Uj Szó, 1952. augusztus (5. évfolyam, 181-207.szám)

1952-08-23 / 200. szám, szombat

2 UJ SZÖ 1952. augusztus 23. A Szovjetunió Kommunista Pártjának szervezeti szabályzata 11. Az alapszervezet nem dönthet a kommunistának a Pártból való kizárásáról, ha az illető a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szövetségi Köztársaság Kommunista Pártja Központi Bizottságának, vidéki, területi, körzeti, városi vagy városkerületi pártbizottságának tagja. A Szövetségi Köztársaság Kommunista Pártja Központi Bizottsága vidéki, területi, körzeti, városi és várcskerületi pártbizottsági tagjának a pártbizottságból vagy a Párt soraiból való kizárásáról az illető bizottság plenáris gyűlésén döntenek. ha ezt a plénum a szavazatok kétharmad részével szükségesnek ismeri el. 12. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága tagjá16. Mindazok a személyek, akik be akarnak lépni a Pártba, jelöltségi határidőn mennek keresztül, ami szükséges arra, hogy a jelölt megismerkedjék a Párt programmjával, szervezeti szabályzatával és taktikajávai ég hogy a pártszervezet felülvizsgálhassa a jelölt személyi tulajdonságait. 17. A •párttagul való jelentkezésnél tanúsítóit, el járás (egyéni felvétel. ajánlások benyújtása és felülvizsgálása, az alapszervezet döntése a felvételről és annak elfogadása). nak a Központi Bizottságból vagy a Párt soraiból való kizárásáról a pártkongresszus vagy a kongresszusok közti időszakban a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának plenáris ülése dönt a Központi Bizottság plénuma tagjainak kétharmad többségével. A Központi Bizottság kizárt tagját automatikusan-pótolják a Központi Bizottság póttagjával a kongresszus által a Központi Bizottság póttagjainak választásakor meghatározott sorrend alapján. 13. Abban az esetben, ha a párttag bíróságilag büntetendő cselekményt követett el, kizárják a Pártból és bűntettéről jöentést tesznek az adminisztratív és bírósági szerveknek. 14. A Pártból való kizárás kérdé-^ II. Párttagsá gi jelöltek téljesen ugyanaz, mint a párttagok Jelvételénél. 18. A jelöltségi határidő' egy évben van megszabva. A pártszervezet köteles segítséget nyújtani a jelölteknek párttagul felvételükre való előkészületükben. A jelöltségi határidő letelte után a pártszervezetnek a pártgyülésen meg kell tárgyalnia a jelölt párttagságának kérdését. Ha a pártjelölt a pártszervezet álta

1 komolynak elismert okokból neVn tudta kellőképpen bemutatni tulajdonságait, az alapszervezet meghosszabbíthatja sének megoldásában biztosítani kell a legnagyobbfokú körültekintést, elvtársi gondosságot és a párttag ellen fölhozott vádaskodások indokoltságának alapos elemzését. Kisebb kihágásért nevelő és hatásos pártintézkedéseket (intés, róvás. stb) kell alkalmazni, nempedig a Pártból való kizárást, amely a legnagyobbfokú pártbüntetés. Szükség esetán a pártszervezet pártbüntetésképpen alkalmazhatja a párttagnak a jelöltek soraiba való áttétglét egy évig terjedhető időre. A Pártból kizártak fellebbezését, valamint a Pártból valď kizárásról szóló pártszervezeti határozatok visszavonását legkésőbb húsz napon belül kell megtárgyalni az illetékes ^ártszerveknek attól a naptól számítva, amikor azt megkapták. jelöltségi határidejét, legfeljebb egy évvel. Azokban az esetekben, amelyekben a jelöltségi határidő alatt megállapították, hogy a pártjelölt személyi tulajdonságai miatt nem méltó a Pártba fölvételre, a pártszervezet határoz a pár'.jelöltek soraiból való kftárásárói. # 19. A pártjelöltek tanácskozási joggal résztvesznek annak a szervezetnek gyűlésein, amelyhez tartoznak. 10. A pártjelöltek fizetik a szokásos tagsági díjakat az illető pártbizottság pénztárába. III. A párt felépítése. A pártonbelüli demokrácia 21. A párt szervezeti felépítésének Vezérelve p. demokratikus centralizmus, amely jelenti: a) minden vezető pártszerv választhatóságát alulról felfelé; b) a pártszervek rendszeres számadását pártszervezeteiknek; c) a szigorú pártfegyelmet és a kisebbségnek a többség alá rendelkezését: d) a magasabb szervek határozatainak feltétel nélküli kötelezöségvoltát (az alacsonyabbak számára. 22. A Párt a területi termelési szempont alapján épült fel: az a pártszervezet, amelynek hatásköre egy bizonyos körzetre vonatkozik, minden e körzetben működő párt szervezetek fölé rendeltnek tekln tendő, vagy egy egész munka ágazatban működő pártszervezet minden e munkaágazat részeiben mű. ködő pártszervezet fölé rendeltnek tekintendő. 23. Minden pártszervezet önálló a helyi kérdésekről való döntésben, amennyiben ezek a határozatok nem állnak ellentétben a párthatározatokkal. 24. Minden pártszervezet legfelsőbb vezető szerve a taggyűlés (az alapszervezetekben), a konferencia (pl. a járási és területi szervezetekben) és a kongresszus (a szövetsági köztársaságok Kommunista Pártjai és a Szovjetunió Kommunista Pártia számára). 25. A taggyűlés, konferencia vagy kongresszus megválasztja a bürót vagy bizottságot, amely végrehajtó szerve és a szervezés minden folyó munkáját irányítja. 26. A pártszervezet választásánál tiltva van az összesített szavazás. Külön kell szavazni minden jelöltre, emellett minden párttagnak biztosított. korlátlan joga van javas. Ini a jelöltek visszavetését és kritizálni őket. A jelöltek választása nem szavazással történik. 27. A városokban és a kerületi központokban a legfontosabb pártós kormányhatározatok megtárgyalására összehívják a városi és kerü. leti pártszervezetek aktíváit, de ezeket az aktívákat nem parádéra ós a határozatok formális ünnepé lyes jóváhagyására, hanem tényleges megtárgyalásukra hívják össze. 28. A pártpolitika kérdéseinek szabad és tárgyilagos megtárgyalása az egyes szervezetekben vagy az egész Pártban minden párttag elvitathatatlan joga. amely a pártonbelüli demokrácia elvéből ered. Csupán a pártonbelüli demokrácia alapján fejlődhet ki a bolsevik önkritika és szilárdulhat meg a pártfegyelem, amelynek öntudatosnak és nem gépiesnek kell lennie. Azonban a szélesmeretü vitát, főleg az össz-szövetségi méretben folytatott vitát a pártpolitika .kérdéseiről úgy kell megszervezni, hogy ne vezethessen U jelentéktelen kisebbség olyan kísérletére, hogy a maga akaratát rákényszerítse a Párt többségére, vagy a Párt egységét megbontó frakciós csoportok kialakítására, szakadár kísérletekre, amelyek megingathatnák a szocialista rendszer erejét és szilárdságát. Az össz-szövetségi méretben folytatott széles vitát csak akkor lehet szükségesnek elismerni: ' a) ha ezt a szükségességet területi vagy köztársasági méretben legalább néhány alacsonyabb pártszervezet elismeri; b) ha a Szovjetunió Kommunista Páľiqjának Központi Bizottságában a pártpolitika legkomolyabb kérdéseiben nincs meg a kellő szilára többség; c) ha annak ellenére, hogy a Központi Bizottságban megvan a határozott álláspontot elfoglaló szilárd többség, a Központi Bizottság mégis szükségesnek tartja politikája helyességének felülvizsgálását a Pártban kifejlett vitával. Egyedür e feltételek teljesítésével lehet megvédeni a Pártot, hogy pártellenes elemek a pártonbelüM demokrácia alapelvével visszaéljenek, egyedül e feltétellel lehet megbízni abban, hogy a pártonbelüli demokrácia az Ügy javára fog szolgálni és nem fogják kihasználni a Párt 1 és a munkásosztály kárára. fegyelmet, felelősségre vonja azokat a kommunistákat, akik vétettek a párt programmja és szervezeti szabályzata, a Párt és államfegye. lé.n ellen, valamint azokat is, akik megsértik a párterkölcsöt (a párt félrevezetése, becstelenség és őszinteség hiánya a párttal szemben, rágalmazás, bürokratizmus, rendezetlen élet, stb) ^ b) átvizsgálja az összszövetségi köztársaságok Kommunista Pártjainak, .a területi és vidéki pártbizott. ságok fellebbezését a Központi Bizottság határozatai ellen a Pártból való kizárásról és a pártbüntetésekről; x f c) a köztársaságokban, vidékeken és területekben meghatalmazottai vannak, akik függetlenek az ottani pártszervektől. 36. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a kongresszusok közötti időszakban a Párt egész munkáját irányítja, képviseli a Pártot más pártokkal, szervezetekkel és intézményekkel való érintkezésben, külölíféle pártintézményeket létesít és irányítja tevékenységüket, kinevezi a központi sajtó szerkesztőségeit, amelyek ellenőrző, se alatt dolgoznak és jóváhagyja a nagy territoriális szervezetek párt. sajtójának szerkesztőségeit, szervezi és irányítja a közfontosságii vállalatokat, elosztja a Párt erőit és eszközeit és a központi pénztárt igaz. gátja. A Központi Bizottság adja meg a központi szovjet és közszer vezetek munkájának irányát a bennük lévő pártcsoportok útján. 37. A vezetés és a politikai munka megerősítése céljából a Párt Központi Bizottságának joga van politikai osztályokat alakítani és meghatározni a Központi Bizottság pártszervezőit a szocialista felépítés egyes szakaszain, amelyek különösen fontos jelentöségüekké válnak az egész ország nemzetgazdaságában és joga van arra is, — a szerint, hogyan teljesítik feladataikat — hogy a politikai osztályokat megszüntesse, vagy közönséges pártsaer. vekké változtassa a termelés territoriális szükségletei szerint. A politikai osztályok külön utasítások alapján dolgoznak, amelyeket a Központi Bizottság hagy jóvá. 38. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága munkájáról rendszeresen tájékoztatja a pártszervezeteket. 39. A Központi Ellenőrző Bizottság ellenőrzi: a) az ügyek haladá. sának, elintézésének gyorsaságát és helyességét a közp*nti pártszervezetekben és a Központi Bizottság tit-» kársága gépezetének jó munkámé, netét; b) a. Párt Központi Bizottsága pénztárát és vállalatait. V. A területi, vidéki és köztársasági pártszervezetek IV. A legfelsőbb pártszervek 29. A Szovjetunió Kommunista j Pártjának legfelsőbb szerve a Párt kongresszusa. Rendes kongresszust legalább négyévenként egyszfer hív. nak össze. A rendkívüli kongresszusokat a Párt Központi Bizottsága hívja össze saját kezdeményezéséből, vagy pedig azon tagok összszáma legalább egyharmadának kíván, ságára, akik az utolsó pártkongreszszuson képviselve voltak. A Párt kongresszusának összehívását és a tárgyalási programmot legkésőbb egy és fél hónappal a kongresszus előtt hozzák nyilvánosságra. A rendkívüli kongresszusok összehívásának időtartama két hónap. A kongresszus akkor jogérvényes, ha a kongresszuson legalább azok. nak az összes párttagoknak fele van képviselve, akik az utolsó rendes kongresszuson képviselve^ voltak. A tagok képviseletének kulcsát a pártkongresszuson a Központi B. zottság állapítja meg. . 30. Ha a Párt Központi Bízott, sága a rendkívüli kongresszust nem hívja össze a 29 pontban-megállapított időben, azoknak a szervezeteknek, amelyek a rendkívüli kongresz szus összehívását kérték, joguk van szervezési bízottságot alakítani a Párt Központi Bizottságának jogaival a rendkívüli kongresszus öszszehívására. 31. A kongresszus: a) elfogadja és jóváhagyja a Párt Központi Bizottságának, a Központi Ellenőrző Bizottságnak és más központi szervezeteknek jelentéseit; b) átvizsgálja és megváltoztatja a Párt programmját szervezeti szabályzatát; c) meghatározza a Párt taktikai vonalát a napi politika alapkérdé" seíben; d) megválasztja a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottságát és a központi ellenőrző bizottságot. 32. A Párt Központi Bizottságát és a Központi Ellenőrző Bizottsá got a kongresszus által megállapított összetételben választják meg. Ha a Központi Bizottság tagjainak száma csökken, a kongresszus által megválasztott póttagokból egé szítik ki a Központi Bizottságot. 33. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága hathónaponként legkevesebb egý plenáris ülést tart. A Központi Bizottság póttagjai a Központi Bízott, ság plenáris ülésén hozzászólási jog. gal vesznek részt. 34. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága meg. alakítja: az elnökséget a Központi Bizottság munkájának irányítására a plenáris ülésezesek között; a titkárságot* a folyó munka irányítására, főleg a párthatározatok teljesítése ellenőrzésének megszervezésére és a káderek kiválasztására. 3č\ A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága meg. szervezi a Központi Bizottság mellett a pártellenőrzés bizottságát. A Párt Központi Bizottsága mellett létesített pártellenőrzési bízott ság; ^ a) ellenőrzi, hogy a tagok és pártjelöltek hogyan tartják meg a párt40. A területi, vidéki és köztársasági pártszervezetek legfelsőbb szer. ve a területi, vidéki pártkonferencia, vagy a szövetségi köztársaság Kommunista Pártjának kongresszusa és a közbeeső időszakban a területi, vidéki bizottság;, a szövetségi köztársaság Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Működésében a Szovjetunió Kommunista Pártjá. nak és annak vezető szervei határozatai szerint igazodik. 41. A rendes területi, vidéki kon\ ferenciát vagy a szövetségi köztársaság Kommuniíta Pártjának kongresszusát a területi, vidéki bizottság-, a szövetségi köztársaság Kommunista Pártjának Központi Bizottsága másfél évenként egyszer hívja össze és a rendkívüli konferenciákat vagy kongresszust a területi bizott. ság, a vidéki bizottság, a szövetségi köztársaság Kommunista Pártjának Központi Bizottsága határozatából, vagy pedig azon szervezetek össztag számának egyharmada kéréséij. amelyek a területi, vidéki, illetve köztársasági pártszervezetet alkotják. A területi, vidéki konferencián és a szövetségi köztársaság Kommunista Pártjának kongresszusán való képviselet kulcsát a területi bizottság, vidéki bizottság, illetőleg a szövetségi köztársaság Kommunista Pártjának Központi Bizottsága állapítja meg. A területi, vidéki konferencia, a szövetségi köztársaság Kommunista Pártjának kongresszusa elfogadja és jóváhagyja a területi, vidéki bizottság, a szövetségi köztársaság Kommunista Pártjának Központi Bizottságának, az ellenőrző bizottságnak és a többi területi, vidéki, köztársasági szervezeteknek műkő. evéséről, szóló jelentéseket, megtár gyalja a Párt, a szovjet, gazdasági és szakszervezeti munka kérdéseit a területen, vidéken, illetve köztársaságban és lAegválasztja a területi bizottságot, a vidéki bizottságot, a szövetségi köztársaság Kommunista Pártjának Köz r vntŕ Bizottságát, az ellenőrző bizottságot és a Szovjetunió Kommum. i Pártja kongresz. szusának küldötteit. 42. A területi, vidéki bizottságok, a szövetségi köztársaságok Kommunista Pártjainak Központi Bizottságai választják az illetékes végrehajtó szerveket, legfeljebb 11 személyt, ebből három titkár, akiket a Párt Központi Bizottsága hagy jó. vá. A titkároknál elengedhetetlenül fontos legalább ötéves párttagság. A területi bizottságokban és vidéki pártbizottságokiban a szövetségi köztársaságok Kommunista Pártjainak Központi Bizottságában titkárságokat létesítenek a folyó kér. dések megtárgyalására és a teljesítések ellenőrzésére. Az elfogadott határozatokról a titkárság jelentést küld a területi bizottság, a vidéki bizottság, a szövetségi köztársaság Kommunista Pártja Központi Bizottságának illetékes irodájának. 43. A területi bizottság, a vidéki bizottság, a szövetségi köztársasági Kommunista Pártjának Központi Bizottsága különféle pártintézményeket létesít a terület, a vidék, a köztársaság keretében, irányítja tevékenységüket, biztosítja a Párt irányelveinek rendületlen teljesítését, a kritika és önkritika kifejlesztését, a kommunistáknak a hiányokkal szembeni könyörtelen viszony szellemében való nevelését, irányítja a párttagok és tagjelöltek marxistaleninista tanulmányait, megszervezi a dolgozók kommunista nevelését, kinevezi a területi, vidéki, köztár. sasági pártsajtók szerkesztőségét, amely ellenőrzése alatt dolgaik, megadja a területi, vidéki, kö^rsasági, szovjet es közszervezetek működésének irányát, a bennük lévő pártcsoportok közvetítésével, megszervezi és 'irányítja a terület, vi. dék, illetiw köztársaság szempontjából összfontosságú vállalataik es szervezetének körében elosztja a Párt erőit és eszközeit, irányítja a területi, vidéki, köztársasági pártpénztárt, a Párt Központi Bizottságát rendszeresen tájékoztatja és a megállapított időpontokban a Köz. ponti Bizottságnak jelentést ad tevékenységéről. 44. A területi ' * ttság a vidéki bizottság, a szövetségi köztársaság Kommunista Pártja Központi Bi. I j