Uj Szó, 1952. július (5. évfolyam, 154-180.szám)

1952-07-13 / 165. szám, vasárnap

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1952 július 13, vasárnap 2 Kčs V. évfolyam, 165. szám cft mai számban Az Osztrava—karvíni szénbányák kártevői és szabotálói elleni bírósági tárgyalás folytatása (2. old.) „Vasárnap 400 mázsát adunk az államnak" (3. old.) Leninről nevezték el a Volga—Don csatornát (4. old.) A békevilágtanács ülésének visszhangja (5. old.) Ma délután bonyolítják le a „II. Dunai Béke-kör" nemzetközi motorkerékpáros versenyt (6. old.) Néhány megjegyzés a komszoniolista katonai nevelésről (7. old.) Rádióműsor (8. old.) Az új szovjet módszerek alkalmazásával a gyors cséplésért Az aratás országszerte teljes lendülettel folyik, sőt a hét közepén már több jelentés érkezett az egyes községekből, szövetkezetekből és állami gazdaságokból, hogy befejezték az aratást. A fekAeházi állami gazdaság szerdán, július 9-én végzett az aratással, a magyarbéli szövetkezet pedig 10-ikén a reggeli órákban jelentette a szenei járásból elsőnek, hogy befejezték az aratást. Egyre több azoknak a községeknek a száma, melyek az aratás befejezése élőit állnak. Ezeken a helyeken az elkövetkezendő napokban megindulnak a cséplőgépek, hogy a learatott gabona kicsépelve a zsákba, onan pedig az állami begyüjtőhelyekrc kerüljön és biztosítsa népünk egész évi kenyérszükségletét. A termés szemveszteség nélküli betakarítá'sáért folytatott harc a csépléssel új szakaszába, a döntő szakaszba lép. Hiábavaló volt a megfeszített munka az aratás alatt, hiába harcoltunk az aratás idején minden percért és minden szem gabonáért, ha az aratás végeztével önelégülten karba tesszük kezünket s úgy véljük, hogy ha a gabona keresztekben vagy pedig asztagokban van, akkor már miénk a termés. Igaz az a régi magyar szólásmondás, hogy „a termés csak akkor a miénk, ha már a zsákban van". A gyors cséplés nemcsak azért fontos, hogy a tarlón heverő, vagy asztagba fakót gr.-íonát megmentsük ii iiTISzáradás következtében előálló szemveszteségtől, vagy az esők beköszöntésével a csírázástól, vagy hogy megóvjuk az ellenség esetleges kártevéseitől, hanem azért is, hogy a földet mielőbb szabaddá téve, lehetővé tegyük a tarlószántást és a másoűnövények vetését, másrészt, hogy minden szövetkezet, állami gazdaság és egyénileg gazdálkodó az állam iránti gabona beadási kötelességének a legrövidebb idő alatt eleget tegyen. A gyors és a szemveszteség nélküli cséplés érdekében nemcsak az a feladatunk, hogy az aratás befejeztével minden erőt és minden arra alkalmas gépet bevessünk, munkába állítsunk, hanem alkalmaznunk, felhasználnunk kell minden újítást, új munkamódszert a .'séplés gyors elvégzésére. Mint minden téren, a cséplés meggyorsítására is bőséges szovjet tapasztalatok állnak rendelkezésünkre, amelyeknek felhasználásával, alkalmazásival a többszörösére emelhetjük a cséplőgépek napi teljesítményét, jelentősen megrövidíthetjük a cséplés idejét, sok száz és ezer mázsa szemveszteségtől óvjuk meg termésünket, népünk egész évi kenyerét. A gyors, nagyteljesítményű cséplés egyik legjelentősebb szovjet módszere a Bredjuk-féle gyorscséplési módszer. Ez a kitűnő szovjet cséplési módszer már nálunk sem ismeretlen. Tavaly is alkalmazták néhány helyen és a jó eredmények láttán az idén is több helyen Bredjuk-féle módszerrel kezdték meg a cséplést. A galántai állami birtok több gazdaságán Bredjukféle módszerrel csépelnek és például a hidaskürti, gazdaság dolgozói kötelezettségei vállaltak, hogy ezzel a cséplési módszerrel óránként 25 mázsát csépelnek ki. Két váltásban dolgoznak és így naponta elérik az 500—600 mázsás cséplési eredményt. Óriási teljesítmény és eredmény ez a megszokott cséplési eredményekhez viszonyítva, mert hiszen jó eredménynek számított, ha egy 1300-as cséplőgép naponta 150— 180 mázsa gabonát kicsépelt. A Bredjuk-féle gyorscséplési módszer a legnagyobb figyelmet érdemli, s e módszer alkalmazóit, kezdeményezőit különösen a traktorállomások vezetőségeinek a legnagyobb mértékben «fel kell karolnia s minden segítséget meg kell adnia, hogy ezzel a kiváló szovjet cséplési módszerrel a cséplést a lehető leggyorsabban elvégezzük. A Bredjuk-féle cséplési módszer lényege a cséplőgép teljesítőképességének teljes kihasználása. A régi módszerrel való cséplésnél megfigyelhetjük, hogy amikor az etető a kJvét a dobba bedobja, a gép felbúg, majd utána hallani, hogy a gép üresen jár, könnyebb a bugása. S ez így megy folyamatosan: amikor a kévét a dobba dobják, akkor a gép bugása nehezebb, majd utána újra könnyebb lesz a búgás, — tehát nyilvánvaló, hogy a gép legalább annyi időt jár üresen, mint amenynyit dolgozik. A cséplőgép teljesítőképessége tehát nincs kihasználva, mégpedig azért, mert egy etstő a dob teljes szélességét nem bírja gabonával megtölteni. Ezt küszöböli kí a Bredjuk-féle módszer, amelynél két etető dolgozik és adogatja dobba a kévéket s így a gép állandóan dolgozik, a gépnek állandóan egyenletes búgása van. Természetesen a két etetőhöz két kéveadogató kell, tehát a cséplőgépen 6 ember — két etető és két-két lrrveadogató — dolgozik, vagyis mégegyszer anynyian, mint a régi módszerrel való cséplésnél. Mint minden újat, a Bredjuk-féle módszert is több helyen bizalmatlanul fogadtííff"és húzódoznak annak alkalmazásától. Ez a Iiúzódcwrás nem utolsó sorban az ellenség híreszteléseinek tudható be, amely azt igyekszik bebizonyítani, hogy az ilyen gyors cséplési módszer lehetetlen, de ha lehetséges is, akkor tönkreteszi a gépet, nem veri ki jól a szemet és még sok más kifogást talál, amivel igyekszik az új módszer bevezetését megakadályozni. A reakciónak mindezek a híresztelései alaptalanok, kártevő szándék sugalmazza azokat, mert mint a gyakorlat, az eddigi eredmények is bizonyítják, a Bredjuk-féle gyors cséplési módszer a gépet nem teszi tönkre, ellenben annak teljesítőképességét teljes mértékben kihasználja és a szemet is épp úgy kiveri, mint a régi módszerrel való cséplés. A traktorállomások, a szövetkezetek és az állami gazdaságok cséplőgépkezelöi bátran alkalmazzák ezt a kitűnő szovjet gyorscséplési módszert és az új módszer alkalmazásával elért eredményekkel, szemléltető példákkal győzzék meg annak előnyeiről a bízalmatlankodókat és a kételkedőket. A cséplés gyors elvégzésének érdekében feltétlenül fontos, hogy minden cséplőgépnél, akár a Bredjnk-féle módszerrel, akár a régi módszerrel dolgoznak, bevezessék a két váltásban való munkát. Az EFSz-ek és az állami gazdaságok kövessék a tanyi EFSz és a leleszi állami gazdaság és a többiek példáit, ahol a cséplést két váltásban szervezték meg, mégpedig úgy, hogy az egyik váltás reggel 3 órától déli 12 óráig, a másik pedig este 9 óráig dolgozik. Minden Szövetkezeti tagnak, egyénileg gazdálkodónak és az állami gazdaságok dolgozóinak saját jólfelfogott egyéni érdekei és az egész ország érdekei is megkövetelik, hogy az idei bő termést, népünk egész évi kenyerét mielőbb biztonságban tudjuk. A falusi pártszervezetek és nemzeti bizottságok, valamint az aratási bizottságok harci feladata, hogy szervezői, irányítói és ellenőrei legyenek a cséplés mielőbbi befejezésének és a csépléssel egyidőben valóra váltsák pártunk és kormányunk jelszavát: „A gabonát a cséplőgéptől az államnak." ^fóVc a tevíiiés beta k a rí f á sá ért A magyarbéli szövetkezet csütörtökön befejezte az aratást A magyarbéli szövetkezet 4 napi lelkes és megfeszített munka után csütörtökön, július 10-én a szenei járásban elsőnek fejezte be az aratást. Két önkötözőgép segítségével 44 hektár búzát, 60 hektár rozsot és 5 hekj tár árpát arattak le. I Az aratás befejeztével a szövetkeI zet tagjai felvirágozott traktorokon I felvonultak a járási nemzeti bizottí ság épülete előtt, és hogy az aratásban elért sikereiket megkoronázzák, 650 kg sertést vittek be magukkal', amivel már a harmadik negyedévi sertéshúsbeadásukat teljesítették. — Kiss Sándor elvtárs, a szövetkezet elnöke kötelezettséget vállalt, hogy gabonabeadásukat július 20-ig, az egész évi sertéshúsbeadásukat pedig augusztus végéig teljesítik. Fülöp Péter, Magyarbél. A szécsénkei szövetkezet a gabonabeadás gyors teljesítésével hálálja meg a kombájn segítségét Az aratási munkák teljes lendülettel folynak már az ipolysági járásban is, ahol elsősorban az egységes földműves szövetkezetek érnek el szép eredményeket, bizonyítva ezzel is a közös gazdálkodás óriási előnyeit. Az ipolysági járás szövetkezetei a csehországi Nová Paka-i, Hra- dec Králové kerületbeli járás szövetkezeti dolgozóival kötöttek baráti szövetséget még az aratási munkák megindulása előtt, hogy tapasztalatikat kölcsönösen kicserélhessék és a jónak bizonyuló munkamódszereiket átadhassák egymásnak. Sikeresen folyik az aratás a százdi szövetkezetben, ahol önkötözőgépek segítségével háromnegyed nap alatt 8 hektáron végezték el az aratást. Kezdeti nehézségek mutatkoztak Ipolynagyfálun, ahol az első napon kombájnnal csak 5 hektárnyi területen végezték el az aratást. Van rá remény, hogy a munka jobb megszervezésével a kezdeti nehézségeket eltávolítják. Eredményesen folyik a munka a nagyaradi EFSz-ben is, ahol 11 hektárt arattak le önkötözőgépek segítségével. Az aratóbrigád tagjai közül itt Surányi elvtárs tünt ki jó munkájával. Rendkívül szép sikereket mutathat fel a szécsénkei szövetkezet is, A szécsénkei szövetkezet dolgozói bebizonyították, hogy kicsi falujuk is tud nagy és szép eredményeket felmutatni. A nehéz aratási munkákat itt is a kombájn könnyítette meg es lehetővé tette számukra az aratás gyors és tökéletes elvégzését. De a szécsénkei szövetkezeti dolgozók tudják, mivel tartoznak ezért a nagy segítségért a nép államának, s ezért ők voltak az elsők az egész ipolysági járásban, akik a földműves raktárszövetkezetbe szállították az új termést, szorgalmas munkájuk gyümölcsét. Az aratási munkák eddigi lefolyása arra enged következtetni, hogy az ipolysági járás szövetkezetei eredményesen vívják meg a termés gyors .és ^eszteségnélküli betakarításáért folyó harcot. Az idei békearatás a szövetkezetek sikerei által meggyőz majd minden szövetkezeten kívül álló kis. és középparasztot a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről és hozzá fog járulni EFSz-eink megszilárdulásához és új EFSz-ek megalakulásához. > Tóth Tibor, Ipolyság. A csenkei szövetkezetben is példásan dolgoznak a CsISz-tagok az aratásban A csenkei szövetkezet tagjai kötelezettséget vállaltak, hogy 8 nap alatt elvégzik az aratást. Három önkötözőgéppel dolgoznak, az aratási munkákban résztvesz az egész falu. Öröm nézni a hatalmas búzatáblákat és azt, hogy a gépek munkája nyomán pillanatok alatt keresztekbe kerül az idei új kenyérnekvaló. Bizony, az a néhány egyénileg gazdálkodó, akik még nincsenek a szövetkezetben, szomorúan tekintgetnek a szövetkezet földjei felé, ahol a szövetkezet tagjai nótaszóval végzik a kévék összehordását és keresztberakását és nem kell az asszonyoknak fél éjjel gereblyézni a learatott gabona tarlóját, mert a szövetkezet földjein azt is gépek végzik. Az aratásban szorgalmasan dolgoznak az asszonyok is, de legkivált szép eredményeket érnek el a CsISz tagjai, akik közül Füsi Mária és Seszták Irén érdemelnek dicséretet példás munkájukért. A nagymagyari szövetkezet július 2-án kezdte meg az aratást és 10-én a cséplést. A munkákkal jól haladnak, csak hiányok mutatkoznak abban, hogy kevés önkötözögépet kaptak. A tervek szerint ugyanis megfelelne a két önkötözőgép, de most, hogy az utóbbi napok meleg időjárása következtében egyszerre beértek a gabonák, nagy szükség volna négy önkötözögépre. Jó munkamegszervezéssel és tervszerű .munkával a szövetkezet tagjai maguk is bírtak volna a kévék öszszehordásával, azonban az egész falu a szövetkezet segítségére sietett azzal a jelszóval, hogy mindannyiunk kenyeréről van sző és ha idejében végezzük el az aratást, csökkentjük a szemveszteséget. Elsőnek a szövetkezet kisegítésére Keszöce Ferenc, 70 százalékos rokkant jelentkezett. Azt mondotta, hogy ö is részt akar venni az idei békearatásban. Kiválóan dolgoznak még a szövetkezetben Cséfalvai Erzsébet, aki mint önkötözögép-kezelö, nagy figyelmet fordít munkájára; nála nem fordul elő, hogy egyetlen kéve is kötetlenül maradna. A gabona keresztekbe rakásánál jól dolgozik Vlahi István. Vass Ferenc, Csenke. A lévai szövetkezetben 4 nap alatt 260 hektáron végezték el az aratást Zúgnak a béke tankjai a lévai szövetkezet földjein is. Egyik tábláról a másik után tűnnek el a ringó kalászok és a keresztberakott gabona sokasága hirdeti a lévai szövetkezetesek szorgalmas munkáját. „Elsők leszünk az országban az aratással" — jelszóval indultak az aratásba és bizony az első napon 26 hektár búzát arattak le. Jól dolgoznak a traktorosok is. i Közülük kiváló eredményt ért el Moravszki András, aki 4 nap alatt állandóan géphiba nélkül dolgozott ég napi átlagos két hektárral többet learat a tervezettnél. Jóval túlteljesítették normájukat még Haman Mátyás, Cigány és a két Hojkó, a zsembéri brigádról. A traktorosok odaadj és szorgalmas munkájával jól halad az aratás és egyben elvégzik a tarlóhántást és a másodnövények vetését is. Résztvesznek az aratásban a lé. vai üzemek dolgozói is, akik napi munkájuk után brigád csoportokat alakítva, segítenek a kévék összehordásában és a gabona keresztberakásában. Stark Imre, Léva. Hatalmas kombájn aratja és csépeli a gabonát az ipolyviski szövetkezetben Már az ösziárpa aratásánál nagy érdeklődéssel nézték az ipolyviski szövetkezet tagjai, hogy a kombájn milyen hatalmas területen végzi el egy nap alatt az aratást. Örülnek ennek a gépnek, mert hisz ez a hatalmas gép óránként több, mint 5 ember egész napi munkáját elvégzi. Boldogan beszélik, hogy milyen könnyen megy most az aratás és a cséplés. A gabonával telt zsákokat egymásután hagyja magaután a kombájn, a szalmát pedig a 800 méteres dülft végén rakja le. Jó eredménnyel végződött az őszi árpa aratása is, mert hektáronként több mint 23 mázsa átlaghozamot értek el. , A kombájn mellett még 6 önkötözö gép is dolgozik az ipolyviski szövetkezet földjein. Mind a szövetkezet tagjai, mind a traktorosok szívósan és kitartóan dolgoznak az aratás sikeres elvégzésében. Szufliársizki és Mokher traktorosok alig 8 órai munkaidő alatt több mint 6 hektárt arattak le. a munkacsopor. tok pedig versenyeznek egymással az új kenyér sikeres betakarításáért. Amint a gépek levágják a gabonát, az asszonyok szorgos és ügyes keze azt rövid idő alatt keresztekbe rakja és nyomban a megindulnak a hernyótalpasok, amelyek elvégzik a tarlóhántást, hogy időben elvethessék a másodnövényeket i9. Jakus Lajos, Ipolyvisk. A zselízi járás szövetkezeteiben is teljes ütemben folyik az aratás H

a az ember látogatást tesz a zselízi járás szövetkezeteiben, azt látja, hogy a községek mindenütt üresek, mert minden munkabíró ember kint szorgoskodik a határban és küzd a jó termés betakarításáért. Verböcön a szövetkezet irodájának ajtaján ott olvashatjuk az aratási, cséplési és a gabonabegyűjtési munkák tervét és ott láthatjuk az aratásban kiváló eredményeket elért traktorosok, Vargovics András és Gubányi András neveit is, akik normájukat mindennap jóval túlteljesítik. A szövetkezet 1181 hektáron gazdálkodik, abból 590 hektár az j aratniväló. Alig két napja kezdték j meg az aratást és máris 102 hektárt lerattak. Garamszentgyörgyön is gyönyörűek a gabonák. Az idén 240 hektár búza, 120 hektár árpa bőséges ter. mésével lesz gazdagabb a szövetke. j zet. Csak egy hiba van az aratás• nál, az, hogy a sárói traktorállomás nem a legjobb gépeket adta a garamszentgyörgyi szövetkezetnek é

s ezért az aratás első napjaiban csak két traktorral dolgozhattak, mert a tgbbi üzmeképtelen volt. A garamszentgyörgyi állami birtokon is olyan jók a gabonák, hogy alig lehet lépni a tarlón a sűrűn egymásmellett sorakozó kévéktől. De ezt csak délelőtt láthatjuk, mert estére minden kévét összehordanak, keresztberakják, a földet felgereblyézik és azután feldübörögnek az éjjeli váltásban dolgozó traktorok, hogy elvégezzék a tarlóhén'.ást és elvessék a tarlótakarm sny okát, D. S., Zseljz.