Uj Szó, 1952. június (5. évfolyam, 129-153.szám)

1952-06-06 / 133. szám, péntek

A UJSZ0 1952 június 6 „ALGJJSZ1 US 29 * irodalmi pályázat Az Antifasiszta Harcosok Szövet­ségének elnöksége abbeli igyeke­zetében, hogy érdeklődést keltsen a cseh és szlovák nép hősi antifa­siszta harcának tematikai feldolgo­zása iránt és utalva annak forra­dalmi üzenetére, elhatározta, hogy ismét kiírja a pályázatot „Augusz­tus 29" címen. Az „Augusztus 29" pályázatot el­sóízben 1949-ben írta ki a Sľub a Szlovák Nemzeti Felkelés intézeté­vel közösen. A pályázat nagy vissz­hangra talált és egész sor új nevét vitt be irodalmunkba. A pályázat­ra összesen 81 mü érkezett be, eb­ből 29 költemény, 40 prózai, 9 szín­mű, 4 essay és 2 ifjúsági regény. müveket a következő összetételű bizottság bírálta meg: Ján Rozner, Vlado Mináč, Miro Prochádzka, František Oktavecz és Juraj Spit­zer. A pályázat eredményét 1950 au­gusztus 29-én hirdették ki, amikor a Dukla kiadásában a 9 jutalma­zott mű is megjelent. Az ideológiai tartalom fényesen visszatükrözte a felkelés határát a mai időkre. A müvek több kiadást és magas példányszámot értek el. 1950-ben a pályázatot hagyomá­nyosnak jelentették ki és másod­szor is kiírták. Ma, a kulturális té­ren felmerülő fokozott feladatok mellett, amikor a művészet hatal­mas fegyverré válik a békeharcban és amikor segítségével felelevenít­hetjük népünk forradalmi hagyo­mányait, ismét kiírják a pályáza­tot. Ennek segítségéével is harcot folytatunk a burzsoá nacionalizmus és a kozmopolitizmus ellen, népsze­rűsítjük az antifasiszta küzdelem igazi népi hőseit, leáicázzuk az áru­lókat és az imperializmus ügynö­keit és ezzel hozzájárulunk az új ember neveléséhez a szocialista ha­zafiság szellemében. Egyben ezúton is sikerül anyagot gyűjtenünk a munkásosztály forra­dalmi múltjából, főleg a fasizmus és az imperializmus elleni harcból. A pályázat feltételei: 1. Az , ;Augusztus 29" pályázat­ban Cseírátíovákia minden polgára nészt vehet. 2. A verseny nem névtelen. A ver­seny résztvevői azonban névtelenül is beadhatják munkájukat azzal a feltétellel, hogy jelszóval ellátott borítékot mellékelnek, amelyben fel­tüntetik személyi adataikat. 3. A pályázat hagyományos, va­gyis minden évben ugyanazon fel­tételek mellett fogják kiírni. 4. A pályázat központi témája a cseh és szlovák nép harca a fasiz. mus ellen. Ez azt jelenti, hogy a a pályázat témaköre a fasizmusnak Csehszlovákiában észlelt első jelen­ségeitől 30 éven át a megszálláson, a cseh és szlovák hazafiaknak a Kommunista Párt által vezetett il­legális harcán, továbbá a külföldi harcokon, a .dicső szlovák nemzeti felkelésen és a prágai felkelésen, valamint hazánknak a hős Szovjet Hadsereg által való felszabadításán át, egészen a fasizmus maradványai elleni harcig és a világimperializ­mus ügynökei ellen folytatott küz. delemig tart, akik a fasiszta terror új formáit hozzák és országunk fel­forgatására törekszenek. 5. A pályázatra beküldött mun­kák lehetnek . szlovák, cseh és ma­gyar nyelven Írottak. 6. A beadott mü terjedelme tet­szésszerinti. 7. A pályázat felöleli az összes irodalmi és tudományos ágakat, fő­leg a) verseket, b) elbeszéléseket, novellákat, c) regényt, d) riportot, e) ifjúsági elbeszéléseket, f) bizonyító anyag feldolgozását, g) saját élmények feljegyzéseit, h) dramatSkai müveket (egyfel­•vonásosakat és egész estét be­töltő darabokat), i) rádió hangjátékot. 8. A pályázat a képzőművészeti müvekre is kiterjed, főleg: a) rajzokra, b) képekre, c) szobrokra és mellszobrokra. 9. Az irodalmi müveket bizottság fogja elbírálni, amelynek tagjai: Ján Kosztra, Milan Lajcsiak, Ján Rozner, Miro R-cchádzka. Ivan Ku. pec és František Hecsko, továbbá az írószövetség cseh tagozatának két képviselője és az Antifasiszta Harcosok Szövetségének két képvi­selője. 10. A képzőművészeti alkotásokat a Csehszlovák Képzőművészek Szö­vetségének javaslata alapján össze­állított bizottság fogja megbírálni. 11. A bizottság a pályázatra be­küldött összes müveket meg fogja bírálni, amelyeket a mai rendszer­rel szemben való pozitív állásfogla­lás szempontjából írtak. 12. Minden résztvevő megkapja a pályázatra küldött munka írásbeli elemzését. 13. A pályázat határideje augusz­tus 29-e. Eddig az időpontig kell be­küldeni az összes pályázati müve­ket. 14. A pályázati müveket a követ­kező qímre kell beküldeni: Sväz Protifašistických Bojovníkov — edičné oddelenie, Bratislava, Rybné námestie 7, ezzel a megjelö­léssel: „Augusztus 29" pályázat. 15. A pályázat eredményét a mű­vészeti bizottság javaslatára az An­tifasiszta Harcosclk Szövetségének elnöksége hirdeti ki 1952 november 7-én, a Nagy Októberi Forradalom évfordulóján. 16. A pályázat 300.000 koronát díjai tesznek összesen ki. A dunaszerdahelyi járási Nemzeti Biztosítónak A napokban levélben kértük a duna­szerdahelyi Nemzeti Biztosítót, hogy egyik olvasónk bírálatát vizsgálja ki. Olvasónk ugyanis egy orvost kritizált. Levelünket néhány nap múlva visz­szakuptuk egy kisérő levéllel együtt, amelyben felhívták figyelmünket arra, hogy ez év januárjától az egészség­üggyel kapcsolatos kérdések nem a dunaszerdahelyi Nemzeti Biztosító, ha­nem a dunaszerdahelyi járási Egész­ségügyi Intézet hatáskörébe tartoznak. Nem tudjuk, hogy a két hivatal kö­zött milyen a távolság, valószínűleg kisebb, mint a dunaszerdahelyi járási Nemzeti Biztosító és az üj Szó pozso­nyi szerkesztősége között, da vélemé­nyünk szerint sokkal egyszerűbb lett volna fölvenni a telefonkagylót, vagy pedig egyszerűen átküldeni a levelet az Egészségügyi Intézetnek. Ehelyett a Nemzeti Biztosító visszaküldte ne­künk és így többnapos késést okozott az ügy elintézésében, eltekintve attól, hogy a fölösleges levelezés drága per­ceket rabolt el több munkaerőtől úgy a dunaszerdahelyi Nemzeti Biztosító­ban, mint a postaszolgálatnál és szer­kesztőségünkben. Ezért küldjük a dunaszerdahelyi Nemzeti Biztosítónak és többi hivata­lunknak, amely ilyen „rugalmasan" intézi az ügyeket, ezt a kis verset, amelyet a Ludas Matyiből vettünk át és amelynek címe: Levelem, leveled, — le vele! Megint erről írok — pardon grácia — Irtjuk, s mégis akad bürokrácia. Fű a fával szükségtelen levelez, Szörnyű papír-pocsékolás jele ez. Két hivatal egymás \nellett „terül el", S mégis levél váltásában merül el. „Szóbelileg" mit sem tesznek — ehelyett Minden ügynek kerítenek feneket. Ha például a két szomszéd hivatal Pár szóval megbeszélhetné, mit akar — Nem teszi ezt. mert: mellőzni nem lehet ,<1 precíz és hivatalos jelleget! Egy hivatal, ha másikhoz fordul, a Levél csak a hivatalos formula. Fogalmazzák, gépelik és stemplizik, S át: a szomszéd hivatalba nem viszik! A postára viszik, mert az messze van. Oda-vissza jó félóra veszve van. A postás is talpal másnap eleget, Behozván a „szomszédba" a levelet... írtak mát e furcsaságról a lapok, S mégis így van ma is. Vájjon mi az ok? Hivatalok azt mondják: — Ez érthető. Mert „szó által" senki el nem érhető! PÁRTÉLET Készítsük elő alaposan a pártoktatási év befejezését Közeledik a pártoktatási év befejezése. Lezárul egy újabb esztendő a pártoktatásban, amelynek során a kommunisták és pártonkívüli dolgozók nagy tömege tovább gyarapította ideológiai és politikai ismereteit, újabb lépést tett előre a munkásosztály legbecsesebb kincsének; Marx, Engels, Lenin és Sztálin forradalmi tanításai elsajátításának útján. A szocializmus építésének tapasztalatai naponta bizonyítják, hogy a kommunistákat elméletileg i s fel kell fegyverezni ahhoz, hogy helyesen alkalmazzák a Párt politikai irányvonalát, hogy megvédjék azt minden fajta hamisítástól vagy elhajlástól és minden területen betölthessék élen. járó szerepüket. A propaganda-munkát ebben az évben sikerült még jobban összeköt­ni a, pártélet %s a termelés gyakorlati kérdéseivel. A pártoktatási körök és tanfolyamok hallgatóinak jelentős részét a lenini-sztálini tanítások foko­zott. munkateljesítményekre serkentették. A pártoktatásban résztvevő dolgozók ezrei a szocialista versenyben bebizonyították, hogy megértet­ték a gazdasági feladatok politikai jelentőségét. A propagandisták kiválasztása és nyári előkészítése A Pártoktatási Év szervezett befe­jezése a z iskolacsoportokban és az alapszervezetekben 1952 júniusában, a járási bizottságokban 1952 júliu­sában és a kerületi bizottságokban 1952 augusztusában valjsul meg, Emellett az összes pártszervezetek a. következő utasítások alapján fognak dolgozni: Kiértékelés az alapszervezetekben 1952 június elején összegyűlnek az alapfokú tanfolyamok' és marx-leni­ni körök két gyűlésre, hogy az alap­szervezet bizottsági tagjainak jelen­létében kiértékeljék munkájukat. A Pártoktatási Év résztvevői kifejtik nézeteiket a tanító és segítőtársának munkájáról, de mindenekelőtt önkri­tikáikig beszélgetnek arról, hogyan olvasták és tanulták a szükséges tan­anyagot, hogyan vettek részt a vitá­ban, hogyan használták fel a szer­zet*; tapasztalatokat a pártfeladatok jobb teljesítésére. Elbeszélgetnek ar­ról, hogyan akarják a nyert politikai ismereteket felhasználni a pártmun­kában való aktívabb a'észvételre, mi­lyen munkát tudnának elvégezni és milyen iskolaformában akarnak ta­nulni a következő évben. E beszélge­tések eredményét a tanító a bizott­sági taggal együtt összefoglalja és jelenti az alapszervezet bizottságá­nak. Az alapszervezet bizottságának ezenkívül a tanító és segítőtársa minden,egyes tagról személyes véle­ményt nyújt be arról, hogyan vett részt az illető az iskolázáson, ho­gyan fejlődött elméletileg és milyen pártfeladattal lehetne megbízni (pártszervezetben vagy valamelyik tömegszervezetben, stb.). A szervezet bizottsága az iskola­csoportok jelentései, a 'Tanító és se­gítőtársának véleménye és saját is­meretei alapján kidolgozza az általá­nos jelentést az 1951—52. Pártokta­tási Év eredményeiről szervezetében. Belefoglalja a jelentésbe, hogy a ta­nítók, segítőtársaik és a tagok ho­gyan vettek részt az iskolázáson, hogyan segített nekik az iskolázás elméleti fejlődésükben, milyen intéz­kedéseket hoztak éa milyeneket akarnak a jövőben hozni, hogy az iskolázás hatásos legyen, stb. A szervezet bizottsága a kiértékelés eredményeit arra használja fel, hogy a szervezet lehető legtöbb tagját ak­tivizálja és kiválassza azokat a kom­titkársága határozatában hangsúlyoz. Különös gonddal kell megvalósíta­ni az alapszervezet bizottságában minden egyes propagandista munká­jának értékelését. Az iskolázás részt­vevőinek véleménye és saját tapasz­talatai alapján a szervezet bizottsá­ga a járási bizottság aktivistajáuak részvételével megítéli, hogy a tanító becsületesen és sikeresen teljesítet­te-e felelősségteljes feladatát, vagy sem. Figyelmezteti öt munkájának jó oldalaira és hiányosságaira is. A bizottság javasolja, hogy azon taní­tóknak, akik becsületesen és eikere­jövő évben is megbízza őket propa­gandista funkcióval. A jó vagy rossz véleményt a szervezet bizottsága je­lenti a járási bizottságnak. Egyúttal a szervezet tagjainak előzetes beosz­tása alapján a jövő évre bejelenti, hogy mely elvtársakat javasol taní­tóknak, ihogy adhat-e a járási bizott­ság rendelkezésére több propagandis­tát, mint amennyi saját szervezeté­ben szükséges, vagy pedig, hogy a bi­zottság kér-e a jövő évre propagan­distát más szervezetből. Ami a nem párttag-résztvevőket illeti az 1951—1952. Pártoktatási Év­ben, ők is ugyanilyen módon részt­vesznek az iskolacsoportok tagjainak kiértékelésénél. A szervezet bizottsá­ga a Pártoktatási Évben végzett munkájuk értékelésével összefüggés­ben megtárgyalja tagjelöltekké való felvételük kérdését. Ennél a CsKP KB politikai titkárságának az új ta­gok megnyeréséről és a párt össze­tételének megjavításáról szóló hatá­rozatot veszi irányelvül- Egyúttal a szervezet bizottsága további nem párttagokat fog megnyerni, akik megérdemlik, hogy résztvegyenek az alapfokú iskolázáson és körökben a jövő iskolaévben. Az 1951—1952. Pártoktatási Év­eredményeinek általános jelentését az alapszervezetben a bizottság a júniu­si taggyűlésen a szervezet összes tag­jai elé terjeszti megítélésre és jóvá­hagyás után az egyes tanítók mun­kájáról szóló alapos véleménnyel és az 1952—53. Pártoktatási Év részt­vevőinek ideiglenes beosztásáról szó­sen teljesítették feladatukat a párt- | ló jelentéssel együtt beküldi június szervezet elismerését fejezze ki és a | végéig a járási bizottságnak. Milusa, a párt új tagjelöltje A náchodi kerületben levő Vselib község pártszervezetében az idősebb elvtársak gyakran hangoztatták: „Fiatal embereket kell behozni a pártba. Lelkesedés van bennük, fej­lődőképesek, komolyan előre vinnék ügyünket. Mi adnánk a tapasztalato­kat, ők az ifjúság lendületét." A pártszervezet hosszas fontolga­tás után úgy határozott, hogy az if­jú Milusa Stredovát, a helyi egysé­ges földműves szövetkezet lelkes és kiváló dolgozóját, ajánlja a tagjelöl­tek sorába. Vselibben a gondozatlan utak men­tén ütött-kopott fakunyhók húe (yíU tak meg és a kis kunyhókban sok­gyermekes családok tengették öröm­telen, sivár életüket. Milusa, az egyik ilyen kunyhóban éíte le gyer­mekéveit, majd mint serdülő ifjú nagybirtokról nagybirtokra vándorolt — munkáért. Az agrárproletár fiata­lok tipikus sorsa volt az övé. A felszabadulás óta új élet hajnala virradt a falura. Üj emberek irányít­ják a falu életét, akik így beszélnek: „A mi falunk is gazdag és boldog, lehet. Világos, szép házakat építhet­tek, kultúrházat, könyvtárat létesít­munistákat, akik tekintetbe jönnek j hettek, színházba, moziba járhattok, magasabb pártiskolázásra (és meg­bízza az egyes tagokat konkírét párt­feladatokkal, olyanokkal, amelyek megfelelnek magasabb elméleti és politikai színvonaluknak. Egyúttal a bizottság előkészíti az egyes tagok és tagjelöltek beosztá­sát a meg-felelő iskolacsoportba, a jö­vő évre. Emellett figyelembe fogja venni a mult Pártoktatáái Év kiérté­kelésének eredményeit, a kommunis­ták kívánságait, a tanítók vélemé­nyét és minden párttaggal megbeszéli jövendő beosztását. A résztvevők egyes csoportokba való beosztásánál érvényesíteni kell az önkéntesség üdülni mehettek. De ha új életet akartok élni, akkor új módon kell dolgoznotok." Milusa szereti a faluját ég minden vágya, hogy boldognak, virágzónak lássa. — Olyan széppé kell tenni falun­kat, mint amilyenek a szovjet falvak. — mondotta. — A szovjet folyóira­tokat lapozgatva, filmeket nézve, sokszor elgyönyörködöm a széles, tiszta utcákban, a pazar gyümölcs­fák árnyékában sorakozó takaros há­zakban, a dúsan termő gazdag me­zőkben. Amikor a faluban megalakult az alapelvét, melyet a CsKP politikai egységes földműves szövetkezet, Mi­Ha egymással szomszéd is a hivatal, Egymásnak el nem mondhatja mit akar. Levelezni és postázni kénytelen, Mert találni kapcsolatot — képtelen. Nem találják egyntflst, akik keresik, Ácsorognak félnapokat, megesik. Akit várnak, mindig az van ülésen! Csak a levél tud becsúszni a résen. Az is úgy, ha posta viszi ajánlva, A címzettet éppen szíven találva! Letagadja másképp, aki teheti, S levélküldőt extra méreg eheti... ... Ejnye, hátha ez a helyzet — le vele! Csökkenjen a hivatalok levele! Beszéljék meg pár szóval az ügyeket, Ez esetben szebb lesz a szó, mint a tett! lusa az elsők között lépett be. Reg­geltől estig jó kedvvel dolgozott és mindenütt ott volt, ahol szorgos ke­zekre volt szükség. Esténként tanult, hogy megértse és megismerje az új életet. Tapasztalta, hogy a nadrág­szíj-parcellák megnehezítik a trak­tor munkáját. Éppen ezért lelkesen helyeselt, amikor atrról volt szó, hogy egyesíteni kell a tagok földjeit és fel kell szántani a mezsgyéket. IZZÓ lel­kesedéssel beszélt és az emberek hallgattak rá. r' Egy alkalommal Martineo elvtárs kereste fel Milusát. Sokáig beszél­gettek a politikai helyzetről, a falu­ról és a legközelebbi teendőkről. Szó esett a pártról is és ani'ól, milyen emberekkel kell erősíteni az élcsapa­tot. — Gyermekkorod, óta ismerlek, — mondotta az idős Martinec elvtárs 1, — Szorgalmas vagy és kitartó, ma­gadévá teszed a haladó eszméket. Fiatal vagy, tele lelkesedéssel, ini öregek tapasztaltabbak vagyunk, bennetek több a lendület. Egyesí­teni kell e két tulajdonságot. Egy­szóval azért jöttem, hogy megkér­dezzem, akarsz-e a pártba belépni? ,,D e mennyire, de mennyire" — táncoltak a gondolatok Milusa fejé­ben. Azonban csendesen csak ennyit mondott: — Igen, nagyon szeretnék a párt tagja lenni. Mint tagjelölt Milusa az eddiginél is lelkesebben dolgozott. Hamarosan az egységes földműves szövetkezet elnökségének tagja lett, gyakran he­lyettesítette az elnököt, ha azt teen­dői másfelé szólították. Segédkezett az új tehénistálló építésében, elvég­zett két állattenyésztési tanfolyamot, majd résztvett a szövetkezet elnökei és legjobb káderei részére rendezett 'tanfolyamon. Nemrégiben az egységes földműves szövetkezet tagjai új elnököt válasz­tottak. A választás egyhangúan Mi­lusára esett, aki bebizonyította, hogy alkalmas a megtisztelő és komoly funkció ellátására. Milusa minden erejével arra törekszik, hogy méltó legyen dolgozó társai bizalmára: a szövetkezetnek jó elnöke, a párt har­cos katonája akar lenni. (Rudé Právaj SMf» - Wi Á

Next

/
Oldalképek
Tartalom