Uj Szó, 1952. július (5. évfolyam, 154-180.szám)

1952-07-12 / 164. szám, szombat

c/i mai számban ; Az üzem vezetőségének nagyobb figyelmet kell fordítania a verseny nyilvánosságára a Béke Üzemben (2. edd.) Bírósági tárgyalás az Osztrava-karvini szénbányák kártevői és szabotáló! ellen (3. old.) A Béke Világtanács határozatai a békeszerető nemzetek akaratát fejezik ki (4. old.) A ceenkei állami birtokon az „egyenlösdi" bérezés a fékezője a termelés növelésének (5. old.) Olimpiai híradó (ti. öld.) Bratislava, 1952 július 12, szombat 2 KČS évfolyam, 164. szám SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Világ proletárjai egyesüljetek? Az imperialisták háborús politikájának következményei Míg a béketábor a Szovjetunióval I az élén nagyszerű müveket alkot, • fejleszti gazdaságát és állandóan fokozza a nép életszínvonalát, a háborús gyujtogatók maroknyi csoportja által uralt kapitalista világ egyre jobban a gazdasági csőd félé halad. A kapitalista országokban majdnem naponta emelik az árakat és mérhetetlenül növekszik a dolgozók nyomora. Ilyen a haldokló, rothadó kapitalizmus képe a leggazdagabb és legfejlettebb kapitalista országokban, az USA-ban. A több kapitalista országok helyzete még rosszabb. Mi az oka ennek az állapotnak? Ennek az oka az amerikai monopóliumok kapzsi, gyűlöletes politikája, amelyek háborús nyereségekre és tettekre törekszenek, gazdaságukat háborús útra vezetik. Az imperialista ragadozók, főleg az amerikai imperialisták minden igyekezetüket a háború előkészítésére és előidézésére Irányítják. A fegyverkezési programmfoan és a háborúban keresik a kapitalista rendszer szakadékot képező kfilső és belső ellentételnek megoldását. A világ békeszerető embereinek százmilliói határozottan elutasítják azt, hogy a monopolista milliárdosok rabló szándékaiért a vágóhídra menjenek. A háborús uszítók maroknyi csoportja egyre jobban elszigetelődik saját országaik békére \ágyő széles néptömegeitől._ Ezen országok népe egyre világosabban ismeri fei az imperialisták romlásba vezető politikáját. Ez a politika a kapitalista országokban az emberek tízmillióit dönti kétségbeesett helyzetbe, nyomorba és munkanélküliségbe. Sztálin elvtárs azt tanítja, hogy a kapitalizmus gazdasági alaptörvényének fő vonása a minél nagyobb kapitalista nyereség biztosítása az illető ország lakossága nagyrészének kizsákmányolása, koldusbotra juttatása és ífyomorba jutása által, más, főleg elmaradott országok népeinek rabszolgasorsba süllyesztésével és rendszeres megrablásával és a népgazdaság militarizálása, amelyet minél nagyobb nyereségek biztosítására használnak kl. Az impierialisíák háború utáni fejlődése teljes mértékben megerősítette a világ dolgozói tanítójának, Sztálin elvtársnak szavait: „A függő kapitalista országok minél nagyobb kizsákmányolása biz. tosításának céljából az amerikai imperialisták a hálH>rú után először kihirdették az úgynevezett „Truman.féle doktrínát", majd később az úgynevezett „Marsali-tervet", amely az egyes országoknak nyújtandó „segítség" ürügye alatt ezen országok teljes gazdasági és politikai alárendeltségére vezettek az amerikai monopolokkal szemben.' A Marsall-féle csalással az amerikai imperialisták megerősítették pozíciójukat az összes csatlós országokban. Befolyásukat és a függő államokra gyakorolt gazdasági nyomásukat az amerikai gazdagok legreakciósabb köreiknek a munkásszervezetek ellen indított támadása támogatására használták fel, amely szervezetek következetesen a harc élére lépnek a függetlenségért és a béke bztosításáért, a külföldi kizsákmányolók ellen. 1948-ban az amerikai monopolista kalózok megkezdték zsákmányhajhászásuk további fázisát: az új háború nyilt előkészítését, az örült fegyverkezési versengést. Hogy az egész kapitalista világra rákényszerítsék fegyverkezési politikájukat, Koreában támadó háborút idéztek elő, megkezdték az úgynevezett „kemény ké®" politikáját, amely a var lóságban minden szabad ország és főleg a béke és a demkorácia támasza, gonosz világuralmi igyekezeteik legyőzhetetlen gátja: a Szovjetunióval szemben tanúsított ellenséges politikájuk ügyetlen álcája. Az amerikai háborús gyújtogatok a tervek megvalósításában nem rettennek vissza az olyan aljas gaztettektől sem, mint például a baktériumháború és a békeszerető lakosok tömeges kiirtása, amelyeket Koreában követtek el. A monopolisták háborús szándékai érdekében a német nép akarata ellenére széttagolták Németországot, nyugati részét ismét felfegyverezték és az imperialisták háborús támpontjává változtatták. Az USA gazdasága teljes egészében háborús útra tért. Az USA költségvetésének 80%-át közvetve vagy közvetlenül felfegyverkezésre irányozták elő. Az amerikai monopóliumok kiszolgálói az USA kormányában igyekeznek bebeszélni az amerikai népnek, hogy a fegyverkezési programúi gátat vet az amerikai ipar mély válságba való elkerülhetetlen sodrásának. Mik azonban ennek a következményei ? „Mit jelent az ország gazdaságának háborús útra való áttérése? — mondja Sztálin elvtárs. — Ez azt jelenti, hogy egyik oldalon az ipart a háború szükségleteihez alkalmazzák, mindenféleképpen bővítik a háborúhoz szükséges tárgyak gyártását a lakosság szükségleteire való tekintet nélkül, mindenképpen korlátozzák a lakosság szükségleti tárgyainak termelését és főleg piacra szállítását, azaz csökkentik a lakosság szükségletét és az országot a gazdasági válság küszöbére sodorják. Az USA és a függő kapitalista államok helyzete teljesen megerősíttette Sztálin elvtárs ez m szavait. Amíg a fegyvergyártás növekedett, szédületesen emelkedtek a fegyvergyárosok nyereségei és egyúttal korlátozódott a polgári termékek gyártása. Mivel a stratégiailag fontos nyersanyag kiutalását polgári szükségletekre jelentősem korlátozták, a polgári termelés rohamosan csökkent. 1952 első negyedévében a múlt év első negyedévével szemben a személykocsik gyártása 65 százalékkal, a lakásépítkezés 21 százalékkal, az élelmiszeripar 10 százalékkal, a bőr. gyártás 20 százalékkal, a papírgyártás 13 százalékkal, az ipari termékek gyártása 15 százalékkal csökkent. A polgári szükséglet csökkenése és az egész ipari termelés süllyedése a munkanélküliség növekedéséhez vezet, főleg azért is, mert a fegyver, iparban való alkalmaztatás a fokozott kizsákmányolás következtében egyáltalában nem növekedett. Magában az USA-ban már több, mint 13 millió teljes és részben munkanél küli van. Hasonló gazdasági romlás felé haladnak a többi kapitalista államok, melyekre amerikai uraik rádiktálták a háborús termelés fokozását. Franciaországban ma- 3 millió tel. jes és részben munkanélküli, Olaszországban több, mint 5,500.000, Japánban körülbelül 18 millió munkanélküli van. Nyugat-Németországban a munkanélküliek száma túl ha kul j a a 3 milliót. A polgári termelés korlátozása a szükségleti árucikkek hiányára és ezzel rohamos ámövekvésre vezet. Az Egyesült Államokban csupán 1951 janurájától 1952 februárjáig a szükségleti árucikkek árai több, mint 22 százalékkal növekedtek. Angliában csupán az elmúlt évben az életfenntartási költségek 25 szá(Foiytatáe a 2. oldalon). <5Um CL t&mmi l%ďakm

fítájábt A feketeháti állami gazdaság csütörtökön befejezte az aratást (Telefonjelentésünk) A csallóközaranyosi állami birtok feketeháti gazdaságában Oláh József, a legjobb traktorista 21 hektár búzát aratott le 18 órás munkaidővel egy nap alatt. Keresete a prémiummal együtt ezen a napon 1000 koronán felül volt. Átlagos teljesítménye az egész aratás ideje alatt 11 és fél hektár volt. A legmagasabb teljesítményt július 9-én érte el. A második legjobb traktorista a Böki-gazdaságban Farkas Jenő, aki 14 hektár búzát aratott le 11 óra alatt. A harmadik legjobb traktorista, Nagy Imre a feketeháti gazdaságban, aki 18 hektár búzát aratott le 18 óra alatt. Ezeknek a traktoristáknak átlagteljesítménye 11 és negyed hektár volt naponta. Škoda—30-as traktorral dolgoztak. A legjobb aratócsoport a nagyiéli, amely 33 hektár árpát rakott le egy nap alatt. A feketeháti gazdaság az aratást csütörtökön befejezte. Németh András, Csallóközaranyos. A somorjai szabók szövetkezetének igazgatója önkényes intézkedésével ne akadályozza meg, hogy az alkalmazottak segítsenek a termés betakarításában mi gyűlésén is ismertették a párt és kormány határozatát, amely az egységes földműves szövetkezetek megszilárdításáról szól. A szövetkezet alkalmazottjának családtagja vagy felesége aktívan résztvesz az EFSz munkáiban és vannak olyanok is, akik csak pártolótagok, de szabad idejükben segítenek az egységes földműves szövetkezetnek. Ezért egyhangú határozatot hoztak, hogy a 7 órai munkakezdetet 6 órára teszik, így előbb végezhetnek rendes munkájukkal és több segítséget nyújthatnak az aratásban a szövetkezet"iTetr.' A-Változás bevezétésére***többször kérték az igazgatót, aki azonban nem egyezett bele és az összüzemi gyűlésen a járási titkár jelenlétében kijelentette, hogy a szabók szövetkezetében ö „parancsol" és megmutatja, hogy itt nem is fog más parancsolni és ehhez még a járási szakszervezeti tanácsnak sincs semmi köze. Mi pedig ezt máskép tudjuk. Hiszen az igazgató nem parancsoló szerv, hanem az üzem vezetője, az üzemvezetőnek pedig az üzemi bizottsággal együtt kell dolgoznia. Az összüzemi gyűlés határozatát, amelyet a kollektív hoz, nem lehet olyan beszéddel elütni, hogy itt én parancsolok, különösen akkor, ha a javaslat ' olyan nagyjelentőségű célt A somorjai járási szakszervezeti tanács bővített aktíván ismertette pártunk és kormányunk az EFSz-ek megszilárdításáról és továbbfejlesztéséről szóló határozatát. Az aktíván ismertették a kerületi szakszervezeti tanács határozatát is, mely szerint a falvakban lakó munkásságot meg kell győzni, hogy különösen most, kapcsolódjanak be az EFSz munkáiba és hozzátartozóiknak, családtagjaiknak a munkába való bevonásával aktívan vegyenek részt az egységes földműves szövetkezetek megszilárdításában. Sok üzemben kérték a HHmEfäSrfk az üzem vezetőségét és az üzemi párt- és szakszervezeti vezetőséget, hogy egy órával korábban kezdődjön a munka, mert így napi munkájuk elvégzése után segíteni tudnak a szövetkezetben. Példásan kisegítették a tejfalusi szövetkezetet az útépítő nemzeti vállalat dolgozói, akik annak ellenére, hogy az új betonút építésénél tervüket 150 százalékra teljesítik, állandóan segítik a tejfalusi gzövetkezetet az aratásban. Azonkívül megegyeztek az üzem vezetőségével, hogy a cséplés alatt rendes évi szabadságukból egy hetet kivesznek és a tejfalusi szövetkezetben fognak dolgozni. A szabók szövetkezetének összüzeszolgál, mint a termés betakarítása. Tehát az efféle Horváth Zoltánok ne akadályozzák meg azt, hogy a szövetkezet tagjai és az üzemi munkásság a munkás-paraszt szövetség jegyében együtt építsék a szocializmust. Csóka Ferenc, járási szakszervezeti titkár, Somorja. A szocialista munkaverseny segítségével jól halad az aratás a szőgyéni EFSz-ben A szőgyéni és libádi szövetkezet párosversenyben állnak egymással, hogy 24 nap alatt elvégzik az aratást és a cséplést és 14 nap alatt a tarlóhántást. A szőgyéni szövetkezetben 11 önkötözőgép dolgozik. A köbölkúti traktorosokon kívül a privigyei traktorosok brigádmunkával segítik a szövetkezetet. Szorgalmasan és jól dolgoznak a privigyei traktorosok, mindent pontosan a terv szerint végeznek s úgyszólván éjjelnappal dolgoznak, mert bevezették a két váltást. Nappal aratnak, éjjel a tarlóhántást végzik. Megy is a munka, mint a karikacsapás. Ahol tegnap még ringó búzatáblák voltak, ott ma már a keresztberakott kévék sokasága és a felszántott fekete föld látható. Békearatási propagácíós központ Szőgyén. A nagyabonyi szövetkezetben az ifjúsági csoport halad az élen Nagyabonyban három csoport dolgozik a szövetkezetben, a negyedik pedig az ifjúság csoportja. A csoportok páros versenyben állak egymással és az els ő napon az ifjúság lelkes csoportja került az élre. Kiemel, kedő teljesítményt ért el az ifjúság 2. számú csoportja: az első napon 23.5 hektárt arattak és takarítottak össze. De nem maradtak el a többi csoportok sem, az ö teljesítményük is meghaladja a napi 20—23 i hektárt. Fleísclimann Kálmán, Nagyabony. Két perc alatt egy zsákkal Az aratás befejezésével még nem ért véget a gabona szemveszteség nélküli betakarításáért folyó harc. Szövetkezeteink tagjainak, de különösen a traktorállomások dolgozóinak nagy -súlyt kell fektetni a cséplésre. A dunaszerdahelyi traktorállomás dolgozói újfajta cséplés! módszerrel fognak dolgozni. Szabó József cséplőgépkezelö a tél folyamán egy 1200as cséplöt átalakított, amelyet a cséfalvai szövetkezetben próbáltak ki először. Cséfalván mindenki kíváncsi volt arra a különleges cséplőgépre, amely naponta 6 vagon gabonát is kicsépel. Még azok az emberek is ott tolongtak a cséplőgépnél, akiknek semmi közük sem volt a csépiéihez. Ide hozta a kíváncsiság a cséfalvai gazdákat. Az árpa egy része már kazalba rakva várta a cséplőgépet, a másik része pedig kocsikra volt rakva. A szekerek elé lovak is voltak fogva, hogy az üres szekerek helyére azonnal behúzatlhassák a megrakottakat. Megérkezett a cséplőgép is. Egy Hoffer-traktor vontatta. Alig telt el 10 perc, már a szíj is fel volt téve a gépre. Még egy kis türelem — szólt Angyal Imre traktoros — azonnal indulhatunk. Míg Angyal Imre a gép beállításával volt elfoglalva, addig Szabó József a dobon mesterkedett. Kitakarta az etetőnyílásra szerelt elevátorszerü készüléket, minden csavart gondosan megnézett, megíhúzogatta egy kicsit a fogaskerekeket összekötő hajtóláncokat. Hirtelen nem is tudta, hogy a hozzá intézett kérdések közül melyikre feleljen. A végén aztán a legközelebb álló ember kérdésére felelt, aki izgatottan érdeklődött az után, hogy hol fog állni az etető, ha az a rés, ahol állni szokott, be van deszkázva. Szabó József mosolyogva válaszol a kérdezőnek: — Nem kell ide már etető, bácsikám. Nézze csak ezt a vászonszalagot, melyen lépcsöszerüen vannak ezek a fák elhelyezve. Erre csak rá kell dobálni a kévéket, a többit a gép elintézi. — No és ki vagdossa el a kévéket? Szabó József közelebb vitte az embert a cséplőgép szerkezetéhez és megmutatta a nyílás előtt elhelyezett tárcsaformájú kereket. — No látja, ez vágja majd el a kévéken a kötelet. A traktoros jelt adott az indulásra. — Fogjanak munkához — szólt Szabó József. — Két ember menjen az asztagra, egy pedig az árpával megrakott kocsira. Az asztagon azért kell 2 vagy 3 ember, hogy a távolabbi kocsikról a kévéket odadobálják annak, aki a cséplőgépbe dobálja. A hajtőszíj sziszegve megindult. Megmozdultak a,z emberek kezében a villák és először lassan, bátortalanul kezdték a kévéket a szalagra dobálni. De amikór látták, hogy a gép gyorsan nyeli egymásután a kévéket, nekibátorodtak lassan a munkának. Csak úgy tolták a kévéket a cséplőgépbe. / A zsákok körül is nagy volt a forgalom. Alig győzték a zsákokat elszedni a dob alól és mérlegre tenni. Egy -óra is előkerült, a kíváncsiskodók között valaki mérni kezdte az időt. — Két perc alatt egy zsákkal — jelentette ki az óratulajdonos — ami 70 kilogrammnak "felel meg. Angyal Imre azonnal papírt és ceruzát fogott. Kiszámította, hogy a jelenlegi ütem mellett egy óra alatt 21 mázsát, 10 óra alatt pedig 210 mázsát tudnak kicsépelni, ha pedig két váltásban dolgoznak, akkor 420 mázsa a napi teljesítmény. Ez azonban még\nem mondható csúcsteljesítménynek, mert minden kezdet nehéz és éppen a leggyengébb árpát kezdték' csépelni. Félóra elteltével már egy kocsi meg volt rakva kicsépelt árpával. Szabó József, a helyi pártszervezet elnöke rászólt a lovakra és megindult értékes terhével a földműves raktárszövetkezet felé. Boldog volt és büszke is, hogy ők, a szövetkezet tagjai viszik az első szekér gabonát a raktárba és a megtisztelő odaszállítás éppen neki jutott.