Uj Szó, 1952. augusztus (5. évfolyam, 181-207.szám)

1952-08-23 / 200. szám, szombat

4 ÜL SZO 1952. augusztus 23. e a tag a tó k a ta n y t sző ve tu eze tb en Sürü porfelleget hagyva maga után teherautó kanyarodik a tanyi szövetkezeti vendéglő udvarába. Megérkeztek a medvei és a kulcso. di most alakalt szövetkezet, tagjai. Húszan jöttek el, ljogy meggyőzöd jenek a nagyüzemi gazdálkodás elő­nyeiről, hogy saját szemükkel lás­sák a tanyi szövetkezet hatalmas új épületeit, s megnézzék a csillogj szőrű pejcsikókát, a hatalmas, eros igásállatokat, a behízott nyakú, szuszogó, kövér hízókat és nagy­falka szárnyas jószágot, stb. Egy­szóval: eljöttek, hogy mindent a legnagyobb körültekintéssel meg­vizsgáljanak és odahaza a szövet­kezet többi tagjának beszámoljanak e gazdag vasárnap látványosságai, ról, a szövetkezeti gazdálkodás min­den szépségéről. Kis csoportokba verődve beszél­getnek. Rövidesen előkerül a pipa, cigaretta, s lassan megbarátkoznak a két falu emberei. Érdeklödnek egyik a másiktól. — Hányan vagytok már ? — kér­di a kulcsodi szövetkezet új elnöke a medveiektől. — Csaknem a:, egész falu belé. pett, — feleli valaki büszkén a csoportból. — Pontosan 74-en vagyunk, — mondja Morvái Ignác, a medvei el­nök. — No, akkor jóval mögöttünk jártok -— csatlakozik a beszélgetés­hez Keszeg Dezső, a kulcsodi szö. vetkezet alelnöke, s közben egyet sodorint kis bajúszán, s boldogan folytatja. — Mi eddig 80-an va­gyunk, de bizonyosra veszem, ha otthon elmondom az itt' látottakat, még többen leszünk. Nagy beszédbe elepedve vitáz­nak, meghányják.vetiW a dolgokat. Elbeszélik falujuk nehézségeit, s tervezgetnek arról, hogyan hozzák össze az állatokat, söt egyes ese­tekben már jó tanácsokkal is ellát­ják egymást az új szövetkezeti ta­gok. Vidám s élénk a beszélgetés. Nem feledkeznek el azonban a rad. ványi és a balonyi szövetkezetekről sem, ahol szerintük valami hiba van most az utóbbi időben, úgy mondják, hogy i-ossz a munkafegye­lem. S\ éppen erről beszélnek, hogy náluk mindenekelőtt azt kell kikü­szöbölni, hogy valaki megbontsa a fegyelmet és a munka menetét. - Nálunk menni kell mindennek, mint karikacsapás •— mondja a kulcsodi Keszeg Dezső. — Hisz mindannyian megértjük egymást s ha a hibákat időben kiküszöböljük, akkor hamarosan jó szövetkezet leszünk. <— Ügy. úgy — hagyja jóvá egy korosabb bácsi. — Nincs is szebb és jobb mint a közösségi élet, csak valamennyiünknek szívügyévé kell tenni a szövetkezetet, vigyáznunk kell a közösség vagyonára, de min­denekelőtt el kell felejtenünk az em­beri kapzsiságot, az átkozott „enyémhez" való ragaszkodást. ^ — Természetesen, — teszi hozzá Gál Miklós, a kulcsodi szövetkezet könyvelője, — hogy a szövetkezeten belül nem ragaszkodhatunk az egyéni érdekhez és mindig azon kell lennünk, hogy a közösséget tiszta szívből, szocialista emberhez illően becsülettel szolgáljuk. Fél óra sem telik bele és a két falu volt kis- és középparasztiai úgy Összebarátkoznak, mint jó test­vérek. Valamennyien örömtől su­gárzó arccal beszélgetnek és kíván­csian várják és adják egymásnak fel a kérdéseket és feleleteket. Valaki felkiált a csoportból. — Itt az -elnök. Induljunk. Érdeklődéssel állják körül Gás­pár elvtársat, a tanyi szövetkezet elnökét. Ostromolják a kérdések özönével <'• néha szóhoz sem tud jutni. Különösen a két új szövetke­zet elnöke igyekszik áttörni az elnök körül álló embergyürüt, hogy meg­tudjanak egyet.mást a vezetésről és az elnök kötelességeiről. Gáspár­elvtárs készségesen felel minden kérdésre. Elmondja részletesen, hogy az aratást és cséplést a mun­ka helyes megszervezésével jóval a tervezett határidő alatt befejezték. — Jól fizetett-2 a búza? — kérdi egy hang a tömegből. -— Átlagosan 25 és fél mázsát gyűjtöttünk be hektáronként — fe­leli az elnök. , — Jól sikerült a keresztsoros bú­zánk, — mondja büszkén Pap De­zső, a tanyi szövetkezet egyik lel­kes tagja. - Azt hiszem \.z elnök közbeszól. — Keresztsoros búzánk 30 mázsa termést adott hektáronként. — Tyüh, a mindenitt — kiált fel az egyik kulcsodi szövetkezeti tag, — nálunk alig, hogy elértük a 12 mázsás átlagtermést. — De van ám gabonánk elég, — mondja Fitus Ferdinánd, az egyik mezőgazdasági csoport vezetője — van mit adnunk a hízónak, és annyi szárnyas jóságot tartunk, hogy az asszony meg se tudja számolni. Meg is nézhetik az elvtársak, hogy minden szövetkezeti dojgozónál bő­ven akad gabona. v Száz szónak is egy a vége, de itt most a száz szónak nincs vége, mert nagý az érdeklődés s nagy a kivái^iaág, bizony egész hét kel­lene ahhoz, hogy a szövetkezet min­den problémájáról tiszta képet nyerjenek. Igaz, egyesek már türel­metlenkednek és indulnának tovább, szeretnék megnézni az állatállo­mányt. Hisz nagyon sok mindent meg kell még tekinteni... Az elnök megnyugtatja őket, hogy legyenek türelemmel, meri még vendégek jönnek Tapolcsányról. Szintén szö. vetkezetesek. Az idő valahogy gyorsan szalad, mert kis idö múlva gyönyörű autó­busz érkezik. — Megjöttek a tapolcsányiak is, s most már indulhatunk -— kiált ják örömmel. Elindul a csoport. Ide-oda nézelöd. nek, egyeseknél papír, ceruza. Je­gyezgetnek ... Az istállókhoz érnek és bent a lóistállóban szebbnél­sáfebb lovak. Az istálló másik ' ré. szén szépen megtisztított csillogó szőrű, makrancos csikók. — Kikötöm, hogy én csak kocsis leszek a szövetkezetben. - mondja Kulacs József. — Ilyen gyönyörű állatok. ..," Péter — mondja lel­kendezve, — nálunk is ilyenek lesznek! Valamennyien meghatva a látot­taktól, szemeiket a szép állatokon legeltetve, úgy beszélnek,' mintha már az ö szövetkezetük közös istál­lójában lennének. £ — Tyüh, az áldóját, itt sem lehtW sok gond az etetéssel és itatással, — kiáltja el magát a medvei Kulacs József. Közelebbről megnézi a ce­mentvályút és belenyúl az önitató­ba. — Nézzétek' csak, egy kis érintés és máris folyik a víz. Ez aztán az igazi. A szövetkezetben a tehenek is akkor isznak vizet, amikor nekik jól esik. — Hát így van ez — mondja egy öszhajú bácsi, —' nem úgy mint ré­gen. Hej, de mennyi vizet kellett nekem naponta az istállóba horda­nom az itatáshoz cseléd koromban. Azután tovább menve a növen­dék üszőket nézik meg. Itt is a legnagyobb csodálkozás­sal nézegetik a szépen fejlődő fiatal szarvasmarhákat. — A mi állataink sem éppen rosz­szak és az úgy van. hegy az em­ber nem szívesen becsmérli a sa­játját és a közmondás is azt mond­ja, cigány is a maga lovát dicséri, de a mi teheneink ezeknek a nyo. nmkba sem érnek — mondja a kul­csodi Gál Károly. Gáspár elvtárs, a szövetkezet el­nöke, boldogan és készséggel magya­rázza, hogy a húsbeadást már egész évre teljesítették. A marhaliúsbe. adásnak 115 százalékban eléget tettek. Most már szabadon értéke­síthetik feleslegüket. — Az állatokból nagyon szép jö­vedelme van szövetkezetünknek. Mi­után teljesítettük a beadást, most állandóan szabad piacon értékesít­jük az álllatokat. A mult héten 8 bikát adtunk el, 325.000 koronát kaptunk érte. — Hát a farkapénz — vág köz­be tréfálkozva Márton Kálmán ete. tő. (Tudnillik a prémiumról van szó, de ezt népszerűen itt farkapérte­nek mondják). Márton Pál állatgondozó elmond­ja, hogy milyen munkabeosztással dolgozik és azonkívül büszkén és értelmesen mindent résztelesen meg­magyaráz a küldötteknek. — Nézzük, ézeket egyedül gon­dozom. Van itt egy pár. mi? De megy ám az etetés is, mint a ka. rikacsapás. .. No meg ha az ember tudja miért dolgozik, nem ismer fáradságot sem. Havonta 4500.— ko­rona előleget kapok. Azonkívül ter­mészetbenit, búzát, rozsot, árpát, egyszóval mindenből, amit termel a szövetkezetünk. Jól gondozom az állatokat és ezért úgy mint, a mult héten is, amikor 8 darab bikát el­adtunk — melyekből 6 első osztá­lyúnak kelt el — 3500.— korona prémiumot kaptam, a rendes jőve­delmen kívül. — Hü. ez aztán az élet -— kur­jant fel egy kulcsodi küldött. - ­Holnap reggel azonnal összeadjuk szarvasmarha állományunkat és senki más, én leszek a kulcsodi gu­lyás* Csupa öröm és megelégedettség a küldöttek arcán. Ez a jókedvű, boldog talákozás és az itt nyert ta­pasztalatok nagy hasznukra válnak majd a szövetkezeti életben. Amott égy másik kis csoport. Papp Dezsővel beszélget, aki a mun. kaegységek szerinti jutalmazás he. lyességét magyarázza a küldöttek­nek. — ,Most trágyát hordunk, Én ... . — Bizony csavartuk is az orrun­kat idejövet — vág szavába a med­vei Kulacs József, — hogy mi még ™ay szántottunk, és a tanyia ! : ügyetek, hegy már a trágyát is kihordták a földekre. — Én — folytatja Papp Dezső a mezőgazdasági csoportban dolgo Zom. Mi«kánkat mindig a kidolgo­zott tervek szerint végezzük. Ju­talmazás pedig a végzett rr.unka szerint történik. A trágya szétszó­rás n ál 50 áron kell elvégezni a munkát, akkor keresünk egy munka­egységet. De én, noha 60 év^j va gyok könnyen szétszórom a trágyát egy hektárnyi területen is naponta. Tegnap is kerestem 300 koronát. Ennek 50 százalékát azonnal meg­kapjuk, a többit majd az évvégi el­számolásnál aszerint, hogy hogyan gazdálkodtunk az egész esztendő­ben. — De mit dolgoznak az öregek, •mi van azokkal, akik megbeteged­nek — jönnek a kérdések. — Mi mindenkiről gondosko­dunk. Az öregebbek akik már nem tudnak nehezebb munkát végezni, könnyebb munkát kapnak. Akad itt minden becsületes ember számára megfelelő munka. ... ? — A betegekkel? Mi arra is gon­dolunk. Az évvégi zárszámadáskor a szövetkezet tiszta jövedelméből brzonyos százalékot a szociális alap­ra tartalékolunk, ebből részesedést kapnak azok, akik átmenetileg mun­kaképtelenek. • Skprec Józef egyik tagunk pl. egy hónappal ezelőtt meg­betegedett és ez alatt az idő alatt míg nem dolgozott, minden napra 100 koronát kapott a szövetkezet­től. — Lám, mennyi sok rosszat 1 be­széltek a kulákok a szövetkezetről — mondja a kulcsodi Gál Elemér. — Nos, a valóság az. hogy a szövet­kezet tagjai jól élnek és bátran mondhatjuk, hogy a kulákok fecse­gése szemenszedett hazugság. A va­lóságot két szemünkkel látjuk és meggyőződtünk mindenről. Papp bácsi sem élhet rosszul, hisz olyan egészséges, mint p. makk és olyan piros az arca. majd kicsattan. — Pedig már a hatvanat gyúrom, de hiányunk nincs semmiben. Van szép kenyér, zsírozó is, hús is. jól élünk és jut még borocskára is. Hisz azért ültetjük a tövit, hogy meg­igyuk a levit — teszi hozzá tréfál­kozva. — Akkor disznót is öltök? — Valamennyien... pedig ami­kor én januárban a nyolc holdam­mal beléptem a szövetkezetbe, még nem volt hizlalni valóm. A szövet­kezettől kaptam. Ma kettő is hízik az ólban. Meghívom majd magukat is jó tanyi disznótorra és „saját" termésű jó szövetkezeti borra. Ezekután eloszlottak mindazok a kételyek, amelyek még egyesekben a kulákok hamis fecsegései folytán támadtak, S f. látogatás gazdag ta­pasztalataival ^telítve, délben vala­mennyien boldogan ültek az asztal­hoz, ahol már várta őket a jóízű borjúpaprikás. Jó étvággyal, vidá­man fogyasztották el az ebédet, hisz régen volt már reggel, no és szé­gyeljük f bevallani, valamennyien megéheztek a nagy munkában. Ebéd alatt még megbeszélték, amirfe ed­dig nem jutott idő és elmondották egymásnak a látogatás során ta­pasztali élményeiket. Ebéd után megtekintették a fe­jős teheneket, megnézték a határt és mindenről a legnagyobb elisme­réssel beszélgetve tértek vissza fa­lujukba. Hasznos volt ez a látogatás. A medvei és kulcsodi új szövetkezete­tek küldöttsége meggyőződve a szö­vetkezeti gazdálkodás előnyeiről, s látva azt, hogy a szövetkezet tag­jai milyen jól élnek, nagy remények­kel telve indultak hazafelé, hogy mindezt otthon is elmondják s el­mondják a faluban azt, hogy a jó­lét és boldogság felé vezető út csak­is a nagyüzemi gazdálkodáson ke­resztül vezet. Mérv Ferenc. Augusztus 19-ig 727 szövetkezeti tagok száma A nagymegyeri járás kis- és kö­zépföldhiüvessi i s megtalálták a he­lyes utat. Tömegesen lépnek be a szövetkezetekbe. Augusztus 19-én az új szövetkezeti tagok száma a járásban 727 volt. a szövetkezetbe újonnan beadott földterület pedig 3.154.6 hektár. Különösen sikeresen járt a tagszerzési kampány Ekees községben, ahol 168 dolgozó paraszt lépett a közö s gazdálkodás útjára. Jók az eredmények továbbá Alistá­lon. ahol 114. Kulcsodon 80, Szapon 64. Medvén 6S. Bögöllön 57. Padá­nyon 42 kis- és középföldmüves lé pett be a szövetkezetbe. Az új tagok •re emelkedett az új a nagymegyerí járásban létszáma óráról órára növekszik. A kulcsodi, csicsói, bögellői és szapi I. típusú EFSz-ek pedig áttér­tek a Hl. típusú munkamódszerre. Hogy a nagymegyeri járásban ilyen sikeresen folyt az EFSz-ek megszilárdítása és továbbfejlesztése, az többek közt annak köszönhető, hogy a párt- és kormányhatározat értelmében a kis- és középföldmüve­sek sok községben közösen arattak és meggyőződtek arról, hogy a kö­zös munka sokkal előnyösebb a föld­művesek számára, mint az egyéni gazdálkodás. Földes László, Nagymegyer A síkabonyí szövetkezet tagfai 80 mázsa gabonát. adtak feleslegükből az államnak A sikabonyi egységes földműves szövetkezet, miután eleget, tett ga­bonabeadási kötelezettségének és félre tette a vetőmagot, szétosztot­ta a tagok között a ledolgozott munkaegységek után a természet­beni járandóságot. A tagok annyi gabonát kaptak, hogy leszámítva- a fejadagot, még mindig maradt feles­legük. Hazafias kötelességüknek tartják, hogy feleslegükből hozzájá­ruljanak a dolgozók közellátásához és vállalták, hogy 80 mázsa gabonát beadnak tervén felül az államnak. Horváth Lajos 500, Vörös János 572, Juhos Kálmán 560, Simon Bálint pedig 319. kg kenyérgabonával já­rult hozzá a dolgozók közellátásá­hoz. Érdekes megemlítenünk a Nagy­vendégi család kijelentését. Ez a csálád az első félévben a ledolgozott munkaegységek után 23 mázsa ga­bonát kapott. Nagvvendégi szövet­kezeti tag kijelentette, hogy amikor egyénileg művelte 9 hektár földjét, akkor nem tudott ilyen magas tiszta jövedelmet elérni. Patasi István, Dunaszerdahely A műszakiak segítsége a szocialista falu kiépítésében Egységes földműves szövetkeze­teink rohamos fejlődése következté­ben az elkövetkezendő napokban sokhelyütt meg kell valósítani a földek tagosítását. Ezt kérik a kis­és középföldművesek, hogy ősszel már közösen vethessenek az újon­nan megalakított nagy táblákon. A ISlriművelésügyi minisztérium ezért a kormány és a miniszterelnökség közvetítésévei a nemzeti bizottsá­gokhoz, az összes gazdasági szekto­rokhoz és a földmérnöki és mező­gazdasági fakultásokhoz fordul az­zal a :. lhívá sal, hogy segítsenek szaktechnikusaikkal a földek tago­sításából kifolyó nagy feladatok sí. keres mcgvalósításában. Meg vagyunk győzdve arról, hogy a nemzeti bizottságok és gazdasági szektorok, valamint a Stavoprojekt, az építkezési üzemek, a kommuná­lis vállalatok, a kutató intézetek és műszaki iskolák vezető dolgozói megértik e munka fontos gazdasági és politikai jelentőségét és megtesz­nek; mínJent annak érdekében, hogy maiméi több szaktechnikai erőt bo­esáthassanak falvaink rendelkezé­sére a fontos feladatok megvalósí­tásában. Kérjük, hogy a nevezett gazdasá­gi szektorok jelentsék be a földmű­velésügyi minisztériumnak, hány szakembert tudnak felszabadítani a földek tagosítására, amit legkésőbb szeptember 25-ig el kell végezni. A dunaszerdahelyi járás földterületének 85 százalékán szövetkezeti gazdálkodás folyik A dunaszerdahelyi járás kis- és középföldmüvesei is tömegesen tér­nek át a közös gazdálkodás útjára. Augusztus 17-ig Pósfán 42. Buda­fán 28, Bakán 65, Várkonyon 286, Hegyétén pedig 76 új taggal szapo­rodott a szövetkezeti tagság. Ezek a községek most már szövetkezeti faluk. Augusztus 18-án az új tagok száma 1155-re. az általuk behozott földterület pedig 5165 hektárra emel­kedett. Ezzel a járás földterületé­nek 85 százalékát az EFSz-ekben müvelik a földművesek. A vásárúfci magángazdálkodók sem fognak már tovább egyenként küzködni. Madarász Kálmán 1.72, Matus Béla 7.71, Hájas Vilmos pe­dog 8 hektár földdel belépett a szö­vetkezetbe. Augusztus 19-én továb­bi 52 magángazdálkodó lett a szö­vetkezet tagja 202.97 hektár földdel. A vásárúti kis- és középföldmüvesek látták, hogy olyan eredményeket soha sem tudnak elérni, mint a szö­vetkezeti tagok. Bugár Rudolf szö­vetkezeti tag pl. 406 munkaegységet dolgozott le az első féléviben. Felvett 28.420,—• korona előleget s ezenkí­vül a természetbeniek szétosztásá­nál kapott 10.17 mázsa búsát és 4.60 mázsa árpát. Beree Ernő 372 munkaegység után 9.30 mázsa bú­zát, 3.70 mázsa árpát és előlegben 26.000.— koronát, kapott. Balog Vin­ce természetbeni járandósága 345 munkaegység után 8.86 mázsa búza, 3.70 mázsa árpa. Az első félévben 24.350.—.. korona előleget kapott. Földesi József 378 munkaegységet dolgozott le. Ezért a 26.530.— koro­r.a előlegen kívül kapót 9.47 mázsa búzát és 3.78 mázsa ..árpát. Pakos Pál. Dunaszerdahely. Szétosztották a természetbenit a köbölkúti szövetkezetben A köbölkútl szövetkezeti tagok az aratás és cséplés sikeres befeje­zése. valamint a beadási kötelezett­ségek teljesítése után megkapták természetbeni jutalmazásukat, A szövetkezet termése az idén nagyon jó volt. Ez nagymértékben a szov­jet tapasztalatok felhasználásának köszönhető. A bő termésből aztán bőven jutott a szövetkezeti tagok­nak is. Lender Ferenc sertésetetö feleségével együtt az első félévben 837 munkaegységet dolgozott le. Előlegként edejig 49.558 koronát kaptak, természetbeni járandóságuk 11.71 má.zsa kennyérgabona. 418 kg árpa és 312 liter tej volt. Csermák Boris és felesége a baromfifarmban dolgozott le 791 munkaegységet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom