Uj Szó, 1952. augusztus (5. évfolyam, 181-207.szám)

1952-08-22 / 199. szám, péntek

8 U J SZO 1952 augusztus 22. SACCO ES VANZETTI 25 EVE 25 év előtt augusztus 22-röl 23-ra forduló éjszaka, — a világ tiltako­zása ellenére két ártatlan embert végezitek ki Amerikában. Az addig ismeretlen Sacco és Vanzetti egyik napról a másikra világhíresség lett, de két év múlva már „a feledés ször­nyű atmoszférájáról" írhattam. És ma? Egy negyedszázad múlva? Hány dolgozó eszmél még a nevük­re és hányan vannak, akik süketen, érdektelenül fordulnak el ismeret­lenekről hallva?! A proletariátus tegnapi hőseiről van szó, az osztály­harc két legtragikusabb áldozatá­ról, akikről az INPREKOŔR (a „Tartós békéért, népi demokráciáért" elődje) joggal írhatta: „Sacco és Vanzetti nemcsak osztályuk szen­vedésének, de az elpusztíthatatlan osztálybátorságnak is hallhatatlan szimbólumai". 25 év előtt a világtörténet egyik leghihetetlenebb és teljességében csak mára kivilágosodott fejezete játszódott le. Aki a mát és e má­ban az amerikai mammutkapitaliz­mus imperialista szerepét meg akar­ja érteni, annak ide kell vissza­nyúlni: két proletár élet- és halál­küzdelméhez. A Sacco és Vanzetti eset mellőzhetetlen kiindulási pont. Itt és így kezdődött az amerikai világpravokáció. Az USA-t uraló doHároiligardtiia — mindennek és mindenkinek fittyet hányva — itt nyilatkozott meg először szemérmet­len öntetszelgö íeplezetlenségében — győztesen és büntetlenül! Az uraloméhes hatalmi tudat idők érkeztével logikusan jut el a provokáció; lényegéhez: a presztízs­kérdéshez. Minden presztízskérdés: erőpróba. Az első világháború hul­latrágyájátói kórosra duzzadt ame­rikai hadigazdagok is megkockáz­tatták a próbálkazó, tapogatozó lé­pést: hol vannak a határok, med­dig terjedhet büntetlenségük, micso­da feszültséget bír el a dollár sze­mérmetlen mohósága. A célpont, a próbabábú, a profit természetes el­lenlábasa, az eszközzé embertelení­tett dolgozó volt. Ebben a viszony­latban maga a dolgozó a munkás az ellenség, a dolgozó, aki ráeszmél, vagy akit ráeszméltetnek puszta eszközvoltára.. Az osztályharc front­ján a dolgozók leghatásosabb fegy­vere a sztrájk. Jaj tehát a szrtájk. rahivóknak, jaj a profitkisebbítök­nek! Jaj Sacconak és Vajízettinek, a két olasz munkásnak, akik igent bólintottak a sztrájkra és társakat toboroznak. A sztrájk maga nem bün, nem lehet bün a washingtoni demokráciában: jog ez. törvényileg biztosított védekezési mód a töke kizsákmányolása ellen. Dollária ugyan akkor nem isimer nagyobb bünt, nagyobb veszedelmet, mint ép a sztrájkot. 1920-ban ganszterek nyílt utcán lelőnek egy gyári pénztárost, majd a munkások hetibénét tartalmazó táskával tovább állnak. Hamis ta­nuk mindig akadnak és Sacco-Van­zetti, akik úgy kerülnek bele eb­be a históriába, mint Pilátus a kré­dóba, gyilkossággal vádolva állnak törvény elé, mely egyszerűen halál­ra ítéli őket. A halálos ítéletet azonban csak hét év múlva hajtják végre, amikor már teljes világos­sággal kiderült abszolút ártatlansá­guk. Alibibizonyításuk cáfolhatatlan és maga a gyilkos is jelentkezett és hiába! A világ felfigyel: tiltako. zások ezrei futnak be, demonstrá­ciók ós sztrájkok hangoskodnak, Anatole Francé az európai kultú­ra nevében, annak erkölcsi súlyával vétózik és a dolgozók újságjaiban a világ minden nyelvén feltüzel a szolidaritás: „Mentsétek meg Saccot és Van zettit! A hét éve halálraítélt elv. társak élete a legnagyobb veszély­ben forog! Ha a világ dolgozói nem akadályozzák meg a gyil­kosságot, az ítéletet végrehajt­ják! Munkások! Minden rendel­kezésre álló hatalmi eszközzel har­coljatok az amerikai nagytőke ör­dögi terve ellen! Bojkotáljátok az USA-t! Ne rákjátok k j árut ame­rikai hajóból! Ne vásároljatok amerikai árut!" Amikor a tiltakozás vihara a leg­nagyobb, a dollároligarchia felfi­gyel: a presztízskérdés sztratégái igent bólintanak: erőpróbára alkal­masabb pillanatot el sem lehet kép­zelni és Thayer bíró máris elhadar­ja a halálos ítélet szövegét és Ful ler kormányzó gyorsan aláírja. El­végeztetett! Fuller kormányzó máskép nem te­hetett: a mammuttrösztök embere és maga is 40 millió dollár ura. Az osztálygyülölet ezen a sikflf osak ; osztályigazságot eredményezhetett. , Sacco és Vanzetti a 40 millió leg- j közvetlenebb ellensége volt, az al­kalmat nem lehetett elszalasztani: a gyilkosságban ártatlan két ember, j nek a dollármilliókért és dollármil­liárdokért pusztulni kellett. Ful­ler, Thayer és az esküdtek nem te­hettek máskép: hallották, vagy ol­vasták *Vanzetti védöbeszédét: „Ártatlan vagyok. Egész életem­ben nem loptam, nem csaltam, nem gyilkoltam, soha senki éle­tét ki nem oltottam. Amióta esze­met tudom mást nem tettem, mint küzdöttem, hogy ezek a bűnök végre eltűnhessenek a föld színé­ről. És főkép és mindenekeló'tt küzdöttem a bűnök bűne — em­bernek ember ellen való kizsák­mányolása — ellen és ha engem ma itt elítélnek, akkor jól tudom, hogy ezért és nem másért kell bűnhődnöm ... Értitek most már, hogy mért tel­lett Sacconak és Vanzettinek pusz­tulni? Világos minden: Sacco és Vanzetti mindenki felé láthatón Piéldázták az osztályharcot, nyilt, ellenfelei voltak a dollárkapitailiz­musnak és Dollária legszemérmet­lenebb rablógyilkoisságának, a há­borúnak, a tömegfegyverkezésnek és tömegmészárlásnak, a mammutka­pitalizmus legundokabb jövedelmi forrásának — a hullarablásnak! Sacco és Vanzetti halála óta 25 év telt el, de a per tovább folyik, a végítélet még nem hangzott el: a világ még nem zárta le az aktá­kat. 25 év előtt Erich Mühsam,- a Sacco és Vanzetti esetet ,.a világtör­ténelem legszégyenletesebb tette­ként" könyvelte el. Mühsamot Hit­ler pribékjei fojtották meg, de sza­va, ítélete megmaradt és igazo­lást nyert, akárcsak Ossietzkyé, Hitler e másik áldozatáé, aki lap­jában, a Weltbühne-ban írta annak idején: „Az európai demokráciák anyja meggyalázta önmagát. Neve gyűlöletesebb, mint volt a cárizmus bűnei tetőfokán. Az USA morális reputációjának befellegzett. Liber­ty ma hóhérpofával vigyorogj a szabad ságszobor fáklyája gyilkossá­got világit meg. A Sacco és Van­zetti eset az egész földgömböt USA ellen mozgósítja, a világ és USA közé augusztus 23-a óta áthidalha­tatlan ür szakadt". Ne feledjük el, hogy pont Hitler leggyülöltebb áldozatai marasztalták el a legélesebben az amerikai ál. demokráciát. A Mühsam— Thälmann—Ossietzky­gyilkos Hitler rég elbukott, de Sac­co és Vanzetti hóhérai ma minden tegnapnál mohóbban és nyíltabban törnek világuralomra. A mai béke­front Hitler—Göringnél veszedelme, sebb, hatalmasabb, alapozottabb há­borús valósággal áll szemben. Az amerikai imperializmusban pénz és támadó háború, üzlet és hódítás először találkoznak maradéktalanul. És ez az új az egészben: az új há­borús frontnak ez a kizárólagos, lep­lezetlen profitindítéka. Háború, mint a pénz könyörtelen diktátuma. „A világ legszégyenletesebb tet­te" csak kezdőfejezet volt, jól si­került főpróba. Most többröl van szó, ez egészről, amikor az elkápa­tott kártyás egylapra tesz fel min­dent. A vabank-tét neve: hódítás! A támadó háború, az emberiség átka, kultúra legfőbb ellensége, az erénnyé hazudott bün, melynek le­leplezéséért Sacconak és Vanzetti­nek pusztulni kellett! „Emberek Vigyázzatok: tömeg­sírba csalnak benneteket": Saccot és Vanzettit 25 év múlva idézni, nem jelenthet mást, mint tetemre­hívr.i a tegnapi gyilkossággal ter. helt mai bűnöst: az új világháborút előkészítő m am mutk a pi t.ali znnist. dollármilliárdosok öntetszelgö, mil­liókat pusztító, világot provokáló összeesküvését. „Emberek vigyázzatok!": a szó a mai naipon Saccot és Vanzettit ille­ti, a huszonötéves kezdöfejezetet, egyugyanazon világprovokáció első áldozatait... Fábry Zoltán. Beszélgetés a cenzorral IRTA: JAROSLAV HASEK * (A cenzúra hivatala Cochabam­bában. Az íróasztal mögött Jósé Ma­ria Linares felügyelő ül. Vele szem­ben egy széken Mariano Melgarejo. A szerencsétlen gyors egymásután­ban három színdarabot írt. A cen­zúra még gyorsabb egymásutánban elkobozta őket és bezáratta a szín­házat, ahol színrekerültek volna. A szerző most a cenzorral beszélget, érdeklődni jött a színház és darab­jai sorsa felöl. Ö maga a színdara­bokat a vüág legártatlanabb darab­jainak tartja.) JÓSÉ MARIA LINARES: Köszö­nöm, Malgarejo úr! A maga darab­jai miatt magával a főkapitányság­gal gyűlt meg a bajom! Carramba! Kaptam egy kis fejmosást! Hogyan is juthatott eszébe, hogy a minisz­terelnökünket, Piacida Yonez gene­rálist egy szeneskannához hasonlít­sa? Mit képzelt? Azt hitte, nem jö­vünk nyomban rá már a „Kanna és szén" cím elolvasásakor, hogy a kan­na Piacida Yonez generálist és a szén Chusiaga belügyminisztert je­lenti? MARIANO MELGAREJO: Fel­ügyelő úr, higyje el, hogy egyálta­lán nem volt szándékomban Piacida Yonez generális, vagy Chusiaga mi­niszter ellen írni, Valami egészen új­szerű dolgot akartam. Valóban csak a kannáról és a szénről volt sző. (Magában: Én istenem, hogyan ma­gyarázzam meg ennek a hülyének?) Felügyelő úr, a „Kanna és a szén" cimü darabom arra épült, hogy az élettelen tárgyak beszélnek. Enged­je meg, de ha ezt a címet, hogy „Kanna és szén" olvassák az embe­rek, kkkor aligha akad egy is az or­szágban, aki azt mondaná magában: Aha, kanna! Ez nyilván a miniszter­elnök, és szén, ez nem lehet más, mint Chusiaga belügyminiszter! Mert még ha mondjuk „Petróleum és panama" lenne a darab címe ... JOSE MARIA LINARES (félbe­szakítja): Szívet a kézre, kit értene akkor alatt, Melgajero úr? MARIANO MELGAREJO (zavar­tan nevetgél): Ugyan felügyelő úr„. JOSE MARIA LINARES: Tehát nem sikerült az ügy, Melgajero úr. Átláttunk rajta. (Diadalmasan.) Öt perc allatt átláttunk rajta. A cenzúra nem olyan ostoba, amilyen­nek hiszik. Amint elolvastuk a cí­met ,,Kanna és szén", mindent tud­tunk. De most azt mondja meg, maga honnan tudta, hogy Piacida Yonez generális apja kannakészítő volt, Chusiaga belügyminiszter any­ja pedig szenet árult Birques tar­tományban? „Kanna és szén". Na­gyon is nyilvánvaló. A maga darab­jában a kanna elnyeli a szenet. Hon­nan tudta meg, hogy Piacida gene­rálisnak fogják átadni a belügyi tárcát is, melyet eddig Chausiaga látott el? Na látja! Most ugy-e cso­dálkozik ? Lelepleztük. MARIANO MELGAREJO: En­gedje megmagyaráznom, felügyelő úr ... JÓSÉ MARIA LINARES: Nem kell semmit magyarázni. Teljesen felesleges. Politikai botrányt akart csinálni ezzel a darabbal. És a má­sik darabja, "a ,,Pernambuko—Lásza­boni kábel", az mi? Ma, amikor a kormány olyan nagy figyelmet szen­tel az összeköttetési eszközöknek. Hová tette a fejét Melgarejo uram? MARIANO MELGAREJO: És a harmadik darabom betiltásának oka? JÓSÉ MARIA LINARES: Egé­szen egyszerű. Müután betiltottam első és második darabját, természe­tesen sor került a harmadikra is. És ezzel az egész ügyet el is intéztük. Melgarejo úr. Remélem, mindkét fél megelégedésére. Ne tévedjen el a folyosón. Ha kilép jobbra, majd új ra jobbra menjen. Ha egyenesen megy, akkor a börtönbe kerül. Le­gyen óvatos! Csehből ford.: H. F. * A kiváló cseh szatirikus ezt a cikkét 1922-ben írta a „Rudé Prá­vo"-ban, kigúnyolva az első köztár­saság burzsuj cenzúráját, mely osz­tálygyülöletböl gyakran teljes olda­lakat cenzúrázott ki a lapból, hogy elnémítsa a munkásosztály hangját és megkárosítsa sajtóját. A helsinki X. sakkolimpia döntője felé Kedden, augusztus 19-én délután kezdték meg a X. sakkolimpia részt­vevői a közönség óriási érdeklődése mellett az előzetes csoportok utol­só játszmáit. Filmlámpák fényében indult meg a küzdelem a Szovjet­unió és az USA játékosai közt. A szovjet csapat tagjai Szmiszlov, Gel­ler, Boleszlavszky és Kotov voltak, az USA játékosai pedig Evans, Byr. ne, Gisguier és Koltanovszky. A nézők sűrű tömege vette körül ezt az asztalt, éppúgy, mint a szomszédos asztalt, ahol a finnek küzdöttek a döntőbe jutásért. A Szovjetunió és az USA közti küzdelemben igen kemény harc folyt és az első idöellenörzésig csak Bo­leszlavszky győzött Bisguier felett, akit nagyszerű támadással a játék felad ásám kényszeritett. Az idöel­lenőrzés után rövidesen Kotov Kol. tanovszkyval fejezték be döntetle­nül játszmájukat. Szmiszlov<"~hosszú ideig' hátrányban volt ellenfelével Evanssal szemben, de végül is Evans kénytelen volt feladni a játékot. Geller és Byrne a második időellen­örzés előtt remivel fejezték be a játékot. így a Szovjetunió 3:l-re győzött az USA-val szemben és ez­zel 7 győzelemből álló soíozatát ér­te el. A Szovjetunió csapata vala­mennyi mérkőzésen győzött, biztosan szerezte meg az első helyet és most nagy előnnyel indul neki a döntő mérkőzésnek. A szomszéd játékasztalnál a finn sakkozók lelkes játékkal 4:0-ra le­győzték Svájcot és ezzel biztosítot­ták maguknak a harmadik helyet a döntőbe jutáshoz. A lengyel népi köztársaság játékosai az utolsó játszmákban nagyon szépen szere­peltek éá a favorit hollandokat 2 l/2:l%-re megverték. Izrael és Gö­rögország közt az utolsó játszmá­ban 3:0 arányban Izrael vezet. A csehszlovák csapat az utolsó fordulóban 4:0 arányú eredménnyel a második helyre juthatott volna a csoportban. A Saarvidékkel tartott mérkőzésén 3:l-es eredményével nö­velte ugyan pontelönyét Angliával szemben, de ez nem volt elég a má­sodik hely elérésére. Dir. Filip győ­zött Lorsonaial szemben, azonban Paehman meglepetésszerűen veresé­get szenvedett Benknertöl. Ing. Saj­tár Weichselbaumerrel folytatott játszmájában egy tisztet nyert és gyorsan végzett. Pitthart pedig csak az utolsó játékban egyenlő ál­lásban verte meg Jostot. Argentína 4:0-ra verte meg Lu­xemburgot, Anglia pedig 2V2:l%-re Izlandod. Kuba és Dánia közt 2:2. vei eldöntetlen volt a mérkőzés. A „B"-csoportbaai Magyarország 4:0-ra legyőzte Ausztriát és ezzel biztosította csoportjában a máso­dik helyet. Bareza legyőzte Lokven­det, dr. Szily legyőzte Poschaukot. Flórián győzött Beni felett, Molnár pedig Palda felett. Svédország 3%:1 Vs-re legyőzte a Német Demo­ratikus Köztársaságot. Jugoszlávia 2: l-re vezet Brazília előtt, és az Olaszország—Norvégia közti játék is 1:0-hoz állás mellett függőben maradt. Az „A"-csoport végleges állása: Argentína 8 6 Ny.-Nómetország 8 6 Csehszlovákia 8 6 Anglia 8 3 Dánia 8 2 Kuba 8 3 Izland 8 1 Saarvidék 8 2 Luxembourg 8 0 2 0 25%: 6V2 2 0 23 : 9 0 22%: 91/2 3 18 :14 15%: 161/Ž 14 :18 12%: 191 ji 10% :21i/2 2%: 2gi/ 2 A „B"-csoportban még a követ­kező két játszmát kell befejezni: Jugoszlávia—Brazília és Olaszor­szág—Norvégia. A jelenlegi állás: Svédország 21, Magyarország 20%, Jugoszlávia 17'/?, NDK 13%, Auszt­ria 11%, Brazília IC/2, Olaszország 8%, Norvégia 5. A „C'-csoport állása, amelyben még az Izrael és Görögország közti játszma van hátra, a következő: Szovjetunió 19, USA 18, Finnország 17, Izrael 15, Hollandia 13%, Len­gyelország 12'/2, Svájc 7%, Görög­ország 4. A döntő csoportok első játszmájában Szovjetunió, Magyar­ország, Csehszlovákia, Argentína, Nyugat-Németország, Svédország, Jugoszlávia, USA és Finnország I vesznek részt. Röplabda világbajnokság Moszkvában A moszkvai röplabda világbajnok­sági versenyt kedden, augusztus 19-én folytatták. A csehszlovák csapat aznap szabadnapos volt. A férfi versenyben legérdekesebb volt Magyarország és Lengyelorsiztág küzdelme. Két óráig tartó küzdelem után Magyarország győzött 3:2 arányban, miután előzőleg 0:2 arány­ban vesztésre állt. Az egyes mene­tek aránya: 8:15, 10:15, 15:9, 15:10, 15:7. A Szovjetunió csapata könnyen 3:0 (15:10, 15:0) legyőzte Romá­niát, Izreal gyözött Libanon ellen 3:0 (15:6, 16:14, 15:6)-ra, Bulgária könnyedén 3:0-ra (15:, 15:0, 15:3) gyözött Finnország felett, Francia­ország pedig 3:0ra (15:9, 15:3, 15:7), India ellen. A nöi versenyben csak egy mérkőzés folyt, amelyben Len­gyelország legyőzte Bulgáriát 3:1­re, (15:12, 15:9, 4:15, 15:9). A férfi versenyben az első cso­portban a harmadik naip után Ma­gyarország vezet 4 ponttal, Lengyel­ország és Bulgária előtt, amelyek két-két pontot értek el. Finnország eddig niem szerzett pontot. A má­sodik csoportban 4 ponttal vezet a Szovjetunió, veszteség nélkül, utá­na Románia és Izrael következik, mindegyik két ponttal, utolsó pe­dig Libanon pont nélkül. A harma­dik csoportban Csehszlovákiának és Franciaországnak 2-2 pontja van, Indiának eddig nincs pontja. A női versenyben Lengyelország vezet *4 ponttal. Egy mérkőzéssel többet ját­szott, mint a Szovjetunió és Cseh­szlovákia, amelyek mindegyikének két pontja van. Nemzetközi teniszbajnokság Lengyelországban Szerdán, augusztus 20-án délután Sopot lengyel fürdőhelyen meg­kezdték a Lengyelország bajnokságáért való nemzetközi teniszmérkő­zéseket, amelyeken Lengyelország a Német Demokratikus Köztársa­ság, Csehszlovákia és Románia legjobb féríi és nöi tenisz játékosai vesznek* részt. Ugyanakkor, utánpótlási versenyeket is tartanak. A cseh utánpótlási tagok közül Siroky, a férfi párosban is fog szere­pelni. Kedden este kiisorsolták a verse­nyeket. A férfi párosban 48 játékos játszik, és az egyes nyolcasok ve­zetői: Javorszki (Csehszlovákia), Badim (Románia), Smolinský (Cseh­szlovákia), Buöhalik (Lengyelor­szág), Cogzuc (Románia), Piatok (Lengyelország), Sturm (NDK) és Krajöik (Csehszlovákia). Az után­pótlást képviselő Siroky, Javorszki csoportjában, Ing. Stojan pedig a román Cobzuca csoportjában van. A női párosban a négyesek élén Jedrzejewska (Lengyelország), Hes­se (NDK), Riczkowna (Lengyelor­szág) és Holečková (Csehszlovákia) állanak. A női versenyben 16 játé­kos vesz részt. Az utánpótlási versenyben 24 fia­tal teniszező játszik. A négyeseket Uverdress .(NDK), Wilczik (Lengyel, ország), Christea (Románia) és Do­beš (Csehszlovákia) vezetik. A nöi utánpótlásban 16-an játsza­nak, a négyesek vezetői Namianová (Románia), Panaszuková (Lengyel, ország) Riczkowna (Lengyelország) és Dvoráekoivá (Csehszlovákia). Riczkowna és Dvoráčkova a nöi párosban és az utánpótlási párosban is játszanak. OJ SZO. Szlovákia Kommunista ľärtjá­aalt napilapja — Szerkesztőség: Jratlsla­va. Jesenského 8—10 Telefon: '-{47—16 éa ®a—10 Főszerkesztő USrincz Gyula. — Kiadóhivatal: Pravda. laplčtadôválla­lata, Jesenského 12. Telafön: üzemi el5­ľizetŕs ŕs tanärusltŕis 274—74. esrvŕnl el0­rizetéP 3B2— 77 Az U3 SZO megrendelhető 1 nn=tnt Kézhesítrtknél rajry a ooatahlva­'aJokon la - Előfizetési dtl >,í Évre 120 Kčs. Feladó és Iränyitô postahivatal Bratisla­va II. - Nyomja a Pravda a. ». nyomdá­1a, Bratislava.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom