Uj Szó, 1952. június (5. évfolyam, 129-153.szám)
1952-06-12 / 138. szám, csütörtök
Jlíiinkái imeJjtzó uik b(ák o Odaadóan harcoljunk az összesített terv sikeréért Rohamosan fejlődő hazánkban a kulcsipar, kohóink, vasöntödéink és vasgyáraink munkásainak minden erejüket ki kell fejteniök, hogy ötéves tervünk negyedik évének feladatait teljesítsék. Azt akarjuk, hogy országunkban minden embernek meglegyen a biztos megélhetése, hogy gyermekeinknek szebb és boldogabb élete legyen, mint nekünk volt. Mindenekelőtt öntudatosan és odaadóan kell harcolnunk az összesített terv sikeres teljesítéséért, kollektív és egyéni kötelezettségvállalásokkal. Nagyon fontos, hogy a terv teljesítése és túlteljesítése érdekében a munkaversenyek, újítójavaslatok és munkafelajánlások minden munkahelyre kiterjedjenek. Ma minden nehéz munkát gépekkel végeznek, amelyek nagyban megkönnyítik a dolgozók munkáját és elősegítik a többtermelést. Fontos azonban, hogy a gépek mellé olyan munkások kerüljenek, akik szívvel, lélekkel a szocializmus megvalósítására törekednek. Továbbá a mennyiségi és minőségi eredmények növelése szempontjából és hogy az elkészített tárgyalt és eszközök teljes mértékben használati céljuknak megfeleljenek, elsősorban is értelmes, technikában jártas szakemberekre, új szocialista munkáskáderekre van szükségünk. Ezeket az üzemi szakszervezetek és a Párt tagjai sorából nevelhetjük ki. Példaképül áll eiőttünk a Szovjetunió. Tanulunk a szovjet tapasztalatokból, átvesszük munkamódszereiket és fejlesztjük a Sztahanovmozgalmat. A munkafegyelem legyen törvény szamunkra. Ismerjük meg és gondozzuk gépeinket, érezzünk felelősséget munkánk iránt. Gondoljunk arra. hogy minden egyes dolog, ami kezünk alól kike^rül, mellyel többet termelünk, csapás az imperialista táborra, ránknézve, pedig a boldog jövőt jelenti. Szabad hazánkban szabadon dolgozhatunk és építhetjük jövőnket. De nem mindenütt süt a szabadság napja a munkásokra. Míg nekünk öröm és vidámság közt telik életünk és élvezzük munkánk gyümölcseit, addig Koreában az ártatlanok vére áztatja a földet Míg nálunk a munka hőseit kitüntetik, jutalmakban részesítik, addig az imperialista fenevadak gyilkolják a nép hőseit, a szabadságukért és függetlenségükért küzdő harcosokat. Harkoly, Lónyabánya. Két felejthetetlen hét a dolgozók Tátrájában Májasban egy különvonat indult Pozsonyból, amely az itteni üzemek legjobb munkásait és újítóit vitte tátrai üdülésre. Így kerültem én is kétheti üdülésre, a gyönyörű Tátrába. Mondhatom, hogy életem egyik legszebb élménye volt ez. Nem hiszem, hogy a múltban egy munkás is gondolhatott^ arra, hogy a munka fáradalmait ilyen helyen pihenhesse ki. De most eljött ez az idő, amikor a becsülettel végzett munka után megérdemelt jutalomban részesiti a dolgozót. Most már a nyaralóhelyeket, az üdülőtelepeket, nem a naplopó munkásnyúzók, hanem munkások ezrei lepik el. En a Stóla község melletti Sztálingrád üdülőben kaptam elhelyezést. A kényelmesen megtett utazás után esős időben érkeztünk ugyan meg, de így is megragadott minket a nagyszerű táj. Az üdülés folyamán a kultúrmegbízott foglalkozott velünk, aki állandóan köztünk volt. Reggelenként sétákra mentünk, gyönyörködtünk a tátrai havas csúcsokban, résztvettünk nem egy kiránduláson is, így például meglátogattuk a deményfalvai világhírű cseppkőbarlangot és voltunk a lomnici csúcson is. Résztvettünk a Tátrát meglátogató kínai ifjúsági együttes fogadtatásán is. Már rég nem láttam olyan örömteljes arcokat, mint ott. Barát a barátot, testvér a testvért üdvözölte. Meghallgattuk kínai barátaink ó-tátrafüredi fellépését is, amely mindannyiunkban nagy visszhangra talált. Mi tudjuk, hogy ez a nép nemcsak hogy felszabadította magát az imperialisták igájából, hanem fel is építi hazájában a szocializmust. Gyorsan teltek a napok, egyszercsak azt vettük észre, hogy le is telt a 14 napos idő. A búcsúesten nehezen váltunk el egymástól. De tulajdonképpen nem is váltunk el, mert munkahelyeinken mindannyian egy célért dolgozunk, egy úton haladunk. Fonód Zsigmond, Pozsony. A rozsnyói bányásztanoncok munkájáról. Mi, az István-tárnában dolgozó bányásztanoncok is teljesítettük azokat a felajánlásokat, amelyeket Siroky elvtárs 50. születése napjára tettünk. Igy például a dinamit-raktár kibővítésén dolgozó Szádovszky József 130 százalékra teljesítette kötelezettségét és jó eredményeket ért el Polák Mihály és Szakáll elvtárs is. Kaprinai György bányásztanonc 130 százalékra teljesíti normáját és ö nagyon büszke arra, hogy alkotó munkával építheti a szocializmust. Szakái László, István-tárna. Sirí q hiba,? 3JEWMBBľ MIMIIllwwm^g^Wl^M I I, Csóka Ferenc somorjai járási szakszervezeti titkár felhívta a figyelmünket arra, hogy a somorjai erdőkombinát dolgozói több esetben jelentést tettek az illetékes helyeken arról, hogy nem kapták meg a nehéz testi munkást megillető pótjegyeket. Azonban ez nem használt és így a dolgozók joggal mutattak rá a hosszas elintézésre. Ennek alapján levelet intéztünk a járási Nemzeti Bizottsághoz, amely elküldte nekünk a pozsonyi kerületi Nemzeti Bizottság levélmásolatát, amely szerint a munkásoknak a jegyeket már március első napjaiban kellett volna megkapniok. A jegy lekiildésének késéséért az erdő- és faipari megbízotti hivatal I. főigazgatósága felelős. Ezért kérdezzük ezt a hivatalt, hogy miért nem intézte el azoknak a dolgozóknak kérelmét, akiknek a törvényes előírások alapján jár a nehéz testimunkás jegy. Jobban küzdjtnk a munka arcvonalon A népi demokratikus országok és a mi országunk is fáradhatatlan akarattal küzdenek a Szovjetunió vezetésével a szocializmus és a béke igazságáért, megvalósításáért. Együt tes akarattal építjük és szépítjük napról napra virágzóbb életünket. A kapitalizmus nyomorúságos idői már a múlté. Más világban élünk. Most is harcolunk, de a munka frontján a többtermelésért bányáinkban, gyárainkban és kohóinkban földműves szövetkezeteinkben és a munka minden más területén. Ez a harc közelebb hozza a világ népeinek összefogását, ez a harc megszilárdítja a békét. Erre irányult az elmúlt hetekben megtartott moszkvai gazdasági konferencia is, amelynek hatása nyomán sok nagyjelentőségű szerződés jött létre a szabad és a kapitalista országok között. Az amerikai monopolisták' tiltakozása dacára a józan ész győzött az amerikai nagytőkések hálójában vergődő nyugati üzleti körökben is, és ez újabb bizonyítéka az imperialista háborús politika kudarcának. Meg van a lehetőség arra, hogy még nyugodtabbá és szebbé tegyük jövőnket. Ez feladataink sikeres teljesítésétől íügg. Sokat tettünk eddig is. fejlődtünk, gyarapodtunk, jobban élünk. De nem szabad megállnánk, fokoznunk kell a termelést, erősítenünk kell békeharcunkaí. Az új eszmének, a szocializmus eszméinek megvalósításáért kell bányáinkban több szenet termelni, gépeinknek gyorsabban dolgozniok, traktorainknak több földet szántaniok. A béke ügye győzelmének érdekében fokozni kell erőfeszítéseinket, hogy biztosítsuk a nyugodt békés alkotó munkát. Lebeda József, Podbrezová. Műnk á si evei ezo, Más ma a tanoncélet, mint a múltban volt A kapitalista világban, nagyon nehéz volt a munkásember gyermekének mesterséget tanulni. Ha mégis sikerült valamilyen szakmában elhelyezkednie, akkor a mester minden más munkára felhasználta, úgyhogy a mesterséget csak nehézségek árán tanulhatta meg. Reggeltől estig dolgozott az inasgyerek, fizetés nélkül, sőt még a mesternek kellett fizetni, hogy felvette tanulónak. Ha követelőzni mert, egy-kettőre elbocsátották. Milyen másképp van ez ma. Minden fiatal, ha befejezte kötelező iskoláit, oda mehet dolgozni, ahová tetszik neki és szabadon választA füleki gimnázium épületének kibővítésén dolgozunk Szeretett Široký elvtársunk 50. születése napja alkalmából a füleki Csemadok a losonci magyar ipariskola, valamint a füleki magyar gimnázium tanulói kötelezettséget vállaltak, hogy a füleki gimnáziumot két tanteremmel, egy tanári szobával és egy kabinettel bővítik ki. A munkát május 30-án kezdtük meg, és az alapkő letétele után oly gyors ütemben haladt az építkezés, hogy június másodikán az ablakok már a pillérek között álltak. A nagy lelkesedéssel megindított munkát 15-én már tető alá akarjuk hozni és így az iskolaév végén a füleki gimnázium két új tanteremmel fogja várni az új jelentkezőket. A kötelezettségvállalást felajánló elvtársak valamennyien örömmel és lelkesedéssel dolgoznak, mert tudják, hogy munkájukkal elősegítik a szocialista kultúra terjedését. Tóth Sándor, Losonc. hatja szakmáját. A tanoncotthonokban kitűnő ellátásban részesülnek, fizetést és munkaruhád kapnak. Amikor befejeztem iskoláimat, tudomásomra jutott, hogy Losoncon elkészült a tanoncotthon. Elhatároztam, hogy én is beiratkozom és kitanulom a kőműves szakmát. Nagy örömmel jöttem ide az otthonba, mert tudtam, hogyha szorgalmasan fogok tanulni és dolgozni én is építője leszek a szocializmusnak. Otthonunkban jól működik a CsISz-szervezet; politikai és olvasó köröket tartunk. Tanuljuk a marxlenini eszméket, hogy ezeknek birtokában hasznára lehessünk egész népünknek. A sportból is kiveszszük részünket, van sportfelszerelésünk, mindegyikünk azt a sportágat választhatja, amelyik néki tetszik. Hetenként egyszer egészségügyi előadást hallgatunk, elsajátítjuk az első segélynyújtáshoz szükséges tudnivalókat. Munkahelyünkön kitartóan, teljes erőnkkel dolgozunk, mert tudjuk, hogy jól elvégzett munkánkkal emeljük életszínvonalunkat, biztosítjuk a szebb és boldogabb jövöt. Hegedűs József, Losonc. •Három lány túllesz öl / ertm itlínt hatalmas nagy tükrök, úgy ragyognak a júniusi napfényben a vámosladányi szövetkezet rizsparcellái. A parcellák legnagyobb részét már elárasztották vízzel, de még olyan rész is van, ahol sürgősen meg kell a töltést javítani, vagy az öntözöcsatornák árkainak utolsó igazításait elvégezni. A rizsföldek végében folyó Perec folyóeskát teljesen a szolgálatukba állították a szövetkezet tagjai. Zsilipeket építettek a folyócskára és szükség esetén a zsilipek felnyitásával vagy lezárásával tudják irányítani a víz folyását. A folyóból a főcsatornán át még nagy erővel tör a víz a rizsföldek felé, de a különböző helyeken és szögekben elhelyezett zsilipek megtörik a. víz erejét. Mire a zuhogó víz a rizsföldekre ér, már megszelídül. Olyan lesz, mint a kezesbárány. Most már nem kell félni, hogy erős sodrával esetleg tönkreteszi a rizsszálakat. Azokon a területeken, ahol a rizsföld még nincsen elárasztva vízzel, gumicsizmás szövetkezeti tagok bővítik a simításkor betömődött árkokat. Ott dolgozik az árokcsinálásnál Ádám János is, aik a múlt évben még egyénileg gazdáikodott. A szövetkezet múlt évi si L kerei őt is megnyerték a közös gazdálkodásnak. Nem azért lépett a szövetkezetbe, mert nem bírta a beszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni, hanem meggyőződésből. A. dám János anélkül, hogy egy pillanatra is letette volna a lapátot a kezéből, elmondotta, hogy a mult évben még 6 hektáron folytatott egyéni gazdálkodást. Hogy jól gazdálkodott, ahhoz semmi kétség nem fér, mert beszolgáltatási kötelezett. ségének magasan, s százszázalékon felül tett eleget. Három mázsa búzával, egy mázsa árpával, öt mázsa marhahússal és 40 kg sertéshússal teljesítette túl beadását. Látta azonban, hogy ha közös erővel művelik a földet, sokkal nagyobb lehetőségek állnak rendelkezésre. SokJkal több mezőgazdasági árút tudnak kitermelni és ezáltal nagyobb jövedelemhez is jutnak. Ádám János most a rizsföld árkait csinálja. Itt is becsületesen megállja a helyét. Napi munkáját 200—250%-ra teljesíti. Szorgalmas munkájának meg is mutatkozik az eredménye, mert a ledolgozott munkaegységek után havonként 5500— 6000 koronát vesz fel előlegül. A vámosladányi szövetkezet már a mult évben is foglalkozott rizstermeléssel. Béres István, a rizsterme lés vezetője már a mult évben is olyan eredményeket tudott felmutatni, amilyenre hazánkban példa eddig nem volt. B éres István, egyszerű napszámos ember volt világéletében, csak a szövetkezet megalakulása után nyílt lehetősége arra, hogy iskolába menjen és tudását tovább fejlessze. A 10 napos iskolai ideje alatt megismerkedett a rizstermelés alapfogalmaival. Mikor hazakerült az iskolából, a szövetkezet keretén belül az eddig rétnek hasznát 4 hektáros területen megkezdte a rizstermelést. Munkájában nagy segítségére volt Demoszinko szovjet mérnök, aki időközben meglátogat, ta Béres Istvánt és segített neki a munkában. Béres István szorgalmának és Demoszinko szovjet mérnök segítségének köszönhető, hogy a múlt évben 4 hektár rizsföldről hektáronként 79 mázsás átlagos terméshozamot takarítottak be. Volt azonban olyan terület is, amely 100 mázsás termést adott. Ez a siker még jobban felkeltette Béres István érdeklődését a rizstermelés iránt. A 4 hektár területet még 20 hektárral növelte, így ma 24 hektáron termel rizst. A rizsföldek előkészítésénél Potocki Ilona és a két Bogár Ilona tüntették ki magukat. Szorgalmukkal és munkakészségükkel a szövetkezet férfimunkásait is lepipálták. Érdemes is ezzel az üggyel egy kicsit bővebben foglalkozni. A dolog úgy történt, hogy a föld egyenlítését végző báger mellé öt férfi volt beosztva, akiknek az lett volna a munkájuk, hogy a bágerek által lerakott tapadós földet, melyet a gép nem tudott szétszórni, elterítsék. A munka azonban sehogyan sem akart menni. Az öt férfi naponta 10 órát dolgozott, de a gép 6 órai munkája mégis csak kupacokban maradt. Ezenfelül követel, ték, hogy fejenként 3 munkaegységet írjanak be nekik naponta. Látták ezt a tarthatatlan helyzetet Bogár llonáék is. A három lány, . akiket a közös munka elválaszthatatlan testvérekké kovácsolt össze, elhatározták, hogy amit az öt férfi nem tud elvégezni, majd ők hárman elvégzik. Be is jelentették a szövetkezet vezetőségének és Béres Istvánnak is, hogy ök hárman elvégzik azt a munkát, amit eddig öten sem tudtak elvégezni és megelégszenek fejenként napi két munkaegységgel. Az öt férfi nevetve adta át a lányoknak a munkát és gúnyos megjegyzések közepette hagyták őket ott. Bogár llonáék a napi munkájukat először is 2 ólával meghosszabbították. Egy pár napig ugyancsak meg kellett fogniok a munka nehezebbik végét, míg a rendes napi munkájukon felül azt a földmennyiséget is eltudták teríteni, amit a férfiak ott hagytak. Mikor aztán ezzel végeztek, már ők voltak azok, akik a bágerkezelőket siettették, hogy legyen munkájuk. Bogár llonáék bizonyították, hogy mire képesek a nők. Három fiatal lány szégyent hozott az öt férfi fejére, mert azt a munkát, amit ök öten nem tudtak elvégezni, a szorgalmas fiatal lányok hárman elvégezték és naponta 9 munkaegységet takarítottak meg a szövetkezetnek. A talaj előkészítése után a három lány közül a legerösebbik, Bogár Ilona II. újból versenybe szállt a férfiakkal, mégpedig az árokásásban. Bogár Ilona a nagybácsijával, Bogár Istvánnal versenyt ásta az árkokat. Bogár, Ilona naponta 11— 12 köbméter földet is kitermelt, voltak azonban olyan férfiak, akik már 6—7 köbméternél megakadtak. Rizstermelés mellett a vámosladányi szövetkezet dolgozói a kapásnövények ápolását is végzik. Itt szintén nagymértékben asszonyok és lányok végzik a munkát. Nincs a szövetkezeti tagok feleségei vagy családtagjai között egy olyan sem, aki kivonná magát a munkából. Ott dolgozik még a 70 éves Kertész Kálmánná is szorosan lépést tartva a fiatalokkal. Egyedüli hiba csak ott mutatkozik, hogy a mult év őszén nem tudták kellő mértékben elvégezni a mélyszántást. Ennek hiánya már most megmutatkozik. Az a kukorica vetés, mely őszi mélyszántásba került, ma már féllábszárig ér, azok a kukorica táblák, melyeken nem végezték el az őszi mélyszántást és a kukoricát tavaszi szántásba vetették, süányak, alig lehet őket kapáim. Most már látják a szövetkezeti tagok, hogy milyen nagyjelentösége van az őszi mélyszántásnak és a jövőben azon fognak iparkodni, hogy egy talpalatnyi földjük se maradjon szántatlanul. A gyom elleni harc és a magasabb terméshozamért folytatott küzdelem hevében minden előkészületeket megtesznek az aratásra is. A traktorállomással megkötött szerződés értelmében 7 darab aratógépet kapnak. Az aratógépek már teljesen üzemképesen várják az aratás megkezdését. A cséplőgépek is ott vannak már a községben, a gépkezelők azonban mégegyszer tüzetesen átvizsgálják a cséplőgépeket. Nem akarják, hogy a gépek akkor mondják fel a szolgálatot, amikor a mimka a legsürgősebb lesz. A vámosladányi szövetkezet tagjai az idei aratást a legrövidebb idő alatt és a legkevesebb szemveszteség nélkül akarják végrehajtani. Tudják jól, hogy minden szem •gabona, amit begyüjtenek, dolgoz5 népünk jólétét biztosítja, erősíti a békét és gazdagabbá teszi a szövetkezetet. A szövetkezet gazdagodása pedig a tagok jólétének emelkedését biztosítja. Szarka I-*ván. 4