Uj Szó, 1952. szeptember (5. évfolyam, 208-232.szám)

1952-09-20 / 224. szám, szombat

109 I II SZŐ" 1952 szeptember 13 PARTELET A besztercebányai kerület munkája a füleki járás tükrében Kerületünk ez év szeptember 14­én a gabonafelvásárlásban elérte a 100.5 %-ot. A Gottwald elvtársnak küldött táviratban többek között ezt irtuk: #Az aratási munkálatokban elért eredmények és főleg a szovjet kom­bájnok használata, valamint széles meggyőző munka után 14.192 .kis­és középgazda határozta el, hogy a III. és IV. típusú szövetkezetben fog közösen gazdálkodni.« Az egységes földmüvés szövetke­zetekről szóló párt- és korrSány rendeletek megjelenése óta kerüle­tünkben szeptember 15-ig 160 új, a gazdák többségével rendelkező EFSz alakult 90.066 hektár földte­rülettel. Tehát a mai napig kerüle­tünkben 296 többségi egységes föld­műves szövetkezetünk van. Ha a kerületünk térképében a falvak katasztereit, ahol ma már egységes földműves szövetkezetek vannak,í piros ceruzával pirosra fest­jük, örömmel láthatjuk, hogy idáig óriási eredményeket értünk el. Ipolyságtól Tornaaljáig és fel Besz­tercéig csak úgy piroslik kerüle­tünk. .Az a hatalmas lépés, amelyet jú­nius eleje óta a falvakban tettünk, meggyőző bizonyság, különösen azok számára, akik még tegnap hitetlen­kedtek a kis. és középgazdák ezrei­nek forradalmi alkotó erejében. Ez az eredmény nagy csapás ügyünk esküdt ellenségeire, akik hiú re­ménykedéssel várták és várják a »felszabadulást«, akik remélték, hogy még sem történik meg a sok ezer barázda és mezsgye felszántá­sa. Ázt remélték, hogy végre sike­rülni fog nekik a sok kis. és közép­parasztot újra a kilátástalanság, a bizonytalanság örökös nyomorába visszataszítani. Kerületünk számos funkcionáriusa, főleg a kommunis. ták megértették pártunk és kormá­nyunk határozatát. Megértették, hogy cselekedni kell, mert » ... nem várható, hogy a parasztság magá­tól a szocialista fejlődés útjára tér. A kis- ős középparasztok szövetke­zeti gazdálkodásra való áttérése, amelyet sikeresen csakis az önkén, tesség alapján lehet megvalósítani, feltételezi a parasztok állandó ve­zetését és rendszeres meggyőzését, és megköveteli, hogj> magukban a falvakban a leghaladóbb kis- és középparasztok határozottan a sző. vetkezeti mozgalom élére álljanak«. Röviden leszögezhetjük iitt, hogy az elmúlt három és fél hónap alatt a pártnak, a Nemr ti Ar-cvonal Ak­cióbizottságainak és a népi közigaz gatás szerveinek valamennyi funk­cionáriusa, valamint háladószellemü kis- és középparasztjaink ezrei szi­lárdan tömörüljünk i'únius 8-iki párt. és kormányhatározat köré és azt mint lámpást vettük kezünkbe, éjjelt, nappallá téve fáradhatatlanul dolgoztunk, » ... hogy a parasztság százezres tömegeit meggyőzzük a szocialista út helyességéről és le­győzzük a mezőgazdasági termelés, sei és a falusi élettel kapcsolatos elavult nézeteket«. Miután kerületi és járási párt­bizottságaink számot vetettek jú­niusban ar- akkori aelyzettel. részletesen kidolgozták progresszív terveiket, megkezdődött a központo sított, kitartó, türelmes, meggyőző agitációs '^.unka. Azt lehet monda­ni, hogy átlagban 3—i hét elég volt arra. hogy egy.e.. község kis- (i középparasztjainak többségét, — .gtöbb esetbe*, túlnyomó többsé­gét. — megnyerjük a szocializmus ügyének. A meggyőző munkák sorrendje a következő volt: »A helyi szei-vezetek vezetőségei alapos helyzet.eiemző munkát végez tek, .írni azt jelentette, hogy nem­csak gazdasági szempontból vizs­gálták a jelenlegi helyzetet, han r emellett pontosan megállapították, hogy melyek azok az- erők, amelyek a falu népét befolyásuk alatt tart. ják. Úgyszólván minden ház lakó­jának viszonyát a szocializmushoz meghatározták a jelen időre. Le leplezték a falusi 'Iák, a levitéz­lett reakciós »uraság«, a volt »jegy­ző urak«, í. volt kereskedők, kocs. ] márosok és annyi meghúzódott, kár­tékony, ellenséges, sötétséget ter. jesztö elem mesterkedéseit. Gondo­san meghatározták a falu haladó gondolkodású dolgozóinak névsorát és ezekre támasz dva, ezekre szá­mítva kidolgozták a tervet. Ma már minde-i túlzás nr"- I megállapíthatjuk, logy ahol így kezdték a munkát, ahol a járási pártbizottság nem szűnt meg na. ponta segíteni az agitációs munká­ban, egy pár hét alatt megalakult az egységes földműves szövetkezet. A helyi pártbizottság tervét tc meggyüléseken alaposan meg-vitat­ták és aprólékosan konkretizálták. A kommunisták átültették ezt a tervet a tömegszervezetekbe és fő­leg a népigazgatás szerveib^. A pártmunka volt a »néhéz tü. zérség« és állandó helyzetelemzés és operatív intézkedések közepette szüntelenül nyomult előre a szemé­lyes és tömegagitációs munka, — »a gyalogság«. A harc szünet nél küli volt falvaink százain. Hajnal­banyuló, hosszú beszélgetések során a néppel, a szó- szöros értelmében közelharcok folytak p kulákokka] és más reakciós elemekkel. Nagyon sokszor szemtől szembe kerültek a falusi elvtársak a kulikokkal és más reakciós elemekkel. A járási "és keiffieti funkcionáriusok segít­ségükre voltak abban, hogy a falusi reakciósokról a leplet lerántsák. N&m egy közülük összetörve, nevet­ségessé téve, de ami a legfontosabb, leleplezve hagyta el a gyűlést. Csak egy példát hozok fel. Soha­sem felejtik el a kéri kis- és kö­zépgazdáik azt a népgyűlést, ahol Prisztovka Lajos falusi kulák azt állította, hogy a »gazdasághoz« szorgalommal és becsületes munká­val is el lehetett jutni a »régi világ, ban« és hogy-nem minden kulák spekulációval jutott vagyonhoz, házhoz, (az illetőnek tornyos, kis villája van), például ő sem. Meg­feleltünk neki nyíltan: »hát. önnek igaza van kéren$, csak akkor én kénytelen vagyok itt azt állítani, hogy a többi Ids- és középparaszt és urasági cseléd, meg az ön volt cselédjei is mind bitang és lusta emberek voltak.. .« Hogy mi tör­tént ezután ezen a népgyűlésen, hogy mit feleltek a jelenlévő becsü­letes dolgozók, mindenki könnyen elképzelheti. Elég annyi, hogy nem­sokára két községben megalakult a III. típusú EFSz, természetesen a »becsületes ós nemes«' Prisztovka úr nélkül. Hogy azután ebből a népgyülésből a kuláknak is haszna legyen, a kékkői elvtársak intéz­kedtek, hogy ennek a kuláknak a lányát, aki a füleki CSD irodájában volt alkalmazva, elboesássák. Ezen a gyűlésen még Prisztovka úr fel­panaszolta, hogy nem lehet munka erőt kapni és ezért nem tudja meg­dolgozni »becsületesen szerzett bír. tokát«... Számtalan ilyen csatát lehetne elmondani, amelyet a mul.t hónap­ban a falu kis- és középparasztjai megnyertek. A falu dolgozói a kommunisták kai az élen megértették Lenin elv­társ jelszavát: »Támaszkodj a szegény paraszt. ságra, egyezz meg a középpa­raszttal, egy pillanatra se szün­tesd meg a harcot a kulák ellen!« Térjünk vissza egy pillanatra kerületünk már említett térképéhez. Szembetűnő, hogy a kerület déli, legtermékenyebb részein, közvetlen a határ mentén a füleki és a rimaszombati járás déli községei fehér foltot képeznek. < Valósággal megszakad itt a vö. rösszínü kataszterek sorozata. Hyen megszakítás. — igaz, hogy sokkal kisebb mértékben, — meg van még a kékkői járásban Csalomja kör­nyéken. Miben találjuk a magyará­zatát ennek a lemaradásnak, főleg a füleki járásban, de a rimaszom­batiban is? Ennél a kérdésnél f elm elülnek mindazon fogyatékosság'aink, mu­) lasztásaink, hibáink, melyeket az utóbbi hónapokban, sőt években el­követtünk. Aki ezt a vidéket ismeri, erre a kéráésre azt felelheti, hogy a volt feledi járás elmaradottsága ennek az oka. Tévedés ez. Nézzük meg a tornaaljai járásba eső résznek a községeit. Chranec és Velhene kivi­telével mind piros . .. Rimaszécs, Lénárdfalva, Hanva, stb., mind fel­sorakozott az úttörők közé. Fülek »új járás«, kérdezhetné valaki? Amellett, hogy ez ma -már nevetsé­ges és sértő is a régi elvtársakra, nézzük meg az »új Poltárt« 16 új szövetkezetével, amelyben 1067 kis­és középparaszt 7492.82 hektárral belépett a III. típusú szövetkezetbe. Talán a nagyszámban lévő »kétlaki« vagyis kevés földdel rendelkező munkás, akik a füleki gyárba és különféle bányákba járnak dolgoz­ni, talán ez az oka a lemaradásnak? Gömörhorka, Viglas, Gyivín, Felső­lehota és sok.sok egységes földmű­ves szövetkezet, amelyekben csak kisebb százalékban vannak kimon­dott földművesek, és amelyek most június óta alakultak, ezt az érvet is megcáfolják. — Különböző nemzetiségű lakos, ság, szlovák és magyar kérdés, ta­lán ezzel magyarázhatjuk ? Erre az okoskodásunkra 10 és 10 kevertla­kosságú községek EFSz.ei felelnek nemmel! Ellenkezőleg, az EFSz-ek megalakulásával falvainkban való sággal eltűnik a még itt-ott fellán­goló nemzetiségi ellentét. A jól megszervezett munka, a szövetkezet jövedelmének helyes szétosztása a megszabott alapfeltételek szerint máris meghozta a szlovák ós ma. gyar dolgozók igazi barátságát. A munkaegység, a norma nem ismer nemzetiséget, nem ismer fiatalt, öreget, férfit vagy nőt! ^ Felsorolhatnánk még több hason­ló okfejtést, de egyik sem állja meg helyét. A füleki járásban volt és van még egypár nagyon helytelen nézet, sajnos, még a járási vezető funk­cionáriusoknál is.. „Még „bírják" a kontingenst tel jesíteni a parasztok... még nincse­nek eléggé „megterhelve" . .. ezért itt és itt ezévben nem tudjuk meg­alakítani az egységes földműves szövetkezetet". — Ez a nézet követ­kezményeiben azt jelentené, hogy a szövetkezetekbe csak elnyomoro­dott gazdák lépnek be, tehát nem kell más, mint „nyomást gyakorol ni" a kis- és középparasztokra és így „belekényszerülnek" a szövetke­zetbe. Ez az állítás, amint látjuk teljesen pártellenes és reakciós­Akik ezt állítják, azoknak be kell látniok, hogy átvették a kulákok által terjesztett maradi elavult né­zetet, mintha az EFSz „szükséges rossz" volna. A dolog könnyebb vé­gét fogják meg és megszűnnek ki­tartó, fáradhatatlan meggyőző mun­kát végezni. Be kell bizonyítani a falusi dolgozónak, hogy az általá­nos életszínvonal emelése, amely a proletárdiktatúrának,- a szocializ­mus építésének előfeltétele, ez ipar rohamos fejlődése mellett lehetet, len, hogy h a nem használja ki az ipartermelte gépeket és a tudo­mányt, amelyekkel a Szovjetunió­ban remek eredményeket értek el. Lehetetlen, hogy államgazdaságunk oly fontos ága, mint a mezőgazda­ság lemaradjon. — Hogy. ez lehet­séges most, mikor ezen elvtá'-sak szerint a kis- és kozépparaszt „bír ja" és még ninc s „megterhelve" arra élő bizonyíték a 160 új és a 296 meglévő EFSz, amely a kerület­ben van és máris sok szép ered­ményt mutat. Persze, mindezeket az érveket érthetően, ha kell, száz­szor is minden oldalról megmagya­rázni sokkal fáradságosabb, mint „röviden" megoldani a lemaradást. „Elvtárs... a paraszt teljesen tisztában van az EFSz kérdéseivel, jobban, mint bárkj más, csak nem akar . . ." — mondják egye.s elvtár­sak. Ez aztán szintén nagyon hely­telen nézet és a kulákot nem szá­i mítva, azok az elvtársak hangoztat, ják ezt, akik mag'uk sincsenek tisz­tában sokszor az alapvető elemi kérdésekkel. Egypár kérdés után megállapíthatjuk, hogy az illető elv­társ a párt és kormány hatái'oza­tát, az EFSz-ről szólj 1949-i 69. sz. törvényt az alapszabályokat, a szö vetkezetek jövedelme szétosztásának kérdéseit és megannyi más komoly kérdést nem ismeri. Ezeknek az elv­társaknak csak annyit: nem lehet jó vezető a szocializmus építésének mai időszakában, — a kommunis­táknak pedig egyenként é 3 összesen mind jó vezetőknek keli lenniök. — az az elvtárs, aki nem ismeri az EFSz minden problémáját, mind politikai, mind szakmai oldalát egy­aránt. Hogyha az ÉFSz ek kérdé­seivel politikai megalakulásuktól kezdve az öszi muinkák tervének el­készítéséig, vagy a beadási kötele­zettség helyes szétirásának anya­gáig tisztában vagyunk, akkor ha. marosan nevetségessé válik előt­tünk az az állítás, mintha a kis- és középgazda, aki a szövetkezeteken kívül áll, tisztában lenne ezekkel a fontos kérdésekkel. A legveszélyesebb hiba még az, hogy egyes járási és helyi funkcio­náriusoknál ' gyakran tapasztalhat­juk, hogy lebecsülik a párt- és tö­megpoliti'kai munkát. Állításunkat be i s tudjuk bizonyítani. Helyes lesz, ha a járási vezetőséggel kezd­jük. Akadtak olyan elvtársak is, akik, ha valamilyen fontos feladatot kaptak, többször elmaradtak a ve zetősé-ri ülésről, azt állítva, hogy nem -k rá, mert felelősek bizo­nyos -nás munka elvégzéséért. Gyakran előfordult, hogy az elnök­ségi vagy a plenáris ülést egyes elvtársak siettették, mondván, hogy sok a dolguk. Elhamarkodjak az értekezletet. Egy járási plenáris ülés alig tart tovább 3—4 óránál. A mai feladatok mellett lehetetlen ilyen rövid idő alatt alaposan ele­mezni a dolgokat és helyes intézke. déseket foganatosítani. Ehhez leg­alább 8—12 órás jól előkészített ér­ekezletekrg van szükség. A járási instruktorok szintén nem íelje s számban 2—3 órás ta­nácskozást tartanak 4—6 hetenként. Itt is észlelhető az elvtársak siet­sége. „Sok a munka, ninc s idő so­kat gyűlésezni" — mondják. Ez az elhamarkodás azután átragad a helyi szervezetekre és ami valóban a legveszedelmesebb, a pártoktatás­ta és a tanulásra is. Az alapszervezetek vezetősége, — ha formálisan összejön is, — rövi­den letárgyalja a „felülről hozott programmot". „Az aratás" című szovjet regényben láthattuk, hogy az elvtársak esetleg éjszakákon át is mindig részletesen letárgyalták a kolhoz kérdéseit. Ez a sietség, amit a helyi szerve­zetekben tapasztaltunk, és ».melyet a járási instruktorok elősegítenek, óriási veszélyt rejteget magában és azt jelenti, hogy ott, ahol ez meg­van. ott a pártmunkát lebecsülik. Ezeken a helyeken elhal é s megbé­nul a párt. Minden megy a „maga útján" ösztönösen. Ott a reakciónak szabad az útja! Füleki elvtársak, meg kell mon­danunk egész nyiltan, keveset tar tózkodtunk eddig a falvakban, a helyi szervezetekben. Itt a magya­rázata a térképen lévő „fehér folt­nak". Bennünk, sajátmagunkban van a hiba. A kerületi funkcionáriu­soktól az egyszerű párttagokig, mindnyájuknak vállalni kell a fele lösséget azért, hogy nem végeztük el azt, amit elvégezhettünk volnál Június óta 515 kis- és középgazda megnyerése, nem kielégítő. A 94%­os gabonafelvásárlás szintén nem ki­elégítő. ' Elvtársak, a füleki járás munkásainak hagyományai után többet ke II eile felmutatni. Tudjuk, hogy most sokan talán azt mond ják: „Az üzemekben elért eredmé­nyek pótolják a lemaradást a mező­gazdaságban. Az üzemek nagyjából teljesítették a tervet és ez a fon­tos". Ez nagy tévedés. Az elkövetkező években a füleki munkásokat, a füleki kommunistá­kat falun végzett munkájuk után fogjuk kiértékelni. A kommunisták, akik a marxis­ta dialektikus materializmus szilárd alapján állanak, nem x ismerik el a ^szánom-bánom" üres fecsegést. Nem ismerik el a „bűnbocsánat" émelygős ömlengéseit, hanem ki­zárólag a hibák jjvátevését és a mulasztások helyrehozását tartják egyediili helyes útnak. Ezért a fü­leki kommunistáktól elvárja a Párt és a dolgozó nép, hogy ezekben a történelmi eseményekben gazdag hónapokban, amikor a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 35. év­fordulójára ég a dicső SzK(b)P XIX. kongresszusára készülünk, szervez­zék át újból soraikat. Most, az őszi munkálatok kezdetén azzal fogja­nak a munkához, hogy elsősorban szigorú önkritikát gyakoroljanak eddigi tevékenységük felett. Vizs­gálják át. a kommunisták munkáját a népigazgatás szerveiben, a járási nemzeti bizottságokban és a helyi nemzeti bizottságokban. Elevenítsék fel a tömegszervezeteket. Legelső­sorban az ifjúmunkás szövetség já­rási és helyi csoportjait élesszék új. Já. A tömegszervezetek közül a fűle-_ ki járásban, de a többi déli járá­sainkban egyaránt a Csemadok szervezetének rendkívüli fontos sze­repe va n é s ha lehet, ennek irányí­tását mind járási, mind helyi téren a kommunisták vegyék át. Sajnos, jelenleg az a helyzet, hogy a helyi pártszervezetek nagy része nem tö­rődik a Csemadokkal. Elintézik az­zal a kérdést, hogy ott ilyen és ilyen elemek vannak, és megint csak a dolog könnyebb oldalát fog­ják meg és elfelejtik, hogy az ilyen „hajtószíjak" nélküli motor lenne, amely magába« szalad. Még nagyon fontos a »őbizottsá. gok aktivizálása. A nöbizottságok munkájának nagyobb figyelmet kell szentelni. A nők politikai és gazda­sági életbe való bekapcsolása terén a falvakban ma még óriási hiányok mutatkoznak. Találkoztunk olyan vezető elvtársakkal, akik valóságos ,„ellenségei" voltak a nők aktivizá­lásának. Már pedig mindenkinek tudnia kell,\ hogy a szocializmus a falvakban a legtöbbet a nőknek nyújt és a nők aktivizálása nélkül a szocializmust felépitenj nem lehet. EZvtársak! A kergeti >;entzet| bi­zottság tanácsának szeptember 3.1 ülésén hozott határozatát pártunk kerületi vezetősége jóváhagyta és így magáévá tette. Ennek a határo­zatnak pontról-pontra való meg­vitatása é s a munka naponkénti el­lenőrzése minden kommunistának elsőrendű feladata! Tárgyaljátok le ezt a határozatot a járási vezetőségeken és minden alapszervezetben és készítsetek ter­veket, amelyek biztosítják a hatá­rozat minden pontjának megvalósí­tását. Az agrotechnikai terminusok be­tartása minden funkcionárius ré­szére törvény, amelyért minden órá­ban harcolni a legnemesebb köteles­sége legyen! 4 A falvakban, ahol még m a nin­csen. »egységes földműves szövetke­zet, a kerületi, nemzeti bizottság határozata értéke® útmutatást ad, hogy hogyan kell az őszi munkála­tokat és az aratási munkálatokat kihasználni annak bebizonyítására, h°gy a Jól megszervezett közös munka előnyösebb az egyéni mun­kánál. Tehát még mindig meg van a le­hetőség a füleki, rimaszombati és kékkői járásokban kitartó, türelmes meggyőző munkával szövetkezete­ket alakítani, hogy még egy jó pár község kataszteri térképét vörössel festhessük be! A „Vörös Fülektől" e/t joggal el­várhatjuk ! Kissling János, SzKP besztercebányai Ker. Biz. titkára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom