Uj Szó, 1952. július (5. évfolyam, 154-180.szám)

1952-07-30 / 179. szám, szerda

1952 július 27. UJSZÖ 169 Dr. Zdenek Nejedlý iskolaügyi miniszter rádióbeszédéből A Központi Szakszervezeti Tanácsnak, Forradalmi Szakszervezeti Mozgalmunk legmagasabb szervének plenáris ülése mindenkit érintett, aki komolyan szívén viseli ügyünket. Antonín Zápotocký kormányelnök beszédéből és ezen az ülésen elhangzott más beszédekből bizonyára mindenki kiérezte, hogy itt többről van szó, mint ezen óriási szervezet rendjéről és helyes irányításáról, habár természetesen ennek is óriási jelentösé' ge van. Nejedlý miniszter beszélt továbbá a szakszervezeti njozgslom történetéről és megjegyezte, hogy az 1945 évi májusi forradalom után szakszer, vezeti forradalmi mozgalmunk viszszaverte a kapitalista reakciónak a munkásosztály vívmányai ellen intézett támadásait és dicsőségesen teljesítette történelmi feladatát: a munkásosztály bástýájanak szerepét a kapitalizmus, mint a munkásosztály legnagyobb ellensége elleni harcában. Miért tartotta az TJ.RO plenáris ülésén a föbeszámolót Antonin Zápotocký kormányelnök, nemcsak a legtapasztaltabb, hanem a legharciasabb szakszervzeti dolgozónk, a forradalmi vörös szakszervezetek már 30 év előtti alapítója, aki az Egységes Forradalmi Szakszervezeti Mozgalmat 1945-ben és 1948-ban is győzelemre vezette — folytatta Nejedlý miniszter. Ki ismerhette volna jobban, mi hiányzik szakszervezeti mozgalmunknak, mint éppen a szakszervezeti mozgalom legragyogóbb és legharciasabb időszakainak legjobb képviselője? És miért állították yaz új Központi Szakszervezeti Tanács élére Gusztáv Kiimentet, szintén régi és harcokban megedzett szakszervezeti dolgozót? Természetesen nemcsak személyes változásokról és intézkedésekről van szó. Sokkal komolyabb és mélyebb kérdésekelött állunk, amelyek egykor a munkásosztály győzelméért küzdő harcosok előtt világiak voltak, de nem munkáselemek beözönlésével és ezek állhatatlansága ipiatt az 1948 év utáni új viszonyok között és végül az ide behatolt nyilván kártevő politika folytán erősen elhamályosultak és nem egyszer egész ellentétes értelemben állították be azokat. Tehát mindent, ami ma forradalmi szakszervezeti mozgalmunk előtt áll, egyetlen alapkérdésbe foglalhatjuk 1 össze: A munkásosztály feladatainak és küldetésének felfogásáról van szó A munkásosztály ellenségei úgy állítják be a kérdést, mintha a munkásmozgalom célja és a munkásosztály küldetése a munkások személyes haszna lenne, ami nemcsak teljesen helytelen, hanem ajtót nyitott a stréberség, korrupció és mindazon rossz jelenségek előtt, amelyek aláássák a fiatal és egészséges munkásosztály erkölcsi egészségét. Ezért itt elsősorban közvetlenül a dológ gyökerénél kell kezdenünk és nyíltan meg kell mondani, hogy a munkásosztály hivatása sokkal magasabb mint az egyéneknek a jó élethez való hozzásegítése. A vak is láthatja már. hogy a kapitalizmus a végét járja, ahogy népiesen mondják: az utolsó gabonáját őrli. Az emberiség azonban nem élhet vezető erő és gondolat nélkül és ezért más rendszerért, a kapitalizmusnál jobb rendszerért harcol. Ez. a rendszer a szocializmus, Ez nem önkény, ez történelmi szükségesség, hogy a kapitalizmus romjain felépítsük ezt az új rendszert. Ezáltal azonban megváltozik az az osztály Is, amely ennek a rendszernek hordozója. Dicsőségesek voltak a kapitalizmus elleni harcok a kapitalizmus uralmának és a munkásosztály elnyomásának idejében. És e harcok résztvevői jogosan emlékez, nek vissza erre büszkeséggel. 1);- ez nem minden. A forradalom nemcsak harcot jelent valami ellen, hanem harcot jelent valamiért, ebben az esetben a szocializmusért. Ha figyeljük, hogy a Szovjetunió ma mivel forradalmasítja annyira a világot, látjuk, hogy ez a szocializmus fejlesítése és felvirágoztatása. Ezért mi sem hagyjuk megtéveszteni magunkat. A szocializmus felépítése ebben az időszakban legelsőbbrendü forradalmi feladatunk a kapitalizmus ellen. Mindnyájan ismerjük és tiszteljük régi nemzeti ébresztőink munkáját. Mily munka volt ez, gyakran sikertelenség, sőt kigúnyolás is, d

e kitár, tottak mellette. Éppúgy, mint munWásébresztöink az elmúlt időkben, Ezt a feladatot csak akarni ég tudatosítani kell. És ebből a célból kerül változtatásokra sor a ROH vezetőségében. De nem elegendő megváltoztatni a vezetőséget, ennek át kell hatolnia egészen le és azután mindenki közülünk saját helyén nem csak jó dolgozó lesz, hanem propa. gátőr čg a többiek nevelője is". Ezután dr. Zdenek Nejedlý miniszter mindennapi életünkben mutatkozó néhány fogyatékossággal foglalkozott és ezeket mondotta: „Szívesen beszélnek a 8 órai munkaidőről, de úgy, mintha mindent elvégeznénk azzal, hogy ledolgozzuk ezt a 8 órát. így azonban azelőtt sem harcoltak a 8 órai munkaidőért. A 8 órai munkaidőért mindenekelőtt a kapitalizmus ellen harcoltak és durva megnemértés az, sőt taíán rosszabb annál, ha ezt a munkásállam ellen és a szocializmus épí tése ellen fordítjuk. Hisz vájjon mindegy-e az, hogy miért és kiért dolgozunk ? Milyen eltévelyedés ez, a munkásbecsületnek és kötelességnek egyenesen borzasztó meg nem értése. Hisz végezetül a kapitalizmus alatt sem harcoltak azért a 8 órás munkaidőért, amint azt Zápotocký elvtárs emlí. tette, hogy a munkás a fennmaradó idö alatt lustálkodjék. Régi mondás volt; „8 ára munka, 8 óra pihenés, 8 óra művelődés". Művelődni, továbbképezni magunkat, hogy a munkásosztály jobban legyen felfegyverezve a kapitalisták ellen, ez volt akkoriban a további 8 óra értelme és célja. E további 8 órának lehet-e más értelme ma, amikor szintén szükségünk van arra, hogy mindenki művelődjék és amikor másként is szolgálni kell a munkásosztály ügyét! Vagy nézzük a távolmaradásokat: Nem jelent-e kimondottan gaz. tettet, ha valaki csupán azért nem megy munkába, mert a munkás ma annyit keres, mint azelőtt sohasem, és ezért megengedi magának azt is, hogy egész napot is kimaradjon? A kapitalizmus alatti nyomorúságos bérek idején ezt nem engedhette volna meg magának, ma azonban a köztársaság és a szocializmus felépítését igy megkárosíthatja, mert jól van fizetve? Vagy pedig az utálatos polgári kapzsiság, amellyel néhol találkozunk, amely nem gondol másra, mint a pénz összeharácsolására. Eléggé szomorú, hogy ezzel a polgári emberek maradványai, nál találkozunk, úgy az üzemekben, mint másutt is, a kultúrintézményekben, a színészeknél és leginkább ott, ahol az embereket ma úgy fizetik, mint azelőtt soha. Mit mondjunk azonban azokról a munkás funkcionáriusokról, akik nem szégyellik az egyenes osalás gaztettét, csakhogy pénzt harácsoljanak, ami egyébként nem illetné őket, amint azt az utolsó osztravai bün"perek mutatták? Igaz, hogy ezek egyedülálló jelenségek, de a szakszervezeti mozgalomtól, az üzemi tanácsoktól štb. függ, hogy e jelenségeket kiküszöböljék már azért is, mert ez letérít a helyes útról másokat, becsületes dolgozókat, brigádosainkat, élmunkásainkat, sztahanovistáinkat, ifjúságunkat és másokat, akik lelkesen teljesítik kötelességeiket és az eléjük tűzött feladatokat. Bizonyára jellemző, hogy ügyünk árulói a külföldön már most könnyeket hullatnak ég kiabálnak, mintha valaki ellen méltánytalanságot követnénk el, amikor leleplezzük a munkásbeesület és kötelesség elleni ilyen bűntetteket. Számukra a köztársaság aláásói számára az ilyen emberek természetesen szívesen látott szövetségeseket jelentenek. Azonban, mint ahogy másban is, ebben is hiábavalóak panaszaik. A munkások ügye győz, győz nálunk és győz másutt is, és az újjászületett ROH az lesz, ami mindig volt a munkások ügyének bástyája, amelyen megtörik az ellenség minden dühöngése és amely a munkásosztályt továbbra is előrevezeti a kapitalizmus ellen és a szocializmusért". 1 A komáromi járásban a k eszi traktoros brigád a nyári munkák tervének teljesítésében A komáromi traktorállomás teljes ütemben végzi a cséplést. Tervét eddig 47 százalékra teljesítette. Munkaközben néhány hiányosságra bukkantak a traktorosok, amelyekből levonják a tanulságot. A traktorállomág dolgozói minden erejüket latbavetve dolgoznak, hogy az ógyallai traktorállomással folytatott versenyben becsületesen megállják a helyüket. A

z ógyallaiak még csak 3ti.4 százalékra teljesítik tervüket. A komáromi traktorállomás dolgozói nincsenek megelégedve az ógyallaiak teljesítményével, de ugyanakkor a magukéval sem. Még gyorsabban akarják elvégezni a cséplést és a tarlószántás t. A keszi brigád, amely a szövetke. zeti tagokkal karöltve a legodaadóbban végzi munkáját, az első helyre került a járásban. Tervét 55 százalékra teljesíti. Ez a siker aj munka jó megszervezésének és Érász' László brigádvezetönek köszönhető, de tagadhatatlan érdemet szerzett ebben Balog Zsigmond oséplögépkezelö is, aki naponta 160—180 mázsa gabonát kicsépelt. Jó munkát végez Kalmár Kálmán traktoros is, aki napi feladatát százszázalékra teljesíti, valamint Nagy elvtárs, aki hernyótalpassal dolgozik és a tarlószántás jelentőségének tudatában harcol a jövő évi jó termésért. A traktorosok munkájukat szocialista •szerződés szerint végzik. Reggel 6 órakor kezdenek dolgozni és este, amíg íátwi lehet, kint *ana»ak a földeken. A& ekek traktoros btágrikl ugjsanoaafc tX*3§MÄ vm «

n

:boíÄetfea®ŕ. báiswnak nagsy jelentőségével. Ifaz ugysw, hogý az első helyről a másodikra került, de aiz ütemet áWcr.d jan tartja, sőt azért harcol, foógy visszaszerezee az elsőbbséget. Tervét 53 százalékra teljesíti. A badovcei traktoros brigád szintén mindent megtesz, hogy az elsők közé kerüljön. A brigád tagjai között vannak többen, akik százszázalékon felül teljesítik tervüket. Jól dolgozik Barta Tibor, Bujos József, Mego István és Pataki Ernő. A brigád 49 százalékra teljesíti tervét. Ácsai György, Komárom Aratógépet „csempészlek" a nyárasdí kolákok A nyárasdí EFSz tagjai a legna. gyobb munka idején sem feledkeznek meg az éberségről. Nem ülnek fel a kulákok és a spekulánsok si. ránkozásainak, mert bennük ellenségeinket látják. Ez a feltevésük bebizonyosodott az aratás alatt is. Végh István, Lib. rádi Gyula é3 a többi spekuláns azon törték fejüket, hogyan tudnák magukat kihúzni a munka alól. Kivel arattassamak le? A volt „koldusok"? Azok ma már mind hátat fordítottak a jobb módúaknak. Vagy a traktorállomással kössenek szerződést ? Ez sem megy. A problémát Végh István oldotta meg. Azt a tanácsot adta kulák társainak, hogy casmpésszék el a galántai járásból eltagadott aratógépet. A kulák társaság hozzálátott terve megvalósí. tásáhoK. A szövetkezet tagjai egy szép napon arra lettek figyelmesek, hogy Végh István aratógéppel arat. Szöget ütött a fejükben, hogy hát hogyan lehetséges ez, hiszen a rendelet értelmében a kuláktól minden mezőgazdasági gépet felvásároltak. Természetesen a dolgot nem hagyák ennyiben. Azonnal jelentést tettek illetékes helyen. Amikor vizsgálatott indítottak, Végh cinikusan hazudozni kezdett. Azt állította, hogy az aratógépet a galántai traktorállomásról kölcsönözte ki, sőt hazugsága alátámasztására igazolványt is szerzett, csakhogy olvashatatlan aláírással. A kulák gaztette nyilvánvalóvá vált. Az aratási bizottság a gépeť átadta az EFSz-nek. Most már a nemzetbiztonsági szerviek feladat, hogy Véghet és társait a rendelet kijátszása miatt felelősségre vonják. Kovács István, Nagymegyer. A jó példát látva Vécsen a falu 96 százaléka belépett a szövetkezetbe A mezőgazdasági termelés fokozásában pártunk és kormányunk határozata nagy feladatok elé állítja dolgozó parasztságunkat, de legkivált egységes földműves szövetkezeteinket. Szövetkezeti tagjaink helyesen látják, hogy az ipar rohamos fejlődésével lépést kell tartania a mezőgazdaságnak is és ezért minden lehetőséget kihasználnak, hogy fokozzék a mezőgazdasági termelést, hogy ezzel több élelmiszert juttassanak dolgozóink asztalára. így gondolkoznak a vécsi szövetkezet tagjai is, akik az aratási munkák idején térfcsk át a III. típusra. Egy régebbi beszélgetésünk alkalmával feltettem a kérdést Róth János elvtársnak, a vécsi szövetkezet elnökének, nem volna-e helyes, ha a határban lévő tó partján kacsaés libafarmot, illetve baromfihizlaldát létesítene a szövetkezet. Róth elvtárs ezzel teljesen egyetértett, mert ahogy ő is megállapította, itt mindenki előtt ismeretles, hogy szárnyast sokkal hamarább adhatunk dolgozóink asztalára, arra nem kell olyan sokat várni, mint a hízósertésekre. így is járt el a vécsi szövetkezet — jegyzi meg büszkén az elnök, — ma már községünk 96 százaléka áttért a nagyüzemi gazdálkodásra, tehát semmi akadálya nincs annak, hogy tervünket megvalósítsuk. Az épületeket még a tél beállta előtt elkészítjük saját anyagforrásainkból, egyedüli probléma a kerítéshez szükséges drótsövény, ehhez szükséges, hogy a kerületi nemzeti bizottság hathatós támogatásban részesítse a szövetkezetet. A legutóbbi munkaértekezleten elhangzottakból megállapítottuk, hogy a szövetkezet a téglaégetés és a közös istálló építése mellett zöldBég- és gyümölcstermeléssel is foglalkozik. Nagy súlyt fektetnek a méhészetre is. Mindezen tervek megvalósíthatók, csupán a szövetkezet tagjainak kitartó akaraterejére és odaadó szorgalmára van szükség. Hisz már akkor, amikor a második típusban dolgoztak, gondolkoztak azon, hogy állatállományukat szi. lárd alapokra helyezik és bár a jószágot még nem összpontosították, mégis van már 10 tehenük, 18 növendékmarhájuk, 150 sertésük és 195 darabból álló juhállományuk. A juhokból szép hasznot érnek el, a \ juhtúró beadásának is százszázalékban eleget tettek. A szövetkezet ,amely aránylag kevés földterületen a II. típusban ugyan, de a III. típusú szövetkezet rendszabályzata szerint gazdálkodott, eddig is bebizonyította az egyéni gazdálkodók előtt a közös gazdálkodás előnyét. Az új tagokkal kibővült szövetkezet most már csak az állatállomány összpontosítására és a közös vagyon gyarapítására kell hogy helyezze a fősúlyt. A most elkövetkezendő időkben a vécsi szövetkezeti tagok előtt ezek. szerint egy dolog áll: „Felgyűrni az ingújjakat", s közös erővel munkához látni a szövetkezet megszilárdításáért. Benedek Gyula, a királyhelmoci pártbizottság titkára. Mennyi ember kellett ahhoz a múltban, hogy 13 hektárt learassanak... Ahogy a zselízi állami birtokhoz tartozó karolinai gazdaság hajtárába érünk, már messziről látható a hatalmas szovjet kombájn, amely mellett szinte „eltörpülnek" az önkötözőgépek... A kombájn vezetője, Brel. los Ferenc, alig 30 év körüli ember, nagy szakértelemmel kezeli a kombájnt a fordulókban. Ottlétünkkor elbeszélte, hogy mielőtt átvette ezt a hatalmas 6-os jelzésű kombájnt, kezdet, ben bizony nehezen tudta úgy beállítani a gépet, hogy hiba nélkül működjön. — Géplakatos vagyok, szeretem a szakmámat — mondja Brellos — de bizony ehhez a hatalmas géphez nagy szaktudásra van szükség. Hozzáfogtam a tanuláshoz és tanulmányoztam a szovjet kombájn minden porcikáját. Nagy segítségemre volt az. hogy az üzembehelyezés előtt egy szovjet instruktor segített a munkámban. Mondhatom, hogy a szovjet elvtárs szigorúan vette, hogy a gép minden részét alaposan áttanulmányozzam. Mindenben segített, a gép kezelésében és irányításában. De most, hogy belejöttem a szovjet elvtárs segítségéve], nagyon szép eredményeket érek el, átlagteljesítményben napi 13 hektár. Mennyi emberi munkaerő kellett a múltban ahhoz, míg 13 hektárt learat, tak. Hány ember dolgozott fáradságos munkával a tikkasztó melegben azért, hogy az uraknak még kellemesebb és jobb életük legyen. Ma népi demokráciánk és a Szovjetunió határtalan segítsége folytán megszabadultak mezőgazdasági dolgozóink az évszázados nehéz munkától és a kombájnok segítségével játszi könnyedséggel végzik az aratást és egyben a cséplést. A birtok dolgozói nem is tudják hálájukat eléggé kifejezni azért, hogy ilyen nagy segítséget kaptak a kombájnnal való aratásra. De nemcsak a munkájuk lett ezzel könnyebb, hanem a kombájnnal való aratással elérték azt is, hogy rövid idő alatt végeztek az aratással és a csépléssel és a bőséges termés, az új kenyérnekvalót közvetlenül a kombájntól szállíthatják a földműves raktárszövetkezetbe. Tabiás Nándor büsz. kén beszél arról, hogy az idén nagyon jó a termésük és a gabonabeadásnak nem százszázalékra, hanem jóval százszázalékon felül eleget tesznek. Fontos az is — beszélik a birtok dolgozói, — hogy közvetlenül a cséplőgéptől számítják a gabonát a nép államának. A határból visszajövet megtekintettük a karolinai gazdaság tehenészetét. A tehenészet dolgozói éppen a déli fejést végezték, s ott találkoztunk a gazdaság legjobb fejőjével, Antal Jóskával. Antal Jóska oda. adással és szorgalommal dolgozik, mert tudja, hogy mindezt családjáért és a boldogabb jövőért teszi. Tíz darab tehenet gondoz és naponta 170—180 liter tejet fej ki. Szép teljesítmény ez, s a birtok dolgo. zói valamennyien büszkék is Antal Jóskára, ö maga azonban ..túlzásnak" veszi, ha dicsérik. • — Azt beszélik a gazdaságon — mondja csendesen Antal elvtárs, — hogy én 160 százalékos teljesítménnyel dolgozom. Nálam ugyan nem az a fontos, hogy hány százalék a tel. jesitményem, hanem az, hogy a dolgozó nép országának minél többet tudjak termelni és hogy a rám bízott állatok minél szebbek és minél hasznosabbak le. gyenek. Szeretem munkámat, örömmel dolgozom és munkám után megvan a becsületes jutalmazásom is. A mult hónapban például 12.910,— koronát kerestem, azonkívül családomra meg. kapom minden negyedévben a családi pótlékot. A hízósertéseknél Mikler Imre dolgozik, aki normáját 180 százalékra teljesíti. Lankadatlan szorgalommal és odaadással dolgozik és úgy kezeli a reábízott hí. zókat, hogy azokon szinte látni, hogy napról napra gyarapodnak és erősödnek, Végezetül megtekintettük a sertéstenyészdét, ahol aa anyadisznókat Vincent Gyula, fiatal, alig 21 éves ember kezeli és gondozza. A nap minden percét és óráját arra szenteli, hogy a reábízott anyasertéseknél a legnagyobb malacszaporulatot tudja kinevelni. Igyek. szik is, normáját 140 százalékra teljesíti. A karolinai állami gazdaság dolgozói együttes erővel harcol, nak a közös célért, a boldogabb jövőért, a szocializmus felépítéséért. Varga Sándor. Oroszka. / /