Uj Szó, 1952. július (5. évfolyam, 154-180.szám)

1952-07-24 / 174. szám, csütörtök

Ul SZO 1952 Július 24. A békéért, az új emberért, a tökéletesebb emberiségért! A Fesztivál első hetének három hazai filmjéről Az idei Nemzetközi Filmfesztivál első netében három hazai játékfilm került bemutatásra, köztük a szlovák filmgyártás „Megmozdul a mostoha föld népe" című filmje, Bielik filmrendező alkotása, egy cseh mesejáték „A gögös királykisaszszony" címmel és a fesztivál hetedik napján egy cseh életrajzfilmet mutattak be, „A nagy kaland"-ot. Mind a három filmet nagy tetszéssel fogdäta a Fesztivál közönsége. A szlovák film elsősorban teljesen korszerű tárgyválasztásával, eszmei mondanivalónak helyességével hatott, a mesefilm költői varázsával, végül az életrajzfilm főhősének, az Afrikát járó Holub doktornak rokonszenves és mélyen emberi jellemének kitünö rajzával. A három filmek egyike sem csúcsteljesítménye a csehszlovák filmgyártásnak, de becsületes szándékával, következetes és politikailag helyes mondanivalójával, szép képeivel, egyes kimagasló színészi teljesítményeivel kellően jelzi filmgyártásunk emelkedő színvonalát és egészséges törekvéseit. Megmozdul a mostoha föld népe „Lazy sa pohly" az új szlovák filmnek meglehetősen szerencsétlen, túlságosan provinciális ízü címe. Mikszáth Kálmán beszél a „Lohinai fü" című ízes elbeszélésében a szlovák hegyivilág „laz"-airól de zárójelben kénytelen magyarázatot fűzni hozzá. Hogy a csehek is talányosnak érezték a címet, azt abból ítélem meg, hogy „Lazy sa pohly" címmel láttam egy plakátot, ami a „Jégár megindul" címmel egyértelmű. Sürgősen szükség volna tehát a film címének megváltoztatásáia. A film Matej Rendka hazatérésével kezdődik. Rendkát 1931-ben a nyomor kikergette Amerikába, 18 évet töltött ott és ugyanolyan szegényen, nincstelenül tér vissza, mint ahogy elment. Itthon, Szlovákiában ez idő alatt nagyot változott az élet. Az iparosítás hulláma eljutott a mostoha hegyivilágba is. Lenn a völgyben fürésztelep létesült, talpfákat gyártanak, ám a „laz"-ok népe tovább küzköd a sovány és kövecses földdarabkákon, nem akarja fölfogni, hogy a fürésztelepen a munkába állók jobb életfeltételekhez jutnak és az otthonmaradottak szövetkezetbe tömörülve könnyebben, adósságmentesen élhetnének. Matej a családját csaknem olyan nyomorban találja, mint amilyenben kivándorlása idején élt. Lánya a Felkelés idején elvesztette férjét és két bátyjával és anyjával csak küzdőd a mostoha földön. Az idősebbik fiú olykor munkát vállal a fürésztelepen, hogy a családnak a kuláknál lévő adósságát törleszhesse. Az öreg Matej érzi, hogy így nem élhetnek tovább. Elhatározza, hogy a fűrésztelepre megy és állandóan ott marad. Itt a telepen látja mindazokat a nehézségeket, amelyeket a munkaerő hiánya, a kétlaki munkások magatartása okoz. Nagy változást hoz, hogy a fürésztelep pártszervezete és üzemi bizottsága segélyével egységes földműves szövetkezetet sikerül alapítani a „laz"-okon. A hegyvilág népe megismeri a munka új formáit. Nem függnek többé Zsgrliáktól, a verejtékükön meggazdagodott kuláktól. A közös munka és a gépi segítség felszabadítja őket. A fürésztelep így állandó munkásokhoz jut, megoldódik ezzel a mostoha vidék legégetőbb problémája. Dióhéjba összefoglalva ez volna a film tartalma. Mint bevezetőmben jeleztem, a film igen dicséretes szándékkal készült, olyan kérdést taglal, amely Szlovákia életében valóban elsőrendű fontosságú és ezt erős pozitívumként, örvendetes jelenségként könyvelhetjük el. Nem hallgathatjuk el azonban a hibákat, köztük elsősorban azt, hogy a film a kezdetben jól megfogott eszmei mondanivalót szerteágazó és mellékes bonyodalmak tucatjával terheli és ezzel egységét és hatását csökkenti. Ügy érezzük, hogy a kevesebb itt több lett volna. Rendka kivételével alig van a filmnek olyan jellegzetes alakja, amely erősen a néző emlékezetében maradna. A rendezés itt segíthetett volna a szövegkönyv gyengéin és kezdetlegességein. A színészek játéka kielégítő, nincsenek kimagasló teljesítmények, de zavaróak, gyöngék sincsenek. Összegezve: a film mozgosító célzatával és a kétlakiság megszüntetésére irányuló szándékával nyeresége a hazai filmgyártásnak. A gögös királykisasszony A csehszlovák filmgyártásnak első Mesefilmje ez, melynek hitelt és rangot a mult század első felében élt nagy cseh írónőnek, Bozsena Nemcovának neve ad. Ez a realista cseh írónő egész sor cseh és szlovák népmesét dolgozott fel, amelyek a nép ajkán éltek és híven tükrözték a nép gondolatvilágát, a szép és költő iránti olthatatlan vágyát. A Bozsena Nemcová meséje nyomán készült film a gőgös, akaratos és uralomravágyó Kraszomilának átalakulásáról szól. Kraszomila nyakasságában elutasítja, hogy feleségül menjen Miroszlavhoz, a szomszédos ország királyához. A békésjellemü, munkaszerető Miroszlav kertésznek öltözik át, megnyeri Kraszomila szívét és amikor meglátja, hogy a hercegnő megváltozott jellemében, megszökik vele. A hercegnő megismeri a népet, megismeri a munkát is, őszinte és igaz emberré válik. Mit akar ez a mesefilm legfiatalabb nézőinknek mondani? Elsősorban azt, hogy a munka nemesíti az embert. Ösöreg, egyszerű igazság ez, amelyet Bozsena Nemcova „A megbüntetett gőg" című elbeszélésébe foglalt és most alkalmat adott a film rendezőjének, technikusainak és színészeinek, hogy a mese varázsával szórakoztassák és igazságaival neveljék a gyermeknézöket. Feitehetnőnk a kérdést, vájjon királyok, hercegnők elengedhetetlenül szükségesek, hogy velük legfiatalabb filmnézőink képzeletét foglalkoztassuk ? Vájjon nevelő hatása van-e han goztatni, hogy vannak jó királyok, ^.kiknek uralma alatt boldogan és énekszóval az ajkán él a nép és bemutatni azt, hogy a rossz állapotokért, a nép énekes kedvének elfojtásáért, a tűrhetetlen adóterhekért nem a király tehet, hanem ostoba és gonosz tanácsadói ? Nem olyan egyszerű erre a kérdésre választ adni, hiszen a haladó hagyományok ápolása elsőrendű feladatunk és ez a mesevilágra is áll. A szovjet film merészen és gondos kézzel nyúl ezekhez a hagyományokhoz és itt is utat mutat nekünk. Megmutatja azt, hogy a mesékben a realitásnak elemeire kell támaszkodnunk, amelyet a nép képzelete erős megjelenítő erővel teremt. A gögös királykisasszony című mesefilm alkotói jó úton járnak ott, ahol a népmese reális elemeire és Bozsena Nemcová költői képzeletére támaszkodnak. így aztán megtelik a film csodák és egyéb fogások nélkül azzal a varázzsal, amely lebilincseli a gyermekek képzeletét és szórakoztatja a felnőtteket is. Vladimír Rázs a király, Alena Kohoutová a gögös hercegnő és Staniszlav Neumann a gonosz tanácsadóitól félrevezetett király, Kraszomila apja szerepében kiválóak. Václav Kubásek rendezői munkája és a gondos technikai munka is dicséretet érdemelnek. A nagy kaland Emil Holub — az új csehszlovák életrajz — film hőse — egész munkásságával arra törekedett, hogy hírnevet szerezzen a cseh tudománynak. Afrikai kutató útjaival — ellentétben Stanleyvel — nem szolgálta az angolok gyarmatosító törekvéseit, nem hagyta magát sem tőlük, sem a belga királytól lepénzelni s nem állott azok közé, akik elnyomták Afrika őslakóinak kultúráját. Ellenkezőleg, Holub doktor a mult század nyolcvanas éveiben harcba szállt a gyarmatosító politika ellen, mélyen elítélte a faji megkülönböztetéseket és minden erejével arra törekedett, hogy tanúságot hozzon e „fekete földrész" ősi kultúrájáról. Holub első ízben hét esztendőt töltött Dél-Afrikában és mikor viszszatért kutatóútjáról Prágába, a cseh burzsoázia egyetlen képviselőjében sem lelt támogatóra. A töke emberei gazdasági hatalmuk megerősítésére gondoltak, a tudomány szakemberei pedig a természettudósban vetélytársat láttak és nem voltak hajiéindók újabb kutatóútját anyagi eszközökkel támogatni. Az egyszerű nép volt az, amely felismerte honfitársa zsenijét és gyűjtésekkel tette lehetővé, hogy a köeben világhírré szert tett kutató újból elindulhasson Afrikába. Holub terve az volt, hogy délről, a Jóreménység fokától elindulva végighatoljon az egész földrészen és északon Egyiptomban kössön ki. Merész terv volt ez; ilyenre a tízezer fontos csekkekkel ellátott kalandor, a gyarmatosítók szolgálatába. szegődött Stanley sem mert gondolni. Holub nem vihette keresztül ezt a nagy tervét, már Kapstadtban kezdték elgáncsolni, megfizethetetlen vámot követelve podgyászáért. A sós sivatagban elvesztette málhahordó állományának kétharmadát, elvergődött még a Zambézi partjáig, a Viktória vízesésekig, de onnan vissza kellett fordulnia. Két emberét elpusztította a malária <— chininkészlete elfogyott, hogy nagylelkűen a bennszülött lakósságot gyógyította vele és új készletet a négert emberszámba nem vevő kalmártól nem tud venni. Holub második expedíciójának mégis nagy tudományos eredménye volt. Felkutatta a masokolumb néptörzstől lakott ismeretlen területet, amelyet veszélyessége miatt Livingstone, a legnagyobb Afrikakutató is nagy ívben elkerült. Hazatérve 1887ben Holub kiállítást rendezett és gyűjteményét, amelyre előzetesen igen előnyös ajánlatot kapott, díjtalanul felajánlotta a cseh Nemzeti Múzeumnak. Nem kell csodálnunk, hogy a cseh burzsoáziának a tudományba beférkőzött képviselői a nagy c seb hazafiak ezt az ajánlatát visszautasították. Holub ezek után kisebb múzeumoknak és iskoláknak ajándékozta tudományos kutatásának gazdag eredményeit, hogy legalább ezzel szolgálja népe iskolázásának ügyét. Holub doktor 1902-ben halt meg, ebben az időben, amikor a brit birodalom birtokába kezdte venni Afrikának azt a dombját, amelyet ő kutatott át és ma Cecil Rhodesröl, a kíméletlen imperialista kalandornak nevéről van elnevezve. A cseh film erőssége Jiŕi Mareš kitünö forgatókönyve, amely Holub doktor emberi alakját a legrokonszenvesebb színekben ecseteli. Ez az előny egyúttal hátránnyal is jár, a film dialógusai túl hosszúak, csökkentik a játék filmszerűségét és gátolják a cseh nyelvet nem értő közönséget abban — ezt a hiányt a magyarázó feliratok sem tudják eltüntetni — hogy teljében átérezze mindazt, amit a film kifejezni akar. Holub doktort a legkitűnőbb cseh színész, Otomar Krejcsa alakítja igen bensőséges és meggyőző játékkal. Antónia Hegerliková a feleség szerepében egyenrangú partnere. És kitünö még Jiŕi Plachý a fehér kalmár szerepében. Milos Makovec, a film fiatal rendezője is jó munkát végzett. Nem érdektelen megemlíteni, hogy ennek az expedíciós filmnek afrikai felvételei, néhány betéttől eltekintve nem Afrikában, hanem itt nálunk a Csallóközben készültek. A kamareman jó munkája lehetővé tette, hogy a dunamenti csallóközi táj mindvégig „afrikai" illúziót kelt füzesei elé állított müpálmáival és egyéb természetpótló eszközeivel. Egri Viktor. Az új mexikói követ bemutatkozó kihallgatása Prágában Klement Gottwald Köztársasági elnök július 22-én kedden délelőtt Dr. A. Gregor külkereskedelmi miniszter jelenlétében, aki a külügyminisztert helyettesítette, bemutatkozó kihallgatáson fogadta Jesus Vidales Marroquin urat, Mexikó új prágai követét. Az új mexikói követet Jozef Šedivý, a külügyminisztérium diplomáciai protokollfőnöke kisérte. A Köztársaság Elnöki Hivatalának nevében Bohumil Cservicsek, az Elnöki Hivatal elöljárója, volt jelen. A megbízólevelek átadása után a Köztársaság elnöke az új mexikói követtel szívélyes beszélgetést folytatott. Jelentés a Megbízottak Testületének üléséről Kedden, július 22-én tartotta a Megbízottak Testülete rendes ülését, amelyet Ján Puli alelnök vezetett. A Megbízottak Testülete elnökének jelentése alapján, amelyet az elnök képviseletében Jozef Hojč pénzügyi megbíuott adott elő, a Megbízottak Testülete megtárgyalta a június havi terv teljesítését és a terv teljesítésében mutatkozó fogyatékosságok kiküszöbölésére teendő intézkedésekről szóló javaslatot. A Megbízottak Testülete intézkedések meghozatalát határozta el, főleg a munkaerőtoborzás szakaszán a bányák, fontos üzemek és nagy építkezések számára a kassai, eperjesi és nyitrai kerületekben, a fontos beruházások terén és bizonyos élelmiszercikkekkel való ellátás biztosításában. Marek Čulen, mezőgazdasági megbízott a Megbízottak Testületének heti jelentést adott az aratás és cséplés lefolyásáról. A Megbízottak Testülete konkrét intézkedéseket hozott a cséplés meggyorsítására, főleg a kijavított cséplőgépek elosztására a falvakban, valamint a sztabil motorok biztosítására, valamint traktorok biztosítására a cséplőgépekhez és második műszakok bevezetésére a cséplésnél. A felvásárlási miniszter szlovákiai megbízottjának jelentése alapján, amelyben a felvásárlás eddigi lefolyásáról számolt be, a Megbízottak Testülete jóváhagyta azokat a javasolt intézkedéseket, amelyekkel megismertetik a kis- és középparasztokat, az EFSz-ek tagjait és a Nemzeti Bizottságok funkcionáriusait a gabona felvásárlási áraival és a beszolgáltatási feladatok teljesítésének időpontjával, valamint jóváhagyta azokat az intézkedéseket, amelyek a felvásárlási meghatalmazottaknak a népi közigazgatás szerveivel való szorosabb együttműködéséről szólanak a felvásárlás biztosítása érdekében. A Megbízottak Testülete jóváhagyta azon intézkedésekre tett javaslatokat, amelyeket a Megbízottak Testületének elnöke terjesztett elő és amelyeket az ő képviseletében Jozef Hojč pénzügyi megbízott adott elő az arbitrázsbizottságok munkájának megjavításáról a gazdasági szerződéseknél előforduló ellentétek megoldása mellett és e szerződések teljesítésénél a fegyelem megszilárdítására. Uj győzelmek felé (Folytatás az 1. oldalról.) tá»t nyert, liogy a Központi Szakszervezeti Tanács, valamint a szövetségek vezető funkcionáriusai keveset jártak az Üzemekbe a munkások közé, nem dolgoztak a szakszervezeti funkcionáriusok aktívájával és az üzemek mozgalmát többnyire érthe. tetlen körlevelekkel irányították a funkcionáriusoknak a dolgozók tömegével fenntartott közvetlen kapcsolata helyett. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom megszűnt a szo cialista, munkaverseny irányítójává lenni. A szakszervezetek elégtelenül mozgósították az üzemi munkásokat, nem "lágosították fel őket és nem nevelték a termelési tervek teljesítésére és túllépésére, nem tisztítót, ták meg őket a munkára és a gazdálkodásra vonatkozó helytelen kapitalista nézetektől. A kerületek nagyrészében és az üzemekben verseny folyik termelésünk gazdaságos, sá tételéért, a termelési költségek csökkentéséért, a prágai városi pártkonferencia felhívása alapján terjed a POLANA-üzem mozgalma a pénz. ügyi eszközök forgalmának meggyor_ sításáért és ezek a mozgalmak mostanáig a szakszervezeteken kívül mennek végbe. Azáltal, hogy a vezető szakszervezeti funkcionáriusok nem éltek teljes szakszervezeti életet, nem Ismerték jól az üzemeket, nem jártak a dolgozók közé és sajátmaguk nem képeztek egyöntetű kollektívát, aszerint néz ki ma az üzemek szakszer, vezeti munkája is. Az üzemi funkcionáriusok, mivel kevéssé voltak irányítva, nem teljesítették főfeladataikat a tömegpolitikai munka kifejtésében, hiinem minden lehetőt csináltak, ami nem tartozott rájuk. P6_ tolják az üzem vezetőségét és az igazgatót, adminisztratív ügyeket intéztek s legfeljebb még az üdülésre való kiküldéssel foglalkoznak. Nem tudták azonban teljesíteni a, régi szakszervezeti követelményt, hogy a munkások döntsenek biztosításukról. A szakszervezeteket nem építik az önkéntesség alapelvén, hanem az üzemek többségében a tagsági díjakat eddig a bérből való levonással szedik be. Nem hajtották végre mindenütt a tömegiskolázást és ameny. nyiben végrehajtották, nem tették helyesen, A megalakulásban levő üzemi klubok olyan körökre irányítják tevékenységüket, amelyek nem fokozzák az üzemek munkásainak és műszakijainak szakképzettségét, hanem sok esetben öncélú körök, csupán egyének .javára szolgálnak, mint l>élyeggyüjtők, amatőrfényképészek, sakk — és más körök., sőt Mostban akvaristák klubja is létezett. A szakszervezetek az emberek ezreit iskoláztatták ugyan, azonban ezekkel a káderekkel nem gazdálkodnak rendesen. Nem emelik ki őket bátran, magas helyekre, az üzemi szakszervezetekbe, nem választják őket funkciókba. A Központi Szakszervezeti Tanács kádermunkája egy osztályra van összpontosítva egy titkárral, ahelyett, hogy minden funfccionárfcf,, minden osztály és minden választott szerv káderpolitikát végzett volna. Emellett a káder kiválogatását papírról végezték és sohasem az élő embernek hibáival együtt való megismerésével, hogy segithes. senek neki e hibák kiküszöbölésében és támogassák őt munkájában. A Központi Szakszervezeti Tanács plenáris ülésének határozatai alapfeltételeket nyújtanak mindezen hiányosságok kiküszöbölésére. Személyi változásokat hajtottak végre a Központi Szakszervezeti Tanács titkársága összetételében. A Központi Szakszervezeti Tanács újonnan megválasztott elnökségét csupán 25 tag képezi, úgyhogy eljárásában sokkal operatívabb lett. Az elnökségbe a legjobb és legjobban bevált szak. szervezeti dolgozókat választották be. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom élére elnökként Gusziav Kiimentet állították, aki dolgozóink előtt ismeretes, mint régi szakszervezeti dolgozó nemcsak Osztrava vidékén, hanem az egész Köztársaságban is. Kiiment elvtárs, aki a nehéziparügyi minisztériumot vezette és ma a nehéziparügyi minisztérium élén áll, dolgozóink bizalmát élvezi, mivel a szakszervezeti munkában Zápotocky elvtárs legközelebbi munkatársa. Azt a tényt, hogy Zápotocky elvtárs meg. marad a Központi Szakszervezeti Tanács elnökségében, hogy tapasztalataival segítse a szervezeteket, dolgozóink annak a biztosítékául fogadják, hogy a szakszervezeti mozgalom új útra lép. Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével Gottwald elvtárs bölcs tanácsaihoz igazodva, a legkiválóbb szakszervezeti dolgozókkal az élen, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom az új győzelmek felé veze. tő útra lép. Jozef Tesk, a CsKP Központi Bizottságának titkára. I