Uj Szó, 1952. augusztus (5. évfolyam, 181-207.szám)

1952-08-01 / 181. szám, péntek

4 9 J I SZ Ö 1952 augusztus 1. Irodalom ..amerikai módra 4 4 „Azt éld át, ami a népnek a legfontosabb!" Urbán Ernő, a Kossuth-díjas magyar író a Túzkeresztség-ről és terveiről Urbán Ernőnek, a Kossuth-díjas magyar írónak neve nem ismeretlen az Uj Szó olvasótábora előtt. Novel­lái gyakran jelennek meg lapunk, ban, a „Tűzkeresztség" című színjá­tékát pedig ismertettük a „Fálilya"­ban és a darabjából készült film kar­lové vary-i nagysikerű bemutatójáról is beszámoltunk. Urbán Ernő már első darabjában, a „Gál Anna diadalá"-ban magyar ezinpadon új és alig felvetett problé­mát tárgyalt — egy már megalakult termelőszövetkezet belső életét. Kos­suth-díjas új darabjában még mé­lyebben és merészebben nyúl napja­inknak ehhez a döntő kérdéséhez. Az­zal, hogy ezt az országos kérdést szervesen és nagyon életszerűen si­került összekapcsolnia a darabban (szereplő személyek családi és egyéni életével, olyan hiteles és minden jele­netében meggyőző színmüvet alko­tott, amelyet a legjobb magyar drá­mának mondhatunk a felszabadulás óta. i A fesztiválon eddig mindössze négy mai tárgyú film került bemutatásra, köztük a lengyelek játékfilmje, a ,,Helyőrség" és a bolgároké, a „Haj­nal a folyó felett" a mai ifjúsági harcról és problémáiról szól. A ^Meg­indult a mostoha föld népe" című filmmel a hazai filmgyártás igazolta, hogy fejlődésünk, országépítésünk egy szakaszának ábrázolásával hat­hatósan segít a tömegek öntudatosí­tásában. A követésre ösztönző „Tűz­keresztség" parasztjainak hús-vér embermivoltával, éles és bátor kon­fliktusával, fordulatos cselekményé­vel, a színésztek kiváló teljesítményé­vel és nem utolsó sorban ízes nyel­vezetével a fesztiválon részvevő szak­emberek nagy elismerését váltotta ki. Különösen nagyra értékelték a szovjet küldöttség tagjai a magyar falunak ezt a drámai erejű rajzát. A szovjet rendezők egyik legnagyobbja, az ötszörös Sztálin-díjas Csiaureli elvtárs véleménye szerint a „Tűzke­resztség" robbanó erejű, éles, erős dráma. A magyar „Űj barázdát szánt az eke". És a szovjet küldöttség ve­zetője. Fjodorov elvtára így nyilat­kozott: — Ez a film a val6 életet tükrözi minden mesterkéltség nélkül. Hason­ló elismeréssel nyilatkoztak az új magyar filmről a nyugati delegátu­sok is. Harcban álló eleven emberek izgalmas drámájának tartják, mely­nek fordulatos cselekménye kiváló Színészi alakításokra ad alkalmat. Urbán Ernő drámája hiteles falut és élő embereket hoz a néző elé. Nagy érdem, hogy nemcsak az országban folyó gazdasági átalakulást rajzolja meg, hanem megmutatja az emberek belső változását és átalakulását is. Ma, amikor erős harc folyik a sematizmus ellen, a „Tűzkeresztség" jelentős értékeivel példaadó a népi demokráciák drámairodalma és for­gatókönyv irodalma számára. Urbán Ernő a magyar filmdelegá­ció tagjaként jelenleg Karlové Vary­ban időzik. Alkalmunk volt vele hosszabban elbeszélgetni a „Tűzke­resztségéről és további terveiről. — Hogyan lett meg a . Tűzkereszt­ség" konfliktusa? — tettük fel az első kérdést. A KONFLIKTUST NEM KITALÁL­NI, HANEM MEGTALÁLNI KELL. — Mint dráma- és filmírónak első és legfontosabb aranyszabályom: a konfliktust nem kitalálni, hanem megtalálni kell, — feleli Urbán Er­nő. — Ez a szabály períze koránt­sem volt ilyen világos előttem, hisz akkor még se film, se dráma nem volt a hátam mögött, amikor 1950 őszén azt a hírt hallottam, hogy Dél­Dunántúlon alakulóban vannak az el­ső termelőszövetkezeti községek. Azonnal a helyszínre utaztam s a baranyamegyei pártbizottság támo­gatásával több hetet töltöttem ezek­ben a vajúdó új életformát szülő köz­ségekben. Az új életformát azért hú­zom alá, mert utam végén mint leg­főbb tanulságot azt vontam le ma­gamnak, hogy a szövetkezet nem­csak új gazdasági forma, hanem új életforma is a százados rabságból és kötöttségből igazáp csak most sza­baduló magyar parasztok számára. Nem az én érdemem, hanem a gaz­dag, szinte burjánzó bőségű életé, hogy i délbaranyai utamról élmények­kel és megrendítő találkozásokkal megrakodva tértem vissza Budapest­re. Megírtam belőle az idillt: a ,,Gál Anna diadalát", de sikerült megír­nom a drámát is a ,.Tűzkeresztséget" Ezt pedig főleg annak köszönhetem, hogy a délbaranyai dolgozó parasz­tok megnyitották előttem a szívü­ket, megosztották velem gondjaikat, aggodalmaikat, mint azt a „Tűzke­resztség" alapgondolatának inspirá­lója, a drávaszabolcsi középparaszt, Sólyom Lajos is tette. A legkülönö­sebb csak az, hogy ez a darab szem­pontjából sorsdöntő találkozás a él­baranyai körutam utolsó napján esett meg. Enélkíil a találkozás nélkül ta­lán sohase tudtam volna magam is átélni azt a drámát, amely manap­ság odahaza, a parasztok millióiban végbemegy. — KI volt ez Sólyom Lajos, mi töríént vele, hogy elbeszélése any­nyira megrázott? — Egy olyan község, termelőszö­vetkezeti község dolgozó parasztja ahol a kulákok hijján már mindenki belépett a szövetkezetbe. Sólyom La­jos is belépett, de pár nap múlva ku­lákság vádja miatt kizárták. Mikor összetalálkoztam vele, ez a különben jókiállású, tagbaszakadt ember való­sággal össze volt roppanva.. Se nem evett, ee nem ivott. Ügy járt a csak­nem ezer lakosú községben, mint a megbélyegzett. S mikor összetalál­koztunk, nehéz, darabos szóval, a megkínzottak szomorúságával így vallott nekem: — Az a vád ellenem, elvtárs, hogy bár csak 18 holdam van, mégis ku­lák vagyok. (A kulákság nálunk 25 hold szántónál vagy 350 aranykoro­na évi jövedelmes birtoknál kezdődik. U. E.) (Való igaz. — hajtotta le Só­lyom Lajos a fejét, — hogy a háború . előtt apánmák volt egy félrész csép­lőgépe. Ez a gép azonban a harcok alatt elégett, apám is elhalt, így rám csak a fél cséplőrész vádja maradt örökbe. Az is igaz tovább, hogy mi­kor a háborúból bénán, félholtan megjöttem, anyám fogadott a IS hold mellé egy rokongyereket. De mikor meggyógyultam, s a fiúra nem volt többé szükség, hazaküldtük a sőgorékhoz. Azóta a család teljesen maga művelte a földet. Végül az a vád ellenem, hogy a kulákokkal va­gyok cimboraságban. Való igaz, hogy a feleségem kuláknak a lánya. De én a feleségemmel egy hant földet se kaptam, az apósommal nemhogy szívbéli, de még beszélő viszonyban sem voltam. A feleségemet szeretem, apja miatt se el nem űzöm, se meg nem tagadom. Mást nem tudok a mentségemre mondani elvtárs. AZ EMBEREKEN SEGÍTENI KELL! — A vallomás, Sólyom Lajos kö­zépparasztnak szinte az utolsó szó jogán elmondott vallomása a lelkem mélyéig megrázott. Nem szóltam, de Sólyom Lajos mögött a közép, parasztok egész sorát láttam föl­tetszeni. Rokonaimat, ismerőseimet Vas megyéből és az ország minden részéből s mint sürgető parancs tá­madt bennem az elhatározás: ezeken az embereken segíteni kell! Az or­szág nagy gazdasági átalakulása közben a lelkekért is harc folyik. Ebből a harcból a magam módján, a magam eszközeivel nekem is ki kell vennem a részem. — Hogyan történt ez? Mikor gondoltál arra, hogy drámát írj a középparaszt fejlődéséről és a ma­gyar falu átalakulásáról? — Drámát írni 1951 januárjáig eszem ágában se volt. Akkor azon­ban megírtam első vígjátékomat, a Gál Annát, mely szinte színpadi előtanulmány, aféle drámaírói ele­mi iskola volt számomra. A tél de­rekán pedig megvolt a párt máso­dik kongresszusa. Itt hangzott el az a mondat, amely a „Tűzkereszt­ség" eszmei mondanivalóját hűen és pontosan fogalmazta meg. „Meg kell magyarázni termelőszövetkezeti tagságunknak, hogy a még kívül­álló dolgozó paraszt nem ellenség, ő a holnap termelőszövetkezeti tag­ja." — Az iránytű hát meglett volna hozzá, hogy szándékomat valóra váltsam, csak éppen a bátorságom hiányzott, hogy a falu vajúdását, a dolgozó paraszt nekilendüléseit és megtorpanásait, a kulák acsarkodá­sát és minden szalmaszálba való belekapaszkodását a maga mezte­lenségében ábrázoljam. Ekkor azon­ban segítségemre jött az írókon, gresszus s ott is Révai József be­széde, aki arra biztatta a magyar írókat, hogy ne féljenek a nehézsé­gek ábrázolásától. Ha szándékuk világos, épp a nehézségek, a bajok föltárásával segítik a kormányt és magukat a dolgozó parasztokat is abban, hogy a szocializmus építése falun minél kevesebb zökkenővel menjen végbe. — A bíztatást megszívleltem. Mintegy nekikészülésképen még egy háromhetes utat tettem Vas-megyé. be. Olyan rokonokat és ismerősö­ket kerestem föl, akikkel 1948, vagyis a magyar termelőszövetke­zeti mozgalom megindulása óta nem volt találkozásom. Rajtuk mértem le azt a nagy változást, amely a magyar falu lelkében három esz­tendő alatt végbement. Nem volt kétségem többé: nekiültem és nem egészen egy hónap leforgása alatt lényegében megírtam a filmet és a színdarabot is. — Olvastuk, hogy Pudovkin elv­társ tanácsaival erősen segítségedre volt. Miben nyilvánult meg a nagy orosz rendezőnek ez a támogatása? — Hazudnék, ha azt mondanám, hogy illetékes szervek az első pil­lanatra fölismerték segítő szándé­komat. Ekkor azonban az a szeren­cse ért, hogy irodalmi forgatóköny­vemet az épp Magyarországon tar­tózkodó Pudovkir. lefordíttatta s kö­zel tízoldalas tanulmányban fejtette ki róla a véleményét. Ettől fogva nem volt több akadály. Előbb a da­rab került bemutatásra s csaknem párhuzamosan elkészült a film is. — A „Tűzkeresztség" bemutatása után miféle újabb nagyobb munkán dolgoztál? — Tudtam, hogy a munka, amit végeztem, nem utolsó munka, de azt is tudtam, hogy a termelőszö­vetkezeti életnek csupán az elejét, a belépés drámáját sikerült meg­írnom. Az igazi kovász, amely a különböző paraszti rétegekből jövő tagokat átalakítja, új emberré te­szi: a közös munka. Ügy határoz­tam tehát, hogy most már a mun­kához való új viszony kialakulásá­nak drámáját álmodom filmre. Az álmodás persze csak a kifejezés szépségéért van, mert új filmem, a Vihar esetében az történt, hogy maga a téma jött utánaan két öreg paraszt képében, akik mint régi is­merősök felutaztak hozzám Pestre, hogy történetüket elmeséljék. — Alig volt meg tehát a Tűzke­resztség bemutató ja, máris úton voltam, mint afféle nadrágos gara­bonciás. Vasszilvágyra mentem, a tetthelyre, s addig éltem ott, míg új filmem nyersanyaga és mondani­valója kifejezésre készen együtt volt bennem. Sokat birkóztam, sokat kínlódtam az anyaggal írás közben. Már-már meg is torpantam, de ak­kor meg az a szerencse ért, hogy az „Aratás"' hírneves szerzője, Nyi­kolajeva jött Budapestre. Körútra kísértem a szövetkezetekbe, sokat beszélgettem vele, sokat tanultam tőle a sző szovjet értelmében: a ta­pasztalatok kölcsönös megosztása alapján. így esett, hogy mikor az­tán Nyikolajeva elutazott, ' maga­sabbra emeltem a mércét, jó helyett a jobbra törekedtem, s ahogy az otthonról kapott hírek mondják, erőfeszítésem nem volt hiábavaló. A készülő színes film már leforga­tott anyaga sok szépet és jót ígér. Remélem, mire a szövetkezet-fej­lesztés őszi időszaka eljön, a meg­győzés eszközei közé népköztársa­ságunk kormánya a Vihart is beik­tathatja. — Dolgozóinknak alkalma lesz rövidesen megismerni első filmedet, a Tűzkeresztséget, amelynek szlo­vákiai bemutatóin, a Dolgozók Filmfesztiváljain személyesen is üdvözölhetnek. Mondhatnál még ne­künk valamit új terveidről? — Ami további terveimet illeti, A newyorki „Daily Worker" fo­lyóirat közlése szerint az USA-ban a gyermekek számára írt ponyva­irodalom, az úgynevezett illusztrált „Tréfák" hatctlmas példányszámban jelenik meg. Nemrégiben a „Tréfák" 92. számát tartalmilag elemezték, és a következő megdöbbentő ered­ményre jutottak; 216 súlyos gaztett, 8o kegyetlenkedés, 522 különböző testi erőszak és a gyilkosság techni­kájának 14 részletes leirása szere­pelt benne. Egyre gyakrabban közöl írásokat az úgynevezett „felsőbb­rendű emberről" akinek nemzetiségi és faji felsőbbrendűsége igazolja Kedden, július 29-én a komáromi ákoda.művek üzemi klubja a Ros­sia-moziban megrendezte az olvasók értekezletét Ázsáijev „Távol Moszk­vától" címfi regényéről, a szovjet irodalomnak erről a kiváló alkotá­sáról. A könyv olvasói, a komáromi üzemek dolgozói, akik a termet színültig megtöltötték, örömmel üd­vözölték a védnökséget vállalt ka­tonai alakulat énekegyüttesét, amely gyönyörű szovjet dalokkal emelte az értekezlet színvonalát. Ladislav Mnyacsko szlovák író bevezető szavai után a komáromi dolgozók megbeszélték a benyomá­sokat, amelyeket a regény realista alakjai bennük keltettek. Elmond­ták, miként késztette őket a könyv arra, hogy mindennapi munkájuk­ban kiküszöböljék a feladataik tel- , jesítése elé háruló akadályokat, ne- I A Csehszlovák hadsereg kassai helyőrsége „A kínai néphadsereg" címen kiállítást rendezett, melynek magvát gazdag fényképanyag és élő kínai képzőművészek festmé­nyeinek színes másolatai képezik. A felvételek történelmi sorrendben bemutatják a kínai néphadsereg fejlődésének éa harcainak egyes szakaszait megalakulása, 1925 óta. Áttekinthető képet nyújtanak Kína véderejének fejlődéséről, amely megacélosodott a japán é s amerikai imperialisták, valamint a burzsoá Az eperjesi kerületben a Nemzeti arcvonal szervei a napokban végzik az utolsó előkészületeket a Dolgo­zók Filmfesztiváljának ezidei sike­res megrendezésére. Ennek érdeké­ben az egész kerületben toborzási kampány folyik. A szabadtéri szín­padon, az előadások színhelyén a munkabrigádok 10.000 néző számára készítenek férőhelyet. A fesztivál ünnepélyes megnyitás a hétfőn, au­gusztus 4-én lesz. Minden előadás előtt fellépnek a védnökséget vál­lait üzemek kultúregyüttesei. A még ebben az esztendőben egy sza­tírát szándékszom írni a Nemzeti Színiiáznak Uborkafa címmel. A helyszínen egy kisváros, mivel ott az arányok torzítottabban jelfent. keznek, a történet pedig így fogal­mazható meg: A Szaru és Ször­gyüjtö Nemzeti Vállalat helyettes igazgatójának, Sánta Cézárnak csudálatos tündöklése és 'bukása. A karrieristán akarok egy nagyot ütni s ha lehet, még nagyobbat azo- | összes gaztetteit. A Daily Worker cikke megállapítja, hogy az USA­ban körülbelül 70—100 millió olva­sója van a „Tréfák".nak, és ebből a számból körülbelül 10 százalék 8-18 éveg gyermek. Ennek a mérgezett álirodalomnak az a célja, hogy károsan hatva a gyermekek lelki és erkölcsi fejlő­désére, az amerikai ifjúságot Ke­gyetlenkedésre nevelje és ezáltal jobban előkészítse az amerikai ural­kodó körök világuralmi törekvései­nek megvalósítására, — irja a Daily Worker amerikai folyóirat. hézségeket. Urvccky Sándor, a Škoda-üzemnek a Munk a rendjelé­vel kitüntett villamoshegesztöje ki­jelentette, hogy ha nem olvasta volna Ázsájev könyvét, talán még ma sem lenn e a Munka rendjelének tulajdonosa. „A regény lelkesített munkára, — mondotta — és tett engem a haza öntudatos építőjévé". Urvecky elvtárs az értekezlet alkal. mából kötelezettséget vállalt, hogy ez év végéig 8 villamoshegesztöt betanít a saját módszere szerinti munkára. Az értekezlet második felében levetítették a „Távol Moszkvától" című színes filmet, amely még job­ban megvilágította a könyv olvasói előtt a Batmanov, Zalkind és Be­ridze típusú szovjet embereket, akik j ma hatalmas lelkesedéssel dolgoz­I nak a kommunizmus építkezésein. kizsákmányolók kuomintang-klikk. je ellen vívott harcokban. A kiállítás jelszava: „A kínai népi hadsereg a Szovjetunió és a népi demokráciák oldalán szilárdan áll a világbéke őrségén", — világosan kifejezi a népi Kína véderejének küldetését Ázsia népei jólétének vé­delmében. A kiállítást szombaton, július 26­án nyitották meg nagyszámú kö­zönség, a csehszlovák hadsereg, a . népi közigazgatási szervek, a HUKo és a többi üzemek képvise­lőinek részvételével. filmelőadások műsorán szerepel a legújabb szovjet színes film „A fe­lejthetetlen 1919", egy kínai film „Vörös zászló a zöld sziklán", egy német film „Az elveszett falu", egy magyar film, a „Tűzkeresztség", egy bolgár film „Reggel a folyó­nál" és végezetül egy csehszlovák film „Győzelmi induló". A Dolgozók Filmfesztiválja Eperjesen augusz­tus 10-én a Béke-parkban megrende­zendő nagy népünnepéllyel fejeződik be. kon a fejbólintó Jánosokon, akik­nek a hátán az ilyen szemfüles, lelkiismeretlen ipsék az uborkafára felkapaszkodnak. — Bár szatíráról van szó s nem a szocializmus építésének közvetlen magasztos feladatairól, úgy érzem, ezúttal se tagadom meg vezérlő el­vemet, meiy a témákat kiválasztat­ja velem: azt éld át, ami a népnek a legfontosabb! Komárom dolgozói megbeszélték a „TávoJ Moszkvától 4 4 c. könyvet Kassán kiállítás nyílt a kínai néphadseregről Eperjesen ís megrendezik a Dolgozók Filmfesztiválját 8437 hallgató kerül ez évben Magyarországon főiskolákra A magyarországi főiskolákon vé­get értek a felvételi vizsgák. 8.437 középiskolát végzett diák, köztük 2.000 leány kerül a magyar főisko­lákra, ezenkívül további 4.000 sze­mély, akik érettségire előkészítő tanfolyamokat végeztek. A magyar újságok beszámolnak arról, hogy a középiskolát végzett diákok isme. retei ez évben alaposabbak, mint az eddigi években voltak. Magyaror­szágon kiszélesítik az új iskolai év­ben a főiskolák hálózatát, Kínában vendégszerepel a „Vít Nejedlý" hadseregegyüttes A napokban elutazott a kínai nép­köztársaságba Vít Nejedlý „Had­sereg művészegyüttese", hogy be­mutassa tudását a kínai népnek., Csu.cheli, a kínai felszabadító nép­hadsereg főparancsnokának meghí­vására résztvesz az együttes az augusztus 1-én megkezdődő „Had­seregnapokon".

Next

/
Oldalképek
Tartalom