Uj Szó, 1952. július (5. évfolyam, 154-180.szám)

1952-07-24 / 174. szám, csütörtök

1952 július 24. III

SZ0 5 Zácsik Imre kombájnos 11 nap alatt 127 hektár gabonát aratott le és csépelt ki Levelek a termés betakarításáról Az alsószecsei szövetkezetben nappal arattak, éjjel pedig csépeltek a kombájnnal Az érsekújvári traiktarosbrigád kombájnos brigádja versenyben áll az ógyaUai kombájnos brigáddal. Az érsekújvári traktoros brigád kom bájnosai 10 kombájnnal 11 nap alatt 591 hektár gabonát arattak le és csépeltek ki. A kambájnosok pontos terv szerint dolgoznak s minden szünetet felhasználnak arra, hogy a kombájnt kitisztítsák, megkenjék és pontosan felülvizsgálják, így sikerült megakadályozni a gépek munkaképtelenségét. Zácsik Imre kombájnos Sz.4-es kombájnjával 11 nap alatt 127 hektár gabonát aratott le és megtakarított 11 liter üzemanyagot, tervét tehát magasan túlhaladta. Hasonlóképpen Szabó Kálmán is szép eredményeket ért el. Ugyanannyi idő alatt 110 hektáron végezte el az aratást és a cséplést. Az érsekújvári kombájnotok gyors és jó minőségű munkája eloszlatta a szövetkezeti tagok eddigi kételyeit a kombájn munkájával kapbsolatban. A szövetkezeti tagok ma már egyönte tüe.n beszélnek arról, hogy a kombájn az egyik legkívá'.óbb gép és ezért az ősszel úgy készítik el a földet a vetés alá, hogy a jövő év. „Számvetés Mádon" címmel cikket közöltünk a duniaszerdahelyl járás egyik, a fejlődésiben legelmaradottabb községéről, Mádról. Alapos tényekkel és konkrét dolgokkal rá mutattunk, hogy a községben hiányzik a meggyőző és felvilágosító munka is ez a szó szoros értelmében a kis- és középparasztság rovására megy. A cikkben azonkívül sok olyan kézzelfogható dologgal foglalkoztunk, melynek gyakorlati ftl kaimazásával és a tömegekkel való Baoros együttműködéssel a helyi nemzeti bizottság, a Járási pártbizottság és a járási nemzeti bizottság hathatós támogatásával meg-győ2Jiették volna a kis- és középparasztságot az állammal szembeni kötelesség teljesítésének fontosságáról, a kulákokkal szembeni kötelesség teljesítésének fontossá gáról, a kulákokkal szembeni tüzetes ellenőrzéssel pedig megjavíthatták volna a húsbeadást, i Két hónap telt el a cikk megjelenése óta, ami elég idö ahhoz, hogy a járási szervek alapos áttekintéssel a helyi nemzeti bizottságnak segítséget nyújtva, a cikkben felvetett hiányok és érvele alapján a kulákok ellen következetes harcot folytatva, megfékezzék a reakció munkáját. Azonban sem a járás, sem a helyi nemzeti bizottság neon „fogadta" el a segítséget é3 az adott helyzetben is határozatlan maradt. Ezek folytán és a helyi nemzeti bizottság gyengesége, valamint a kulákokkal való „megbékélés" politikája és tehetetelensége következtében a község ma úgyszólván rosz. szabbul áll a húsbeadásban, mint két hónappal ezelőtt. Ügylátszik a járáson is, meg a helyi nemzeti bizottságon is „belenyugodtak" abba, hogy a kulákok „szegények", a kulákok nem tartanak sertéseket, tehát „nincs" miből beadniok. Természetesen az ilyen opportunizmusba esett funkcionáriusok, ha elhiszik a kulákok siránkozásait és meghátrálnak az osztályellenség előtt, nem szereznek érvényt a dolgozó nép adta töntétnyekneik, nem követelik meg szigorúan, hogy a hazával szembeni kötelességteljesítés törvény, így maguk is tudatosan tör. vényszegőkké és a dolgozó nép ellenségeivé válnak. E megalkuvás és a kulákok előtt való meghátrálásnak tudható be. hogy Mádon a két hónap előtti 12.2 százalékos sertéshúsbeadás ma 11.9 százalékra csökkent. Tehát jogosan mondhatjuk, hogy a helyi nemzeti bizottság nem járt el hslyesen, amikor a cikk megjelenése után továbbra is „elnéző" maradt a törvénysze. gö kulákokkal szemben. Pedig most már azt sem kifogásolhatják a helyi nemzeti bizottságon, hogy az elnök túl van halmozva funkcióval és így nem végezhet eredményes ben az összes gabonát kombájnnal lehessen learatni. Szép eredményeket ért el az őgyalüai traktorállomás kombájnos brigádja is. Szlávik Gyula kombájnos 11 nap alatt 102.1 hektárt aratott munkát. Bartalos régi elnök helyett Szabó lett az elnök. De, ahogy mondani szokás, ez csak annyiban változott, hogy az „egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz". Míg Bar talos, a volt elnök részben bolsevik módra cselekedett és nem hátrálva meg egykönnyen az osztályellenség elől, Igyekezett a kulákság elleni haroot kiélezni, azonban sok funkciója miatt nem tudott eredményes munkát végezni, addig Szabó, a mostani elnök noha azonkívül más funkciója nincs, a szó szoros érteiméiben nem ltud élni hatalmával és kesiztyüs kézzel bánik a kulákokkal. Eddig a helyi 'nemzeti bizott. ság egyetlen egy kulákot sem vont felelősségre azért, hogy a törvényt megszegve nem teljesítették a beadást. Tűrik azt is, hogy Csóka Béla 12 hektáros kulák cselédet tart és az aratást is Dajkailuk Zakariás „örökbefogadott" cselédjével végezteti. Tétlenül elsiklottak afölött is, amikor Bartalos Sándor és Bartalos Vince, — akik 12—16 hektár földön gazdálkodnak — részben ka. páltattáik kukoricájukat. „Mit tehetünk — mondotta mindezekre a helyi nemzeti bizottság titkára — ha teljesen magunkra vagyunk hagyatva és ha a járásra megyünk tanácsért, ott ls leintőn fogadnak: eh, megint Mad és van rá eset, hogy alig akarnak velünk beszélni". Ezekszerint a marii helyzetért nem. csupán a helyi nemzeti bizottságot terheli a felelősség, hanem hibát követett el a járási nemzeti bizottság és a járási pártbizottság is, hogy nem segíti kellően és nem irányítja helyesen a helyi nemzeti bizottságot. M adom pártszervezet sincs. A községben lévő kommunisták nem dolgoznak együttesen és ha valamilyen dolog megoldásra kerül, az legtöbb esetben ügy végződik, hogy az egyik így akar valamit végrehajta. ni, a másik pedig úgy. És ezt az egészségtelen egymásközötti „viaskodást" kihasználja a reakció és a kulákság. „Ügy sem törődik velünk senki, ha adunk jó, ha nem, úgy is jó" — gondolják a kulákok. Pedig Madra is járnak a járási funkcionáriusok és ha mélyebben belenéz nének a dolgokba, rájöhetnének, hogy a kulákság egy húron pendülve, kihasználva a helyi nemzeti bizottság gyengeségét ós tehetetlenségét, mindig elnyeri a maga „iga zát". Persze a helyi nemzeti bizott. ság belenyugszik, ha a kulákok mondják „nem adhatunk, hisz a dögvész kipusztította sertésállományunkat". Érdekes beállítása ez a dolgoknak és még érdekesebb, hogy mindezt elhiszik a járáson is és nem jöttek rá arra hogy a sertésvészt hordozó bacilusok nemcsak a ku lákok sertésóljait látogatták, mert ugyancsak elpusztult sok kis és középparasztnak is a sertése a vész következtében. Ezt nem veszik észre, mert a becsületes kis. és középparasztok igyekeznek a tervezett állatállományi; betartani, vagyis pő és 1409 mázsát csépelt ki. Emellett megtakarított 776 liter üzemanyagot. Faragó András 102.3 hektárt aratott le és 1365 mázsát csépelt ki. Üzemanyag megtakarításban 799 liter lett az eredmény. tolni a hiányt Ellenben a kulákok hallgatnak, mint „nyúl a bokorban", hisz nekik többet ér, ha az olyas, féle gondok helyett inkább elmennek egy napra sást aratni, hisz abból jó üzletet lehet csinálni. Nem ls rossz, egy pótkocsira való sásért 20.—30.000 koronát is adnak s ezt az Uzjérkedé3t mind a mai napig tétlenül nézik mind a járáson, mind a helyi nemzőt! bizottságon. A községben lévő szövetkezet 123 százalékban tett eleget félévi húsbeadásának. A ki«- és középparaaz. tok is igyekeznek az állammal szembeni kötelességük teljesítésére. Bíró Etel 3 hektáros kisparaszt már adott egy hízót és biztosítva van a második félévi húsbeadás ls. Bartalos Ignác 2 hektáros most vá Sárait egy malacot, mert ö la a törvénynek megfelelően eleget akar ten. ni a húsbeadásnak. Igen, a becsületes dolgozó parasztok érzik és tudják, hogy ezzel tartoznak népi demokráciánknak azért a sok jóért, amit a felszabadulás óta kaptak. Barta los Ignác meg is mondta a szénabeadásnál fiának: „Gyere fiam, még egy szekérrel hozunk, hisz jól megfizetik". Hány és hány becsületes Bartalos Ignác és Biró Etel van még Mádon, akikben segitőkézre találna a helyi nemzeti bizottság, csak egy kis áldozatra volna szükség, hogy ezeket a becsületes embereket megnyerjék és eredményes osztályharcira serkentenék a meghunyász kodó s magukat „szegénynek", „be csületesmek" nevező osztályellenség, a kulákság ellen. Nem tudjuk, hogy a Járás meny. nyiben segített pártunk és kormányunk határozatának Madra is vonatkozó megvalósításában, de annyi bizonyos, hogy csak felületes mim kát végeztek, mert a kulákok továbbra is szabotálják a beadást, a helyi szervek pedig nem ismerik pártunk és kormányunk határozatát. Nem hallott a határozatról a helyi nemzeti bizottság elnöke, a titkár ugyancsak keveset tud róla. a szö vetkezet elnöke valamit ugyan példázgatott ottlétünkkor, hogy vala miféle füzet volt az újságba mellé kelve, de annak tartalmáról nem tudott semmit. Hogyan tudnának ak kor a szövetkezet tagjai mindezek, röl és hogyan tudnák azt, hogy milyen feladat vár rájuk a szövetkezet kifejlesztésében, vagy a kulákok elleni harc fokozásában, ha maguk a vezetők is csak akkor hallottak a határozatról, amikor Ma. don jártunk. A tények ezekszerint azt mutatják, hogy a járásnak haladéktalanul nagyobb gondot kell fordítani Mad községre, pártunk irányvonala szerint egy percre se szüntetni a harcot az osztályellenséggel szemben és könyörtelenül elbánni mindazokkal, akik hátráltat, ják a szocializmus építését és tönk re akarják tenni a dolgozó nép eddigi vívmányait. Ha valaki keresztül megy most határunkon, mindenütt learatott gabonatáblákkal és megszántott földekkel találkozik. Szövetkezetünk az aratást 12 napra tervezte, de a munkákat jól megszerveztük, a gépeket gazdaságosan kihasználtuk és ez arra vezetett, hogy az aratást 4 nap alatt elvégeztük. Ehhez hozzájárult az is, hogy szövetkezetünk valamennyi tagja megértette pártunk és kormányunk aratási határozatát, hogy a gabonát minél rövidebb időn belül és szemveszteség nélkül a raktárakba szállítsák. Ebben nagy segítségünkre volt a kombájn, melyet idősebb szövetkezeti tagjaink „csodagépnek" neveztek el. Aratás alatt a kombájnnal is megszerveztük a kétváltásos munkát éspedig úgy, hogy nappal arattunk, éjjel pedig keresztekből csépeltünk a kombájnnal. Az első éjjeli váltást brigádA zselízi járási fogyasztási szövetkezet dolgozói elhatározták, hogy tőlük telhetően megsegítik az idei békearatás és cséplés ügyét. Ezért teleraktak egy teherautót frissítő italokkal, cukorkával és az alaposan felszerelt büffével elindultak az egyes szövetkezetekbe. Meglátogatták a nagysallói, a mikolai, a szódói stb. szövetkezetet, összesen 21 szövetkezetet és 4 állami birtokot látogattak meg és elláttak 1654 dolgozót hűsítő italokkal és frissítővel. A csajakovói szövetkezeti tagok éppen egy nagy árpatáblát arattak, A nagyabonyi IV. típusú szövetkezet tagjai Júliu* 10-én befejezték az aratást. Az aratás eredetileg 13 napra tervezett időtartamát 4 nappal megrövidítették. Az aratás gyors elvégzéséhez jelentős mértékben hozzájárult a helyi CsISz-csoport. Az aratást három 21 tagból álló csoport 2 traktor és 2 önkötözőgép segítségével végezték. Az egyes csoportok között verseny folyt az elsőbbségért A fiatalok úgy Szinyér községben ugyan még 1950-ben alakult meg a szövetkezet, de csak papíron volt meg, mert azóta is nagyon keveset fejlődött. Ennek egyik oka az volt,, hogy a községben nem végeztek elég felvilágosító és meggyőző munkát, a másik pedig az, hogy a felvilágosító munka hiánya folytán egyes kulákok még az idén is harmadában kapáltatták be kukoricájukat, répájukat. Különösen Rudas, Lutri és társai azok, akik a mai napig is idegen munkaerőket zsákmányoltak ki és úgyszólván bagóért dolgoztattak. Pártunknak és kormányunknak a szövetkezetek megszilárdításáról szóló határozata világosan rámutat az efféle hiányosságokra a ml közséBodrogszerdahelyen a helyi pártszervezet meggyőző és felvilágosító munkája segítségével az idén jól megszervezték az aratási és cséplési munkákat. A szövetkezet az idei aratásban a legjobb példát mutatja az egyémleg gazdálkodó kisés középparasztságnak. Ez nagy segítség mind a szövetkezetnek, mind az egyénileg gazdálkodóknak, mert pártunknak és kormányunkA fejszési állami gazdaság fiataljai kötelezettséget vállaltak, hogy munkaidő után brigádot szerveznek és segítenek az aratásban. Ezenkívül a szénabetakarításban ledolgoztak 100 órát. Mindegy volt a fiataloknak, vasárnap van-e vagy sem, a céljuk az volt, hogy egy szem g

r' _•- . se v esszén kárba és hogy a gazdaságban minden munka menjen. Igazán példás volt Veres János, a helyi csoport elnökének tette, aki munkával kezdtük meg és 360 mázsa gabonát csépeltünk ki. Valamennyien fáradságot nem ismerve dolgoztunk az egésznapi munka után is. A kombájnnal való cséplés nem foglalkoztat sok munkaerőt viszont nagy segítségünkre volt a termés szemveszteségnélküll betakarításánál. Aratásban is szép eredményt értünk el a kombájnnal, nem egy esetben napi 13 hektárnyi területről 4 ember segíségével 360 mázsa gabonát arattunk le. A kombájnon klvtll ugyancsak nagpy lendülettel dolgoznak a cséplőgép mellett lévő munkacsoportok. Ma már 3 cséplőgéppel dolgozunk és igyekszünk az Államnak szánt gabonát közvetlenül a cséplőgéptől a földműves raktárszövetkezetbe szállítani. Henzsel Mihály, Alsószecse. amikor odaért az autó. Persze rögtön körülfogták a bílffét, gyorsan fogyott a finom hideg sör. A

z egyik traktoros meg is jegyezte, hogy éppen az imént gondolt arra, hogy bármit megadna egy korsó sörért és lám, most 4.50-ért elsőrendű sörrel csillapíthatta szomját. A* arra járó magángazdálkodók csodálkozva nézték a vígam falatozó szövetkezetieket. Ugyancsak nagy Örömmel fogadta a fogyasztási szövetkezet büfféjét a damásdi EFSz ls. Polka Ferenc, Zaellz. a munka mennyiségében, mint minőségében versenyeztek a másik két csoporttal. Melyik lett a* első, azt nehéz megállapítani, mert csaknem egy órában fejezték be a munkát. A l nagyabonyi CsISz-tagok érték el & legszebb eredményeket a dunaszerdahelyi járás CsISz-csoportjai között. Koczor Nagyabony. gllnkben ls. A párt- és kormányhatározat alapján hozzáláttunk, hogy kis- és középparasztjainkat minél nagyobb számban meggyőzzük a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. E munkákban nagy segítséget nyújtott a járási pártbizottság. E napokban agitkettősöket alakítva meglátogattuk a kis- és középparasztokat és megmagyaráztuk nekik, hogy nem helyes az, ha a kulákok szekerét tolják. Munkánk jó eredménnyel végződött mert több kis- és középparaszt jelentkezett a szövetkezetbe és Így nálunk is megerősödött a közös, nagyüzemi gazdálkodás. >• Kaskó Ferenc, a színyérl helyi Nemzeti Bizottság elnöke. nak az EFSz-ek megszilárdításáról és továbbfejlesztéséről szóló határozata alapján megtisztíthatják a szövetkezetet az oda befurakodó kulákoktól. A bodrogszerdahelyi kis- és középparasztok ma már napról napra többen és többen jelentkeznek a szövetkezetbe. Eddig húszan írták alá a szövetkezetbe a belépési nyilatkozatot. Kuczlk Pál, Bodrogszerdahely. munkaidó után 5 óra alatt a repcecséplésnél szekerekre zsákolt 80 mázsa repcét. A lányok közül Kiss Etel, Megyesi Jolán és Muszka Teréz mutatnak jó példát. A fejszési állami gazdaság fiataljainak eltökélt szándékuk, hogy a jövőben is derekasan kiveszik részüket a munkából, legyen az aratás, cséplés vagy bármi más. Detrik Lajos, Fejszés, A kombájnnal kicsépelt gabonát ponyvákra öntik. Az érsekújvári népi közigazgatás dolgozói zsákokba mérik a gabonát, amelyet azonnal a begyűjtőhelyre szállítanak. A „madi helyzet" még mindig változatlan A nagyabonyi OsISz-csoport érte ri a legjobb eredményeket a dunaszerdahelyi járásban A színyérl dolgozó parasztok is meggyőződtek a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről Bodrogszerdahelyen újabb 20 dolgozó paraszt lépett be a szövetkezetbe A fejszési állami gazdaság ifjúsága brigádmunkával segített az aratásban A zselízi járás fogyasztási szövetkezete mozgó büffével keresi fel az aratókat