Uj Szó, 1952. szeptember (5. évfolyam, 208-232.szám)

1952-09-26 / 229. szám, péntek

1952 szeptember 19 I f J SZŐ Z 142 Megkezdődött az SzK(b)P 10. moszkvaterületi értekezlete A Szovjetuniöbaii megtartották a városi és kerületi pártkonferenciákat, s megkezdődtek az SzK(b)P terüle­ti és szövetséges köztársasági párt­értekezletei, amelyeken megválaszt­ják a XIX. pártkongresszus küldöt­teit. Moszkvában megkezdte munkáját a Szovjetunió Kommunista (bolse­vik) Pártjának 10. moszkvaterületi értekezlete. Az értekezlet küldöttei megvitat­ták a XIX. pártkongresszus irányel­veinek tervezetét az 1951—55. új öt­éves tervre vonatkozóan és a párt módosított szervezeti szabályzata szövegének tervezetét. A küldöttek nagy megelégedéssel állapították meg, hogy az ötödik ötéves terv irányelveinek tervezete a Szovjet­unió népgazdaságának újabb hatal­mas fellendülését jelenti s biztosítja a nép anyagi jólétének és kulturális színvonalának további növekedését. Pavel Jugym, a Szovjetunió építő­anyagipari minisztere hangsúlyozta, hogy a moszkvaterületi építőanyag­ipar a, szovjet kormány állandó se­gítségére támaszkodva, az utóbbi években jelentős sikereket ért el. A kerámiai iparban új ágazatot terem­tettek, amely teljes mértékben biz­tosítja a moszkvai építkezésekhez szükséges burkolóanyagot. Moszkvában két hatalmas — évi 130.000 köbméter kapacitású gépesített vasbetonkészítmény­gyárat helyeznek üzembe. Az épí­tőtechnika terén még nem volt példa a világon ilyen hatalmas gyárakra. Grigorij Vovcsenko, a moszkvai ál­lami egyetem prorektora hangsúlyoz­ta, hogy a szovjet tudománynak az a rendeltetése, hogy elősegítse a nép­gazdaság összes ágazatainak fejlő­dését és a kommunizmus sikeres épí­tését. Ivan Benediktov, a Szovjetunió mezőgazdasági minisztere rámuta­tott arra, hogy a kommunista párt és a szovjet kormány állandó segít­séget nyújt a mezőgazdaság fejlődé­séhez. A háború utáni időszakban a szov­jet mezőgazdaság több mint 160.000 újtípusú és márkájú mező­gazdasági gépet és traktort ka­pott s ez lehetővé tette, hogy egész sor munkafolyamatot gépesítsenek. Fjodor Generalov, a Lukovic ke­rületi Sztálin-kolhoz elnöke elmon­dotta, hogy a kolhoz jövedelme az elmúlt évben több, mint .3,500.000 ru­bel volt. Ez lehetővé teszi, hogy to­vább fejlesszék az építkezést. Az értekezleten felszólaltak még N. Cicin akadémikus, a központi botanikus kert igazgatója, A. Fa­gyejev, a Szovjet Írószövetség főtit­kára, A. Szev^janova, a Trjbhgor­naja Manufaktúra kombinát igazga­tója és sokan mások. A küldöttek a módosított szerveze­ti szabályzat szövege tervezetének megvitatásakor hangsúlyozták, hogy ez a tervezet azokat a tapasztalato­kat tükrözi, amelyeket a Kommunis­ta Párt a XVIII. kongresszus óta eltelt időben a pártépítés terén szer­zett. A tervezet a kommunista tár­sadalom felépítése új feladatainak megfelelően tovább fejleszti a párt alapvető szervezeti elveit. A tervezet mindenegyes pontját — mutattak rá ä felszólaló küldöt­tek — a pártszervezetek harcké­pességének erősítéséről, a pártta­gok tevékenységének fokozásáról és a kommunistáknak a párt ügye iránti felelősségéről való gondosko­dás hatja át. Az értekezlet küldöttei — pártszer­vezetük véleményét kifejezésre jut­tatva — egyhangúlag támogatták és jóváhagyták a XIX. kongresszus irányelveinek tervezetét, a módosí­tott szervezeti szabályzat szövegé­nek tervezetét és egész sor meg­jegyzést és kiegészítést fűztek ezek­hez a dokumentumokhoz. A Román Népköztársaság úi alkotmánya A nagy román nemzetgyűlés ti­zenharmadik ülésezésének délutáni ülését szeptember 23-án nyitották meg. Az ülésen különböző országok­ból érkezett számos vendégen és " diplomáciai képviselőn kívül részt­vett A. I. Lavrentyjev, a Szovjet­unió romániai nagykövete is, Dimitru Collu, az ülés elnöke Gheorghiu Dejnek, a román minisz_ tertanács elnökének, a Román Mun­káspárt Központi Bizottsága főtit. kárának adta át a szót, aki a Ro­mán Népköztársaság új alkotmányá­nak tervezetéről beszélt. Gheorghiu Dej nagyfontosságú beszédében értékelte azt az utat, amelyen a román nép a siovjet had­sereg által történt felszabadítása óta halad a szocializmus építésében. Az 1948. évi alkotmány, amelyet a Román Népköztársaság kihirdetésé­nek első hónapjaiban fogadtak el, megfelel annak az időszaknak, amelyben az ország átépítésének forradalmi folyamata a kezdeti stá­diumban volt. 1948 óta fontos vál­tozások mentek végbe gazdasági, kulturális téren, valamint az állam­berendezés szakaszán is. Romániá­ban szocialista rendszer van és en­nek vívmányait új alkotmányban kell rögzíteni. Gheorghiu Dej beszédében rámu­tatott arra, hogy az új alkotmány­tervezet mégfelel a nemzetiségi kér­dés demokratikus megoldása maga­sabb fokának Romániában és meg­állapítja a magyar autonóm terület létesítését az összefüggő magyarlak­ta területen. A magyar autonóm terület létesítése jelentősen megszi lárdítja a román népi demokratikus államot, felszámolja a román nép és a magyar nemzetiség közötti bizal­matlanság utolsó csökevényeit, ame­lyet a múltban a román és magyar nagybirtokosok és tőkések szítot­tak, továbbá megszilárdítja é s meg­erősíti a román és magyar dolgozók harci egységét, valamint más nem­zetiségek dolgozóinak egységét is a szocializmus építésében. Gheorghiu Dej továbbá kiemelte a Kommunista Párt nagy szerepét a román népnek a szabadsághoz vezető történelmi útján és az or­szág mai politikai és állami életé­ben. „Előrehaladni, ez számunkra azt jelenti, hogy a Szovjetunió di­csőséges Kommunista Pártjának ki­próbált útján. Lenin é s Sztálin út­ján kell haladnunk". Az új alkotmány, — mondotta G. Gheprghiu Dej, a roipán nép vezé­re, — a román népet harcra lelkesí­ti a szocialista társadalom építésé­nek, a haza és a nagy Szovjetunió vezette egész nagy béketá.bor meg­szilárdításának új győzelmeiért. G. Gheorghiu Dej beszédét az ülés résztvevői nagy figyelemmel hall­gatták. A tetemben nem egyszer felhangzott a viharos taps Joszif Visszárionovics Sztálin tiszteletére, a szovjet-román barátság, a Román Munkáspárt és G. Gheorghiu Dej tiszteletére. A délutáni ülésen vita folyt le az új alkotmánytervezetről, amelynek során felszólaltak: Anton Micescu képviselő, a Duna-feketetengeri csa­tornaépítkezés pártbizottságának titkára, Telian Moraru képviselő, a Román Általános Szakszervezeti Szövetség elnöke, C. Parhon akadé­mikus, a Román Tudományos Aka­démja tiszteletbeli elnöke, Florica Mezihescu képviáelőnő, a népneve­lésügyi miniszter helyettese és má­sok. Anglia és a nyugatnémetországi monopóliumok versengése A napokban több angol újság az alábbi fényképet közölte: Ernst Henkel, a hitleristák repülőgép­tervezője hatalmas látcsövei és fényképezőgéppel a kezében az an­gol repülök femburghi légigyakor latát szemléli. Hogyan került An­gliába az az ember, akinek repülő­gépei 10 évvel ezelőtt barbár mó­don bombázták Anglia városait, ha­lált szórva a nőkre és gyermekek­re? Az angol külügyminisztérium, légierőügyí minisztérium, belügymi­nisztérium, valamint a légigyakor­lat szervezőbizottságának tagjai, akikhez eziránt kérdést intéztek, azt a látszatot keltették, mintha se^imi közük sem volna Henkel lá­togatásához. — Ez esetben valószínűleg az amerikaiak küldték ide Henkelt! — jegyezte meg gúnyosan az egyik angol burzsoá újságíró. Valóban keáerü gúny volt ez. Amint az újságközleményekből is­meretes, Henkel azért érkezett An­gliába, hogy megismerkedjék a ki­váló minőségű angol hadirepülőgé­pekkel ..., hogy az amerikai-angol imperialisták támogatásával a ke­letkezőben lévő Nyugat-Német ha­digépezet szükségletei szerint Nyu­gat-Németországban bevezesse ezeknek a repülőgépeknek"^gyártá­sát. „Ez a hír kell, hogy minden­kit feltétlenül felrázzon" — írja erre vonatkozóan a Daily Express című polgári lap. „Beleegyezhetünk-e mi, akik annyit szenvedtünk a hen­kelektöl, a vadászgépek és bombá­zók gyártásának Nyugat-Német­országba történő bevezetésébe?" Mindenegyes nap újabb tényeket szolgáltat, amelyek arról tanúskod­nak, hogy az angol uralkodó körök által támogatott amerikai politika, amely a német militarizmus újra­élesztésére irányul, egyre jobban Anglia ellen fordul. Az amerikai im­perializmus Nyugat-Németországot az új háború előkészítése céljából fegyvertárává alakítja. Az USA emelett nemcsak katonai-háborús,­hanem gazdasági célokat is követ. Az amerikai kapitalisták, szoros rokoni kötelékbe lépve a bonni báb­köztársisággal. az e.'enőrzésiik alá vett nyugatnémetországi monopó­liumokat angol vetélytársaik gazda­sáeí pozíciója elleni tá-nadásra hasz­náltak fel. Ezzel kapcsolatban jel­lemző a Sunday Times című pol­gári lapnak szomorú beismerése, mely megállapítja, hogy - az angol gazdas's* 1 helyzet .szembetűnő rosz­szabbodásának egyik oka abban van, hogy megérezte „az . újjászüle­tő német és japán konkurrencia hi­deg lehelletét". Széles arcvonalon történik a nyu­gatnémetországi . monopóliumoknak Anglia és Latin-Amerika gazdasági pozícióira való törése. Anglia kivi­tele a földgömb e részén elterülő országokba 1951-ben csupán 6%-kal növekedett 1950-hez viszonyítva, a nyugatnémetországi kivitel pedig' ugyanezen idő alatf 142 %-kai emel­kedett. Előnyös kereskedelmi szer­ződéseket kötve ezen államokkal, Nyugat-Németország villänymübe­rendezéseket, gazdasági gépeket, forgalmi eszközöket szállít ide, vagyis mindazt, ami az angol kivi­tel alapvető részét képezi. 1948-ben Törökország behozatalá­nak 24%-át angol és 0.7%-át nyu­gatnémet árúcikkek képezték. A mult évben Törökország behozata­lában Anglia részesedése 17%-kal csökkent, míg ugyanazon idő alatt Németország részesedése. 24%-ra emelkedett. Fökiviteli cikkeket ké­peznek az öntvények, valamint gép­és vegyipari termékek. 1952-ben új­ra érvénybe léptették a törökorszá­gi német cégek jogainak védelméről szóló német-török egyezményt. A nyugatnémetországi monopó­liumok Egyiptomba, Iránba, Irakba és más közeikeleti államokba is utat törnek. Elég rámutatni ebben a vonatkozásban Schac-ht-nak, a Német Birodalmi Bank volt hírhedt elnökének éppen a napokban lefolyt iráni látogatására. Valószínö, hogy az ottani olajviszályba akar bekap­csolódni a nyugat-német nagytőke érdekében. Az angol kormánykörök, mint is­meretes, visszautasították az „eu­rópai hadseregben" és a szén- és acélkartellben való közvetlen rész­vételét, ugyanakkor azonban ígére­tet tettek az „európai hadsereg" tá­mogatására és nemrégen különleges küldöttséget neveztek ki, amely An­gliát fogja képviselni az „európai szén- és acélszövetség" központi szervében. A mongoa kormanykiiltioftseg elutazott Moszkvából Szeptember 23-án elutazott Moszkvából J. Cedenbal, a Mongol Népköztársaság kormányelnöke. Vele együtt elutazott J. Szambu, a Mongol Népköztársaság külügymi­niszterének helyettese is. A repülőtérre a vendégeket A. I. Mikojan, a Szovjetunió miniszterta. nácsának alelnöke, A. J. Visinszkij. a Szovjetunió külügyminisztere, G. I. Ivannikov, a Szovjetunió mongol­népköztársaságbeli nagykövete. Sz. A. Boriszov, a külkereskedelmi mi­niszter helyettese, M. A. Jasznov. a moszkvai szovjet elnöke, M. Sz. Ma. tinin tábornok, K. R. Szmlov tábor, nok, Moszkva város parancsnoka, N. T. Fedarenko, a Szovjetunió kül ügyminisztériuma kollégiumának tagja, M. I. Szladkovszkij, a külke­reskedelmi minisztérium keleti ügy­osztályának elnöke, V. V. Pasztojev, a Szovjetunió külügyminisztériumá_ nak protokollfőnök-helyettese kísér­ték ki, A távozó kormányküldöttség tag­jait továbbá kikísérték a Mongol Népköztársaság szovjetunióbeli nagy­követségének tagjai is. fí- Idam­zsabom rendkívüli és meghatalma­zott nagykövettel élükön, valamint a népi demokratikus államok diplo máeiai képviselői. A búcsúztatás alkalmával felsora­kozott a díszőrség és elhangzott a Mongol Népköztársaság és a Szov­jetunió államhimnusza. A repülőteret mongol' és szovjet zászlók díszítették. Cedenbal mongol miniszterelnök beszéde a moszkvai repülőtéren J. Cedenbal. a Mongol Népköztár­saság \ miniszterelnöke Moszkvából való távozása alkalmával a repülő­téren mondott beszédében többek között ézeket mondotta: „Távozva a Szovjetunió nagy fővá­rosából, Moszkvából, amely a nem­zetek közötti béke, barátság és test­véri együttműködés fáradhatatlan hirdetője, a lehető legszivélyesebben köszönöm a nagy szovjet népnek, a Szovjetunió kormányának és a nemzetek lánglelkü vezérének, a mongol nép legjobb barátjának, J, V. Sztálin elvtársnak azt az őszinte, forró és szívélyes fogadtatást, azt a nagy figyelmességet, amelyben itt Moszkvában részesültünk, a szovjet nép állandó nagy segítségét, amelyet a mongol népnek nyújt és az állan­dó gondoskodást a Mongol Népköz­társaság fejlődése iránt. A Szovjet unió testvéri és sokoldalú gazdasági és kulturális segítsége, amelyben a mongol népet részesíti, a Szovjet­unió sztálini békekülpolitikájáből ered, a nagy és kis nemzetek egyen­jogúságának, az elmaradott nemze­teknek nyújtott baráti segítség poli­tikájából. A Szovjetuniónak ezt á békés politikáját támogatják az ösz­szes békeszerető nemzetek, mert ez a politika teljesen megfelel életérde­keiknek. A szovjet és a mongol nép barát­sága felbonthatatlan és örök. Fel­bonthatatlan és örök a hatalmas Szovjetunió nemzeteinek testvéri szövetsége, a nagy népi Kína és a Mongol Népköztársaság testvéri szö­vetsége. Semilyen erő sem képes nemze­teinknek ezt a nagy barátságát meg­rendíteni, nem képes megbontani a népi demokratikus országok nemze­teinek a nagy Szovjetunió nemze­teivel való szilárd testvéri szövet­ségét." Nemzeti felszabadítás! Programm kidolgozását határozta ei a Német Kommunista Párt elnöksége A Német Kommuhista Párt elnök­gének Düsseldorfban megtartott ülé­sén Max Reimann kijelentette, hogy most, amikor a bonni különszerző­dést támogató elemek és a békés megegyezésért harcoló erők küzde­nek egymással, szükségeséé vált egy iránymutató nemzeti felszabadító Programm kidolgozása. Max. Reimann a továbbiakban ki­fejtette: német egység érdekében tovább kell folytatni a népi kamara küldött­ségének bonni fogadásával megkez­dett össznémet tanácskozást. A né­met nép követeli, hogy a bonni kü­lönszerződést vegyék le a szövetségi gyűlés napirendjéről és ehelyett tűz­zék napirendre a népi kamara javas­latainak tárgyalását. A Német Kommunista Párt elnök­sége nemzeti felszabadító programra kidolgozását határozta el, amely elő­segíti valamennyi hazafias érzésű né­met összefogását világnézetükre, pártállásukra, társadalmi helyzetük­re való tekintet nélkül, az amerikai és a német imperialisták háborús terveinek meghiúsítására és a né­met kérdés megoldásának meggyorsí­tására. • A pártszervezetek éa lakosság ja­vaslatainak összegyűjtésére és fel­dolgozására a Német Kommunista Párt elnöksége bizottságot jelölt ki. Az Adenauer-kormány káros politikáját elitélő képviselők száma él andőan növekedik Nyugat-Németország népe to­vábbra is táviratokban, levelekben, határozatokban követeli a szövetsé­gi gyűlés elnökétől és tagjaitól: vessek latba minden erejüket és befolyásukat annak érdekében, hogy a népi kamara küldöttségének bon­ni fogadásával megkezdődött össz­német tanácskozást minél előbb folytassák. A bonni parlament kép­viselői körében is mindinkább tért h/jdít az a felfogás, hogy a sokat ígérően megindult Össznémet ta­nácskozás további kiszélesítése a legrövidebb és leghatásosabb út a német egység helyreállításához. Dr. Etzel parlamenti képviselő, a bajor párt elnöke — aki a népi ka­mara küldötteivel beható tárgyalá­sokat foi/tatott'— a DPA nyugat­német hírszolgálati iroda munkatár­sának adott nyilatkozatában hang­súlyozta : „A népi kamara küldöttségével folytatott megbeszéléseimmel azt a célt követtem, hogy előmozdítsam a két német parlament közötti érintkezés kiszélesítését. Közöltem a Német Demokratikus Köztársa­ság küldötteivel, hogy a szövetségi gyűlésen belül az Adenauer politikájával elégedet­len képviselők száma jóval na­gyobb, mint azt a kívülállók fel­tételezik. Az Adenauer-kormány káros politi­káját elítélő képviselők száma nőt. Karl Ganther, a hamburgi kikötő­munkások békebizottságának elnö­ke a népi kamara küldöttségének bonni útjával kapcsolatban a többi között ezeket mondotta: — „A kikötőmunkások követelik, hogy a nyugatnémet szakszer­vezeti szövetség kapcsolódjék be a német egység helyreállítására irányuló tárgyalásokba. Követe, lik továbbá, hogy alakítsanak össznémet bizottságot és ez a bi­zottság képviselje a négyhatalmi értekezleten a német álláspontot. Willi Eberlein, a szabad szociális unió hamburgi szervezetének elnöke megállapította: „A megkezdett össznémet tanácskozást folytatni kell. Véleményünk szerint helyes lenne, ha a szövetségi gyű­lés küldöttsége Berlinbe utazna és viszonozná a népi kamara küldöt­teinek bonni látogatását. A nyugatnémet sajtó kommen­tárjai ugyanezt az álláspontot tük­rözik. A Stuttgarter Zeitung pél­dául megállapítja: — „A szövetségi gyűlés tagjainak jórésze az össznémet tanácskozás folytatását kívánja. A német nép egységvágyának erejét bizonyítja, hogy a két német parlament képvi­selői a köztük lévő mély felfogás­beli ellentétek ellenére tárgyalni kí­vánnak egymással Németország egységének helyreállítása érdeké­ben. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom