési kutatás feladatait a gazdasági állatok, főleg a szarvasmarhák, sertések és juhok hasznosságára kel] irányítani, főleg: a) bevezetni és átdolgozni a helyes takarmányozási technikát és >a takarmányok gazdaságos értékelésének módszereit; b) bevezetni a gazdasági állatok helyes tenyésztését és felnevelését, gondozását, c) a betegségekkel szemben szívós és hasznos fajállatok állományainak létrehozását és a keresztezés felhasználását termékenységük fokozására. 4. Biztosítani kell. hogy a mezőgazdasági gépesítésben végzett kutatás : a) olyan gépeket értékeljen és határozzon meg, amelyek megfelelnek a mezőgazdaság szocialista szektora agrotechnikai és gazdasági követelményeinek, b) kidolgozza a mezőgazdasági munkák további fejlődésének és teljes gépesítésének kérdéseit, elsősorban a cukorrépa termelésnél, a bur-