Uj Szó, 1952. július (5. évfolyam, 154-180.szám)

1952-07-17 / 168. szám, csütörtök

1952 július 11 UJSZ 0 5 A békéért, az új emberért, a tökéletesebb emberiségért! „A művésznek gyűlölnie kell az elnyomás minden formáját" mondja Szántó Miklós, a magyar filmküldöttség vezetője A magyar filmgyártás a múltban a kapitalista filmfejlődés kertel kö­zött mozgott és annak minden káros jelét hordta magán. A tőkés világ a filmet nemcsak haszonszerzési cél­jaira igyekszett felhasználni, ahogy ezt Nyugaton ma is teszi — hanem színes, csábítóan vonzó eszközeivel törekedett a tömegek figyelmét elte­relni a valóságos társadalmi prob­lémáktól is. A felszabadulás után a filmművészet dolgozóira e kapitalista mult, a tőkés rend felszámolásának hatalmas feladata várt. Az elmúlt esztendők, de különö sen az elmúlt két utolsó esztendő filmalkotásai tanúsítják, hogy a ma­gyar filmgyártásnak igen jelentős mértékben sikerült ez a felszámolás. Ez a siker elsősorban annak köszön­hető, hogy a magyar filmművészet a világ legelörehaladottabb, eszmei­leg és művészileg legtökéletesebb filmművészetére, a Szovjetunió film­művészetére támaszkodott és annak legteljesebb segítségét élvezhette. A szovjet film utolérhetetlen művésze­tével, mély eszmei tartalmával, az alakítások emberi közvetlenségével és nemes egyszerűségével ugyanúgy utat mutatott a magyar film dolgo­zóinak. mint ahogy utat mutat ne­künk és a népi demokráciák többi filmdolgozőinak is. „Déryné" nagysikerű bemutatá­sa után — a film első híradásunktól eltérően mégis a versenyre beneve­zettek között szerepel — alkalmunk volt Szántó Miklós elvtárssal, a ma­gyar filmküldöttség vezetőjével, a Magyar Népköztársaság népmüve­lésügyi minisztériuma filmosztályá­nak vezetőjével a Nemzetközi Film­fesztválon bemutatásra kerülő ma­gyar filmekről, elsősorban a Déry. néről, e nagysikerű magyar film cél­kitűzéseiről és törekvéseirül elbeszél­getni. — A magyar filmgyártás a Szov­jetunió élenjáró filmművészetének példáját követve halad a szocialista­realista művészet magasságai felé — mondotta Szántó elvtárs. — Ezt igyekszünk elérni filmjeink temati­kájával, eszmeiségével, pártosságá­val egyaránt — törekedve arra, hogy ezt magasszínvonalü művészi for­mában fejezzük ki. — Miféle szempontok vezették önöket, a magyar film dolgozóit a ,,Déryné" megalkotásánál? — Elsősorban a dolgozók hazasze­retetének szilárdítása. A békéért folyó harc döntő feltétele a dolgozók hazaszeretetének további fokozása, a nemzeti — népiegység további szi­lárdítása. A hazafias nevelés egyik föeszköze a haladó hagyományok ápolása. Mi örökösei vagyunk a mult minden haladó eszméjének. Az emberiség vágyait és álmait a szép­re, a jóra és az igazra, amelyért annyian áldozták az életüket, mi va­lósítjuk meg. Ezt akartuk bemutat­ni a filmmel. A művészet csak a sza­badság légkörében virágozhatok kl. A művésznek ott a helye a nemzeti függetlenség harcosainak sorában, gyűlölnie kell az elnyomás minden formáját. — Déryné olyan hatalom ellen harcolt, — folytatta Szántó elvtárs, — amely erőszakkal akarta eltiporni a magyar nemzetet, beolvasztani a magyar nyelvet. A film alkotói, fel­használva Sztálin elvtársnak a nyelv­tudományról szóló zseniális útmuta­tását, megmutatják a helyi elnyomás és a kozmopolitizmus szoros össze­függését és azt, hogy a nyelvi sza­badságot és a nemzeti felszabadu­lást nem lehet elválasztani. — Olvastuk, hogy a Déryné a Szovjetunióban igen nagy sikert aratott. Bemutatásra került már mámitt is külföldön? — Igen, a filmet bemutattuk In. diában é s bemutattuk nyugaton is, ahol az amerikai és egyéb imperia­lizmusok ellen élet-halál harcban védik a népek a függetlenséget, a szabadságot és a békét. — Milyen volt ott a visszhang ? — Azt tapasztaltuk, hogy a né­zők tanulni tudnak belőle kitartást, hősiességet és a győzelem bizonyos­ságát. A magyar nép függetlenségi harca nemzetközi méretekben nevel tehát, bebizonyítva azt, hogy az iga­zi hazaszeretet elválaszthatatlan az igazi nemzetköziségtől. Ezt akartuk bemutatni a Dérynével. Egy nagy színésznő életét, egy nagy művész és egy nagy ember útját. Miért le­hetett nagy művész és nagy ember ? A gorkiji kérdést teszi fel e film a maga tanulságaival. „Kivel tarta­nak önök, kultúra mesterei?" A bé­ke, a szabadság, az emberiség és a szépség táborával — és akkor zász. lók lesznek a békéért harcoló száz­milliós seregek felett. Vagy az em­beriség és a béke ellenségeivel, a szépség gyilkosaival, a sötétség lo. vagjaival mennek-e? Akkor ment­hetetlenül a történelem szégyenpad­jára kerülnek, elkallódnak, mint művészek és emberek egyaránt, mert a művészet és a rabság egy­mást kizáró fogalmak. — A művész csak a haladás, a dolgozó nép oldalán maradhat igazi művész, igaz ember, — mondotta aztán Szántó elvtárs. — A néppel tüzön-vizen át — írta egykor Pető­fi és csak ennek jegyében születhet­nek igazi alkotások. Ezt is ki akar. tuk fejezni a Déryné filmrevitelénél. Ml vezette Önöket, hogy mos­tanában annyit foglalkoznak a múlt­tal és hogy ebben a filmjükben, a Semmelweissben és az Erkel Ferenc életéről szóló filmjükben a múltat idézik? Mondotta már, hogy a hala­dó hagyományok ápolásában a ha­zafias nevelés egyik fó'eszközét lát­ják. Érdekelne bennünket, Csehszlo­vákia magyar dolgozóit, ennek a szempontnak bővebb megvilágítása, — Filmjeinkben nem úgy ábrá­zoljuk a tegnapot, hogy hátat fordí­tunk a mának. Nem azért beszélünk a múltról, hogy eltereljük a figyel­met a jelenről. Rólunk szól a mese, Déryné a mának énekel, mai har­cainknak is küzdőtársa. Ez vonat­kozik a többi múltat idéző filmje­inkre is. A Semmelweiss amellett, hogy egy nagy tudósnak állit emlé­ket, a haladó tudomány harcát szol­gálja a babona és misztikum ellen. Az Erkel cimü film nagy operaköl­tőnk életét mondja el, aki azt a célt tűzte maga elé, hogy operáival a szabadságharcban letiport és elné­mított magyar népet szólaltassa meg A valaha néma nép most megszólal, a szabadság dalait énekli. Nehéz munkában, nehéz harcokban épiti országát, alakítja egy új kor új em­berét, mint a „Tűzkeresztség" cí­mű filmünk dolgozó parasztjainak sorsán láthatják majd. — Régi témájú és mai életünket ábrázoló filmjeink a mának szólnak, a holnapot is segítik, segítik a jövő­ért vívott harcunkat, — mondotta végezetül Szántó elvtárs. — Azt a harcot, amelyet a nagy Sztálin ve. zetésével vívnak a békeszerető né­pek szerte az egész világon. Azt a harcot, amelyet a baráti csehszlovák nép folytat Gottwald elvtárs vezeté­sévei itt és amelyért a magyar nép harcol Rákosi elvtára vezetésével. Befejezésül hozzáfűzhetem, hogy a Déryné a csehszlovák filmművészet dolgozóit különösen érdekelte. Ezt az érdeklődést az a körülmény kel­ti, hogy az elnyomás hosszú évei, évszázadai alatt a cseh nép életében hasonló küzdelem folyt a cseh szó­ért, a csen dalért, a nemzeti színház megalapításáért. Különösen Ján Ka­jetán Tyl, a múlt század nagy cseh művészének alakja az, akinek élete, küzdelmes sorsa és harca a reakció ellen megfilmesítésre vár. A Déry­né tehát nemcsak nevel, hanem erős ösztönzést is ad a népi demokrá­ciák filmidolgozóinak. Egri Viktor. A Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség nyári brigádjairól Majdnem 30 ezer CsISz-tag, a harmadfokú iskolák diákjai vala­mint a szlovákiai főiskolák hallga­tói léptek munkába júliusban a ren­des szünidei gyakorlat mellett a szocializmus és a béke építkezésein és az állami birtokokon, hogy segít­senek a gottwaldi ötéves terv ne­gyedik évének teljesítésében. Az ifjúság nyári tevékenysége keretében meggyorsítja a hatalmas ifjúsági vízierőmű — az Ifjúsági Duzzasztógátjának építését CsISz­tagok dolgoznak a Kohásrati Kom­binát és szocialista városának épí­tésén, meggyorsítják a Szövetségi vasútvonal kiépítését és példás épí­tői igyekezetet fejtenek ki szocialis­ta építkezésünk más fontos szaka­szain is. Majdnem 6000 CsISz-tag dolgo. zik most az állami birtokokon és a földműves szövetkezetekben az ara­tási munkálatok során. A CsISz ta­gok kihasználják ezt a lehetőséget a falvakban végzett kulturális, nép­nevelési és széles méretű agitációs munkák céljaira is. Ez év augusztu­sában a CsISz-tagok másik cso­portja kezdi meg nyári brigádját. Nagy figyelmet fordítanak a dobsi­nai vízierömü épitésére. A CsISz­tagok kötelezettséget vállaltak arra, hogy hozzájárulnak a dobsinai vízi. erőmű építésén végzett munkálatok meggyorsításához. A vágujhelyi gimnázium 86 tagú brigádja, amely a zsolnai járás­ban levő polomai mészkőgyár építé­sén dolgozik, igen szép eredménye­ket ér el. A brigádosok két műszak­ban dolgoznak és rendszeresen túl­lépik normájukat. Eva Hlavatá 9 tagú munkacsoportja a családi há­zak alapépítésén 188 százalékos tel­jesítményt ért el. A tervezett 136 normaórát 72 óra alatt végezték el. Darina Spacsiko­vá 8 tagú munkacsoportja önálló betonozómunkát végez, A betonke. verő gépet M. Zsáková kezeli, aki a brigád ideje alatt begyakorolta magát a gépészmunkába. E munka­csoport valamennyi tagja a Tyrá képességi jelvény birtokosa, az is­kolában pedig példás tanuló. A pozsonyi kerületben megjutalmazták a legjobb motor vezetőké A Csehszlovák Autóbuszvállalat pozsonyi kerületi üzeme ünnepélyes összüzemi gyűlésén további hét ko­csivezetőt részesített jutalomban, akik hosszútartamú versenyben tel­jesítettek kötelezettségeiket és jú­lius l-ig 100 ezer kilométert tettek meg gépzavar és baleset nélkül. Jozef Štrba, a Csehszlovák Autó­vállalat pozsonyi igazgatója, hét gépkocsivezetőnek adta át a „Pél­dás autóvezető" aranyjelvényét és 5000 korona pénzjutalmat. A ki­tüntettek között van Pavol Gajdo­sik 50 éves gépkocsivezető is, aki mi. 25 éve vezet kocsit és már több mint egymillió kilométert tett meg gépzavar nélkül. Pavol Gajdo­sik, a „Példás autóvezető" jelvényen és pénzjutalmon kívül dicsérő okle­velet kapott, elismeréséül annak, hogy derék és lelkiismeretes dol­gozó. Ez alkalomból a kitüntetett sofförök kötelezettséget vállaltak, togy további 100 ezer kilométert tesznek meg gépzavar és baleset nélkül. A „Példás autóvezető" ezüst jel­vényét hat gépkocsivezető kapta, akik július l-ig 50.000 kilométert tettek meg baleset és gépzavar nél­kül. Gépzavar és baleset nélkül 25.000 kilométert tett meg 11 gép­kocsivezető, akik a bronz-jelvény­nyel lettek megjutalmazva. Továbbá vándorzászlóval jutal­mazták meg a legjobb munkahe­lyet. A „Legjobb munkahely" cimét Dunaszerdahely nyerte el, amely a legutóbbi két hónap alatt a legma­gasabb tervteljesítést mutatta fel. Ezenfelül vándorzászlóval jutalmaz­ták a legjobb munkahelyek dolgo­zóit. A legnagyobb júniusi teljesít­ményt Ľudovít Grell teherautó­vezető érte el a galántai üzemben, 929 tonna árut szállított el és 5238 kilométert tett meg. Összvállalati méretben a legmagasabb júniusi teljesítményt Ján Porkert érte el a bazini munkahelyen, ahol 808 tonna árut szállított el és 7383 kilométert tett meg gépzavar és baleset nél­kül, „A Felejthetetlen 1919-es év" cfmű film bemutatása, a Filmfesztiválon Gelovan) Sztálin-díjjal többszörösen kitűntetett szovjet filmművész Sztá­lin alakításában 0 Hf ÜIPI mm \ Borisz Andrejev Sibájev matróz szerepében Az osztrava-karvini Trojíca-bánya kokszolója veze , az országos versenyben Az Osztrava-karvini szénmedence kokszolóinak igazgatósága a napok­ban kiértékelte a kokszolók orszá­gos versenyének júniusi lefolyását. A versenyfeltételek eredményei sze­rint az első helyre az osztravai Trojíca-bánya kokszolója került. A kokszoló dolgozói júniusban magas munkatermelékenységet ér­tek el, amely 136,12 százalékot tett ki, a tervezett költségeket tonnán­ként 4,15 százalékkal csökkentették. A melléktermékek, például az amo­niak és benzol gyártásában szintén a legjobb eredményeket érték el. A prágai kommunisták felhívására, kötelezettségvállalással válaszoltak, amelynek értelmében a kokszgyár­tás évi tervét december 15-én telje, sitik és az év végéig 10.000 tonna kokszai többet termelnek. A négy további helyet az osztra­va-karvini szénmedence következő kokszolói nyerték el: Lazy, Generál Svoboda, Karolina és Ján Sverma­bányák kokszolói. A kladnói Egye­sült Acélmüvek kokszolója a hatodik helyen áll. A hencovcei Fakombínát építőinek vállalásai a Szlovák Nemzeti Felkelés évfordulójának tiszteletére A hencovcei Fakombínát építői a Szlovák Nemzeti Felkelés közel­gő 8. évfordulójának tiszteletére számo s építő kötelezettségvállalást tettek az építkezés befejezésének megrövidítésére és teljesítményük növelésére. A víziraktárak építkezésének sza­kaszán Tibor Prunik mérnök kollek­tívájának dolgozói kötelezettséget vállaltak, hogy 10 nappal előbb, te­hát december 20-ig, teljesen befe­jezik a 200 méter hosszú fövi z tar­tály építését ég szeptember 30-ig, három hónappal a határidő előtt be­fejezik a darupálya építését is. Az egész építkezést 5 szakaszra osztot­ták fel és szilárd határidőt állapí­tottak meg egyes részek befejezé­sére. így például a tartály aljának betonozását és nyugati oldalának előgyártmányokkai való kirakását a kötelezettség értelmében augusz­tus l-ig kell befejezni. Kovai József, Lihovszky Pál és Hrunnik János munkakollektívái kötelezettséget vállaltak, hogy fokozott teljesítmé­nyekkel további 5 nappal megrövidí. tik ezt a határidőt. Kovai József ács munkacsoportja 1200 négyzetméter területű tartálymeder burkolását végzi el 96 normaórával előbb, Li­povszky Pál és Hrunnik János beto­nozócsoportjai 1200 négyzetméter területű tartálymeder betonozásával már július 25-én készen lesznek. Ezenkívül Lipovszky Pál munkákol­lektívája az előgyártmányok szerelé­sén i a dolgozni fog a medence déli oldalán, ahol feladatát tíz nappal előbb, azaz augusztus 9-ig teljesí­ti. Teljesítette negyedik évi tervét Ján Nevlud, a vítkovici Klement Gottwald vasművek váitóműhelyé­nek legjobb szerelője hétfőn, július 14-én teljesítette az ötéves terv negyedik évének feladatait. A má­jusban megrendezett újítók hetében szocialista kötelezettségvállalást tett az idei feladatok július 15-ig való teljesítésére. Kötelezettségét egy nappal előbb teljesítette. Ján Nevlud szerelő kitanult la. katos, az üzemben 14 éve dolgozik. Egyike az üzem legjobb alkalma­zottainak. A váltóberendezések sze­relésén dolgozik, többnyire egyedül, vagy pedig egy szerelővel. A szere­lési veszteségidőket azzal küszöböli ki, hogy egyszerre két berendezést szerel. Megszilárdított normáját rendszeresen 320 százalékra teljesí­ti. Célszerű munkamegszervezésre tanítja többi munkatársáit is. Mi­lan Doroknyikot fél év alatt úgy be­tanította, hogy kiváló dolgozóvá vált és most a váltóműhely egyik legjobb szerelője. Ján Nevlud kötelezettséget vál­lalt arr a is, hogy a szocialista Oszt­rava építéséhez 50 brigádórával já­rul hozzá. Szabad idejében már 32 órát ledolgozott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom