Uj Szó, 1952. június (5. évfolyam, 129-153.szám)

1952-06-07 / 134. szám, szombat

4 UJSZ0 1952 június 7 IJUBOV J Ä Ä O V Á J Ä K. A. Trenýov drámája a po sonyi Nemzeti Szi házban Több mint negyedévszázada annak, ho^y a Szovjetu-úó egyik iegjeiemosnagymultu dl -mai szjinaza, a nuázjtvai KiS Színház a In agy Októberi Forradalom kilencedik evíordulóján bemutatta KosztauUn Alexejevie

s Trenyov (1878—1945) legújabb s„iirmüvét, a Ljubov Jarováját. A bemutató közönsége és a kritika nagy lelkesedéssel fogaata a drámát és az a.^jta eltelt évek bebizonyították hogy Trenyov mondanivalója nemcsak iu,,álló maradt, hanem mozgósító és nevelő hatásában, különösen a népidémoKráciák országaiban ma ta.án mélyebb, mint volt bemutatója idején. Vannak színmüvek, amelyek a keresett szépségnek és igazságnak, az igazabb élet u.áni vágyódásnak hangjaival óhajtaüanul szomorúságot ébresztenek a nézőben. Különösen Csehov remekmüvei keltik ezt az érzést a Cseresznyéskert, a Három nővér, a Ványa bácsi hőseiből árad felénk ez a borongó hangulat, a lemondásnak és belenyugvásnak, a boldogság elvesztésének bánata, amelyet végső fokon csak az enyhít, hogy a halhatatlan író a reménységnek hitét is felcsanditi, amikor megmutatja; az alkotás és a munka öröme utáni sóvárgás nini maradhat meddő, mert az ember nemes eszméinek egyszer győzedelmsskedniök kell. És vannak aztán drámák, amelyek eszmei mondanivalójukkal kezdeményező pozitív hőseikkel utat mutatnak és hatalmasan fellelkesítenek, megértetik velünk a rrrult roppant küzdelmeinek értelmét, mai harcaink szükségét és jövőnk szépségeit. Gorkij drámáiból, az ő cselekvő és kezdeményező bátor hőseiből árad felénk ez a lenyűgöző hatás, a forradalmi erőnek izzó szépsége és ezt a mozgŕsitó, felfokozott életérzést ébreszti bennünk Trenyov színműve is, a, ma már méltán klasszikusnak és halhatatlannak mondott Ljubov Jarovája. Maxim Gorkij szétroppantja a polgári dráma fojtó szűkös kereteit, Trenyov a szocialista-realista drámaírás meenyitott csapásán merészen előrelendült, megragadva a történelemnek nagysodrású fordulóját, i'ijra megteremtette a shakespearei dráma nagylálekzetű formáját amelyben a győzedelmes proletariátus harca és eszméje drámai hangot kaphatott. Trenyov drámájának cselekménye bonyolultan sokszálú, akár egy Shakespeare drámáé. Leglényegesebb mondanivalója és tanulsága számunkra: a nép ügyéhez való tánto ríthatatlan hűség. Tanúi vagyunk annak, miként neveli a Bolsevik Párt; harcosait, miként kezdődik az ország nagy és áldásos átalakulása é3 miként kerü'nek diada'ra a Párt akaraterejével az évszázados rabságból felserkentett néptömegek. „A színmű Szovjet-Oroszországot éle .ének legelső időszakában rajzolja meg," írja J. Szurkov, a neves irodalomtörténész a dráma értékelésiben. „A régi világ pusztul, veresége közben őrjöngve ellenáll s bár va1 sjában már képtelen állásainak védelmére, még mindí>r nem hiszi cl, hogy életének befellegzett... A darabban az a magával ragdó, hogy írrkor nagyszerűen visszaadja a lelkesedést, a harcos vakmerőséget, amellyel Koskin és Svángya a szovjet hatalomért küzd, egyszersmind megmutatja, hogy hőseinek ábrándjai már a jövőben járnak a fiatal köztársaság előtt állí hatalmas épitőmunk*ra irányulnak. A bolsevikok kénytelenek egy várost ideiglenesen kiüríteni, d

e egy pillanatig sem veszítik el a győzelembe vetett hitüket. Két tábor áll itt egymással szemben a fehérek korrupt és züllött, minden eszmei célné'kül harcoló tábora és az illegalitásba kényszerülő bolsevikoké, akiket a nehéz helyzet megacéloz és akik az akasztófák árnyékában is tűrhetetlenül küzdenek a szocializmus győzelméért. Egy pillanatig sem lehet kétséges, hogy az összecsapásban az újért küzdőknek, a szabadság felé haladóknak kell győzedelmeskedniök. Trenyov darabjának ez az eszmei mondanivalója szorosan egybeforr a Jarovoj házaspár történetével. A férj. Mihail Jarovoj az Októberi Forradalom előtt lázadónak vélte magáit. Híve volt egy olyan pártnak, melynek célja nem a nép felszabadítása volt, hanem csak némi rendszerváltozása cárizmus helyébe alkotmányos monarchia vagy polgári köztársaság', amelyben a feudális nagyurak uralmat Kapitalisták váltjak lel. Jarovojt ez a pártállása a can önkényuralom me^aontése után egészen erthet

(

)en jer.emének megfelelően nem a Nagy Októberi Forradalom harcosai melle állítja, hanem átviszi a fehérek táborába. r elesége, Ljubov Jarovája, tanítónő rokonszenvez a mozgalommal; forradalmi érzéseit nrég a férje ültette a lelkébe. De az ő számára már más a forradalom; számára a közösségért való harc és a szabadság felé vezátő egyetlen járható út. Ljuba azt hiszi, hogy férje elesett és ezért úgy érzi, hógy helyette ,s haroolnia kelt a forradalom eszméinek győzeimé ért. A város kiürítésének napján az aszszony találkozik halottnak hitt férjével. A megrendítő egymásrataíáiás drámája után azonban Ljuba alőtt megvilágosodik, hogy Jarovoj a fehérek ügynöke és a kötelék durván szétpattan. Ám Ljubov Jarovája nagy és mély, erős és őszinte szerelme nem hal meg nyomban, ahogy a politikailag egyre mélyebbre süllyedő Jarovoj ban is perzselöen ég a régi érzés; Ljuba az ő szemében az elvesztett tiszta élet, amelyért elszántan harcolnia kell. Bűnbánatot színlel és nagy szavakkal fogadkozik, hogy szakít a fehérekkel és kiszabadítja a kivégzésüket váró forradalmárokat. Ugyanakkor azonban fehér csendőrei körülfogják az iskolát és mialatt lángoló szerelmi vallomást suttog, a pribékek lecsapnak a gyülekező ellenforradalmárokra. Ljubának át kell élnie ezt a nagy csalódást, meg kell győződnie, milyen szennyes és véres ügynöke Jarovoj a fehéreknek, hogy a szerelem utolsó szikrája is kihamvadjon benne és igazán hüségeg elvtársa lehessen a forradalmároknak és minden áldozatra kész harcosa a forradalomnak. Trenyov drámájának nagy erőssége, hogy a Jarovoj házaspárt realisztikusan, emberi érzéseik teljességével, életük sokrétűségével ábrázolja. A két ember közt folyó halálos párbaj fölé pedig sikerül a két ellentétes tábor hatalmas összecsapását is nagyszerű drámai képekben megrajzolnia. A -fegyveres osztályharc aktív szereplői, a forradalmárok élén áll Koskin komiszár remekbe faragott hősi a'akja. Ö az újnak, a haladónak feddhetetlen jellemű pompás tipusa, aki a legveszélyesebb pillanatban sem veszti el lélekjelenlétét, aki mindenkor halni kész; az az eszményi vezető, „aki mentes minden pániktól, mindentől, ami csak hasonl't is a pánikhoz, amikor a helyzet bonyolulttá kezd válni és a láthatáron valamiféle veszély rajzolódik ki" — ahogy Srtálin elvtára jellemzi a Párt leghűbb harcosait. Koskin mellett Svángya matróz ösztönösen képviseli a forradalom minden nemes célkitűzését. A darab egyik felejthetetlen jelenetében két fehér katona kivégzésre viszi Svangyát a folyóparthoz. Éjtszaka van az ö'ökvidám Svángya utolsó órája volna ez, de neki .bizony még dalra áll a szája, mert a ..föld alatt már nem énekelhet". A népmesékre emlékeztető furfanggal kiszedi a katonákbál. hogy az egyik kulik, a másik meg ugyanolyan nincstelen szegény, mint ő maga. És a következő percben a muzsik már a szövetségese lesz és nem ö az. aki a fűbe harap, hanem a pénzsóvár ostoba fehérgárdista, kulák. Félszáznál ig több alakja van ennek a monumentális drámának és Trenyov csodálatos emberábrázolónak bizonvul, akár a csontjuk velejéig züllött é? korrupt fehérgárdista tiszteket raizolia meg. akár a város kispolgári élősdljeit. a vörösöket kiszolgáló kétszínű újságfirkász* vagy a cárját visszasíró nagyhasú prpát. — akár ennek a negatív ..állatseregletnek" ellentéteit: az úi életért, a forradalom győzelméért halni kész proletárok típusait. Nincs itt sehol sablon vagy elsietett jellemzés, pedig Trenyov olykor csak néhány szóval mutat be e<™ egy t.íoust. Élö. feilödő emberek széles panorámája ez a dráma amelyben a főszeren a népé, a forradalom ügyét győzelemhez segítő hős népé. A pozsonyi Nemzeti Színház Trenyov drámáját az igényes eszmei mondanivalóhoz méltó magas művészi színvonalon mutatta be Jozef liadszky rendezéséoen. Oiyan elő adásnaK voltuna a tanúi, amilyet Nemzeti Színház több ixunt három évtizedes fennállása óta még nem produkált. Budszkynak sikerült ezt a sokféle agazó cselejtményü arámat kitűnően összefogni, egységbe hangolni és leegyszerűsíteni ugy, hogy úgyszólván minden jelenettuen íei csillog művészi értéke és ugyanakkor politikai tartalma, ütőereje is. Orosz emoereket szovjet emberenet, pozitív kezdeményező hősöket állított e.énk olyan hitelesen, hogy hiány vagy hiba csupán csak itt-ott mutatkozott a tömegjelenetekben. A színpadnak mindig volt meggyőző, lelkesítő hangulata, de tudott megvetést, gyűlő letet is kelteni, ahol Trenyov mondanivalójával ezt célozta Bizonyos hogy a további előadásokon a darabnak ezt a mozgósító és lelkesítő hatását a csiszoltabb tömegjelenetek még emelni fogják. Budszky lelkes é fáradságos munkáján látszik, hogy kitűnően élt a szovjet szinháznan társadalmat és embert egyaránt forradalmian és tökéletesen ábrázoló módszerével. Ez a példásan szépen sikerült ren dezés és az egyes színészi teljesítmények külön tanulmányt érdemelnének. A helyszűke miatt ezért csak vázlatosan említhetem a legsikerültebb alakításokat. A Nemzeti Színháznak úgyszólván valamennyi művészét szerepeltető együttesből magasan kiemelkedik Julius Pántil;n.:k Svángyája. Pántik hiánytalanul hozta ki az írótól is nagyszerű jellemzéssel, sok derűvel megrajzolt matróznak ösztönös forradalmiságát, eszmei lobogását, remek szívét és mély emberi derűjét. Lelkes, mélyen átélt alakítás volt ez a legkiemelkedőbb Pántik művészi pályáján. A Párt emberformáló erejét talán az ő alakítása érzékeltette az egész együttesben a legjobban. Andrej Bagar Kosikn komisszárja is ilyen remekbe faragott figura; erély, öntudat, bátorság, bolsevik ma gatartás jellemezte minden jelenetét. Ahogy Svángya szerepe túlzásokra, túljátszásra, Koskin túlzott pátoszra csábit. Bagar alakításában ezt szerencsésen elkerülte, fonadalmi pátosza meggyőző és magával ragadó volt. Mária Bancíková játszotta Ljubov Jarovája nagyigényű, nehéz, de hálás zerepét. Ljuba tragédiát él át a drámában, de ő maga győztesen kerül ki, az egyéni tragédia fölé emelkedik. Banciková játékának nagy érdeme, hogy érzékeltetni tudta, mint válik szerelmi tragédiája nagy emberi megpróbáltatássá, amelyben győztes marad. Halk szavai, csendes gesztusai megrázóan érzékeltették nagy lelki válságát. Az igazi hőst jellemző nemes egyszerűséget és tisztaságot tudta árasztani maga körülSzerelmi nagyjelenete a férjével, a torkában Yramegő könnyeivel megindítóan, szívfájdító an nemes volt. Csak szemének túlságos szigora nincs összhangban harcosan kemény, elszánt, de egyúttal finom asszenyiasságával. Jarovoj hadnagy szer-epét fiatal színész, Ctibor Fiiesik alakítja. Bonyolult jellem ez a Jarovoj, hiszen ennek az egykori „forradalmárnak" is meg kell értenie, hogy hazuggá és értelmetlenné válik minden eszménye, amikor az ellenforradalom üzérkedő gyilkosait kiszolgálja és tetteive] a nép érdeke ellen vét. Ez e felismerés kergeti lázas aktivitásba, logikátlan tettekbe; az árulását önmaga előtt is palástolni szeretné, ezért válik végül olyan dühödt, veszett fenevaddá. Filcsik játékán érzett a gondos tanulmány és elmélyülés, érzett a rendező útmutató keze is. ám helyenként még adósunk maradt a jellemrajzban, nem állította elénk egész förtelmes züllöttségében a forradalomnak ezt az árulóját, itt-ott inkább túlkiabál, ta. mint bensőleg jellemezte. Mária Prechovszká, a bemutató előadás gépírókisasszonva, aki gyűlöli és kiszolgálja a vörösöket, ugyanakkor undorodik a szerelmét zsaroló fehérektől, igen jól átgondolt, kitűnően megjátszott, s magas színvonalú művészi alakítás volt. Kíilönssen a játék ne?"y»dik képében, ahol a rákénvszerített á'arc alól egy-es-y pillanatra elővillan a semmi előtt állóeszmény é? cél nélkül élő ember megrázó volt. És meglepett ezúttal is A főiskolai magyar tanítóképzés helyzete országunkban Kormányunk, Pártiunk és Klement Gottwald köztársasági elnök határozott támogatásával megoldotta a határvidéken élö magyarság nevelési és művelődési kérdéseit. A magyar dolgozók régi kívánsága valósult meg azzal, hogy kormá nyunk a sztálini nemzetiségi politikát követve a szocializmust lelkesen építő magyar dolgozók előtt is megnyitotta a szabad művelődés útját a magyar tanítási nyelvű nemzeti iskolák, középiskolák és gimnáziumok megnyitásával. Természetesen ez sem ment könnyen. Ez elé is gördített akadályokat a reakció. Taneröhiányba vagy falva inkon a helyikörülményekböl származó egyéb akadályokba is ütközött a csehszlovákiai magyar közoktatás, legfőképpen a Husák-Novomesky-féle nemzetiségi politika maradványaiba, de ezeket a kezdeti ne hézségeket leküzdötte dolgozó népünk. Pártszervezeteink, valamint kerületi, járási, és helyi nemzeti bizottságaink hathatósan közreműködtek a magyar iskolák felállításában Az eredmények falvainkon és vá rosainkban világosan beszélnek arról, hogy az alkotmányosan biztosított szabad művelődés joga a Csehszlovák népi demokratikus Köztár. saság egyenjogú magyar dolgozói számára élö valóságot jelent: a nemzeti és középiskolák széles hálózata biztosítja a csehszlovákiai magyar dolgozók részére az anyanyelven való tanulást és müvelődást: van gii-mnázáumunk Kassán, Füleken, Komáromban és Pozsonyban. Ezeknek a gimnáziumoknak a száma már a következő évben növekedni fog s miután ezek a gimnáziumok szakosítva vannak, biztosi tani fogják a legnagyobb mértékben a szakirányban való továbbképzést. A legnagyobb nehézséget a közoktatás terén az okozza, hogy nincsen még elegendő számú megfelelően képzett szakkáderünk a ma gyar tanítási nyelvű iskolákban. A nemzeti iskolák tanerőhiányának leküzdésére nyílott meg a pozsonyi magyar pedagógiai gimnázium, s a dolgozók felső iskolájának pedagógiai tagozata. Ezek az iskoiák szocialista szellemben nevelt és szakképzett tanítókat adnak nemzeti iskoláinknak s a Pedagóg ai Gimnázium mult évben végzett növendé kei már tevékenyen részt veszneft falvaink ifjúságának szocialista nevelésében. De kormányunk és Pártunk meszszemenö gondoskodása a Csehszlovákiában élő magyar dolgozók leg magasabb fokú képzését ,is biztosítja. 1951 októberében nyilt meg Pozsonyban a Szlovák Egyetem Pcda gógiai Fakultása mellett működő magyar pedagógiai főiskola első évfolyama. A hallgatók száma ebben az évben 42 volt. Ebben a hónapban fogják az első évfolyamot elvégezni. A tanév elején az újonnan megszervezett főiskolának néhány kez deti nehézséggel kellett megküzdenie: szakelőadókat biztosítani minden katedrának, ami Csehszlovákiában egy induló magyar szocialista szellemű főiskolánál meglehetősen komoly probléma volt. De ez a kér. dés már a tanév első heteiben megoldódott. A másik kérdés az volt, hogy lesz-e elegendő számú jelentkező, hogy a felvételre jelentkező hallgatók betöltik-e a létszámot minden szakcsoportban. Minthogy a felvételre jelentkezők közül azok, akik teljes középiskolai végzettséggel jelentkeztek, nem töltötték be a létszámot, a Szlovák Egyetem. Pedagógiai Fakultásának dékánátusa az . első évfolyamra történő jelentkezéskor felvett olyan hallgatókat is, akik ebben az évben fejezik b« középiskolai tanulmányaikat is olyképen, hogy párhuzamosan tesznek főiskolai és érettségi vizsgákat. Majdnem ugyanezzel a nehézséggel áll szemben a Magyar Pedagógiai főiskola a következő tanév, ben is. A különbség a mult tanév megnyitása és az idei között az, hogy már van egy évfolyam, amely egy kidolgozott rendszer szerint végzett el egy évet, tapasztalatokkal rendelkezik a tanulmányi munkát illetően és minden szaktantárgyra van előadó. A Szlovák Egyetem Pedagógiai Fakultása mellett működő magyar szakosztály folyamatosan nyitja meg évfolyamait minden évben. Az 1952-53 tanévre csak teljes középiskolai végzettséggel rendelkező jelentkezőket vesz fel hallgatónak. A nehézség a multévihez hasonlóan abban áll, hogy az évfolyam megnyitásához egy bizonyos létszámú középiskolai végzettséggel rendelkező jelentkezőkre van szükség. Ez elég nagy nehézség, ha tekintetbe vesszük, hogy,a most végző és "égzett pedagógiai gimnáziumi növendékekre a nemzeti iskolákban van szükség s most érettségiző gimnáziumi növendékek ezenkívül csak Komáromban vannak s a dolgozók felsőbb iskolájának pedagógiai tagozatain. Tehát csak azokra a jelentkezőkre lehet számítani, akik még nem lép. tek állami tanítói szolgálatba vagy más iskolákban érettségiztek, vagy érettségiznek. A csehszlovákiai magyar dolgozóknak meg kell érteniök és bizonyára meg is értik ennek a kérdésnek a fontosságát. A magyar pedagógiai főiskola a magyar munkásság és dolgozó parasztság gyermekeiből fog új, a dolgozó néphez hü értelmiséget nevelni. A magyar pedagógiai gimnázium és a magyar pedagógiai főiskola végzett növendékei és hallgatói fogják képezni a munkásosztály ideológiáján nevelkedett ifjú értelmiség gerincét, akik véglegesen megszűnteik falvainkban a munkásosztálytól idegen értelmiségiek működésének szellemi maradványait, s vállalni fogják a munkásság és dolgozó parasztság építő munkája mellett a szocialista embernevelés komoly feladatát. Mikus Sándor. Ondrej Jariabek Csirnek, egy szinte szörnyre emlékeztető csúszó-mászó őrnek szerepében. Hangban és maszkban az epizódszereplők közt kimagaslott. Gusztáv Valach mozgósított együgyű katonája, Karol Zaehar bölcselkedő utcai árus professzora, Viliam Záborszky ékszertolva j iá z-allő forradalmára, Milada Zselenszká bárónője bővebb elemzést érdemelnének. De a felsoroltakon kívül még sokan gondos, elmélyült művészi alakítással növelték az együttes munkájának hatását. Ladiszlav Vychodil díszletei jól szolgálták a drámai cselekvést. A parancsnokság elstti térség jó megoldása lehetővé tette, hogy a tömegjelenetek hitelesen és drámaian hassanak. A harmadik kép, az erdei díszlet,máinem bizonyult ilyen szerencsésnek. Nélkülözte a realitást, formalisztikusan hatott. * A Nemzeti Színház Trenyov drámái remekét Siroky elvtárs 50. születésnapja tiszteletére mutatta be ünnepélyes külsőségek közt. A bemutató közönsége a nagy szovjet drámát nagy tetszéssel fogadta éa utolsó képe után hálás tapsokkal jutalmazta az egész együttes példásan szép, elmélyült, lelkes játékát. Egri Mkto*