Uj Szó, 1952. augusztus (5. évfolyam, 181-207.szám)

1952-08-13 / 191. szám, szerda

2 msm 1952 augusztus 13. Jó összimmkáva! és szervezéssel szép eredményeket érnek el a Torna és Rozsnyó között épülő vasútvonal dolgozói MÁK A HÚSZAS-HARMINCAS ÉVEKBE;;, sót előbb is. mind a gömöriek, mind az abaujiak részéről sok szó esett arról, hogy ,,milyen jó lenne, ha mifelénk is vonat járna". Nem kellene a meredek Szoroskövet megmászni, amely a két járást, Abaujt és Gömört szinte falként választja el egymástól. Mert bizony abban az időben, ahogy az idősebbek mondják, nem volt kellőképpen biztosítva a búcsújárás sem. Ha az ember el akart jutni Rozsnyóró: Tornára, vagy fordítva, félnapoka: kellett ácsorogni, hogy valam jármüvet elkapjon. És ha ez r,;m sikerült, kénytelen volt gyalog elindulni. Egyidőben aztán szó volt arról, hogy felépítik a Torna és Rozsnyó közötti vasútvonalat. Terveket is csináltak, de végül úgy döntöttek a kapitalisták, hogy jól van az így is. Nekik egyáltalán nem volt fontos, hogy valami kereseti lehetőséget nyújtsanak a környékbeli falvak lakosainak. így aztán az ígéret csak üres frázis maradt, a terv pedig üres papír, amely hamarosan bekerült a. szemétkosárba. Amikor a dicsőséges Szovjet Hadsereg felszabadította hazánkat, örömmel és büszkén kezdett új életet Csehszlovákia dolgozó népe is. Korlátlan lelte

1 iség nyílott, hogy tanulhassunk, . fejlesszük tudásunkat, képességeinket s kivegyük részünket. szocialista hazánk felépítéséből. Büszkén mondhatjuk, hogy szülöpártunk vezetésével új korsza kot nyitott Csehszlovákia dolgozó népe a történelemben. Megvalósult a munkásosztály fövágya, amelyért annakidején oly 3zívós harcot vívott Siroky elvtárs a kapitalista kormánnyal Szlovákia iparosításának érdekében. Az 1945-ös kassai kormányprogramm egyik főfeladatul tűzte kl Szlovákia iparosítását. Eddig soha nem látott lendülettel indult meg a munka, az építés. Üj gyárak, városok, vasutak, vízierőmüvek épülnek fel a szorgos munkáskezek nyomán, így került sor az ötévesterv folyamán a Torna—-Rozsnyó vasútvonal építésére is. ÉPPEN EGY ÉVE VOLT ANNAK, hogy a Szoroskő túlsó oldalán elterülő kis faluba, Almásra megérkezett az első brigádcsapat. Mondhatnánk azt is, hogy a talajt jöttek előkészíteni a később érkező brigádotoknak. Gazda elvtárs, aki az első b i rgádcsopor t tal jött és most a második munkaszakaszon az üzemi tanács elnöke, így nyilatkozik: — Amikor az első brigád tagjai megérkeztek Almásra, közöttük én is, úgy éreztük, hogy a falu lakosainak többsége idegenkedik tőlünk, Valószínűleg a falu reakciós elemei, kulákjal, akik Amerika hangját hallgatva próbálkoztak rémhíreket terjeszteni, befolyásuk alatt tartották őket. Mi azután a falu valamennyi öntudatos dolgozóival, akik nem dőltek be a kósza híreknek, Amerika hangjának, aprólékosan megmagyaráztuk nekik, jövetelünk célját. Nem adtuk fel a harcot, meggyőztük őket a vasút építésének fontosságáról és lerántottuk a leplet a kulákok. a reakciósok arcáról. Ilyen formában aztán a lakosság többsége csakhamar elvtársiasan összebarátkozott a brigádosokkal és az első brigádcsapat segítségükkel hozzálátott a munkához. Közvetlenül a falu mellett rakták le elsőnek az üzemi klub, vagy a kultúrház alapjait. Majd szépen sorrendben az üzlet, kantín, az irodák, a lakóházak, a garázs s a raktárhelyiségek felépítésére került sor. Csakhamar bevezették a villanyt is a vasútvonal építésének területére s a hangszórókat nemcsak a vasútvonal építésének munkaszakaszaira, hanem a faluba is beszerelték. Ez azonban csak a kezdet, a vasútvonal építésének kezdete. Az igazi munka akkor kezdődött, amikor megérkeztek a hatalmas szovjet bágerek, exkavátorok, a gépek különböző fajtái. Ugyanekkor megjöttek a legjobb brigádcsapatok Nyitra, Pozsony, Eperjes, Zsolna, Kassa kerületéből. A gépeknél. földmunkánál, betonozásnál és az alagút előretörésénél lelkesen dolgoztak az építőmunkától edzett újarcú emberek. Olyanok, mint Babik József, Bartko Géza, Varga János és munkatársaik. akik valamennyien 160— 170 százalékra teljesítik normáikat, legyőzve munkahelyeiken a természet akadályait. Keménykötésű emberek ezek. iii vik módra alkalmazzák a kritika, az önkritika fegyverét. Nagy részben ennek s a munka helyes megszervezésének köszönhető az is, hogy az építés dolgozói az év elejétől június végéig a földmunkában 116.1 százalékra, magasépítésben pedig 174.1 százalékra teljesítették tervüket. Igaz, hogy a betonozásban az utóbbi időben egy kissé lemaradtak. mivel a cementgyárak nem jfe mn V . , s. j , Újítási javaslatok megvalósításával és műszaki átszervezéssel teszik gazdaságosabbá munkájukat a surányi cukorgyár dolgozói A vasútépítés harmadik szakaszán Popadics elvtárs csoportja 150%-ra teljesiti normáját. Nincs az az akadály, amit le ne győznének. Nincs az a feladat, amit példásan ne teljesítenének. Szocialista munkaversenyben dolgoznak, aminek eredményeképpen a mult hónapban Bartko elvtárs csoportja került ki győztesen, elnyerte Varga elvtárs csoportjától a versenyzászlót. Az elmúlt hónap alatt a második szakasz dolgozói a munkaverseny keretén belül kiváló eredményeket értek el, így a betonozásban 137 százalékos, a földmunkában pedig 112.6 százalékos teljesítményt. Ez azt jelenti, hogy júliusban 44 köbméterrel több földet mozdítottak el a helyéről terven felül és 158 köbméterrel több betont dolgoztak fel. DICSÉRETREMÉLTÓ EREDMÉNYEKET érnek el a többi szakaszok dolgozói is. A negyedik szakaszon például Soltész Ferenc elvtárs érte el a legjobb eredményt. Normáját 160 százalékra teljesítette. Itt meg kell említeni Szabó János elvtársajt, aki szintén szép sikereket ért el a termelésben. Lelk:3, kiváló munkájáért az üzem vezetősége Soltész elvtársat a fizetésemelésen kívül az „Ifjú gárda" című könyvvel, Szabó elvtársat pedig a „Távol Moszíkvától" című könyvvel jutalmazta. Ezek az elért sikerek arról tanúskodnak, hogy a Torna—rozsnyói vasútvonal építésének dolgozói tisztában vannak azzal, mit jelent a vasútvonal mielőbbi felépítése Szlovákia iparosításában. Tudatában vannak mindannyian annak, hogy saját jólétük, a gyermekeik jólétének emelését segítik elő munkájukkal, termelésük fokozásával. Molnár László, akit az „Emberek a válaszúton" című könyvvel tüntettek ki lelkes munkájáért, elmondja, mi a titka a vasútvonalépítés dolgozói sikerének. Az építés vezetői, technikusai, a Párt, a szakszervezet és az . üzemi tanács funkcionáriusai, kommunistái nem az irodai asztalok mögül irányítják a vasútvonal építését, hanem a dolgozók között élnek. Kivétel nélkül minden nap mind az egyik, mind a másik szakaszon a műszak után minden este összegyűlnek, a kubikostól kezdve a szakaszok vezetőjéig a dolgozók és a legrészletesebben megbeszélik a napi eseményeket. Beszámolnak a műszak ideje alatt elért eredményekről, a nehézségekről és javaslatokat tesznek az előforduló hibák kiküszöbölésére. Ezek az értekezletek, eszmecserék mindig eredményesek. A következő műszak ideje alatt mindég jobb eredményeket érnek el munkahelyeiken, mert a megbeszéléseken a vasútépítés dolgozói bátran, bolsetudták kellőképpen biztosítani a kitűzött határidőre kért anyagot. Azonban a vasútvonal építésének dolgozói össztervüket az év elejétől 100 százalékra teljesítették. Hogy megjavítsák munkájukat, a,

z üzem vezetősége á dolgozókkal karöltve kötelezettséget vállalt, hogy kiküszöbölik lemaradásukat a betonozásban és megteremtenek minden előfeltételt, hogy a jövőben még az eddigieknél is nagyobb sikereket érjenek el. A VASÚTVONAL ÉPÍTÉSÉNEK vezetősége nagy gondot fordít a dolgozók művelődésére is. Szak- és politikai előadásokat tartanak, főleg a szovjet sztahanovisták bevált módszereiről és esténként a műszak után a jól berendezett kultúrhelyiségben valamennyien tevékenyen résztvesznek egy-egy ezak-, szocialista, vagy szépirodalmi könyv tartalmának megvitatásában. Ezeken az eszmecseréken sokat tanulnak. művelődnek a dolgozók fejlesztik tudásukat, képességeiket, tehetségüket. Csekan elvtárs az 5A szakasz vezetője elmondja, hogy náluk az üzemszakaszok vezetősége nagy súlyt fektet a termelési értekezletek pontos betartására. Hogy egy irányvonalat lássanak maguk előtt, pontos tervet dolgoztak ki, még pedig a következőképpen: minden kedden este összüzemi tanácsülést tartanak, amelyen az összes szakaszok funkcionáriusai kivétel nélkül megjelennek. Az ülésen minden egyes szakasz vezetőjének, funkcionáriusainak be kell ezámolniok az előiső heti problémákról, tapasztalataikról és a nehézségekről. Általában mindazokról a dolgokról, amelyek munkájukkal, a vasútvonal felépítésével függnek össze. Szerdán az összüzemi pártszervezet vezetői ülést tartanak, ahol tüzetesen ellenőrzik a keddi ülésen elért eredményeket, javaslatokat, határozatokat. Ezeket az üléseket iránytűként könyvelik el a Vasútvonal építésének dolgožói, mert mozgósítja őket a termelés minél magasabb túllépésére. Ilyen jól megszervezett összmunka mellett a Torna—rozsnyói vasútvonal öntudatos dolgozói a szovjet vasútasok ünnepe alkalmából táviratot küldtek a Szovjetunióba Charkov vasúti munkásainak. A táviratban kötelezték magukat, hogy az ünnep tiszteletére a rendes műszakon felül 8 órát ledolgoznák és ezt a felajánlást nagy részben már teljesítették is. Ezenkívül vállalták azt is, hogy az 1952. évi tervet dec ember 21-ig, Sztálin elvtárs születése napjáig teljes egészében teljesitik. Karcagi László. A surányi cukorgyár műszakijai és mesterei a munkásokkal tartott közös megbeszélés alapján elhatározták. hogy amint elérkezik a cukorrépakampány ideje, minden gépi és műszaki berendezést kijavítanak, hogy felkészülve láthassanak a munkához. Arra, hogy a gépi berendezésit üzemképessé tegyék, főképp a mult év tapasztalatai késztették az üzemvezetőséget. Már kora tavasszal hozzáláttak a gépek javításához, tisztogatásához és nagy gondot fordítanak a gépek karbantartására is, amit legjobban az bizonyít, hogy a kampány befejezése után minden csapágyat, fontosabb alkatrészt gondosan bezsíroztak és papírral körülcsavartak, hogy a por be ne lepje. Ahol pedig a műszaki berendezés nem felel meg a korszerű gyártás követelményeinek, változtatásokat eszközölnek. A desztilláló műhely végében egy négyszögletes, 8 méter szélességű üreg tátong. Egy átalakításon dolgoznak itt, amelyre bizakodóan tekintenek valamennyien, mert ezzel az átalakítással nagyban elősegítik a termelékenységet, csökkentik az önköltséget. Ebben a nyolométer szélességű gödörben még a mult héten egy hatalmas kerék pihent mozdulatlanul, várta az új kampányt. Ezt a kereket a munkások alkotó kezdeményezése, a technika fejlődése kiszorította a munkából. Van mér ennél jobb, korszerűbb berendezés is, — mondották a munkások bizonyos büszkeséggel. — Ott van az udvaron kidobva a kerék, — elküldjük nyugdíjba — jegyezték meg tréfásan a munkások. Buzási József, aki mind a kőműves, mind az ácsszakmában jártas, önként vállalta, hogy az átalakítást minden más segítség nélkül megvalósítja. A vezetőség tagjai elmondották, hogy azelőtt a keréken kanalak voltak fölszerelve, melyek a tisztára mosott répát kikanalazták és a feldolgozás céljaira továbbították. Minden kapány alatt sokat kellett velük bíbelődni — mondották. A . kampány ideje alatt gyakran javításra szorult, ami költséges volt. Évente 200.000 koronát is fölemésztett a javítása és a nagy költség mellett a terv nemteljesítéséneK veszélye is fennállott. Az átalakítás segítségével nemcsak jelentős összeget takarítanak meg, hanem ezenkívül még kilenc munkaerőt is fölszabadítanak. Papírt, ceruzát vettek a kezükbe és kiszámították, hogy a kilencmunkásnak a kampány ideje alatt 70.000 koronát fizettek ki munkadíj fejében. Most ezt az összeget megtakarítják az üzemnek és a kilenc munkás is bekapcsolódhat a termelőmunkába és ami a legfontosabb az új műszaki berendezéssel biztosítani tudják a kampány sima menetét, a terv idejében való teljesítését. Az új műszaki berendezésnél minden műszak alatt egy munkásra lesz szükség, aki a kezelést ellátja. A répamosó medencéből már nem merítőkanalak továbbítják majd feldolgozásra a cukorrépát, hanem ez szivattyúk segítségével történik. Ezért fi, nagyszerű munkáért leginkább Buzási Józsefet dicsérik, mert amikor az átalakítás gondolata megszületett, a vezetőség valamenynyi tagja arra gondolt hogy nagyon sokba fog kerülni. Szükség lesz az építészeti vállalat segítségére is —• mondogatták. Buzási ekkor összeszedte tudásának legjavát, és bátran azt mondotta, hogy nem lesz szükség sem építészre, sem mérnökre, elvégzi ö ezt nélkülük is. Buzási nem riadt vissza a nehéznek látszó feladattól. HozzáláJtott a munkához és ma már az utolsó simításokat végzi. A nehéznek látszó feladatot Buzási egypár segédmunkással sikeresen megvalósította. Ez a példa azt mutatja, hogy igen sok esetben lényeges idő és pénz takarítódik meg a munkások kezdeményezése által. Ebből is láthatjuk, hogy nálunk a nép és az állam érdekei azonosoik. A dolgozók minden gondolata és cselekedete a szocializmus megerősítésére irányul. A surányi cukorgyár munkásai, műszakijai is örömmel dolgoznak a szocializmus építésén. Nemcsak teljesíteni, de túl is akarják lépni a tervet, a feladatokat. K. I. A nagyszombati Kovosmalt példája nyomán több tízezer tonna acélt takarítanak meg A Sandrik n. v. alsóhámori, mikulásovcei és moravská trebovai üzemeiben, ahol késárukat gyártanak, a napokban a komplex terméktakarékosság alapján a nagyszombati Kovosmalt példája nyomán megkezdték az anyagtakarékoskodást. A termelés felülvizsgálata megmutatta jelentős kiváló acél megtakarításának lehetőségét. Az étkezökések éleit, amelyeknek egyrészét eddig kovácsolással formáltak ki, most a megfelelő vastagságra hengerelt acélból gyártják. A késeknél elhagyják az eddigi fölöslegesen hosszii vágófelületet és meghosszabbítják a fogót. Ezzel a Szandrik n. v. dolgozói majdnem 28 tonna kiváló acélt takarítanak meg. A kisebb konyhakéseknél az eddigi 2 miliméteres acél helyett 1.8 milimétereset fognak használni. Ezzel további 1100 kilogramm jóminőségű acélt takarítanak meg. A kések rugalmasabbak és ezzel jobbminöaégüek lesznek és 10 százalékkal több kerül belőlük a piaara. A Szandiik n. v. müszaklai a nehézgépipariügyi minisztérium hatodik főigazgatási termelőosztályával együtt megoldották a selejtacél felhasználásának kérdését is alkalmas fogyasztási árucikkek, pl. cukorfogók, cukrászsüteményfogók, gyógyszerkanalak stb. gyártásának céljára. Ilymódon rögtön feldolgoznak 20.000 kg selejtet, amely majdnem 10.000 kg. új anyagot pótol, aminek eredményeképpen félmillió korona értékű acélt takarítanak >meg. A munkaszervezés megjavítása után élüzem lett a nagymegyeri maiom A nyugat-szlovákiai malmok nagymegyeri fióküzemvezetőségéhez tartoznak a nemesácsai, nagymegyeri és a dunaszerdahelyi malmok, továbbá a járás péküzemei. Áz üzem vezetősége az év kezdetén minden egyes üzemben átszervezte a munka menetét éa a felesleges munkaerőket más iparágakba helyezték át. A munkaerők felszabadítása ellenére nem csökkent az üzemek termelése, sőt emelkedett. A jól szervezett munkaversenybe bekapcsolódott a vállalat valamennyi alkalmazottja és megalapozták az egyes üzemek közötti versenyt is. A leg-utóbbi értékelésnél a munkaverseny győzteseként a kerületi nemzeti bizottság vándorzászlajával és díszoklevelével a nagymegyeri fiókközpontot tüntették ki. Termelési tervük magas túllépésével, valamint a jó minőségű munkával érték el szép eredményüket a malom és a pékségek dolgozói. Az önköltséget fokozatosan sikerült lecsökkenteni a munkaszervezés javulásával és túllépték az üzemi szerződésben foglalt kötelezettségvállalásban előírt akkumulációs tervet is.