Uj Szó, 1952. július (5. évfolyam, 154-180.szám)

1952-07-10 / 162. szám, csütörtök

1952 július 10 IIISZÖ 7 PARTELET Népnevelő munka a földeken az aratás és termésbetakarítás idején A kommunizmus erődjei A fontos és sürgős mezőgazdasági munkák idején a mezőkön, a földe­ken folytatják a népnevelők felvilá­gosító és nevelő munkájukat. V. Tye­gin, a Moszkva-kerületi Nyikolszká­ja falu olvasószobájának vezetője er­ről a népnevelő munkáról így beszél. — Amikor kolhozunk pártszerve­zete megbízott a népnevelő munka irányításával, megfogadtam, hogy minden körülmények között rászol­gálok elvtársaim bizalmára. Tudatá­ban voltam annak, milyen felelős munkával bízott meg a közösség. Attól, hogy a népnevelők munkája jó-e vagy rossz, hogy a népnevelők meg tudják-e találni a dolgozók meg­győzésének hangját és a minél ered­ményesebb együttműködés formáit, sok minden függ. Miután átgondol­tam, mi a jelentősége a népnevelő­gárda megszervezésének holhozunk fejlődése szempontjából, hozzáláttam a kollektíva megszervezéséhez. Nép­nevelő kollektívánk mintegy húsz ember: kommunisták, komszomol­ifjak és pártonkívüliek. Minden munkát terv szerint vég­zünk. Az egy hónapra, illetve hosz­szabb távon az egész mezőgazdasági idényre szóló munkaterv elkészítése előtt mi, népnevelők megkérdezzük a kolhozparasztokat, milyen irány­ban kívánnak tájékozódni, milyen tárgyú előadásokat, felolvasásokat akarnak hallgatni. A kolhoztagokkal való egyéni beszélgetések során a kolhozélet aktuális problémáinak egész sora kerül felszínre, olyan problémák, amelyeknek tudatosítása és megoldása a népnevelő gárda fel­adata. A népnevelési munka terve a dolgozókkal való legszorosabb együttműködés, az alulról jövő kez­deményezések legmesszebbmenő fi­gyelembevétele alapján Ítészül el. A kész tervet a párt taggyűlése hagy­ja jóvá. Ugyancsak a taggyűlés el­lenőrzi az egyes tervpontok végre­hajtását. Munkánkat mindén részletében a terv irányítja. A tervet felbontjuk személyekre, úgyhogy minden nép­nevelő tudja, milyen feladatok áll­nak előtte, milyen előadásokra, fog­lalkozásokra kell felkészülnie a kö­zeljövőben. Az aratási munka idősza­kában a legfontosabb feladat: ráirányítani a dolgozók figyelmét az új, tudo­mányos agrotechnikai módszerek eredményességére. A népnevelők minden egyes kolhozparasztnak megmagyarázzák, milyen előnyö­ket biztosít ezeknek az új módsze­reknek az alkalmazása az egész kolhoz és minden egyes kolhoztag számára. Nem egy esetben kiszá­mítják, mennyivel emelkedhet a kolhoztagok jövedelme, ha a mun­ka minden részletében követik a tudományos előírásokat. Az aratás és a termés betakarítá­sának idején és az ezt megelőző he­tekben a magszemveszteség elleni küzdelem, az állammal szembeni szál­lítási kötelezettségek minél előbbi A Megbízottak Testületének keddi rendes ülését dr. Ján Púll, a Meg­bízottak Testülete alelnökének veze­tése mellett tartották meg. Ing. Ján Busnyák kereskedelem­ügyi megbízottnak a dolgozókat ki­szolgáló kereskedelem ellenőrzéséről tett je'intése alapján a Megbízottak Testülete intézkedéseket hagyott Jó­vá, hogy a kereskedelemügyi megbí­zotti hivatal, a kerületi és járási nemzeti bizottságok ellenőrző szervei a dolgozók tevékeny részvételével ja­vítsák meg a dolgozók ellátásában közreműködő elosztó egységek el­lenőrzését. Nevezetesen meg kell javitani an­nak az ellenőrzését, hogy megjavul­jon a zöldség- és gyümölcsellátás. Jozef Lietavec belügyi megbízott jelentést tett arról, hogyan biztosít­ják az egyes nemzeti bizottságok az aratást és a begyűjtést és hogyan váltják valóra az EFSz-ek messzi­teljesítésére való mozgósítás válik fő feladattá. Ezekről a kérdésekről min­den népnevelő tart előadást. Az elő­adások 20—30 perces időtartamúak és az ebédszünetekben hangzanak el. A népnevelők minden kolhoztag szá­mára érthető, egyszerű nyelven vilá­gítják meg az egyes kérdéseket. Mondanivalójuk szemléltetésére ha­sonlatokkal, népi szólásokkal és iro­dalmi példákkal gazdagítják előadá­sukat. A mondanivalók színessége és tartalmassága biztosítja az érdeklő­dést, ébren tartja a hallgatóság fi­gyelmét. Nagyon fontos, hogy a népnevelők gyakran éljenek a helyi kolhozélet­ből vett példákkal. Munkájuk akkor lesz csak hatásos, ha a közösség éle­téből merített tapasztalatokra, olyan tényekre támaszkodik, amelyek min­denki előtt ismertek. Én, amikor a termésbetakaritásnál előállható szemveszteség elleni harc fontosságáról beszéltem, leg­jobb kombájnosunk példájára hi­vatkoztam. Alekszandr Ljuskin kombájnost mindenki ismeri, úgy­hogy már nevének említése is fo­kozta a figyelmet. Elmondtam, hogy Ljuskin naponként 150—200 százalékkal túlteljesítette normá­ját és úgy állította be a kombájn cséplőrészét és vágószerkezetét, hogy a szemveszteség lehetőségét a minimálisra csökkentette. Még más példákat is felhoztam és elértem, hogy a hozzászólások so­rán a kolhozparasztok szenvedélyes vitába kezdtek a szemveszteség el­kerülésének módjairól. Ugy gondo­lom, hogy a tárgy iránti személyes érdeklődésüket, az azonnali állásfog­lalást nagymértékben elősegítette, hogy a beszámoló helyi példákat használt fel. Naponként felolvasom a kolhozta­goknak a központi és helyi újsá­gok legfontosabb cikkeit. Elsősor­ban a fontos közleményeket, párt­és kormányhatározatokat, a mező­gazdaság fejlesztésével kapcsola­tos tudnivalókat, a kommunizmus nagy építkezéseiről szóló híreket és cikkeket és a nemzetközi kér­déseket megtárgyaló anyagot is­mertetjük. Az események ismertetése a hall­gatókat élénk hozzászólásokra kész­teti. A falu dolgozói minden bel- és külföldi eseményt figyelemmel kisér­nek. Különös érdeklődéssel figyelik a koreai nép hősi harcának eseményeit. Legutóbb, amikor az amerikai bak­tériumfegyverek alkalmazásáról be­számoló híreket ismertettük, a gyű­lölet és harag hulláma öntötte el a koreai néppel együttérző kolhozpa­rasztok szívét. A dolgozók, akik tud­ják, hogy a békeharcban a munka a legélesebb fegyver, az aratási munka határidő előtti kiváló minőségű el­végzésével válaszolnak az imperia­listák legújabb gaztettére. (Szocialiszticseszkoje Zemlegy eli je­böl.) lárditásáról és további fejlesztésé­ről szóló párt- és kormányhatároza­tot. A Megbízottak Testülete megfelelő intézkedéseket fogadott el, hogy a kerületi és járási nemzeti bizottsá­gok gondoskodjanak arról, hogy azokban a községekben, ahol eddig még nincsenek állandó oktatók, eze­ket minél előbb jelöljék ki és hogy megismertessék őket feladataikkal, irányítsák őket a kis- és középpa­rasztok között folytatott rendszeres munkára, hogy sikeresen végrehajt­sák az aratást, cséplést és begyűj­tést, EFSz-eket alapítsanak és szi­lárdítsanak meg. Vojtech Török egészségügyi meg­bízott javaslatára a Megbízottak Testülete intézkedéseket hagyott jó­vá a dolgozókról való egészségügyi kezeltetési gondoskodás megjavítá­sára a £ürdökben. A „Csemadok" aratócsoport versenyben Bélán A párkányi járásban levő Béla község helyi szervezete aktívan be­kapcsolódott az aratási munkákba, sőt, a helybeli szövetkezet első szá­mú mezei munkacsoportját a lelke­sen dolgozó Csemadok tagok „Cse­madok-csoportnak" nevezték el. E lelke 3 munkának köszönhető,, hogy július 2-ig már 36 hektáron végez­ték el az aratási munkát és fárad­ságot nem ismerve már a korai órákban össze is rakták a learatott gabonát. Minden egyes munkacsoporttag tudja, hogy eddigi munkájának eredményét takarítja most be és fő­képpen azt tartja szem előtt, hogy egy szem gabona se vesszen kárba, hogy a dolgozók asztalára még na­gyobb kenyér jusson. Ezt várja tő­lük ez egyre emelkedő életszínvo­nalra való tekintettel népi demokra­tikus országunk minden lelkiismere­tes dolgozója. ígéretet tettek arra, hogy a csép­lést is a tervezett időn belül fogják elvégezni s ha kell, még éjjel lg fog­nak dolgozni, hogy így feleljenek a nyugati imperialisták háborús ké­szülődéseire. Pásztor Vidor, Párkány. A Csemadok szinielőadással köszöntötte az épitómuukásokat A Csemadok somorjai helyi cso­portja legutolsó taggyűlésén elhatá­rozta, hogy kultúrvédnökséget vál­lal a' somorjai építőkombinát fe­lett, amely 100%-ban teljesiti a ter­vet. Az üzem dolgozói 90%-ban rrja­gyar munkások, ezért június 29-én nagyon szépszámú részvétel mellett eljátszották Szigligeti Ede „Liliom­fi" című zenés népszínművét. A Cse­madok somorjai helyi csoportjának szinigárdája teljes odaadással igye­kezett az üzem dolgozóit szórakoz­tatni, mert úgy érezték, hogy ezek a dolgozók munkateljesítményükkel bebizonyították, hogy becsületes építői a szocializmusnak. Az üzem vezetősége és munkaközössége nagy megelégedéssel- fogadt a az előadást ég ígéretet tett, hogy a Csemadok helyi csoportjával karöltve fog dol­gozni és hogy az üzem magyar nem­zetiségű dolgozói belépnek a Cse­madokba. Ezúton akarnak megis­merkedni a szocialista kultúrával, amely segiteni fogja őket munká­jukban. Már Csúzon is megalakult a Csemadok helyi csoportja Szép, napsütéses időben érkeztünk a csúzi határba. Utunk az Egységes Földműves Szövetkezt ringó búza­táblái között vezetett. Végigtekin­tettünk a hatalmas gabonatáblák felett. Az aranysárgába szökkenő kalászok zizegésébe néhány nap múlva belevegyül az aratógép egyen­letes kattogása, hogy a dűlő kalá­szok életetadó magvai minél előbb a raktárba kerüljenek. Beérünk a faluba. Mély vasárnap délutáni csend, csak a volt grófi kastély körül nagy a sürgés-forgás. Ünneplőbe öltözött szövetkezeti ta­gok, piroskendős leányok é 3 fiúk üdvözlik az ismerősöket, az időseb, beket. Bátor, öntudatos pionírok ezek. — Benn az udvaron, a volt kastély öreg fái alatt a padokon ülök lázas izgalommal várják a gyűlés megkezdését, míg mások az aratási munkálatok előkészületeiről vitáznak. Kérgeskezű szövetkezeti tagok, szocialista hazánk merészte­kintetű úttörői eljöttek, hogy le­rakják alapjait a magyar dolgozók kultúregyesületének, a Csemadok­nak, amely hivatva lesz a szocialista kwltúra terjesztésére a csúzi dolgo­zók között. A gyűlést a helybeli pionírok énekkara a Munka dalának elének­lésével nyitotta meg és rövid kul­túrprogrammot adott. Ezután Halá­dik elvtárs, a Kommunista Párt he­lyi szervezetének elnöke üdvözölte az egybegyűlt nagyszámú közönsé­get, majd Kutrucz elvtárs, a Csema­dok járási titkára ismertette a Cse. madok célkitűzéseit. A jelölőbizott­ság javaslata alapján megválasztot­ták a Csemadok csúzi helyi csoport­jának vezetőit. Sebestyén József tanító, Érsekújvár. A világ két legnagyobb vízierő­müve épül Kujbisevnél és Sztálin­grádnál. A Szovjetunió mniszterta­nácsa 1950 nyarán hozta meg em­lékeztes határozatát a két vlzierő­mfi emeléséről, az építést nyomban meg is kezdték, azóta nagy lendü­lettel folyik, de még évek munkája van hátra. A tervek szerint a kujbisevi vízierőmü 1955-ben, a sztálingrádi pedig 1956-ban éri el teljes kapacitását, az építkezés le­nyűgöző arányai azonban már most kibontakoznak. A Volga két partján közel tizki­lométeres hosszúságban lüktet a munka. Cölöpverő vastornyok és to­ronyrudak szöknek a magasba, traktorvontatott földnyesőgépek és földgyaluk tűnnek fel a tehergépko. esik rengetegjében, s elég gyakran felbukkan egy-egy 25 tonnás, bille­nőszekrényes tehergépkocsi is. A távolban a lépkedő exkavátor nyúj­togatja a hosszú gémnyakát és sus­torogva. dojhogva dolgoznak a szí­vó-kotró berendezések. A nagy vízierőművek építkezése a télen sem hagyott alább. A Volga jobbpartján, a Zsiguli hegységnél két állandó, s egy ideiglenes záró­gátat építettek, amelyek felfogják a Volga tavaszi és koranyári árját és biztosítják a vízierőmü alapgöd­rének zavartalan építését. A Volga felett sodrony kötélpálya kígyózik keresztül, amely közvetlen összeköt­tetést és gyors szállítási lehetőséget teremtett a homok- és kőbánya s a betongyár között A drótkötélpálya megépítése komoly feladat, mert több, mint 150 tartóoszlopot kellett felállítani, egyet a Volga medrében is. Ki hinné, hogy ennek az egyet­len, mindössze 14 méter vasbeton­oszlopnak felállításához 36.000 köb­méter követ kellett a Volgába sül­lyeszteni, 13.000 köbméter homokot kellett iszapolni és 300 tonna súlyú szádfalcölöpözés vált szükségessé. Az elmúlt évben a kujBisevi vízi­erőmű építői több, mint nyolcmillió köbméteres földmunkát végeztek, 70.000 négyzetméter alapterületen lakóházat emeltek, s adtak át ren­deltetésének és sok más egyéb kö­zött 150 km hosszú vasúti pályát, 216 kilométeren pedig nagyfeszült­ségű villamos távvezetéket építet­tek. Ebben az esztendőben az el­múlthoz viszonyítva háromszorosá­A Kahovka közelében épülő szo­cialista városhoz két 5 tonnás teher­autó közeledik. A nyikolajevi drá­mai színház művészei érkeznek, hogy bemutassák műsorukat az építők­nek. Nagy sietve leszedik a teher­autókról az összeállítható alkaltré­szeket, s néhány óra múlva már ri­valdafénytől megvilágított színészek játsszák szerepeiket a rögtönzött színpadon. A színielőadás, noha majd minden hétre esik valami jelentősebb kul­túrműsor, nagy eseménye az épitök életének. A hatalmas gépek kezelői, kőművesek, ácsok, mérnökök a komunista építés gigászi sztálini tervének megvalósítói, a jól végzett napi munka után boldog gyönyörű­séggel vetik magukat a minden szov­jet ember számára oly drága művé-, szet élvezésébe. Nem tudnak akkora termet építeni, hogy mindenki be­férjen nézni és hallgatni a művészek játékát. Ezért is várják olyan na­gyon a kahovkai építők a jó időt, amikor a vendégek már szabadtéren állítják fel a színpadot, s nincsenek falak, amelyek kívülrekesszék az ér­deklődők százait. Moszkva, Leningrád, Kiev, Har­Csardzsou közelében az Amu-Dar­ja partján, a Turkmén főcsatorna építésének egyik munkahelyén már szerelik azokat a földszivattyúkat, amelyeket nemsokára víziúton indí­tanak el a Tahiataai építési köz­ponthoz. A szerelők legfőbb törek­vése az, hogy határidő előtt helyez­zék üzembe a földszivattyúka 1: az építkezésen. A munkában nemcsak. ra nagyobbodik az építési és a sze­relési munkák terjedelme. Most kezdik meg az év másod' k felére előirányzott munkálatokat, amelyek között a vízierőmü és a hajózsilip berendezéseinek betonozása szerepel, ami további 4.5 millió köbméter föld kiemelését jelenti. 1952-ben, az épít­kezés második esztendejében a kü­lönböző gépek és szerkezetek segít­ségével 28 millió köbméter földet emelnek ki a kujbisevi nagy építke­zés során. Szélesedik az építkezés termelési és műszaki alapja is, javí­tómunkákat végző gépgyárat, autó­javítóműhelyeket, famegmunkáló kombinátot, négy gépüzemű javító­műhelyt építenek. A közeli hetekben helyezik üzembe a három kőtörő be­rendezéssel ellátott önműködő beton­gyárat, amelynek napi teljesítmé­nye elérheti a 6000 köbméter betont. A gyárban minden műveletet gépek végeznek, emberi munkaerő csak a kapcsolóteremben dolgozik, ahon­nan az egyes munkafolyamatok irá­nyítása történik. Hatalmas arányú a sztálingrádi vizieröműépítkezés is. A tervek sze­rint az építkezésnél 125 millió köb­méter földet kell kiemelni, több, mint 5 millió köbméter betont beépí­teni és többszázezer tonna fémszer­kezetet beszerelni. A pontos ütem­terv elárulja, hogy az építkezési munkálatok 1954-ben emelkednek a csúcsopntra. amikor 13 millió tonna szállítmány érkezik az erőmű épít­kezéséhez. Kujbisevnél és SztáUngrádnál a kommunizmus két hatalmas erődje épül. A Kujbisevi Vízierőmü kapaci­tása kétmillió kilowatt, évi villa­mosenergiatermelése pedig tízmil­liárd kilowattóra lesz. Ebbőj hat. ezeregyszázmilli ó kilowattóra villa­mosenergiát Moszkvába továbbíta­nak, kétezernégyszázmillió kilowatt­órát a kujbisevi és a szárátovi kör­zetnek, ezerötszáz millió kilowatt­órát pedig a volgántúli földek öntö­zésére forditanak. A Sztálingrádi Vízierőmü szintén tízmilliárd kilo­wattóra villamosenergiát állít majd elő, amelyből négymilliárd kilowatt­óra a moszkvai hálózatnak jut, a többi megoszlik a sztálingrádi, szá­rátovi, asztraháni terület kerületei, a Fekete-föld körzetei é3 az öntö­zésre kerülő — tizenhárommillió hek. tárnyi — földterületek között. A kommunizmus két hatalmas erődje támadást indít a természet régi rendje ellen. kov, Lvov és más városok művészei negyedév alatt mintegy 30 színielő­adást tartottak a kahovkai vízierő­mü építői részére. Az előadások után a színészek a dolgozók közé vegyül­nek, a balleriná és az exkavátorkeze­lő, a szólóénekes és' a sztahanovista kőműves megtalálják a társalgás közös hangját, alig néhány percnyi beszélgetés után érzik, hogy ugyan, annak a hatalmas családnak a tag­jai, ugyanaz a cél, a kommunizmus mielőbbi megvalósítása lelkesíti, sar­kalja még jobb munkára őket. A kahovkai építők kulturális szűk­ségleteinek kielégítése nem korláto­zódik a szinielőadásokra, Rendszere, sen tartanak számukra előadásokat, résztvesznek a színjátszó- és tánc­csoportok és kórusok művészi mun­kájában, rádió és filmszínház áll rendelkezésükre. A legutóbbi három hónap alatt több mint 30 előadást és felolvasást tartottak társadalom­tudományi- gazdasági és irodalmi kérdésekről. Külön előadássorozat ismerteti a kommunizmus építkezé­seinek jelentőségét. Több előadás foglalkozik a népi demokratikus országok eredményeivei és épülő bé­kemüveikkel. a szerelők vesznek részt, hanem a földszivattyú kezelői is. A 303. számú földszivattyú keze­lői nagyon megkönnyítik a szerelők munkáját. A motorszerelők és vil­lanyhegesztök három műszakban dolgoznak, Ez nagymértékben meg­gyorsította a szerelést. A 303. szá. mú szívókotrógép már szállításra kész állapotban vsss Jelentés a Megbízottak Testületének üléséről A kahovkai építők kulturális élete A Turkmén főcsatorna építésénél több földszivattyút állítanak munkába

Next

/
Oldalképek
Tartalom