Uj Szó, 1952. augusztus (5. évfolyam, 181-207.szám)

1952-08-02 / 182. szám, szombat

1952 augusztus 2, 1ÍIS20 3 A kínai sajtó a népi felszabadító hadsereg 25. évfordulójáról Ä Kínai népi felszabadító hadsereg megalakításának 25. évfordulója al­kalmából a „Gunzsenzsibao" című lap cikket közölt a Szincsianban el­helyezett katonai osztagok katonái­nak és parancsnokainak munkasike­reiről. A népi felszabadító hadsereg kato­nái hatalmas munkaigyekezetet fej­tettek ki a tartományban. Megmű­veltek 1 millió mu kiterjedésű föld­térületet (1 mu egyenlő 0,06 hektár­ral) és learatták a gazdag gabona-, gyapot-, olajnemü-, zöldség- és gu­móstermésü növények termését. A lap rámutat arra, hogy a népi felszabadító hadsereg csapatai Szin­csianban nagy öntöző berendezés építését kezdték meg. 1950-ben és 1951-ben üzembehelyezték a „Béke", a „Felszabadítás", a „Vörös Csillag", a „Győzelem" és más öntöző csator­nákat. Több mint 190 kisebb csator­nát létesítettek és javítottak meg, amelyek 460 ezer mu földet öntöz­nek. A felszabadító néphadsereg csapatai résztvesznek az ipari felépítésben és a városok építésében. Szincsian la­kossága — írja végezetül a „Gun­dzsenzsibao" című lap •— sohasem fe­lejti el a felszabadító néphadsereg katonáinak segítségét, akiknek hő­sies munkája a tartomány lakossá­gát harcra serkentette. Az egyiptomi események háttere Egyiptom a közelmúlt napokban ismét a világ politika eseményeinek élvonalába került. A változás tényét, amelyet az egész világ ismer és ma­gyarázni próbál, így lehet összefog­lalni: Nagib pasa vezetésével egy katonai csoport magához kaparintotta a ha­talmat. Faruk királyt lemondásra kényszerítették s az uralkodó luxus­jachtján a szó szoros értelmében „el­vitorlázott" az .országból. A yacht fe­délzetén csecsemő fia is ott van, aki­nek javára Faruk lemondott, a t ión­ról. Hét esztendeig ugyanis kormány­zótanácsnak kell intéznie formálisan az állam ügyeit, mert a Korán bölcs tanítása szerint hétesztendős koráig a gyermeknek anyjánál kell marad­nia. Ha az egyiptomi események zava­ros — és még ma sem biztonsággal értékelhető — felszíne alá akarunk pillantani, annyi máris kiderül, hogy az események irányításában a Korán parancsainál sokkal tö.bb szerepe van a kairói amerikai nagykövetség utasításainak. Egész sor bizonyíték, jelentés utal arra, hogy az egyiptomi puccs elő­idézésében erősen benne van az Egye­sült Államok keze. A dolgok lényegé­re legvilágosabban talán az AFP, a francia félhivatalos hírügynökség kairói tudósítása mutat rá, amikor arról beszél, hogy „amerikai elkép­zelés szerint a Szuezi-csatorna öve­zetében az Atlanti Szövetség erőinek kellene felváltaniok a brit csapato­kat". Az Atlanti Szövetség erőviszo­nyainak ismeretében világos, hogy ez amerikai megszállást jelent — magyarán azt, hogy a közel- és kö­zépkeleti pozíciókért folyó imperia­lista marakodás során az amerikai imperialisták „ki akarják lőni" brit vetélytársaikat a Szuezi-csatoma övezetéből. Az angol kormány és a sajtó ma­gatartása — bár London óvakodik a nyilt beszédtől és ködösen fogal­mazott nyilatkozatok mögé húzódik, mind jobban alátámasztja ezt. A londoni Times félreérthetetlenül meg­írta: „az államcsíny kezdetétől fog­va... az amerfkai nagykövet állott az egyiptomi diplomáciai tevékeny­ség középpontjában", az AFP londo­ni jelentése pedig arról beszél, hogy .,az angol vezetők jelentést kaptak a helyzet súlyosságáról, amelynek oka Nagib tábornok hatalomra jutá­sa." Ezekből az óvatosan fogalma­zott angol lapvéleményekböl is ki­cseng az aggodalom az amerikai im­perializmus térhódítása miatt. Fel kell figyelnünk arra is: a ka­tonai puccsot vezető Nagib pasa mindenképpen azon igyekszik, hogy a tömegek előtt az angolellenes nem­zeti követelések fenntartását hang­súlyozza. Talán legfeltűnőbb jele en­nek a Szuezi-csatorna államosításá­nak követelését beterjesztő legna­gyobb egyiptomi burzsoá párt, a Vafd — és Nagib csoportjának együttműködése. Ismeretes, hogy el­sősorban angol, kisebbrészt pedig amerikai nyomásra a Vafd-pártot ki­szorították a hatalomból az elmúlt hónapokban. Most, amikor a Vafd vezetői, Nahaz pasa volt miniszter­elnök és Szirag ed Din, a párt főtit­kára Svájcból visszaérkeztek Kairó­ba, a repülőtéren Nagib pasa fogadta őket, Nahaz pedig már a repülőté­ren „az ország megmentőjének" ne­vezte Nagibot. Pillanatnyilag még nem élesedett ki az ellentét a puccs e kettős áram­lata, az amerikai irányítás és a nemzeti követelések hangőztatása között. A közelmúlt hónapok történe­te azt mutatja, hogy amikor az ame­rikai imperializmus ki akarja szorí­tani brit vetélytársát egy-egy fontos gyarmati területről, mindig felhasz­nálja, sőt bátorítja azokat a burzsoá rétegeket, amelyek angolellenes nem­zeti követeléseket hangoztatnak: így akar „alágyújtani" brit vetélytársá­nak. A tapasztalatok azonban azt is mutatják, hogy a nemzeti követelé­seket ma már nem lehet a Washing­tonban kiagyalt korlátok közé szorí­tani. Éppen a legutóbbi hetekben napnál világosabban mutatták ezt az iráni események, ahol a tömegek akarata szinte percek alatt elsodor­ta az imperializmus puccskísérletét. Ez az oka annak, hogy nemcsak a megelégedettség, hanem a borús elő­érzet hangja is felbukkan az ameri­kai sajtóban. A Washington Post például azon aggodalmaskodik, hogy „nem lehet tudni, mi lesz a dolog folytatása", s kereken kijelenti: a puccstól eltekintve „a Közép-Kelet továbbra is egyik leggyengébb terü­lete" marad az amerikai-angol hábo­rús terveknek. Acheson kétkulacsos politikája az osztrák kérdésben Acheson, az USA külügyminiszte­re Truman elnöknek jelentést tett ausztriai látogatásáról. E jelentés tartalma teljesen ellenkezik azokkal a nyilvános kijelentésekkel, amelye­ket Bécsben tett és amelyek során Acheson hangoztatta, hogy az USA mint megszálló hatalom kész eltá­vozni Ausztriából. Az USA-ból szár­mazó jelentések szerint az USA re­publikánus pártjának vezető szemé­lyiségei Truman kormányának poli­tikáját az osztrák kérdésben képmu­tatónak tartják. Állítólag kijelentet­ték, hogy pártjuk a választáson ara­tott győzelem esetében az osztrák kérdésben egyenesebb irányt fog kö­vetni. Acheson jelentése arra. a nézetre támaszkodik, hogy Ausztriának alpe­si erődítménnyé való átalakítása megköveteli Ausztriának az USA ál­tal történő hosszantartó megszállá­sát. Az USA külügyminisztere jelenté­sében továbbá azt mondja, hogy ál­lítólag figyelmeztette az osztrák ál­lamférfiakat arra, hogy Ausztria új­jáfelfegyverzése nem folyik elég gyorsan és eddig a hadseregnek csak a magvát állították fel a csendőr- és rendőregységek formájában. Az osztrák belügyminiszter előkészüle­tei állítólag túlságosan lassan foly­nak. Az amerikai parancsnokság emiatt fel van háborodva. Ezzel kap­csolatban Acheson jelentésében kife­jezetten hangsúlyozza, hogy felhív­ta Helmer osztrák belügyminisztert és Gras államtitkárt, hogy gyorsít­sák meg Ausztria felfegyverzésének ütemét. Acheson politikájának megindoko­lásában rámutat arra, hogy Ausztriá­nak nagy jelentősége van mint köz­lekedési csomópontnak, amely Nyu­gat-Németországot Olaszországgal és Jugoszláviával köti össze. Ezenkívül Ausztriát fontos szállítási vonalnak tartja a katonai szolgálat számára Trieszten keresztül. Végezetül az USA külügyminisztere hangsúlyoz­za, hogy Ausztria szárazföldi és vízi­útjai még nincsenek a kellő mérték­ben előkészítve a nagy stratégiai teherszállításra. A demokratikus sajtó a Volga-Don-csatorna megnyitásáról Az egész világ demokratikus saj. tója állandóan cikkeket közöl a V. I. Leninről elnevezett Volga—Don­csatorna megnyitásáról. KÍNA „Dzsembinzsibao" című pekingi lap üdvözli a grandiózus építkezés befejezését, amely a szovjet nép nagy győzelme. A lap rámutat a Volga—Don­csatorna nagy jelentőségére a Szovjetunió nemzetgazdaságának további fejlődésében és hangsúlyoz, za, hogy a csatorna felépítése meg­győző bizonyítékát adja a szocialis­ta gazdasági rendszer fölényének a kapitalista rendszer felett, a szovjet nép kimeríthetetlen alkotó erejének bizonyítéka. MAGYARORSZÁG A magyar sajtó továbbra is be. hatóan foglalkozik a V. I. Lenin ne­vét viselő Volga—Don-csatorna megnyitásával. A „Szabad föld" cí­mű hetilap a következőket írja: „A Volga—Don-csatorna meg­nyitása óriási nemzetközi jelentősé­gű esemény. Az egész haladó embe­riség a Szovjetuniónak ezt az új si. kerét nagy horderejű eseménynek tartja, amely a béke védelmét szol­gálja. A lap megjegyzi, hogy a Lenin­csatornának jriási jelentősége van nemcsak az áruk szállítására a Szovjetunióban, hanem abban is, hogy kedvező feltételeket teremt a Szovjetunióval kereskedelmi kap­csolatokban álló többi országok szá­mára is. Az „Üj Világ" című lap a V. I. Lenin-csatorna ünnepi megnyitásá­val kapcsolatban azt írja, hogy er­re a hatalmas építkezésre nemcsak az egész szovjet nép büszke, hanem, az egész békéért harcoló emberiség is. A víztartályok és öntöző csator. nák — irja a lap — több millió hek­tár aszályos földet termékeny szán­tóföldeié változtatnak, amely bő ter­mést fog adni. BULGÁRIA A „Robotnicseszko delo" című lap, valamint a többi bolgár lapok is részletesen ismertetik olvasóik előtt a sztálini korszak óriási építkezését — a V. I. Leninről elnevezett Volga —Don-csatornát D. Vaszilev bolgár mérnök, a vizi építkezések főigazgatója, a „Rabot­nicseszko delo" című lapban a kö­vetkezőket írja: „A szovjet nép a Bolsevik Párt é s a nagy Sztálin bölcs vezetésével a hidrotechnikai építkezés terén <ij, eddig nem látott győzelmet ért el — befejezte és üzemb e helyezte a hatalmas Volga—Don-csatornát. Az építkezési munkák óriási mé. retei és azoknak rekordidőben való befejezése a szovjet technika hatal­masságáról és az építkezési munkák eddig soha nem látott gépesítéséről tanúskodik. INDIA <r i A „Svathinata" című lap a V. I. Lenin nevét viselő Volga—Don-csa­torna megnyitásával kapcsolatban a következőket írja: ,,A Volga—Don­csatorna a Szovjetunió törhetetlen hatalmának jelképe, a tudomány si­kere. India békeszerető népe lelke­sen tekint a béke é s a szabadság élcsapatára — a Szovjetunióra és a nagy Sztálinra é s forró üdvözleteit küldi a Volga—Don-csatorna meg. nyitása alkalmából. f Ärucsereegyezmény jött létre a Kínai Népköztársaság és Románia között A Népi Kína és Románia Bukarest­ben árucsereforgalmi és fizetési egyezményt írtak alá az 1952-es év­re. Az egyezmény alapján mindkét ország gazdasági együttműködése je­lentősen megnövekedik. Románia a Népi Kínának ipari berendezéseket, elektrotechnikai készítményeket és küolajipari cikkeket, valamint vegyi­anyagokat és más árukat fog szállí­tani, Kína színesfémeket, olajat, teát és más árut szállít Romániának. A bolgár külügyminisztérium tiltakozó jegyzéke a jugoszláv nagykövetségi alkalmazottak kihívó magatartása miatt Július 30-án a Bolgár Népköztár­saság külügyminisztériuma jegyzé­ket nyújtott át a szófiai jugoszláv nagykövetségnek. A külügyminisztérium megállapít­ja, — mondja a jegyzék — hogy a jugoszláv nagykövetség alkalmazot­tainak magatartása az utóbbi időben különösen kihívó és hogy a jugo­szláv nagykövetség alkalmazottai makacsul és rendszeresen incidense­ket igyekeznek kiprovokálni bolgár személyekkel és hatósági szervekkel. Ez év július 20-án este 8 órakor Raif-Dizdarevics, a szófiai jugoszláv nagykövetség attaséja a nagykövet­ség műszaki alkalmazottainak kísé­retében a 102. számú nagykövetségi gépkocsin a vitosai gépkocsiúton hajtatott. Raif Dizdarevics és a kísé­retében lévő személyek Zlatnite Mosztove helyiség közelében kiszáll­tak a gépkocsiból és beszélgetésbe elegyedtek a hegyekből hazatérő bol­gár személyekkel. A beszélgetésben vitát provokáltak. A vita során a bolgár népnek és a Szovjetunió népeinek becsületét érintő rágalmazó és sértő kijelen­téseket használtak. Ugyanaznap Rai Dizdarevics és a jugoszláv nagykövetséghez tartozó más személyek gépkocsin Bjalata Voda helységbe hajtattak és ismét provokációs vitákkal kísérleteztek. Nyilvánvaló, hogy Raif Dizdare­vics attasé és a parancsára cselekvő jugoszláv nagykövetségi alkalmazot­tak bolgár állampolgárokat provokál­tak azzal a nyilvánvaló szándék­kal, hogy incidenst idézzenek elő — amint ez már a múltban is előfor­dult. A Bolgár Népköztársaság külügy­minisztériuma erélyesen tiltakozik a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányánál a szófiai jugoszláv nagykövetség alkalmazottainak ilyen cselekedetei ellen és hatásos intéz­kedéseket követel hasonló cselekede­tek megszüntetésére. Pietro Nenni a Volga-Dosi-csatorna megnyitásáról Pietro Nenni, az Olasz Szocialista Párt főtitkára, aki jelenleg a Szov­jetunióban van látogatáson, a ,,Li­teraturnaja Gazetta" című lap jú­lius 31-iki számában a V. I Leninről elnevezett Volga—Don-csatorna meglátogatásakor szerzett tapasz­talatairóMr. Abban a szerencsében volt ré. sze m — írja Nenni, — hogy jelen lehetffem a V. I. Leninről elnevezett Volga—Don-csatorna ünnepélyes megnyitásán és részt vehettem az első zsiliptől az utolsjig megtartott hajózáson. Én és a kíséretemben levő olasz elvtársak .mérhetetlenül örültünk a munka žs a technika ezen világszerte legnagyobb művé­nek. Szerény véleményem szerint a csatornának óriási jelentősége van nemcsak a sztálingrádi és a rosz­tovi terület szempontjából, amely­nek ebből koloszális előnyei lesznek, hanem az egész Szovjetunió szem' pontjából is és hatása világmére­tekben is megnyilvánul. Teljesen világos előttem — irja Pietro Nenni — hogy az ilyen mé­retű óriási eikerek, amelyeket ely rövid idő alatt értek el, amikor a Szovjetunió gazdasága még érzi a háború következményeit, ezeket a sikereket nem lehet csak a szovjet nép munkájának, a ezovjet techni­kának és tudománynak tulajdoníta­ni. E sikereket a szovjet politikai és szociális rendszernek is kell tu­lajdonítani, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban született és J. V. Sztálin és a Bolsevik Párt vezetése alatt fejlődött. Egyetlen kapitalista államban sem lehetne ehhez hasonló munkát megvalósí­tani azért, mert egy burzsoá or­szágban sincs az emberi munka és technika kizárólag az egész nép és közös érdekeinek szolgálatába ál­lítva, mint a Szovjetunióban. Az iráni parlamentben javasolták: küldjenek haza minden amerikai katonai és polgári „tanácsadót" Az iráni medzslisz ezekben a na­pokban tárgyalja Moszadek új kor­mányának programmját. A vita so­rán — mint az „AFP" jelenti, — a képviselők többsége bizalmat szava­zott a miniszterelnöknek. A szavazást megelőző vitában fel­szólalt Mahmud Nariman képviselő és követelte, küldjenek haza Irán­.ból minden amerikai katonai és polgári „tanácsadót". Nariman in­dítványát a medzslisz több más képviselője is támogatta. A Reuter a teheráni rádió híre alapján közli, hogy kedden a parla­ment egyhangúlag elfogadott egy indítványt, amely Kavam esz Szalta­ne letartóztatását javasolta. A medzslisz határozata értelmében el kell kobozni Kavam esz Szaltane földbirtokait és a július 24-ki tün­tetések során meggyilkoltaik hozzá­tartozód között kell szétosztani. Moszadek miniszterelnök — je­lenti az „AFP" — hétfőn Lloyd Hendersom teheráni amerikai nagy­kövteittel, kedden George Middleton angol ügyvivővel tárgyalt. Az iráni népnek az amerikai im­perializmus iráni mesterkedései miatti felháborodása az iráni arisz­tokrácia magatartásán is megmu­tatkozik. A „New York Times" te­heráni tudósítójának jelentése sze­rint az amerikai nagykövetség egyik magasrangú tisztviselőjének a mult hét végén rendezett fogadására 100, a felsőbb társadalmi körökhöz tar­tozó iránit hívtak meg, de mind­össze néhányan jelentek meg-. Azt a fogadóestet pedig, amelyet egy amerikai magasrangú tisztnek jú­lius 29-én 200 neves iráni személyi­ség részére kellett volna adnia, nem tartották meg. Teheránban sokan úgy vélik, — folytatja a tudósító — hogy most nem időszerű az ameri­kai na.gyövetséghez fűződő jó kap­csolatokat felhasználni. Más szóval: a teheráni arisztokrácia a nép fel­háborodásától való félelmében kény­telen eltitkolni az amerikai impe­rialistákhoz fűződő kapcsolatait. Július 19. és 24. köiött 124 amerikai repülőgép sértette meg Kína légiterét Az „Uj Kina" hírügynökség je­lenti: Az amerikai repülőgépek to­vábbra is behatolnak Északkelet. Kínába. Július 19-töl 24-ig Kína légiterét 124 amerikai repülőgép sértette meg. Az amerikai tábornokok azt re­mélik, hogy ezek a durva, agresszív lépések, amelyeket ök „katonai nyo­másnak" neveznek, megfélemlíthe­tik a koreai és kínai népet. Amint itteni megfigyelők rámutattak, a koreai háború és a fegyverszüneti tárgyalások bebizonyították, hagy a koreai és a kínai népet sohasem le­het leigázni. A Mac Arhtur féle „döntő támadás" és Ridgivay bak­tériumháborúja vereséget szenve­dett. Clark helyzete semmivel sem jobb, mint elődeié. „A katonai nyo­más", amint ezt az amerikai tábor­nokok értik, nem más. mint borzal­mas bűn. Ezek a bűnök csak fokoz­hatják a koreai és kinai nép gyűlö­letét az amerikai agresszorok iránt. Az amerikai agresszorok bűnhődni fognak ezekért a gaztettekért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom