Uj Szó, 1952. augusztus (5. évfolyam, 181-207.szám)

1952-08-31 / 207. szám, vasárnap

4 U J SZ O 1952 augusztus 28 Megkezdte 3. színházi évadját a magyar Tájszinház A Faluszínház a mult év 1951—52. színházi évaaja óta dolgozik a mai formájában, jimikoris kibővült az 5., u. n. Ifjúsági együttessel és a báb­játszó csoporttal. Az öt együttesből dramaturgiai tervezéssel és belső átszervezéssel 8 önálló munkacsopor­tot alakítottak, amelyek minden es­te játszanak, mindegyik csoport más­más faluban. A csoportok az előadá­sok után rendszeresen beszélgetése­ket folytatnak a közönséggel az elő­adott darabról, a színházi és kultúr­munkáról, polgártársaink életéről, sikereiről, vagy akadályairól a szo­cialista falu felépítéséért folytatott munkájukban. A Faluszínház már négy színházi évad sikeres munkájára tekinthet vissza. Ez azt jelenti, hogy létrejöt­tét mint dolgozó népünk kultúrfor­radalmi vívmánya, 1948 győzelmes februárjának köszönheti. Augusztus első felében kezdte meg a Faluszín­ház fennállása és fejlődése ötödik jubileumi évadját. A Faluszínháznak három szlovák művészegyüttesén, valamint a Szlo­vákiában első ízben létesített hiva­tásos gyermek- és ifjúsági színházon kívül speciális együttese dolgozik a magyar nemzetiségű polgártársak számára. A magyar művészegyüttes­nek két önálló munkacsoportja van. Az együttes igen fontos és jelentős kultúrpolitikai küldetést tölt be, és már két színházi évadon át, vagyis az 1950—51-i színházi évad óta dol­gozik. Születését a párt dicső IX. kongresszusán hozott határozatnak köszönheti, amelyet a Faluszínház művészeti irányítói következetesen teljesítenek. A magyar Faluszínház, az úgyne­vezett Tájszínház, előadásaival fo­kozza magyar polgártársaink kultúr­politikai színvonalát, főleg a szlo­vák-magyar határszélen, vagyis Szlovákia déli járásaiban. A magyar művészegyüttes két munkacsoport­jával lehetővé teszi, hogy a magyar polgártársak saját anyanyelvükön lássák és hallják a realista, klasszi­kus és új, eredeti színdarabokat és azokból magukba szívják a szocia­lista és haladó eszméket. A falu­színház igazgatósága és irányító szervei, amely utóbbiban működnek a földmüvelésügyi, a tájékoztatás- és népmüvelésügyi, az iskolaügyi és pénzügyi megbízotti hivatal, az SzKP Központi Bizottsága földműves osz­tályának képviselői Andrej Bagar mester, a színházi és dramaturgiai tanács állandó képviselője, a Csema­dok, a cseh országrész faluszínháza igazgatósági testületének, a cseh és a szlovák faluszínház igazgatóságá­nak, valamint az egyes művészegyüt­tesek tagságának és művészeti veze­tésének képviselői: mindezek megva­lósítják nálunk Sztálin nemzetiségi politikáját, és a négyes számú ma­gyar művészegyüttes segítségével ki­küszöbölik falvainkon és államunk­ban a szocialista felépítés ügyét gát­ló burzsoanacionalista és kozmopoli­ta elhajlásokat. Az első járások, amelyekben a ma­gyar tájszinház működni kezdett, a keletszlovákiai nagykaposi és a ki­rályhelmeci járások voltak. Az együt­tes mindenütt rendkívül nagy érdek­lődést --keltett; magyar nemzetiségű dolgozóink szeretettel és megértés­sel fogadták, látva, szocialista rend­szerünk és kormányunk gondoskodá­sát a magyar nemzetiségű dolgozók szfoházkultúrájáról is. Ma a színház a dolgozóké, nem úgy, mint a szo­morú emlékezetű múltban, amikor a kapitalisták és a polgári középréteg kiváltsága volt. Beszélnek is erről az emberek az előadások után következő baráti vitákon az együttes tagjaival, sőt gyakran otthonaikba is meghív­ják Őket, hogy alaposabban megbe­szélhessék velük problémáikat. Az együttes kétnapos tartózkodása egyik-másik faluban rendszerint a lakosság kellemes ünnepe, amelyről nem egyhamar feledkezik meg. Né­ha még egy évvel az együttes fellé­pése után is jönnek az elismerő le­velek a falvak hálás dolgozóitól, a Faluszínház igazgatóságához, és egyik levélből sem hiányzik a kérés, hogy mielőbb látogasson el valame­lyik együttes a falujukba. A magyar Tájszinház első előadá­sa Jozef Gregor-Tajovszky szlovák klasszikus realista író „Nők törvé­nye" című színdarabja volt, Egri Viktor szlovákiai államdíjnyertes magyar író fordításában. Ugyan­csak Egri Viktor fordította le ma­gyar nyelvre a szövetkezeti problé­matikával foglalkozó „Kecsketej" c. színmüvet, amelynek szerzője Ján Skalka szlovák iró. A tanuló ifjúság részére az együttes Fr. St. -Gregus „Rojko bácsi király lett" c. mesejá­tékát vitte színre Fr. Zima fordítá­sában. A legkisebbek részére bábjá­tékokat és előadásokat rendeztek. Később a Tájszínház művészegyütte­se betanulta A. Arbuzov „Hat sze­relmes" című optimista vígjátékát, amely tárgyát a kolhozok és a trak­torállomások világából veszi, majd Anton Jirásek, a nagy cseh realista író 100. születési évfordulója alkal­mából'előadták az „Apa" című klasz­szikus drámáját. Betanulták továbbá a pionír-becsületről szóló „Pionír­kendő" című ifjúsági színdarabot, amelyet Szergej Michalkov írt abból az alkalomból, hogy a Szovjetunió­ban a pionírszervezet megalakulásá­nak 25. évfordulóját ünnepelték. Mű­sorára vette a Tájszínház továbbá K. J. Érben, ismert cseh népies és klasszikus író, a „Három jóbarát" c. klasszikus bábjátékát. majd a nagy orosz klasszikus, N. V. Gogol halá­lának 100. évfordulója alkalmából betanulta az együttes -Gogol „Ké­rők" című klasszikus komédiáját. Az 1951/52. évi színházi évad vé­géig, tehát két idény tartama alatt az együttes összesen 233 községet látogatott meg, összesen 528 elő­adást tartott, amelyeket 122.345 dol­gozó polgárunk látott, főleg kis. és középparasztok és magyar nemzeti­ségű szövetkezeti, valamint üzemi dolgozók. Tízével, sőt százával akadnak olyan falvak, amelyekben a Táj­színház együttesének fellépése után megalakultak az EFSz-ek előkészítő bizottságai, vagy a már megalakult EFSz-ek megszilárdultak, esetleg áttértek magasabb típusba, és meg növekedtek új aktív tagokkal. Gyakran előfordult az is, hogy a Tájszínház együttesei, segítettek szövetkezeteinknek leleplezni és ár­talmatlanná tenni falusi gazdago. kat, kulákokat, szabotőröket, káros vagy jecstelen embereket, a! k szándékosan akadályozták a szö­vetkezetek fejlődését és ezzel korlá tozni vagy legalábbis késleltetni akarták falvainkon a fejlődést és a szocializmus építését. Mindez azt tanúsítja, hogy a Tájszínház, fenn­állása óta közvetlen harcosa lett az új falu, a dolgozók fokozott aktivi­tása, és mindannyiunk jóléte ügyé­nek. Közvetlen segítőtársa lett ma. gyar szövetkezeteseinknek homá­lyos kérdéseik megoldásában és ösz. szes derék dolgozóink állandó kul­túrtársa lett, még a legfélreesöbb falvakon is. Mindez azt tanúsitja, hogy a Tájszinház helyesen és kö. vetkezetesen teljesiti kultúipolitikai küldetését falvainkon. A magyar Tájszinház művész­együttesének tagjai Szirk község, ben Tajovszky Nők törvénye" c. klasszikus vígjátékának előadása után fzokás i-jrint elbeszélget, a község lakosságával, és az egyik szövetkezeti dolgozó ezt mondta: „Bölcs kormányunk van, amely lehetővé teszi, hogy anyanyelvünkön adjanak nekünk -űnielőadást. Ez arra Öszti öz minket, hogy annál lelkesebben építsük a szocializmust. Hazánkban élő minden becsületes magyar nemzetiségű polgár ' igye­kezni fog hozzájárulni országunk felépítéséhez." Sámuel Viktor verebélyi földmű­ves az előadás után polgártársai elé lépett és ezeket a meggondolt sza­vakat mondta: „Ti, jelenlévők tudjátok a legjob­ban, hogy hogyan éltünk mi még néhány esztendővel ezelőtt. Jöttek-e hozzánk színészek? Odaálltak-e sze_ replésük után elénk és megkérdez­ték-e a véleményünket? Érdeklőd­tek-e az életünk iránt? Felkínál­ták-e vájjon nekünk tanácsaikat és elvtársi segítségüket? Nem, ez soha még meg nem történt! Csakis ami­óta a Tájszínház megalakult". Bratislava főváros központi nem­zeti bizottsága felfigyelt a faluszín­ház érdemes munkájára, és mint kollektivot, úttörő művészi munká­jáért, főleg pedig az EFSz-ek dol­gozói é s kerületünk déli járásainak magyar nemzetiségű földművesei közt folytatott felvilágosító munká­ért Bratislava főváros évenként ki­osztott tnűvészdijávai tüntette ki, abból az alkalomból, hogy 1952. áp­rilis 4-én ünnepelték Bratislavának a hősi Vörös Hadsereg által való felszabadítása 7. évfordulóját. A faluszínház eddig összesen 32 különféle színdarab 46 premierjét tartotta meg. A különbözetet képe­ző 14 esetben ugyanazt a színdara­bot két együttes, a magyar és a szlovák is előadta, vagy pedig be­tanulását é s bemutatását felújítot­ták. Az 1952/53. évi 5. jubileumi szín­házi évadban a faluszínház számos értékes darab betanulásával indult. Közben állandóan folyik a Falu­színház tagjainak politikai és szak­iskolázása, ami elősegíti felelősség­teljes feladataik teljesítését. Mindez azt tanúsítja, hogy a Faluszínház dolgozói állandó alkotó munkában élnek, és tevékenyen résztvesznek a mindannyiunk boldogabb, örömtelibb és békés életéért folyó harcban. A népi művészi alkotó erő országos szemléje a Szlovák Nemzeti Felkelés emlékünnepén érte el tetőfokát A népi ének- és zeneegyütteseik Bratislavában megtartott I. orszá­gos szemléje pénteken, augusztus 29-én délután szervesen egybekap­csolódott a Szlovák Nemzeti Felke­lés VIII emlékünnepén, a várszín­házban rendezett nagyszabású mani­fesztációval. A nép megnyilvánuló alkotó ereje híven tolmácsolta azt, hogy az a nép, amely hősiesen tudott harcolni és a Szovjetunió segítségé­vel győzni, ma megsokszorozza erő­it a haza békés felépítéséért folyta­tott küzdelemben. A manifesztációt megnyitó himnu­szok és beszédek után •felharsantak az ünnepi kürtök, majd egymásután bemutatták a várszínház nézőterét színültig megtelő manifesztálóknak alkotó művészetüket a prágai ČKD StáJingrád memzeiti vállalat üzemi klubjának együttese, a brnoi katonai műszaki akadémia együttese, a bus­tehradi helyi CsISz-csoport fúvóze­nekara, Prága főváros közlekedési üzemének zenekari együttese, a prá­gai nyomdáik és könyvkötészeti ipar ROH szövetségének „Typográfia" nevü énekegyüttese, az ukrán dol­gozók kultúrszövetségének a medzi­laborcei orosz pedagógiai gimnáziu­mon megalakult népi zeneegyüttese, a Csemadok komáromi helyi szerve­zetének énekegyüttese, továbbá a kassai helyi CsISz-csoport „ifjúság" énekegyüttese, valamint a brnoi Ja­náček zeneművészeti akadémia „öröm" nevü népi együttese. A Szlovák Nemzeti Felkelés 8. év­fordulójának, valamint a népi ének­és zeneegyüttesek bratislavai I. or­szágos .szemléjének ünnepségeit mél­tóan fejezte be 13 együttesnek több mint 500 taggal való közös fellépé­se. Az együttesek közösen elénekel­ték Bartolomej Urbanec ,,Hej, felkél a nap" című szerzeményét, amelyet Zdenek Mikula törzskapitány vezé­nyelt, továbbá B. Smetana „Miért ne öriünértk", J. Stanislav ,,Gottwald elnökkel" valamint S. Túlik „Mi a békéért" című szerzeményét, amely utóbbiakat Ladislav Holoubek, Ján Fadrhonc őrnagy és Karel Macourek szakaszvezető vezényeltek. Az együtteseik felett a bratislavai üzemek vállaltak védnökséget, amelyeknek képviselői virágcsok­rokkal köszönték meg az együttesek fellépését. Az ünnepély végeztével az együttesek és a közönség eléne­kelték az Internacionálét. A népi ének- és zeneegyüttesek­nek a nép alkotó erejének Bratisla­vában megtartott sikeres I. orszá­gos szemléje híven tolmácsolta dol­gozóink kultúrszínvonalániaik állan­dó emelkedését és megmutatta, hogy mint Sztálin elvtárs meghatározta, „tartalmában proletár, formájában nemzeti, — ilyen lesz az általános emberi kultúra, amely felé a szocia­lizmus halad." •••••••••••••••"••.a 58 ével éli e m (Egy szövetkezetben dolgozó parasztasszony életéből.) — Nézze fiam, maga még fiatal, talán húsz éves mult a nyáron. Én ötvennyolc évei éltem eaaiy s férjhez adtam múr a három lányom. Bégen negyedkiló zsírral főztem egész héten mindennap .babot, hajam már ősz lett, arcom beesett de szemeben az élet ragyog. A múltról sokat minek beszéljek, tán. visszasírjam a „szép időt" f hogy hajnalban kéltem minden reggel s a hátamon hoztam tüzelőt? Nem, azt a multat nem sajnálom csak azt, hogy éltem eddig céltalan. Ötvennyolcéves fejjel látom, hogy tudok élni én is boldogan. A Tátrában voltam a télen, ahol a hósapkás hegyek vártak, oly' ebédet azelőtt nem ettem itthon-, se hétköznap, se vasárnap. Ötvennyolc évet éltem eddig s most magam vezetek egy brigádot... Írjon meg mindent úgy, ahogy 'történt, mert olvasom én is az újságot! Ozsvald Árpád. Csemadok hírei A vághosszúfalui Csemadok helyi csoport a község EFSz tagságával és CsISz csoportjával karöltve meg­ünnepelte az „új kenyeret". Az ün­nepély előtti felvonuláson a község egész lakossága résztvett, így mu­tatta ki országépítő békés igyeke­zetét. Az új kenyeret az EFSz ne vében Bíró Péter elvtár» nyújtotta át ég rövid beszédet mondott a kol­lektív gazdálkodás előnyeiről. Ezu­tán Libánsky elvtárs szólalt fel a helyi nemzeti bizottság nevében ós ismételten felhívta a község még egyéni gazdálkodóit, hogy látva szö­vetkezeteink sikereit, tömörüljenek ők is az EFSz köré. Az ünnepélyt vidám táncmulatság követte. Melis Mihály Vághosszúfalu. Helyi Csemadok-csoportunk nevé­ben szeretném köszönetünket nyilvá­nítani az újvásári állami birtok dol­gozóinak és helyi Csemadok-csoport­jának. amiért minket gútoriakat új­vásári vendégszereplésünk alkalmá­ból oly szívélyes elvtársi barátság­gal fogadtak. Kívánjuk, hogy a fris­sen megalakult újvásári Csemadok helyi csoport a jövő évi békearatást már hasonló színes kultúrműsorral tudja köszönteni, és az élenjáró Cse­madok csoportokhoz méltóan tevé­keny részt vesz az országépítésben és a bókeharcban. Lukács Antal, a gútori heíyi csoport titkára. Tanulóifjúság köszöntője Csillogó szemekkel Tekintek az őszbe, Levél még nem pereg, Nem röpköd a völgybe. Egyre halványabb lesz Tűző nap parazsa. Megcsapkod szelével Csiklandoz neszével Öszi szél kacaja. Illanóban a nyár Őszben derűs emlék! Csattogó kereken Kanyargó völgyeken Ifjú had száll felém! Gyertek fiatalok Széllel röpüljetek, Hősi munka után Ahogy síkon hegyhát, Büszkélik fejetek. Induljatok Ismét Síkról hegy hátára. Hol az ormon csillog A bölcsesség vára. S kiben a tudásszomj Motorja az észnek. Kitartó munkával A várba beléphet. Mács József Megjelent a „Tartós békéért, népi demokráciáért" című folyóirat új száma A „Tartós békért, népi demokrá­ciáért" című folyóirat új száma első oldalán vezércikket közöl „Lenin és Sztálin pártja kommunizmus felé vezeti a szovjetnépet" címmel. „Ha­tártalan nemzetközi jelentőségű történelmi esemény" címmel továb­bá híreket ad az SzK(b)P XIX. kongresszusa összehívásának nem­zetközi visszhangjáról és cikket kö­zöl ,,Az imperialista Japán feletti győzelem napja" címmel. A folyó­irat belső lapjain anyagokat közöl az SzK(b)P XIX. kongresszusára (Az SzK(b)P szervezeti szabályza­tának módosítására)' vonatkozóan. „A vietnami nép igazságos ügye győzedelmeskedik" cím alatt. Leo Figuiéres-töl, Franciaország kom­munista pártja Központi Bizottsá­gának tagjától, közöl cikket. A lap továbbá hozza V. V. Kuznyecovnak. a Románia szovjethadsereg áltál való felszabadításának 8. évfordulója al­kalmából Bukarestben megtartott ünnepi ülésén résztvevő szovjet küldöttség vezetőjének, a beszédét. A folyóirat utolsó oldalán közli Ulanfának, a Kínai Népköztársaság Belső mongol autonóm területi népi kormánya elnökének, Kína Kommu­nista Pártja Központi Bizottsága póttagjának cikkét „Kina Kc-samü­nista Pártjának sikerei a neMzetV­ségi kérdés megoldásában" címmel, továbbá „A Zeri i Popullit lap 10 éve" cimü fejtegetést, az Albán ; munkapárt központi bizottsága hi­vatalos lapjának évfordulója alkal­mából, továbbá politikai megjegy­zéseket közölt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom