Uj Szó, 1952. július (5. évfolyam, 154-180.szám)

1952-07-22 / 172. szám, kedd

1952 július 22. U J SZO A népi Lengyelország nyolc éve Július 22-ike a lengyel nemzet uj jászületésének, a hitleri megszállás alól való felszabadításának ünnepe. Ez a nap egyben a kapitalista el­nyomás alóli felszabadulásának ün­nepe is, amikor a dolgozó nép vet­te kezébe a hatalmat. 1944 július 22-én nyert Lengyel­1 ország -— történelmében először — igazi szabadságot és valódi füg­getlenséget. Nemzieti ünnepének nap égetett falvak újjáépítése rendkívül súlyos körülmények között folyt. 1950-ben kezdték meg a gazdasági fejlődés és a szocializmus alapjai építésének hatéves tervét. Ez az óriási gazdasági fejlődés, amilyent Lengyelország eddigi fennállása alatt még nem ismert, elsősorban új ipari üzemek építésére irányul. A gazdasági fejlődést, amely az új ipari vállalatok felépítésével Épül az új Lengyelország fővárosa — Varsó. ján a lengyel nemzet minden évben értékeli eddigi sikereit, összefoglalja egész évi munkájának eredményét. Nyolc évvel ezelőtt, 1944 július 22én amikor a Szovjet Hadsereg és az ő oldalán harcoló lengyel csa­patok, lengyel területre léptek, Len gyelország a romok országa volt, az éhség és a nyomor országa. Ezen a napon Lengyelország felszabadí­tott területén a nemzeti felszabadí­tás lengyel bizottsága, — az ideig­lenes központi kormányszerv, — ma­nifesztumot adott ki, amely a tör ténelimébe júliusi manifesztum elne­vezés alatt került. A júliusi manifesztum kihirdette, hogy a hatalmat a nép vette kezé­be és a népi kormány alapvető re f ormokat valósít meg. Ezen ígéret valóra váltására hamarosan sor ke­rült: államosították a nagy és kö­zépipart, a bányákat, a pénzügyet és a közlekedést, végrehajtották a földreformot, a nagybirtokosok föld­jét a dolgozó parasztság között osz t.ották fel és felszámolták a feuda­lizmus csökevényeit Lengyelország­ban. Bekövetkezett Lengyelország új­jáépítésének korszaka. A dolgozó tömegek, amelyek hazájuk gazdá. jává "váltak, nagy lelkesedéssel és buzgósággal kezdték újjáépíteni el­pusztított országukat. A júliusi manifesztum kiadása óta eltelt 8 év alatt Lengyelország nem­csak a háborús pusztulás nyomait távolította el, hanem jelentősen emelte a nemzetgazdaság színvona­lát is. Lengyelország a munkanél. küliség, a válságok és a káosz or. szágából, a tervgazdálkodás és a teljes foglalkoztatottság országává lett. Lengyelország az írástudatlanok országa, a kultúra és a népnevelés országa lett. A szegény földműves állam a modern ipar, és a gépesített mezőgazdaság országává vált. Len­gyelországban, amelyet azelőtt a tő­kések és nagybirtokosak uraltak s a.nely kalandor külpolitikát folyta­tott, a nép vette kezébe az uralmat, Lengyelország az összes állam okkal való békés együttélés országává vált, amely rendíthetetlenül harcol a bé­ke védelméért. Hogy képet alkothassunk magunk­nak arról az óriási erőfeszítésről, amelyet az elmúlt 8 év alatt a len. gyei nemzetgazdasági újjáépítése, átépítése és felépítése jelentett, tu datosítanunk kell, hogy milyen álla­potban volt Lengyelország nemzet­gazdasága a felszabadítás utáni el­ső hónapokban, amikor az ötéves megszállás által tönkretett ország romokban hevert. Eleinte úgy tünt, hogy Lengyel­országban az óriási háborús károk következtében az újjáépítés és a nyomor hosszú évei következnek. Lengyelország a hadmüveletek és a hosszantartó bestiális fasiszta megszállás következtében több, mint 6 millió lakosát vesztette el. Az anyagi jellegű károk tizenötszörö­sen felülmúlták a háborúélötti nem zeti jövedelmi magasságát. Az elpusztított városok és a fel­függ össze, legjobban a számok jel­lemzik. Az ipari termelés az 1955-ös évben 159 százalékkal lesz maga­sabb, mint az 1949 es évben volt, a mezőgazdasági termeié3, amely az ipar fejlődésére és a falu szocia­lista átépítésére támaszkodik 50 százalékkai emelkedik. A hatéves terv kezdete óta alig két és fél év telt el és már mutat koznak az egész nemzet szorgalmas és békés munkájának eredményei: új hatalmas gyárak, új magaske­mencók, új iparkoimbinátok nőnek fel. Az építő sikerekről szóló je. lentések, amelyek ma szenzációként hatnak, a következő napon még bá­mul atraméltóbb eredményekkel te. tézodnek — oly hatalmas a szocia­lista felépítés üteme Lengyelország­ban. • Növekedik és fejlődik Nová.Hu. ta, az új szocialista város Krakó mellett, növekednek és fejlődnek a csensztohovai nagy acjlmüvck, az andrichovi és piotrkovi textilkom­binátok megkezdték a termelést, üzemibe helyezték a diehovi víziarö­müvet, a zserani automobilgyárat és így tovább. Az összes nagy kohók, gyárak és bányák, amelyeket az utóbbi évek­ben kibővítettek, újjáépítettek vagy átépítettek Lengyelországban a leg korszerűbb műszaki berendezéssel vanniak ellátva. Ezekben a válla­latokban az összes nehéz munkákat fokozatosan gépek végzik, ami ál­landóan emeli a munka termelékeny­ségét és ezzel az egész dolgozó nép jólétét is. Az acél, cement és építkezési anya­gok termelésének fokozása hozzá, járul a lakásépítés nagy fejlődé­séhez. A hatalmas ipari fejlődésnek egyik fötényezoje ebben az évben és a jö­vő években is a beruházások óriási emelése. Beruházási objektumokat 26 milliárd zloty értékiben fognak ü z erőbe helyezni. A mezőgazdasági termelés ebben az évben 1 8.1 száza, lékkai emelkedik a mult éwc-l szem­ben. Az állami birtokok és a mezőgaz­dasági termelő szövetkezetek rész vétele az összmezőgazdasági terme­lésben az 1951. évben 12.2 százalék­kal emelkedett és az idén 16 szá­zalékkal emelkedik s emellett az ál­lami birtokok termelése a terv sze­rint mintegy 40 százalékkal emel kedik. Ebben az évben < a mezőgaz­dasági munkák gépesítése hatalmas iramban folyik tovább, a munkatér, melékenység emelését a takarékos­sági rendszer állandó javításával érik el. A Szovjetunió, amelynek testvéri segítsége nélkül az új pompás üze. mek építése elképzelhetetlen volna, állandóan támogatja Lengyelorszá­got. Ez á támogatás nem korláto­zódik csupán a Szovjetunió hatal, mas iparának általánosan ismertt segítségére. A kiváló szakképzettsé­gű szovjet szakemberek káderei ugyanolyan lelkesedéssel segítenek a lengyel mérnököknek, technikusok­A Román Népköztársasás új alkotmánytervezetéről Gheorgie Gheorghiu-Dej elvtárs, a Román Népköztársaság miniszter­tanácsának elnöke, a Román Nép­köztársaság új alkotmánytervezetét előkészítő bizottság elé terjesztette az új alkotmánytervezetet. Az „Agerpress" közli az alkotmány­tervezet újabb részleteit. A Román Népköztársaság új al­kotmánytervezete bevezetőben meg­állapítja: „A Román Népköztársa­ság a városi és falusi dolgozók ál­lama. A Román Népköztársaság külpo­litikája békevédelmi politika, a Szovjetunióval és a népi demokra­tikus országokkal való barátság és szövetség politikája, a béke és ba­rátság politikája minden békeszere­tő néppel. Az alkotmánytervezet „Társa­dalmi rend" című fejezete leszögezi: A népgazdaság három szektora kö­zül — íjüocialista, kisárutermelő, magántökés — a szocialista szektor az ország előrehaladásának alapja a szocializmus felé vezető úton. A 8. cikkely megállapítja, hogy a kollektív falusi gazdaságok és szövetkezetek tulajdonában lévő anyagi értékek e gazdaságok és szövetkezetek társadalmi tulajdo­na: az állam támogatja a kis- és középparasztságot, az iparosokat, hogy megvédje őket a tőkés kizsák­mányolástól. Támogatja őket terme­lésük fokozása és jólétük növelése érdekében. Az állam következetes politikát folytat a kapitalista ele­mek korlátozása és kiszorítása ér­dekében. A személyi tulajdonra 1 és az öröklésre való jogot törvény vé­di. Az alkotmányt ervezet meghatá­rozza Románia közigazgatási be­osztását, mely szerint a tömegesen magyarok által lakott területen magyar autonom terület létesül, közigazgatási autonónjiával. „A Román Népköztársaság leg­felső államhatalmi szerve" című fe­jezet megállapítja, hogy az állam­hatalom. legfelső szerve a nagy nemzetgyűlés, amelyet a dolgozók négy évre választanak. V Az 5. fejezet meghatározza a helyi államhatalmi szervek válasz­tásának, felépítéséneik, kötelessé­geinek és beszámolási kötelezettsé­gének rendjét. Az államhatalmi szervek a tartományokban — köz­tük a magyar autonóm területen — a körzetekben, városokban és fal­vakban a népi tanácsok. Ezeket két évre 'választják. A 6. fejezet megállapítja, hogy az igazságszolgáltatás főfeladata a. népi demokratikus rendszernek és a dolgozók vívmányainak megvédé­se, a népi törvényesség biztosítása, a társadalmi tulajdon és az állam­polgári jogok védelme. Az igazságügyi eljárások nyelve * a román, de más nemzetiséglakta területeken biztosítják az ill^ő nemzetiség anyanyelvének haszná­latát is. A dolgozók állampolgári jogainak bármely közvetlen, vagy közvetett korlátozását, közvetlen, vagy közvétett kiváltságok létesí­tését faji vagy nemzetiségi alapon, a sovinizmus, a faji és nemzetiségj gyűlölet minden megnyilvánulását, a nacionalista és soviniszta propa­gandát a törvény bünteti. A Román Népköztársaságban a nemzetiségeknek biztosítják anya­nyelvük szabad használatát, az anyanyelvükön történő oktatást minden fokon, az anyanyelvükön játszó színházakat, anyanyelvükön megjelenő könyveket és lapokat. Az olyan kerületekben, amelyek­ben a románon kívül más nemzeti­ség is <lakik, az összes szervek és intézmények szóban és írásban használják az illető nemzetiség anyanyelvét is és az illető nemzeti­séghez tartozó —• vagy annak nyel­vét és életét jól ismerő — alkalma­zottakat vesznek fel. A nők a Román Népköztársaság­ban a férfiakkal egyenlő jogokat élveznek. A lelkiismeret és a vallásgyakor­lás szabadságát, a szólás-, sajtó-, gyülekezési és felvonulási szabad­ságot a törvény biztosítja. Az isko­lát különválasztják' az egyháztól. Az új alkotmánytervezet a továb­biakban megállapítja, hogy omán Munkáspárt. amelynek legtevékenyebb és legöntu­datósabb állampolgárok a munkás­osztály és a többi dolgozó réteg so­raiból, — a dolgozók élcsapata a népi demokratikus rendszer megszi­lárdításáért és fejlesztéséért, a szo­a Román tagÜai a cialista társadalom felépítéséért ví­vott harcban. A Román Munkáspárt a dolgozók szervezeteinek, az állami szervek­nek s intézményeknek vezető ereje. Körülötte tömörülnek az ország dolgozóinak összes szervezetei. A román állampolgárok számára biztosítják a személyi sérthetetlen­séget. A Román Népköztársaság menedéket nyújt a dolgozók érde­keinek védelme, a tudományos te­vékenység, a nemzeti felszabadítá­sért és a béke megvédéséért vfvott harcban való részvétel miatt üldö­zött külföldi állompolgárok számá­ra. * Az állampolgárok kötelességei: tartsák be az állam alkotmányát és törvényeit, védelmezzék,' erősítsék és fejlesszék a szocialista társadal­mi tulajdont, tartsák be a munka­fegyelmet, járuljanak hozzá tevéke­nyen a népi demokratikus rendszer megszilárdításához, az ország gaz­dasági és kulturális felvirágzásá­hoz. A katóBai szolgálat, — hangzik az alkotmánytervezet — az állam­polgárok megtisztelő kötelessége. / A román sajtó a csehszlovák barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés negyedik évfordulójára Vasárnap, július 20-án az összes román lapok megemlékeztek a Ro­mán Népköztársaság és a Csehszlo­vák Köztársaság között megkötött barátsági, együttműködési és kölcsö­nös segélynyújtási szerződés aláírá­sának negyedik évfordulójáról. A Scanteia című lap ebből az alkalomból a következőket írja: „Éppúgy, mint a szabad nemzetek nagy testvércsaládjába tartozó or­szágok között létrejött szerződések, a román-csehszlovák szerződés is or­szágaink és nemzeteink között újtí­pusú kapcsolatokat létesít, amelyek a proletár nemzetköziség lenini-sztá­lini ideológiájából növekednek, amely előtt példaképül áll a Szovjetunió és a népi demokratikus országok közöt­ti szocialista kapcsolatok példája. A mostani helyzetben, amikor az amerikai-brit imperialisták kikény­szerítették a bonni és párizsi katonai egyezmények aláírását, és a nyugat­német hitleristák segítségével Euró­pa népeire új borzalmakat és pusz­tulást akarnak hozni, a román-cseh­szlovák szerződés gátat vet az ame­rikai-brit hábbrús" gyújtogatok aljas szándékainak útjába. A Román Népköztársaság és ' a Csehszlovák Köztársaság között létrejött szerző­dés negyedik évfordulója alkalmából a román nép ismét kifejezést ad mély baráti érzelmeinek a csehszlo­vák nép iránt és teljes szivéből kí­ván neki pompás sikereket a szocia­lizmus építésének útján és a béke biztosításáért folytatott harcban, a Szovjetunió és a nagy Sztálin vezet­te béke, demokrácia és a szocializ­mus táborának megszilárdításáért, E. Cotton beszámolója a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség végrehajtóbizottságának ülésén Eugénie Cotton asszony, a Nemzet-1 közi Demokratikus Nőszövetség el­nöke beszámolót tartott a szövetség végrehajtóbizottságának július ,18-i ülésén. Cotton asszony beszédében rámu­tatott a Béke Világtanács berlini ülésszakának jelentőségére. Beszá­molt arról, hogy a Nemzetközi Demo­kratikus Nőszövetség tekintélye egy­re szilárdul, egyre több újabb nőszer­vezet kéri felvételét a szövetségbe. Ezután az amerikaiak koreai bak­tériumháborújáról beszélt. Március 8-a óta, amikor a nem­zetközi nőnapra jelentés érkezett ar­ról. hogy az amerikaiak baktérium­fegyvert alkalmaznak — a nők tevé­kenyen kiveszik részüket a baktéri­umháború ellen folytatott harcból — mondotta. j— Jól tudjuk — hangsúlyozta — hogy nem lehet szó gyermekvédelem­ről, az asszonyok jogainak, a demo­kráciának és a békének védelméről a legszélesebbkörű egység megteremté­se nélkül. Ennek az egységnek szer­vezeteink tagjaival együtt át kell fognia azoknak a nőknek ezreit is, akik egyetértenek velünk program­munk akár egyetlen kérdésében is. Fokoznunk kell a békeegyezmény megkötését követelő aláírásgyűjtést, folytatnunk kell a harcot a bakté­riumháború ellen és a koreai hábo­rú megszűntetéséért, küzdenünk kell a bonni és a párizsi szerződések rati­fikálása ellen. — Feladataink óriásiak, de ha a gyermekeink iránti szeretet jegyében teljesítjük azokat: a béke diadalmas­kodik — fejezte be Cotton asszony. nak és mestereknek, mintha saját hazájuknak dolgoznának. A Szovjetunió segítségének pom­pás megnyilvánulása a kultúra és tudományok palotája, amelyet Var­sóban szovjet munkások, techniku­sok és mérnökök építenek szovjet anyagból, szovjet gépek segítségé, vei. Növekedik, épül a népi Lengyel, ország, emelkedik a dolgozó töme­gek életszínvonala, amelyek lelkesen és öntudatosan valósítják meg a hatéves terv bátor feladatait. ^ A Lengyel Népköztársaság alkot­mánytervezetéről szóló országos vita, amely összefoglalja a lengyel nem­zetnek a népi kormány alatt elért eddigi vívmányait és sikereit, az egész lengyel nemzet büszkeségé­nek és örömének kifejezőjévé vált, amelý a harcban és a munkában a lengyel egységes munkáspárt kö­ré tömörült és a hatéves terv, iel­adatait, a szocializmus alapjai épí­tésének tervét váltja valóra Len­gyelországban. Állandóan szilárdulnak a békéért és a hatéves tervért harcoló nemze ti arcovanl sorai. A hatéves terv nagy célkitűzései a lengyel embe­rek millióit ragadták magukkal és mozgósították áldozatkész munkára hazájukért. Különösen a lengyel ifjúság üd. vözli örömmel és büszkén a hazája nemzeti és szociális felszabadulásá­nak nyolcadik évfordulóját. 1952. július 20—22-ike között 200 ezer fiú és leány tüntettek a békeharc fo­kozása, a hatéves terv megvalósí­tása, a szocialista Lengyelország felépítése mellett az ifjú élmunká. sok varsói kongresszusán. A népi Lengyelország gyors gaz­dasági fejlődésének és nagy sikerei­nek okozói elsősorban a forradalmi események, a forradalmi szociális változások, amelyeket a lengyel dol. gozó tömegek, élükön a munkásosz­tállyal megvalósították. Ezek a sí­kerek a Szovjetunió testvéri se­gítségének eredményei, amelyben a népi Lengyelországot keletkezésétől fogva részesítette, eredményei az új szocialista munkaviszonynak, amely megnyilvánul a szocialista munka­verseny, az ujjítómozgalom lelkes felkarolásában. „A legfontosabb és legdöntőbb itt, mindnyájunk és az egész világ ösz. szes dolgozó embereinek hő felada­ta a békeharc fokozása" — mondot­ta Boleslaw Bierut elnök. „A felépí­tésünk, sikereink, Lengyelország iparosítási terve túlteljesítésének minden százaléka az egész nemzet erőinek megsokszorosítását jelenti, amely ma a béke nagy ügyét szol­gálja". «

Next

/
Oldalképek
Tartalom