Uj Szó, 1952. szeptember (5. évfolyam, 208-232.szám)

1952-09-26 / 229. szám, péntek

1952 szeptember 19 I

f J SZŐ Z 144 i Az alsószecsei szövetkezet a krumpli beadási kötelezettségét 66 mázsával túlteljesítette A mult év őszén az alsószecsei határban i

s megjelentek a dübörgő vasparipák, a traktorok és egymásután tüntették el a barázdákat. Üj életet kezdtek az alsószecsei gaz. dák, olyan életet, mely minden gaz. dának biztosítja boldog megélhe tését. Egyszóval, a mult év őszén Alsószeesén is megalakult a III., típusú EFSz. — Akkor is éppen így esett az eső, amikor gazdatársaim kezükbe vették a tollat, hogy örökre pontot tegyenek a maradi gazdálkodás, a nyomorgás, az örökös gond után — szólal meg a szövetkezet gazdája, Adami János. Arcát az ablak felé fordítja, fekete bajuszát kétoldalt simítja s beszéd közben hosszan elnézegeti az ólomszürke felhőből alá. hulló kövér esőcseppeket. Hűlne Ilona, a szövetkezet köny. velője, mintha észre se venné a beszélgetést, se

m a ház tetején füstölgő esőt, szorgalmasan tanulmányozza a fáira függesztett térképet, kezében ceruza és papír van. Valamit nagy gondossággal jegyezget. — Ilona most az agronóm felada. tát is végzi a könyvelés mellett — jegyzi meg'Adami János. Tudniillik az agronóm iskolában van. De Ilon. kán semmi munka ne<m fog ki. A könyvelést is olyan pontosan és lel. kiismeretesen v^gzi, hogy a járás összes szövetkezeti könyvelői példát vehetnek róla. Hűlne Ilonát a szövetkezet küldte iskolába a megalakulás után. Az iskolában megismerkedett a könyvelés művészetével. •— Bizony nem hiába költöttük rá a pénzt — mondják egyszerre többen. — . Megszolgálja ö a szövetkezetnek százszor is, olyan pontos mindenben, mint. az óra. Az eső lassan alábbhagyott, az iroda előtt lévő esővíz tócsákban egyre kevesebb buborék jelentkezett. — Majd csak eláll — mondja a gazda. — Sokat ért ez a repcénknek — szólal meg most Sípos István, a 2. csoport vezetője. Sapkájárói leverte az esöszemeket beszédközben. No meg az öszi takarmánykeveréknek is jól jött. A szövetkezet tagjai az aratás és cséplés befejezése után még r.agyobb lelkesedéssel fogtak a munkához, mint az elmúlt évben. Ma már snin denki előtt a napnál világosabb a szövetkezeti gazdálkodás Utolérhe. tetlensége. Nem okozott nehézséget a gabonabeadási kötelezettség teljesítése sem a tagoknak. A kenyerük is megvan, pénzük is van. Haszics Mihály és Adami Jozséf sem bánná, ha már legalább 20 évvel ezelőtt szövetkezeti tag lehetett volna. Soha azelőtt nem volt nekik annyi jövedelmük még egy éves gazdálkodás alatt sem, mint most egy félév alatt. Meg is dolgoztak érte becsületesen. Az első félévben előleg címén több mint 22.000 koronát vettek fel fejenként. Ezenfelül a ledolgozott munkaegységek után járó gabonamennyiség í

s 20 mázsa körül mozgott mindkettőjüknél. Ezek az emberek látják, milyen óriási előnyt jelent számukra a szövetkezeti gazdálkodás. Iparkodnak is minden munkát idejében elvégez ni, különösen az idejében történő vetésre fektetnek nagy súlyt. Ezenfelül a haladó agrotechnika utasításainak betartására is sokat adnak. Alsószeesén az idei aratás után a tarlóhántást maradéktalanul elvégezték. A búzakeresztek még kint voltak a földeken, de az eke már forgatta is a tarlót. Voltak ugyan még szövetkezeti tagok, akik nem értették a tarlóhántás jelentőségét, de a szövetkezet vezetőségének az utasítására megcsinálták. — No, majd meglátjuk, hogy mit érünk vele — mondogatták egymás között. A tarlóhántás elvégzésének rövid idő múlva meg is látták az eredmé nyét, mégpedig a repce vetésénei, amihez szeptember elején fogtak hozzá. A tagok azt hitték, hogy a szárazság miatt talán még a szántás is lehetetlen lesz, de kellemesen csalódtak. Amikor az eke az első barázdát felhasította, akkor vették észre, hogy a föld egyáltalán nincs kiszáradva, sőt most a legalkalmasabb a vetésre. A tagok most látták csak, hogy miért volt szükség a tarlóhántásra mindjárt az aratás után. A felforgatott tarló felülete kiszáradt, de belül a föld megőrizte nedvességét. A vetés előtt a földet megtrágyázták műtrágyával, hogy visszaadják a termőképességét, tudják azt, hogy csak úgy terem a föld is, ha megkapja a magáét. Az agrotechnikai szabályok pontos betartásának már meg is van az eredménye. Négy hektár repcéjük olyan szép, hogy aki meglátja,' rajta is felejti a tekintetét. A repce elvetése után az öszi takarmánykeverékeket is ^-elvetették. — Nincs már más hátra, csak a búza és az öszi árpa vetése — jelenti ki a gazda. A föld már ezek alá is el van készítve, csak arra várunk, hogy a földműves r-aktárszövetkezef; mikor tud nekünk vetőmagot adni, helyesebben mondva, mikor cseréli ki a búzánkat nemesített vetőmagra. A mult évben még nem tudtunk vetőmagot termelni, de jövőre már nem lesz szükség cserélésére. A szovjet sajtó - segítőtársunk az építésben — A keresztsoros vetési módszert is bevezetjük — veszi át a szót új ból Sipos István csoportvezető, aki eddig az ablakon nézegette, hogyan oszlik széjjel az ólmos szürke felhő. — A mult évben próbára termeltünk egy pár hektáron keresztsorosan vetett árpát és meggyőződtünk róla, hogy sokkal elönyösebb. mert hektáronként 3 mázsával adott többet, mint a közönséges vetési módszerrel elvetett árpa. Ezért elhatároztuk, hogy. az összes őszieket keresztsorosan vetjük el, vagyis 176 hektár búzát és 10 hektár árpát vetünk a szovjet agrotechni ka útmutatása szerint. Az eső elállta után ki-ki indult a maga munkájára. Az állomás felé vezető úton is megindult a forgalom. A kukoricával megrakott szekerek egymásután indultak az állomás felé. — Krumplibeadási kötelezettségünknek már eleget tettünk — mondja útközben Adami János. Elö volt nekünk írva (kereken egy vágón krumpli beadásra. Mi azonban gondoltuk magunkban, miért ne adhatnánk többet is, mikor van miből. így aztán még 66 mázsával adtunk többet, mint amennyi elő volt írva. Ezenfelül a. - szabad piac. ra is tudtunk adni 170 mázsát. Az úton éppen most döcög el mellettünk ifj. Magyar János, büszkén integet a kukoricával megrakott szekér tetejéről. — Hányadik vagónnál tartunk már János — szólítja meg a gazda. — A hetediknél — feleli Magyar János. — Igen, már eddig hét vag'ónnal szállítottunk be, de ezenfelül még 18 vagonnal szállítunk le. Amikor a kocsi már távolabb haladt, Adami János újból hozzáfogott beszélni. Most már nem a termésről beszélt vagy a vetésről, ha •nem Magyar Jánost kezdte dicsérni. — Ezt az embert még fáradtnak senki sem látta a szövetkezetben. Nem volt még rá alkalom, hogy Magyar János valamilyen munka elől meghátrált volna. Az alsószecsei szövetkezetben sok ilyen Magyar János van, akik nem félnek a munkától. És szívvel-lélekkel építeni akarják a szövetkezetet. Szarka ístvnrf. A íejszési állami gazdaságban fokozzák az állatok hasznosságát A fejszési állami gazdaság dolgozói is fokozott munkával köszöntik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulóját. E dicsőséges évforduló tiszteletére különféle kötelezettségvállalásokat tettek. A növénytermelési dolgozók vállalták, hogy az öszi vetés Idejét 15 napról 12 napra rövidítik. A dohánytermelő csoport pedig arra kötelezte magát, hogy naponta 100 póré dohánynyal többet felfűz és hogy e hó 22ig az összes dohánymunkákat rendbeteszi. Az állattenyésztési dolgozók sem maradnak le a kötelezettségvá'.lalásokban. A tehenészek Veres József vezetésével kötelezték magukat, hogy a tehenek átlagos tejhozamát 0.7 literrel emelik. Az anyadisznó gondozók kötelezték magukat hogy az elválasztott ma.acoknál az eddigi 17.70 kg-os súly helyett 19.70 kgot érnek el, mégpedig olyan módon, hogy korábban etetésre fogják á malacokat és ha az anyadisznónak nincs elég teje, akkor azt pótolják. Éles István, Fejszés. Az eperjesi kerület teljesítette a gabonabegy üjtés tervét Az feperjesi kerület szeptember 24-én. szerdán 100.1 százalékra teljesítette a gabonabegyűjtés tervét. Ebből 98.11 százalék a szerződéses gabona. A kormány által kitűzött határidőt tehát az eperjesi kerület dolgozói 6 nappal megrövidítették, a mult évhez viszonyítva pedig 10 nappal végezték el előbb a begyűjtést. A gabonabegyüjtési terv teljesítésének alkalmával a párt. a népi igazgátás és a kerületi begyűjtési szervezet dolgozói az SzK(b)P XIX kongresszusa és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulója tiszteletére kötelezték magukat. hogy terven felül begyüjtenek 280 vagon gabonát. E vállalásiakról táviratilag értesítették Gottwald elvtársat. A szenei traktorállomás dolgozói, az öszi munkák tervét szeptember 22-ig 14.6 százalékra teljesítették A brigádok között a csatái brigád áll az első helyen, amely már 24.5 százalékos tervteljesítést mutat fel. A brigád legjobb traktorosa Rajcsek Mihály 43.4 százalékra teljesített« eddig az öszi munkákban reá váró feladatokat. A szenei traktorállomáson hiba az. hogy előhántós ekével csak Egyházfán, Nagyfödémesen. Jókán és Nagy-Gurábon dolgoztak. A traktorállomás dolgozóinak tudniok kell. hogy milyen jelentősége van az előhántós ekének és hogy miért fordít a kormányhatározat különös figyelmet az előhántós ekével való szántásra. A szocialista munkaversenybe a traktorállomás minden brigádja bekapcsolódott. Sok traktoros tett felajánlást az SzK (b) P XIX kongreszszusának és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójának tiszteletére. így pl. a csatai brigád vállalta, hogy 6 nappal előbb elvégzi feladatait és a tervezett üzemanyag 4 százalékát megtakarítja. Ezzel egyidejűleg versenyre hívja ki a többi brigádot. Urbanovics Valent traktoros a sárfői brigádban kötelezte magát, hogy az öszi munkák tervét 10 százalékkal túlteljesíti és a tervezett üzemanyag 5 százalékát megtakarítja és a koreai gyermekek javára ledolgozik két műszakot. Hasonlóképpen Szabó Ferenc és Horváth János traktorosok is vállalták, hogy Skoda—30-as traktorukon 20 százalékkal túlteljesítik a tervet, a tervezett üzemanyag 5 százalékát megtakarítják és a koreai gyermekek javára ledolgoznak négy éjjeli műszakot. Iparunk és mezőgazdaságunk minden ágazatában a szocializmus építésének munkahelyein az új népi demokratikus társadalomnak a régi munkamódszerek megjavítására és megváltoztatására irányuló követelményeivel, továbbá a munkatermelékenység állandó fokozásának igényességével találkozunk, amely emeli dolgozóink élet- és kulturális. szinvonalat. A tapasztalatokból tudjuk, hogy majdnem szabályszerűvé válik az, hogy ipari és mezőgazdasági újítóink, akár esztergályosok,, bányá szok vagy vasutasok, akár az állattenyésztésben dolgozók, a szovjet dolgozóknak a szovjet folyóiratokban és brosúrákban terjesztett tapasztalataikból merítenek. Élenjáró dolgozóink könnyebben sajátítják el a szovjet újítók munkájának eredményeit, ha ismerik az orosz ABC-ét és nyelvet. Ezért az orosz nyelv világnyelvvé, a szocializmus épjtöinek nyelvévé válik. A szocialista építés és jólétük meg. alapozásának érdekében a népi demokratikxis országok dolgozói elsa játítják az orosz nyelvet, hogy a szovjet munkások, kolhozparasztok és műszaki értelmiség tapasztalatait eredetiben olvashassák és munkehélyeiken jobban érvényesíthessék Nálunk is egyre jobban teljed az orosz írás és dolgozóink egyre jobban használják fel a szovjet fo lyóiratokat . és újságokat. Szükséges azonban, hogy minden üzemben és a mezőgazdasági munkahelyeken is elsősorban a vezető dolgozók többet merítsenek a szovjet sajtóból. Be mutatjuk azoknak a folyóiratoknak választékát, amelyek 1953 évre megrendelhetők a „Journal" vállalatnál, Leningradská 14 szám alatt. A pártfunkcionáriusok, szakszervezeti dolgozók és ifjúsági funkcionáriusok sokat tanulhatnak és me ríthetnek a Párt központi lapjaiból, mint a „Pravda" az SzK(b)P központi lapja, a „Trud" a szovjet szakszervezetek központi lapja, a „Komszomolskaja Pravda" a komszo mol központi lapja, a „Bolsevik" az SzK(b)P kéthetenként megjelenő ideológiai lapja és a „Molodoj Bolsevik" a komszomol ideológiai lapja. Üzemi dolgozóink számára óriási jelentőségük van a szovjet szaklapoknak. A szakképzett hegesztőknek és műszakiaknak igen nagy szolgálatokat tesz az „Autogennoe delo" című havilap, amely cikkeket közöl a termelésben szerzett tapasztalatokról, továbbá olyan írásokat, ame lyekben általánosítják a vázlatókkal és rajzokkal egybekötött hegesztési módszereket. A „Lpgkaja promislenost" (könynyüipa.r) című havilap az üveg-, bőr-, lábbeli-iparral, továbbá harisnyagyártással, varrógépgyártással stb. foglalkozik. A cikkekben megoldást nyernek az új munkamódszerek kérdései. A „Meehanizacia strojitelstva" (az építészet gépesítése) szakcikkeket közöl utak, vasútvonalak és fo lyószabályozások építéséről, vázlatokkal és diagramokkal új módszereket terjeszt a különféle építésze, ti munkák gépesítésének kihasználásával- ' A gépipari dolgozók számára van rendeltetve a „Szianki i instrument" (megmunkáló gépek és szerszámok) című havilap. i A közölt cikkek részben elméleti jellegűek, részben gyakorlati utasításokat és e szakmában dolgozók tapasztalatait hozzák nyilvánosságra. A „Tex'tilnyaja promislennost" című havilap a szovjet textilipari sztahanovisták munkáiról tájékoztatja az olvasót. Különösképpen értékesek és tar

; talmasak a társadalmi és kulturális, nevelő jellegű illusztrált folyóiratok, amilyen qz „Ogonyok" (Láng), amely a Szovjetunió legelterjedtebb havi folyóirata, továbbá a „Szovjet, skij szojnz" (.Szovjetunió) és a „Klub" cimü folyóirat, amely a szovjet üzemek, kultúrális helyek és könyvtárak szakszervezeti klubjainak kultiírnmnkájában szerzett ta pasztalatokat terjeszti. Állami birtokaink dolgozóinak jól megfelel a „Szovhoznaja Gazeta" (Szovhoz-lap) című, hetenként háromszor megjelenő lap, amely a szovjet állami gazdaságok életével és problémáival foglalkozik. A lap ára 1.50 korona. A mezőgazdasági tudományos dolgozók küzködnek azokkal a problémákkal, amelyekről a „Szocialiszticseszkoje zemljegyelije" (Szocialista mezőgazdaság) elmü lap ír. ahol oktató és kritikai cikkeket közölnek a mezőgazdasági munkáról. A földműves ifjúság számára van rendeltetve a „Molodoj Kolhoznyik" (Ifjú kolhozparaszt) című képes havi lap, amely cikkeket és rövid irodalmi írásokat hoz az ifjú szovjet földművesek életéből. A kolhozok elnökei és vezető dolgozói számára adják ki a „Kolhoznoje proizvodsztvo" (Kolhoztermelés) cimü havi lapot, amelyből EFSz-eink vezető dolgozói merit, betnek. A lótenyésztési tapasztalatokról a „Konvevodsztvo" (Lótenyésztés) című havi lap tájékoztat, míg a. ré- . tele és legelök helyes kihasználásával a „Kormovaja baza" (Takarmányalap; című lap ismertet meg, amelyből agrotechnikusaink, zootéchnikusaink, és agronómusaink sokat tanulhatnak. Főleg Szlovákia déli vidékén vannak még erdősítetlen részek. A sztyeppék kihasználásáról és termékennyé tételéről a „Ljesz i sztyep" (Erdő és sztyeppe) című lap közöl cikkeket kiváló 'szovjet tudósok és szakértők tollából. Gép. és traktorállomások dolgozói számára igen jól mégfelel a „Masino-traktornaja szfcancija" (Gép- és traktorállomás) című folyóirat. Arról ír, hogyan kell együttműködniük a traktorállomásoknak a kolhozokkal, foglalkozik a traktorok gyártá. sával és javításával. Méhtenyésztőinknek nagy segítséget jelent a „Pcselovodsztvo" (Méhtenyésztés) című folyóirat. Kertészeti dolgozók és jzöldségtermelök számára jelenik meg a „Szád i ogorod" (Gyümölcs- és zöldségkert) című folyóiVat, amely különös figyelmet fordjlt a szőlő, . a. tropikus gyümölcs és zöldségfélék termelésére. A „Szovjetszkaja agronomija" című tudományos folyóirat a különféle ga^onanemüek és más terményfélék termelésének kérdéseivel, továbbá a növényi kártevők és rovarok pusztításának kérdéseivel foglalkozik. Kizárólag a marhatenyésztés kérdéseivel foglalkozik tudományos népszerű cikkekben a „Szovjetszkaja zootechnika" című folyóirat. További folyóirat, amely fö'leg az állattenyésztő állomások munkájával foglalkozik, a „Szocialiszticseszkoje zsivotnovodsztvo" (Szocialista állattenyésztés) című folyóirat. Tömeges népszerűsítő és tudományos folyóirat a „Szociallszticseszkoje szelszkoje chozjajsztvo'» (Szocialista mezőgazdaság), amely a kolhozok aktivistáinak . és újítóinak cikkeit közli. A gép- és traktorállomások dolgozóinak munkamódszereivel foglalkozik a „Technoszovjeti MTSz" (Műszaki tanácsok gép- és traktorállomások számára) című folyóirat. Szépen illusztrált folyóirat ez, amely részletes leírással és vázlattal kiegészített műszaki tanácsokat tartalmaz. A Szovjetunióban igen magas fokon álló dohánytermelésről a „Tabak" című folyóirat ír. Dohánytermelési vezető dolgozóink találnak problémáikra megoldást e folyóiratban. Asszonyaink közül már többen ismerik a „Kresztjanka" (Parasztnö) című lapot. Ez illusztrált havi lap, amely a szovjet földmüvesasszonyok munkájával és életével foglalkozik. Rövid elbeszéléseket, verseket é^ dalokat is közöl a szovjet földmüvesasszonyok életéből. A gyárakban dolgozó nők munkájával és életével fogalkozik a „Rabotnica" (Dolgozó nő) című folyóirat. Cikkeket közöl a szovjet ipar összes ágazataiban dolgozó nőkről, sziahanovist-.król és tanácsokkal szolgál az asszonyok háztartásbeli munkája terén. A Szovjetunióban és az egész világon igen népszerű a „Szovjetszkaja zsenscsina" (Szovjet nő) cimü folyóirat, mely á szovjet asszonyoknak a politikai, nyilvános és gazdasági életben való részvétele kérdéseivel foglalkozik.