Uj Szó, 1952. július (5. évfolyam, 154-180.szám)

1952-07-12 / 164. szám, szombat

1952 július 11 UJSZ0 69 Bírósági tárgyalás az osztrava-karvini szénbányák kártevői és szabotálói ellen Csütörtökön, július 10-én Osztravában íz Állambíróság előtt megkezdődött az osztrava-karvini szénbányák kártevőinek és szabotálóir jiak 9 tagú csoportja elleni bírósági főtárgyalás, akiket az államügyész vádirata azzal vádol, hogy gonosztevő magatartásukkal komoly bányaszerencsétlenségeket, bányászok halálát és több milliós károkat okoztak népgazdaságunknak. Az áilambíróság szenátusa dr. Jiri Krepák elnökletével ült össze, a vádat Emil Eichler államügyészhelyettes képviseli, A bírósági tárgyalás első napján jeleufc voltak a köztársaság összes bányamedencéjének képviselőd, az osztrava-karvini szénbányák műszakijai és vájárjai, a legjobb dolgozók, az érdemrendek és kitüntetéseik viselőd, valamint az osztravai kerület dolgozói. Aak Állaimbíróság ssenátusa előtt állott dr. ing. Václav Zsalud, a bányamedence volt főnöke, ing. Jozef Herei, az osztrava-karvini szénmedence felügyelője, tag. Kiiment Pavlu, a Doubrava-bánya volt üzemi mérnöke, Ludwig Poliak, a doubravai üzemi tanács volt elnöke, Alojz Carbol, ugyanazon bánya szellőztetésének vezetője és Jozef Golka doubravai laboráns, továbbá a Barborá-bánya vezető dolgozói: Alfonz Petrás bányamérnök, Emerich Laaarski bányamüszaki, Jozef Stoszek, a bányaszellöztetés vezetője. A vádiratban, amelyet a bírósági főtárgyalás első papjának elején felolvastak, felsorolták a vádlottak bűncselekményeit. Dr. ing. Zsalud, ing. Herei és ing. Pavlu vádlottak az áruló Lauschmaran féle jobboldali klikk volt exponensei és a fasiszta agrárpárt neveltjei, — azelőtt a kapitalista szénbárók hűséges szolgái, gyűlölték dolgozó népünkéit és népi demokratikus rendszerünket. Hazánk felszabadítása után összejöttek a volt szociáldemokrata párt jobbszárnyával és ezen áruló klikk élenjáró osztravai tényezőjévé váltak. Tagjai voltak az osztravai szociáldemokrata párt kerületi gazdasági-politikai bizottságának, Ez az általuk uralt bizottság saját híveivel töltötte be az egyes gazdasági szakaszok kulcsfontosságú helyeit, főleg a bányáikban, hogy ott szándékosan és gazul fékezzék a szocialiMiushoz vezető utunkat. 1948 februárja után a dolgozó nép ezen begubózott ellenségei a szabotálás körmönfont formáihoz nyúltak azzal a szándékkal, hogy felforgassák gazdaságunkat. Gaz fondorlataik eredménye volit az osztrava-karvini szénbányákban elkövetett néhány szabotázs szomorú mérlege, amelyek pótolhatatlan ikárojcat okoztak emberéletben és felbecsülhetetlen károkat a nemzeti vagyonban. A vádlott dr. ing. Václav Zsalud a bányamedence hivatalának elnöki funkciójában való működése régész ideje alatt Osztraván szándékos ravasz szabotázst folytatott. Legfontosabb feladatainak egyike a bányák biztonsági berendezésednek felügyelete volt. Ezt a feladatát a biztonsági előírások szándékos megszegésével „teljesítette", késleltette az üzemi igazgatóságoktól érkezett fontos beadványok, főleg a szénvájás megengedése iránti kérvények elintézését, nem ellenőrizte a bányák biztonsági intézkedéseit, nem tűzött ki határidőt az észlelt vagy jelentett hiányosságok kiküszöbölésére. Habár jól ismerte az elégtelen biztonsági viszonyokat és a Doubrava-bánya Hubert-tárnájában uralkodó megengedhetetlen feltételekét, a további vádlottakkal, ing. Jozef Hereilel és tag. Kldment Pavluval való megegyezés után beleegyezését adta a fejtés újra megkezdésére e tárnában. így 1949 febr. 12-én' a Doubravabányában gáz- és szénrobbanás történt, amelynek során elpusztult a Hubert-tárnában dolgozó bányászok egy része. A bánya egy része nagy szénkészletékkel beomlott és hoszszú időre üzemképtelenné vált, A vádlott dr. ing. Zsalud, mint a bányamedence hivatali bizottságának főnöke, amely a robbanás okait vizsgálta, úgy vezette a kivizsgálást, hogy az.igazi bűnösök megmenekültek a leleplezés elöl. A kártevők bandájának további tagjai, Ing. Herei, ing. Pavlu, Ludvig Poliak, Alojz Carbol és Jozef Golka az ő tudomásával bányajegyzeteket hamisítottak a metangáz előfordulásáról, amelyek a szerencsétlenség előidézésében való bünrészességük bizonyítékául szolgáltak volna. Ing. Zsalud hasonlóképpen igyekezett eljárni más esetekben is. Kötelességei elszabotálásában és ravasz elodázásában még terjedelmesebb szabotázsakciók feltételeit teremtette meg. Erre további szövetségeseket keresett egyes bányamüszakiakban és segítőtársakat néhány nem elég éber bányamunkás között. Közvetlenül felelős azon feltételek létrehozásáért, amelyek 1951 december 17-én tüzet okoztak a Barborabányában. Itt főszövetségese volt ing, ^lfonz Petrás bányamester és EmeriCh Lazarszky bányatechnikus vádlottak lelkiismeretlensége és hanyagsága. A Barbora-bánya egyik tárnájábon oly bűzt éreztek, amely a bányatüz keletkezésének veszélye idején fordul elő. Hogy a tüz kitörését megelőzzék, a veszedelmes helyet be kellett volna falazni. így döntött maga tag. Zsalud, azonban — habár tudatában volt a helyzet veszedelmességének és a mtaél gyorsabb beavatkozás szükségességének — parancsának megvalósítására nem határozott meg semmiféle határidőt és nem ellenőrizte annak teljesítését. Ellenkezőleg, igyekezett a Barbora-bánya vezető dolgozóit megingatna abban a meggyőződésükben, hogy a tűzvész veszedelme nem akut jellegű. Ezért a vádlott ing. Petrás is megelégedett csupán a falazásra való parancs kiadásával és nem gondoskodott annak megvalósításáról. A Barbora-bánya mindkét felelős műszakijának, a vádlott tag. Petrásnak és Lazarszkynak felelőtlen hanyagsága kitűnik a katasztrófa napján tanúsított ' magatartásukból. Egyáltalában nem teljesítették ama kötelességüket, hogy jelentsék a veszedelmet és biztosítsák a biztosító munkálatokat. Hanyagságukkal lehetetlenné vált a tűzvésznek idejében való egy helyre korlátozása és a veszedelem megelőzése. Még elítél endőbben viselkedett az utolsó vádlott, Stoszek, a Barbora-bánya szellőztető berendezésének vezetője. Visszautasította a veszélyeztetett tárna szellőztető oszáiyának felülvizsgálását és a tűzvész kitörése után gaz módon elodázta a tűzfészek kikeresését. Hamisan tájékoztatta a bányamedence hivatali bizottságát és a bánya vezetőségét a bánya veszélyeztetett részében lévő állapotokról és így előidézte a tűzvésznek oly mértékben való elterjedését, hogy azt lehetetlen volt leküzdeni. A Barbora-bányában kitört tűzvész áldozatokat követelt emberi életekben és ezenfelül jelentős gazdasági károkat okozott. Ing. Zsalud, mint a bányamedence hivatal bizottságának főnöke ismét nemcsak, hogy nem gondoskodott a vádlott Stoszek gonosztevő hanyagságának jóvátételéről, hanem a beavatkozás szándékos elhalasztásával előidézte a tűzvész által okozott károk elterjedését. E vádlottak az osztrava-karvini szénmedencében a szénfejtés és a munkatermelékenység fokozására hozott intézkedésekről szóló pártás kormányhatározattal teljes ellentétben jártak el, amely a bányában végzett munkát és annak jutalmazását szocialista alapokra fektette és világos irányvonalakat tűzött ki minden bányadolgozó . előtt. Ing. Petrás és Lazarszky vádlottak tevékenysége a bányamunka végzésében és államosított bányáink védelmében tanúsitott büntetendő felelőtlenség elriasztó példája, A vádlott Sztoszek, akire nehéz feladat volt bízva, — a levegővel való gazdálkodás feladata, — a bányaszellöztetés vezetőjének feladata, — gonosz tevékenységével különösen veszedelmes helyzetben tanúsított gaz •eljárásával közös felelősséget visel a Barbora-bányában kitört tűzvésznél áldozatul esett emberi életekért, valamint az okozott károkért. Dr. ing. Zsalud, ing. Herei, tag. Pavlu vádlottak és társaik szándékos szabotálást követtek el népi demokratikus rendszerünk és a dolgozó nép iránti gyűlöletből. Szándékuk népgazdasági tervünk veszé• lyeztetése volt és e célból visszaélj tek funkciójukkal és szaktapasztalataikkal. A vádirat felolvasása után kihallgatták a vádlott ing. Hereit. E burzsoá „szakember" egész élete' a munkásosztály elleni gyűlölettől van áthatva. A Münchenelőtti köztársaság és a megszállás alatt durván és aszociális módon viselkedett a bányászokkal szemben. Tanulmányai befejezése után, hogy elnyerje új feljebbvalói — a szénbárók — tetszését, belépett az agrárpártba. De egyaránt odaadóain szolgálta a náci megszállókat is. 1942-ben a Heydrich-féle merénylet idején Láng nád rendőrkopónak elárulta, hogy Vomácska harcos dolgozó pénzt gyűjt a megszállók ellen folytatandó harcra. Néhány nap múlva Vomácskát becsukták és a koncentrációs táborban pusztult el. Herei 1945-ben belépett a szociáldemokrata pártba és az osztravai gazdasági és politikai bizottságban dolgozott, ahol megvalósította az áruló jobboldali szárnynak a dolgozó népünk érdekeiért küzdő Csehszlovákia Kommunista Pártjának intézkedései ellen irányuló törekvéseket. A Lauschmann—Mayer-féle jobboldali klikk támogatásával Herei befurakodott az osztrava-karvini szénmedence műszaki igazgatójának és később az osztrava-karvini szénmedence központi igazgatóhelyettesének tisztségébe. Ebben a funkció-ban 1948 februárjáig működött. Herei szorosan együttműködött a további vádlottakkal, ing. Zsaluddal és ing. Pavluval és az osztravakarvini szénmedence elhúnyt igazgatójával, ing. Moszleirel. Ez a csoport a győzelmes február után áttért a szabotálás ravasz formáira abbeli szándékában, hogy veszélyeztesse a tervteljesítést és ezzel megnehezítse hazánk gazdasági fejlődését. A vádlott Herei beismerte: — Bűnösnek érzem magam abban, hogy szabotázscselekményt követtem el azzal, hogy megszegtem a biztonságai előírásokat. Amikor a vádlott Hereit kinevezték az osztrava-karvini szőnmedence igazgatóságának felügyelőjévé, tag. Moszler adott neki utasításokat e felelősségteljes tisztsége teljesítésére. A vádlott Herei erről a következőket vallja: Belépésem alkalmával Moszler v eket mondotta: — Olyan nyomasztó helyzetet kell teremteni a munkába lépő új központi munkásigazgrtó számára, hogy kénytelen legyen lemondani azért, mert nem lesz képes a tervteljesítés biztosítására. Ezt a helyzetet a biztonsági előírások rendszeres megszegésével kellett volna létrehozni. A vádlott Herei közösen felelős azért a szerencsétlenségért, amely 1949 február 12-én történt a Doubmva-bányában, mivel ezidöben, mint felüg;'elöszerv meg volt bízva e bánya felügyeletével. Mindjárt funkciója betöltésekor durva büntettet követett el azzal, hogy újra megnyittatta a Hubert-tárnában való fejtést, ahol az elégtelen szellőztetés, a metangáz nagymértékben való előfordulása és a robbanás veszélye miatt beszüntették a munkákat. Az államügyész kérdésére, hogy áz ajánlatadásánál tag. Moszler utasításaiból indult-e ki, Herei a következőket válaszolta: Igen, tudtam, hogy a fejtés itt nehéz lesz. Elnök: Nehéz, vagy veszélyes a bányászok szempontjából? Herei: Nehéz is és veszélyes is a metangáz nagymértékben való előfordulása miatt. v Államügyész: „"tehát műszaki adminisztratív szabotázs volt! Ha ön előtt ismeretes volt az, hogy a bányában szénpor van és erős metanképzödés, figyelmezetetett-e arra hogy ilyen körülmények között veszélyes a fejtés? Herei: Nem figyelmeztettem. Szenátus elnöke: Szándékosan? Herei: Igen. Elnök: Figyelmeztették önt a munkások ? Herei: Figyelmeztettek, hogy a Hubert vájárdolgozói fejfájásról és szédülésről panaszkodnak. Ünnepi est a Mongol Népköztársaság állami ünnepének tiszteletére A Nemzeti Arcvonal prágai ak-1 ció bizottsága csütörtökön, július 10-én a Blanyik moziban ünnepi estet rendezett a Mongol Népköztársaság állami ünnepének tiszteletére. Az esten résztvettek Viliam Siroky kormányelnökhelyettes, külügyminiszter, Zdenek Fierltager és dr. Jozef Kiszely konmányelnökhelyettesek, Ján Harus és Antonin Pospisil miniszterek, Anezska Hodinová Spurná, a nemzetgyűlés alelnöke, dr. Václav

7 Vacek, Prága főpolgármestere, továbbá politikai és kulturális életünk képviselői. Megjelent továbbá a népi demokratikus baráti országok diplomáciai testülete Alexander Jefremovics Bogomolowal, a Szovjetunió nagykövetével az eien. A csehszlovák, mongol és szovjet állami himnusz elhangzása után Anezska Hodinová Spurná, a nemzetgyűlés alelnöke mondott beszédet Prágába érkezett S. A. Dange indiai szakszervezeti dolgozó Szerdán, július 9-én néhány napos tartózkodásra Prágába repült S. A. Dange, az indiai haladó szakszervezetek vezető képviselője. A legközelebbi napokban S. A. Dange beszélgetést fog folytatni František Zupka képviselővel, a Központi Szakszervezeti Tanács elnökével, a szakszervezeti világszövetség alelnökével a szociális biztosításról a szociális biztonságról tárgyaló nemzetközi konferencia előkészületeiről. A konferenciát decemberben fogják megtartani Bécsben, szervezője a szakszervezeti világszövetség S. A. Dange résztvesz a KarloveVary-i Nemzetközi filmfesztivál ünnepélyes megnyitásán is. Államügyész: Ez azt mutatja, tevékenységét pontosan Moszler utasításai szerint végezte. A szerencsétlenség okainak kivizsgálásakor ing. Herei szándékosan nem szólt az előtte ismeretes körülményekről és hamisan tájékoztatta a vizsgálóbizottságot. Beismerte, hogy szándékosan hazudott. Vallomásának egész ideje alatt a vádlott Herei igyekezett a gaztetteiért való felelősséget elhúnyt cinkostársára, ing. Moszlerre hárítani. E szándéka nem sikerült és büntevékenységét a tanúk és bűntársak vallomásával, valamint írásbeli anyaggal is rábizonyították. Mint további vádlott, ing. Kiiment Pavlu tett vallomást. Legutóbb az osztravai Hlubtaa-bánya üzemi mérnöke volt, a Doubrava-bányában dolgozott mint üzemvezető a robbanásig. Beismerte, hogy a megengedhetetlen körülmények között a Huberttárnában végzett munkát megengedte és így veszélyeztette a dolgozók életét, igyekezett azonban tagadni a robbanás előidézésére irányuló egyenes szándékát. Ezért kitérően felelt az államügyész és a bíróság kérdéseire és igyekezett enyhíteni bűnét. — Meg voltam győződveí — állította tag. Pavlu, a nagy bányagyakorlattal rendelkező bányamérnök — hogy 5 százalékos metangázzal telt légkörben nem történhet robbanás. Államügyész: Ismeri a bányászati rendőri előírásokat, amelyek meghatározzák a robbanógáz koncentrációját? Pavlu: Igen! Szénpor előfordulásánál másfél, normális körülmények között 2 és fél százalék volt engedélyezve. Elnök: Miért tesznek különbséget a metán megengedhető koncentrációja között a szénporos bányákban és a pornélküli bányákban? Pavlu: A szénpor fokozza a robbanás veszélyét. Elnök: A Doubrava-bánya gazdag volt szénporban, vagy nem? Pavlu: Porbánya volt! Államügyész: Három százalékos metangáz a porbányában — milyen koncentráció ez? Pavlu: Megengedhetetlen! Az államügyész kérdésére, hogyan lehetséges az, hogy a tudatlanságnak, a szakképzettség hiányának és a körül nem tekintésnek ilyen mértékét mutatta, amikor hagyta, hogy bekövetkezzen a szerencsétlenség, a vádlott Pavlu adós maradt a felelettel. Mégis mentegetődzött a bányaüzem ellenőrzésének elmulasztásáért közvetlen a bányában. Több mint három hónapig egyáltalában le sem ment a bányába, bűntársai jelentéseit kapta kézhez és küldte tovább, holott tudta, hogy gyakran hamisak. Ö maga végül felszólította Róbert Moldrzik müszakmestert, aki ezt a megrendítő valóságot megerősítette tanúvallomásában, hogy a medence vezetői ne írják jelentéseikben a metankoncentráció valódi állapotát, hanem hogy sokkal alacsonyabb számokat tüntessenek fel. Ezen idő alatt a bánya egyéb biztonsági intézkedéseit sem ellenőrizte. A vádlott Pavlu azzal védekezett, hogy megbízott abban az ellenőrzésben, amelyet a Doubrava-bányában jártakor jó barátja, ing. Herei, az osztrava-karvini szénmedence felügyelője végzett. Jelentései állítólag mindig kielégítők voltak, úgyhogy nem tartotta szükségesnek & személyes beavatkozást. Hogy a vádlott Pavlu igenis, tudatában volt a Hubert-tárnában uralkodó helyzet veszedelmességének, megerősíti a vádlott világos negatív válasza az államügyész kérdésére, kellett-e még ilyen körülmények között bányászni. Az államügyész azon kérdésére, ment volna-e mint bányász ilyen környezetbe dolgozni, határozottan kijelentette, hogy nem. A további kérdésre: „És miért küldte oda a bányászokat?" — Pavlu nem akart világos választ adni és újra kezdte kitérő taktikáját. Igyekezett bűnét és felelősségét átruházni tettestársaira, további munkatársaira. Végül azalól is tisztázni akarta magát, hogy a bányában elrendelte a szénpor raktározását, ami fokozta a helyzet veszélyességét és a tűzvész elterjedésének nagyobb lehetőségét. A-Doubrava-bányában történt robbanás 24 emberéletet követelt és többmilliós kárt okozott. Az államügyész azon kérdésére, mivel törődött leginkább a robbanás után, beismerte: „Bűntetteim elsimításáról gondoskodtam". E kártevő csoport gaz tevékenységének módszereire jellemző volt a vádlott Pavlu vallomása arról, hogyan viselkedett tag. Zsalud a robbanás és a tűzvész okainak kivizsgálásánál. A vizsgálóbizottság számára semmiféle bizonyítékot sem szerzett be, mivel ezekből megállapíthatták volna, hogy a bányában megengedhetetlen körülmények között dolgoztak és leleplezték volna az igazi bűnösök tevékenységét A vádlott Pavlu a következőket mondta: „A vizsgálat során, amelyet Zsalud vezetett, rájöttem, hogy itt egyáltalán semmi másról nincs szó, mint arról, hogy senkinek semmi baja se történjék, hogy semmit se vizsgáljanak ki." Pavlu vádlott Golka laboráns jelenlétében átírta a bánya levegőelemzésének könyvét, elrendelte a feljegyzések meghamisítását, amelyek a metán mennyiségéről is adatokat tüntetnek fel. Előre tájékoztatva volt azokról a kérdésekről, amelyeket a bizottság intézett hozzá és szándékosan hamis vallomást tett hogy elkendőzze a szerencsétlenségben való bünrészességét. Később Zsaludtól megkapta a jegyzökönyvet, hogy a doubravai robbanás okainak esetleges későbbi kivizsgálása alkalmával vallomásaiban ne térjen el és ne különbözzék bűntársai vallomásaitól. A vádlott Pavlut a tárgyaláson leleplezték, mint a burzsoá társadalom tipikus neveltjét, aki a népi demokratikus rendszerrel szemben érzett gyűlöletből szakismereteive] visszaélt a néppel áíiemben. A vádlott Pavlu vallomásának befejezése után kihallgatták a tanúkat, akik megerősítették Herei és Pavlu vádlottak büntevékenységét. Az osztravai kártevők és szabotálók gaz csoportja elleni főtárgyalás első napjának befejező részében kihallgatták tag. dr. Václav Zsaludot és Ludvig Pollák vádlottakat. A főtárgyalás július 11-én további vádlottak kihallgatásával folytatódott