Uj Szó, 1952. augusztus (5. évfolyam, 181-207.szám)

1952-08-12 / 190. szám, kedd

\ Világ proletárjai egyesüljete k! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1952 augusztus 12. kedd 2 Kčs V. évfolyam, 190. szám. c// mai számban: A Szadlovszky-tárna szerelőmunkásainak legszebb győzelme ' (2- old.) A Szovjetunió haditengerészete napjának/ ünnepségei Moszkvában (3. old.) Kapitalista lapok — a Lenin-csatornáról (4. old.) Állandóan fokozni az ifjúság részvételét a gottwaldi ötévé, terv feladatainak teljesítésében (5. old.) A vasárnap sportja (6. old.) A szövetkezeti mozgalom újabb győzelmeiért Ezekben a napokban, amikor mező­gazdaságunk dolgozói elérkeztek a termés begyűjtés harcának nagy nap­jaihoz és mérlegelni tudják egészévi fáradságos munkájuk gyümölcsét, már most megállapíthatjuk, hogy szövetkezeteink mérföldes lépésekkel haladtak előr e a szocializmus útján, hisz több járásunkban már százszá­zalékban elvégezték a gabonabegyüj­tést s raktárakban az új termés, az ország kenyere. Esztendőről-eszten­dőre ilyenkor a termésbegyüjtés vé­geztével dől el, ki a jó gazda. Az idei terméseredmények pedig fénye­sen bizonyítják, hogy szövetkezeteink a nagyüzemi gazdálkodásban a gé­pek gazdaságos kihasználásával, a haladó agrotechnika helyes alkalma­zásával a mult esztendőhöz viszonyít­va jelentősen magasabb hektárhoza­mokat értek el. Ha pedig visszate­kintünk a kapitalista rendszer kis­parcellás hektárhozamaira, arra az álláspontra jutunk, ahogy ezt cséplés alatt Boráros Antal, a nagymagyari szövetkezet egyik tagja is "mondotta: „Hogy ilyen jó a termésünk, ezt a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás­nak köszönhetjük. Dolgozhattunk volna mi a kisparcellákon éjt nappal­lá téve, de még álmunkban sem gon­dolhattunk volna arra, hogy hektá­ronként 27—28 mázsa búzatermést érünk el." Szövetkezeteink idei termésered­ményei nemcsak azt mutatják, hogy a szövetkezetekben dolgozó paraszt­ság megtalálta a helyes utat a jólét és boldogság felé, hanem gyakorlati példaként állnak azon egyénileg dol­gozó kis. és középparasztok előtt, akik eddig vágy nem értelmezték he­lyesen a közös gazdálkodás gondola­tát és idegenkedtek a szövetkezettől, vagy a feivilágositó és meggyőző munkák hiányában „sikerült" a reak­ciónak megakadályozni a szövetke­zetekbe való belépésüket. Az idei esztendő tehát döntő jelentőségű szövetkezeteink megszilárdításában és kifejlesztésében. Gottwald elvtárs újévi beszédében szocialista építésünk nagy gyengesé­gének mondotta a mezőgazdasági termelésnek az ipari termelés mögöt­ti lemaradását és rámutatott arra, hogy lényegesen fokoznunk kell a mezőgazdasági termelést. „És ez — mondotta Gottwald elvtárs — csak a mezőgazdasági szocialista nagyüze­mi termelés alapján, a falu szociaüs­ta kiépítésével valósulhat meg . . . Ennek útja az EFSz-ek ... fejlődése és megszilárdulása." Éppen most a termésbegyüjtés idején szükséges, hogy Gottwald elvtárs tanítása sze­rint haladjunk a helyes úton. A jú­nius 3-iki párt- és kormányhatározat megvalósítása érdekében most a ter­mésbegyüjtés alatt a legjobb alkal­munk van arra, hogy növeljük szö­vetkezeteink eddigi taglétszámát és a meggyőző munkákban használjuk fel a szövetkezeteknek az aratási munkák alatt elért kimagasló ered­ményeit és gyakorlati példákkal bi­zonyítsuk be a szövetkezeti gazdál­kodás előnyeit az egyénileg' gazdál­kodó kis. és kozépparasztságnak. Mutassunk rá azokra a hektárhoza­mokra, melyeket szövetkezeteink a jól megművelt földjeikből az idén ki­termeltek. Számtalan szövetkezetben az idén olyan termést értek el, ami­lyenről a múltban még hírből sem hallottunk. Sastyinban például 28 mázsás búza és 30 mázsás árpater­mést értek el. Rovenszkán a kereszt­sorú vetési módszerrel 35 mázsa bú­zát, és 33 mázsa áipát takarítottak be egy hektárról a szövetkezetesek. Jól kihasználták a szövetkezetek­nek a nyári időszakban elért sikereit a királyhelmeci járásban, ahol úgy­szólván „megmozdult a föld" és köz­ségekként alakultak újabb és újabb szövetkezetek. A járási pártbizott­ság irányításával a falusi pártszer­vezetek jó munkáját siker koronázta, s alig egy-két hét alatt 1584 kis- és középparaszt lépett b e az EFSz-be és 9 új III. típusú szövetkezet ala­kult, melyeknek száma most a csép­lés alatt 15-re emelkedett. Hasonló eredmények születtek a besztercebá­nyai kerületben is a tagszerzési kam­pány során. A párt- és kormányhatá­rozat óta a kerületben 59 magasabb típusú szövetkezet alakult és 8 ala­csonyabb típusú áttért a magasabb típusú gazdálkodási formára. Az el­múlt héten például 20 községben 1502 dolgozóparaszt a közös gazdál­kodás útjára lépett a besztercei ke­rületben. Ha járási viszonylatban nézzük a besztercebányai kerületet, a tagszerzési ,és a szövetkezetek meg­szilárdításáért folyó kampányban a losonci járás vezet. A mult vasárnap Mytnán, Uderinán, Pincén és Mosko­ván új III. típusú szövetkezetek ala­kultak 205 gazdasági egységgel 1224 hektár földterülettel. A tagszerzésben a meggyőző és felvilágosító mun­kákból kiveszik részüket a losonci járás élenjáró szövetkezeteinek tag­jai is, akik faluról falura járva meg­látogatják az egyénileg gazdálkodó­kat és elbeszélgetnek velük a szövet­kezetről és az idei terméshozamokról. A tocsnicai szövetkezetből a mult vasárnap Raskó elvtárs a szövetkezet elnöke Dedinszky Máriával, a legjobb sertésetetővel a mytnai kis- és kö­zépparasztokat látogatta meg. De­dinszky Mária elmondotta az egyéni­leg dolgozó kis- és középparasztok­nak, hogy férjével együtt 500 ser­tést gondoznák, de nem esik nehe­zükre, mert jól megszervezik a mun­kát és korszerű berendezések állnak rendelkezésükre az etetésnél. „A jól végzett munkánk után — mondotta — olyan jutalmazást kapunk, amit a múltban 9 év alatt sem tudtunk vol­na megszerezni. Az első félévre ter­mészetbeni jutalmazásként kaptunk 37 mázsa gabonát, azonkívül 19.400 Kčs-t pénzbeli előleget." A tocsnicai szövetkezet két dolgozójának a mun­kája nem volt hiábavaló, mert 24 kis­és középparaszt 94 hektárnyi föld­területtel kitöltötte a belépési nyilat­kozatot és még aznap megalakult a községben a IH. típusú egységes földműves szövetkezet. Lassan halad a tagszerzés a nyit­rai és a pozsonyi kerületekben. En­nek a í'öoka az, hogy a kerületi és járási funkcionáriusok, a népneve­lök, nem foglalkoznak kellően a kis- és középparasstsággal. Hiányos dolognak mondható az, hogy éppen most a gabonabegyüjtés idején nem használják ki teljes egészében a szövetkezetekben elért termésered­ményeket meggyőző munkára. Pia kátokkai „akarják" meggyőzni a kis- és középparasztokat a közös munkák előnyeiről, ahogy ez a nyit­rai járás egyes községeiben az ara­tás és cséplés alatt előfordult. Ha­talmas plakátokon hirdették, hogy „csépeljünk közösen, az első zsák gabonát a cséplőgéptől az államnak adjuk". Természetesen az efféle formális és felületes munkának a sikertelensége megmutatkozott a cséplésnél. Papíron ugyan meg vol­tak az egyénileg gazdálkodók csép­löcsoportjai, de a cséplés megkez­désekor minden kis- és középpa­raszt saját maga akart csépelni. Mit csináltak erre a népnevelők? Ahelyett, hogy meggyőzték volna a kis- és középparasztságot a közös munkák előnyeiről, nyomással akar­ták rábírni őket, hogy csoportokban közösen csépeljenek. Amikor így sem „sikerült" egyszerűen nem ad­tak cséplőgépet az egyénileg gaz­dálkodó parasztoknak. Ezzel az el járással bizony nemhogy meggyőz­ték volna a földműveseket, hanem inkább elidegenítették a kis- és kö zépprasztokat a közös munkáktól és a szövetkezeti gazdálkodástól. (Folytatás a 2. oldalon) További játások jelentik a gabonabegyűjtési terv teljesítését A verebélyi járás távirata GoUwald elvtárshoz A verebélyi járás augusztus 9-én este 102.68 százalékra teljesítette a gabonabegyüjtés tervét. A járás dol­gozói ez alkalommal a következő táviratot küldték Gottwald elvtárs, nak: Drága Gottwald elvtárs! Örömmel jelentjük, hogy a vere­bélyi járás 1952 augusztus 9-én es­te 30 órakor teljesítette a gabona­begyűjtési tervet 102.68 százalékra. A tavalyi évhez viszonyítva az idei gabonabegyűjtést 63 nappal megrö­vidítettük. Ezt az eredményt a párt. és kormány határozata helyes értel­mezésének alapján értük el: hogy biztosítsuk drága hazánk dolgozó népének élelmiszerellátását és így a, szocializmus építését. A begyűj­tés teljesítésében mindenekelőtt EFSz-eink, kis- és középföldműve. seink, valamint traktoráliomásank szerzett érdemet. Az aratási és cséplési munkák alatt 256 kis- és középföldmüves* nyertünk meg a szövetkezetnek ösz­szesen 882 hektár földdel. Ebben a munkánkban tovább haladunk, hogy teljesítsük a pártnak és a kormány­nak az EFSz-ek megszilárdításáról és tovább fejlesztéséről szóló hatá­rozatát. A gabonabegytíjtést is folytatjuk és így adjuk a legcsattanósabb vá­laszt belső és külső ellenségiinlaiek és így járulunk hozzá a viiágbáke megőrzéséhez. Bednárik János, az SzKP járási bi­zottságának elnöke, Kluka, Rudolf, aa SzKP járási bi­zottságának vezető titkára, Zsigrai József, a járási nemzeti bi­zottság elnöke, Sálka István, a begyűjtési miniszter járási meghatalmazottja, Koidberger István, a földműves rak. társzövetkezet igazgatója. A szenei járás telfesíteüe a gabonabegyüjtés tervét A szenei járás dolgozói a gabona begyűjtési terv teljesítésének alkal. mából a következő táviratot küldték Gottwald elvtársnak: Szeretett Gottwald elvtárs; örömmé! értesítjük, hogy a szen­ei járás augusztus 9-én 30 órakor 100.9 száZEléki-a teljesítette a ga­bonabegyüjtés tervét. Ezt az ered­ményt az egységes földműves szö vetkezetek, valamint á kis és kö­zépíoldmüvesek segítségével értük el. A szövetkezeti tagok, valamint a kis- és középföldművesek a szen­ei járásban bebizonyították, hogy az Ön bölcs tanításai, Valamint sziílőpártunk, Csehszlovákia Kom­munista Pártjának utasításai szerint járnak el. Járásunkban a kis- és középföld­művesek a szövetkezetek sikerei­nek alapján meggyőződnek arról, hogy a szövetkezeti nagytermelés megszabadítja a kis- és középföld­művest a robottól és lehetővé te­szi hektárhozamok emelését, ami vei párhuzamosan emelkedik öol­goző népünk életszínvonala is. Hogy erről egyre több kis- és középföld­műves győződik meg járásunkban, arról az tanúskodik, hogy a mai napig a szenei járásban 68 föld­műves 433 hektár földdel lépett be a szövetkezetbe. Drága Gottwald elvtársi" ígérjük, hogy az EFSz.ek megszilárdításé. ban és taglétszámuk emelésében to. vább haladunk az Ön szavait szem­előtt tartva tovább folytatjuk a ga­bona begyűjtést és kötelezettséget vállalunk, hogy augusztus 20-ig 110 százalékra teljesítjük a gabona­beadás tervét. Zelman Mihály, az SzKP járási bizottságnak elnöke és a begyüi tési miniszter járási meghatalma­zottja, Krajcsovics János, az SzKP járási bizottságának vezető, titkára, Durik András, a járási nemzeti bi­zottság elnöke, Zsiacsik Béla, a földműves raktár­szövetkezet igazgatója. Négyszáztfzennégy mázsa kenyérgabonával túlteljesítette beadását a csilízradványl szövetkezet A csiüzradványi egységes föld­műves szövetkezet tagjai szinte hi­hetetlen rövid idő alatt elvégezték az aratást és a cséplést. Ezt minde­nekelőtt az aratógépeknek és a kombájnoknak köszönhetik. A kom­bájn például 63 hektár gabonát le­aratott és 12 vagon gabonát kicsé­pelt. A szövetkezet földjei a tavalyihoz viszonyítva jobb művelést kaptak. A szövetkezeti tagok nem sajnálták a földektől a műtrágyát sem, így aztán nem csoda, hogy a búzából rekordtermést értek el. A búza hek. táronként átlag 23 mázsát fizetett, de volt olyan tábla is, amelyen hek­táronként 30 mázsa termett. A rozs átlagos hektárhozama 20.50 mázsa. A jó termésből aztán könnyen tel­jesítették beadási kötelezettségüket, söt még a terven felül is adtak be a dolgozók államának 414 mázsa ke­nyérgabonát. A beadási kötelezettségek teljesí­tése után a szövetkezetben kioszt­ják a tagok között a természetbeni jutalmakat. Most aztán igazán ki­tűnik, hogy ki dolgozott szorgalma, san és hogy ki kerülte a munkát. Az egyik legszorgalmasabban dol­gozó szövetkezeti tag, Berec Lajos, a növénytermelési csoport tagja, júliUg 31-ig 292 munkaegységet dol­gozott le. Munkája után kap 667 kg búzát, 112 kg rozsot és 134.5 kg árpát. Hudrás Mihály két fiával együtt összesen 500 munkaegységet dolgozott le az EFSz-ben. A család ezért kap 1125 kg búzát, 175 kg ro­zsot és 2225 kg árpát. Szabó Rozá­lia 235 ledolgozott munkaegysége után 528 kg búzát, 82 kg rozsot és 105 kg árpát kap jutalmul. A szövetkezet összesen 477 hektár földön gazdálkodik. A tagok száma 80. A tagság többnyire mezőgazda, sági munkásokból, napszámosokból tevődik össze. A kisföldművesek ál­tal bevitt föld csupán csak 20 hek­tár. A szövetkezeti tagok közt van­nak odaadó lelkes dolgozók, de akadnak olyanok is, akik szívesen kimaradnak a munkából. A hibát a munka V megszervezésében is lehet keresni. Tavasszal még sikerült a tagok között szétosztani a kapás­növényeket megművelés céljából, de a kapálást már megint a régi hiá­nyos munkamódszer szerint végez­ték. így aztán több hiba történt. A munkacsoportoknak arrá. kell tőre. kedniök, hogy önálló egységet ké­pezzenek saját földterülettel, saját munkakörrel. Ha a csoportok tagjai közt kioszt­ják a kapásnővényeket, akkor meg­teremtik az alapot ahhoz, hogy ki­fejlődjön az egyéni felelősségérzet. A-z egyes csoportok közt így a szo­cialista munkaverseny is szépen ki­fejlődhet és a prémiumrendszert is nagyon jól lehet alkalmazni. Ha a munkacsoportok gyobb gondot akkor nem fordu szilárdságára na­ordítottak volna, hatott volna elő az, amit például az egyik alkalom, mai, amikor valamilyen munka el­végzéséről volt szó, az egyik szö­vetkezeti tag tett, hogy kijelentette „mit fizettek érte?" Az illető úgy­látszik elfelejtette, hogy a szövetke­zeti gazdálkodásnál a tagok saját maguknak és saját földjeiken dol­goznak és hogy vannak a szövetke­zeti tagok által egységesen jóvá. hagyott normák, munkaegységek és hogy van pénzügyi- és munkaterv. A tagok nem ismerik rendesen a normákat. Sokan közülök tényleg nem tudják, hogy elvégzett munká­juk után milyen jutalmazást kap­nak. Ezen a téren rendet kell terem­teni, mert eredményes munkát csak akkor tud a szövetkezet végezni, ha mindenki előre tudja, hogy mi­lyen feladatok várnak rá és hogy elvégzett munkája után milyen ju­talomban részesül. Kovács István, Nagymegyer A zselizi állami bírtok összes gazdaságain befejezték a termés betakarításának munkáit A zselizi állami birtok gazdaságai jól haladnak a nyári munkákkal. A cséplést csaknem minden gazdasá­gon a tervezett időnél hamarább be­fejezték. Az egyes gazdaságok között szocialista munkaverseny folyt. El­sőnek a zselizi gazdaság takarította be a gabonát. A második helyen Ka­rolina, Nagy-udvar és Nyír állnak, a harmadik helyre pedig Málas és Bajka került. Ezután következik a zálogosi, az ároki (itt érték el a leg­magasabb hektárhozamot) a lekér­pusztai, a garamszentgyörgyi, az ipolybéli és végül a lontói gazdaság. Meg kell említenünk azt, hogy Ipoly­bél és Lontó határa hegyes-dombos vidék s ezért késtek el itt kissé a dol­gozók. A lontói gazdaságban pedig cséplőgéptörés is történt, ami kés­tette a cséplés gyors elvégzését. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom