Uj Szó, 1952. július (5. évfolyam, 154-180.szám)

1952-07-13 / 165. szám, vasárnap

4 III SZO 1952 július 13 Leninről nevezték el a Volga—Don-csatornát A Szovjetunió Minisztertanácsának határozata Moszkva, július 10. (TASZSZ) — A Szovjetunió Minisztertanácsa megvizsgálta a Volga—Dun hajózható csatorna építőinek jelentését és a Volga—Don hajózható csatorna átvételével megbízott, K. M. Szokolov elnökletével működő' kormánybizottság szakvéleményét. A Szovjetunió Minisztertanácsa megállapította, hogy a Volga—Don hajózható csatorna és a cimljanszki vízierőtelep, továbbá a rosztovi terület aszályos földjel első százezerhektáros részlegének öntözését szolgáló műtárgyak megépítésére és üzembehelyezésére vonatkozó, a kormány által kitűzött feladatot határidőre elvégezték. 1949—1952-ben felépült: A) A 101 kilométer hosszú, 13 lia. jóátemelö zsilippel, 3 szivattyúállomással, 13 gáttal, 7 duzzasztóval és vízlebocsátóval, két javítás célját szolgáló elzárással, 8 híddal, révátkelőkkel, lükötőhelyekkel, rakpartok kai és 100 kilométer hosszú, csatornamenti gépkocsiúttal ellátott Volga—Don hajózható csatorna. B) A cimljanszki vízmű, amely 12.75 kilométer hosszú földgátból, 495.5 méter hosszú beton bukógátból, vízierőtelepből, két hajóátemelőzsilipből, a zsilipek közti 4.9 kilo. méter hosszú hajózható csatornából, előkikötőből, öntözési vízkivételi mű. bői, valamint a gáton átvezető vasúti és közúti hídból áll. C) A doni öntöző főcsatorna a cimljanszki vízmű duzzasztógátja mellett létesített vízkivételi műtől az alsódoni elosztó csatorna vízkivételi művéig 27 kilométer hosszúságban, az alsódoni elosztócsatorna 72.9 kilométer hosszúságban, az azóvi elosztócsatorna 92.2 kilométeres hosszúságban. D) Uj vasútvonalak a sztálingrádi vasút Morozovszkaja állomástól az cimljanszki vízierőműig és a ciml janszki vízierőműtől a sztálingrádi vasút Kuberle állomásig összesen 174 kilométer hosszúságban. A felsorolt műtárgyakon elvégezték: 152.1 millió köbméter földmunkát (bevágás és töltés), 2.96 millió köbméter vasbeton- és betonmunkát, a földművek rézsűinek burkolását 2.9 millió négyzetméter felületen. Elhelyeztek 1.6 millió köbméternyi kőpadkát, szivárgót és alagcsövet, beépítették 16.000 tonna fémszádfalat és beszereltek 44.000 tonna fémszerkezetet és gépezetet. A Volga—Don hajózható csatornát és a cimljanszki vízművet nagyteljesítményű és nagy termelékenységű hazai gyártmányú gépek alkalmazásával építették. Az építés során több fontos tudományos és technikai problémát oldottak meg a víziépítés terén: nagyvízépítési műtárgyak építése bonyolult földtani viszonyok között, földgátak gyors iszapolása, talajvízszintsüllyesztés széleskörű alkalmazása és mások . Az építkezésen új, szakképzett hivatásos ekszkavátorkezelők, talajnyesőkezelők, hidromechanizátorok, darusok, szerelők, betonmunkások, vasszerelők, mérnökök és technikusok, nevelődtek, akik biztosították a munka magasfokú termelékenységét. A villamoserőműügyi minisztériumnak, a nehézgépgyártási minisztáriumának, a villamossági ipari minisztériumnak, a gép. és műszer, gyártási minisztériumnak, az építkezési, útépítési, gépgyártási minisztériumnak, a közlekedési gépgyártási minisztériumnak, a nehézipari gyárépítési minisztériumnál!, a közlekedésügyi minisztériumnak, a gépgyártó vállalat-építkezési minisztériumnak és más minisztériumoknak az üzemei és szerelő szervezetei nagymunkát végeztek a fémszerkezetek, gépezetek és berendezések készítése és szerelése terén. Felavatták Klára Zetkin emlékmiivét nem tudják Nyugat-Németországot újabb felvonulási tereppé változtatni. Ma is — mint abban az időben — a legfontosabb feladat az akcióegység helyreállítása, az összes becsületes embe

r egyesítése a rabszolgaság ellen és a békéért folytatott harcban. Max Reimann beszéde után népszavazást tartottak a különszerződés ellen és a békeszerződésért. A gyűlés részvevői egy emberként hitet tettek a béke mellett. Végül levelet intéztek a szövetségi gyűlés képviselőihez, amelyben követelik a szövetségi gyűlés összes képviselőitől, hogy utasítsák el a különszerződést és az „európai hadsereg"-ről kötött megállapodást. Klára Zetkin, a nemzetközi nőmozgalom nagy harcosa születésének 95. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek során szombaton ünnepélyesen felavatták Wiederau községben a felejthetetlen német hazafi szülőházában Klara Zetkin emlékmüvét. Max Reimann, a Német Kommunista Párt elnöke szombaton Stuttgartban többezer ember előtt beszédet mondott Klara Zetkin születésének 95. évfordulója alkalmából. Max Reiman beszédében rámutatott, hogy ma Nyugat-Németországban ugyanazok az erők működnek az új háború előkészítése érdekében, mint 1933-ban. Adenauer és Lehr kormánya nélkül az amerikai monopóltökések A Volga—Don hajózható csator. nán a Szovjetunió Müiisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottsága határozatai értelmében elvégzett építkezési munkálatok befejezése biztosította a Fehér-, a Balti., és a Kaspi-íienger egységes víziközlekedési rendszerbe való egyesítését az Azovi. és a Fekete-tengerrel és lehetővé tette, hogy 1952-ben megkezdődjék a tömeges szén-, fa-, cement., olaj- és gabonarakományok szállítása, ezen a víziközlekedési rendszeren. A Szovjetunió Minisztertanácsa azt is megállapította, hogy a cimljanszki vízmű építésének megvalósítása, a nagy víztárolóval és vízerőteleppel együtt, valamint a doni főcsatorna felső szakasza, az alsódoni és azovi elosztócsatornák építésének megvalósítása 1952-ben elsősorban százezer hektár aszályos föld öntözését biztosítja a rosztovi területen és a továbbiakban lehetővé teszi, hogy — a megállapított határidőre — újabb 650.000 hektár földet öntözzenek és vízellátásban részesítsenek kétmillió hektárt a rosztovi és sztálingrádi területek aszályos és félsivatagos területein. A Szovjetunió Minisztertanácsa elrendeli: 1. Ez év július 27-én, vasárnap, nyissák meg a Volga—Don hajózható csatornát. Biztosítsák ettől a naptól kezdve a személyszállító- és teherhajók rendszeres közlekedését és helyezzék üzenje a cimljanszki vízművet és az öntözőrendszer első részét. A Volga—Don hajózható csatorna megnyitásával a Szovjetunió Minisztertanácsa a folyami flotta miniszterét, Z. A. Saskov folyami flotta vezérigazgatót bízza meg. 2. Kötelezi a folyami minisztériumot, hogy biztosítsa a személyszál. lítóhajók közlekedését a Moszkva— Rosztov és a Sztálingrád—Kalacs útvonalon, szervezze meg a városok közti közlekedést v a sztálingrádi, a rosztovi, a cimljanszki és a kalacsi kikötők térségében és biztosítsa 1952-ben az átmenő teherszállítást és útasszállítást a jóváhagyott tervnek megfelelőn. 3. Biztosítsák a cimljanszki víz. erőtelep V|Illamoseniwgiájának felhasználását a kormány korábbi határozatainak megfelelően az öntözéses földművelés és az ipar szükségletei számára, valamint a villamos szántásra és a nehéz munkák komplex gépesítésére az állattenyésztésben, valamint a kolhoz- és szovhoztermelés más ágaiban. 4. A Szovjetunió Minisztertanácsa a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének törvényerejű rendelete értelmében a Volga—Don hajózható csatornát V. I. Leninről nevezi el. Az azerbajdzsani ,,Ordzsohikidzé" nevü kolchoz arató kombájnja, mely

; magszóróval van ellátva. Gépesített szérű A Szovjetunióban tervszerűen, gyorsan halad az idei bő termés betakarítása. A gabonafélék vetésterületének több mint 70 százalékán és a napraforgó vetésterületének több, mint 90 százalékán a gép- és traktorállomások kombájnjai végzik el a begyűjtést. Ä szovjet kolhozok ezrei gépesített szérűket létesítenek, ami jelentősen megkönnyíti- a kolhozparasztok munkáját, meggyorsítja a betakarítást és az állami termésbeadást. ívről évre tökéletesebb gépekkel aratnak a szovjet kolhozokban A szovhozokban és kolhozokban speciális gépek segítségével végzik el a gabona szárítását, amelyek óránként 10—12 tonna magot forgatnak meg és ezzel lehetővé teszik a nedvességtartalom gyors csökkentését. Dokumentumfilm készül a Magyarországon élő koreai gyermekekről A Híradó- és Dokumentum Filmgyár „A hős fiatalok" címmel filmet készít a Magyarországon élő koreai gyermekekről a Kim Ir Szén iskola növendékeiről. A színes dokumentumfilm bemutatja, a koreai gyermekek előadásában a híres „Partizán tánc"-ot, mely arról szól, hogyan* ejtenek foglyul a koreai úttörők egy kegyetlenkedő intervenciós katonát. A filmben a „Kertész tánc" is szerepel. A novella írója André Stil, Sztálin-békedíjas író, a bátor francia békeharcos, akit az amerikai imperialistákat kiszolgáló francia kormány koholt és alaptalan vádak alapján börtönbe vetett. Az egész világ haladó dolgozói tiltakoznak a fogvatartás ellen és követelik azonnali szabadonbocsátását. Ö maga öntudatosan védekezik és többszöri kihallgatása folyamán semmi mást nem tudtak ellene felhozni, mint a Francia Kommunista Párt politikáját és azt, hogy kifejezést adott ennek a politikának. Az itt közölt írás a Sztálin-díjas író „Ágyúsortüz" című regényéből való, amelyben a francia népnek az amerikai megszállók elleni hős harcát írja le. Az iskolában akkor kezdődött a forrongás, amikor a gyerekek megtudták, hogy az amerikai fasiszták parancsára óraszünetekben ezentúl nem mehetnek le v. udvarra. Régen övék volt az egész udvar, amikor az amerikai gyerekek bevonultak, elvették egy részét, csak az elkülönített helyen játszadozhattak, most elvették az egészet... Már órák alatt érzett, hogy a gyerekek valamit forgatnak fejükben. Tanítás után aztán kitört a vihar... Hogyan kezdődött, pontosan nem derült ki, csak arra figyeltek fel, hogy az elsőosztályos Gittona ráugrott az egyik jólfejlett amerikai gyerekre és földreteperte. CSATA AZ ISKOLAKERTBEN Az összecsapás nem maradt elszigetelt jelenség és olyan verekedés kerekedett, hogy csak úgy porzott az iskola környéke. Mindez a gyermekekre váró francia anyák és az amerikai gépkocsivezetők jelenlétében történt. A nevelök mindjárt közbeléptek, Chevreaux igazgató úr jobbra-balra osztogatta tanítványainak a pofonokat, az amerikai tanítók sem maradtak el az ütlegelésben, de — szintén a francia gyermekeket verték ... A rendet csak nagynehezen állították helyre, az amerikai gyerekek beültek a rájuk várakozó gépkocsikba és elrobogtak, de a motorbúgás sem tudta elnyomni megtépázott, összekarmolt kis ellenfeleik harsány kiáltását: — Takarodjatok Amerikába! Takarodjatok! Az ilyen eseményt nem lehet eltitkolni. Az igazgató úr meg akarta büntetni a vétkeseket, de a tanítói karban heves ellenzésre talált. Chevreaux úr meglepődött, hogy az engedetlenség a tanítókra is átterjedt, f.enyegetőzni próbált, de Tirmaun, aki az ellenzék szószólója volt, kifejtette: helytelen és jogtalan csak az egyik oldalt büntetni... Másnap megérkezett az iskolába a felügyelő és nagy patáliát csapott, az igazgatót fegyelmivel fenyegette. Chevreaux úr gyáván a tanítókra igyekezett hárítani a felelősséget, IRTA: ANDRÉ STIL mert nem engedték megbüntetni a vétkeseket. Amikor a felügyelő eltávozott, szemrehányóan fordult a tantestületéhez: — Önök miatt kapom életemben az első fegyelmit! — Miattunk? — csattant fel Roger, az egyik fiatal tanító. — Talán az amerikaiak miatt! Hát tehetünk mi arról, hogy a jenkik a nyakunkon ülnek és megkeserítik az életünket? Keményen, kertelés nélkül beszélt. A többi tanító arcán a helyeslés tükröződött. Az Igazgató megfordult és bement a szobájába. Tirmaun legyintett: — Nem kell törődni vele! Az igazgatók kétfélék. Az egyik fajta önfeláldozóan végzi munkáját, becsületesen teljesíti kötelességét. Nem félek én senkitől és semmitől! Emlékszem a vichy-i időkből is olyanokra, akiket ijesztgethettek a Gestapóval, nem engedtek tapodtat sem... Aztán van a másik fajta, aki mindentől fél, megalkuvó, mindig felfelé tekint... Ekkor tért vissza Chevreaux. Ugy látszik, odabenn megfontolta tennivalóit, s olyan ünnepélyességgel fordult tanítótársaihoz, mintha először állt volna velük szemben. — Uraim! Nekünk mindenesetre meg kell magyaráznunk tanítványainknak, milyen értelmetlen gyerekek között az ilyen összetűzés ... Ezt könnyebb mondani, mint megtenni. A mi gyerekeink érzik, hogy az amerikaiak megszállása óta sok minden megváltozott. Hallják a felnőttek beszélgetését, de maguk is sok mindent ösztönösen megértenek. Ki tudná megértetni velük, hogy semmi sem történt, hogy szüleik nyugtalansága és felháborodása alaptalan, s hogy annak a harcnak, amit az egész város, az egész nép folytat, nincs komoly indoka. Kinek van joga elfojtani a gyerekekben a nemzeti büszkeség fellángolását azzal, hogy — hibáztak. Megmagyarázni csak egyet lehet és kell, hogy ebben az egész ügyben nem az amerikai gyerekek hibásak ... Ezt a magyarázatot azonban nem lehet megtenni anélkül, hogy az ember ne mutatna rá az igazi bűnösökre ... Chevreaux úrnak még volt néhány kenetteljes szava: — Az iskola falai közt nincs helye semmiféle politikának, jóllehet vannak, akik gyűlöletet vetnek még a gyermekszívekbe is ... Hát ez olyan ostobaság volt, hogy Roger csak gúnyosan füttyentett hozzá. Mindnyájan tudták, hogy Chevreaux itt a kommunistákra célzott. Tirmaun nem hagyta szó nélkül a megjegyzést: — Tudja mit, Chevreaux, nem kell a gyerekek szívében elvetni a gyűlöletet. Megterem ott minden vetéa nélkül is. A mi feladatunk a segítség, hogy ez a gyűlölet helyes irányba fejlődjék! így gondolkozott a többi tanító is... És így gondolkoznak a gyerekek szülei is, akik épp olyan jól tudják, hogy az amerikai gyerekek nem hibásak abban, ha helytelenül nevelik őket... Sokszor elnézik a vái;os utcáin az idegen gyermekeket... Ugy élnek, •mint a princek... Nincs hiányuk semmiben, ha új játékra vágynak, már meg is kapják, gépkocsin robognak az iskolába, luxuskocsikon mennek a városon keresztül és mégis — a legszegényebb dokkmunkás felesége is olyan részvéttel, sajnálkozással tekint rájuk, mintha ezek a jólétben fürdő gyerekek is áldozatai lennének azoknak, akik ellen a dokkmunkások harcolnak... Nem egyszer megtörtént, hogy egy dokkmunkás találkozott egy amerikai gyerekkel és szánakozva megsimogatta ... Azzal a kezével, amely éjszaka csöndjében és sötétjében kemény betűket festett hajók testére, vagy a kikötő falára: „Amerikaiak, takarodjatok haza!"