Uj Szó, 1952. augusztus (5. évfolyam, 181-207.szám)

1952-08-26 / 202. szám, kedd

1952 augusztus 24. f UJ SZO 321 A Szovjetunió

9jegyzéke Franciaországhoz, az USA-hoz és Nagy-Britanniához Július 10-én vette át a Szovjetunió külügyminisztériuma az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormányainak jegyzékét, amelyet válaszul küldtek a szovjet kormány 1952 május 24-en kelt, a német békeszerződéssel kapcsolatos jegy. zékére. A. J. Visinszkij, a Szovjetunió külügyminisztere, augusztu* 23-án átadta Franciaország, az USA és Nagy. Britannia követeinek a szovjet kormány válaszjegyzékét. Az amerikai kormány 1952 július 10-i jegyzékének szőve, ge és a szovjet kormány 1952 augusztus 23-i válasz jegyzéke: Az USA kormányának 1952 július 10-i jegyzéke Az Amerikai Egyesült Államok | Egyesült Királyság képviselői tárnagykövete kormányának megbízásából a" Szovjetunió külügyminisztériumának a következőket jelenti be: 1. Az Egyesült Államok kormánya május 13-i jegyzékében különböző javaslatokat terjesztett elő abban a reményben, hogy hozzájárul a négy nagyhatalom tárgyalásaihoz, ami Németország egyesítéséhez, valamint az össznémet kormánnyal való tár. gyalásokhoz vezethetett volna a német békeszerződésről. Az USA kor. mánya sajnálattal jegyzi meg, hogy a szovjet kormány május 24-i jegyzékében nem válaszolt ezekre a javaslatokra. Az Egyesült Államod kormánya téljesen a május 13-i jegyzékben előterjesztett szempontok és javaslatok mögött áll. Abból indul ki, hogy az USA kormánya mostani jegyzékében arra a közvet len gyakorlati problémára akarja összpontosítani a figyelmet, hogy szabad választások útján megalakít sák az össznémet kormányt,, amelylyel meg lehetne kötni a békeszerződést. 2. A szovjet kormány jegyzékébern ismét javasolja a békeszerződés megköüésének, Németország egyesítésének és az össznémet kormány megalakításának megtárgyalását. Az Egyesült Államok kormánya « kérdéssel kapcsolatos álláspontját a következőképpen erősíti meg. Az össznémet kormánynak részt kell vennie a békeszerződésről szóló tárgyalásokon és ezért mielőtt erről tárgyalna, Németországot egyesíteni kell és meg kell alakítani az össznémet kormányt. Németország egyesítését csupán szabad választások útján lehet elérni. Az első fölépés nyilvánvalóan az ilyen szabad választások előfeltételeinek megteremtése. A második lépés volna a választások megtartása. 3. Az Egyesült Államok máju3 13-i jegyzékében az első lépéssel kapcsolatban azt javasolta, hogy pártatlan bizottságnak kell megálla. pitania, hogy egész Németországban megvannak-e a szabad választások megtartásához szükséges feltételek. Az Egyesült Államok kormánya rámutatván azokra a nagy előnyökre, amelyeket az Egyesült Nemzetek bizottsága jelentene, azt is javasolta, hogy tárgyaljanak meg bármilyen más gyakorlati és konkrét javaslatokat a pártatlan bizottságra vonatkozólag, amelyeket a szovjet kormány előterjeszthet. A szovjet kormány nem nyújtott be ilyen javaslatokat és arra korlátozódik, hogy megerősítse állásfoglalását a bizottság kinevezésével kapcsolat ban az ilyen vizsgálatnak a négy nagyhatalom közötti megegyezés út ján való végrehajtása oéljából. Az Egyesült Államok kormánya előtt nem világos, hogy a szovjet kormány azt hiszi-,e, hogy a bizottságnak a négy nagyhatalom polgáraiból kell állnia, vagypedig a négy nagyhatalomnak csupán megegyezést kell-e elérnie a bizottság öszszetéíelében. Az Egyesült Államok kormánya e kérdés megvilágítását óhajtja. Az Egyesült Államok kar. mánya meg van győződve arról, hogy a bizottság, amely kizárólag a négy nagyhatalom polgáraiból állana, nem érhetne el gyakorlati megoldást. mert a négy nagyhatalom közöttiijjlenlegi ellentéteket fejezné ki a sOTvetségi köztársaságban, a szovjet övezetben és a Berlinben létező körülményekkel kapcsolatban. Az Egyesült Államok kormánya úgy véli, • hogyha a bizottság munkáját hatásosan akarja teljesíteni, elfogulatlan tagokból kell állnia, nem szabad a négy nagyhatalom vétója vagy el. lenörzése alatt állania, kell. hogy joga legyen szabadon meglátogatni Németország minden részét és kivizsgálni azokat a körülményeket, amelyek kapcsolatban állanak a szabad választások megtartásainak lehetőségeivel. - 4. Az Egyesült Államok kormánya ugyancsak javaslatot tett a második lépéssel kapcsolatban. még pedig azt, hogy amint elkészül a bizottság jelentése, az Egyesült Államok, Franciaország, a Szovjetunió és az gyalni fognak a szabad választásod lehető leggyorsabb megtartásáról egész Németországban, valamint a megfelelő fettételek megteremtéséről ott, ahol az szükséges tesz. Az Egyesült Államolt kormánya fenn. tartja ezt a javaslatot, amelyre a szovjet kormány még nem válaszolt. Az Egyesült Államok kormánya megismétli azt, amit május 13-i jegyzékének 8. fejezetében kijelentett: „Ezeket a szabad választásokat csak akkor lehet megtartani, ha ehhez Németország valamennyi részében adva lesznek a nélkülözhetetlen feltételek és ha ezeket a feltételeket nemcsak a választások napján és a választások előtt hanem a választások után is megőr. zák." 6. Az Egyesült Államok kormá. nya továbbá javasolta, hogy ezeken a tanácskozásokon tárgyalják meg azokat a biztosítékokat, amelyeket a négy nagyhatalomnak kell adnia abban az irányban, hogy az össznémet kormány, amely a szabad választások következtében alakul meg, megfelelő cselekvési szabadsággal fog rendelkezni azon egész idö alatt, míg érvénybe lép a békeszer. ződés. Az Egyesült Államok kormánya úgy véli, hogy a szovjet kormány által előterjesztett egyetlen konkrét javaslat az, hogy az össznémet kormánynak a potsdami egyezmények szerint kell igazodnia. Ez a négyoldali ellenőrző rendszer újraalakítását jelentené, amelyet kezdettől fogva csupán ,,az ellenőrzés kezdeti időszakára" terveztek. Az ilyen egyezmény felújítaná azt a konkrét rendszert, amely gyakorlatilag nem vált be és amely ezenkívül nem számított az eseményekkel, amelyek az utóbbi évek alatt kifejlődtek Németországban. A német kormány, amely ilyen ellenőrzésnek volna alávetve, a valóságban nem volna szabad a négy nagyhatalomhoz való kapcsolataiban és nem vehetne együttesen részt az említett négy nagyhatalommal a békeszerzödési tárgyalásokon. 6. Az.Amerikai Egyesült Államok kormánya egyben sajnálattal megjegyzi, hogy a szovjet kormány, amely jegyzékeiben nem egyszer ki. fejezte azt az óhaját, hogy Németországot egyesítsék, nemrégiben a szovjet övezetben és Berünben minden ok nélkül az intézke&ések egész sorát foganatosította, amelyek, a kapcsolatok meghiúsítására irányulnak azon németek között, akik a szovjet megszállás alatt lévő területeken élnek és a szövetségi köztár-y saság és Berlin nyugati szektorai, nak 50 milliónyi német lakossága között. Ezek az intézkedések kimé. lyítik Németország önkényes szét. daraboltságát. Az Egyesült Államok kormánya hangsúlyozni kívánja, hogy azok az egyezmények, melyeket nemrég írtaik alá a szövetségi köztársasággal, Németország előtt a többi európai nemzetekkel való széleskörű és szabad társulás lehetőségeit nyitják meg. Az Egyesült Államok kormánya, amint már május 13-i jegyzékében hangsúlyozta, nem engedheti meg. hogy Németországot megfosszák alapvető jogaitól, amelyek, mint szabad és egyenjogú nemzetet megilletik, megfosszák attól a jogától,. hogy más nemzetekkel társuljon békés célokból. Ezenkívül ezek az egyezmények megerősítik a három nagyhatalom és a szövetségi köztársaság elhatározását, hogy hozzájáruljanak Németország egyesítéséhez és világosan fenntartják a három nagyhatalom jogát a békés mejfcldásra — az egész Németország számára szóló békés megoldásra, amelyet szabadon ér el a négy nagyhatalom és az össznémet kormány. 7. Az Egyesült Államok kormánya, hogy megakadályozza a további huza-vonát, a francia kormánynyal és az Egyesült Királyság kor. mányával együtt a német szövetségi kormánnyal és a berlini német hivatalokkal való tanácskozás után azt javasolta, hogy a legközelebbi iáoben tartsák meg a négyek tálét t, hogy a négy kormány hajlik az egész Németországban megtartandó szabad választásokra, amint az a jelenlegi jegyzék 4. bekezdésében van megállapítva, valamint a szabad német kormánynak a német békeszerződésről szóló béketárgya, lásokon való részvételére. Ezen tanácskozások célja az lesz, hogy megegyezést érjenejt el az első kérdéssel kapcsolatban, amelyet meg kell oldani, ha további haladást akarnak elérni, még pedig a bizottság összetétele és funkciója kérdésében, amely a vizsgálatot végzi és megállapítja, fennállanak.e a szabad választásokhoz nélkülözhetetlenül szükséges feltételek. Az Egyesült Államok kormánya javasolja, hogy a képviselők tárgyalják meg: a) a bizottság tagjainak megválasztását úgy, hogy pártatlanságuk biztosítva legyen; b) a bizottság funkcióját, szem előtt tartva a bizottság teljes függetlewségét a javaslatoknak a négy nagyhatalom elé való terjesztésénél; c) a meghatalmazott bizottság a I vizsgálatot teljesen szabadon és minden beavatkozás nélkül végzi. 8. Az össznémet választások meg. tartásához ugyancsak egyezményt kell elérni az össznémet kormány megalakításáról, amint azt az Egyesült Államok május 13-iki jegyzékének 11. bekezdése (4) javasolta. Ezért az Egyesült Államok kormánya ismét megismétli javaslatát, hogy a négy nagy-hatalom képviselői tárgyalják meg a további fontos kér. déseket. Ha ezt a megegyezést elérik, hozzá lehet fogni Németország egyesítéséhez. 9. Mivel a szovjetkormány Siem egyszer kifejezésre juttatta azt az óhaját, hogy jegyzékváltások helyett a lehető leggyorsabban tartsák meg a tanácskozásokat, az Egyesült Államok kormánya reméli, hogy mostani javaslata a szov. jetkormány számára elfogadható lesz. A szovjet kormány 1952 augusztus 23-iki jegyzéke Az USA korrrWyának ezévi jú- hanem Nyugat-Németországra a lius 10-iki jegyzékével kapcsolat- német nép akarata ellenére rákényban a szovjetkormány szükségesnek tartja a következők kijelenté, sét: 1. A szovjetkormány május 34-iki jegyzékében, valamint megelőző jegyzékeiben is azt javasolta az USA kormányának, valamint NagyBritannia és Franciaország kormányainak, hogy haladék nélkül kezdjék meg a Németországgal való békeszerződésről és az összr|5met kormány megalakításáról szóló köz. vetlen tárgyalásokat. A szovjetkormány, hogy megkönnyítse e kérdések megoldását, már március 10én előterjesztette a négy kormány (a Szovjetunió, az USA, Franciaország, Nagy-Britannia) — közös megtárgyalásának céljából a német békeszerződésre vonatkozó javaslatát és emellett készségét fejezte ki, hogy esetleges más javaslatokat is meg'árgyaljon e kérdéssel kapcsolatban. Azonban, amint ismeretes, az USA kormánya, valamint NagyBritannia 's Franciaország kormányai is kitértek az említett kérdéseknek a szovjet kormánnyal való közvetlen megtárgyalása elől. Az USA kormányának július 10iki jegyzéke arról tanúskodik, hogy a három kormány, épp úgy, mint azelőtt, továbbra is halogatja az olyan fontos kérdések megtárgyalását,' mint Németország egysége felújításának és a német békeszerződés megkötésének kérdései. 2. Az /USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormánya, amelyek húzzák-halasztják a Szovjetunióval való jegyzékváltást a német kérdésről, szövetkeztek Adenauer kormányával. A három nagyhatalom kormányai durván megsértették a potsdami egyezményt azzal, hogy május 28-án a bonni kormánnyal úgynevezett külön egyezményt kötöttek és ezt a három nyugati nagyhatalom és a Német Szövetségi Köztársaság közötti kapcsolatokról szóló konvenciónak nevezték el. Mindjárt ezután május 27-én Párizsban aláírták az úgynevezett „európai védelmi kö_ zösség"-röl szóló „egyezményt". Azok a kormányok, amelyek aláírták ezeket az „egyezményeket" újból megmutatták, hogy egyáltalán nem érdekük sem Németország egyesítése, sem a Németországgal való békeszerződés megkötése, ha. nem azt a célt követik, hogy megszilárdítsák és kimélyítsék Németország széttagoltságát és NyugatNémetországot, valamint a ínyugat. német hadsereget, amelyet a három nyugati nagyhatalom kormányai szerveztek, hozzácsatolják az Északatlanti tömbhöz és még jobban kihasználják Németországot e tömb agresszív céljaira. Az USA, Nagy-Britannia és Franciaországnak Adenauer kormá. nyával kötött bonni külön egyezménye nyílt katonai szövetség, amely nyilvánvalóan agresszív célokat követ. Ez az „egyezmény"' törvényesíti a német militarizmus felújítását, a nyugat-német zsoldos hadsereg megalakítását, amelyet fasiszta-hitlerista tábornokok vezetnek. Idézőjelbe tesszük az „egyezmény" szót, mert a bonni külön „egyezményt" Nyugat-Németország nácskozását olyan feltételek mel- "németjei nem fogadták el szabadon, szeri tették. A három nagyhatalom kormányai minden téren igyekeznek elleplezni a német nép előtt a bonni külön „egyezmény" jellegét, amely ellentétben áll nemzeti érdekeivel és veszélyes a béke ügyére. Emellett a dolgot úgy igyekeznek megmagyarázni, hogy az „egyezmény" állítólag Németország előtt „Európa más nemzeteivel való széleskörű éí szabad társulási lehetőséget" nyit és azt akarják bizonyítani, hogy az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormányai az össznémet kormány megalakítására törekednek, amely kijelentésük szerint kell, hogy „a kormány megillető nélkülözhetetlen cselekvési szabadságával és teljhatalommal bírjon", azonban a bonni külön „egyezmény" tartalma összeegyeztethetetlen ellentétben áll ezzel a biztosítással. Amint a bonni külön „egyezmény" szövegé, bői kitűnik, a három nagyhatalom kormányai teljesen úgynevezett „különleges jogokat" tartottak fenn maguknak és ezt Németország nemzetközi helyzetének sajátosságaival okolták meg. Ezek a „különleges jogok" az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormányainak korlátlan lehetőséget nyújtanak arra, hogy csapataikat Nyugat-Németország te. rületén elhelyezzék és saját belátásuk szerint bármikor kihirdethessék Nyugat-Németországban a rendkívüli állapotot és teljesen kezükbe ragadják a kormányt. Az USA kormánya, valamint Nagy-Britannia és Franciaország kormányai is ezzel az „egyezmény, nyel" biztosították a Nyugat-Németország belügyeibe való széleskörű beavatkozásra való jogot egészen a megszálló hatalmak fegyveres erőinek alkalmazásáig azért, hogy Nyugat-Németországra rákényszerítsék diktátumukat. Mindez arról tanúskodik, hogy a bonni külön „egyezmény" nemcsak, hogy nem nyit Németország élött lehetőséget a további szabad fejlő, désre, amint azt az USA kormánya július 10-iki jegyzékében állítja, hanem ezt a lehetőséget kizárja azzal, hogy Nyugat-Németországot teljesen alárendelte és függő állapotban tartja a megszálló hatóságoktól, amint az a megszállási sta. tutum idején is volt. 3. Az USA kormánya, kitérve az össznémet kormány megalakításáról és a békeszerződés megkötéséről szóló közvetlen tárgyalások elöl azért, hogy álcázza állásfoglalását, július 10-iki jegyzékében felveti a biztosítékok kérdését, — amelyet a négy nagyhatalomnak nyújtania kell, úgy, hogy a szabad választások alapján megalakult össznémet kormánynak meg legyen a nélkülözhetetlen cselekvési szabadsága az egész- idö alatt, míg -a békeszerződés érvénybe lép. Azonban az össznémet. kormánynak semilyen „szabad cselekvésé, ről" nem lehet szó a bonni külön „egyezmény" fennállása mellett, amélynek hetedik cikkelyéből egyenesen az következik, hogy maga az egységes Németország megalakításának lehetősége attól függ, hogy a három nyugati nagyhatalom kormányai kötelezően megőrizzék azokat a privilégiumokat, amelyeket a bonni „egyezmény" megállapít és amelyek Németországot megfosztják állami függetlenségétől és önállóságától. Teljesen világos, hogy az USA kormánya, épp úgy, mint NagyBritannia és Franciaország kormányai, amelyek aláirták a bonni külön „egyezményt", a valóságban nem törekszik Németország egyesítéséue, az össznémet kormány megalakítására, s e kormánynak valódi cselekvési szabadság nyújtására. A jövő össznémet kormány „saa. bad cselekvése" biztosítékainak kérdése, amit az USA kormánya július 10-iki jegyzékében állított fel, képmutató frázis, amelynek célja az, hogy elleplezze a három nyugati nagyhatalom kormányainak azt a szándékát, hogy Németországot teljesen agresszív céljai alá rendelje. Mivel az USA kormánya július 10-iki jegyzékében felveti az ossz. német kormány szabad cselekvése biztosítékainak kérdését, ami közvetlenül összefügg az össznémet kormány teljhatalmának kérdésével, a szovjetkormány szükségesnek tartja megjegyezni, hogy a szovjetkormány e kérdéssel kapcsolatos álláspontját tökéletesen kifejtette a május 24-i jegyzékében. Ez a jegyzék azt mondotta: „Ami az össznémet kormányt és annak hatás, körét illeti, e kormánynak s magától értetődően a potsdami határozatokhoz kell igazodnia és a békeszerződés megkötése után a békeszerződés megállapításaihoz, amelyeknek az európai tartós béke helyreállítását kell szolgálniok. Ez közvetlenül folyik a potsdami egyez, ményből, amely azokat az elveket tartalmazza, amelyek alapján fel kell építeni a német államot, — a békeszerető, demokratikus, független és egységes német államot. Az USA kormányának Nyugat-Németországban folytatott összes tárgyalásai ezekkel az elvekkel egyenes ellentétben állanak. Ezzel kapcsolatban a szovjetkormány szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy az USA kormánya teljesen ellentétben magyarázza a szovjet kormánynak május 24-iki jegyzékében foglalt utalásait a potsdami határozatokra és a dolgot úgy magyarázza, mintha ebben a jegyzékben tekintetbe vennék „az ellenőrzés négyoldalú rendszerének újjáalakítását", jóllehet a valóságban a szovjetkormány május 24-iki jegyzékében egyáltalán nincs szó a négyoldalú ellenőrzési rendszer újjáalakításáról, hanem arról van szó, hogy be kell tartani a potsdami egyezmény elveit Németországnak, mint egységes, független, békesze. rető és demokratikus államnak felújításáról. 4. Az USA kormánya július 10-iki jegyzékében újból felveti a német népnek „más nemzetekkel békés célokból való szövetkezésére" és a megfelelő egyezmények megkötésére való jogának kérdését. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban a szovjet kormány április 9-i jegyzékében rámutatott a szovjet javaslatban megállapított „békeszerződési alapelvekre", arra, hogy Németország „nem lép semilyen koalícióba, vagy katonai szövetségbe, amely azon nagyhatalmak bármelyike ellen irányul, amelyek fegyveres erőikkel résztvettek a Németország elleni háborúban", (Folytatás a 4. oldalon),