Uj Szó, 1952. augusztus (5. évfolyam, 181-207.szám)

1952-08-19 / 196. szám, kedd

1952 augusztus 20. (II SZ0 3 A gabona begyűjtésében a bratislavai kerület vezet Augusztus lő-ig országos viszony­latban 50.2 százalékra teljesítettük a gabonabegyüjtés tervét. A napi szaporulat 3.6 százalék, a cseh vi. dékek 43.9, a szlovák kerületek pe­dig 65.6 százalékos eredményt ér­tek el a begyűjtési terv teljesítésé­ben. A nyitrai kerületet, amely eddig álandóan tartotta az első helyet, megslözte a bratislavai kerület, mely a fenti időpontig 92.2 százalékra teljesítette a gabonabegyűjtést és ezzel országos viszonylatban az első helyre került. A második helypn a nyitrai kerület áll 92.1 százalékos teljesítménnyel, a harmadik helyet pedig a brünni kerület tartja. A csehországi kerületekből a brünni kerület halad az élen 61.9 százalékos teljesítménnyel, utána a Hradec Králové-i, majd a pardubi­cei kerületek következnek. Teljesít­ményük a gabonabegyűjtésben 50.2 százalék. A legnagyobb napi szaporulat a Karlové Vary.i majd a brünni és a jihlavai kerületekben tapasztalható. A legalacsonyabb szaporulatról pe­dig a zsolnai nyitrai és az eperjesi kerület számol be. Az eddigi tápasztalatok azt mu­tatják hogy ahol a beadási versenyt tömegalapokra heylezték, ott a be­gyűjtés jól halad. így van ez példá­ul a bratislavai kerületben lévő sze­redj járásban, ahol a begyűjtési ter­vet határidő előtt teljesítették. Szé­les alapokra helyezte a versenyt a begyűjtésben a galántai járás is. A verseny eredményeit és a szocialista kötelezettségvállalások teljesítését a begyűjtési raktár üaemi ^.tanácsa tagjaiból és az egyes begyűjtési központok vezetőiből álló bizottság ellenőrzi. Az első helyre a verseny, ben Kovács Károly munkás került, aki az összállami normativu m sze­rint 234 százalékra teljesíti normá­ját. Hogy a beadási versenyt a ga­A lévai EFSz 22 vagon gabonát adott be terven felii A lévai EFSz 1150.58 hektár föld­del rendelkezik. Ehhez a földterület­hez 134 aktív tagja van. A szövet­kezeti tagok az idei kenyércsatában becsületesen megállták helyüket. Ha­mar, Moravszki és Mátyás traktoro­sok segítségével lényegesen megrö­vidítették az aratás és cséplés ide­jét. A csoportok közül legjobb volt Sebő Antal csoportja. De jól dolgo­zott Králik Ferenc és Tóth Sándor is, akik naponta 40—50 szekér kévét hordtak a géphez. Hősies munkát végzett Sátek Ferenc rokkant, aki mint a földműves raktárszövetkezet dolgozója, szabadságát arra használ­ta fel, hogy előbbre vigye a cséplés ügyét. Skorec János, a szétosztás! üzem dolgozója pedig mint etető vált be jól. Harmincöt vagon gabonát csépelt el. Sebó Antal csoportjának tagjai olyan odaadó munkát végez­tek, hogy sikerült 55 vagon gabo­nát kicsépelniök. A termés arány­lag jó volt. Ennek köszönhető, hogv a lévai EFSz a terven felül 22 va­gon gabonát adott az államnak. A lévai szövetkezeti tagok hazafias tette követésreméltó. Stark Imre. Léva. lántai járásban olyan széles alapok­ra tudták helyezni, abban nagy ré­szük van a versenytábláknak, a fali újságoknak, röpcéduláknak stb. Ezek a propagációs eszközök na­gyobb lendületre buzdították a be­gyűjtési dolgozókat. A galántai be­gyűjtési raktár újitójavaslatát már csaknem minden járásban ismerik a „galántai pulyka" név alatt, amely gép nagyon jól beválik a gabona vagonokba való berakásánál. Jó lenne, ha a galántai járás pél­dája szerint a többi járásokban is nagyobb gondot fordítanának a ver­seny megszervezésére, hogy a be. gyűjtési ter\^; az egyes járásokban a meghatározott időpontig teljesíte­ni lehessen. Kiarovban is megalakult az EFSz Kiarov község a kékkői járás dél­keleti részé* fekszik. A falunak nincs sem vasútja, sem autóbusz já­rata. A legközelebbi autóbusz meg­álló 5 km-re van Kiarovtól. Az el­dugottság ellenérg is a. falu dolgozó parasztsága megértette a mai idők szavát. Az idén már közösen arat­tak a földművesek. Alaposan meg­vizsgálták a szomszédos vrbovkai EFSz-ben lévő viszonyokat. Közben a járási pártszervezet dolgozói, Me­liska és Boliska elvtársak állandó meggyőz/j tevékenységet folytattak, így aztán a kis- és középföldműve­sek végre elhatározták magukat és augusztus 10-én megalakították a III. típusú szövetkezetet. Nem fog­nak többé küzködni a nadrágszíj földeken. Még e héten végrehajtják a földek tagosítását. Szabó János, Vrbovka Miről írnak a kerületi újságok ? Az ógyallai járásban a kulákok hátráltatják a begyűjtési terv teljesítését Az ógyallai járásban komoly hi­bák mutatkoznak a begyűjtésben. A járási és helyi funkcionáriusok az elmúlt év tapasztalataiból nem tanultak. A legnagyobb hiba az, hogy a kulákok „rosz termés volt" — elméletét magukévá tették a párt és a népi közigazgatás funk­cionáriusai, sőt a kerületi népneve­lők is. A beadási kötelezettségek teljesí­tésében lévő hátramaradást a járás­ban a kulákok okozzák, akik még ma is szabadon basáskodnak. Szinte hihetetlen, milyen nyugod­tan ülnek az ógyallai helyi Nemzeti Bizottság funkcionáriusai irodáik­ban, a községben pedig a százszá­zalékos terv teljesítéséhez augusz­tus 12-én még 2 vagon és 66 mázsa gabona hiányzott. „Állítólag" nem termett. A helyi funkcionáriusoknak ez a felelőtlensége egyenesen bün­tetendő, mert nem értik meg, vagy pedig nem akarják megérteni, hogy­ha az egész járás EFSz-ei teljesítet. ' ték a beadást és az egyénileg gaz­dálkodó kis- és középföldmüvesek is eleget tudtak tenni a beadásnak, vagyis lía termett, a szövetkezeti földeken, valamint a kis- és közép, földművesek földjein, akkor kellett, hogy teremjen a kulákok földjein is. „Nem tudjuk miért, de nem ter­mett" — ez a válasza az ógyallai funkcionáriusoknak. Tudniok kelle­ne, hogy munkásosztályunk azért állította őket funkcióba, hogy véd. jék a dolgozók érdekeit, de amint azt az eddigi tapasztalatok mutat­ják, ök ehelyett védik a kulákokat. Zsuzsa András, a helyi Nemzeti Bizottság titkára készségesen ma­gyarázza, hogy Petrik János 29 hektáros kulák nem adott be 82.10 mázsa gabonát, habár előírása aránylag alacsony volt, Jelencsiák Vendel kulák pedig 31.82 mázsa gabonával maradt adósa az állam, nak. Cingel István 15.26 mázsa gabonával tartozik, pedig elöirány­. zata tényleg alacsony volt, 16.25 hektár föld után csupán 57.16 má­zsa. És az ilyen szabotálók száma Ógyallán 15. Az ö földjeiken „nem termett". Ügy tűnik, mintha a községben minden a legnagyobb rendben volna, mert még a helyi rádió sem emlékezik meg egy szó. val sem a szabotálókról. Nagy hiba az, hogy a járási agi­tációs központ csak papíron műkö­dik. A kulákok szabotálása ellen nemcsak Ógyallán, de az egész já. rásban sem tettek semilyen intéz, kedéseket. Hiányzik az osztályharc bolseviki határozottsága csaknem az összes helyi elöljáróknál. Még a kis- és középföldmüvesek munkájának eredményét is tönkre akarta teniý Kocman András izsai kulák, aki a földműves raktárszi?. vetkezetbe penészes gabonát vitt, hogy így az egész községet szé­gyenbe döntse. Csakhogy szégyen­teljes tettére rájöttek. Majan János, az izsai helyi Nem. zeti Bizottság titkára nem bírja megérteni, hogy a termés jó volt, vagy legalábbis olyan jó, hogy ab­ból lehet ^teljesíteni a beadási köte­lezettségeket és marad még vető. magra és az önellátási adagokra -is. Majan elvtárs véleményét a többi helyi funkcionárius is magáévá tette. Kuncz András 23 hektáros kulák előírása 176 mázsa gabona volt, az elvtársak azonban tanúsítják, hogy csupán 30.86 mázsát csépelt ki. A kulák hektárhozama állítólag csak 2.5 mázsa volt. Lehetséges ez? Hisz a falubato például Varga József kis­paraszt 80 árról 10.52 mázsa búzát csépelt ki és 5.10 mázsa beadási kötelezettségének százszázalékban eleget tett. Hasonlóképpen teljesí­tették a többi egyénileg gazdálkodó kis. és középföldművesek is. Ha Varga József kisparaszt 1.20 hektár föld helyett 2.40 hektárt vetett vol­na be búzával, akkor többet termelt volna ezen a földterületen, mint a kulák 10 hektáron. Ügy hisszük, hogy a „nem ter­mett" — elméletet a fenti adatok­kal megdöntöttük. Belátták ezt az izsai elöljárók is és ' végre belátták azt is, hogy a kulákok spekulálnak a gabonával. I?sán sok a szabotáló kulák. Ott van például Varga László 22.25 hek. táros kulák, akinek 178.10 mázsa gabonát kellett volna beadnia, de ő csupán 50.10 mázsát adott be, to­vábbá Bulajcsik Károly 23.75 hek-^ táros kulák, akinek előirányzata 221 mázsa gabona volt. Bulajcsik­nak „nem termett", — csak 94 mázsát csépelt ki. Pasztva Lajos beadási kötelezettsége 120 mázsa volt, beadott 65.74 mázsát. A kulá. koknak „nem termett" gabonája. A kis- és középföldmüvesek pedig joggal vannak megütközve azon, hogy a szabotálók ellen nem indíta­nak semmiféle eljárást. így aztán nem csoda, ha Izsán még 10 vagon gabona hiányzik a terv teljesítésé­ből. —. Hiába akarunk ellenük vala. mit tenni, — mondja Kojnok Pál, a helyi pártszervezet elnöke. — Az ógyallai járásbíróság valahogy nincs tisztában küldetésével. Bulovcsik Ferenc még ma is a házában lakik, habár javasolták, hogy szabotálása miatt konfiskálják el vagyonát. Sőt még 2 hektár gyümölcsöskertet és szőlőt is meghagytak neki, mert ez állítólag felesége vagyona. Bu­lovcsik a komáromi hajógyárban doigozik, leánya pedig a partizán­skei „Jednota" főraktárosa. Az ilyen osztályharc nem következetes és nem hozhat javulást a községben uralkodó helyzetbe. Hasonló hibák találhatók Hetény­ben, Marcelházán és más községek, ben is. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy az ógyallai járásban, mind a járási székhelyen, mind az egyes községekben az elöljárók fél­nek megmondani az igazságot a kulákokról. Nem mennek a nép közé és ha mennek is, csak azért, hogy elmondhassák, hogy beszéltek a nép­pel, de mégsem lehet a beadást tel. jesíteni. Az) ógyallai járás dolgozóinak önkritikailag ip be kellene ismerniök hibáikat és itt az ideje, hogy meg­tegyék az intézkedéseket a helyzet megjavítására. Alig kezdik teljesí­teni a feladatokat, máris ezer a magyarázkódás. A kulákok szabo­tálása őket nem érinti komolyan. Ők is a „rossz termésre" hivatkoz. nak. A kulákok az okai a beadás nem teljesítésének és ezért a leg­határozottabb ha.'cot kell ellenük folytatni, amely harcban a vezető szerep az ógyallai járás pártbizott­1 ságáé és a nemzeti bizottságé. (A „Nitriansky Hlas" augusz­tus 15_i számából.) Pl unkásleoelezői n k í r j á k A keszi dolgozó parasztok teljesítik kötelességeiket Boldog vagyok, hogy éppen ak­kor kaptam szabadságot, amikor résztvehettem falum két örömteljes ünnepségén. Ahogy az állomásról hazafelé mentem, mindenütt már a felszántott tarlók fogadtak. Nem akartam hinni a szememnek, hisz csak augusztus 2-a volt.. Már eny­nyire előre lennének a munkákkal ? Emlékszem, azelőtt még szeptem­berben is zúgtak a gépek, a gabona pedig gyakran az asztagokban rot­had:. Töprengésemből egy traktoros fiú riasztott fel. Nevetve újságolta, hogy rekordidő alatt végezték el az ara­tási és cséplési munkálatokat. Az­tán boldogan meghívott az állami bírtok m%ikásai által rendezendő arató ünnepségre. Természetesen a meghívást elfo­gadtam. Nem bántam meg. Nemcsak azért, mert bőven gondoskodtak étel­ről és italról, hanem azért, mert ta­nuja voltam annak az örömnek, amely eltöltötte a keszi állami bir­tok összes dolgozóit a jól végzett munka gazdag eredményei láttára. Ilyen őszinte örömet még nem lát­tam csillogni a keszi dolgozók sze­mében. Sok olyan arcot láttam itt, amelyet azelőtt, abban az úgyneve­zett ..régi jó világban" mulatságban soha sem lehetett látni. Akkor akár­hogyan dolgoztak is. nem engedhet­ték meg magukrak, hogy egy-egy estét családjukkal együtt vidám ze­neszó mellett tölthessék el. Minden fillérnek száz helye volt. Az aratási ünnepség után vasár­nap az EFSz ünnepelt. "Csak úgy áramlott a sok vidám gyerek, asz­szony és férfi a volt földesúri kas­télyba, ahol a hűvös árnyékot tar­tó fák alatt gazdagon teritett asz­talok vártak rájuk. Mindegyik vi­dám vol és büszke. Volt is mire, hisz elnyerték a vándorzászlót. A győzelem jelképe az! A keszi szövet­kezeti tagok győatesen fejezték be az aratást, a cséplést és a beadást, elsőkként kerültek ki a versenyből. Boldogan jelenthette Czita Antal elvtárs, hogy a beadást teljesítették, sőt túllépték. Csak búzából az elő­írt 12 vagon helyett 18-at adtak be. Szemerei elvtárs köszönetet mondott a szövetkezet minden tagjának az elért szép eredményekért, majd a komáromi járás nevében Beck elv­társ hívta fel a figyelmet, hogy a béke megvédésében milyen nagy szerepe van a jó szövetkezeti mun­kánál?. Az egész járás köszönetét tolmácsolta Keszi dolgozóinak. Ezu­tán felszólaltak a komáromi hajó­gyár és a földműves raktárszövet­kezetek képviselői is majd kultúr­műsor következett, amely rövid, de értékes volt, s utána kitűnő ebédet tálaltak. Az asszonyok itt éppúgy dicséretreméltó munkát végeztek, mint az aratási és cséplési munká­latokban. Hosszasan beszélgettem a szövet­kezet vezetőivel, tagjaival és az ál­lami birtok dolgozóival. Csodáltam büszke optimizmusukat. Látszik raj­tuk, hogy örömmel dolgoznak. Van egynéhány panaszuk is; szeretnék, ha minél előbb bevezetnék a község­be a villanyt és panaszkodnak a la­káshiányra is. Ennek orvoslása is nagyrészt a keszi dolgozók munká­jától függ. Öntudatos munkájuk nem kis mértékben járul hozzá ah­hoz, hogy minden vágyuk teljesül­jön. Szigeti Kálmán, szakaszvezető. Ahol visszaadják a dolgozók egészségét Prágától dél-keletre vagy 2 órá­nyira van Kladruby. Fenyőerdők között hatalmas épület, ez a reha­bilitációs intézet. Szeretném elmon. dani, hogyan élnek itt azok, akiket sérülés, baleset ér, hogyan kapják vissza szakszerű kezeléssel munka­képességüket. Hisz nagy dolog ez: visszatérés az élethez, a munkához. A szanatóriumban reggel 6.45-kor kezdődik az élet. A fekvőbetegeken kívül mindenki kivonul az épület melletti tisztásra a reggeli tornára. Utána reggeli, majd pedig meg­kezdődik az úgynevezett optimista félóra. Dallal indul, szép népdalok­kal, azután rövid előadás a művé­szetről, zenéről, politikáról. Ezután mindenki jókedvűen távozik beosz­tott kezelési helyére. Van itt nagy tornaterem, pálya, két úszómedence, meg azután fizi­kális terápia és munkamühelyek is. Itt esztergályozás, asztalosmunka, játékok készítése, szövés folyik. Pontos, szakszerű vezetés mellett teszik mozgékonnyá a sérült végta­gokat. Itt van géplakatosmühely is. Ezek a műhelyek készítik el az in­tézet számára a szükséges apr<5 termékeket. A betegek szemeiben hitet lát­hatunk. Hisz minden egészségüket szolgálja itt. Este filmelőadás, kultúrműsor vár a betegekre, vagy a könyvtár és a klub köti le érdeklődésüket. Egy családként élnek itt a betegek. A fekvőbetegekről is kitűnően gon­doskodnak. Meg kell említenünk a helybeli szakszervezeti csoport mű­ködését és dr. Picék igazgató elv­társ munkáját, akinek gondoskodá­sa igazán példás. Jó érzés az, hogy ilyen nagyszerű kezelési lehetősé­gek állnak rendelkezésükre a dol. gozóknak, akiket valamilyen bal­eset ér, annál is inkább, mivel a múltban ilyen kezelésben csak a ki­váltságosoknak volt lehetősége ré­szesülni. Schönherz Klára, Kassa. Nagy feladat vár a politechnikai körökre Az elmúlt tanév során szép ered. ményeket értünk el, de ugyanakkor szükséges, hogy rámutassunk a hi­bákra is. Sok helyen a tanítók a szovjet tapasztalatokról csak be­széltek, de a gyakorlatban csak részben alkalmazták őket. Vegyik például a szepsi járást. Itt például a pályaválasztással • kapcsolatban komoly hiányok merültek fel. Nem tudtuk a bányászat után "érdeklődő fiúkkal eléggé megismertetni a vájármunkát, az új munkamódsze­reket bányáinkban. Hiba volt az is, hogy a lánytanulók egy részét nem tudtuk meggyőzni arról, hogy mi. lyen fontos bekapcsolódni az ipar­ba. Ezzel kapcsolatban nagy feladat vár a politechnikai körökre. Itt kell egybekapcsolni az elméleti kérdése­ket a gyakorlattal. Szükséges, hogy a tanfelügyelő elvtársak iskola lá­togatásuk alkalmával megtekintsék a körök munkáját. A körök között munkaversenyt kell kifejleszteni. A mult tanévben a szepsi járásban egy kör-sem fogadta el a horváti, kör versenykihívását. Tehát ezen a téren nagy javulásra van szükség, mert csak így tudjuk elérni azt, hogy ne legyen egy olyan 15 éves növendék sem ar új fanévben, aki ne tudná megmondani, hogy mire érez hivatást, hol szeretne dolgozni. Csurilla József, igazgató-tanító. Az Uj Szó elintézte Mandák József elvtárs a komáro­mi járási párttitkárság dolgozója az Uj Szó június 26-i számában bí­ráló cikket írt, amelyben foglalko­zott azzal, hogy míg a komáromi „Pozemné Stavby" vállalata a zsa­luzáshoz nagyon jó minőségű fa­anyagot kap, addig a Služba köz­üzem a bútorkészítéshez nagyon rossz, selejtes faanyagot, úgyneve. zett dögfát kap. Ez azután termé­szetesen hátráltatja a Skížba-územ tervteljesítését. A -kritika leközlése után a nyitrai kerületi Nemzeti Bizottság írásbe­lileg utasította a komáromi Drevo, nát, hogy a Služba közüzemet első­osztályú faanyaggal lássák el, amely megfelel a bútorkészítés követelmé­nyeinek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom