Uj Szó, 1952. július (5. évfolyam, 154-180.szám)

1952-07-17 / 168. szám, csütörtök

1952 július 13 UJSZ0 3 A Japán Kommunista Párt 30 éve A Japán, kommunisták július 15­én ünnepelték pártjuk megalakulá­sának 30. évfordulóját. Ezen a na­pon a kommunista és munkáspár­tok szerte a világon megemlékeztek a harcokban megedzett Japán Kom­munista Pártról, amely milliók élén küzd a békeharc egyik legfontosabb szakaszán a nemzeti függetlenség­ért, a Távol-Kelet békéjéért. Jaipánban a proletariátus szervez­kedését és élcsapatának megalaku­lását a Nagy Októberi Forradalom indította el. A japán kommunisták is elmondhatják azt, amit Mao-Ce. tung elvtárs mondott: „A marxiz­mus-leninizmust az Októbert Forra­dalom ágyúdörgései hozták el ne­künk." Sorra megalakultak a kom­munista csoportok és 1922 július 15­én Moszkvában. Távol-Kelet népei nek kongresszusán hivatalosan be­jelentették. hogy megalakult a Kommunista Internacionálé új szek­ciója. a Japán Kommunista Párt, élén Szen Ka taj ama élvtárssal. A japán kommunisták 23 évig, 1922-tol 1945-ig teljes illegalitásban, állandó életveszélyben küzdöttek a munkásosztály, a dolgozó nép fel­szabadításáért. A Japán Kommu­nista Párt programmjában harcot hirdetett a Monarchia megdöntésé­ért, a feudalizmus szétzúzásáért, a földreformért, a munkás-paraszt kormányért. 1928-tól kezdve, amikor Japánban kialakult a feudál-kapitalista fasiz­ta diktatúra és a japán imperialis­ták hozzákezdtek örült világuralmi terveik megvalósításához, irtóhad. járat indult a Kommunista Párt tagjai ellen, százával tartóztatták le éti gyilkolták meg bátor harcosait. A párt harcot hirdetett az agresz­szív háború ellen, szolidaritást vál­lalt a kínai nép küzdelmével, üze­mekben, falvakban ós a hadsereg, ben is megalakította harci csoport­jait. Amikor a Szovjet Hadsereg szét­zúzta a japán fasizmus katonai erő­it, 1945 október 10-én a Japán Kom­munista Párt kilépett az illegalitás­ból. Japánt amerikai csapatok száll­ták meg és az amerikai kormány több nemzetközi szerződésben köte­lezettséget vállalt, hogy kiírtja a japán fasizmus gyökereit, biztosítja a demokratikus fejlődés útját. A Japán Kommunista Párt ebben a helyzetben dolgozta ki új prog. rammját és a Monarchia megszün­tetését, a földreformot, a monopol­töke ellenőrzését és népi demokra­tikus köztársaság megteremtését követelte. A japán fasizmua megmaradt erői, a szociáldemokraták és a kapi­talisták egyesült erővel indítottak támadást a kommunista párt ellen. Az amerikai imperialisták tokiói főhadiszállása nyíltan támogatta őket és 1947 februárjában megtil­totta az általános sztrájkot. Ez volt Washington első jelentős lépése ab. ban az irányban, hogy megteremt­se Japánban gyarmati uralmát s az országot a távol-keleti agresszió ugródeszkájává változtassa. A Japán Komunista Párt már 1946. ban és 1947-ben a milliós sztrájkok élére áll t és a bérharco­kat politikai tartalommal töltötte meg. Befolyásának megszilárdítása céljából nemcsak a munkásosztály, hanem a parasztság, a diákok és értelmiségiek, a közép- és kisvál­lalkozók, a kereskedők körében tevékenységet fejtett ki, hogy lét­rehozza a széles nemzeti demokra­tikus frontot. A párt befolyásának növekedését világosan mutatja, hogy a taglétszám 1947-től 1949-ig 30.000-ről 200.000.re emelkedett, s hogy a kommunisták az 1949 januá. ri választásokon az akkori, már nyílt amerikai terror ellenére 3 mil­lió szavazatot kaptak. A jelentős eredményeket azonban komolyan veszélyeztette az a két elhajlás, amely párt soraiban mu­tatkozott. Az elhajlások főoka az volt, hogy a párt vezetősége nem tisztázta kellőképpen a feladatokat, a harc főirányvonalát. 1949 tavaszán jelentkezett az az elhajló irányzat, amely lebecsülte az amerikai megszállás mélységes re­akciós jellegét és azt'hirdette, hogy a forradalmat a parlamentarizumus keretei között is ki lehet vívni. Nem kevésbbé volt veszedelmes a másik elhajlás, amelynek képviselői azt hirdették, hogy a Josida-kormány csak tehetetlen eszköz Washington kezében. A főfeladat tehát: csakis az amerikai megszállók ellen kell harcot folytatni. A párt központi vezetősége a Tá­jékoztató Iroda lapja, a „Tartós bé­kéért, népi demokráciáért" című lap elvi segítségével 1950 januárjában kiadta a jelszót, hogy az amerikai megszállás megszüntetéséért folyta­tott küzdelmet össze kell kapcsolni a belső reakciós erők megdöntéséért vívott harccal. A harc jellegét azonban még min. dig nem határozták meg s ezt a bizonytalanságot kihasználták a pártba furakodott trockisták és kispolgári opportunisták, de kihasz­nálta a kormány is: betiltotta a párt3ajtót, százszámra tartóztatta le és gyilkolta a kommunistákat. Létfontosságúvá vált tehát, hogy a párt vezetősége új programmot dolgozzon ki, tisztázza az elvi kér­déseket és megszabja az új felada­tokat abban a nemzetközi helyzet­ben, amikor Washington agressziót folytat Koreáiban, Európában újjá­éleszti a német fasizmust és impe­rializmust és a szanfranciskói ame­rikai-japán különbékeszerződéssel Japánt a Távol-Kelet agressziós tűz­fészkévé akarja változtatni. 1951 szeptemberébe jelent meg a Japán Kommunista Párt új prog. rammja, amely azóta az egész nép programmjává, új győzelmek fórrá' sává vált. A programra először is tisztázta a kérdést, hogy Japán imperialista ország-e vagy egyszerű gyarmat. Megállapítja, hogy Japán imperialista-militarista állam, de az amerikai megszállás következtében függő helyzetben van, a washingto­ni parancsok végrehajtója. A programm ugyanakkor hangsú lyozza, hogy az elkerülhetetlenül be következő japán forradalom jelle­ge: függő országban lejátszódó nem. zeti demokratikus forradalom. A programm megállapítja, hogy a Josida-kormány spanyolfal, amely mögé a megszálló hatóságok elnyo­mó és kizsákmányoló ábrázatukat rejtik, ez a kormány Washington erkölcsi é& politikai támasza Japán, ban, az ország nemzeti leigázásának amerikai lelkű kormánya. A nem. zeti felszabadulás kivívásához tehát mindenekelőtt a Josida-kormány megdöntése és egy népi kormány megteremtése szükséges, amelyben minden népi és hazafias erő részt vehet. A békekormányért, a meg szállók kiűzéséért, az agrárforrada lomért vívott harcot a Japán Kom­munista Pártnak kell vezetnie. A programm végül hangsúlyozza hogy a Josid a-kormány t parlamenti választásokkal nem lehet megdön. teni, ehhez fosradalmi harcok szük. ségesek. Az új programm közzété­tele óta eltelt hónapok a japán munkásmozgalom legdicsőségesebb fejezetéhez tartóznak. Ezekben a hónapokban kibontakozott a széles nemzeti egységfront a békéért és szabadságért. 1951. végétől 1952 májusáig milliós tömegtüntetések és sztrájkok zajlottak le. Február­ban két általános sztrájkban tűnte, tett japán népe a külön békeszerző dés és a Josida-kormány ellen. Má­jus elsején 400 japán városban több, mint 4 millió dolgozó tüntetett a kommunisták vezetésével az ameri. kai megszállók kiűzéséért. A tokiói tüntetők megfutamították a tízezer főnyi rohamrendőrséget. Június 25. én, a koreai agresszió kétéves év­fordulóján százezrek tüntettek a fővárosban, követelve .a békét Ko reában. Clark tábornok is alig tud ta az irháját megmenteni. Az egységfront kiszélesítésére mu. tat továbbá a szakadás' az áruló szo­cialista pártban, a munkásárulók befolyásának rohamos csökkenése a szakszervezetekben és paraszt­szervezetekben. Az amerikai gyar­matosító irányzat erősödése követ, keztében az úgynevezett demokrati, kus néppártban Japán gyarmati megkötöttségének megszüntetését követelő kapitalisták szembekerül­tek az amerikai monopoltőke szol­gálatába szegődött tőkésekkel. A Japán Kommunista Párt Toku. da elvtárs vezetésével sikeresen kapcsolja össze a sztrájkokat és tüntetéseket a parlamenti tevékeny­séggel, a legális munkát az illegális munkával. Legyözhetetlenné ková­Az olasz kikötőmunkások sztrájkja megbénítja a kikötők forgalmát Liguria valamennyi kikötőmunkása szombat déltől hétfőn reggelig 44 órás sztrájkba lépett. Genova, Savon a, Laspezia kikötői •j, megbénultak. A kikőtőmunkások béremelést követelnek, valamint a nyugdijjogaik elismerését. Ezen túlmenően a sztrájkoló kikö­tümunkások tiltakoztak a kereskedel­mi hajózási minisztérium azon hatá­rozata ellen, amely a genovai kikö­tő területén a munkásoknak megtilt, ja a tiltakozó megmozdulásokat. Szombaton egész Livornoban egy órára minden munka megszűnt. A dolgozók ezzel az egy órás sztrájk­kal támogatták az Ansaldo-művek munkásainak tiltakozó sztrájkját száz munkás elbocsájtása miatt A sztrájkmozgalom hulláma át­terjedt a modeni Fonderic Riunite öntőüzemére is, amelyet az igazga­tóság be akart zárni. A sztrájkmozgalom elérte Dél­Olaszországot is. Aviano Irtino és környéke cementgyáraiban a mun­kások 8 órás sztrájkot tartottak, követelve, hogy a Banca di Napoli adja meg az üzemek továbbvezeté­séhez szüksége^ hitelt. A sztrájk győzelemmel zárult. Fegyveres konfliktus veszélye áll fenn Szíria és Izrael között A „Jeruzalem Post" című lap köz­zétette Izrael honvédelmi miniszté­riuma képviselőinek válaszát Sisakli ezredesnek, a szíriai hadsereg vezér­kari főnökének nemrégiben tett nyi­latkozatára, amely szerint abban az esetben, ha Izrael nem hajlandó Szí­riának visszaadni a Hule-tó keleti partvidékének egy részét, az ügyet fegyverekkel oldják meg. Izrael kép­viselője felhívta a figyelmet arra, hogyha Szíria erőszak alkalmazását kísérli meg, Izrael fegyveres erői er­re megfelelő választ adnak. Az Antung ellen intézett ter­rortámadás újabb provokáció a kínai nép ellen A Kínai Demokratikus Liga lapja, a „Kvangmingzsibao" hétfőn az An­tung ellen intézett legutóbbi ameri­kai terrortámadással foglalkozik és megállapítja, hogy a terrortámadás újabb súlyos provokáció a kínai nép ellen. „Ezek a provokációk — hangsú­lyozza a lap — teljes mértékben felfedik, hogy az amerikaiak szán­dékosan meg akarják hiúsítani a fegyverszüneti tárgyalásokat, ki akarják terjeszteni agressziós há­borújukat és Azsi» békéjére tör­nek." A „Kvangmingzsibao" befejezésül rámutat arra, hogy a kínai nép egy­hangúlag támogatja Csu En Laj kül­ügyminiszter június 12-i nyilatkoza­tát. — " Biztosak vagyunk benne, hogy az amerikai agresszorok bíró­ság elé kerülnek és elnyerik megér­demelt büntetésüket — fejezi be cik­két a lap. A Tito-klikk újabb hadianyagot kap az Egyesült Államoktól Az „AP" amerikai hírügynökség hírt ad arról, hogy a napokban Bel­grádban nagy vendégjárás volt. A jugoszláv nép hóhérját meglátogatta bleddi villájában Frank C. Nasch, az amerikai hadügyminiszter „külső biz­tonsági kérdésekkel" megbízott rend­kívüli helyettese. Az ilyen esetben szokásos fényes külsőségek között megrendezett lakomán a Washing­tonból küldött megbízotton kívül megjelent több amerikai tábornok is. A fogadáson — mint az „AP" je­lenti — az amerikai tábornokok biz­tosították Titőt, hogy Amerika a jö­vőben lényegesen több fegyvert — többek között tankokat, léglökéses vadászgépeket és nehéztüzérségi fegyvereket — szálít majd Jugoszlá­viának. A kínai nép felháborodása az új amerikai provokációk felett A kinai dolgozók, demokratikus szervezetek és a különféle pártok képviselői nagy felháborodással til­takoznak az új amerikai provoká­ciók ellen, amelyeknek az a céljuk, hogy meghiúsítsák a koreai fegy­verszüneti tárgyalásokat és a hábo­rút kiterjesszék Kínára. „Peking, Tíencsin, Mugden. Kan­ton és más városok lakosai — írja a Dzseminzsibao című lap, — nagy haraggal és felháborodással érte­sültek az amerikaiak új provoká­ciós gaztetteiről, amelyekkel meg­zavarták Észak-Kína lakosainak békés munkáját. A dolgozók egy­hangúlag támogatják Csu En Laj nyilatkozatát, amelyben határozot­tan tiltakozik az amerikai repülők­nek a kinai légitérbe való betörése ellen." Északkelet-Kína népi szervezetei közös tiltakozásukban rámutatnak arra, hogy az amerikai repülőgépek­nek kinai területek ellen intézett provokációs támadásai, a hadifog­lyok legyilkolása Kocsedo-szigetén. a Jalu folyó mentén lévő vízierő­művek bombázása az egész kínai nép haragját és felháborodását idéz­ték elő. A kinai nép kijelenti, hogy minden erejével szembeszáll az ame­rikai agresszióval és támogatja Ko­reát. Középdél-Kínában a kínai béke­bizottság és az amerikai agresszió elleni népi bizottság szervezetei, va­lamint az összes mugdeni népi szer­vezetek, a Kínai Demokratikus Liga, a demokrácia fejlesztésére alakult kínai társulat, a munkás­paraszt demokratikus párt, az össz­kínai demokratikus nőszövetség és más szervezetek szintén tiltakoztak az amerikaiak provokációs gaztet­tei ellen. Tunisz Kommunista Pártja deportált vezetőinek levele lacQues Ducloshoz Tunisz Kommunista Pártjának ve­zető képviselői levelet intéztek Franciaország Kommunista Pártjá­nak titkárához, J. Ducloshoz, a ben­gardani borzasztó gyűjtőtáborból, ahová a francia gyarmati hatóságok 6 hónappal ezelőtt deportálták őket. Levelükben, amelyet a L'Humanité c. párizsi lap közölt, a következőket írják: „Nagy örömmel üdvözöljük ki­szabadulásodat, amely a francia nép és a testvér Francia Kommunista Párt nagy győzelmét jelenti közös ellen­ségünk felett. Ez a győzelem abban a pillanatban következett be, ami­kor a bomlásban lévő francia impe­rializmus már hat hónap óta ter­ror-rendszert folytat országunkban. Ilyen körülmények között a Te ki­szabadulásod segítséget és telkesí­tést jelent népünk számára a sza­badságért és függetlenségért folyta­tott kitartó harcában. Népünk a győzelemig folytatni fogja harcát, tekintet nélkül a francia kormány barbár üldözésére éa tekintet nélkül azokra a hazug reformigéretekre, amelyek egy tuniszit sem téveszte­nek meg. Tunisz Kommunista Pártjának de­portált vese tői levelük végén hang­súlyozzák a francia nép és a Fran­cia Kommunista Párt testvéri szoli­daritását. Az NDK dolgozói nagy lelkesedéssel és egyetértéssel üdvözlik a Német Szocialista Egységpárt határozatát A Német Demokratikus Köztársa­ság dolgozó népe országszerte nagy­gyűléseken fejezi ki lelkesedését és egyetértését a Német Szocialista Egységpárt II. pártértekezletének a szocializmus felépítéséről szóló tör­ténelmi jelentőségű határozatával kapcsolatban. A lipcsei Marx-téren hétfőn este 300.000 dolgozó ünnepélyes foga­dalmat tett, hogy minden ereje megfeszítésévet munkálkodik a szocializmus nagy eszméinek meg­valósításán. A Marx-térre vonuló hatalmas tö­meg a menetiben a Német Demokra­tikus Köztársaság fekete-piros-sár­ga, a Szabad Német Ifjúság kék és a nemzetközi munkásmozgalom vö­rös lobogóit vitte. A nagygyűlésen Schirdewan elv­társ, a Német Szocialista Egységpárt szászországi tartományi bizottságá­nak első titkára beszélt. Beszámolt a berlini pártértekezletröl és vázolta, hogy a Német Demokratikus Köz­társaság dolgozói az elmúlt hét esz­tendő alatt miként teremtették meg a szocializmus építésének életfeltéte­leit. Most még nagyobb erővel és lelke­sedéssel látunk hozzá a szocializ­mus építéséhez, — mondotta — hogy a Német Demokratikus Köz­társaságot a béke erős bástyájává tegyük. Az ország minden kincse: érc, szén, valamennyi gyár a mienk, a népé és nem a kapitalista kizsákmányolóké! Drezdában 90.000, Halléban 80.000 dolgozó vett részt a pártértekezlet történelmi jelentőségű határozatát ünneplő nagygyűléseken. Nyugat-Németországban fokozódik az ellenállás a bonni csatióskormány háborús politikájával szemben Nyugat-Németország lakossága gyűléseken és határozatokban köve­teli a bonni különszerződés elvetését és a békeszerződés megkötését egész Németországgal. Düsseldorfban vasárnap hatalmas arányú gyásziinnepségen emlékeztek meg a város több mint 5300 lakosá­ról, akik a második világháborúban az angol-amerikai légierők Düssel­dorf ellen intézett több mint 200 tá­madása során pusztultak el. A gyásziinnepség réMtVevől felszó­lították a bonni szövetségi gyűlés képviselőit, hogy tagadják meg a különszerződés ratifikálását. Heinemann volt szövetségi belügy­miniszter egy Nürnbergben szomba­ton megtartott gyűlésen beszédet mondott, melyben kijelentette: „Ha meg akarjuk a békét mente­ni, akkor tárgyalást kell folytat­ni a Szovjetunióval." csoija a japán nép egységfrontját a fasizmus és a háború ellen. A japán kommunisták áldozatos harcát segíti az egész békeszerető emberiség, az ázsiai és csendes-óceá­ni országok minden népe és elsősor­ban a nagy Szovjetunió. A Szvojet unió nemcsak nemzetközi síkon vé­delmezi a japán nép érdekeit az USA agresszív politikájával szemben, htu nem Sztálin elvtárs személyesen se. gitette a japán nép harcát, ami­kor újévi üdvözletében bátorsággal és a győzelembe vetett hittel töl­tötte el a szabadságukért küzdő ja­pán dolgozók millióit. A gyűlésen beszédet mondott He­lene Wessel szövetségi gyűlési kép­viselő is, aki élesen szembefordult Adenauer háborús politikájával. Helene Wessel hangsúlyozta, hogy Németország békés egyesítése halasz­tást nem tűrő feladat. A nemzetközi feszültség enyhítésének egyetlen módja a négyhatalmi értekezlet ha­ladéktalan megkezdése — mondotta. Az osztrák és német if júság kongresszusa Amint a „Szabad osztrák ifjúság" szervezet jelenti, ezekben a napok­ban a Salzburgban lévő OHerndorf községben, a német határon a német és osztrák ifjúság két napon át kongresszust tartott. A kongreaz­sziis a közös békeharc és a bonni há­borús különszerződés elleni harc Je­gyében folyt le. Az osztrák és a né­met ifjúság kölcsönösen kicserélte a békeharcban nyert tapasztalatait. Oberndorf községben fáklyúsmene­tel tartottak, amelyen számos ifjú­sági küldöttség vett részt Salzburg­ból és Bajorországból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom