Uj Szó, 1952. július (5. évfolyam, 154-180.szám)

1952-07-02 / 155. szám, szerda

2 U J SZ0 1952 július 2 A CsISz Központi Bizottsága elnökségének határozata az ifjúság 1952—53. évi politikai iskolázásáról Hogy a CsISz nevelő munkájában lényeges javulást érjen el, a CsISz Központi Bizottságának elnöksége az 1952—1953. évi politikai iskolá­zás kővetkező alapelveit határozza el: 1. A CsISz propagandista tevé­kenységét úgy kell megvalósítani, hogy az ifjú embereket hazaszere­tetre, népeink forradalmi hagyomá­nyainak szeretetére nevelje, hogy elmélyítse a munkásosztály bizalmát és erejét, vaJamint küldetését, sze­retetét és ragaszkodását Csehszlo­vákia Kommunista Pártjához és szeretett eljiökünkhöz, Klement Gottwald elvtárshoz. A propagan­dista munkának emelnie kell min­den fiatalember büszkeségét, hogy hazája a legyőzhetetlen Szovjetunió és a béke zászlóvivője, Sztálin elv­tára által vezetett hatalmas béke­táborhoz tartozik. A szövetség elméleti-politikai mimikájának hozzá kell járulnia a csehek és szlovákok testvéri szövet­ségének megszilárdításához és a hazánkban élő többi nemzetekkel való barátság megerősítéséhez. Hoz­zá kell járulnia az ifjúság proletár nemzetköziségének megszilárdítá­sához, hogy testvéri szolidaritást érezzen az egész világ ifjúságával a jobb életért, nemzeti függetlensé­géért és a világbékéért folytatott harcában. Kell, hogy állandóan le­leplezze a burzsoá rendszert és hogy az ifjúságot a kapitalizmus, az ame­rikai imperialisták által vezetett háborús uszítók tábora iránti gyű­löletre irányítsa. Propagandánknak harcolnia kell a különféle burzsoá elméletek ellen, főkép a dekadens amerikai álkultúra és az előtte való hajbókolás ellen. Különösképpen szükséges rámutatni az ifjúság előtt Masa>ryknak, Benesnek, mint a burzsoázia érdekvédőinek igazi ar­cára és a München-előtti köztársa­ság kizsákmányoló jellegére és pel­lengérezni az emigráns szörnyete­geket, akik nemzeteink ellen szö­vetkeztek és a.z SS-gyilkosokkal egyezkednek. A CsISz Központi Bi­zottságának elnöksége felhívja fő­leg a köztársaság nyugati határa mentén elterülő határvidéki CsISz­szervezeteket, hogy biztosítsák a propagandista munka magas szín­vonalát. Az elméleti-politikai nevelés foko­zása segítse elő az ifjúság felbont­hatatlan szövetségének megszilár­dítását a határőrség- tagjaival, fo­kozott éberséggel segítsen ártal­matlanná tenni az osztályellenség ügynökeit és így szilárdítsa meg hazánk kollektív biztonságát és vé­delmi képességét. A propagandista munkának a ma­radiság, a vallási babonák és sötét­ség elleni küzdelem eszközévé kell válnia, amelyek szándékosan butít­ják az embert és megakadályozzák, hogy a saját és nemzete érdekében kihasználhassa minden tehetségét, valamint a tudomány és a technika vívmányait. Döntő fontosságú az, hogy a po­litikai iskolázást alkotó módon az élettel való legszorosabb kapcsolat­ban valósítsák meg. Csak így válik iskolázásunk hatékonnyá és nyilvá­nul meg szocialista építésünk és bé­keharcunk gyakorlati feladatainak jobb teljesítésével. Az elméleti-poli­tikai munka eredményének mértéke az ifjúság céltud- tos bekapcsolódá­sa az építő feladatokba. A CsISz Központi Bizottságának elnöksége kötelezi a szövetség min­den szervét arra, hogy gondoskod­janak minden fiabalember elméleti­politikai színvonalának mindennapos rendszeres emeléséről, egyúttal fi­gyelmeztet arra, hogy a CsISz poli­tikai iskolázásának rendes irányí­tása megköveteli, hogy tekintetbe vegyék az általános műveltséget és az ifjúság előzetes politikai felké­szültségét, valamint korkülönbsé­gét. A v marx-leninizmus elméletének propagálása az ifjúság között csak akkor válik hatékonnyá, ha a párt­propaganda gazdag tapasztalataira fog támaszkodni, ha a Párt vezeté­sével valósítják meg és ha naponta fogunk tanulni a komszomol nevelő munkájának nagy példájából. A CsISz-szerveinek kötelessége, hogy a politikai iskolázás és az ifjúság elméleti nevelésének kérdéseiben szorosán együttműködjenek a párt­szervekkel, kikérjék azok tanácsát és segítségét és ezt hatékonyan ki­használják. 2. A CsISz Központi Bizottságá­nak elnöksége elhatározza? hogy a CsISz alapszervezetei elsősorban az üzemekben, falvakon, gép- és trak­torállomásokon, valamint az állami birtokokon a jövőben a politikai is­kolázás rendszerében CsISz politikai alapköröket létesítsenek. Politikai alapköröket alakítanak a dolgozó ifjúság központjaiban és az állami tanulóotthonokban is, főleg az első évfolyamon. A CsISz politikai alapkörének tanéve 1952 november 1-én kezdődik meg és 1953 június 30-ig tart. Há­rom alaptémát vesznek át: 1. A Szovjetunió — országunk boldog életének biztosítéka. 2. Hazánk a szocializmus útján. 3. A CsISz — a Párt segítőtársa hazánk szocialista felépítéséért foly­tatott küzdelemben. A politikai alapkör egyep témái­hoz fokozatosan brosúrákat adnak ki, amelyeket a kör minden tagja kötelezően áttanulmányoz. A politi­kai alapkör munkáját a propagan­dista vezetésével a hallgatók elv­társi beszélgetései formájában kell végezni. A siker döntő elöföltétele azonban a kör minden tagjának ön­álló tanulmányi felkészülése. 3. A CsISz Központi Bizottsága elnöksége örömmel fogadta a ,CsKP Központi Bizottsága politikai titkár­ságának határozatát az 1952— 1953-as pártiskolázási évről, amely lehetővé teszi a CsISz legjobb tag­jainak — pártonkívülieknek — rész­vételét a pártiskolázásban. A Párt így újra megmutatja nagy gondos­kodását az ifjú nemzedék elméleti­politikai növekedéséről. A CsISz szerved a pártszervezet­tel való megegyezés után a párt­szerveknek az 1952—1953-as párt­iskolázási év következő formáiba fogják ajánlani a pártonkívüli CsISz-tagokat: 1. A politikai iskolázás alapkörei. 2. V. I. Lenin és J. V. Sztálin életrajzainak tanulmányi körei. 3. Az SzK(b)P történelmének ta­nulmányi körei. A CsISz-szervek egész éven át rendszeresen figyelni fogják a pár­tonkívüli CsISz-tagok tanulását a pártiskolázás évében és hatékony támogatásban részesítik őket. 4. A CsISz Központi Bizottságá­nak elnöksége feladatul tűzi ki a CsISz minden szerve elé, hogy az 1951—1952-es tanulmányi év évzáró kiértékelésével kapcsolatban hatal­mad felvilágosító kampányt fejtse­nek ki az ifjúságnak minél nagyobb számban való önkéntes bekapcsoló­dásáért a CsISz politikai alapköré­be és hogy segítsenek az 1952— 1953-as pártiskolázási év résztvevői­nek kiválogatásában. A pártiskolá­zás évébe elsősorban azokat a CsISz-tagokat válogatják ki, akik jól beváltak az ifjúság 1951—1952­es politikai iskolázásában. A CsISz z- pcso^ortjainak bizottságai min­den fiatalemberrel egyénileg meg­tárgyalják az 1952—1953-as politi­kai iskolázás rendszerében való rész­vételét és lehetővé teszik, hogy olyan tanulási módot válasszon, amely megfelel előzetes műveltségé­nek és politikai fejlettségének. 5. A CsISz Központi Bizottságá­nak elnöksége hangsúlyozza, hogy a marx-leninizmus propaganda ma­gas színvonalának alapföltétele a propagandisták ' ';'es kiválogatása, széthelyezése és rendszeres nevelé­se. Elsősorban a propagandisták el­méleti színvonalától, minden témára való felkészültségétől, a hallgatók­hoz való közeledési képességétől, a marx-leninizmus tanulmányozása iránti érdeklődésük felkeltésétől függ az ifjúság politikai iskolázá­sának eredménye. A propagandista felelős a politi­kai kör munkatartalmáért. Megvilá­gítja a Szovjetunió. Kommunista Páitunk éj kormányunk politiká­ját, tanulmányozás céljából felada­tokat ad a hallgatóknak, megbírál­ja tanulmányi eredményeiket és rendszeresen tájékoztatja a CsISz­szerveit a kör munkájáról. Az el­nökség ezért kötelezi a városi, járá­si és kerületi bizottságokat, a Szlo­váki" : Központi Bizottságot, hogy 1952 augusztus 15-ig a pártszerve­zetekkel együttműködésben gondos­kodjanak a CsISz politikai alapkö­rei propagandistáinak leggondosabb kiválasztásáról. A propagandisták kiválasztását és széthelyezését a CsISz szerveinek személyes munka­ismeretük alapján kell végrehajta­ni, 6. Mivel a harmadfokú iskolák és .a főiskolák diákjai a marx-leniniz­must, mr c tanulmányuk részét a társadalmi ismeretek óráin tanul­ják, amelyek elegendő terjedelem­ben biztosítják a politikai iskolá­zást, nem célszerű CsISz politikai alapköröket létesíteni ezekben az iskolákban. A CsISz-csoportjainák állandóan segíteniök kell a tanítók­nak és törekedniök a CsISz-tagok legjobb tanulmányi eredményére a társadalmi ismeretek tárgyainak tanulmányozásában. A tanulás ki­egészítéseképpen a CsISz az iskola vezetőségével vc.ló megegyezés után előadásokat fog rendezni, amelye­ken az ifjúság megismerkedik a Szovjetunió Lenini Kommunista If­júsági Szövetségének munkájával és a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség küldetésével, annak szervezeti sza­bályzatával. Hasonlóképpen a dol­gozó ifjúság központjaiban és az állami tanulóotthonokban a CsISz­csoportok nagy gondoskodást fognak tanúsítani a diákok magasszínvona­lú tanulmányi eredményének bizto­sítására a társadalmi ismeretek ta­nulmányozásában. A főiskolai CsISz-csoportok figyelmüket a marx-leninizmus alapjai tanulmá­nyozása színvonalának emelésére fordítják. Főképp az üzemekben és falvakon az ifjúságnak tartandó előadások kidolgozására és megtar­tására kell megnyerniök a diáko­kat. 7. A CsISz Központi Bizottságá­nak elnöksége minden funkcioná­rius elé feladatul tűzi ki, hogy a pártiskolázás évében, vagy a CsISz politikai alapkörében végzett saját tanulmányain kívül összeállítsák „A komszomol a mi példaképünk" bro­súra rendszeres olvasására felépí­tett komszomol tapasztalatok tanul­mányi tervét. A CsISz járási és ma­gasabb szerveinek rendszeresen el­lenőrizniük kell ezt a tanulást a funkcionárius-aktíyákofi és szemi­náriumokban. Különös jelentőség­gel bír minden funkcionárius és az Ifjúsági Szövetség minden tagja számára az orosz nyelv tanulása a népi orosz nyelvtanfolyamokon. 8. A politikai iskolázásban fontos feladat az előadó tevékenység fej­lesztése. A CsISz Központi Bizott­ságának elnöksége a propaganda és agitációs osztály elé feladatul tűzi ki a CsISz Központi Bizottságának, hogy lektori csoportot építsen ki a CsISz Központi Bizottsága mellett és hogy a CsISz kerületi és járási bizottságai is fokozatosan lektor­csoportokat létesítsenek mindenütt, ahol megvannak erre a feltételek. 9. A CsISz ideológiai munkájá­nak a marx-leninizmus szellemében való megszilárdítására fontos jelen­tősége van a sajtónak. A C^ISz Központi Bizoť ágának elnöksége a CsISz folyóiratai legfontosabb feladatának tekinti rendszeres pro­pagandacikkek közlését. Kell, hogy a marx-leninizmus propagandájára különös figyelmet fordítson a Mla­dá Fronta, Smena és a Práca Mla­dých. A folyóiratok szerkesztősé­geinek ki kell alakítania a munka­társak széles körét, recenziókat kell közölnie a politikai, népszerű tudo­mányos és művészeti irodalomról. Hogy a folyóiratok magas szín­vonalat érjenek el, a CsISz Központi Bizottságának elsöksége tanácsolja a szerkesztőségeknek, hogy hívják meg együttműködésre a párt- és CsISz-dolgozók, a kiváló írók, mű­vészek, tudósok és műszakiak szé­les körét. Az ifjúsági sajtó elsőrendű fel­adata az ifjúság politikai iskolázási módszerének megvilágítása és a ta­pasztalatcsere megszervezése. Az ifjúsági sajt .ak több propagan­dista cikket kell hoznia, mint az el­múlt tanítási hévben a hallgatók és a politikai alapkörök propagandis­táinak támogatása céljából, és rend­szeresen közölni a feltett kérdéseik­re adott válaszokat. 10. A CsISz Központi Bizottságá­nak elnöksége hangsúlyozza, hogy ifjúságunk elméleti-politikai nevelé­sének nagy feladatait csak akkor lehet teljesíteni, ha a CsISz minden szervének ügyévé válik. Biztosítani kell a politikai iskolázást, a propa­gandisták és az egész ifjúság rend­szeres irányítását. Az irányításnak nem szabad formálisan bürokrati­kusnak lennie, kell, hogy elvtársi jelleggel bírjon, az ifjúságban meg kell szilárdítania erejébe vetett hi­tét, fel kell keltenie benne a tanu­ld vágyát és lelkesítenie kell az ifjúságot a marx-leninizmus elsajá­tításáért való küzdelemre. Minden szervnek és főleg az alap­csoportoknak fokozott figyelmet kell fordítaniok a CsISz politikai alap­köre tanulmányi évének elméleti tartalmára. A kerületi és járási bi­zottságok, valamint az alapcsopor­tok bizottsági tagjainak látogatniok k^ll a politikai -alapköröket, konkrét ismereteket kell szerezniök munká­jukról és a helyszínen segíteni a propagandisták­1 és a résztvevőket. A bizottsági gyűléseken a propa­gandisták részvételével rendszeresen megtárgy >ják az iskolázás lefo­lyását az egyes alapkörökben és konkrét határozatot fogadnak el a hiányosságok kiküszöbölésére. Nem elég csupán áttekintő képet nyerni a részvételről, hanem elsősorban az iskolázás tartalmáról és színvonalá­ról, azokról a kérdésekről, melyek tisztázatlanok maradtak, hogy ala­posan megmagyarázhassák őket. 11. A CsISz Központi Bizottsá­gának elnöksége a CsISz saerveinek figylemét a könyv fontos feladatá­ra irányítja az ifjúság nevelésében és müvelésében. Továbbra is töre­kedni kell arra, hogy minél több fiatalember készüljön fel a Fucsík­jelvény megszerzésé o és ezzel meg­tegye az első lépéseket a haladó irodalom olvasására. Nagy súlyt helyeznek a könyvek önálló olvasá­sára és a Fucsík-jelvény vizsgáira való fölkészülésre, amelyek a jövő­ben kétszer lesznek egy évben, és­pedig: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmából és hazánk Szovjet Hadsereg által való fölszabadítása alkalmából. Az olvasóköröket, a könyvek kö­zös olvasását mindenütt bevezetik, ahol ez célszerű és slsükséges az olyan ifjúságnak, amely eddig nem tanulta meg rendszeresen forgatni a könyveket művelődése céljából. A Fucsik-jelvény tartalmát az eddig; tapasztalatok alapján szabják meg. A Fucsík-jelvény tömegterjesztésé­nek támogatására és általában a haladó irodalom népszerűsítésére sokkal nagyobb mértékben, mint eddig, be kell vezetni a könyvvel való különféle munkaformákat, mint olvasókonferenciák és beszélgetések megszervezését csoportokban, iro­dalmi estéket, versolvasásokat, könyvkiállításokat, stb. A CsISz Központi Bizottságának elnöksége feladatul tűzi ki a CsISz­szervek elé, hogy a könyvvel való munka kifejtésében szoros együtt­működést kezdjenek az állami nép­nevelési gondoskodással, főleg a népkönyvtárakkal, népművelési be­szélgetésekkel és a ROH üzemi klubjaival. Jobban ki kell használni segítségüket és tanácsaikat az ifjú­ság politikai önképzésére szolgáló könyvek kiválogatásában. Különös figyelmet kell szentelni a könyvvel való munkának a falusi ifjúság kö­zött. A Fucsík-jelvény viselőinek a haladó irodalom terjesztésének leg­tevékenyebb segítőtársaivá kellene válniok. A Fucsík-jelvény vizsgáz­tató bizottságainak továbbra is a CsISz járási és kerületi bizottságai­nak segédaktívájának kell marad ­niok a könyvvel való munka fejlesz­tése érdekében. A CsISz Központi Bizottságának elnöksége feladatul tü=i ki a kerü­leti bizottságok és a szlovákiai köz­ponti bizottság elé, hogy a városi és járási bizottságok alapcsoport­jaiból érkezett jelentések alapján 1952 december 1-én jelentést tegye­nek az ifjúság politikai iskolázásá­nak megkezdéséről és 1953 augusz­tus l-ig jelentést az ifjúság politi­kai iskolázásának eredményeiről az 1952—1953. évben. A CsISz Közpon­ti Bizottsága elnökségének az ifjú­ság 1952—1953. évi politikai iskolá­sáról hozott határozatának szerve­zeti biztosítására irányelveket a CsISz Központi Bizottságának tit­kársága ad ki. A CsISz Köz-ponti Bizottságának elnöksége kötelezi az alapcsoportok bizottságait, a városi, járási és ke­rületi bizottságokat, a CsISz Szlo­vákiai Központi Bizottságát, hogy tárgyalják meg ezt a határozatot és ennek végrehajtására tegyék meg az intézkedéseket. A CsISz Központi Bizottságának elnöksége feladatul tűzi ki az alap­csoportok bizottságai, a városi, já­rási és kerületi bizottságok, vala­mint a CsISz szlovákiai Központi Bizottsága elé, hogy elsőrendű fel­adatuknak tekintsék az ifjúság kö­zött végzett elméleti-politikai mun­ka összes hiányosságainak kiküszö­bölését. Az ifjúság minden helyen, az üzemekben, falvakon és iskolákban a marx-leninizmus eszméi által le­gyen vezérelve és. bátran küzdje le a szocialista építés és a békeharc feladatait. A Párt vezetéséyel a komszomol mintaképe után előre, harcba a szo­cializmus eszméjének elsajátitásá­ért. A Csehszlovák Ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottságá­nak elnöksége. Szovjet tudósok magasszínvonalú előadása A HUKO építkezésén Az elmúlt napokban látogatott el a HUKO építkezésére a Szovjetunió két kiváló tudósa: Vladimír lgna­tevics Dokutin, a moszkvai G. V. Plechanov állami intézet katedra vezetője és Nikolaj Ivanovics Vino­gradov ,a leningrádi tervezőintézet dékánja. A 4iohókombinát részletes megtekintése után Nikolaj Ivano­vics Vinogradov, a buzinkai üzem kultúrklubjában előadást tartott a HUKO építőinek „A kc-mmunizmus nagy építkezései a Szovjetunióban" címmel. A kiváló előadás rengeteg új tanulságot nyújtott az építők to­vábbi munkájához. N. I. Vinogradov előadása során rátért a munka gé- . pesítésére és a gépek 100 százalékos kihasználásának ismertetésére. Elő­adásában rátapintott az építkezés gyenge pontjára; remélhetőleg az értékes előadás után javulni fog a géppark kihasználása az építkezé­sen. Az előadás tartalmas vitával fejeződött be. Balog Kálmán, HUKO, A nováky-i bányászok új munkasikerei A pribrami bányászoknak folyo­sóvágásban elért sikerei arra kész­tették a nováky-i bányászokat is, hogy gondolkozzanak a folyosóvá­gás meggyorsításának lehetőségéről is saját munkahelyeiken. Plachý Jó­zsef munkaérdemrenddel kitünte­tett dolgozó, Pavel József mérnök­kel együttműködve , hétfőtől, június 30-tól kezdve áttért az új folyosó­vágási módszerre. A folyosó gyors vágásának új és nagyobb teljesít­ményű módszerét nagymértékben elősegíti az LBS-2 jelzésű új fúró­gép alkalmazása. A.z eddigi módszer szerint végzett munkával a nováky-i V II. számú bányában a folyosóvágás­ban egy élvájaton 24 óra alatt 5—6 ' métert haladnak előre. Az LBS-2 Izésü fúrógép alkalmazásával, amellyel a 30 centiméter átmérőjű és 20 méter hosszúságú fönyilást fúrják és a ciklusos grafikon sze­rinti munka bevezetésével 3 élvájat­ban ugyanazon idő alatt ugyanannyi munkaerővel 10 méterrel többet ha­ladnak előre. Munkatermelékenysé­güket tehát 100%-osan fokozzák s jelentősen emelkedik keresetük is. A II. számú bányában az új mun­kamódszerrel elsőnek Plachý József munkaérdemrendes dolgozó kezdett dolgozni Plachy János, Borka Ist­ván és Bartolen János élmunkás csoportjaival.

Next

/
Oldalképek
Tartalom